Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 14. 12 ACSKPKB határozata a XV. pártkongresszus határozatainak tefiesilésériíl a mezíjgazdasag es az életmiszeripar további feladatairól (Folytatás a 11. oldalról) sát, az embereket egészséges táplál­kozásra kell nevelni, harcot kell vív­ni az élelmiszerek pazarlása ellen. E célok elérése érdekében elvár­juk, hogy a tej és a tejtermékek évi fogyasztása 1985-ben egy főre szá­mítva eléri a 250 kilogrammot, a hús­­fogyasztás pedig megfelelő összetétel­ben legalább 90 kg lesz. Szintén egy személyre számítva a zöldségfogyasz­tásnak 20 kg-mal, a gyümölcsfogyasz­tásnak pedig a jelenlegi helyzethez képest több mint egyharmadával kell növekednie. A lisztfogyasztást 20 szá­zalékkal, a cukorfogyasztást 5—6 szá­zalékkal csökkenteni kell. 7. E szükségletekkel és a mezőgaz­dasági termelés növelésének poten­ciális lehetőségeivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a követ­kező célok eléréséhez: a) A hetedik ötéves tervidőszakban a gabonatermelést 56—58 millió ton­nára kell növelni. E feladat teljesíté­sének legkönnyebben járható útja a hozamok növelése új, nagy teljesít­ményű fajták termelésének bevezeté­sével, továbbá az agrotechnikai elvek megtartása és a betakarítási veszte­ségek csökkentése. A természeti adottságokkal összhangban fokozato­san változásokat kell végrehajtani a gabonafajták összetételében, például az őszi árpa és a nagy hozamú sze­mes és silózabfajták javára s növelni a kukoricatermelést azokon a vidéke­ken, ahol biztosítva látják, hogy a hozamok nagyobbak lesznek, mint más gabonafajták termesztése esetén. Avégett, hogy az állattenyésztésben a gabonát ésszerűbben hasznosítsák, következetesebben kell végrehajtani a takarmánytermelési programot. A hü­velyesek termesztését úgy kell növel­nünk, hogy 1985-re elérjük belőle a 300—350 tonnát. A hetedik ötéves tervidőszakban a cellulóz- és papír­ipar keretében évi 34—37 ezer tonna szulfitlúgból előállítható takarmány­élesztő gyártására kell építenünk ter­melőkapacitásokat, a gyógyszeripar­ban 4 ezer tonna lyzín, a vegyiparban pedig évente legkevesebb 60 ezer ton­na takarmányozási célokra szolgáló foszfát gyártását kell biztosítanunk új kapacitások révén. b) Összefüggésben azokkal az in­tézkedésekkel, amelyeket a tömegta­karmányok termesztésében már ebben az ötéves tervidőszakban foganatosí­tanak, növelni kell az évelő takarmá­nyok termesztését úgy, hogy termő­­területük a szántóterületnek legalább 17—18 százalékát képezze, s hektá­ronként száraz anyagban számolva legkevesebb 7 tonna hozamot érjenek el. A köztes növények vetésterületét a szántóterület 10—12 százalékára kell növelni; a kapás takarmánynövé­nyek nagyüzemi termesztését úgy kell bővíteni, hogy — a megfelelő gépi berendezések és növényvédő vegyszerek biztosításával — a vetés­­területük távlatilag elérje a 150—160 ezer hektárt. Következetesen kell ér­vényesíteni a rét- és legelőgazdálko­dás hatékonysága növelését elősegítő tényezőket, mégpedig a megfelelő gépi berendezések alkalmazásával és a trágyázás színvonalának emelésével, száraz anyagban számolva a rétekről évente hektáronként legkevesebb öt tonnát kell betakarítani. Arról van szó, hogy minden mezőgazdasági üzem önellátóvá váljon a tömegtakar­­mányokből, beszámítva a legszüksé­gesebb tartalékokat is. A népgazda­sági hatékonysággal összhangban hasznosítani kell a cukorgyártási nyersanyagokat is takarmányozási cé­lokra, főleg a szarvasmarha-tenyész­tésben s a továbbiakban is számolni kell a mellék- és póttakarmányok hasznosításával. c) Hogy növelni tudjuk a hústerme­lést, és hogy ez megközelítse az ész­szerű táplálkozás kívánta szerkezetet, s hogy biztosítani tudjuk a tejtermé­kek feltételezett növekvő szükségleté­nek kielégítését, ahhoz következete­sen és komplex módon kell fejleszte­nünk a szarvasmarha-tenyésztést, és növelni kell a szarvasmarha-állomány termelékenységét. Fel kell számolni az egyes vállalatok és területek kö­zötti különbségeket a szarvasmarha* flomány sűrűségében és termelé­kenységében. 1985-ig el kell érnünk, hogy 100 tehénre legkevesebb 100 borjú nevelése jusson. Országos vi­szonylatban a borjúk napi súlygyara­podását átlagosan 0,75 kilogrammra, az üszők napi súlygyarapodását pedig 0,60—0,70 kilogrammra kell növelni, a szarvasmarha-hizlaldákban 0,85—1 kilogrammra, s az évi fejési átlagot tehenenként 3300 literre kell növelni. A szarvasmarha-állomány elszálláso­lását a könnyűszerkezetű és olcsó tí­pusú (ismétlődő) istállók építésével kell megoldani, s ezek alkalmazásá­val a beruházási költségeket 20—30 százalékkal csökkenthetik, ami hozzá­járul áhhoz, hogy az adott anyagi eszközökből több szarvasmarha részé­re létesíthetünk férőhelyet. A vágómarha-tenyésztés növelésén kívül továbbra is növeljük a sertés­­tenyésztést, amelynek aránya a vágó­állatok tenyésztésének keretében el kell, hogy érje az elkövetkező idő­szakban a 47—48 százalékot. A mező­­gazdaság további iparosításával és a közös mezőgazdasági vállalatok építé­sével a nagyhizlaldákban 0,58 kilo­grammos napi súlygyarapodást — 3,5 —3,6 kilogrammos teljes értékű ta­karmánykeverék felhasználáséval — kell elérni. 1985-re a hústípusú serté­sek arányát a teljes felvásárlás 80 százalékára kell növelni. Bárányhús­ból megközelítőleg kétszeresére kell növelni a termelést. d) Az elkövetkező években megnö­vekednek az igények a növényi ere­detű élelmiszerek ' és nyersanyagok termelésével kapcsolatban is. Ennek a követelménynek megfelelően a cukor­répa-termesztési területnek 200—220 ezer hektárra való növelésével kell számolnunk. A repce vetésterületét 90 ezer hektárra kell növelnünk, s ebből 80 ezer hektáron alacsony eruksavtar­­talmú fajtákat kell termeszteni. To­vább kell bővíteni a komlótermesz­tést, s javítani kell a minőséget is. A burgonyatermesztésben a mezőgazda­­sági vállalatoknak a hektárhozamuk növelésére kell törekedniük, és az élelmiszeriparral, illetve a kereskede­lemmel együttműködve a termés cél­szerűbb felhasználására és a raktáro­zási veszteségek lényeges csökkenté­sére kell helyezni a hangsúlyt. Ennek érdekében a 7. és 8. ötéves tervidő­szak folyamán célszerű lesz 3—4 nagyüzem felépítése, amelyekben le­hetővé válik a burgonya komplex fel­­dolgozásar a zöldség- és gyümölcster­mesztést pedig úgy kell fejleszteni, hogy 1985-ig az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás érje el a 91 kilo­grammot, a gyümölcsfogyasztás pedig a 65 kilogrammot, ugyanakkor bizto­sítani kell, hogy a zöldség- és gyü­mölcstermés 40 százaléka friss álla­potban kerüljön a piacra. 8. Az élelmiszeriparban — amely­nek termelése és a hazai piacra tör­ténő szállítása a 7. ötéves tervidő­szakban megközelítőleg egyötödével növekedik — összhangot kell terem­teni a feldolgozó kapacitások és a nö­vekvő mezőgazdasági nyersanyagszál­lítmányok között, hogy csökkentsük á feldolgozási veszteségeket, és minde­nekelőtt növeljük értékesítésük szín­vonalát, bővítsük až élelmiszeripari termékek választékát, javítsuk minő­ségüket. Fokozottabb mértékben kell növelni a félkész és kész élelmiszer­­ipari termékek gyártását a háztartá­sok és az üzemi konyhák számára egyaránt. A vágóállatok termelésének minő­ségi értékelése és a fogyasztóknak új, jobb minőségű húsipari termékekkel való ellátása megköveteli, hogy a he­tedik ötéves tervidőszak folyamán a húsfeldolgozó kapacitásokat úgy bő­vítsük, hogy évente 200 ezer tonnával több terméket dolgozhassunk fel, ugyanakkor lényegesen növelni kell a csomagolt, feldolgozott és speciálisan előkészített húsipari termékek válasz­tékát. A húsfogyasztás szerkezetének javításához nagymértékben hozzá kell járulnia a megfelelő összetételű ba­romfiipari termékek növekvő termelé­sének is. A baromfiipari termékek előállítását körülbelül egynegyedével kell növelni. A tejipari termékek fo­gyasztásának növelése végett bővíteni kell választékukat; a tejtermelés fel­tehetően 17 százalékkal növekedik, s ez a növekedés a tejipari feldolgozó kapacitások jobb kihasználását is megköveteli. 9. A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés fejlesztésének igényes feladatai és a tartalékok mozgósítása a gép- és vegyipar részéről nagyobb, teljesebb és jobb minőségű szállításo­kat követel meg. Magában a mező­­gazdaságban és élelmezésügyben na­gyon sürgető feladat az állőalapok, a gépek, a műtrágyák és a többi anyagi eszköz lényegesen jobb kihasználása, s ezek a tényezők elősegítik a terme­lés növelését és a költségek csökke­nését. A CSKP KB e követelményekkel összhangban; a) kötelezi az Állami Tervbizottsá­got, hogy a hetedik ötéves terv kidol­gozásakor számoljon a mezőgazdasá­gi, illetve az élelmiszeripari beruhá­zások növelésével. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy milyenek a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari gép­gyártás, illetve a vegyipar lehetőségei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényeinek kielégítésével kapcsolat­ban. b) Sürgősnek tartjuk, hogy az Álta­lános Gépipari Minisztérium, a Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Miniszté­rium, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztériumok saját reszortjuk termelésével és a nemzet­közi szocialista integráció fejlesztésé­vel biztosítsák a nagy teljesítményű és jó minőségű gépek és komplett be­rendezések szállítását. A következő ötéves tervidőszakban a figyelmet a legfontosabb növények termelésének és begyűjtésének átfogó gépesítésére, az öntözött terület nagyságának nö­velésére, a műtrágya és a növényvé­dő szerek jobb kezelésére kell össz­pontosítani. A nagy teljesítményű traktorok szállításán kívül törődni kell pótkocsik és más eszközök, vala­mint szerszámok biztosításával is. Nagy szükség van arra, hogy komplet­té tegyék a takarmánytermelés gépe­sítését a hegyaljai vidékeken és a kapásnövények termelésében. Megfe­lelő mennyiségű gépet kell rendelke­zésre bocsátani a termelési folyama­tok komplett gépesítéséhez, a terme­lési veszteségek minimalizálása, a burgonya, a cukorrépa, s fokozatosan a zöldség és a gyümölcs termelésé­ben is a fizikai munka részarányának csökkentése céljából. Az állattenyész­tésben törődni kell az áUományfel­­újítás meggyorsításával, és növelni kell a jobb műszaki mutatókkal ren­delkező komplett takarmányozó és fe­jőgépsorok szállítását, törődni kell továbbá az új beruházásokkal és a meglevő kapacitások felújításával éš korszerűsítésével. Tekintettel a mezőgazdasági szállí­tások nem kielégítő helyzetére, a népgazdasági hatékonyság fokozása végett arra kell törekedni, hogy a he­tedik ötéves tervidőszakban a mező­­gazdaság tízezer speciális tehergép­kocsit kapjon, amelyek teherbíróké­pessége meghaladja a 8 tonnát, gon­doskodni kell továbbá pótkocsik, va­lamint a mezőgazdaság szükségletei­nek megfelelően gyártott 6500 rako­dógép szállításáról. Az eddiginél nagyobb mértékben és jobban kell kielégíteni az élelmiszer­­ipar szükségleteit főként csomagoló, fagyasztó felújítását szolgáló beren­dezésekből, s e téren kezdeménye­zőbben kell kihasználni a termelési kooperáció és a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit. Határozott intézkedéseket kell ten­nie az Általános Gépipari Miniszté­riumnak, a Kohó- és Nehézipari Mi­nisztériumnak, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztériumnak, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztériumoknak abból a célból, hogy megfelelő mennyiségű pótalkatrész idejében biztosítva legyen. Az Általános Gépipari Minisztérium, valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köteles megszabni a raktározási normákat, egységesíteni a nyilvántartás rendsze­rét, ami lehetővé teszi, hogy áttekin­tést nyerjünk az árubőségről, s e mi­nisztériumoknak biztosítaniuk kell az elosztást járási nagyraktáraik és me­zőgazdasági vállalatok segítségével. c) A műtrágyagyártókat és szállító-* kát utasítja: teremtsék meg a feltéte­leket ahhoz, hogy 1985-ig a mezőgaz­daság számára egy hektár földterü­letre számítva legalább 300 kg mű­trágyát gyártsanak, ebből 120 kg nit­rogén- és 95 kg foszfortartalmú mű­trágyát, és szállítsanak 2,9 millió ton­na káliumtartalmú műtrágyát. Egyút­tal javítani kell a műtrágya minősé­gét, ki kell terjeszteni az új koncent­rált és dúsított műtrágyafajták gyár­tását, ugyanakkor fokozni kell a cseppfolyósított műtrágya termelését is. A hetedik ötéves tervidőszakban növelni kell a hazai gyártmányú nö­vényvédő szerek részarányát, evégett meg kell gyorsítani az Agro II. üzem építését, fontolóra kell venni annak lehetőségét, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első éveiben az Agro III. építését is elkezdjék, s fejleszteni kell a kooperációt a KGST keretében. Az import csökkentésére irányuló intézkedések keretében, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok és ter­mékek haszonmértékének növelése és tartósságának meghosszabbítása céljá­ból a vegy-, a papír-, az üveg- és a textilipar köteles megfelelő mennyi­ségű csomagolóanyagot gyártani az élelmiszeripar számára. A Közlekedésügyi Minisztérium fel­adata, hogy kiterjessze a repülőgé­pekkel végzett mezőgazdasági mun­kák terjedelmét, mégpedig oly módon, hogy 1985-ig a növénytermelés kemi­­zálásával kapcsolatos munkák egy­ötödét repülőgépek végezzék. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a gépipar, a vegyipar és más ágazatok dolgozói, szállítói kötelességeik tudatában tá­mogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, s tudatosítják politi­kai felelősségüket, valamint a mun­kásság és a parasztság azon közös érdekét, hogy megfelelő önköltséggel jó minőségű élelmiszert kell termelni. Ugyanúgy mint a szövetkezetesítés idején, most, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének szakaszában ezzel bizonyítják a munkás-paraszt szövet­ség erejét. 10. A mezőgazdasági vállalatoknak sürgetően fokozniuk kell az igényes­séget és az anyagi ösztönzést a gépek kihasználásával, élettartamuk növelé­sével, állandó üzemelőképességük biz­tosításával, az üzemanyag- és a pót­alkatrészfogyasztás csökkentésével kapcsolatban. Ez idejében történő karbantartást, jó minőségű javításo­kat és hozzáértő kezelést követel meg. Az üzemelőképesség biztosításá­ra a gép- és traktorállomások műsza­ki és szervezési segítségével, a koo­perációs tömörülések keretében, kar­bantartó és gépjavító központokat kell létrehozni, mégpedig oly módon, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban ezt a rendszert, amely a mezőgazda­­sági' vállalatok, valamint a gép- és traktorállomások gépjavító-szolgálatai közötti hatékony munkamegosztáson alapul, teljes egészében kiépítsék. A nagy sorozatban gyártható pótalkat­részekkel való ellátás helyzetének ja­vítása végett közős nagyraktárakat kell létrehozniuk a mezőgazdasági vállalatok kooperációs tömörülései­nek. Egyidejűleg lényegesen fokozni kell a pótalkatrészek felújítását a gép- és tratokállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek dol­gozóinak. A fűtőanyag és az energiaellátás feszült helyzete megköveteli, hogy sokkal energikusabban és következe­tesebben hajtsák végre a takarékos­­sági intézkedéseket a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban, teremt­senek rendet minden energiaforrás felhasználásában. A fűtőanyag és az energiagazdálkodás javítása végett a vállalati hozraszcsot segítségével nemcsak a kezelőket, hanem a vezető gazdasági dolgozókat is anyagilag ér­dekeltté kell tenni. A szárító-beren­dezésekben 1985-ig mintegy 15 száza­lékkal kell csökkenteni a szárítási egységre jutó fogyasztást. Egyidejűleg meg kell vizsgálni a nem hagyomá­nyos energiaforrások kihasználásá­nak lehetőségeit. A földgázvezeté­kek kompresszorállomásai közelében, üvegházakon kívül, megfelelő takar­mányszárító kapacitásokat is építeni kell, hogy a nyári időszakban is fel lehessen használni ezeket a hőforrá­sokat. A műtrágya és a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználása végett meg kell gyorsítani az agrokémiai vállalatok építését, ezeket el kell látni raktári kapacitásokkal, szállító­­eszközökkel és gépekkel. Egyidejűleg istállótrágýa-raktárakat kell építeni s be kell vezteni a nagyüzemi eljárá­sokat az Istállótrágya kezelése és használása során. Emelni kell a mű­trágyázás és növényvédelem központi irányításának színvonalát. A mezőgaz­daság további iparosítása és kemizá­­lása során fokozott figyelmet kell szentelni a vizek védelmének és az egészséges természeti környezet meg­teremtésének. 11. A termelés növelésének és mi­nősége javításának, valamint az egész mezőgazdaság és élelmiszer­­ipar fejlesztésének egyik döntő té­nyezője a helyes beruházási politika. A CSKP KB utasítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokat és összes irányító szerveiket, hogy az eszközöket a legfontosabb területekre összpontosítsák. A növénytermelésben a befektetések főként a földállomány­­nyal függnek össze. A 7. ötéves terv­időszakban legalább 160 ezer hektár­ral kell növelni az öntözött terület nagyságát, megfelelő vízforrásokról kell gondoskodni, s le kell csapolni 290 ezer hektár területet. További be­ruházásokat kell eszközölni a takar­­mányalap fejlesztésére, a gyümölcs­ös zöldségtermelés fellendítésére és raktárak építésére. Az állattenyész­tésben elsőrendű gondot kell fordíta­ni a szarvasmarha-tenyésztésre, va­lamint a haszonállatok állományának növelését lehetővé tevő kapacitások létesítésére. Fontos cél e téren, hogy maximálisan kihasználják az állóala­pokat s a koncentráció és a szakosí­tás folyamatával összhangban támo­gassák felújításukat és korszerűsíté­süket. Az élelmiszeriparban fel kell számolni a mezőgazdasági termelés növekedése és a feldolgozó kapacitá­sok közti aránytalanságokat, beruhá­zások segítségével javítani kell a nyersanyagok felhasználását, s növel­ni a konyhakész ételek termelését. Lényegesen javítani kell a beruházá­sok előkészítését, fokozott mértékben kell felhasználni a típusterveket, le kell rövidíteni az építési határidőket, meg kell tartani a tervezett mutató­kat és költségvetési kereteket. A mezőgazdasági építőszervezetek teljesítményének növelése érdekében javítani kell e szervezetek gépekkel való ellátását, mert ezek hajtják vég­re a célberuházásokat és a mezőgaz­daság lakásépítési terveit. 12. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar további intenzív fejlesztése érdekében növelni kell a tudományos kutatómunka hatékonyságát. A követ­kező időszakban az erőket és az erő­forrásokat a döntő kérdések megol­dására, főként a földállomány terme­lékenységének fokozására, a vetőmag biológiai és genetikai potenciáljának, valamint az állathasznosságnak a nö­velésre, a takarmányalap létrehozá­sára és felhasználására, a vesztesé­gek csökkentésére, az energiafogyasz­tás korlátozására, a szarvasmarha­­tenyésztés intenzívebbé tételére, a komplex gépesítésre, hatékonyabb műtrágyák, növényvédő szerek és tartósító eszközök gyártására, a me­zőgazdasági termelés koncentrációjá­nak, szakosításának és iparosításának fejlesztésére, valamint a tervszerű irányítás hatékonyságának növelésére kell összpontosítani a következő terü­leteken: az élelmiszeriparban a prog­resszív termelési eljárások bevezeté­sében, szem előtt tartva a nyersanya­gok jobb felhasználását és az élelmi­szerek ■ élettartamának növelését, a hagyományos nyersanyagokat helyet­tesítő új anyagok kifejlesztését és al­kalmazását a termelésben, a tartósí­tásban, továbbá az élelmiszeripari termékek választékának szüntelen bő­vítésében. Ez megköveteli a kutatási és fej­lesztési alap, ezen belül a Csehszlo­vák Mezőgazdasági Akadémia irányí­tómunkájának tökéletesítését, a tudo­mány és a technika fejlesztése átfogó tervezésének elmélyítését, a kutató­­intézeteknek korszerű műszerekkel való felszerelését, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia, a felsőoktatási intézmények és a vegy­ipar kutatási munkahelyeivel való együttműködés egybehangolását, a szakszolgáltatásokkal foglalkozó szak­emberekkel való közreműködés javí­tását. Az eddiginél szorosabban kell együttműködni a szocialista országok, főként a Szovjetunió kutatási és fej­lesztési bázisával, s jobban kell hasz­nosítani a nemzetközi tudomány is­mereteit, ezen belül a licenceket. 13. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar továbbfejlesztésével kapcso­latos feladatok teljesítése során to­vábbra is alkotó módon ki kell hasz­nálni a Szovjetunió tapasztalatait, el­sősorban a tudomány és a kutatás, a tudományos műszaki haladás terüle­tén kifejtett együttműködést kell el­mélyíteni, s ki kell terjeszteni a köl­csönösen előnyös kooperációt a gé­pek, a gépi berendezések és az agro­kémiai eszközök szállítása terén. 14. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar hatékony fejlesztésével pár* huzamosan tökéletesíteni kell a terv­szerű irányítás rendszerét, az irányító munka módszereit és formáit minden szinten. Ez megköveteli a központi irányítás tervszerűségének és haté­konyságának erősítését azzal a céllal, hogy jobban kielégítsük a társadalmi szükségleteket. Meg kell szilárdítani továbbá a gazdasági szervezetek ön­állóságát, valamint a termelés foko­zásáért és a tudományos műszaki ha­ladás vívmányainak érvényesítéséért vállalt felelősségüket, gazdaságosab­ban ki kell használni az állóeszközö­ket, az anyagi és a pénzeszközöket, s csökkenteniük kell a veszteségeket. Tökéletesebben összhangba kell hozni a tervet a gazdasági eszközökkel, a népgazdasági és a vállalati terveket, stabilizálni kell és távlatilag is fej­leszteni kell a szállító-megrendelői kapcsolatokat. Evégett: a) javítani kell a tervek minőségét, ■ jobban összhangba kell hozni a terv egyes részeit a termeléskapacitási és a műszaki-gazdasági normák alapján. Hatékonyabban kell törődni a kon­centráció és a szakosítás fejlesztésé­vel, a tervfeladatok és a tervkeretek, valamint az egyes termelési szaka­szok és vállalatok fejlesztési koncep­cióinak összhangba hozatalával oly módon, hogy idejében világossá vál­jon és stabilizálódjon a termelési szerkezet, az anyagi-műszaki alap, a (Folytatás a 13. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents