Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-28 / 17. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Április 28. Ülésezett a legfelsőbb Szovjet LEONYID BREZSNYEVET ES ALEKSZEJ KOSZIGINT megerősítettek TISZTSÉGÉBEN A barátság működés A Magyar Népköztársaság főkonzul­iénak rezidenciájában a minap na­gyon hasznosnak bizonyuló találkozó volt. Tatai József elvtárs, az MNK bratislavai főkonzulja, aki méltán ne­vezhető a két testvéri szocialista or­szág barátsága és sokrétű együttmű­ködése fejlesztőjének, az öbuda Ker­tészeti Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet vezetőinek tiszteletére széles körű tapasztalatcserére is kiterjedő fogadást rendezett. Az óbudai mg. termelőszövetkezet­nek, amelynek a zöldség- és a virág­­termesztés fejlesztésében, mint terme­lési rendszergazdának Magyarorszá­gon úttörő szerepe van, hazánkban is mind jobban érzékelhető a zöldség­­termesztés fejlesztéséhez nyújtott se­gítsége. Néhány mezőgazdasági üze­münk vezetője ugyanis már több év­vel ezelőtt felismerte az említett ter­melőszövetkezettel való együttműkö­dés előnyeit és ki is használta a fel­kínált lehetőségeket a zöldség- és virágtermesztés fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság főkonzul­jának a lakásán tehát régi ismerősök találkoztak. Ott volt például a duna­­szerdahelyi AGROFRIGOR igazgatója, a Prievoz! Efsz, a Nová Dedinka-l Efsz, a Marcel о vái Efsz és a duna­­szerdahelyi Járáshoz tartozó Arany­kalász Efsz elnöke. Mindannyian jó barátként köszöntötték az óbudai mg. termelőszövetkezet jelenlevő képvise­lőit, Varga Ferenc agrármérnököt, a tsz elnökét, és Gerbár József agrár­mérnököt, a tsz főkertészét. A talál­kozóról persze nem hiányoztak az és együtt­­jegyében SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés-1 ügyi Minisztériuma ős a Bratislavai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság képviselői sem. Čupik Ladislav mér­nök és Studený mérnök miniszterhe­lyettesek, továbbá Berkeš František mérnök, a Bratislava-vidéke Járás me­zőgazdasági igazgatóságának a veze­tője nagy érdeklődést tanúsított az együttműködő mezőgazdasági üzemek tapasztalatai iránt. Mezőgazdaságunk jelenlevő képviselői — köztük Jaromír Algayer mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is — örömmel fogadták az Óbuda Mg. Termelőszövetkezet veze­tőinek az együttműködés fejlesztésére tett ígéretét. A hazai mezőgazdasági üzemek je­lenlevő képviselői által ismertetett eredmények — amelyek az óbudaiak önzetlen segítőkészsége nyomán szü­lettek — ismeretében csak helyeseim lehet azt, hogy a találkozó résztvevői az együttműködés elmélyítésének le­hetőségeit keresték. És hasznosnak bizonyulna mielőbb létrehozni ha­zánkban az óbudai zöldség- és virág­termesztési rendszergazda által fel­kínált segítség még hatékonyabb ki­használásának feltételeit, vagyis olyan bázisgazdaságoknak a hálóza­tát, amelyek mint zöldségtermesztésre szakosított gazdaságok úttörő szere­pet vállalnak a zöldségtermesztés fej­lesztésében, tehát a CSKP KB 13. ülé­sének határozatával összhangban szívügyüknek, hazafias kötelességük­nek tartják a növekvő igények kielé­gítéséhez szükséges termelési feltéte­lek megteremtését. =r-pa— A múlt héten Moszkvában összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A március 4-én megválasz­­tatt képviselők előbb külön-külön tartottak ülést a Nemzetiségi Tanács és a Szövetségi Tanács tisztségviselői­nek megválasztására, majd együttes ülésen választották meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségét. A Nemzetiségi Ta­nács Vitalij Rubent, a Szövetségi Ta­nács pedig Alekszej Sityikovot újjá­választotta elnökévé. Az együttes ülé­sen ismét Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rát választották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. A kormány­­alakításra újból Alekszej Koszigin kapott megbízást. A személyi kérdésekkel kapcsolatos és egyéb javaslatokat előzőén az SZKP Központi Bizottságának ülése vizsgálta meg és fogadta el. Az újonnan Választott elnökség ne­vében Leonyid Brezsnyev elvtárs mon­dott köszönetét. Beszédében hangoz­tatta: A Szovjetunió új alkotmánya a testvéri szocialista államok képvi­­ja ahhoz, hogy a Legfelsőbb Tanács tevékenyen valósíthassa meg széles körű felhatalmazását, a párt politikai vonalát követve még energikusabban és célratörőbben oldja meg az ország fejlesztésének létfontosságú kérdéseit. Mindenekelőtt arról van szó, hogy szüntelenül fejleszteni kell az ország gazdaságának hatékonyságát, fel kell tárni és ki kell használni hatalmas lehetőségeit. Ez jelenti a népjólét to­vábbi emelésének, országunk ereje minden oldalú megszilárdításának alapvető feltételét. Arra van szüksé­günk, hogy az egész irányító appará­tus pontosan és összehangoltan tevé­kenykedjék, mindenki felelős legyen a ráhízott ügyért, következetesen har­coljon az állami fegyelem megsértése, mindenfajta pazarlás, hanyag gaz­dálkodás és visszaélés ellen. A szovjetország külpolitikájával kapcsolatban Leonyid Brezsnyev meg­jegyezte: A Legfelsőbb Tanács felada­ta az, hogy állandóan biztosítsa a legjobb nemzetközi feltételeket az or­szágunkban folyó kommunista építés­hez. növelje az ország védelmi ere­jét Pártuhk külpilitikájáhak lenini elveitől Vezettetve a Legfelsőbb Ta­nács hivatott arra, hogy a jövőben is következetesen biztosítsa a béke fenntartását földünkön. E célból még intenzívebben kell együttműködnünk a testbéri szocialista államok képvi­seleti szerveivel, parlamentjeivel, a világ minden országa békeszerető közvéleményével, tevékenyen támo­gatnunk kell azokat á népeket, ame­lyek harcolnak nemzeti és társadalmi felszabadulásukért, — hangoztatta Brezsnyev elvtárs. Egy ország válaszúton 0|te|t и Interparlamentáris Unió A BÉKE — AZ EMBERISÉG EGYETEMES ÉRDEKE A múlt héten Prágában zajlott le az Interparlamentáris Unió ötnapos tavaszi ülésszaka, amelyen 73 ország parlamentjének több mint 700 küldöt­te vett részt. Az ülésszak öt bizottsá­ga elsősorban a leszerelés, a béke és biztonság erősítésének kérdéseivel, továbbá olyan probtémákkal foglal­kozott, mint a család- és gyermek­­védelem, a gyarmati elnyomás meg­szüntetése. Fontos cél volt az euró­pai országok parlamenti kapcsolatai­nak erősítése is. Napirenden volt to­vábbá a béke és biztonság erősítésé­nek feladatairól tanácskozó interpar­lamentáris konferencia előkészítésé. Az ülésszak ünnepélyes megnyitá­sán Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök köszöntötte a küldötteket. Be­szédében hangoztatta: Népeink történetében a békének, a barátságnak és az együttműködésnek nagy hagyományai vannak. A szocia­lista építés útján haladva olyan ered­ményeket értünk el, amelyek gyöke­resen megváltoztatták országunk éle­tét. Csehszlovákia népének kedvező nemzetközi feltételekre, békés nem­zetközi fejlődésre van szüksége a szocialista fejlesztési program további sikeres megvalósításához. Érdekeink ebben teljesen megegyeznek minden nép érdekével. Népünk ezért pozití­van fogadta a feszültség enyhítése terén elért európai eredményeket. Felelősségteljesen megvalósítjuk a helsinki értekezlet záróokmányának ajánlásait, mert ezt a dokumentumot a béke és a biztonság szilárdítása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése szilárd bázisának tartjuk. Ismételten bebizonyosodott, hogy a nemzetközi problémák rendezésének egyedüli járható útja a tárgyalásos rendezés, amely valamennyi érintett ország jogos érdekeit tiszteletben tartja. Az elmúlt évek tapasztalatai ismételten igazolják, hogy csak a rea­litás tiszteletben tartásával sikerült bővíteni a két- és sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműkö­dést, amely nemcsak az érintett né­pek számára, hanem a béke és a ha­ladás közös ügye szempontjából is hasznos. Nyugtalanít bennünket az a körül­mény, hogy vannak még erők, ame­lyek ellenzik ezt a folyamatot, mes­terséges akadályokat próbálnak gör­díteni útjába. Ez a katonai enyhülés­ről és a leszerelésről folytatott tár­gyalások területén is megnyilvánul. Az emberiség legsürgetőbb és legége­tőbb feladatának a lázas fegyverke­zési hajsza megszüntetését tartjuk. Erre hívta fel a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamainak tavaly no­vemberi moszkvai nyilatkozata is, a­­mely számos reális javaslatot tartal­maz arra vonatkozóan, hogy előbbre haladjunk az országok közötti kap­csolatoknak e kulcsfontosságú terüle­tén. Husák elvtárs beszédében a nem­zetközi fejlődés időszerű eseményeit is érintette. Leszögezte: Népünk hatá­rozottan elítélte a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ellen elkövetett kí­nai fegyveres agressziót és a kinal vezetésnek Vietnam, Laosz, Kambod­zsa és más ázsiai népek békés éle­tét és a világbékét is nagyon veszé­lyeztető egyéb akcióit. Szilárdan és Változatlanul támogatjuk a közel­­keleti helyzet igazságos és átfogó rendezését, amely szükségessé teszi az izraeli csapatok kivonását vala­mennyi megszállt arab területről, a Palesztina! arab nép törvényes jogai­nak — köztük az önálló államalapí­tás jogának — és annak biztosítását, hogy a térség államai függetlenül él­jenek és fejlődjenek. Husák elvtárs szolidaritással nyi­latkozott az afrikai népek antikolo­­nialista törekvéseiről, s kifejtette, hogy az ENSZ-nek nagyobb szerepet kellene betöltenie a nemzetközi béke és biztonság szilárdítására irányuló kollektív nemzetközi törekvésekben. Végezetül sok sikert kívánt az Inter­parlamentáris Unió tanácskozásának. A pekingi vezetés a hónap elején — mint ismeretes — olyan döntést hozott, hogy felmondja a Szovjetunió és Kína barátsági, szövetségi és köl­csönös segítségnyújtási egyezményét, amelynek érvényessségi ideje jövő áprilisban jár le, azaz eleve bejelen­tette, hogy nem kívánja meghosszab­bítani az említett dokumentum hatá­lyát. A szovjet kormány akkor nyi­latkozatban ítélte el Peking egyoldalú lépését, felsorolva a szerződésből Kí­nának származott előnyöket, s azzal magyarázta a kínai magatartást, hogy ez „szorosan összefügg a kínai veze­tők politikai irányvonalának átformá­lásával. Ezt az irányvonalat mindin­kább a nagyhatalmi, hegemonista tö­rekvések, a más országokkal és né­pekkel szembeni lenézés határozza meg, a gyűlölet mindazzal szemben, ami a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulásához vezet és így el­lentétben áll világuralmi terveikkel.“ A nyilatkozat azt ts leszögezte, hogy „a Szovjetunióban változatlanul fenn­marad az a mély megbecsülés, ame­lyet a kínai nép, e nép történelme és kultúrája iránt érez. Nincsenek ob­jektív okok arra, hogy országaink né­pei elidegenedjenek egymástól, vagy különösen arra, hogy szembe kerülje­nek egymással.“ A múlt héten Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter adott választ a Az afrikai változások legújabb szín­helye Uganda. A szomszéd Tanzániá­val és Kenyával együtt azt a kelet­afrikai csoportosulást alkotta, amely megpróbált közös politikát kialakíta­ni, főként gazdasági tőrén. Ennek el­lenére mind a három ország szegény maradt, különféle gondokkal küszkö­dik. Szegénységük őseredője az átkos gyarmati múlt s a vele mindenképpen összefüggő törzsi megosztottság, a­­melyből kifolyólag következnek nap­jainkban is a területi viszályok, me­lyek olykor szomszédok ellenségeske­déséhez Vezetnek. így volt ez Ugan­dában is. A világpolitikában ritkán szerepelt Uganda, az utóbbi években akkor tűnt fel neve, amikor legin­kább Tanzániával szembeni ellenséges lépéseiről számoltak be a sajtóirodák jelentései. Tavaly novemberben az ugandai hadsereg annyira aktivizálódott, hogy a határt átlépve tanzániai földön ví­vott harcokat NYERSRE elnök had­seregével és Dar-es-Salaam fővárost is fenyegette. Az Afrikai Egységszer­vezet és más nemzetközi szervezetek közvetítésével a harcok elcsitultak, de Tanzánia nem titkolta, hogy megfe­lelő időben „benyújtja a számlát“. Ez az idő nyilván most jött el. Hetek óta híre járta, hogy Tanzá­nia felől tanzániai kormánycsapatok és Amin-ellenes ugandai fegyveresek lépték át a határt és mértek döptő csapásokat IDI AMIN ugandai elnök kormánycsapataira, melyek szétzül­­löttek. Még az elnök elit-csapatai, a kínai külügyminisztérium április 3-1 jegyzékére. A válasz utal a kínai jegyzékben említett tárgyalási lehető­ségekre, s közli, hogy a kínai fél fejtse ki álláspontját a tárgyalások tárgyáról és céljairól. „Amennyiben sikerült megállapodást elérni ezzel kapcsolatban, akkor meg is lehetne vitatni, hol és milyen szinten kerül­jön sor a tárgyalásokra.“ A szovjet külügyminisztérium jegy­zéke hivatkozik még , a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tavaly februári javaslatára is, hogy mindkét fél fo­gadjon el közös nyilatkozatot a két ország viszonyának alapelveiről, bele­értve ezekbe az egyenjogúság elvei, a szuverenitás és a területi sérthetet­lenség kölcsönös tiszteletben tartását, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és az erőszak alkalmazá­sáról való lemondást. A jegyzék végül így rögzíti a szov­jet álláspontot: „A Szovjetunió meg­győződése, hogy ha a felek kidolgoz­nák és elfogadnák a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyának alapelveiről szóló okmányt, akkor az megfelelő kiinduló pont volna a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak megjavításához, ami megfelelne a szovjet és a kínai nép alapvető érdekeinek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek“. szímbák (oroszlánok) is felbomlottak és saját szakállukra garázdálkodnak az országnak azon a részein, ahová a felkelő csapatok még nem jutottak el. Reális tény, hogy Ugandának új, ideiglenes kormánya van. A főváros, Kampala eleste utáo JUSZUF LULE professzor új kormánya már fel is esküdött. Csak ideiglenes programja van, amely a legsürgősebb teendőket öleli fel, ez pedig a nagyon zilált ál­lapotok orvoslása, a rend és a törvé­nyesség helyreállítása, hogy aztán stabilizálódjék a helyzet, nemzeti egy­ségkormány jöhessen létre és hozzá­lásson a gazdasági bajok orvoslásá­hoz. Az ugandai helyzettel kapcsolatban még sok a kérdőjel. Egy biztos: Idi Amint rendszerének száműzött vagy menekült ellenfelei buktatták meg tanzániai segítséggel. Am a kormány­ba be sem került az a JOHN MILTON OBOTE, aki egykor Uganda állam- és kormányfője volt s akit éppen kfnai látogatásakor 1971-ben döntött meg a hadsereg vezérkari főnöke, az egy­kori gyarmati őrmester és ökölvívó Afrika-bajnok, Idi Amin tábornok. Az ellenzéki front vezetői ugandai értel­miségiek, akiket Amin különösképpen gyűlölt. Lule elnök egykor az egye­tem rektora volt, de menekülnie kel­lett. Ugyanakkor jellemző az Ugandai Nemzeti Felszabadító Frontra, hogy nem egységes, enyhe túlzással állít­hatnánk, ahány tagja van, annyi né­zetet képvisel. Ezért még csak nem is körvonalazható Uganda közeljövője. Tény az, hogy a különcködéseiről ismert Idi Amin lejáratta országa te­kintélyét. A haladó országok sem lát­hattak benne megbízható szövetsé­gest, mert szeszélyes volt, emellett megalomániában, nagyzási hóbortban szenvedett, akárcsak az amerikai Mo­hamed Ali ökölvívó világbajnok. Bot­csinálta nagysága szertefoszlott, mint a szappanbuborék. Am maradtak bűn­tetteinek bizonyítékai, a politikai fog­lyokkal zsúfolt börtönökben talált megcsonkított tetemek. Amin pillanat­nyilag a nép haragja elől bújkál, had­seregének maradványai meg kényük­­re-kedvükre fosztogatnak. Igaz, bizo­nyos törzsek körében Amin népszerű volt, hetvenkedő magatartásával, oly­kor tetszetős, de mélyebb megalapo­zás nélküli antiimperialista kijelenté­seivel bizonyos rétegben népszerűség­re tett szert. Azért viszont, hogy meg­gondolatlan, önkényes politikájával herdálta az ország kincseit és gazda­sági csőd szélére sodorta az országot, még felelnie kell népének. Uganda megítélését illetően az Af­rikai Egységszervezet országai is megoszlanak. Líbiával szemben pél­dául az ún. frontországok (Angola, Mozambik, a rhodesiai szabadságmoz­galom stb.) nézetei érvényesültek, s ezek keményen elítélték Amint. Minden jel szerint Uganda 1962 óta tartő független fejlődésének válaszút­­jához érkezett. Most a legfőbb feladat az egység megteremtése és antiimpe­rialista politika érvényesítése. LÖRINCZ LÄSZLÖ Konstruktív választ várva Szakemberek körében, a gazda­* sági egységekben sok gondot okozott az idei tervfeladatok teljesí­tésének megkezdése. A kemény és szeszélyes tél rendkívül megnehezítet­te az évkezdést népgazdaságunkban, egyes szakaszokon szinte megdermedt az élet januárban. Most, hogy eljött az Idő első negyedévi gazdasági és termelési tervfeladataink teljesítésé­nek mérlegelésére, minden okunk megvan a józan derűlátásra. A párt­ós állami szervek intézkedései a ja­nuári kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeinek kiküszöbölésére hatásosaknak bizonyultak. A Szlová­kiai Statisztikai Hivatal jelentése megállapította, hogy februárban és márciusban sikerült biztosítanunk a népgazdaság folyamatos fejlődését és csökkentenünk a tervteljesltésben mutatkozó januári kiesést. A rideg számok tömkelegéből egy nagyon fontos megállapítás tűnik ki. A valóság igazolja azt a népi szálló­igét, hogy a dolgozók szinte csodák­ra képesek. A' szigorú hivatalos meg­állapítás szerint is valóban így van ez, mert a dolgozók kezdeményezésé­így dolgoztunk nek és áldozatkészségének jelentős szerepe Volt a tervteljesltés javulásá­ban és a gazdasági fejlődés Ütemének meggyorsulásábah. A kimutatás szerint az ipar! teljes termelést 97,1, az alapvétő építőlipári termelést 95,5, a közlekedés és szál­lítás tervét 97,5 százalékra teljesítet­tük. Az iparral kapcsolatban kieme­­ieftdö, hogy , ruházati és élelmiszer­ipar, az egészségügyi cikkeket gyártó ipar, a Szénbányászat, a hő- és áram­fejlesztés, a színesfémkohászat és a Vasúti ipari termelés messzemenően túlteljesítette tervét, s ez igen nagy részben fedezte globálisan más ágak termelés-kiesését. A mezőgazdáság a nagy nehézsé­gek ellenére is megbirkózik feladatai­val. A tavaszi munkák késve kezdőd­tek, s a tavasziak április 17-ig 221 ezer hektáron, vagyis a tervezett ve­tésterületek 98,8 százalékán kerültek a földbe. A mák vetésterületeit túl­léptük, de egyéb terményekben ta­valyhoz képest lemaradás tapasztal­ható. A főbb állattenyésztési termékék felvásárlása is kedvezőnek mondható, mert a tej kivételével, minden fő ter­mékfajtában túlteljesítettük a tervet A vágóállatok felvásárlása 0,7 száza­lékkal volt nagyobb..A sertéseké vi­szont lemaradt, s ezt fokozott marha­felvásárlással pótoljuk. A vágóbaromfi felvásárlása 8,5, a konzumtojásoké 2,4 százalékos emelkedést mutat. A tej­­felvásárlásban 2,4 százalékos a kiesés-Az építőipari munkák volumene a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 2,4 százalékkal nagyobbodott. Am a januári kiesés fokozatos behozása el­lenére sem sikerült az ágazatnak megbirkóznia első negyedévi tervfel­adataival. A vasúti teherszálításban 95,5 szá­zalékra teljesíttettük a negyedévi ter­vet, lényegesen csökkentve a januári kiesés következményéit. A személy­szállítási tervet a tavaly első negyed­évi szinten teljesítettük. Fontos körülmény, hogy március­ban már 7,4 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, mely egyéb­ként negyedévi viszonylatban a tava­lyi szintjén mozgott. Lényeges vi­szont, hogy a munkatermelékenység emelésének tervét a szénbányászat­ban, hő- és áramtermelésben, a vasúti ipari termelésben, a színesfémkohá­szatban, az élelmiszeriparban, a ruhá­zati és nyomdaiparban, valamint az egészségügyi cikkeket gyártó iparban teljesítettük. A beruházási munkák és szállítások az év első két hónapjában meghalad­ták a 4 milliárd 100 millió korona összeget, vagyis a tavalyi szinten ma­radtak. A szlovákiai külkereskedelmi válla­latok forgalma az első két hónapban tavalyhoz képest 10,6 százalékkal nőtt — a kivitel 6,8, a behozatal 12,2 szá­zalékkal. Főként annak eredménye­ként, hogy a fejlődő országokba töb­bet exportáltunk, a tőkésországokba irányuló kivitel túlszárnyalta inneni behozatalunkat. S most lássuk, miből éltünk. A bé­rek volumene tavaly első negyedév­hez képest 5,5 százalékkal bővült s elérte a 13 milliárd 900 millió koro­nát. A szocialista szektor (efsz-ek nélkül) egy dolgozójának átlagkere­sete elérte a 2494 koronát, tavalyhoz képest 3,2 százalékkal gyarapodott. A lakosság pénzjövedelme pedig a ta­valy első negyedévhez viszonyítva 3,4 százalékkal nagyobbodott. Szlovákia lakossága az első negyed­évben tízezer fővel szaporodott és el­érte a 4 millió 925 ezer főt. £-"Ín=59

Next

/
Thumbnails
Contents