Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-07 / 14. szám

A csibenevelésben is szakszerűen (Folytatás az 1. oldalról) zabpelyva a legalkalmasabb. A ífirészpor, a búza- és az árpa­pelyva almozásra nem alkal­mas. A homokot felhasználás élőt minden esetben melegítsük meg. A nevelde rendszeres szellőz­tetése szintén fontos teendő, mert a csirkék a többi állattal szemben sokkal több oxigént igényelnek. A szellőztetés során azonban ügyeljünk arra, ne­hogy huzat keletkezzék. Inkább többször, de rövidebb ideig szel­lőztessünk. A neveidét és be­rendezéseit állandóan tartsuk tisztán. Az almot naponta vagy kétnaponként ajánlatos cserél­ni. Az itatókat és az etetőket naponta kell tisztítani. A csirkéket azonnal etethet­jük, amint érdeklődést tanúsí­tanak a takarmány iránt. A fehérjetartalmú takarmánykeve­rék etetése a legmegfelelőbb, mert a csirkék növekedéséhez és testük felépítéséhez szüksé­ges tápanyagokat megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazzák. A takarmányke­veréket a lehetőségekhez mér­ten szárazon adagoljuk. A nevelés második hetében már dietetikus, egészségi ta­karmányokat is etethetünk. E- zek közé a zöldtukarmány és a sárgarépa tartozik. Jó hálást ér­hetünk el akkor is, ha a takar­mányadagot főtt rizzsel vagy túróval egészítjük ki. E ki­egészítő takarmányoknak is dietetikus és jó étrendi hatá­suk van. A nevelés folytén annyi ete­tői helyezünk el, hogy a csirkék egyszerre táplálkozhassanak. A takarmányt kezdetben kétórán­­ként adagoljuk. Később a szá­raz takarmányt nedvesítettel váltogathatjuk, amelybe főtt burgonyát is keverhetünk. A nedvesített takarmány etetése­kor azonban ügyeljünk arra, hogy az állatok elé minden esetben friss állapotban és kellő mennyiségben kerüljön. Az etetőket minden egyes ada­golás után tanácsos kimosni és a kálium-permanganát (hiper­mangán) 2 %-os oldatával fer­tőtleníteni, mert a nedvesített takarmány rövid idő alatt meg­romolhat. A 3—4 hetes csirké­ket esténként már szemes takarmánnyal, főleg búzával etethetjük. A csirkék etetésére csakis friss és egészségileg ártalmat­lan takarmányt használjunk. Dohos, agyaggal és porral szennyezett takarmányt a csir­kéknek ne adjunk. Itatásra a langyos viz a legmegfelelőbb. A nevelés során a csirkék egészségi állapotára is nagy figyelmei kell fordítani. A gya­nús, étvágytalan egyedeket szi­gorúan selejtezzük ki, hiszen minden tenyésztő kötelessége, hugy a tenyészetét tisztaságban és jó egészségügyi feltételek közepette tartsa. Ezzel nagy mértékben hozzájárulhat a kü­lönféle betegségek megelőzésé­hez. A csirkék nevelése folytán jól bevált a nevelde váltott be­­sötítése, mert ezzel a természe­tes neveléssel egyértékű felté­teleket alakíthatunk ki. A ne­veidét az első öt nap folyamán kétóránként ajánlatos besötite­­ni, később ezt a műveletet 3—4 óránként végezhetjük el. A sikeres csirkeuevelés alap­ját tehát a rendszeres etetés, italás és tisztítás, valamint a csirkék figyelése és a róluk való sokoldalú bánásmód ké­pezi. A tenyésztők többsége a csir­kenevelés során bizonyára sa­ját bevált módszereket, eljá­rásokat alkalmaz. A tenyésztő azonban csak akkor jár el he­lyesen, ha a problémákat egé­szükben látja, s megérti azt, hogy csak a neveléshez szük­séges feltételek kialakításával, helyes alkalmazásukkal érhető el megfelelő eredmény. Hiá­nyos tápanyagellátással és közö­nyös neveléssel a csirkék neve­lésére bármilyen módszert alkal­mazhatunk, nem vezethet sike­rekhez. Éppen ellenkezőleg, a szakszerű gondozással és a te­nyésztési előfeltételek szigorú betartásával, valamint az aján­lott tartástechnológia bevezeté­sével érhető el a kívánt ered­mény! J. HAMBOR, Záhradkár, chováte! (2/1979) Előtérben a tojóhibridek tenyésztése Azoknak a kisállattenyésztők­nek, akik a Babcock 380-as, il­letve a Babcock 390-es tojőhib­­ridek tenyésztését, u jó tojás­hozam és anyagi effektus el­érését tűzték ki célul, minden előfeltétel adott ennek teljesí­téséhez, hiszen az említett tojó­hibridek nagy termelőképessé­­gűek. Hazánkban a žabCicei tangaz­daság egyike a legfejlettebb nemesítő tenyészeteknek, ahol a kombinált típusú és barna tojáshéjú hibridek nemesítésére és szaporítására szakosodtak. Az említett tangazdaság szoros kapcsolatot létesített a Brati­slava! Kerületi Fajtanemesítő Vállalattal. Ennek értelmében a tangazdaság szülőpárokkal lát­ja el az említett két tojóhibrid esetében a nyugat-szlovákiai kerület azon mezőgazdasági üzemeit, amelyekben szaporító tenyészetek találhatók. Az em­lített tojóhibridek tenyésztésé­vel kapcsolatban az első ta­pasztalatok, eredmények bizta­tóak. A kisállattenyésztők is bi­zonyára megkedvelik őket, hi­szen szakszerű tenyésztésükkel nagy hasznosság érhető el, mindemellett a hibrid egyedei kiváló életképességgel rendel­keznek. Az Ivánka pri Dunaji-i Nem­zetközi Ellenőrző Állomáson a hasznosság-ellenőrzési kísérle­tek során a következő eredmé­nyeket érték el: a háromszáz­ötven napos ellenőrzési időszak alatt a Babcock 380-as hibrid a kezdeti, kiindulási állomány­ra átszámítva 253,32 tojást ter­melt, a tojások átlagos súlya 63,16 gramm volt. Ennek a tojóhibridnek nagy előnye, hogy lehetőség van az egynapos csibék nemek szerinti osztályozására, elsősorban a pehelytollak színeződése alap­ján, így elmaradhat az igényes japán módszer . Az elkövetkező években min­den bizonnyal a tojóhibridek tenyésztése kerül előtérbe, hi­szen ezek nagy mennyiségű és megfelelő súlyú tojást termel­nek. A tojáshéj kellő szilárd­ságú, s ami a legfontosabb, egy tojásra számítva kevés ta­karmányt, takarmánykeveréket fogyasztanak. A tyúkok na­gyobb élősúlyából és nyugodt vérmérsékletéből kiindulva ki­válóan alkalmasak a háztáji te­nyésztésre is. A Babcock 380-as tojóhibrid értékmérő tulajdonságai a kö­vetkezők: Tojástermelés: — az átlagállományra számítva 270 darab; — a kezdeti állományra szá­mítva 240—260 db; — csúcstermelés 88—94 száza­lék. ✓ Takarmányfelhasználás: — a jércefelnevelés során 20 hetes korig 7,60 kg; — a tojástermelés idején (20—72. hét) egy takar­mányozási napra számítva 116—122 gramm. Ivarérettség: — az első tojásokat 147 napos korban termeli; — az 50 %-os tojástermelés elérésének ideje 24—27. hét; — csúcstermelés 28—30. hét. Életképesség: _ — a nevelés (0—20. hét) idején 97 %; — a tojástermelés (20—72. hét) idején 92 %. Élősúly: — 20 hetes korban 1,66 kg; — 72 hetes korban 2,25 kg. A tojás súlya: 60 gramm felett 35—40 %; — átlagos súly 61 gramm. Toliszíneződés: — világosbarna, fehér, pehely­­tollakkal. Mivel az említett értékmérő tulajdonságok, hasznossági mu­tatók a nemesítők'által ajánlott technológiai és takarmányozási ismeretekre vonatkoznak, a gya­korlatban bizonyára sok függ majd a gondozás színvonalától, a megvilágítási rendszer betar­tásától stb. A nyugat-szlóvákiai kerület­ben a Babcock 380-as tojóhibri­deket a következő mezőgazda­­sági üzemekből lehet beszerez­ni: ■ Hôrka nad Váliom-i Efsz (trenčíni járás), állatte­nyésztő Košťál elvtárs, tele­fon 981-84, 981,89, a szapo­rító tenyészet állatállomá­nya 4700. ■ Dojči Efsz (senicai járás), alelnök Božek elvtárs, a sza­porító tenyészet átlagos da­rabszáma 2000. ■ Tekovské Lužianky-i Efsz (levicei járás), állattenyész­tő Turczi mérnök, a szapo­rító tenyészet átlaglétszáma 3000. ■ Slovenské Pnle-i ÄG (galán­­tai járás), vezető Kilačko elvtárs, a szaporító tenyé­szet állatállománya 1400. Az érdeklődőket szeretném figyelmeztetni arra, hogy az említett mezőgazdasági üzemek nem rendelkeznek vevőszolgá­lati ügyfélszolgálattal, még a kisebb megrendelések esfetén sem, ezért inkább a Szlovákiai Kisállaltenyésztők Szövetségé­nek helyi szervezetei fordulja­nak hozzájuk csoportos meg­rendelések útján. Szükség van azonban az előzetes megállapo­dásra és a megfelelő gépjármű biztosítására. A kísérleti és a gyakorlati eredmények alapján a Babcock 380-as tojóhibrid mind a szö­vetkezeti dolgozóknak, mind pedig a kisállattenyésztőknek ajánlha tó. Dušan Mašura mérnök, a Bratislavai Kerületi Fajtanemesítő Vállalat dolgozója Űj galambfajta Az elmúlt évben egy kiállítás alkalmával mutatták be először az angol hosszú fejű, rövid csőrü új galambfajtát. Az is­mert rövid csőrü fajtáktól any­­nyiban tér el az új fajta, hogy a fej hosszú, a csőr pedig rö­vid. Ezt az új keringő galamb­fajtát az angol tenyésztők USA- iniportból származó fajták fel­­használásával tenyésztették ki. A közlemény nem> írja le, hogy az új fajta kitenyésztésénél mi­lyen alapfajtákat használtak fel. Dgy látszik, valamilyen megfontolásból nem akarják nyilvánosságra hozni az új faj­ta nemesítése során kialakult „műhelytitkot“. (Galambjaink) Jk szőlő telepítése nemcsak ” a nagyüzemekben, hanem a házikertekbeu és a hétvégi pihenőkertekben is egyre job­ban terjed. Ennek csak örülni lehet. Ebből a nemes gyümölcs­ből, bár az utóbbi időben ja­vult a termelés színvonala, még mindig nem tudunk elegendő mennyiségei termelni. Iga*, hogy sok betegségnek és kár­tevőnek vannak kitéve, de ha­tékony védekezéssel jelentősen befolyásolhatjuk a terméshoza­mot. Számottevő kárt okozhat­nak a téli és a kora tavaszi fa­gyok, a különböző gombabeteg­ségek és kártevők egyaránt, ezért a termés megmentésének érdekében hathatós növényvé­delemre kell felkészülni. Míg a nagyüzemekben az egyes gom­babetegségek és kártevők meg­jelenését illetően egyre bizta­tóbbak a szakszerű előrejelzé­sek, addig a kistermelő ezen a téren teljesen magára van utal­va. Csakis a saját tapasztalata, jó megfigyelüképessége segít­heti át az egyre sokoldalúbb növényvédelmi problémákon. A gombabetegségek közül a peronoszpórán kívül főleg a lisztharmat és a szürkerothadás a klorózis stb.) is felléphetnek. Ha csak a fentieket vesszük számításba, a tenyészidő alatt van mi ellen védekezni. A vé­dekezés is azonban csak akkor hatásos, ha megfelelő időben, a betegségek és kártevők ellen a leghatásosabb vegyszerekkel végezzük. Külön tudomány kell ahhoz, hogy a rengeteg, forga­­károsít. A termelőnek tisztában lomban levő vegyszer között ki­keli lennie az egyes gombabe- ismerjük magunkat és a véde­­tegségek fellépésének várható kezés helyett kárt ne okozzunk Idejében készüljünk fel! időpontjával, lappangási idejé- a szőlőben. (Sajnos, sok eset­vei és az ellenük való hathatós ben ez is előfordul!) növényvédelemmel. A rovarkár- A szakmellékletben a kisker­tevők közül legelterjedtebbek a tészek segítségére szeretnénk szőlőgyökértetű, a szőlőmoly, a lenni azzal, hogy az egyes be­­szolőilonca, a kendermagbogár, tegségek és kártevők elleni vé­­a cserebogárpajor és a dara- dekezés időpontját és a védeke­­razsak. Az egyéb rovarkártevők zéshez szükséges vegyszereket, közé az atkák, az eszelények, azok használatát, ismertetni a hamvas vincellér bogár és a fogjuk. Minden tájegységnek a bagolypille hernyója (mocskos- megfelelő időpontot lehetetlen pajor) tartozik, hogy csak a előre jelezni, hiszen sok eset­­legfontosabbakat említsük. Ezé- ben még a szomszédos közsé­­ken kívül a különböző vírusos gekben is különböző a fertőzé- és élettani betegségek (például sek fellépése. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vegyszeres növényvéde­lem mellett nem hanyagolható el a biológiai és mechanikai növényvédelem sem, mert ezzel is sok betegséget előzhetünk meg. Gondolok itt elsősorban a harmonikus tápanyagellátott­ságra. A kistermelők körében ugyanis elég gyakori az egy­oldalú, túlzott nitrogénadagolás folytán fellépő érzékenyég a különböző gombabetegségekre. Nem hanyagolható el a szak­szerű hajtásválogatás sem, mert a túl sűrű, buja növényzet is egyik előidézője lehet a külön­böző fertőzéseknek. Egyszóval, nagyon sok ténye­ző befolyásolhatja a sikeres vé­dekezést. Márpedig minden ter­melőnek a célja csakis az le­het, hogy jó minőségű és minél nagyobb mennyiségű termést tudjon betakarítani. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, elsősorban lelkiismeretes, odaadó munka szükséges. Bízunk abban, hogy a kert­barátok, szőlészek körében eb­ből sem lesz hiány! (Varga) A csibenevelésben is szakszerűen A csirkék sikeres felnevelé­sére elsősorban a róluk való sokoldalú gondoskodás és a lel­kiismeretes tenyésztői munka érvényesítése van hatással. Ma­napság a csirkenevelés szaka­szán már nem kell a rögtönző megoldásokra törekedni, mert az elmélet és a gyakorlat több módszert hitelesített. Megálla­pítást nyert a hőmérséklet és a fény szerepe, kidolgozták a takarmányadagokat és a tech­nológiai eljárásokat. Ezért nem árt, ha a csibeneveléssel kap­csolatos kérdésekkel egy kissé bővebben is foglalkozunk. A sikeres csibenevelés első előfeltétele, hogy a csirkék a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezeteinek keltetőiből származzanak. Ezek a keltetők ugyanis egészséges, állatorvosilag ellenőrzött és az SZKSZ JB mellett működő bi­zottság tagjai által felülvizsgált és elismert tenyészetekből szer­zik be a keltető tojásokat. Az említettek alapján tehát sok függ a baromfitenyésztők és a keltetőkben dolgozók lelkiisme­retességén. Ellenkező esetben 1 ugyanis nemcsak a nevelés so­rán jelentkezhetnek kedvezőt­len hatások, de ugyanez vonat­kozik a felnevelt baromfiak egészségi állapotára és minősé­gére egyaránt. Ha a csirkéket keltetőből vá­sároljuk, ügyeljünk arra, hogy azok egészségesek és életképe­sek legyenek. Az első látásra beteg, testileg hibás, esetleg elkorcsosult csibéket ne ve­gyük át. Az egészséges és élet­képes csirke tapogatáskor sok­kal ellenállőbb vonásokról ad tanúbizonyságot, mint a kevés­bé életképes csirkék. Ez első­sorban a tojás sárgájának kellő felszívódásával függ össze. A csirkék szállításánál feltét­lenül ügyeljünk arra, nehogy megfázzanak, mert így meg­védhetjük őket a hurutos be­tegségekkel és az esetleges el­hullással szemben. Még a csir­kék megérkezése előtt kell ki­alakítani a felneveléshez szük­séges, megfelelő környeztet. A nevelde padozatát célszerű a forró nátronlúg 2 %-os (20 gramm/1 liter víz) oldatával fotó: Slimák alaposan felsúrolni. A falakat és a mennyezetet klórmésszet kevert oltott mésszel (30 gramm kiórmész/1 liter oltott mész) ajánlatos kifehéríteni. A nevei­dét még a csirkék megérkezése előtt legalább 24 órával koráb­ban 20 C-fokos hőmérsékletűre kell kifűteni. A helyiségben a csirkéket műanyag vagy infra­vörös égövei, esetleg más hő­forrás segítségével nevelhetjük. Az első öt nap folyamán a 29 —30 C-fokos hőmérséklet meg­tartása a legmegfelelőbb. A hőmérsékletet a padozattól száj mított 5 cm-es magasságban kell mérni, s nem árt, ha a hőmérsékletet termoregulátor­­ral szabályozzuk. A hőmérsék­letet az első tíz nap folyamán két alkalommal 2 C-fokkal, a további húsz nap folyamán pe­dig ismét két alkalommal 2 C- fokkal csökkenthetjük. A neve­lés első két hetében egy négy­zetméter alapterületre számít­va, ötven, a második-negyedik héten harminchét, az ötödik­nyolcadik héten pedig huszon­öt csirkét helyezhetünk el. A csirkék nevelése során az alomról rendszeresen kell gon­doskodni. Erre a célra a rövid­re szecskázott szalma vagy a (Folytatás a 4. oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents