Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 14. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 7, A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságának mérföldkövei >|<^^швтш^na—■irrn m—и—ааии—в nf.iü 11 и,. .»imnniľ'i 1 11——апаш———Ди——————————ивмишч 11 111 11111 1111 ||чггД-Az elért eredmények az agronómial munka fejlettségét igazolják. A néhai földhözragadt szegényparasztok a nagy terméshozamok igazi mestereivé váltak. A termelés növekedését lényegesen befolyásolta és befolyásolja a tudományos vívmányok és ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazása, valamint a kiváló minőségű biológiai anyag. Kerületünk gabonatermesztésében forradalmi változást az intenzív, nagyhozamú szovjet búzák felhasználása hozott. A tudósokkal, a kolhozokkal és szovhozokkal, elsősorban a szaratovi terület mezőgazdasági üzemeivel kiépített szoros együttműködésnek köszönhetjük, hogy gabonából a terméshozam növekvő irányzatot mutat. A nyugat-szlovákiai kerület élhelyet foglal el a CSKP XV. kongreszszusán kitűzött gabonaprogram megoldásában, hogy önellátók lehessünk gabonából. A jobb agrotechnika és az értékeseb biológiai anyag mellett lényegesen javult a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki bázisa. Míg az 1948— 1950-es években hektáronként ötven kilogramm tiszta tápanyagot használtunk fel, a hetvenes években ez már háromszáz kilogrammra, tehát hatszorosára növekedett. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzuk a vegyszeres növényvédelem, a talaj megművelésének és ápolásénak korszerű technikáját. A növényAz utóbbi években a tejtermelést is sikerült színvonalasabbá tennünk. Ez részben annak köszönhető, hogy számos gazdaságban megértették az ésszerű legelő- és takarmánygazdálkodás fontosságát. Fotók: Kovács (2) és Kádek (2) Fejlett szocialista társadalmunk szerves részét képezi a szocialista alapokon épült nagyüzemi mezőgazdasági termelés, amely ki tudja elégíteni az élelmiszerek iránt egyre növekvő igényeket és elegendő nyersanyaggal látja el az élelmiszer- és feldolgozó ipart. Mezőgazdaságunk fejlődésében történelmi fordulópontot jelentett a CSKP IX. kongresszusa. Határozatai a lenini szövetkezeti terv alapján felépített szocialista mezőgazdaság tapasztalataiból indultak ki. A kongresszus két igényes feladatot tűzött ki: a falvak szocialista átépítésének megvalósítását és a mezőgazdasági termelés, fokozásának elérését. A kitűzött feladatok valóra váltása nehéz volt A maihoz mérten semminemű közvetlen tapasztalattal nem rendelkeztünk. E nehéz helyzetben nagy segítségünkre volt a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen támogatása és az, hogy meríthettünk tapasztalataikból. A kommunisták, s a pártonkívüllek sorából toborzott lelkes agitátorok százai a fejlett munkásosztállyal együttműködve nagy lendülettel és optimizmussal kezdtek e komoly feladat megoldásához. Valóság lett, hogy a születő szövetkezeti nagyüzemi termelőegységeket mezőgazdasági gépekkel, műtrágyával, üzemanyaggal, építőanyaggal látták el. Az sem ment ritkaságszámba, hogy az ipari üzemek dolgozót a földekre mentek dolgozni, vagy állattenyésztési munkákat végeztek. Ezzel Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyességébe vetett szilárd meggyőződésüket fejezték ki. Ma, amikor szocialista mezőgazdaságunk létének 30. évfordulójáról emlékezünk meg, joggal lehetünk büszkék mezőgazdasági termelésünk ered-Htján dig a želiezovceí (Zseliz) járásban Túrán (Tőre), továbbá Bratíslava-Vinohradyban, a nyitrai járásban Dolné Krškanyban (Alsókereskény), a Zlaté Moravce-i (Arany osmarót) járásban Nemčiňanyban, a senicai járásban Martinban, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban Horná Potőöban (Felsőpatony) és még több helyen. A kollektivizálás folyamata és később a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kialakítása lényegesen befolyásolta a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeit. A beruházások, az építkezések üteme felgyorsult, nagyot fejlődött a termelési technológia, a gépesítés, s ami a legfontosabb, növekedett és növekszik a földművesek életszínvonala. E téren alapvető változás következett be falvainkon. Ma már nincs különbség a város és a falu között. A fejlődés igen gyors ütemű volt. Mai falvainkat a korszerű, minden igényt kielégítő egyéni építkezés és a lakosság ellátását, szükségleteit szolgáló létesítmények széles hálózata jellemzi. Az sem ritkaság, hogy egyes kapitalista országokból érkező küldöttségek, de a közel fél évszázaddal ezelőtt külföldre kivándorolt és most hazalátogató volt honfitársaink is nagy csodálattal értékelik a falvainkon végbement változást. AGROMÖMIAI FEJLETTSÉG Ezek azonban megmásíthatatlan tények. Kommunista pártunk történelmi IX. kongresszusától a CSKP XV. kongresszusáig és napjaink életét átszövő megfontolt politikájának sikeres és következetes megvalósításának eredményeként könyvelhetjük el. Ma már a répaföldeken is a korszerű gépek végzik el a munka nehezét. ményelre és az elért színvonalra. Nem feledkezünk meg arról, hogy e történelmi átalakulás élvonalában a jelenlegi nyugat-szlovákiai kerület (amelyet a volt nitrai és bratislavai kerületek összevonásával alakítottak ki) földművesei álltak. E közigazgatási kerület hazánk mezőgazdasága legproduktívabb vidékeinek egyike. Jelenlegi területeink alakultak meg 1948 második felében, majd 1949-ben az első földművesszövetkezetek éspe-Növény 1946 1956 mázsa/hektár 1960 1965 1970 1975 1978 búza 14,5 22,9 22,1 27,1 32,2 45,5 52,2 sörárpa 10,6 21,2 27,2 24,1 32,3 41,4 40,1 szemes kukorica 17,8 21,7 32,4 29,5 42,8 60,5 44,2 cukorrépa 200,3 346,7 322,2 395,0 382,4 290,0 termesztésben értük el a munka termelékenységének legnagyobb növekedését. A mélyebb elemzés azt mutatja, hogy a zöldség-, a dohány- és a gyümölcstermesztés kivételével az élő munkát gépekkel tudtuk helyettesíteni a növénytermesztésben. MEGFONTOLTSÁG es Áldozatkészség Az állattenyésztésben még jelentősebb forradalmi változást értünk el az állatállomány összpontosításét és hasznosságának fokozását tekintve. Érthető, hogy a gazdasági állatok Összpontosítását a kezdet kezdetén az A mezőgazdaság termelési viszonyainak megváltozása alapozta meg a termelőerők gyors fejlődésének, a nagyüzemi technológia széles körű alkalmazásának lehetőségét. Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését segítette elő. Ezt az elért eredmények meggyőzően bizonyítják. E fejlődést a legfontosabb növények hektárhozamainak alakulása mutatja szembetűnően: ▲ A mezőgazdasági repülőgépek könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a tápanyagpótlást és a növényvédelmet. istállók kapacitása szabta meg. További istállók építésével teremtettük meg a nagyüzemi állattenyésztés alapjait és újabb gazdasági központok születtek. Nagyságukat az akkori gazdasági körzet, község területe szabta meg. Ennek az volt a következménye, hogy egyes szövetkezetekben a gazdasági körzet igen különböző volt, éspedig háromszáztól kétezer hektárig terjedő. A termelési központokat univerzálisan az összes gazdasági állat befogadására létesítették gabona- és takarmányraktárakkal és más szükséges berendezésekkel. Aránylag gyorsan sikerült a gazdasági épületek tipizálását megoldani. Az elsők között említhetnénk a „K“ és a „T“ típusú tehénistállókat kilencvennégytől százkét állat befogadására, a 40—60 férőhelyes borjúistállókat, a 250—500 férőhelyes sertéshizlaldát, a 250—500 tojóra méretezett baromfiólakat és a 25—50 vagon tárolására alkalmas magtárakat. Kevesebb figyelmet fordítottunk a szarvasmarha nevelését és hizlalását szolgáló épületekre, mivel e célra a már meglevő istállókat használtuk fel. E problémák és nehézségek ellenére a növénytermesztés rohamos fejlő-A korszerű állattartó telepeken kulturáltabb körülmények között dolgoznak az állatgondozók ◄ dése, a korszerű épületekbe fektetett milliós beruházások, de különösképpen a tudományos ismeretek párosulása a megfontoltsággal és az áldozatkészséggel, amelyet az állattenyésztés dolgozói mutattak fel, komoly változást hozott, jelentős fejlődést a gazdasági állatok állományát és az állattenyésztési termékek mennyiségét illetően. A céltudatos munka eredménye évente megmutatkozott a gazdasági állatok egyre növekvő hasznosságában. Például a fejőstehenek hasznossága 1952 óta ezerháromszázötvenkilenc literrel növekedett és napjainkban eléri az átlagos háromezer-háromszázötvenöt litert. A borjúelválasztás aránya nyolcvanról 95,5 darabra növekedett száz tehéntől. A malacelválasztásban elértük a kocánkénti tizenhét szopósmalacot. így sorolhatnánk példákon azt az eredményt, amelyet elértünk a harminc év előtt lerakott alapokon. A KÉPZETTSÉG NÖVEKEDÉSE Kerületünkben a mezőgazdaság szocialista átépítésnek egész időszakát nemcsak az üzemek gazdasági erejének dinamikus növekedése, a legfontosabb szociális kérdések megoldása, hanem a dolgozók képzettségi szintjében elért sikerek is jellemzik. Míg 1963-ban egy főiskolát végzett szakemberre 2052 hektár mezőgazdasági földterület és egy középiskolai végzettségű szakemberre háromszázötvenhét hektár jutott, napjainkban ez az arány háromszázötven illetve százöt hektárra csökkent. Ma szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban 2346 főiskolai végzettségű és 7740 teljes középiskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. A mezőgazdaságban foglalkoztatott 124 ezer 500 dolgozó közül 22 ezer 500 szakmai képesítéssel rendelkezik. A káderek nevelésében elért pozitív eredmények, valamint a szakemberek számának növekedése azonban még mindig nem elegendő. A termelés új, igényes feladatai, a mezőgazdasági üzemek összpontosításának és szakosításának folyamata megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés minden ágazatában és az irányításban tovább növeljük a képzettségi szintet. Mezőgazdasági társadalmunk figyelmének középpontjában éppen ez a kérdés áll. A szövetkezetek számának fokozatos csökkentése az irányító és szervező munka további minőségi javítását követeli meg. A szövetkezetek legnagyobb számát 1961-ben jegyezhettük fel, ekkor 885 szövetkezet volt, számuk 1970-ben 795-re, 1975-ben már 396-ra csökkent és az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben 251 szövetkezet működött. Ezzel szemben a szövetkezetek földterülete az 1961-es év 791 hektárjáról napjainkig 2 ezer 800 hektárra növekedett. Ez önmagában nagy lehetőségeket tár fel a szakosítás megoldására a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A szakosítás napjaink egyik időszerű kérdéseként alapvető fontosságú a mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növelésében. Megvalósítása feltétlenül megköveteli, hogy a termelésben a műszaki fejlesztést helyezzük előtérbe, a technika előtt viszont előnyben részesítsük a tudomány és a képzettség fejlesztését. Szocialista mezőgazdaságunk 30 éves fejlődése a nyugat-szlovákiai kerületben is meggyőzően bizonyítja, hogy a dinamikus és arányos fejlődés nem a véletlen szüleménye, hanem az állandóan ható termelési-gazdasági és társadalmi-politikai tényezők eredménye. Ez biztosítja, hogy továbbra is fenntarthassuk és fokozhassuk dinamikus fejlődésünk ütemét. A nyugat-szlovákia! kerület földművesei jól felkészültek feladataik teljesítésére és eltökélt szándékuk, hogy szocialista mezőgazdasági termelésünk továbbfejlesztésének útján továbbra is az élvonalban haladjanak mindnyájunk jóléte érdekében. JAKOMfb ALCAVER mérnök
