Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-14 / 15. szám
1979. április 14. SZABAD FÖLDMŰVES A CSKP KB határozata a XII. pártkongresszus iMamiainak teljesítéséről a mezőgazdaság is az étoimiszerlpar tövűi feladatairól (Folytatás a 12. oldalról) gazdálkodás és a szociális fejlesztés távlati, de reális programja. b) A tervező szervek tevékenységét jobban kell összpontosítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatos reszortközi kérdések megoldásának egybehangolására, főleg az anyagi ellátásnak, valamint a bel- és a külkereskedelem szükségleteinek feladataival összefüggésben. Egyidejűleg erősíteni kell a mezőgazdasági és az élelmezésügyi minisztériumok befolyását, valamint a tervezésért, s a mezőgazdaság és az élelmiszeripar belső kiegyensúlyozottságáért vállalt felelősségüket. c) Tökéletesíteni kell a gazdasági eszközök rendszerét a hetedik ötéves tervidőszak kezdetéig, hogy növekedjen a szervezetek anyagi érdekeltsége a termelés növelésében, hatékonyabban tudjuk befolyásolni jövedelmeik alakulását, nagyobb mértékben tudjuk támogatni a termelésben végrehajtandó szerkezeti átalakításokat, jobban ki tudjuk használni a termelőeszközöket és a pénzforrásokat, s meg tudjuk teremteni a feltételeket a reprodukciós folyamat bővítéséhez, a munka minőségének javításához és a termelés hatékonyságának növeléséhez. Ez megköveteli a termékek rentabilitásában mutatkozó indokolatlan különbségek felszámolását, mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés rentabilitásának támogatását. Árdifferenciálással és prémiumokkal kell ösztönözni a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének Javítását, főként a végső felhasználás szempontjából, a differenciált földjáradék hatását növelő eszközök jobb felhasználásával hozzá kell járulni az egyes vidékek és vállalatok jövedelmeinek kiegyenlítéséhez, fokozni kell a szubvenciós és a dotációs politika hatékonyságát, egységesíteni kell a munka jutalmazásának rendszerét a mezőgazdaság mindkét szektorában, s ezzel fel kell számolni a különbségeket a munkaerő-reprodukció költségeiben, továbbá nagyobb mértékben kell hatni a tömegtakarmányok jobb hasznosítására és fogyasztásuk csökkentésére a felvásárolt takarmány árának módosítása útján. A CSKP Központi Bizottsága utasítja a szövetségi kormányban dolgozó kommunistákat, hogy ezeknek az elveknek a tiszteletben tartásával módosítsák a gazdasági eszközöket. Dolgozzák ki továbbá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tervszerű irányítása tökéletesítésének javaslatát a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan, s a javaslatot még az idén terjesszék megvitatás végett a CSKP KB Elnöksége elé. 15. A CSKP Központi Bizottsága sürgetőnek tartja, hogy emelkedjen az országos, a csehországi, a szlovákiai, a szakágazati és a területi mezőgazdasági és élelmiszeripari irányító szervek munkájának színvonala. A minisztériumoknak törekedniük kell a termelés tervszerű és hatékony fejlesztésére, az elfogadott koncepciók megvalósítására, a bürokratizmustól és a duplicitástól mentes hatékony koordinálásra és igényes ellenőrzések megvalósítására. Az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a kerületek és járások termelési eredményei között mutatkozó különbségek felszámolásához, javítaniuk kell az állami gazdaságok és az élelmiszeripar, főként a beruházások irányítását. Nagyobb nyomatékkai kell érvényesíteni, megszervezni és anyagilag támogatni a progresszív termelési technológiák bevezetését, a beruházások átadását, a termelőeszközök kihasználását, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítését; e célból javítani kell az irányítást, és jobban ki kell használni a reszortszolgáltatásokat, a tudományos kutatási alap pontenciálját. Nagyobb figyelmet kell szentelni a szakemberek képzésének és elosztásának. A CSKP Központi Bizottsága nagy fontosságot tulajdonít a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkájának. E szervezetek fő feladata az, hogy a mezőgazdasági vállalatokat a társadalnli szükségletek kielégítésére, a tartalékok hatékony mozgósítására, a termelés hatékonyságának növelésére és minőségének javítására ösztönözzék. Fontos feladat, hogy jól lebontsák a tervet a termelés koncentrációjával és szakosításával összhangban, tekintetbe véve a természeti adottságokat. Törekedniük kell a termelési eredmények és a vállalatok gazdálkodása között mutatkozó indokolatlan különbségek felszámolására. El kell mélyíteniük a szakemberekkel való munkát, gondoskodniuk kell a szakemberek képzéséséről és elosztásáról, meg kell szervezniük a dolgozók képzettségének növelését. Javítaniuk kell a mezőgazdasági vállalatok és a szolgáltató szervezetek együttműködését a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel. Az állami gazdaságok és a földművesszövetkezetek kötelesek a termelés szervezését és az irányítás szerkezetét a nagy termelőegységek feltételeihez alkalmazni. Nem szabad megengedni, hogy a vállalatok irányító szervei mentesüljenek a közvetlen szervező munkától a földeken és a gazdaságokban, elhanyagolják a termelésben dolgozókkal való mindennapos kapcsolatukat. A sajátságos körülmények figyelembevételével tökéletesíteni kell a vállalati tervezést, és következetesen kell érvényesíteni a hozrascsot-elveket, a kollektív és a személyi érdekeltséget az adott üzemegység, termelőközpont és az egész vállalat termelési és gazdasági eredményeiben, s törődni kell a dolgozóknak az irányításban való megfelelő részvételével. Következetesen kell érvényesíteni az érdemek szerinti jutalmazás elvét, erősíteni kell a mozgó prémiumrendszer szerepét a teljesítmények növelése, a munkaminőség javítása, a takarékosság fokozása, az állóalapok, az anyagok és az energia jobb hasznosítása céljából, elő kell mozdítani az önköltségek csökkentését és a hatékonyság növelését. 16. A koncentráció és a szakosítás folyamatának elmélyítése során a jelenlegi időszakban a figyelmet a meglevő gazdasági egységek belső megszilárdítására és stabilitására kell összpontosítani a vállalati és a vállalaton belüli szakosítás céljaival összhangban. Egyidejűleg tovább kell fejleszteni a kooperáció és az integráció vállalatközi formáit, amelyek lehetővé teszik a termelőalapok, a munkaerők és a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek minél hatékonyabb hasznosítását. Folytatni kell egyes termelőegységek és tevékenységek kiemelését a közös mezőgazdasági vállalatokban, s ezeket a válla* latokat beruházásokkal és anyagi szükségleteik fedezésével kell támogatni. Meg kell szilárdítani a vállalatok és anyavállalataik szervezési és gazdasági kapcsolatait oly módon, hogy támogassuk a földművesszövetkezetek, az állaipi gazdaságok és a többi szervezet azon érdekeit, amelyek a kooperáció e formájának fejlesztéséhez fűződnek. További közös vállalatokat kell létrehozni segédüzemek formájában is, valamint a nehézgépek kihasználása terén. 17. Külön figyelmet kell fordítani az állami gazdaságokra. Az irányító szerveknek a központtól egészen a vállalatok szintjéig meg kell oldaniuk az állami gazdaságok fejlesztésének problémáit, törődniük kell azzal, hogy az 1980. évi tervelőirányzatot és a hetedik ötéves tervet teljesítsék, tekintetbe véve az állami gazdaságok természeti adottságait, s ettől függővé téve műszaki és beruházási fejlesztésüket. E munka részeként intézkedéseket kell tenni a munkaerőstabilizálásra és az állami gazdaságok új káderekkel való megerősítésére. A Pénzügyminsztérium a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal közösen köteles megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok érvényesítsék és elmélyítsék a hozraszcsot-módszereket, s a gazdasági eszközöket e szerint kell módosítani. Ez megköveteli a vállalaton belüli és a vállalatok fölötti irányítás tökéletesítését, a tervteljesítésnek, valamint az erőforrások és az eszközök kihasználása hatékonyságának ellenőrzését s megfelelő intézkedések tételét a gazdaságosság és a felelősség hiánya esetén. 18. A mezőgazdasági termelés iparosítása, valamint elmélyülő szakosítása és koncentrációja, továbbá a kooperációs kapcsolatok szükségessé teszik, hogy ne lankadjon a földművesszövetkezeti tagok részvétele a szövetkezetek irányításában és igazgatásában. A földművesszövetkezetekről szóló törvénnyel és a földművesszövetkezetek alapszabályával összhangban következetesen kell érvényesíteni a földművesszövetkezeti demokráciát, meg kell szilárdítani a választott szervek helyzetét, fokozni kell a taggyűlések jelentőségét és a revíziós bizottságok tevékenységét. 19. A tudományos-műszaki forradalom folyamata további követelményeket támaszt a politikai és a szakmai felkészültséggel szemben. A mezőgazdasági termelésben a dolgozók számának további csökkenése következtében jelentős változások fognak végbemenni a dolgozók szakmai összetétele és szakképzettsége terén. 1985- ig a szakképzett munkások részarányának a mostani 40 százalékról 50 százalékra kell növekednie, a főiskolai és középiskolai végzettségűek számaránya pedig eléri majd a 20 százalékot. Az élelmiszeriparban a szakképzett munkások részaránya 45 százalékra, a főiskolai és középiskolai végzettségű kádereké pedig 17 százalékra fog növekedni. Az oktatási, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak e követelményekhez kell alkalmazniuk az Iskolai nevelést és a szakmunkásképzést, tökéletesíteniük kell a vezető és a műszaki-gazdasági dolgozók továbbképzésének, valamint a munkások és a földmüvesszövetkezeti tagok képzettsége növelésének rendszerét. 20. A tartalékok mozgósítása és a feladatok teljesítése fontos előfeltételének kell tartani a dolgozók kezdeményezését. A párt, a szakszervezetek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a SZISZ szervezetei, valamint a vezető dolgozók kötelesek törődni azzal, hogy kiküszöböljék a formalizmust a szocialista munkaversenyből, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok tevékenységéből, azzal, hogy a szocialista munkaverseny a termelőeszközök jobb kihasználását, nyersanyag- és energiamegtakarításokat, a veszteségek elleni harcot, az önköltségek csökkentését eredményezze. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a szakszervezetek irányító szerveinek, de főként a vállalatok vezetőségeinek nagyobb gondot kell fordítaniuk a munka- és az életkörülmények javítására, a munkavédelemre és a nyugdíjasokról való gondoskodás fokozására. A nemzeti bizottságokkal együttműködve elő kell segíteniük a választási programok teljesítését, tevékenyebben részt kell venniük a Z-akcióban, üzemi étkezdéket, bölcsődéket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat kell építeniük és korszerűsíteniük. 21. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben és az azt követő időszakban álló feladatok megkövetelik a párt vezető szerepének további elmélyítését, a párt politikai-szervező, nevelő és ellenőrző munkája hatékonyságának növelését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál, a szolgáltató szervezeteknél, a kutatóintézetekben és a kivitelező vállalatoknál működő pártszervezeteknek szervező és tömegpolitikai munkájukat a kitűzött feladatok teljesítésére, az összes erőforrások maximális hasznosítására, a nyersanyagok jobb felhasználására, a tartalékok feltárására, a technológiai és a munkafegyelem megtartására, a társadalmi tulajdon védelmére kell összpontosítaniuk. Meg kell teremteni a bírálat és az önbírálat légkörét, mert ez a fogyatékosságok leküzdésének pótolhatatlan értékű módszere, hatékonyabban kell érvényesíteni az ellenőrzési jogot. A pártalapszervezetek bizottságai a jelenlegi időszakban kötelesek behatóan foglalkozni a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát megelőző vita során elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal. Céltudatos kádermunkát kell végezniük és támogatniuk kell azokat a gazdasági dolgozókat, akik következetesen és alkotó módon teljesítik a reájuk bízott feladatokat. A párttagjelöltek felvétele során szem előtt kell tartani a párttagállomány megerősítését, főként az állattenyésztéssel foglalkozó munkahelyeken. Az igényes feladatokkal összhangban törődni kell azzal, hogy a kommunistákat a döntő munkaszakaszokra osszák be. A mezőgazdaságban működő pártszervezetek új szervezési szerkezetében jobban kell érvényesülniük a pártcsoportoknak, beleértve az ideiglenes pártcsoportokat is. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok pártalapszervezeteiben tömörülő kommunistáknak tevékenyebben hozzá kell járulniuk lakóhelyeiken, a községekben a problémák megoldásához, segíteniük kell a falusi pártszervezeteket, és részt kell venniük lakóhelyük életfeltételeinek javításában. A párttagkönyvcserét arra kell felhasználni, hogy növeljék a kommunistáknak a feladatok teljesítésére Irányuló aktivitását. A kerületi és a járási pártbizottságoknak erőfeszítéseiket a párt agrárpolitikájának megvalósítására, a pártszervek és szervezetek magatartásának egységessé tételére kell összpontosítaniuk. Az alapszervezetek munkáját hatékonyabban kell irányítani, s differenciált segítséget kell nyújtani nekik. Fokozni kell a vezető dolgozók munkájával szemben támasztott igényeket, s tevékenységüket az elért eredmények alapján kell értékelni. A szükségletekkel összhangban nagy figyelmet kell szentelni a káderek kiválasztásának, kiképzésének és elosztásának. Céltudatosan kell befolyásolni a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységét. Arra kell ösztönözni e szervezetet, hogy fokozza hozzájárulását a párt gazdaságpolitikájának megvalósításához, a földmüvesszövetkezeti demokrácia érvényesítéséhez és a földmüvesszövetkezeti tagok szociálökonómiai és életkörülményeinek javításához. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a mezőgazdasági termelést és a falu életét közvetlenül érintő minden kérdéssel behatóan foglalkozik majd a földművesszövetkezetek IX. országos kongreszszusa és a kongresszust megelőző széles körű vita eredményeinek felhasználásával olyan határozatokat fogad el, amelyek a XV. pártkongreszszus és a CSKP KB határozatainak szellemében előmozdítják a szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom további fejlődését. A CSKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatainak teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájáruljon a dolgozók kezdeményezéseinek fejlődése, valamint a nemzeti bizottságok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a szakszervezetek, a nőszövetség és más társadalmi szervezetek munkája. ★ ★ A szocialista országépítés három évtizede során a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által elért eredmények nagy megbecsülést érdemelnek. Jelentősen hozzájárultak az egész társadalom fejlődéséhez, a nép életszínvonalának emeléséhez. A CSKP Központi Bizottsága elismerését fejezi ki a lenini szövetkezeti eszme úttörőinek, a földművesszövetkezetek megalapítóinak, az állami gazdaságok és a traktorállomások építőinek, a parasztságnak, a munkásságnak, a pártszervek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek sok ezer tagjának és tisztségviselőjének, nőknek és fiataloknak, mindazoknak, akik részt vettek a falu szocialista átalakításában. Lelkesedésük, rendkívüli áldozatkészségük és hősísességük lerakta a mai fejlett mezőgazdaság és élelmiszeripar alapjait. Igényes feladatok várnak azonban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók jelenlegi és felnövekvő nemzedékére is: egyre jobban és magasabb szinten kell biztosítaniuk a közélelmezési. Ez pártunk politikájának fő feladata. A CSKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói a további ágazatok hatékony támogatásával, valamint az 1979. és 1980. évi feladatok sikeres teljesítésével jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Szlovákia Kommunista Parija Központi Bizottsága mesének határozata a mezőgazdaság és az éjeimezésügy kérdéseivel kapcsolatban Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1979. március 27-i ülésén megtárgyalta az SZLKP KB Elnökségének jelentését a mezőgazdasági termelés terén a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongreszszusa határozatainak teljesítéséről és Szlovákiában e népgazdasági ágazat további fejlesztésének a CSKP KB 13. ülése tárgyalásaiból eredő feladatokróL Az SZLKP KB megállapította, hogy hazánkban a szocializmus építésének fő irányvonalát kitűző IX. pártkongresszus óta alapvetően megváltozott a dolgozók élete, kiváltképpen vonatkozik ez Szlovákiára. A kapitalista Csehszlovák Köztársaság elmaradt agrárfüggelékéből Szlovákia fejlett iparral és nagyüzemi szocialista mezőgazdaságga.l bíró területté vált. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 13. ülése újból kiemelte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar népgazdasági és társadalmi jelentőségét. Megmutatkozott, hogy a CSKP céltudatosan és következetesen törődik a XV. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésével. Ezt egész társadalmunk az élelmezésügy terén kitűzött szociális-gazdasági célok elérésére irányuló szüntelen gondoskodásnak tekinti. A CSKP KB 13. ülésén kitűzött feladatok az SZSZK-ban is megkívánják a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum lehetőségeinek és sajátosságainak mozgósítását és az eddiginél Jobb kihasználását, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Az SZLKP Központi Bizottsága ezzel összefüggésben szükségesnek tartja: a) A termelés minden egyes területén a belső tartalékok aktívabb mozgósítását, az anyagi eszközök és a munkaerők racionálisabb felhasználását, azoknak a fogyatékosságoknak a következetes leküzdését, amelyekre a CSKP KB 13. ülése felhívta a figyelmet, hogy teljesítsük a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének, valamint beruházási építkezéseinek 1979—1980. évi tervfeladatait, ily módon valósítsuk meg a lehető legjobban a 6. ötéves terv irányelveit, s hozzuk létre az elkövetkező ötéves tervidőszak kedvező kiindulási alapját. b) A mezőgazdaság további fejlesztése fő láncszemének a növénytermesztést kell tartanunk, amellyel szemben nagy igényeket támaszt az állattenyésztés. A gabonatermesztésben állandósítani kell a gabona vetésterületét s növelni a hektárhozamokat a fajtaöszszetétel és a területi elosztás javításával. További jelentős minőségi előrehaladást kell elérni a vetőmagokkal, az agrotechnikával, a növényvédelemmel összefüggésben, és csökkenteni kell a betakarítás során keletkező veszteségeket. A kukorica-termesztést azokba a körzetekbe kell összpontosítani, ahol megvannak a feltételek, hogy nagyobb hozamot ad, mint a többi gabonanemflek, és stabilizálni lehet a hektárhozamokat. Létre kell hozni a kukorica-termesztéssel összefüggésben elfogadott program valóra váltásának optimális anyagi és szervezési feltételeit. A kellő mennyiségű, jó minőségű takarmányalap létrehozását a tömegtakarmányok termesztésének intenzívebbé tételével, a növénytermesztésben — főképpen a hüvelyesek termesztésével, szemes takarmányok termesztésének intenzívebbé tételével és a szemes takarmányok racionálisabb felhasználásával — fokozni a takarmányfehérjék termesztését. Az SZLKP KB igényes, de rendkívül sürgető feladatnak tartja annak elérését, hogy a jó minőségű tömegtakarmányokból minden egyes vállalat önellátó legyen. Szükségesnek tartja, hogy a vállalatokat gépekkel lássák el a lejtős területeken végzendő munkára, a fűfélék felhasználására. Tovább kell folytatni a rétek és a legelők rekultiválását és a trágyalevés(Folytatás a 14. oldalon]
