Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 14. szám
1979. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Teljesítik a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat (Folytatás az 1. oldalról) ennek a módját és tudnak cukorrépát Is termelni. Még a kedvezőtlennek nevezett években is, mint például tavaly, amikor négyszáznegyvenhat mázsás hektárhozamot értek el. Nem öntözéssel, hanem öntözés nélkül! Mert ez a szövetkezet még nem dicsekedhet azzal, hogy a szántójának jelentékeny részét öntözheti. Végeredményben tehát arról van szó, hogy a Lúcsi Efsz — a gondosan létrehozott takarmányalap következtében — nem szorul rá arra, hogy erötakarmányért vagy tömegtakarmányokért mások ajtaján kopogtasson, tehát az állattenyésztési termelés intenzitását a saját takarmánybázisában rejlő lehetőségek nyomán fokozza. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődését, főleg azonban a tejhozam növekedését kedvezően befolyásolta az állomány felújításával párhuzamosan folytatott szelektálás, vagyis az, hogy a szlovák-tarka tehenek közül csak azokat hagyták meg, amelyek az állomány hatvan százalékát kitevő feketelapály és szlovák-tarka keresztezéséből származó tehenekkel a termelésben lépést tudnak tartani. A keresztezett állomány egyébként nagyhasznúnak bizonyult. A legtöbb tehén már az első laktációban húsz-huszonöt liter tejet ad naponta. Az persze igaz, hogy az említett keresztezésből származó tehenek nem minden mezőgazdasági üzemben ilyen nagy hasznúak, mert nem mindenhol teremtik meg a keresztezett egyedekben rejlő Jó tulajdonságok optimális kihasználásának feltételeit. Lúcson tehát nemcsak az állományfejlesztés vezetett a nagyszerű eredményekhez, hanem a már említett jó minőségű takarmánybázis és nem utolsó sorban az emberek, az állatgondozók becsületes, szakértelmet és áldozatkészséget is tükröző helytállása. A gondozók, akik egyben fejők is, a tehenek hasznosság szerinti, tehát egyedi takarmányozását „szentírásnak“ veszik, ami párosul a pontossággal, a tisztasággal. S tiltakoznak minden olyan szervezési intézkedések ellen —, amely az állatok megszokott életrendjének módosítását eredményezné. Tiltakoznak bizony gyakran annak ellenére is, hogy a szervezeti intézkedések a gondozók munka- és életkörülményeinek javulását szolgálnák. A lúcsi szövetkezet állattenyésztéséről — a már említett eredmények ismeretében — csak dicsérőleg lehet szólni. A beavatottak azonban azt állítják, hogy még itt is vannak tartalékok. S ezek a tartalékok az emberek hozzáállásában tapasztalható eltérésekben és egyben abban tükröződnek, hogy néhány tehéngondozó évi keresete hat-nyolcezer koronával is kisebb, mint másoké. Az anyasertések gondozásában és a malacnevelésben is találhatók „szépséghibák“. S ezek a hibák nem i$ lehetnek kicsinyek, mert a lúcsi szövetkezet malacszaporulata alatta van a járási átlagnak. S ezért az utóbbi években — a hústermelés tervszerű növelését csak malacvásárlással tudta biztosítani. Tény, ha a sertéshizlalásnak ezt a felgyorsított tempóját tartani akarják, vagyis ha évente négyezerötszáz sertést akarnak értékesíteni, akkor anyánként évi átlagban legaláb 18— 19 malacot kell nevelni. Meggyőződésem, hogy az nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ez a szövetkezet nemcsak az állattenyésztési termelés, hanem a növénytermesztés szakaszán is teljesíti az ötéves termelési és áruértékesítési tervét. Még íikkor is, ha az időjárás nem lesz kedvezőbb az utolsó három év átlagánál. Ha jobb, vagyis a mezőgazdasági termelésre valóban kedvező időjárás lesz az idén és a jövő esztendőben, akkor a hatodik ötéves tervidőszak végéig minden bizonnyal a növénytermesztésben és értékesítésben is túlszárnyalja a tervét. Ez a magáról ritkán hallató, tehát szerénykedő szövetkezet minden évben igényes terveket tűz maga elé. A múlt évi termelési terve is eléggé túlfeszítettnek tűnt. Mégis a mezőgazdasági össztermelés tervét 108 százalékra, az árutermelési tervét pedig 107 százalékra teljesítette. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva 26 ezer 275 korona értékű össztermelést ért el, árutermelést, illetve bevételt pedig 22 ezer 957 koronát. Ha tehát kiindulunk abból, hogy ez a szövetkezet sem szőlő-, sem zöldség-, sem pedig gyümölcstermesztést nem folytat, akkor nagyra tudjuk értékelni azokat az eredményeket, amelyek elérése még az említett belterjes növényeket nagyban termelő gazdaságoknak is dicsőségére válna. Nagyon érdekes és tanulságos következtetést vonhatunk le akkor is, ha a Lúcsi Efsz-ben a munkatermelékenységet vizsgáljuk. Mint tudjuk, a munkatermelékenység növekedését két fő tényező befolyásolja. Egyik a termelés korszerűsítése, a másik pedig a termékek mennyiségének növekedése,-be ezt nem kíséri a munkaidő mennyiségének arányos növekedése. A Lúcsi Efsz-ben a növénytermesztési munkák gépesítésének színvonala lényegében hasonló, mint a legtöbb mezőgazdasági üzemben. Az állattenyésztés azonban régi, tehát korszerűtlen technológiai berendezésű épületekben folyik. Mindez arra hagy következtetni, hogy ebben a szövetkezetben nem a termelési, illetve a munkafolyamatok korszerűsítése játszik fő szerepet az egy átlagdolgozóra jutó évi termelési érték alakulásában, hanem a hektárhozamok, a tejhozam és a kitermelendő hús mennyiségének gyorsütemű növekedése. Tehát a termelésnövekedés volt a múlt esztendőben az a tényező, amely az 1977. évihez viszonyítva 7 százalékos növekedést eredményezett a dolgozók évi összteljesítményének értékében. Az egy átlagdolgozéra jutó 181 ezer 321 korona termelési érték, amely jóval több, mint nagyon sok korszerű sertéshizlaldával és modern tehénistállóval rendelkező mezőgazdasági üzemben, vagy a különböző korszerű gépsorokkal rendelkező egyesített mezőgazdasági üzemekben, meggyőzően bizonyítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és a munkatermelékenység színvonalának alakulása elsősorban a termelés legfőbb tényezőin, vagyis az emberek leleményességén, szakavatottságán, hozzáállásán múlik. Az esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kívánom azt is, hogy a Lúcsi Efsz nem zárkózik el a termelési és a munkafolyamatok korszerűsítésétől. De az biztos, hogy a fennállásának harminc esztendeje alatt még egyszer sem tülekedett állami szubvencióért, tehát a termelés korszerűsítését — addig takaródz, míg a takaród ér alapon — saját erejéből szorgalmazta. S mivel a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök évről évre növekedtek — csak a múlt évi gazdálkodást hétmllliókétszázhatvanezer korona tiszta haszonnal zárta —, így módjában állt elsősorban is a termelés növekedésére nagyon kiható korszerűsítést bevezetni. Így került sor a lucernaszárító és granuláló építésével járó hatmillió koronás beruházásra, s így épült fel — tizenhatmillió korona beruházással — az ötszáz férőhelyes korszerű tehénistálló is, amely a közeljövőben mentesíti a gondozókat az aránylag nehéz fizikai munka nagy részétől, és nyilván hozzájárul a munkatermelékenység további növekedéséhez is. A termelés növelésével és feljesztésével járó bonyolult problémák megoldása mellett a lúcsi szövetkezet szívügyének tartja a község fejlesztétését, a kulturális és a sportélet, valamint az emberről való sokrétű gondoskodás javítását is. Lényegében a szövetkezetnek köszönhető, hogy a községnek van egy impozáns kultúrháza. Ugyanis ezt a kultúrházat a szövetkezet építőcsoportja készítette és a beruházási eszközök ötven százalékát a szövetkezet fedezte. A szövetkezeti tagokról való sokrétű gondoskodás pedig egyrészt a munkakörnyezet szépítésében és a munkahelyen való tisztálkodás lehetőségeinek megteremtésében, másrészt pedig abban fejeződik ki, hogy hazai és külföldi kirándulásokra, a szövetkezeti tagok és gyermekeik üdültetésére évente több mint százhatvanezer koronát fordítanak. PATHÖ KAROLY Ä cseppfolyós műtrágyák alkalmazása Hazánkban az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a műtrágya-szükséglet. Mezőgazdaságunk évente hétmillió tonna műtrágyát használ fel. A műtrágyafogyasztás növekedésével párhuzamosan problémák merültek fel a szállítással, raktározással és a hasznosítással. A rossz raktározási lehetőségek következtében a műtrágyáknál nagy a veszteség. Hosszabb tartamú raktározásnál pedig a műtrágya megkeményedik, összeáll és csak nagyobb munkával lehet újból eredeti állapotba hozni. A műtrágyák hasznosításánál is problémák merülnek fel, mivel a jelenlegi műtrágyaszórókkal az egyenletes szétszórást — tehát az egyenletes tápanyagelosztást — nehéz biztosítani. A Központi Kutató és Ellenőrző Állomás (UKSUP) felmérései alapján a szilárd műtrágyák alkalmazásánál 60—100 százalékos az egyenlőtlenség, míg a cseppfolyós műtrágyáknál az egyenlőtlenség mindössze 10—15 százalékos. XXX Az állattenyésztés modernizálásával párhuzamosan csökken a szerves trágya kitermelése, ami ahhoz vezet, hogy egyes növények alá nem tudjuk biztosítani azt a szervestrágya-szükségletet, ami a növénynek megfelel. Ez a talaj humusztartalmának a csökkenéséhez vezet. Szövetkezetünkben — Mierovói (Béke) Efsz — a felső rolt problémákat a cseppfolyós műtrágyák alkalmazása val igyekszünk megoldani. A raktározást három darab negyven köbméteres tartályban végezzük, ahol a műtrágyák minőségüknek megfelelően vannak raktározva. A tápanyag koncentrációt a talaj tápanyagtartalma — a felvehető foszfor és kálium, valamint a növény szükséglete — szerint állítjuk össze. A műtrágya keverését húsz köbcentiméteres tartályban végezzük, melyből szintén tartállyal szállítjuk ki a permetezőkhöz. A keverést és a ciszterna megtöltését szivattyúk segít ségével végezzük. Cseppfolyós műtrágyák applikálásával az alábbi követelményeket biztosítjuk: ф Növeljük -i talaj biológiai potenciálját. О Csökkentjük a munkaerő- és gépszükségletet. • Növeljük a műtrágyák egyenletes szétszórását. Megfigyeléseink szerint a felaprózott kukoricakóró — Fostimmal (8 százalékos nitrogént és 24 százalékos foszfort tartalmaz) és DAM 390-es műtrágyakeverékkel permemeteztük — megpuhult és jobban be lehetett szántani a talajba. A szerves anyag felbomlása is felgyorsult, ami intenzív mikrobiális működéshez vezetett. A folyamat pozitívan hozzájárult a talaj humusztartalmának a növeléséhez. A cseppfolyós műtrágyák alkalmazása kevesebb munkaerőt és energiát igényel. Ezt igazolják az alábbi felméréseink is. Az összköltség a granulált műtrágyáknál tonnánként 82, egy tonna tiszta tápanyagra számítva pedig 189 koronát tett ki. Cseppfolyós műtrágyáknál az összköltség 43, a tiszta tápanyag értéke pedig 135 koronára csökkent. Munkaidő-szükséglet granulált műtrágyák alkalmazásánál 1,5 órát igényelt: ebből 0,64 a traktor, 0,88 óra pedig a manuális munkaóra száma. Cseppfolyós műtrágyáknál egy hektár területre számítva a munkaidő-szükséglet 0,64 órára csökkent, a kézi munkaerő teljes kiküszöbölésével. További előnye a cseppfolyós műtrágyáknak az, hogy a vegyszerezést, gyomirtást, valamint a műtrágya-adagolást — a búza gyomtalanítását és a nitrációt, kukoricánál pedig a Zeazin applikálását DAM 390-es műtrá gyávái — egy munkamenetbe lehet sűríteni. XXX Ahhoz, hogy a cseppfolyós műtrágyáknál elérjük az egy hektárra számított tápanyagmennyiséget, szükségszerűvé válik, a permetezőn a nyomás beállítása, a dűznik gyakori cseréje és a gyorsaság korrigálása: mivel a cseppfolyós műtrágyák átfolyó sebessége húsz százalékkal lassúbb, mint a vízé. A cseppfolyós műtrágyák alkalmazása mind népgazdasági, mind pedig agronómiái szempontból előnyös. Felhasználásuk a növénytermesztés kemizálásában alapvető fordulatot jelent s a korszerű mezőgazdaság elemévé válik. Veszprémi Imre mérnök A palántanevelés szorgos mesterei a svodíni (Szőgyén) szövetkezetben. Fotók: Kádek (2) Matis, Bara ▲ Készül a tápkocka a jurovái (Dercsika) székhellyel gazdálkodó Barátság Efsz kertészetében. ◄ Bédi Mihály, a Veiké Zálužie-i Efsz dolgozója, vetőgépbe szórja a magot. Csattognak a metszőollók a Gbelcei (Köbölkút) Efsz gyümölcsösében. W Tavafzlefen Üde zöld búzaföldek, simára munkált vetőágyak. Az özönvizes téli hőnapokat rendhagyóan enyhe március követte. Kevés volt az olyan nap, amikor nem lehetett szántani, trágyát szórni, vagy éppen szőlőt és gyümölcsfát metszeni. Ami az időszerű munkákat illeti, nincs - lemaradás, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak dicséretére. A tavaszvárás nem volt gond nélküli. Az emberpróbáló késő őszi hónapokban bizony kimerültek, megrokkantak a hű segítőtársak, a traktorok és a munkagépek. Jó részük alapos felújításra szorult az újabb bevetés előtt. A szerelők gondos munkáját, leleményességét dicséri, hogy a gépek kijavítva vagy felújítva rajtoltak. A tavasz, a napfény, a párázó föld, a cirógató langyos levegő és az ember, a mezőre, gyümölcsösökbe és a kertészetekbe kiözönlő embersokaság együttes alkotása. A kikelet mindenütt jelenlevő, magától beköszöntő és csodás, de a tavasz az emberrel, a munkával kapcsolatos. Ezt bizonyítják felvételeink is, melyeket a tavaszlesen készítettünk. —cs—
