Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. április 14.

12

ACSKPKB határozata a XV. pártkongresszus határozatainak tefiesilésériíl a mezíjgazdasag es az életmiszeripar további feladatairól

(Folytatás a 11. oldalról) sát, az embereket egészséges táplálkozásra kell nevelni, harcot kell vívni az élelmiszerek pazarlása ellen.

E célok elérése érdekében elvárjuk, hogy a tej és a tejtermékek évi fogyasztása 1985-ben egy főre számítva eléri a 250 kilogrammot, a húsfogyasztás pedig megfelelő összetételben legalább 90 kg lesz. Szintén egy személyre számítva a zöldségfogyasztásnak 20 kg-mal, a gyümölcsfogyasztásnak pedig a jelenlegi helyzethez képest több mint egyharmadával kell növekednie. A lisztfogyasztást 20 százalékkal, a cukorfogyasztást 5—6 százalékkal csökkenteni kell.

7. E szükségletekkel és a mezőgazdasági termelés növelésének potenciális lehetőségeivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a következő célok eléréséhez:

a) A hetedik ötéves tervidőszakban a gabonatermelést 56—58 millió tonnára kell növelni. E feladat teljesítésének legkönnyebben járható útja a hozamok növelése új, nagy teljesítményű fajták termelésének bevezetésével, továbbá az agrotechnikai elvek megtartása és a betakarítási veszteségek csökkentése. A természeti adottságokkal összhangban fokozatosan változásokat kell végrehajtani a gabonafajták összetételében, például az őszi árpa és a nagy hozamú szemes és silózabfajták javára s növelni a kukoricatermelést azokon a vidékeken, ahol biztosítva látják, hogy a hozamok nagyobbak lesznek, mint más gabonafajták termesztése esetén.

Avégett, hogy az állattenyésztésben a gabonát ésszerűbben hasznosítsák, következetesebben kell végrehajtani a takarmánytermelési programot. A hüvelyesek termesztését úgy kell növelnünk, hogy 1985-re elérjük belőle a 300—350 tonnát. A hetedik ötéves tervidőszakban a cellulóz- és papíripar keretében évi 34—37 ezer tonna szulfitlúgból előállítható takarmányélesztő gyártására kell építenünk termelőkapacitásokat, a gyógyszeriparban 4 ezer tonna lyzín, a vegyiparban pedig évente legkevesebb 60 ezer tonna takarmányozási célokra szolgáló foszfát gyártását kell biztosítanunk új kapacitások révén.

b) Összefüggésben azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a tömegtakarmányok termesztésében már ebben az ötéves tervidőszakban foganatosítanak, növelni kell az évelő takarmányok termesztését úgy, hogy termőterületük a szántóterületnek legalább 17—18 százalékát képezze, s hektáronként száraz anyagban számolva legkevesebb 7 tonna hozamot érjenek el. A köztes növények vetésterületét a szántóterület 10—12 százalékára kell növelni; a kapás takarmánynövények nagyüzemi termesztését úgy kell bővíteni, hogy — a megfelelő gépi berendezések és növényvédő vegyszerek biztosításával — a vetésterületük távlatilag elérje a 150—160 ezer hektárt. Következetesen kell érvényesíteni a rét- és legelőgazdálkodás hatékonysága növelését elősegítő tényezőket, mégpedig a megfelelő gépi berendezések alkalmazásával és a trágyázás színvonalának emelésével, száraz anyagban számolva a rétekről évente hektáronként legkevesebb öt tonnát kell betakarítani. Arról van szó, hogy minden mezőgazdasági üzem önellátóvá váljon a tömegtakarmányokből, beszámítva a legszükségesebb tartalékokat is. A népgazdasági hatékonysággal összhangban hasznosítani kell a cukorgyártási nyersanyagokat is takarmányozási célokra, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben s a továbbiakban is számolni kell a mellék- és póttakarmányok hasznosításával.

c) Hogy növelni tudjuk a hústermelést, és hogy ez megközelítse az észszerű táplálkozás kívánta szerkezetet, s hogy biztosítani tudjuk a tejtermékek feltételezett növekvő szükségletének kielégítését, ahhoz következetesen és komplex módon kell fejlesztenünk a szarvasmarha-tenyésztést, és növelni kell a szarvasmarha-állomány termelékenységét. Fel kell számolni az egyes vállalatok és területek közötti különbségeket a szarvasmarha* flomány sűrűségében és termelékenységében. 1985-ig el kell érnünk, hogy 100 tehénre legkevesebb 100 borjú nevelése jusson. Országos viszonylatban a borjúk napi súlygyarapodását átlagosan 0,75 kilogrammra, az üszők napi súlygyarapodását pedig 0,60—0,70 kilogrammra kell növelni, a szarvasmarha-hizlaldákban 0,85—1 kilogrammra, s az évi fejési átlagot tehenenként 3300 literre kell növelni. A szarvasmarha-állomány elszállásolását a könnyűszerkezetű és olcsó típusú (ismétlődő) istállók építésével

kell megoldani, s ezek alkalmazásával a beruházási költségeket 20—30 százalékkal csökkenthetik, ami hozzájárul áhhoz, hogy az adott anyagi eszközökből több szarvasmarha részére létesíthetünk férőhelyet.

A vágómarha-tenyésztés növelésén kívül továbbra is növeljük a sertéstenyésztést, amelynek aránya a vágóállatok tenyésztésének keretében el kell, hogy érje az elkövetkező időszakban a 47—48 százalékot. A mezőgazdaság további iparosításával és a közös mezőgazdasági vállalatok építésével a nagyhizlaldákban 0,58 kilogrammos napi súlygyarapodást — 3,5 —3,6 kilogrammos teljes értékű takarmánykeverék felhasználáséval — kell elérni. 1985-re a hústípusú sertések arányát a teljes felvásárlás 80 százalékára kell növelni. Bárányhúsból megközelítőleg kétszeresére kell növelni a termelést.

d) Az elkövetkező években megnövekednek az igények a növényi eredetű élelmiszerek ' és nyersanyagok termelésével kapcsolatban is. Ennek a követelménynek megfelelően a cukorrépa-termesztési területnek 200—220 ezer hektárra való növelésével kell számolnunk. A repce vetésterületét 90 ezer hektárra kell növelnünk, s ebből 80 ezer hektáron alacsony eruksavtartalmú fajtákat kell termeszteni. Tovább kell bővíteni a komlótermesztést, s javítani kell a minőséget is. A burgonyatermesztésben a mezőgazdasági vállalatoknak a hektárhozamuk növelésére kell törekedniük, és az élelmiszeriparral, illetve a kereskedelemmel együttműködve a termés célszerűbb felhasználására és a raktározási veszteségek lényeges csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Ennek érdekében a 7. és 8. ötéves tervidőszak folyamán célszerű lesz 3—4 nagyüzem felépítése, amelyekben lehetővé válik a burgonya komplex feldolgozásar a zöldség- és gyümölcstermesztést pedig úgy kell fejleszteni, hogy 1985-ig az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás érje el a 91 kilogrammot, a gyümölcsfogyasztás pedig a 65 kilogrammot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a zöldség- és gyümölcstermés 40 százaléka friss állapotban kerüljön a piacra.

8. Az élelmiszeriparban — amelynek termelése és a hazai piacra történő szállítása a 7. ötéves tervidőszakban megközelítőleg egyötödével növekedik — összhangot kell teremteni a feldolgozó kapacitások és a növekvő mezőgazdasági nyersanyagszállítmányok között, hogy csökkentsük á feldolgozási veszteségeket, és mindenekelőtt növeljük értékesítésük színvonalát, bővítsük až élelmiszeripari termékek választékát, javítsuk minőségüket. Fokozottabb mértékben kell növelni a félkész és kész élelmiszeripari termékek gyártását a háztartások és az üzemi konyhák számára egyaránt.

A vágóállatok termelésének minőségi értékelése és a fogyasztóknak új, jobb minőségű húsipari termékekkel való ellátása megköveteli, hogy a hetedik ötéves tervidőszak folyamán a húsfeldolgozó kapacitásokat úgy bővítsük, hogy évente 200 ezer tonnával több terméket dolgozhassunk fel, ugyanakkor lényegesen növelni kell a csomagolt, feldolgozott és speciálisan előkészített húsipari termékek választékát. A húsfogyasztás szerkezetének javításához nagymértékben hozzá kell járulnia a megfelelő összetételű baromfiipari termékek növekvő termelésének is. A baromfiipari termékek előállítását körülbelül egynegyedével kell növelni. A tejipari termékek fogyasztásának növelése végett bővíteni kell választékukat; a tejtermelés feltehetően 17 százalékkal növekedik, s ez a növekedés a tejipari feldolgozó kapacitások jobb kihasználását is megköveteli.

9. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének igényes feladatai és a tartalékok mozgósítása a gép- és vegyipar részéről nagyobb, teljesebb és jobb minőségű szállításokat követel meg. Magában a mezőgazdaságban és élelmezésügyben nagyon sürgető feladat az állőalapok, a gépek, a műtrágyák és a többi anyagi eszköz lényegesen jobb kihasználása, s ezek a tényezők elősegítik a termelés növelését és a költségek csökkenését.

A CSKP KB e követelményekkel összhangban;

a) kötelezi az Állami Tervbizottságot, hogy a hetedik ötéves terv kidolgozásakor számoljon a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari beruházások növelésével. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy milyenek a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártás, illetve a vegyipar lehetőségei

a mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényeinek kielégítésével kapcsolatban.

b) Sürgősnek tartjuk, hogy az Általános Gépipari Minisztérium, a Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztériumok saját reszortjuk termelésével és a nemzetközi szocialista integráció fejlesztésével biztosítsák a nagy teljesítményű és jó minőségű gépek és komplett berendezések szállítását. A következő ötéves tervidőszakban a figyelmet a legfontosabb növények termelésének és begyűjtésének átfogó gépesítésére, az öntözött terület nagyságának növelésére, a műtrágya és a növényvédő szerek jobb kezelésére kell összpontosítani. A nagy teljesítményű traktorok szállításán kívül törődni kell pótkocsik és más eszközök, valamint szerszámok biztosításával is. Nagy szükség van arra, hogy kompletté tegyék a takarmánytermelés gépesítését a hegyaljai vidékeken és a kapásnövények termelésében. Megfelelő mennyiségű gépet kell rendelkezésre bocsátani a termelési folyamatok komplett gépesítéséhez, a termelési veszteségek minimalizálása, a burgonya, a cukorrépa, s fokozatosan a zöldség és a gyümölcs termelésében is a fizikai munka részarányának csökkentése céljából. Az állattenyésztésben törődni kell az áUományfelújítás meggyorsításával, és növelni kell a jobb műszaki mutatókkal rendelkező komplett takarmányozó és fejőgépsorok szállítását, törődni kell továbbá az új beruházásokkal és a meglevő kapacitások felújításával éš korszerűsítésével.

Tekintettel a mezőgazdasági szállítások nem kielégítő helyzetére, a népgazdasági hatékonyság fokozása végett arra kell törekedni, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság tízezer speciális tehergépkocsit kapjon, amelyek teherbíróképessége meghaladja a 8 tonnát, gondoskodni kell továbbá pótkocsik, valamint a mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően gyártott 6500 rakodógép szállításáról.

Az eddiginél nagyobb mértékben és jobban kell kielégíteni az élelmiszeripar szükségleteit főként csomagoló, fagyasztó felújítását szolgáló berendezésekből, s e téren kezdeményezőbben kell kihasználni a termelési kooperáció és a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit.

Határozott intézkedéseket kell tennie az Általános Gépipari Minisztériumnak, a Kohó- és Nehézipari Minisztériumnak, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztériumnak, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak abból a célból, hogy megfelelő mennyiségű pótalkatrész idejében biztosítva legyen.

Az Általános Gépipari Minisztérium, valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köteles megszabni a raktározási normákat, egységesíteni a nyilvántartás rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy áttekintést nyerjünk az árubőségről, s e minisztériumoknak biztosítaniuk kell az elosztást járási nagyraktáraik és mezőgazdasági vállalatok segítségével.

c) A műtrágyagyártókat és szállító-* kát utasítja: teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy 1985-ig a mezőgazdaság számára egy hektár földterületre számítva legalább 300 kg műtrágyát gyártsanak, ebből 120 kg nitrogén- és 95 kg foszfortartalmú műtrágyát, és szállítsanak 2,9 millió tonna káliumtartalmú műtrágyát. Egyúttal javítani kell a műtrágya minőségét, ki kell terjeszteni az új koncentrált és dúsított műtrágyafajták gyártását, ugyanakkor fokozni kell a cseppfolyósított műtrágya termelését is. A hetedik ötéves tervidőszakban növelni kell a hazai gyártmányú növényvédő szerek részarányát, evégett meg kell gyorsítani az Agro II. üzem építését, fontolóra kell venni annak lehetőségét, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első éveiben az Agro III. építését is elkezdjék, s fejleszteni kell a kooperációt a KGST keretében.

Az import csökkentésére irányuló intézkedések keretében, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok és termékek haszonmértékének növelése és tartósságának meghosszabbítása céljából a vegy-, a papír-, az üveg- és a textilipar köteles megfelelő mennyiségű csomagolóanyagot gyártani az élelmiszeripar számára.

A Közlekedésügyi Minisztérium feladata, hogy kiterjessze a repülőgépekkel végzett mezőgazdasági munkák terjedelmét, mégpedig oly módon, hogy 1985-ig a növénytermelés kemizálásával kapcsolatos munkák egyötödét repülőgépek végezzék.

A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a gépipar, a vegyipar és más ágazatok dolgozói, szállítói kötelességeik tudatában támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, s tudatosítják politikai felelősségüket, valamint a munkásság és a parasztság azon közös érdekét, hogy megfelelő önköltséggel jó minőségű élelmiszert kell termelni. Ugyanúgy mint a szövetkezetesítés idején, most, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában ezzel bizonyítják a munkás-paraszt szövetség erejét.

10. A mezőgazdasági vállalatoknak sürgetően fokozniuk kell az igényességet és az anyagi ösztönzést a gépek kihasználásával, élettartamuk növelésével, állandó üzemelőképességük biztosításával, az üzemanyag- és a pótalkatrészfogyasztás csökkentésével kapcsolatban. Ez idejében történő karbantartást, jó minőségű javításokat és hozzáértő kezelést követel meg. Az üzemelőképesség biztosítására a gép- és traktorállomások műszaki és szervezési segítségével, a kooperációs tömörülések keretében, karbantartó és gépjavító központokat kell létrehozni, mégpedig oly módon, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban ezt a rendszert, amely a mezőgazdasági' vállalatok, valamint a gép- és traktorállomások gépjavító-szolgálatai közötti hatékony munkamegosztáson alapul, teljes egészében kiépítsék. A nagy sorozatban gyártható pótalkatrészekkel való ellátás helyzetének javítása végett közős nagyraktárakat kell létrehozniuk a mezőgazdasági vállalatok kooperációs tömörüléseinek. Egyidejűleg lényegesen fokozni kell a pótalkatrészek felújítását a gép- és tratokállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek dolgozóinak.

A fűtőanyag és az energiaellátás feszült helyzete megköveteli, hogy sokkal energikusabban és következetesebben hajtsák végre a takarékossági intézkedéseket a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, teremtsenek rendet minden energiaforrás felhasználásában. A fűtőanyag és az energiagazdálkodás javítása végett a vállalati hozraszcsot segítségével nemcsak a kezelőket, hanem a vezető gazdasági dolgozókat is anyagilag érdekeltté kell tenni. A szárító-berendezésekben 1985-ig mintegy 15 százalékkal kell csökkenteni a szárítási egységre jutó fogyasztást. Egyidejűleg meg kell vizsgálni a nem hagyományos energiaforrások kihasználásának lehetőségeit. A földgázvezetékek kompresszorállomásai közelében, üvegházakon kívül, megfelelő takarmányszárító kapacitásokat is építeni kell, hogy a nyári időszakban is fel lehessen használni ezeket a hőforrásokat.

A műtrágya és a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználása végett meg kell gyorsítani az agrokémiai vállalatok építését, ezeket el kell látni raktári kapacitásokkal, szállítóeszközökkel és gépekkel. Egyidejűleg istállótrágýa-raktárakat kell építeni s be kell vezteni a nagyüzemi eljárásokat az Istállótrágya kezelése és használása során. Emelni kell a műtrágyázás és növényvédelem központi irányításának színvonalát. A mezőgazdaság további iparosítása és kemizálása során fokozott figyelmet kell szentelni a vizek védelmének és az egészséges természeti környezet megteremtésének.

11. A termelés növelésének és minősége javításának, valamint az egész mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének egyik döntő tényezője a helyes beruházási politika. A CSKP KB utasítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokat és összes irányító szerveiket, hogy az eszközöket a legfontosabb területekre összpontosítsák. A növénytermelésben a befektetések főként a földállománynyal függnek össze. A 7. ötéves tervidőszakban legalább 160 ezer hektárral kell növelni az öntözött terület nagyságát, megfelelő vízforrásokról kell gondoskodni, s le kell csapolni 290 ezer hektár területet. További beruházásokat kell eszközölni a takarmányalap fejlesztésére, a gyümölcsös zöldségtermelés fellendítésére és raktárak építésére. Az állattenyésztésben elsőrendű gondot kell fordítani a szarvasmarha-tenyésztésre, valamint a haszonállatok állományának növelését lehetővé tevő kapacitások létesítésére. Fontos cél e téren, hogy maximálisan kihasználják az állóalapokat s a koncentráció és a szakosítás folyamatával összhangban támogassák felújításukat és korszerűsítésüket. Az élelmiszeriparban fel kell számolni a mezőgazdasági termelés

növekedése és a feldolgozó kapacitások közti aránytalanságokat, beruházások segítségével javítani kell a nyersanyagok felhasználását, s növelni a konyhakész ételek termelését. Lényegesen javítani kell a beruházások előkészítését, fokozott mértékben kell felhasználni a típusterveket, le kell rövidíteni az építési határidőket, meg kell tartani a tervezett mutatókat és költségvetési kereteket.

A mezőgazdasági építőszervezetek teljesítményének növelése érdekében javítani kell e szervezetek gépekkel való ellátását, mert ezek hajtják végre a célberuházásokat és a mezőgazdaság lakásépítési terveit.

12. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzív fejlesztése érdekében növelni kell a tudományos kutatómunka hatékonyságát. A következő időszakban az erőket és az erőforrásokat a döntő kérdések megoldására, főként a földállomány termelékenységének fokozására, a vetőmag biológiai és genetikai potenciáljának, valamint az állathasznosságnak a növelésre, a takarmányalap létrehozására és felhasználására, a veszteségek csökkentésére, az energiafogyasztás korlátozására, a szarvasmarhatenyésztés intenzívebbé tételére, a komplex gépesítésre, hatékonyabb műtrágyák, növényvédő szerek és tartósító eszközök gyártására, a mezőgazdasági termelés koncentrációjának, szakosításának és iparosításának fejlesztésére, valamint a tervszerű irányítás hatékonyságának növelésére kell összpontosítani a következő területeken: az élelmiszeriparban a progresszív termelési eljárások bevezetésében, szem előtt tartva a nyersanyagok jobb felhasználását és az élelmiszerek ■ élettartamának növelését, a hagyományos nyersanyagokat helyettesítő új anyagok kifejlesztését és alkalmazását a termelésben, a tartósításban, továbbá az élelmiszeripari termékek választékának szüntelen bővítésében.

Ez megköveteli a kutatási és fejlesztési alap, ezen belül a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia irányítómunkájának tökéletesítését, a tudomány és a technika fejlesztése átfogó tervezésének elmélyítését, a kutatóintézeteknek korszerű műszerekkel való felszerelését, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia, a felsőoktatási intézmények és a vegyipar kutatási munkahelyeivel való együttműködés egybehangolását, a szakszolgáltatásokkal foglalkozó szakemberekkel való közreműködés javítását. Az eddiginél szorosabban kell együttműködni a szocialista országok, főként a Szovjetunió kutatási és fejlesztési bázisával, s jobban kell hasznosítani a nemzetközi tudomány ismereteit, ezen belül a licenceket.

13. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése során továbbra is alkotó módon ki kell használni a Szovjetunió tapasztalatait, elsősorban a tudomány és a kutatás, a tudományos műszaki haladás területén kifejtett együttműködést kell elmélyíteni, s ki kell terjeszteni a kölcsönösen előnyös kooperációt a gépek, a gépi berendezések és az agrokémiai eszközök szállítása terén.

14. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékony fejlesztésével pár* huzamosan tökéletesíteni kell a tervszerű irányítás rendszerét, az irányító munka módszereit és formáit minden szinten. Ez megköveteli a központi irányítás tervszerűségének és hatékonyságának erősítését azzal a céllal, hogy jobban kielégítsük a társadalmi szükségleteket. Meg kell szilárdítani továbbá a gazdasági szervezetek önállóságát, valamint a termelés fokozásáért és a tudományos műszaki haladás vívmányainak érvényesítéséért vállalt felelősségüket, gazdaságosabban ki kell használni az állóeszközöket, az anyagi és a pénzeszközöket, s csökkenteniük kell a veszteségeket. Tökéletesebben összhangba kell hozni a tervet a gazdasági eszközökkel, a népgazdasági és a vállalati terveket, stabilizálni kell és távlatilag is fejleszteni kell a szállító-megrendelői kapcsolatokat. Evégett:

a) javítani kell a tervek minőségét, ■ jobban összhangba kell hozni a terv egyes részeit a termeléskapacitási és a műszaki-gazdasági normák alapján. Hatékonyabban kell törődni a koncentráció és a szakosítás fejlesztésével, a tervfeladatok és a tervkeretek, valamint az egyes termelési szakaszok és vállalatok fejlesztési koncepcióinak összhangba hozatalával oly módon, hogy idejében világossá váljon és stabilizálódjon a termelési szerkezet, az anyagi-műszaki alap, a (Folytatás a 13. oldalon)