Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

(Folytatás az 1. oldalról) be, mert ez lehetővé teszi ■ csoportos növendékállat-tarlást és a csoportos értékesítést. A téli takarmányozási időszak fo­lyamán a szénát és a répát, valamint a szemes takarmányo­kat és a nyúltápot, nyáron pe­dig a zöldtakarmányokat, a csalánt és a szemes takarmá­nyokat részesíti előnyben. A lelkes kisállattenyésztö a nyíl­lak takarmányozására megkü­lönböztetett gondot fordít. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eddigiek folyamán még semminemű betegség, vi­taminhiány nein (urduit elő. Sebők Ferenc, Jűri (Rúbaň) kisállattenyésztö a jövőben a francia ezüst és az új-zélandi fehér nyúljajták tenyésztésére szakosítja magát. Az állatokat fából készült, há­romszintes ketrecekben tartja. Az etetőket és az itatókat fém­ből készítette. Ugyancsak nagy gondot fordít az állatszállásnk rendszeres tisztán tartására és fertőtlenítésére. Időközönként vitaminos készítményeket Is adagol. A nyulak mellett tizennégy pár galambot — postákat, pe­kingi fehéreket és strasszero­­kat — is tart. Ezeket csak kedvtelésből tenyészti, s kizá­rólag saját fogyasztásra hasz­nálja fel őket. A kaparóbarom­fiak közül tyúkokat, a víziszár­nyasok közül pedig libákat és japán kacsákat tart. Ez utób­biak (bárom tojó és egy ká­­csér) évente körülbelül száz növendékkacsát nevelnek fel, amelyeket részben saját fo­gyasztásra használnak, részben pedig továbbtenyésztési céllal értékesítik őket. A kisállattenyésztés mellett jelentősnek mondható az a te­vékenysége is, amit a zöldség­félék és a szólő termelése so­rán fejt ki. A Szlovákiai Gyü­­mölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Füri Helyi Alapszer­vezetének már három éve tag­ja. Tavaly szabad földben első­sorban fiiszerpaprikát, fólia alatt pedig zöldpaprikát és sa­látának való uborkát termesz­tett. A fűszerpaprika a kedve­zőtlen időjárási viszontagságok következtében nem hozta meg a várt eredményt. Annál jobb volt a zöldpaprika, amelynek értékesítésével tizenkétezer ko­rona értékű bevételre tett szert. Az idén a 25X8 m alapterü­letű fólia alatt először retket (április végén számítja a be­gyűjtést), majd paprikát ter­mel. A fűszerpaprika termesz­tésével ismét foglalkozik majd. Az idén mindemellett :— sza­bad földben a paradicsom termesztésével is megpróbálko­zik. Sebők elviárs a palánta-elő­neveléssel kapcsolatban egy új­donságról is beszámolt. Hogy miről is van szó7 Arról, hogy már több éve a kétszer négy­ablakos melegágyakat egy ki­sebb, 6X5 m alapterületű fólia alatt helyezi el. Ennek a meg­oldásnak az az előnye, hogy a palánták még a kedvezőtlen időjárási viszontagságok elle­nére is erőteljesen növekednek, fejlődnek, korábban és jobban megszokják a fólia alatti eltérő termelési viszonyokat, nem sínylik meg annyira a kiülte­tést stb. A kisebb fólia alatti területet — a melegágyak szét­szedése után -— a salátának való uborkával veti be. Az eb­ből származó bevétellel lénye­gében az összes kiadását fe­dezi. A fűszer- és a zöldpaprika, valamint a paradicsom és az uborka mellett a többi konyhai zöldségféle termesztésével is foglalkozik. Az Idén a fűszer­­paprikát mintegy négy árnyi területen szeretné termeszteni. A szőlőből jó termés esetén bizonyos mennyiséget elad, a többiből bort készít. Tavaly például több mint négyszázöt­ven liter bort készített, jelen­leg a mintegy kétszázhúsz tőke szőlő többsége fiatal telepítés, Így az elkövetkező években jó­val nagyobb tennés elérésével számol. Az említetlek alapján arra következtethetünk, hogy Sebok Ferenc, lelkes kiállattenyésztő és példás kiskertész, szabad idejét ésszerűen hasznosítja. Sokoldalú, gazdaságos tevé­kenységének eredményeként nemcsak nyúlhúst, hanem fű­szer és- és zöldpaprikát, vala­mint paradicsomot és eltevésre való uborkát is ad a közelié­­tásnak! BARA LÄSZLÖ A palánta előnevelést már néhány éve jólia alatti meleg­ágyakban végzi, (A szerző felvételei) jy *2* »*« «j» »** «J» »J» lassúbb növekedésében és főleg A több éven át károsított tőkék a levelek fodrosodásában már el is halhatnak, kora tavasszal mutatkozik. Ezt VÉDEKEZÉS. A tavaszi met­­a tünetet ne tévesszük össze a szés után, de még a rügyfaka­­szőlő fertőző leromlásával! A dás előtt a Polybarit 3—5 vagy szúrások helyén a zsugorodott a Sulka 5 */#-os oldatával a tő­­leveleken sugaras foltokat lát- kéket és a termőkarukat alapo-Rügyfakadás előtti permetezés Rügyfakadás előtt elsősorban áz atkák ellen kell védekezni. A szőlőben leginkább a szőlő­­gubacsatka, a szőlő-levélatka és a kétfoltos takácsatka károsít. A szőlő-gubacsatka a szőlő szöszösödését okozza. A levelek színén, a megtámadott helye­ken hólyagszerű kidudorodások keletkeznek. A levelek fonák­ján szívogatásuk nyomán kez­detben fehér, később pedig el­­barnuló szöszös bevonat jelenik meg. Jelentősebb károk csak a tőkék nagy mértékű fertőzése esetén keletkeznek. A szőlő-levélatka a szőlő le­­vélfudrosodását (akarinúzis) okozza. A kártétel a hajtások hatunk. Mindkét atkafélének a kifejlett nőstényei a tőkék vagy a karok kéregrepedéseiben te­lelnek át, ahonnan tavasszal a fakadó rügyekre, majd az egészséges tűkék leveleire ván­dorolnak, s terjesztik a fertő­zést. Ősszel a hőmérséklet csökkenésével ismét a telelő­­helyűkre húzódnak vissza. £- 7c nte több nemzedékük van. Kártételük elsősorban a termés csökkenésében nyilvánul meg. san lemosva permetezhetünk. A tenyészldő alatt a lisztharmat ellen rendszeresen használt kéntartalmú készítmények kor­látozzák a kártevők továbbter­jedését. A szőlőben a kétfoltos ta­kácsatkák okozzák a legna­gyobb károkat. Rendszerint a levelek fonákján tartózkodnak, s ott a levelek átszúrásával ká­rosítanak. A leveleken rozsda­barna foltok keletkeznek. Erő­sebb fertőzés esetén a levelek elhalhatnak. Az egészséges és a károsított levélsejtek egyen­lőtlen növekedése folytán a le­velek deformálódnak, fodrosod­nak, elkorcsosodnak és idő előtt lehullanak. Az erősen megtámadott szőlőtőkék gyen­gén teremnek, idő előtt elvesz­tik levélzetüket, s a hajtások sem érnek be tökéletesen, így a téli fagyok jelentős mérték­ben károsítják. A kétfoltos ta­kácsatka kifejlett nőstény alak­jában a kéregrepedésekben és a karok hasadékaiban telel át. Évente hat-hét nemzedéke van. A nőstények átlagosan nyolc­van-száz tojást raknak. A nyári tojásokat pókhálószerü szöve­dékbe rakják le. Ezekben tele­pednek meg a kikelt lárvák. A mozgó lárvák és imfigók ellen a kéntartalmú készítmények ha­tásosak. Tömeges elszaporodá­suk esetén az Arafosfotion 0,3 százalékos oldatával védekezhe­tünk ellenük. (Varga) "V «2» *2* ♦> *«* «J* *J* *2» »2* *2* *•* *2* *** *♦* *2* *2* *•* A marcelházai kis• kertészek jelentősen hozzájárulnak a la-1 kosság korai zöldség­gel való ellátásának javításához. F i st e r Laci bácsi (felvételün­kön) április első nap­jaiban kezdte szállíta­ni a hajtatott salátát, miközben a palánta­nevelő házban szépen fejlődtek az itt-ott már bimbót nevelő paprikapalánták. Kádek Gábor felv. i| kisállattenyésztök nevében el- vásárló vállalattal kapcsolat­mondotta azt is, hogy az idén ban az eddigiek folyamán még megpróbálkoznak a helyi szer- semmiféle probléma nem me­vezet megalakításával. Remél- rült fel. Nem valami nagy szá­­jük, hogy ez irányú igyekeze- mű nyúlfelvásárlásról van töket siker koronázza. ugyan szó, de ez mit sem vál-Nemrégiben kollégámmal a töri (Rúbaň) VÖRÖS CSILLAG egységes földműves­­szövetkezetben jártam. A szö­vetkezet elnökével és Szlávik Istvánnal folytatott beszélgeté­sünkkor jött szóba Sebők Fe­renc kisállattenyésztő és kis­kertész neve. Néhány perccel később már vele beszélget­tem . t i A harmincegy éves Sebők Ferenc a tényleges katonai szolgálat letöltése után került a fűri szövetkezetbe. Már tíz éve a szövetkezet kovácsműhe­lyében dolgozik, s tagja a Szlá­vik István vezette „A CSKP XV. kongresszusa“ szocialista bri­gádnak, amely már elnyerte a megtisztelő cím bronz fokoza­tát. Amikor a Szlovákiai Kisállat­­tenyésztők Szövetsége helyi alapszervezetének tevékenysé­géről érdeklődtem, meglepő vá­laszt kaptam: „Községünkben még nem tudtuk megalakítani az SZKSZ helyi alapszerveze­tét, mert egyelőre még nincs tizenhat lelkes állatbarát. Eny­­nyinek az összefogására van ugyanis szükség a helyi alap­szervezet megalakításához.“ A A község jónéhány kisállat­tenyésztője túlnyomórészt nyúl­­tenyésztéssel és a galambok tartásával foglalkozik. A házi­­nyúl-tenyésztés kiszélesítésének jelentőségét az a tény is fokoz­za, hogy a Nitrai BRANKO Kö­zös Mezőgazdasági Vállalat fel­vásárolja az élőnyulakat. Még annak ellenére is, hogy a köz­ségben nem működik az SZKSZ alapszervezete. Sebők elvtárs szaval szerint az említett fel­toztat a valóságon. Tavaly a BRANKO vállalatnál nyolcvanöt élőnyulat értékesítettek, az idén előreláthatólag ennek a négyszeresével' számolnak. E számadatokból is arra követ­keztethetünk, hogy már meg­történtek az első lépések a há­­zinyúltenyésztés kiszélesítése és az SZKSZ helyi alapszerve­zetének megalakítása érdeké­ben. Sebők elvtárs, aki három év­vel ezelőtt kedvelte meg a nyúltenyésztést, jelenleg három új-zélandi fehér, ugyancsak há­rom francia ezüst és egy belga óriás anyaállatot, valamint mindhárom fajtából egy-egy apaállatot tart. Valamennyi faj­tatiszta. Az eddigi tapasztala­tok alapján arra a következte­tésre jutott, hogy az utóbb em­lített fajta tenyésztését felszá­molja, s helyette a jövőben az új-zélandi fehér fajtát részesíti előnyben. Tavaly a BRANKO vállalatnál harmincöt, az Idén március végével már közel negyven élőnyulat értékesített. Év végéig úgy számítja, hogy az említett vállalatnál még több mint ötven élőnyulat érté­kesít. Mindemellett a szaporu­lat bizonyos részét saját fo­gyasztásra használja fel, s a fajta tiszta növendékállatok kö­zül továbbtenyésztési célra is ad el az arra rászoruló te­nyésztőtársaknak. A tenyészállatokat évente ál-» tálában négyszer pároztatja, Ilyenkor arra törekedik, hogy egy hét leforgása alatt minél több anyaállatot pároztasson (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents