Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-07 / 14. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Április % Az SZLKP KB Elnökségének jelentéséből (Folytatás az 1* oldalról] A mezőgazdasági termelés tervezett növelése, valamint a növénytermelés és az állattenyésztés kiegyensúlyozott­ságának biztosítása céljából az SZLKP kongresszusa célul tűzte ki a föld­alap következetes védelmét és termő­­erejének fokozását, a rétek és a lege­lők hozamának növelését, a gabona­­termelés helyzetének átfogó rendezé­sét, a burgonya, a cukorrépa, a hü­velyesek és az olajos növények ter­melésének fokozását. Az állattenyész­tés területén a kongresszus feladatul adta, hogy nagy gondot fordítsunk a szarvasmarha-állomány, főként a te­hénállomány növelésére, termelékeny­ségük fejlesztésére, a takarmányok, főként az abraktakarmányok haté­kony kihasználására. A Központi Bizottság Elnökségének jelentése — a CSKP KB álláspontjá­val összhangban — pozitívan értékeli Szlovákia mezőgazdaságának és élel­miszeriparának fejlődését. Ugyanak­kor megállapítja azt is, hogy a hato­dik ötéves terv teljesítése terén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különféle ágazataiban egymástól el­térő eredmények születtek. így pél­dául a termelés egyes fontos ágaza­taiban, a tömegtakarmányok, a burgo­nya, a cukorrépa termelésében és az állatok termelékenysége terén a stag­nálás jelei mutatkoznak. Ezért az idei tervben és a jövő évi terv irányelvé­ben egyes feladatok különösen igé­nyesek. Összehasonlítás céljából az SZLKP KB titkára megállapítja, hogy míg Szlovákia mezőgazdasági termelé­sének átlagos évi növekedése a hato­dik ötéves tervidőszak első három évében az ötödik ötéves tervidőszak évi átlagához viszonyítva 7,5 száza­lékkal növekedett, addig a hatodik ötéves tervidőszak utolsó két évének terve, illetve irányelve a múlt évhez képest a mezőgazdasági termelés 11,2 százalékos, ezen belül a növényterme­lés 18,5 az állattenyésztés pedig 4,9 százalékos növelését irányozza elő. A mezőgazdasági termelés tervezett nö­velésével kapcsolatban számolunk az­zal, hogy 1979—1980-ban 10,5 száza­lékkal nő az élelmiszeripari termelés. — Már az SZLKP KB 1975. októberi határozata hangsúlyozta, hogy az irá­nyítás minden szintjén a kommunis­ták igyekezetét a növénytermesztés gyorsabb és kiegyensúlyozottabb fej­lesztésére kell irányítani azzal a cél­lal, hogy javítsuk saját takarmány­alapunkat és fedezzük a feldolgozó ipar szükségleteit — folytatta előadói beszédét Ján Janik elvtárs. Az első három évben azonban nem sikerült megfelelően teljesíteni ezt a feladatot. Ezért a növénytermesztés gyorsabb fejlesztése továbbra is kulcsfontossá­gú feladat lesz. E törekvés keretében fokozott erőfeszítést kell tennünk a gabonatermesztés növelésére. Annál is inkább, mert a hatodik ötéves terv­időszakra előirányzott növekedésnek csak kétharmadát értük el. A lema­radást, amely háromszáznyolcvanezer tonna, nagymértékben a rossz kuko­ricatermés okozta. A szemesek ter­mesztésében tapasztalt lemaradást fő­leg azok a déli járások okozták, me­lyekben szemes kukoricát termeszte­nek. A terv szerint Szlovákiában az idén 3 millió 900 ezer tonna szemest kell betakarítanunk, ebből 880 ezer tonna kukoricát, míg 1980-ban el kell érnünk szemesekből a 4 millió tonnát. Az irányítás valamennyi szintjén te­hát arra kell törekedni, hogy a ga­bonaféléket a tervezett területen ter­meljük, ez egyben azt is jelenti, hogy az esetleges fagykárok miatt kiszán­tott búzát árpa, szemes kukorica és tápanyagdús tömegtakarmányok veté­sével pótoljuk. Az idén jelentős javu­lást kell elérnünk a kukorica-termesz­tésben, ami megköveteli a megfelelő vetőmag biztosítását és az agrotech­nikai fegyelem szigorúbb betartását. Minden járásban és mezőgazdasági üzemben, elsősorban azonban az át­lagon aluli eredményeket kimutató üzemekben, küzdeni kell az idei terv ős az egész hatodik ötéves tervidő­szak gabonaprogramjának teljesítésé­ért. A „hatvanasok“ kezdeményező mozgalmát az eddiginél jobban a minőségre kell irányítani. Felhívjuk az efsz-ek elnökeit, az állami gazda­ságok igazgatóit, az agronómusokat és a gépesítőket, tegyenek meg min­dent a gabonatermesztés feladatainak teljesítéséért, s ahol lehet, a terv túl­teljesítéséért A racionális gabona­gazdálkodás azonban megköveteli, hogy intenzívebben oldjuk meg a raktárak hiányát, javítsuk valamennyi szemes termény betakarítás utáni ke­zelését és a gabona felhasználás sze­rinti elkülönített raktározását. Az Elnökség jelentése — a CSKP KB állásfoglalásával összhangban — hangsúlyozza, hogy nem tűrhető meg az állami felvásárlás során tapasztal­ható egészségtelen versengés. A vál­lalatok és a járások eredményeit el­sősorban a termelés növelése, az ál­talános termés és a raktárakban levő gabona minősége szerint kell a jövő­ben értékelni. A gabonaprobléma megoldása szo­rosan összefügg a tömegtakarmányok­ban rejlő tartalékok kihasználásával. Ezért helyes a CSKP KB 13. ülésének az a megállapítása, hogy népgazdasá­gi szempontból nem kifizetődő a sze­mes takarmányok arányának további növelése a szarvasmarha-tenyésztés­ben, vagyis helytelen a tömegtakar­­mány-hiányba belenyugodva az ab­raktakarmány mennyiségét növelni. A takarmánygazdálkodás javítása céljá­ból nagyobb gondot kell fordítani a tömegtakarmányok betakarításának jobb megszervezésére, a takarmányok konzerválása színvonalának emelésé­re, s mint azt több mezőgazdasági üzem tapasztalata is bizonyítja, a ré­tek éš legelők hozamának növelésé­re, s jobb kihasználására. A hegyvi­déki legelők jobb kihasználása céljá­ból együttműködést kell kiépíteni a síkságokon fekvő járásokkal. A jelentés a további szakaszában foglalkozott az évelő takarmányok termesztésében rejlő tartalékokkal. Hangsúlyozta a lucerna vetésterületé­nek fokozatos kibővítését és a hek­tárhozamok növelésének szükséges­ségét. Megállapította továbbá, hogy az öntözött területeken nagyobb figyel­met kell szentelni az intenzív legelők bővítésére. Ennek fontosságára utal­nak azok a figyelemre méltó eredmé­nyek, amelyeket az eliášovcei Nový Život (Illésháza, Oj élet) Efsz-ben és további mezőgazdasági üzemekben is elértek. Rövid időn belül meg kell oldani az évelő takarmányok betakarításának, szállításának és tárolásának kérdését, mivel ezen a téren jelentős vesztesé­gek fordulnak elő. A magtermesztők­től pedig megköveteljük, hogy elegen­dő mennyiségű, jó minőségű herevető­magot és intenzív fűmagot biztosítsa­nak. Már az idén lényegesen növelni kell a köztes növények vetésterületét, fokozni kell a javított szalma és ku­­koricakóró felhasználását a szarvas­marha-állomány takarmányozásában. Az anyadisznók és a fejőstehenek ta­karmányozásában pedig nagyobb sze­repet kell szánnunk a takarmány­­répának, s ehhez meg kell teremte­nünk a termesztése növelésének le­hetőségét. El kell érni, hogy a me­zőgazdasági üzemek mindegyike tö­megtakarmányokból önellátó legyen. Sok mezőgazdasági üzemben és egész járásokban a tömegtakarmá­nyok rossz minősége miatt a tejho­zam 50 százalékkal kisebb, mint ami­lyen jó minőségű takarmányokkal el­érhető. A tömegtakarmányok jobb mi­nőségének elérése megköveteli, hogy komplexebben és következetesebben oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek akkor merülnek fel, ha esős idő van. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy már az idén lényegesen javítsák a hatékony konzerváló anyagok szál­lítását. A CSKP KB ülésén — tekin­tettel a hőlégszárltás energetikai igé­nyességére — hangsúlyozták, hogy a figyelmet a hideglevegős szárítású szénatárolók építésére kell irányítani. Ugyanakkor mindenhol, ahol számol­nak a meglevő szárító-berendezések kihasználásával, a betakarítás jó megszervezésével, különböző takaré­kossági intézkedések bevezetésével csökkenteni kell a fűtőanyag-fogyasz­tást. Gondoskodni kell a hárommű­szakos üzemeltetésről, s abból az elv­ből kell kiindulni, hogy a szárítókat és a takarmánypogácsákat gyártó be­rendezéseket kooperációs kihaszná­lásra építették, tehát le kell küzdeni ezen berendzésekkel rendelkező me­zőgazdasági üzemek egoista magatar­tását. Nem teljesítjük kielégítően a hüve­lyesek és az olajos növények terme­lésének programját. Tavaly biztató eredményeket értek el a nyugat-szlo­vákiai kerületben, ahol több vállalat rekordtermést ért el borsóból és a kerület túlteljesítette a felvásárlási tervet. Idén szlovákiai viszonylatban 40 ezer tonna hüvelyest kell felvásá­rolnunk a takarmányalapba, ami csaknem hatvan százalékkal több mint tavaly, 1980-ban pedig 45 ezer tonnát. Meggyőződésünk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazda­­sági dolgozói még jobb eredményeket érnek el a hüvelyesek termesztésé­ben, az agrotechnika színvonalának emelésében és a betakarítási veszte­ségek csökkentésével lényegesen nö­velik termelésüket a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben. Meg kell valósítani a fehérjetartal­mú élelmiszeripari hulladék és min­den hulladék-nyersanyag maximális felhasználásának programját, elsősor­ban a szükséges műszaki berendezé­sek építésének éa korszerűsítésének meggyorsításával. Az ötödik ötéves tervidőszakban elért évi átlaghoz viszonyítva az utób­bi három év alatt Szlovákiában a repce termesztése 35 százalékkal, a napraforgóé pedig kétszeresére növe­kedett annak ellenére, hogy az összes járás nem teljesíti a feladatait. Az idei terv szerint a tavalyhoz viszonyít­va 17 százalékkal több olajos növényt vásárolunk fel, ami összhangban van az önellátás növelésének távlati prog­ramjával. A hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt Szlovákia cukortermelésé­ben körülbelül 25 százalék lemaradás jelentkezik. Ezért továbbra is döntő fontosságú feladat törekednünk a cu­korrépa-termesztés intenzlfikálására, harcolnunk a betakarítási vesztesé­gek csökkenéséért. Az agrotechnikai és szervezési intézkedéseket arra kell összpontosítani, hogy növeljük az egy hektárra eső cukortermést, amint azt az élenjáró cukortermelők példája is mutatja. Csatlakozni kell a prostéjovi járásban kibontakozó mozgalomhoz. A burgonyatermesztéssel kapcsolat­ban a jelentés megállapítja, hogy az alacsony színvonalú termelés egyik alapvető oka a rossz minőségű vető­burgonya és az, hogy a járások több­ségében nem tudnak megbirkózni a nagyüzemi agrotechnikával. Ezért rendkívül fontos, hogy javítsuk a vető­burgonya minőségét, s hogy a burgo­nyatermesztést a hektárhozamok és a minőség szempontjából is hazai faj­tákból oldjuk meg. Az Elnökség jelen­tése a mezőgazdasági termelés gépe­sítésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy már 1979-ben ki kell használni a gépesítés javításának minden lehe­tőségét, biztosítani kell az ültetőgépe­ket, meg kell gyorsítani a betakarítás utáni gépsorok gyártását és technoló­giai komplettizálását, s az ültetéstől kezdve meg kell teremteni a feltéte­leket a burgonya kombájnos betaka­rításának bővítéséhez. — Az Idei terv a jóváhagyott kon­cepció értelmében előirányozza a gyü­mölcs- és a zöldségtermesztés lénye­ges növelését, — olvashatjuk az El­nökség jelentéséből. Az értékesítés szervezési és gazdasági problémáinak megoldásán kívül meg kell gyorsítani a kooperációs zöldségtermesztő kör­zetek fejlesztését, előnyben kell ré­szesíteni anyagi-műszaki alapjuk épí­tését, rövid időn belül meg kell ol­dani a megfelelő fóliákkal, ládákkal, gépsorokkal és más szükséges eszkö­zökkel kapcsolatos problémákat és már az idén rövidebb úton, rövidebb idő alatt kell eljuttatni a friss zöld­séget a fogyasztókhoz. A kompresz­­szor-állomások és más hőanyagforrá­­sok kihasználásval összhangban gyor­­sabbb ütemben kell felépíteni a rož­­ňavai (Rozsnyó) járásban Jabloňov­­ban a zöldségtermesztő komplexumot, felül kell vizsgálni az üvegházak épí­tésének lehetőségét Veiké Kapušany­­ban (Nagykapos), Bušincében és Ivánka pri Nitrében. A gyümölcstermesztésben nem tel­jesítjük az új gyümölcsösök telepíté­sének koncepcióját, és ami még sú­lyosabb, a ritka kivételektől eltekint­ve nem használják ki megfelelően a már létező gyümölcsösöket, amelyek­ben az intenzív termesztés bevezeté­sével számoltak. Meg kell oldanunk a gyümölcstermesztés és -betakarítás gépesítésének problémáit, s ahol már túlsúlyban van a kézi betakarítás, idejében meg kell szervezni a fiata­lok és az állampolgárok segítségét a gyümölcs betakarításához. A jelentés további része a földalap védelmével foglalkozik, említést tesz arról, hogy néhány járásban így pél­dául a rožňavai és a žilinai járások­ban előfordul, hogy megsértik a jó­váhagyott alapelveket és normákat. Az öntözőberendezések építésével és a talajvíz lecsapolásával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy Szlová­kiában lényegében teljesítük a hato­dik ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladatokat. Szükséges azonban, hogy a hetedik ötéves tervidőszakra öntöző-berendezések előkészítése és építése már 1979—1980-ban megkez­dődjön. S egyben nagyobb figyelmet kell szentelni a kisebb, beruházási szempontból igénytelen víztárolók építésének is. Reális lehetőségünk nyílik arra, hogy a kelet-szlovákiai síkságon tel­jesítsük a hatodik ötéves terv prog­ramját az öntöző-berendezések építé­sében és a lecsapolásokban. Abba azonban nem nyugodhatunk bele, hogy lelassultak a nem beruházási jellegű talajjavítási munkálatok, fő­leg a hegyi és a hegyaljai területe­ken, amelyek célja a rétek és legelők rekultivációja, valamint új szántóterü­letek szerzése. Újból rá kell mutat­nunk arra a felelősségre — hangsú­lyozza a jelentés —, amely a mező­gazdasági vállalatokat, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat terheli a talajjavításra fordított je­lentős eszközök kihasználásáért, de arra a felelősségre is, amely a helyi nemzeti bizottságok és gazdasági ve­zetőkre hárul a községekhez tartozó, a farmok és ipari vállalatok területén levő kisebb területek kihasználásáért. A jelentés következő része a nö­vényvédelem kérdésével foglalkozik. Megállapítja többek között, hogy a minisztériumok, a kerületek és a já­rások szintjén rendkívüli intézkedése­ket kell hozni idén és jövőre is a műtrágyák racionálisabb felhasználá­sára. A szállító vállalatokkal együtt meg kell oldani a szállító és appliká­­ciós technika problémáit, főleg az agrokémiai vállalatokban, amelyeknek komplex felépítését meg kell gyorsí­tani úgy, hogy a laboratóriumi elem­zések alapján nyújtott szolgáltatásaik rugalmasak, szakszerűek legyenek. Nagyobb erőfeszítést kell tenni a mészanyagok és az iparilag gyártott szerves trágyák szállítmányainak nö­velésére elsősorban a kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai kerületben, áhol egyelőre nem teljesítik a kitűzött fel­adatokat. A növénytermesztés gépesítésével kapcsolatban az Elnökség jelentése megállapítja, hogy a tömegtakarmá­nyok a burgonya, a gyümölcs, a zöld­ség, a kukorica, a hüvelyesek és a napraforgó termesztésében, valamint a hegyaljai területek kihasználásában tapasztalható lemaradás nagymérték­ben a gépi berendezések hiányával, kis kapacitásával magyarázható. Jog­gal megköveteljük, hogy ezen a téren a lehető legrövidebb időn belül javu­lás álljon be. Az állattenyésztési termelést érté­kelve az Elnökség jelentése kiemeli, hogy a feladatokat lényegében telje­sítették. Az elmúlt három évben túl lett teljesítve a baromfihús és a tojás termelésének terve, s az utóbbi két évben mindhárom kerületben meg­gyorsult a szarvasmarha és a juhállo­mány növekedése is. Komoly problé­ma azonban az, hogy a kitűzött cé­loktól eltérően a marhahús-termelés lassúbb ütemben növekszik. Ez szük­ségessé tette a sertés- és a baromfi­­tenyésztés ütemének növelését, ami az abpakfogyasztás növekedéséhez veze­tett. A másik kedvezőtlen jelenség, hogy csaknem teljesen stagnált az állatok termelőképessége, különösen a súlygyarapodásban. A fogyasztóknak szánt állattenyész­tési termékek mennyiségét figyelembe véve szükséges, hogy a következő két évben 10 százalékkal növeljük a vá­góállatok felvásárlását, ezen belül a vágómarha-felvásárlást 11,5, a tejfel­vásárlást 9,4 százalékkal és egyben tovább fokozzuk a baromfi és a tojás felvásárlását is. E célból javítani-kell az állatok takarmányozását, növelni kell az állatállományt, főként a hízó­­marha- és a tehénállományt, s fokoz­ni kell a súlygyarapodást és a szar­vasmarha átlagos vágósúlyát. A szarvasmarha-állomány sűrűsége problémájának rendezésével kapcso­latban, különösen a földmüvesszövet­­ketekben ahol emiatt nem használják ki célszerűen a potenciális erőforrá­sokat, céltudatosan és tervszerűen kell megszervezni a szarvasmarha­­állomány egy részének áthelyezését egyes járások és kerületek között. Az állattenyésztés, különösen a Az SZLKP KB Elnöksége jelentésé­nek ez a szakasza megállapítja: a közélelmezés feladatai között a CSKP KB a legigényesebb feladatként ‘jelöl­te meg az állati eredetű élelmiszerek mennyiségének és választékának nö­velését. Szlovákia feltételei között nagy tartalékaink vannak főleg a tej, a marha- és a juhhús termelésének növeléséhez. Erre a célra több mint 800 ezer hektár rét és legelő áll ren­delkezésünkre. Jelentős tömegtakar­­mány-forrásaink vannak továbbá a silónövények és a kapástakarmányok termesztésében, a szalma és a kuko­ricaszár hasznosításában. Minden kerületben és járásban ál­landóan javítani kell a fajták gén­alapját, a kidolgozott program sze­rint emelni kell a szarvasmarha­állomány felújításának a színvonalát, növelni kell az állatok termelőképes­ségét, csökkenteni a veszteségeket. Az SZSZK feltételei között sürgős feladat a szarvasmarha-tenyésztés belterjesítése éspedig úgy, hogy min­den száz tehénre számítva 1985-ben 97—100 borjút neveljenek fel. Ennek érdekében főleg az üszőnevelés szín­vonalát kell emelni. Állandó feladat­szarvasmarha-tenyésztés intenzitásán nak és hatékonysága növelésének kü­lönösen a kelet-szlovákiai kerületben és a közép-szlovákiai kerület néhány járásában kell rendkívüli gondot for­dítani. A nyugat-szlovákiai kerület figyelemre méltó eredményeket ér el a tejhozam növelésében, de még itt is komoly fogyatékosságok vannak a szarvasmarha-állomány sűrűségének és a marhahús-termelés növelése te­rületén. A jelentés megállapítja to­vábbá, hogy a juhtenyésztés fejlesz­tésének is komoly figyelmet kell szentelni. Majd így folytatja: Az ál­lattenyésztési feladatok teljesítésének égető és igen komoly problémája már több éve a túlságosan nagy abrak­­takarmány-fogyasztás.v Ez összefügg a takarmánykeverékek gyenge minő­ségével is. A helyzet javítása meg­követeli, hogy a vezető dolgozók fő­ként a takarmányiparban, valamint, a különböző irányító szervekben dolgo­zó kommunisták elsőrendű gazdaság­politikai feladatnak tartsák a szemes takarmányok ésszerű hasznosítását. A takarmányiparban rugalmasan kell megszervezni a takarmánykeverék­­gyártó üzemek kiegyensúlyozott ellá­tását nyersanyagokkal és más anya­gokkal abból a célból, hogy biztosí­tani tudják a takarmánykeverékek gyártásának folyamatosságát, valamint a választék stabilitását. A vállalatok és egész járások jelen­tős része nagymértékben túllépi a szemes takarmány megszabott nor­máit. Nagy különbségek vannak az egyes vállalatok között, még az élen­járó járásokban is. A számítások azt mutatják, hogy a takarmányfogyasz­tás szintkülönbségeinek kiegyenlíté­séhez szlovákiai átlagban 40 dkg-mal kellene csökkenteni az egy kg sertés­hús előállításához szükséges abrak­­takarmány mennyiségét. A hús és más állattenyésztési ter­mékek termelésének növelésével kap­csolatban a jelentés megállapítja, hogy Szlovákia-szerte tevékenyen tá­mogatni kell azokat a kormányintéz­kedéseket, amelyek a kisállattenyész­tőket a tenyésztés bővítésére és szer-1 ződéses állattartás útján történő szál­lításokra ösztönzik. A jelentés hang­súlyozza azt is, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak közös feladata, hogy tovább javítsák a tej, a vágóállatok, a kenyérgabona, a ma­látaárpa, a burgonya, valamint a kon­zervipar által feldolgozott zöldség és gyümölcs minőségét. A jelentés to­vábbi része kitér a behuházások ér­tékelésére. Megállapítja, hogy az utóbbi időben csökken a beruházások hatékonysága, ami kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági vállalatok többségé­nek jövedelmére, főként a rosszabb természeti viszonyok között gazdálko­dó földmüvesszövetkezetekére és ál­lami gazdaságokéra. Az elmúlt három évben előbbre jutottunk az anyagi-műszaki alap fej­lesztésében. Százkilencvenkilencezer szarvasmarha, 232,6 ezer sertés, és egymillió 155 ezer baromfi befogadá­sára alkalmas új kapacitásokat léte­sítettünk. Lecsapoltunk 50 ezer 300 hektár földterületet és gondoskodtunk 30 ezer 100 hektár mesterséges öntö­zéséről. Megkezdtük a burgonyafel­dolgozó üzemek, takarmányszárító és termelő egységek, agrokémiai /Válla­latok, valamint zöldség- és gyümölcs­­feldolgozó központok építése prog­ramjának teljesítését. nak tartjuk a súlygyarapodást és a vágósúly-gyarapodást a hizlalásban. El kell érni, hogy a hízómarha vágó­súlya a 7. ötéves tervidőszakban 495 kilogrammról 515 kilogrammra növe­kedjen, a napi súlygyarapodás elérje a 850 grammot, a tehenek átlagos tej­hozama pedig a 3300 litert. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az állomány mennnyiségi és minőségi fejlesztésének főleg azokban a mező­­gazdasági vállalatokban, ahol ala­csony a szarvasmarha-állomány sűrű­sége és gyenge az állatok termelő­­képessége. Meg kell szervezni a vál­lalat- és területközi kooperációt az üszőnevelésben, tovább kell fejleszteni a szakosítást a szarvasmarha-tenyész­tésben, a tej- és a hústermelésben. A jelentés megállapítja, hogy nagy tar­talékok vannak a sertésnevelés inten­zitásának és hatékonyságának növe­lésében. A súlygyarapodás növelésé­ben elsősorban a takarmánykeverékek jobb minőségére és hatékonyab ki­használására kell törekedni. Az Elnökség jelentésének további része a baromfi-, a pulyka-, a liba- és a kacsahústermelés, továbbá a juh­(Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő irányzatai

Next

/
Thumbnails
Contents