Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 14. 2 Hasznukra, hasznunkra KI ne emlékezne első találkozására az erdővel? Kit nem bűvölt el a zsen­­dülő fák zöldje, az első kakukkszó, az árnyat adó bükkös hatalmas fája, a csábítóan puha mohaszőnyeg, a vi­har tépázta sudár fenyő, a sárgásan­­vörösesen lángoló őszi erdő színpom­pája? Ki nem vágyott bolyongani fák között a ropogós őszi avaron, feltár­ni a téli fehérség csendjének titkait? Vajon az erdő nem izgatta a gyer­meki fantáziát? Ki nem akarta gyer­mekkorában a mesevilág hétmérföl­­des csizmájába bújva átlépni a látha­táron kirajzolódó kék hegyek körvo­nalait? Ki nem irigyelte gyermekko­rában az erdőben bujkáló betyárokat, szegénylegényeket, ki nem akarta meglesni a tisztásokon táncot lejtő tündéreket, a barnabundás mackót az illatos málnásban? Nem hiszem, hogy nem csábított volna valakit az erdő, hogy sosem lelt volna benne pihenést, felfrissü­lést, hogy ne kívánkoznék néha simo­gató, ölelő zöldjébe. Hiszen jó ott mindnyájunknak, akik az erdő csend­jét és a madárdalt élvezzük, és azok­nak is, akik gondozzák az erdőt, ott fáradoznak naponta, mint őseik, hogy zöldelljen és kincseit osztogassa. A favágók ma is kemény kötésű em­berek. Sokan azt tartják, segítségük a gép. Valóban, ma könnyebb a mun­kaküzdelem, mint valaha. Fűrészgé­pek visítanak az erdő csendjébe, döntögetik a sokéves munkával ápolt faóriásokat. A kéreghántás is gépesí­tett, segít a hernyótalpas vontató. Azt hinnénk, már csak a rakodás van hátra és vége az erdőnek. Így is lehetne.... de az erdő a m i é n к I Igaz, őseink ültették, gon­dozták az uraknak, de nekünk te­rebélyesedett. Őseink nem kímélték erejüket, sokszor életüket is áldoz­ták a más erdejéért. Ma miénk az erdő, azoké, akik ápolják, nevelik a csemetéket, ritkítják sűrűjét, kiterme­lik a fát, gyűjtik az erdő gyümölcseit, vadásszák vadját, élvezik százarcú szépségét, madárdalát, csendjét, sajá­tos illatát, ezernyi színét. Nem állhatom meg, hogy most áp­rilisban, az erdők hónapjában ne szól­jak közös kincsünk, az erdő védelmé­ről, no meg azokról a „természetimá­dókról“, akik felkeresik és a főútvo­nalak mellett sokszor meg is találják a legromantlkusabb tisztásokat, ezüs­tösen csillogó patakokat. Bizonyítják ezt rozsdás konzervdobozok halmai, szemétgarmada, bomló ételhulladékok, síkos, fekete olajfoltok a zöld pázsi­tokon, a szennyezett csermelyek — a motorosult világ szégyenfoltjai. A csendháborítókról külön kellene szól­nom, azokról, akik riasztgatják és gyakran öldösik az erdő vadját, a tilosban tüzet raknak és gondatlan­ságból gyakran milliós népgazdasági károkat okoznak. Sohase tegyük és másoknak se engedjük meg az ilyen garázdálkodást! Kíméljük az erdőt, s bánjunk vele gazdaságosan. Higgyék el, az erdő ezt százszorta meghálálja. Nagyon hálás tud lenni. Menedéket nyújtott apáink­nak, amikor oltalmat kerestek, és máig is szüntelenül megajándékozza kincseivel az embert. Megbecsülendő ősi örökség az erdő. Szeressük, kí­méljük és gyarapítva adjuk tovább gyermekeinknek, hogy az ő unokáik is a mesebeli tündéreket, törpéket, betyárokat és szegénylegényeket ke­ressék a faóriások sűrűjében. Képze­­letvilágukban ott találkozhassanak Izmos Marcival, aki a hétfejű sár­kánnyal is megverekszik. Had virul­jon nekik is az erdő zöldje hasznuk­ra, hasznunkra, mindnyájunk örö­mére. Považský Norbert ^ClA^v 30 •o Figyelem! ANKÉT! A szocialista mezőgazdaság épí­tésnek 30. évfordulója tiszteletére szerkesztőségünk, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlo­vákiai Központi Bizottságával együttműködve, a n k é t o t hirdet. • az ankét témaköre Az ankétra küldendő cikkeknek átfogó ás hiteles képet kell adniuk azokról a mélyreható változások­ról, amelyek az egységes földmti­­vesszövetkezetek és állami gazda­ságok termelési módszereiben és gazdasági helyzetében, valamint a falu életében az eltelt harminc esztendő alatt történtek. Továbbá jellemezniük kell a gazdaság fej­lesztésének, a termelés iparosítá­sának, illetve korszerűsítésének távlatait a termelés- és gazdaság­­fejlesztés távlati terveivel össz­hangban. Az persze természetes, hogy egy-egy cikknek — a meg­határozott témakör figyelembevé­telével — csupán egyetlen mező gazdasági üzem és a hozzátartozó községek jellemzésére kell kiter­jedni. A meghatározott témakör azon­ban nem zárja ki, sőt mi több, igényli, hogy a cikkekben érzékel­tetve legyen a szövetkezeti csalá­dok életkörülményeinek alakulása, tehát azok a tényezők is szerepel­jenek, amelyek a mezőgazdasági dolgozók magas életszínvonaláról tanűskodnak. A cikkekhez fényképek is csa­­tolhatók. Főleg olyan fényképek, amelyek összehasonlítják a mai helyzetet a régivel, vagyis érzé­keltetik a mezőgazdaság és a falu fejlődésének méreteit. • KI NEVEZHET BE AZ ANKÉTRA? Ankétcikkel jelentkezhet — a hi­vatásos újságírók kivételével — lapunk minden olvasója, egy, de legfeljebb három cikkel. Az ankétcikkeket 1979. május 1. és október 31. közötti időszakban várjak. A később érkező cikkeket az ankét keretében nem közöljük! Az ankétra küldött cikkeket fél éven kersztül, vagyis július 1-től december végéig közöljük. Előny­ben részesítjük, illetve hamarább közöljük azokat a cikkeket, ame­lyek az ankét hirdetését követő legközelebbi hetekben érkeznek. Egy-egy cikk terjedelme nem ha­ladhatja meg a 120 gépelt sort! • AZ ANKÉTCIKKEK ÉRTÉKELÉSE Az ankétra küldött és közölt cikkeket öttagú bizottság értékeli és 1980. január 31-ig kihirdeti, vagyis ismerteti a cikkek minősí­tésének sorrendjét. A cikkek minősítésekor a bizott­ság az alábbi követelményekből indul ki: — összhang a cikk mondaniva­lója és az ankét meghatározott témaköre között; — a cikkben ismertetett tények hitelessége, a cikk meggyőző ere­je, illetve eszmei hatékonysága; — a mondatszerkesztés és a sti­lus színvonala; — a közölt fényképek mondani­valója és minősége. • NYEREMÉNYEK, JUTALMAK: A legjobb minősítésű tizenöt cikk szerzői között tízezer korona értékű tárgyi jutalmat osztunk el az alábbiak szerint: I. díj ... tárgyi jutalom 2500,— korona értékben, II. díj ... tárgyi jutalom 2000,— korona értékben, III. díj__tárgyi jutalom 1500,— korona értékben, IV. díj ... tárgyi jutalom 1000,— korona értékben, V—VII. díj ... tárgyi jutalom, ese­tenként 500,— korona érték­ben, VIII—X. díj ... tárgyi jutalom esetenként 300,— korona ér­tékben, XI—XV. díj ... könyvjutalom ese­tenként 120,— korona érték­ben. Szerkesztőségünk kéri az ankét résztvevőit, hogy a cikkek 1. olda­lára, lehetőleg feltűnő helyre, ír­ják az „ankét“ szót. segítőtársak a szocialista építésben TANÁCSKOZOTT A SZLOVÁKIÁI A múlt pénteken és szombaton ** Bratislavában több mint G00 ezer tagot képviselő 600 küldött rész­vételével megtartották a Szlovákiai Nőszövetség kongresszusát. Megvitat­ták a szervezet eddigi munkaeredmé­nyeit és további teendőit, hogy hoz­zájáruljanak а XV. pártkongresszus programjának megvalósításához. ELENA LITVAJOVÄ, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke be­számolójában méltatta a Nőszövetség tagjainak társadalmi és gazdasági éle­tünk minden területén kifejtett tevé­kenységét, majd kiemelte: A szocia­lista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a sokoldalúan fejlett em­ber formálása az egyik legfontosabb politikai feladat, mert ez további elő­rehaladásunk záloga. Ezért természe­tes, hogy szövetségünknek hozzá kell járulnia a szocialista nők formálásá­hoz és neveléséhez. A politikai nevelő munka alapjának a nőszövetségi ok­tatást tartjuk. A szövetség egész poli­tikai nevelő munkája arra irányul, hogy a nők magukévá tegyék a tudo­mányos világnézetet, sikerrel oldják Ignác Janák, az SZLKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a nyu­­gat-szlováklai kerületi pártbizottság vezető titkára fogadta a kerület négy mezőgazdasági üzemének vezetőit, a­­klk átadták üzemeik vállalását, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. év­fordulójának tiszteletére öntözött te­rületeken száz, nem öntözött terüle­teken 70 mázsás átlagos hektárhoza­mot érnek el kukoricából. Ugyanak­kor a cukorrépából elérik az ötszáz mázsás hektárhozamot. Kijelentették, hogy a kukoricatermesztésben példa­képeik az Üzbég SZSZK, valamint az ukrajnai jampoli kerület mezőgazda­­sági üzemeinek dolgozói — nagy hek­tárhozamok mesterei. E haladó mozgalomba a nyugat­szlovákiai kerületnek azok a mező­­gazdasági üzemei kapcsolódtak be, a­­melyek a kukorica nagy hektárhoza­­malnak elérésében az elmúlt években jó tapasztalatokat szereztek, mint pél­dául a šoporäai Győzelmes Február Efsz, a Bajcsi Állami Gazdaság, a meg belső világnézeti problémáikat. A beszámoló kidomborította, a szö­vetség tagjainak eltökélt szándéka, hogy a jövőben is hazánk felvirágoz­tatásán fognak fáradozni és becsület­tel kiveszik részüket a feladatok tel­jesítéséből. A párt központi bizottsága és a Nemzeti Front küldöttségének vezető­jeként JOZEF LENÄRT, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a kongresszust. Beszédében méltatta a nők aktív köz­életi munkásságát, foglalkozott a né­pesedés kérdéseivel, ecsetelte szocia­lista építő munkánk jelenlegi szaka­szát, kidomborította a nők nagy sze­repét a jó minőségért és nagyobb ha­tékonyságért folytatott küzdelemben a gazdasági és társadalmi élet min­den területén. Behatóan foglalkozott Trhové Mýto-i (Vásárút) Csehszlovák —Szovjet Barátság Efsz, a Dolný Bar-i (Albár) Efsz, az ostrovi Fejlődés Efsz, a trebaticei CSSZBSZ Efsz, az Agro­komplex országos mezőgazdasági ál­landó kiállítás öalovói (Nagymegyer) gazdasága, továbbá a salai (Vágsely­­lye) kooperációs körzethez tartozó vágsellyei Barátság Efsz, a tešediko­­vói (Pered), a diakovcei (Deáki), se­­licei (Sókszelőce), pobedíni és žiha­­reci (Zsigárd) szövetkezet. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezetésével és a kerületi me­zőgazdasági igazgatóság, a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet, az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet együttműködésével biztosítják a gaz­dag szemeskukorica- és cukorrépa­­termést. A šoporňai szövetkezet már 1977-ben több mint 500 hektáron el­érte kukoricából a 101 mázsás hek­tárhozamot. Az idén 810 hektáron Fregat és Volzsanka típusú szovjet öntöző-berendezéseket alkalmaz. Krajcsovics Ferdinánd NÖSZÖVETSÉG KONGRESSZUSA a nők élet- és munkakörülményeinek javításával, a házi munka megkönnyí­tésével, s mindazon kérdésekkel, me­lyeknek megoldása döntően kihat a nők teljes érvényesülésére a társadal­mi életben, a termelésben, mindenne­mű gazdasági tevékenységében. Hangsúlyozta: A párt központi bizottsága továbbra is számít az önök segítségére, elvár­juk, hogy fokozott igyekezettel be­vonják a nőket társadalmunk építési és nevelési feladatainak teljesítésébe. Elvárjuk, hogy szövetségük még cél­tudatosabban kibontakoztatja tevé­kenységét a nők körében és a lakó­helyeken, a lakótelepeken, a városok­ban és falvakon. Hálás feladat, hogy a nemzeti bizottságokkal és a Nem­zeti Front szervezeteivel együttmű­ködve segítsenek a nők, a családok, a gyermekek az ifjúság ás idős pol­gártársaink életkörülményeinek javí­tásában, hogy így a nők cselekvő részvételével is teljesítsük a város- és falufejlesztési választási programokat. Beszéde további részében Lenárt elvtárs a nemzetközi gyermekév prob­lémakörével foglalkozott, majd rátért időszerű külpolitikai kérdések tagla­lására. Végül hangoztatta: Nem kell bizonygatnom, hogy részvételük a bé­keharcban mély tiszteletet ébreszt bennünk. Becsüljük a nemzetközi de­mokratikus nőmozgalom internaciona­lista szolidaritásának, felzárkózottsá­gának és egységének megszilárdítását célzó törekvésüket. Helyes, hogy bő­vítik kapcsolataikat a többi ország nőivel, s ezzel hozzájárulnak pártunk békeszerető lenini külpolitikai irány­vonalának érvényesüléséhez. Az anyai szeretet, a szocialista humanizmus ereje mind jobban lelkesít minden jó­szándékú embert a népek közötti ba­rátság megszilárdítására abban a küz­delemben, amelyet az emberiség ra­gyogó jövőjéért, gyermekeink boldog életéért vívunk. A vita után megválasztották a Nő­szövetség új tisztségviselőit. Elnöke ismét Elena Litvajová elvtársnő lett. A kongresszus levélben biztosította a párt vezető szerveit, hogy a Nőszö­vetség tagjai а XV. pártkongresszus határozatainak maradéktalan végre­hajtásáért fognak munkálkodni. A legjobb kukoricatermesztők vállalása Neveléssel, de szigorú felelősségre vonással is... Napjaink valósága, a szemmel lát­ható konkrét gyakorlat bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk célki­tűzései a társadalmi és gazdasági élet minden szakaszán valóra válnak. Mind a gazdasági, mind a szociális prog­ram — az objektív nehézségek elle­nére is — olyan határozottsággal megvalósul, amilyen biztos feltétele­ket csakis a szocialista rendszer tud teremteni. Az általános fejlődés egyik velejárója a motorizmus fellendülése. Nem az egyetlen fokmérője gazdago­dásuknak, mindenesetre az objektív tényezők egyike. Persze, amilyen fej­lődési tényező, Dlyan hátráltató je­lenség is lehet, ha hiányoznak bizo­nyos objektív feltételek (például a megfelelő úthálózat és modern közle­kedési rendszer), s ha csődöt mond a szubjektív tényező, azaz fegyelmezet­lenek a közlekedés részvevői. Ebből a szempontból, főként bünte­tőjogi vonatkozásokból vizsgálta a hazai motorizmus helyzetét a Szlovák SZK Legfelsőbb Bírósága és Főügyész­sége. A problémák megértése végett pillantsunk be kissé a statisztikába. Szlovákiában tavaly 52 931 motoros jármű, főként autó talált gazdára, s így számuk elérte a 1 050 531-et. Két jellemző adat: 10,2 lakosra jut egy személyautó, vagy más motoros jármű, általánosságban pedig 5,1 szlovákiai lakosra esik egy gépjármű. Csak ta­valy 61 543 személy szerzett hajtási jogosítványt. Az ntak hosszát tekintve a sűrű közlekedési hálózatú országok közé tartozunk, mert 1 kilométernyi útra 238 személy és G0 gépjármű jut. Am hagyjuk a statisztikát; a prob­léma lényege az, hogy a motorizáció fejlődésének kellemetlen kísérő jelen­ségei is vannak, ez pedig főként a balesetek gyakorisága és súlyossága. 1975 óta kormányhatározat értelmé­ben komplex intézkedések történtek a balesetek elleni küzdelemben. A hangsúly a megelőzésen van, s a közlekedés részvevőinek balesetelhá­­rítő magatartásra nevelése az eszkö­zök és területek széles skáláját ölelte fel a jogpropagandától az ügyészi felügyeletig. Ennek is köszönhető, hogy tavaly, az előző évhez képest 618-cal kevesebb közlekedési baleset fordult elő, eltekintve attól, hogy ki­lenccel többen vesztették életüket A súlyos sebesültek száma 5,1, a köny­­nyen sérülteké 5,7 százalékkal csök­kent, ami kedvező jelenség. Igényes feladatok előtt A levicei (Léva) járási pártbizott­ság a közelmúltban megvitatta a já­rás mezőgazdasági termelésének fej­lesztésében elért sikereket, valamint a szarvasmarha-tenyésztés 1990-ig előirányzott távlatait. Az ülésen jelen volt Ignác Janák, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a ke­rületi pártbizottság vezető titkára, Ru­dolf Vanöo, az SZLKP Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztályának veze­tője és Jaromír Algayer, a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatója. Az ülésen elhangzott beszámoló megállapította: a levicei járás annak ellenére, hogy a kerület egyik legter­mékenyebb járása, a marhatenyésztés­ben a ranglétra alsó fokán áll. Némi gyarapodás 1972 óta mutatkozik, első­sorban az Ipeľský 3okolec-i (Ipoly­­szakállas), a Dolný Ptal-i (Alsőpél), tupái (Tompa), bešat (Bese) és pláš­­ťovcel (Palást) szövetkezet érdemé­ből. A Járás mezőgazdasági üzemei ta­valy 66 millió liter tejet adtak el népgazdaságunknak, első ízben lépték túl a tehenenkénti évi háromezer li­teres tejátlagot és 100,4 százalékra teljesítették marhahúseladási tervü­ket. A jövőben nagyon Igényes felada­tokkal kell megbirkózniuk. A marha­állományt 1990-ig 83 200 darabra kell gyarapítaniuk s el kell érniük a te­henenkénti 3500 literes évi fejési át­lagot. E célok eléréséhez a Szolgál­tató üzemeknek is hozzá kell járul­niuk. Az ülésen jóváhagyták a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója és a IX. szövetkezeti kongresszus tisztele­tére született közel 25 millió korona értékű szocialista vállalást. A járási pártbizottság ülése tudo­másul vette Štefan Uhnák eddigi ve­zető titkár lemondását. A felelősség­­teljes tisztségre Bemard Slobodníkot, a járási pártbizottság eddigi mezőgaz­dasági titkárát választotta meg. Az illetékes szerveket természete­sen elsősorban a baleseteket előidéző vagy elősegítő okok érdeklik. Az al­kohol tavaly már „csak“ 1568 eset­ben fordult elő baleset előidézőiéként vagy befolyásolőjaként. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a járművezető már azzal is bűntettet követ el, ha ittasan ül a volán mögé, függetlenül attól, balesetet idéz-e elő, vagy sem. Am nyugtalanító, hogy a sebesség túllé­pése, helytelen vezetési mód, az el­sőbbségadás elmulasztása, a helytelen előzés, a biztonságos követési távol­ság be nem tartása volt a balesetek leggyakoribb oka. Mint látjuk, ilyen esetekben az emberi tényező mondott csődöt. U- gyancsak fegyelmezetlenség és figyel­metlenség okozott baleseteket vasúti átjárókon (159). Életekről és anyagi javakról van szó (tavaly 148 millió korona kárt okoztak a közlekedési balesetek), ért­hető, hogy a balesetek megelőzése társadalmi mozgósítást kíván. Az em­lített kormányrendelet értelmében ezt segítik elő a közlekedési balesetekre specializálódott ügyészi és bírói cso­portok. Az a cél, hogy mint jogászok az adott bűnüldözési területnek tech­nikai, pszichológiai és egyéb szem­pontból is tökéletes szakértői legye­nek, s így eljárásukban hatékonyabb tevékenység érvényesüljön. Működé­sük nagyon fontos része a fejlődést kísérő kedvezőtlen jelenségek előre­jelzése, hogy idejében hathatós intéz­kedések történhessenek, a vonatkozó törvényes rendelkezések megfelelő módosítását javasolhassák. Manapság például időszerűnek mutatkozik az országutak hiéniáival, a közlekedési szabályokat semmibe vevő garázdák­kal szembeni megtorló intézkedések szigorítása. A szocialista igazságszolgáltatási szervek fő célja államunk és társa­dalmunk érdekeinek szolgálata. Ezt teszik a közlekedési vétségek elleni küzdelemben is. Munkájuk sokoldalú tökéletesítése most a fő feladat — a XV. pártkongresszus határozatának vonatkozó részével összhangban —, hogy minden esetet tüzetesen megvi­lágítsanak, egyetlen vétség se marad­jon feldlerttetlen, megalapozott hatá­sos ítéletek szülessenek. A fő eszköz továbbra is a megelőzés, a propagan­da és a nevelés minden eszközének alkalmazásával. Abel gAbor LORINCZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents