Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-28 / 17. szám

1979. Április 29. SZABAD FÖLDMŰVES, Az egységes földmüvesszövetkezetek IX. kongresszusának Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát a CSKP történelmi jelentőségű, hazánkban a szocializmus építése fő irányvonalát kitűző IX. kongresszusa 30. évfordu­lójának esztendejében tartjuk meg. Annak idején a fő irányvonalnak szerves része volt a mezőgazdaság szocialista átépítésének programja is. A CSKP vezetésével, a munkásosz­tály és az egész szocialista társada­lom sokoldalú segítségével, a lenini szövetkezeti terv alkotó megvalósítá­sával és a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint kolhozparasztsága tapasztalatainak felhasználásával, földműveseink százezrei mérhetetlen áldozatkészségének és igyekezetének köszönhetően, a kisüzemi termelést rövid idő alatt átépítettük szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá. A mezőgazdaságban éles osztály­harcban győztek a szocialista terme­lési viszonyok, és messzemenő szociá­lis-gazdasági változásokra került sor, amelyek alapjaiban megváltoztatták falvainkon az élet és a munka felté­teleit. Annak a forradalmi követel­ménynek megvalósításával, hogy a föld és megmunkálásának eredményei azoké legyenek, akik rajta dolgoznak, egyszer s mindenkorra megszüntettük a kis- és középparasztok kizsákmá­nyolását. A falvakon létrejött a szö­vetkezeti földművesek új osztálya, és elmélyült szövetsége a munkásosz­tállyal. Felépült az erős anyagi-mű­szaki alap és a dolgozók magasabb képesítést szereztek. A mezőgazdasági termelés volumenje harminc esztendő alatt megkétszereződött, a termelési alapok és a munkatermelékenység több mint négy és félszeresével növe­kedett. Mindez az egész társadalom javát szolgálta, és lehetővé tette a nép élelmiszerellátása magasabb szín­vonalának elérését. Megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi helyzete, lénye­gesen emelkedett életszínvonaluk, megszilárdult szocialista biztonságér­zetük, és jobbak lettek kilátásaik. A szövetkezeti tagok, a földművesek és a többi mezőgazdasági dolgozó mind aktívabban vesz részt a politikai és a közéleti tevékenységben, a párt és az állam gazdaság- és szociálpolitiká­jának kimunkálásában és megvalósí­tásában, szocialista társadalmunk igazgatásában és irányításában. Fal­­vaink gazdag életet élnek. A kongresszus nagyra becsüli Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának po­litikáját a szocialista társadalom épí­tésében és falvainkon a forradalmi változások megvalósításában. A mező­­gazdaságunk átépítésében és fejlesz­tésében elért eredmények nálunk, egy Iparilag fejlett ország feltételei kö­zött, teljes egészében Igazolták a le­nini szövetkezeti terv érvényességét. A kongresszus, a mezőgazdaság szo­cialista átépítése megkezdésének 30. évfordulója alkalmából, nagyra be­csüli mindazok munkáját, akik szer­vezték és megalapították az egységes földművesszövetkezeteket, erejük és képeségeik teljéből építették és fej­lesztették őket. Hálával gondolunk a kis- és középparasztok munkájára, a párt, a nemzeti bizottságok tisztség­­viselőinek és a munkások ezreinek politikai-szervező tevékenységére, a­­kik átmentek az egységes földműves­szövetkezetekbe és szilárd osztály­­alapállásukkal, valamint gazdag ta­pasztalataikkal jelentős segítséget és támogatást nyújtottak bonyolult fel­adataik megoldásában. Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész társadalom szüntelen gon­doskodását a mezőgazdaság fejleszté­séről és a falu életfeltételeinek sok­oldalú tökéletesítéséről a CSKP XV. kongresszusának programja és a CSKP KB 13. ülésének határozatai tanúsít­ják. A kongresszus teljes mértékben vál­lalja a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 13. ülésének határozatait, s ezeket elfogadja mint a mezőgazda­ság, az egységes földmüvesszövetke­zetek továbbfejlesztésének, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége tevé­kenységének programját. Nagyra érté­keli azt, hogy a CSKP KB ülésén meg­válaszolta az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vita alapvető kérdéseit. Ebben a vitában a szövetkezeti földművesek és további mezőgazdasági dolgozók tízezrei Járulhattak hozzá észrevéte­leikkel és Javaslataikkal a földműves­­politika kidolgozásához és megvalósí­tásához. Mindez társadalmi rendsze­rünk tényleges demokráciájának a megnyilvánulása. A kongresszus érté­keli azt, hogy a hozzászólások túl­nyomó többsége az adott feltételek között és az egész mezőgazdaság vi­szonylatában a belső tartalékok fel­tárásával foglalkozott. Teljes egészében azonosítjuk ma­gunkat I.ubomír Strougal elvtársnak, a szövetségi kormány elnökének be­számolójával. Á mezőgazdaságban dolgozók munkájának magas fokú társadalmi elismerése arra kötelez bennünket, hogy még következeteseb­ben teljesítsük a nép élelmiszer-ellá­tása biztosításának feladatait. Ez buz­­dítólag hat a mezőgazdasági dolgozók mai nemzedékére, amely az új felté­telek között méltóképpen továbbfej­leszti a szocialista nagyüzemi mező­­gazdasági termelést. X X A kongresszus, összhangban a CSKP KB 13. ülése határozatával, felszólítja a mezőgazdasági üzemeket, a szövet­kezeti tagokat és a többi mezőgazda­­sági dolgozót, hogy a 6. ötéves terv­időszak utolsó két esztendeje tervfel­adatainak teljesítése során figyelmü­ket összpontosítsák elsősorban a belső tartalékok hatásosabb feltárására, fő­ként a tervfeladatok teljesítése folya­matában, és ezzel egyidejűleg teremt­sék meg a mezőgazdaság hetedik öt­éves tervidőszakban való további di­namikus fejlődésének feltételeit. A kongresszus arra kötelezi az összes mezőgazdasági üzemet, hogy teljesít­sék a CSKP XV. kongresszusán kitű­zött alapvető feladatot, fokozatosan önellátókká váljanak a Szemes termé­nyek termelésében, és növeljék az ön­ellátottság globális fokát az élelmi­szer termelésében. Feltétlenül szükségesnek tartja a földről való sokoldalú gondoskodást, a föld védelmét és termőképességé­nek fokozását. A mezőgazdasági ter­melésre fel kell használni a föld min­den hektárját, következetesen har­colva elsősorban a szántóföld terüle­tének megcsappanása ellen. Nem en­gedhető meg a földalap védelmével kapcsolatos jogszabályok megszegése. A kongresszus a növénytermelés belterjességének további növelése vé­gett szorgalmazza a genetikai alap teljes kihasználását és a növények tu­dományosan irányított tápanyagellátá­sának szavatolását. Agrokémiai válla­latok építésével és fejlesztésével ha­tásosabban kell felhasználni a mű- és a szerves trágyát, valamint a mező­­gazdasági vegyszereket. Ezzel egyide­jűleg a betakarítás, a tartósítás és a tárolás folyamán törekedni kell a veszteségek lényeges csökkentésére. Az egészséges táplálkozás biztosí­tása céljából fokozott figyelmet kell szentelni a gyümölcs és a zöldség megfelelő összetételben és minőségben való termelésére vonatkozó fejlesztési koncepció megvalósításának. A gabonaprogram komplex megva­lósítása során hangsúlyt kell helyezni a tömegtakarmányok termelésre, hogy mennyiségük, összetételük és minősé­gük minden mezőgazdasági üzemben teljes mértékben biztosítsa az állat­­tenyésztési termelés, főleg a szarvas­marha-állomány tervezett fejlesztését és a szükséges tartalékok kialakítá­sát. Ennek érdekében javítani kell a szántóföldi takarmányok struktúráját, növelve a lucerna, a lóhere, a takar­­mánykapások, a köztestermények ter­melését, valamint lényegesen fokozva a réteken és legelőkön termett takar­mányok betakarítását. A tartósítás technológiáiban szavatolni kell a jó minőségű széna nagyobb hányadát. Ezekkel az intézkedésekkel, továbbá a hüvelyesek és az olajmagvak ter­melése növelésével fokozni kell a mezőgazdaság részvételét a takar­mányfehérjék szükségletének kielégí­tésében. Ezzel összefüggésben a kong­resszus hangsúlyozza, hogy a jó mi­nőségű tömeg- és fehérje tartalmú ta­karmányok termelése minden mező­­gazdasági üzem gazdálkodása színvo­nalának fontos mutatója, valamint alapvető feltétele a szarvasmarha­­tenyésztés intenzív fejlesztésének és haszna növelésének. Kívánatos továb­bá mindennemű takarmány még haté­konyabb felhasználása. Evégett, főleg a szarvasmarha-állo­mány számára, javítsuk előkészítésük módját, mélyítsük el az állattenyész­tés tudományos irányítását. Minden területen növeljük a szarvasmarha­tenyésztés intenzitását. A szarvasmar­ha-állományt elsősorban azokon a te­rületeken és azokban az üzemekben gyarapítsuk, ahol alacsony a sűrűsé­gük. Fokozatosan térjünk át az egész CSSZSZK-ban a nyílt állományforgó­ra. A sertéstenyésztésben következe­tesen valósítsuk meg a hibridizációs programot, és ésszerűen használjuk fel az abraktakarmányt. A kongresszus felszólítja az összes efsz-t, társult mezőgazdasági üzemet, állami gazdaságot és szolgáltatószer­vezetet, hogy hatékonyabban használ­ják fel a termelőeszközöket. Javasol­ja, hogy a gabonabetakarltásl techni­kához hasonlóan bontakoztassák ki az együttműködést más nagy teljesít­ményű gépek és szállítóeszközök fel­­használásában, tökéletesítsék a gépek­határozata és a gépi berendezések karbantartá­sát, vezessék be a többműszakos üzemeltetést, növeljék a gazdaságos­ságot, és tegyék ésszerűbbé az ener­gia, a tüzelőanyag, főleg a nafta fel­­használását. Igényli azt, hogy az efsz-ek és más üzemek gazdaságosan használják fel a beruházási eszközöket, s összponto­sítsák őket a növénytermelésre, első­sorban a földalap termővé tételére, öntözőberendezések építésére és fel­használására, a takarmányalap fej­lesztésére, továbbá a gyümölcs és a zöldség termelésére és betakarítás utáni feldolgozására, az agrokémiai vállalatok építésére és az integrált mezőgazdasági javítószolgálat építésé­nek befejezésére. Az állattenyésztési termelésben pedig a szarvasmarha, főleg a tehenek nagy befogadóképes­ségű istállóinak korszerűsítésére, át­építésére és építésére. Ismételhetően alkalmazható tervekkel és az építke­zési idő lerövidítésével érjék el a költségek csökkentését. Ehhez kezde­­ményezően járuljanak hozzá a tervező szervezetek. X X A szocialista mezőgazdaság fejlesz­tésében nagy feladatkörük van a szol­gáltatószervezeteknek — a nemesítő és magtermelő szervezeteknek, a ta­karmányfeldolgozó iparnak, az állat­orvosi és az állattenyésztési szolgá­latnak, a gép- és traktorállomások­nak, a mezőgazdasági gépjavítóknak, az építő tervező és egyéb szerveze­teknek. A kongresszus megállapítja: a mezőgazdasági termelés belterjessé­gének fokozása és iparszerűsítése megkívánja, hogy tevékenységüket tö­kéletesítsék, a mezőgazdasági üze­meknek garantálják szolgáltatásaikat, a szállított biológiai anyagot, a vető­magvakat, az ültetőanyagot és a ta­karmánykeverékeket, s fokozott mér­tékben vegyék ki a részüket a mező­­gazdasági üzemek dolgozóinak felké­szítéséből és neveléséből. Tegyék szín­vonalasabbá a tanácsadó tevékenysé­get, és ezzel egyidejűleg szavatolják a tudományos-műszaki ismeretek be­vezetését a mezőgazdasági gyakorlat­ba. Javasolja azt, hogy az Ilyen szer­vezetek dolgozóinak'vállalati és sze­mélyt anyagi érdekeltsége a termelés adott szakaszain működő mezőgazda­­sági üzemek eredményeitől függjön. A kongresszus nagyra becsüli a tu­dományos-kutatási alap hozzájárulá­sát, amely a Szovjetunió és a többi KGST-állam tudósaival együttműkö­désben aktívan részt vesz a mezőgaz­dasági termelés növelésével és bel­terjessége fokozásával összefüggő alapvető kérdések megoldásában. A tudománynak termelőerőként a mező­­gazdaság dinamikus fejlesztése első­rendű tényezőjévé kell válnia. A kongresszus ezért elvárja, hogy a tu­dományos-kutatási alap dolgozói, a CSKP KB 13. ülése határozataival összhangban, még aktívabban részt vesznek a mezőgazdasági termelés to­vábbi hatékony fejlesztése döntő fon­tosságú feladatainak komplex megol­dásában. Főleg a föld termőképessége növelésével, a kultúrák és a gazdasági állatállomány élettani és genetikai potenciáljának fokozásával, a takar­mányalap megszervezésével, a szar­vasmarha intenzívebb tenyésztésével, a minimális energiaigényességü tech­nológiai eljárások racionalizálásával, a veszteségek csökkentésével, a komplex gépesítéssel, és a kemizálás hatásfoka növelésével összefüggő kér­dések komplexumáról van szó. Követ­kezetesebb megoldásokat várunk el a mezőgazdaság tervszerű irányítása te­rületén is, beleértve a szakosítást és az összpontosítást, az üzemen belüli munkaszervezést és irányítást. X X A kongresszus értékeli az élelmi­­szeripari dolgozóinak cselekvő hozzá­járulását a mezőgazdasági őstermelés fejlesztéséhez, részvételüket a Jó mi­nőség biztosításában, a mezőgazdasági termények felvásárlásával és szállítá­sával összefüggő szállítói, megrende­lői kapcsolatok tökéletesítésében, a kezeléssel és a tárolással kapcsolatos veszteségek csökkentésében. Felhívja a feldolgozó ipar szakágait és válla­latait, valamint a kereskedelmi szer­vezeteket, hogy aktívabban biztosítsák és alkalmazzák az együttműködés és integráció megfelelő formáit, az igé­nyelt minőségű nyersanyagok teljes mérvű felvásárlását és feldolgozását, s vegyenek részt a közös berendezé­sek építésében, valamint a nyersanya­gok termelését szolgáló technika biz­tosításában. X X A kongresszus nagyra becsüli a gép- és vegyipar, valamint a többi népgazdasági ágazat részvételét a me­zőgazdaság fejlesztésében. Ennek a részvételnek aránya tartósan növek­szik, és jelenleg eléri a mezőgazda­­sági termelés anyagi összköltségeinek csaknem 60 százalékát. A szállító ága­zatok tartósan növekvő részvétele hí­ján — ebben a részvételben konkrét módon kifejezésre jut a munkásosz­tály és a szövetkezeti földművesek szövetsége — a mezőgazdaság sikere­sen nem fejlődhetne. A kongresszus elvárja, hogy a szál­lító ágazatok összhangban a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 13. ülésének határozataival, intenzíveb­ben és színvonalasabban szavatolják a mezőgazdaság szükségleteinek ki­elégítését. A gépek és a gépi beren­dezések gyártóit felszólítja, hogy gyorsítsák meg és növeljék a célsze­rűen módosított mezőgazdasági ren­deltetésű gépkocsik, rakodók szállí­tását, gyorsabban növeljék a nagyobb teljesítményű gépek, köztük a trakto­rok hányadát, ezeket komplex gépso­rok formájában szállítsák, növeljék az öntözőberendezések építését, az agro­kémiai vállalatok gépellátását bizto­sító és a hiánycikként igényelt gépek, főleg a függeszthető gépszerkezetek, a vetőgépek, a takarmányhüvelyese­ket, takarmánykapásokat megmunká­ló, továbbá a lejtős földeken munkát végző gépek, valamint a pótalkatré­szek Igényelt választékának szállítmá­nyait. A vegy- és a gyógyszeripartól elvár­juk a tervezett szállítmányok egyen­letes teljesítését, a műtrágya ‘minősé­gének további javítását, a növényvédő vegyszerek, az élesztők és más takar­mánykomponensek termelésének nö­velését. Az építőipartól pedig a mész­tartalmú anyagok szükségletének fe­dezését, az ismételhetően alkalmaz­ható épülettípusok széles körű építé­sét szolgáló konstrukciók és szerel­hető alkatrészek szállítmányainak biz­tosítását a kapacitásegységre eső be­ruházási költségek egyidejű csökken­tése mellett. A kongresszus elvárja, hogy a szál­lító ágazatok a mezőgazdaság anyagi­műszaki ellátása igényes feladatainak teljesítése folyamatéban, a KGST ke­retén belül nagyobb mértékben élnek a nemzetközi munkamegosztás lehető­ségével. A kongresszus teljes mérték­ben támogatja a CSKP' .KB 13. ülésé­nek a tervszerű irányítási rendszer, az irányítás módszerei és formái min­den szinten való tökéletesítését célzó határozatait. Helyesnek tartja azt, hogy az összpontosítás és a szakosí­tás folyamata megvalósításában alap­vető igyekezetét szenteljenek az egye­sített szövetkezetek stabilizálásának és megszilárdításának. Felszólítja a tervező szerveket, a mezőgazdasági és élelmiszeripari mi­nisztériumokat, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságokat, hogy következetesebben biztosítsák a felada­toknak és teljesítésük anyagi-műszaki szavatolásának kölcsönös összefüggé­sét. Elmélyült az ötéves tervek sze­repe, és ez a szövetkezeteknek, vala­mint a többi üzemnek lehetővé tette a mezőgazdasági termelés összponto­sítása és szakosítása hosszabb távú céljainak kidolgozását és megvalósí­tását, a mezőgazdaság, a szolgáltatá­sok, a feldolgozó ipar és a kereske­delem vállalatai közti együttműködés és integráció bővítését. Ezzel egyide­jűleg létrejöttek á termelés fejleszté­sével és a gazdálkodás tökéletesítésé­vel kapcsolatban az üzemek önállósá­ga és felelőssége elmélyítésének fel­tételei. Fokozott figyelmet kell fordí­tani az utóbbi években megalakult vagy a földalapjukat lényegesen nö­velő szövetkezetekre. A kongresszus szükségesnek tekinti, hogy a kerületi és a járási mezőgaz­dasági igazgatóságok alapvető felada­tukkal, a társadalmi szükségletek ki­elégítésével összhangban a feladato­kat a termelési feltételeknek, az össz­pontosítás és a szakosítás céljainak megfelelően osszák meg, az üzemek­nek segítséget nyújtsanak a tartalé­kok hatásos feltárásában, nagyobb figyelmet szenteljenek az átlagon aluli eredményeket elérő szövetkeze­teknek és gyorsabb fejlődésük érde­kében sokoldalú segítségben részesít­sék őket. Gondoskodjanak a dolgozók képzettségének növeléséről és szer­vezzék a tapasztalatcserét. A kongresszus nagyra becsüli a CSKP KB 13. ülésének, a terv és az irányítás gazdasági eszközei kapcso­latának elmélyítését célzó intézkedé­seit, amelyek a szarvasmarha-tenyész­tés támogatására, az összpontosítás­nak, a szakosításnak, valamint az élelmiszeriparral való integrációnak elmélyítésére, az üzemek terményei jövedelmezőségében és a jövedelmük­ben tapasztalható különbségek csök­kentésére, valamint a minőség javítá­­sára irányulnak. Sürgetőnek, tartja, hogy minden efsz fokozott figyelmet szenteljen a termelés gazdaságossá­gának és hatékonyságának, az anyagi költségek, indokolatlan növekedése okai kiküszöbölésének, a minőség javí­tásának, a műszakarány növelésének, az üzemen belüli tervezés tökéletesí­tésének és a gazdasági önelszámolás alapelvei elmélyítésének. Elvárja azt, hogy ezeknek az igényes feladatok­nak megvalósításában jóval színvona­lasabb tevékenységet fejtsenek ki az efsz-ek tisztségviselői és szakértői, valamint az irányító szervek vezető dolgozói. A kongresszus, a munkáért járó dí­jazás szocialista álapelvének elmélyí­tése érdekében, a kísérleti eredmé­nyek értékelése alapján, az egységes földművesszövetkezeteknek javasolja a munka egységes díjazási rendszeré­nek bevezetését a hatodik ötéves tervidőszak végéig. Feltétlenül szük­ségesnek tekinti, hogy minden szö­vetkezetben rendszeresen mélyítsék el az érdemek szerinti díjazás alapelvét, tökéletesítsék a teljesítmény normá­kat, és a díjazás formáit hatásosab­ban orientálják a termelés és a mun­ka minőségi eredményeire. X X A kongresszus nagyra becsüli a társadalom gondoskodását, valamint a fő-, a közép- és a szakmunkásképző iskolák szerepét a szakemberek ne­velésében, a szövetkezeti földművesek magasabb képesítésében. A szövetke­zetek tagjai és dolgozói szakmai, va­lamint politikai felkészültsége szünte­len elmélyítésében látja a feladatok sikeres teljesítésének egyik alapvető feltételét. Az oktatási, valamint a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari minisztériu­moktól azt igényli, hogy a fő-, a közép- és a szakmunkásképző isko­lákban szavatolják a tanulók felké­szítését a mezőgazdaság szükségletei­vel összhangban. Jobban készítsék fel őket a tudományos ismeretek gya­korlati alkalmazására, a termelés­szervezésnek, a korszerű irányítási módszereknek elsajátítására és az em­berekkel való foglalkozásra. Az isko­lákban és a tanintézetekben teremt­sék meg a műszaki-gazdasági és: a többi dolgozó posztgraduális képzési rendszere tökéletesítésének feltételeit. A kongresszus egyidejűleg felsző­­ltíja az összes szövetkezet vezető tisztségviselőit, hogy a szakiskolák­kal, a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari minisztériumok szaktanintézetei­vel, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségével együttműködésben és a szövetkezeti munkaiskolák nagyobb mérvű felhasználásával, biztosítsák minden tagjuk és dolgozójuk szakkép­zettségének és politikát felkészültsé­gének elmélyítését, nyerjék meg a fiatalokat a mezőgazdaságban, főleg az állattenyésztésben végzendő mun­kára. X X A kongresszus megállapítja, hogy az efsz-ek tagjai és dolgozói túlnyo­mó többségének mély és tartós a szö­vetkezetük, a szövetkezetközi együtt­működés és a társadalmi feladatok teljesítése iránti viszonya. Ez meg­nyilvánul az öntudatos munkavégzés­ben, a tervfeladatok kezdeményező teljesítésében és a társadalmi szük­ségletek kielégítésében. A kongresszus felszólítja a szövet­kezetek választott szerveit, a tisztség­­viselőket és a vezető dolgozókat, hogy ezt a viszonyt a mindennapi feladatok teljesítése és a szövetkezetek építése érdekében mélyítsék el. A szövetke­zeti földművesek magas fokú kezde­ményezése és aktivitása a sikerek jelentős kútforrása. Továbbfejlesztése, a szocialista munkaverseny tartalmá­nak és formáinak a konkrét feltéte­leknek megfelelő tökéletesítése kívá­natos. Tartós figyelmet kell fordítani a szocialista munkabrigádokra, s a komplex racionalizálási brigádokat, valamint az újítómozgalmat az alap­vető feladatok teljesítésére kell orien­tálni. A kongresszus az efsz-ek továbbfej­lesztése érdekében feltétlenül szüksé­gesnek tekinfi, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomról szóló tör­vénnyel összhangban következetesen érvényesítsék a szövetkezeti demokrá­cia alapelveit, és ügyeljenek arra, hogy főleg a nagy egyesített szövet­kezetekben, valamint az irányítás összpontosításánál megőrizzék a ter­melésben dolgozókkal a szoros kap­csolatot és részvételüket a szövetke­zet igazgatásában és irányításában. Ez megkívánja az összes szövetkezeti szerv munkájának javítását,, a tag­gyűlések és a választott szervek ha­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents