Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 14. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Április % Az SZLKP KB Elnökségének jelentéséből (Folytatás az 1* oldalról] A mezőgazdasági termelés tervezett növelése, valamint a növénytermelés és az állattenyésztés kiegyensúlyozottságának biztosítása céljából az SZLKP kongresszusa célul tűzte ki a földalap következetes védelmét és termőerejének fokozását, a rétek és a legelők hozamának növelését, a gabonatermelés helyzetének átfogó rendezését, a burgonya, a cukorrépa, a hüvelyesek és az olajos növények termelésének fokozását. Az állattenyésztés területén a kongresszus feladatul adta, hogy nagy gondot fordítsunk a szarvasmarha-állomány, főként a tehénállomány növelésére, termelékenységük fejlesztésére, a takarmányok, főként az abraktakarmányok hatékony kihasználására. A Központi Bizottság Elnökségének jelentése — a CSKP KB álláspontjával összhangban — pozitívan értékeli Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődését. Ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a hatodik ötéves terv teljesítése terén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különféle ágazataiban egymástól eltérő eredmények születtek. így például a termelés egyes fontos ágazataiban, a tömegtakarmányok, a burgonya, a cukorrépa termelésében és az állatok termelékenysége terén a stagnálás jelei mutatkoznak. Ezért az idei tervben és a jövő évi terv irányelvében egyes feladatok különösen igényesek. Összehasonlítás céljából az SZLKP KB titkára megállapítja, hogy míg Szlovákia mezőgazdasági termelésének átlagos évi növekedése a hatodik ötéves tervidőszak első három évében az ötödik ötéves tervidőszak évi átlagához viszonyítva 7,5 százalékkal növekedett, addig a hatodik ötéves tervidőszak utolsó két évének terve, illetve irányelve a múlt évhez képest a mezőgazdasági termelés 11,2 százalékos, ezen belül a növénytermelés 18,5 az állattenyésztés pedig 4,9 százalékos növelését irányozza elő. A mezőgazdasági termelés tervezett növelésével kapcsolatban számolunk azzal, hogy 1979—1980-ban 10,5 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. — Már az SZLKP KB 1975. októberi határozata hangsúlyozta, hogy az irányítás minden szintjén a kommunisták igyekezetét a növénytermesztés gyorsabb és kiegyensúlyozottabb fejlesztésére kell irányítani azzal a céllal, hogy javítsuk saját takarmányalapunkat és fedezzük a feldolgozó ipar szükségleteit — folytatta előadói beszédét Ján Janik elvtárs. Az első három évben azonban nem sikerült megfelelően teljesíteni ezt a feladatot. Ezért a növénytermesztés gyorsabb fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú feladat lesz. E törekvés keretében fokozott erőfeszítést kell tennünk a gabonatermesztés növelésére. Annál is inkább, mert a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott növekedésnek csak kétharmadát értük el. A lemaradást, amely háromszáznyolcvanezer tonna, nagymértékben a rossz kukoricatermés okozta. A szemesek termesztésében tapasztalt lemaradást főleg azok a déli járások okozták, melyekben szemes kukoricát termesztenek. A terv szerint Szlovákiában az idén 3 millió 900 ezer tonna szemest kell betakarítanunk, ebből 880 ezer tonna kukoricát, míg 1980-ban el kell érnünk szemesekből a 4 millió tonnát. Az irányítás valamennyi szintjén tehát arra kell törekedni, hogy a gabonaféléket a tervezett területen termeljük, ez egyben azt is jelenti, hogy az esetleges fagykárok miatt kiszántott búzát árpa, szemes kukorica és tápanyagdús tömegtakarmányok vetésével pótoljuk. Az idén jelentős javulást kell elérnünk a kukorica-termesztésben, ami megköveteli a megfelelő vetőmag biztosítását és az agrotechnikai fegyelem szigorúbb betartását. Minden járásban és mezőgazdasági üzemben, elsősorban azonban az átlagon aluli eredményeket kimutató üzemekben, küzdeni kell az idei terv ős az egész hatodik ötéves tervidőszak gabonaprogramjának teljesítéséért. A „hatvanasok“ kezdeményező mozgalmát az eddiginél jobban a minőségre kell irányítani. Felhívjuk az efsz-ek elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit, az agronómusokat és a gépesítőket, tegyenek meg mindent a gabonatermesztés feladatainak teljesítéséért, s ahol lehet, a terv túlteljesítéséért A racionális gabonagazdálkodás azonban megköveteli, hogy intenzívebben oldjuk meg a raktárak hiányát, javítsuk valamennyi szemes termény betakarítás utáni kezelését és a gabona felhasználás szerinti elkülönített raktározását. Az Elnökség jelentése — a CSKP KB állásfoglalásával összhangban — hangsúlyozza, hogy nem tűrhető meg az állami felvásárlás során tapasztalható egészségtelen versengés. A vállalatok és a járások eredményeit elsősorban a termelés növelése, az általános termés és a raktárakban levő gabona minősége szerint kell a jövőben értékelni. A gabonaprobléma megoldása szorosan összefügg a tömegtakarmányokban rejlő tartalékok kihasználásával. Ezért helyes a CSKP KB 13. ülésének az a megállapítása, hogy népgazdasági szempontból nem kifizetődő a szemes takarmányok arányának további növelése a szarvasmarha-tenyésztésben, vagyis helytelen a tömegtakarmány-hiányba belenyugodva az abraktakarmány mennyiségét növelni. A takarmánygazdálkodás javítása céljából nagyobb gondot kell fordítani a tömegtakarmányok betakarításának jobb megszervezésére, a takarmányok konzerválása színvonalának emelésére, s mint azt több mezőgazdasági üzem tapasztalata is bizonyítja, a rétek éš legelők hozamának növelésére, s jobb kihasználására. A hegyvidéki legelők jobb kihasználása céljából együttműködést kell kiépíteni a síkságokon fekvő járásokkal. A jelentés a további szakaszában foglalkozott az évelő takarmányok termesztésében rejlő tartalékokkal. Hangsúlyozta a lucerna vetésterületének fokozatos kibővítését és a hektárhozamok növelésének szükségességét. Megállapította továbbá, hogy az öntözött területeken nagyobb figyelmet kell szentelni az intenzív legelők bővítésére. Ennek fontosságára utalnak azok a figyelemre méltó eredmények, amelyeket az eliášovcei Nový Život (Illésháza, Oj élet) Efsz-ben és további mezőgazdasági üzemekben is elértek. Rövid időn belül meg kell oldani az évelő takarmányok betakarításának, szállításának és tárolásának kérdését, mivel ezen a téren jelentős veszteségek fordulnak elő. A magtermesztőktől pedig megköveteljük, hogy elegendő mennyiségű, jó minőségű herevetőmagot és intenzív fűmagot biztosítsanak. Már az idén lényegesen növelni kell a köztes növények vetésterületét, fokozni kell a javított szalma és kukoricakóró felhasználását a szarvasmarha-állomány takarmányozásában. Az anyadisznók és a fejőstehenek takarmányozásában pedig nagyobb szerepet kell szánnunk a takarmányrépának, s ehhez meg kell teremtenünk a termesztése növelésének lehetőségét. El kell érni, hogy a mezőgazdasági üzemek mindegyike tömegtakarmányokból önellátó legyen. Sok mezőgazdasági üzemben és egész járásokban a tömegtakarmányok rossz minősége miatt a tejhozam 50 százalékkal kisebb, mint amilyen jó minőségű takarmányokkal elérhető. A tömegtakarmányok jobb minőségének elérése megköveteli, hogy komplexebben és következetesebben oldjuk meg azokat a problémákat, amelyek akkor merülnek fel, ha esős idő van. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy már az idén lényegesen javítsák a hatékony konzerváló anyagok szállítását. A CSKP KB ülésén — tekintettel a hőlégszárltás energetikai igényességére — hangsúlyozták, hogy a figyelmet a hideglevegős szárítású szénatárolók építésére kell irányítani. Ugyanakkor mindenhol, ahol számolnak a meglevő szárító-berendezések kihasználásával, a betakarítás jó megszervezésével, különböző takarékossági intézkedések bevezetésével csökkenteni kell a fűtőanyag-fogyasztást. Gondoskodni kell a háromműszakos üzemeltetésről, s abból az elvből kell kiindulni, hogy a szárítókat és a takarmánypogácsákat gyártó berendezéseket kooperációs kihasználásra építették, tehát le kell küzdeni ezen berendzésekkel rendelkező mezőgazdasági üzemek egoista magatartását. Nem teljesítjük kielégítően a hüvelyesek és az olajos növények termelésének programját. Tavaly biztató eredményeket értek el a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol több vállalat rekordtermést ért el borsóból és a kerület túlteljesítette a felvásárlási tervet. Idén szlovákiai viszonylatban 40 ezer tonna hüvelyest kell felvásárolnunk a takarmányalapba, ami csaknem hatvan százalékkal több mint tavaly, 1980-ban pedig 45 ezer tonnát. Meggyőződésünk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói még jobb eredményeket érnek el a hüvelyesek termesztésében, az agrotechnika színvonalának emelésében és a betakarítási veszteségek csökkentésével lényegesen növelik termelésüket a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben. Meg kell valósítani a fehérjetartalmú élelmiszeripari hulladék és minden hulladék-nyersanyag maximális felhasználásának programját, elsősorban a szükséges műszaki berendezések építésének éa korszerűsítésének meggyorsításával. Az ötödik ötéves tervidőszakban elért évi átlaghoz viszonyítva az utóbbi három év alatt Szlovákiában a repce termesztése 35 százalékkal, a napraforgóé pedig kétszeresére növekedett annak ellenére, hogy az összes járás nem teljesíti a feladatait. Az idei terv szerint a tavalyhoz viszonyítva 17 százalékkal több olajos növényt vásárolunk fel, ami összhangban van az önellátás növelésének távlati programjával. A hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt Szlovákia cukortermelésében körülbelül 25 százalék lemaradás jelentkezik. Ezért továbbra is döntő fontosságú feladat törekednünk a cukorrépa-termesztés intenzlfikálására, harcolnunk a betakarítási veszteségek csökkenéséért. Az agrotechnikai és szervezési intézkedéseket arra kell összpontosítani, hogy növeljük az egy hektárra eső cukortermést, amint azt az élenjáró cukortermelők példája is mutatja. Csatlakozni kell a prostéjovi járásban kibontakozó mozgalomhoz. A burgonyatermesztéssel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az alacsony színvonalú termelés egyik alapvető oka a rossz minőségű vetőburgonya és az, hogy a járások többségében nem tudnak megbirkózni a nagyüzemi agrotechnikával. Ezért rendkívül fontos, hogy javítsuk a vetőburgonya minőségét, s hogy a burgonyatermesztést a hektárhozamok és a minőség szempontjából is hazai fajtákból oldjuk meg. Az Elnökség jelentése a mezőgazdasági termelés gépesítésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy már 1979-ben ki kell használni a gépesítés javításának minden lehetőségét, biztosítani kell az ültetőgépeket, meg kell gyorsítani a betakarítás utáni gépsorok gyártását és technológiai komplettizálását, s az ültetéstől kezdve meg kell teremteni a feltételeket a burgonya kombájnos betakarításának bővítéséhez. — Az Idei terv a jóváhagyott koncepció értelmében előirányozza a gyümölcs- és a zöldségtermesztés lényeges növelését, — olvashatjuk az Elnökség jelentéséből. Az értékesítés szervezési és gazdasági problémáinak megoldásán kívül meg kell gyorsítani a kooperációs zöldségtermesztő körzetek fejlesztését, előnyben kell részesíteni anyagi-műszaki alapjuk építését, rövid időn belül meg kell oldani a megfelelő fóliákkal, ládákkal, gépsorokkal és más szükséges eszközökkel kapcsolatos problémákat és már az idén rövidebb úton, rövidebb idő alatt kell eljuttatni a friss zöldséget a fogyasztókhoz. A kompreszszor-állomások és más hőanyagforrások kihasználásval összhangban gyorsabbb ütemben kell felépíteni a rožňavai (Rozsnyó) járásban Jabloňovban a zöldségtermesztő komplexumot, felül kell vizsgálni az üvegházak építésének lehetőségét Veiké Kapušanyban (Nagykapos), Bušincében és Ivánka pri Nitrében. A gyümölcstermesztésben nem teljesítjük az új gyümölcsösök telepítésének koncepcióját, és ami még súlyosabb, a ritka kivételektől eltekintve nem használják ki megfelelően a már létező gyümölcsösöket, amelyekben az intenzív termesztés bevezetésével számoltak. Meg kell oldanunk a gyümölcstermesztés és -betakarítás gépesítésének problémáit, s ahol már túlsúlyban van a kézi betakarítás, idejében meg kell szervezni a fiatalok és az állampolgárok segítségét a gyümölcs betakarításához. A jelentés további része a földalap védelmével foglalkozik, említést tesz arról, hogy néhány járásban így például a rožňavai és a žilinai járásokban előfordul, hogy megsértik a jóváhagyott alapelveket és normákat. Az öntözőberendezések építésével és a talajvíz lecsapolásával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy Szlovákiában lényegében teljesítük a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladatokat. Szükséges azonban, hogy a hetedik ötéves tervidőszakra öntöző-berendezések előkészítése és építése már 1979—1980-ban megkezdődjön. S egyben nagyobb figyelmet kell szentelni a kisebb, beruházási szempontból igénytelen víztárolók építésének is. Reális lehetőségünk nyílik arra, hogy a kelet-szlovákiai síkságon teljesítsük a hatodik ötéves terv programját az öntöző-berendezések építésében és a lecsapolásokban. Abba azonban nem nyugodhatunk bele, hogy lelassultak a nem beruházási jellegű talajjavítási munkálatok, főleg a hegyi és a hegyaljai területeken, amelyek célja a rétek és legelők rekultivációja, valamint új szántóterületek szerzése. Újból rá kell mutatnunk arra a felelősségre — hangsúlyozza a jelentés —, amely a mezőgazdasági vállalatokat, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat terheli a talajjavításra fordított jelentős eszközök kihasználásáért, de arra a felelősségre is, amely a helyi nemzeti bizottságok és gazdasági vezetőkre hárul a községekhez tartozó, a farmok és ipari vállalatok területén levő kisebb területek kihasználásáért. A jelentés következő része a növényvédelem kérdésével foglalkozik. Megállapítja többek között, hogy a minisztériumok, a kerületek és a járások szintjén rendkívüli intézkedéseket kell hozni idén és jövőre is a műtrágyák racionálisabb felhasználására. A szállító vállalatokkal együtt meg kell oldani a szállító és applikációs technika problémáit, főleg az agrokémiai vállalatokban, amelyeknek komplex felépítését meg kell gyorsítani úgy, hogy a laboratóriumi elemzések alapján nyújtott szolgáltatásaik rugalmasak, szakszerűek legyenek. Nagyobb erőfeszítést kell tenni a mészanyagok és az iparilag gyártott szerves trágyák szállítmányainak növelésére elsősorban a kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai kerületben, áhol egyelőre nem teljesítik a kitűzött feladatokat. A növénytermesztés gépesítésével kapcsolatban az Elnökség jelentése megállapítja, hogy a tömegtakarmányok a burgonya, a gyümölcs, a zöldség, a kukorica, a hüvelyesek és a napraforgó termesztésében, valamint a hegyaljai területek kihasználásában tapasztalható lemaradás nagymértékben a gépi berendezések hiányával, kis kapacitásával magyarázható. Joggal megköveteljük, hogy ezen a téren a lehető legrövidebb időn belül javulás álljon be. Az állattenyésztési termelést értékelve az Elnökség jelentése kiemeli, hogy a feladatokat lényegében teljesítették. Az elmúlt három évben túl lett teljesítve a baromfihús és a tojás termelésének terve, s az utóbbi két évben mindhárom kerületben meggyorsult a szarvasmarha és a juhállomány növekedése is. Komoly probléma azonban az, hogy a kitűzött céloktól eltérően a marhahús-termelés lassúbb ütemben növekszik. Ez szükségessé tette a sertés- és a baromfitenyésztés ütemének növelését, ami az abpakfogyasztás növekedéséhez vezetett. A másik kedvezőtlen jelenség, hogy csaknem teljesen stagnált az állatok termelőképessége, különösen a súlygyarapodásban. A fogyasztóknak szánt állattenyésztési termékek mennyiségét figyelembe véve szükséges, hogy a következő két évben 10 százalékkal növeljük a vágóállatok felvásárlását, ezen belül a vágómarha-felvásárlást 11,5, a tejfelvásárlást 9,4 százalékkal és egyben tovább fokozzuk a baromfi és a tojás felvásárlását is. E célból javítani-kell az állatok takarmányozását, növelni kell az állatállományt, főként a hízómarha- és a tehénállományt, s fokozni kell a súlygyarapodást és a szarvasmarha átlagos vágósúlyát. A szarvasmarha-állomány sűrűsége problémájának rendezésével kapcsolatban, különösen a földmüvesszövetketekben ahol emiatt nem használják ki célszerűen a potenciális erőforrásokat, céltudatosan és tervszerűen kell megszervezni a szarvasmarhaállomány egy részének áthelyezését egyes járások és kerületek között. Az állattenyésztés, különösen a Az SZLKP KB Elnöksége jelentésének ez a szakasza megállapítja: a közélelmezés feladatai között a CSKP KB a legigényesebb feladatként ‘jelölte meg az állati eredetű élelmiszerek mennyiségének és választékának növelését. Szlovákia feltételei között nagy tartalékaink vannak főleg a tej, a marha- és a juhhús termelésének növeléséhez. Erre a célra több mint 800 ezer hektár rét és legelő áll rendelkezésünkre. Jelentős tömegtakarmány-forrásaink vannak továbbá a silónövények és a kapástakarmányok termesztésében, a szalma és a kukoricaszár hasznosításában. Minden kerületben és járásban állandóan javítani kell a fajták génalapját, a kidolgozott program szerint emelni kell a szarvasmarhaállomány felújításának a színvonalát, növelni kell az állatok termelőképességét, csökkenteni a veszteségeket. Az SZSZK feltételei között sürgős feladat a szarvasmarha-tenyésztés belterjesítése éspedig úgy, hogy minden száz tehénre számítva 1985-ben 97—100 borjút neveljenek fel. Ennek érdekében főleg az üszőnevelés színvonalát kell emelni. Állandó feladatszarvasmarha-tenyésztés intenzitásán nak és hatékonysága növelésének különösen a kelet-szlovákiai kerületben és a közép-szlovákiai kerület néhány járásában kell rendkívüli gondot fordítani. A nyugat-szlovákiai kerület figyelemre méltó eredményeket ér el a tejhozam növelésében, de még itt is komoly fogyatékosságok vannak a szarvasmarha-állomány sűrűségének és a marhahús-termelés növelése területén. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a juhtenyésztés fejlesztésének is komoly figyelmet kell szentelni. Majd így folytatja: Az állattenyésztési feladatok teljesítésének égető és igen komoly problémája már több éve a túlságosan nagy abraktakarmány-fogyasztás.v Ez összefügg a takarmánykeverékek gyenge minőségével is. A helyzet javítása megköveteli, hogy a vezető dolgozók főként a takarmányiparban, valamint, a különböző irányító szervekben dolgozó kommunisták elsőrendű gazdaságpolitikai feladatnak tartsák a szemes takarmányok ésszerű hasznosítását. A takarmányiparban rugalmasan kell megszervezni a takarmánykeverékgyártó üzemek kiegyensúlyozott ellátását nyersanyagokkal és más anyagokkal abból a célból, hogy biztosítani tudják a takarmánykeverékek gyártásának folyamatosságát, valamint a választék stabilitását. A vállalatok és egész járások jelentős része nagymértékben túllépi a szemes takarmány megszabott normáit. Nagy különbségek vannak az egyes vállalatok között, még az élenjáró járásokban is. A számítások azt mutatják, hogy a takarmányfogyasztás szintkülönbségeinek kiegyenlítéséhez szlovákiai átlagban 40 dkg-mal kellene csökkenteni az egy kg sertéshús előállításához szükséges abraktakarmány mennyiségét. A hús és más állattenyésztési termékek termelésének növelésével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy Szlovákia-szerte tevékenyen támogatni kell azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a kisállattenyésztőket a tenyésztés bővítésére és szer-1 ződéses állattartás útján történő szállításokra ösztönzik. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak közös feladata, hogy tovább javítsák a tej, a vágóállatok, a kenyérgabona, a malátaárpa, a burgonya, valamint a konzervipar által feldolgozott zöldség és gyümölcs minőségét. A jelentés további része kitér a behuházások értékelésére. Megállapítja, hogy az utóbbi időben csökken a beruházások hatékonysága, ami kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági vállalatok többségének jövedelmére, főként a rosszabb természeti viszonyok között gazdálkodó földmüvesszövetkezetekére és állami gazdaságokéra. Az elmúlt három évben előbbre jutottunk az anyagi-műszaki alap fejlesztésében. Százkilencvenkilencezer szarvasmarha, 232,6 ezer sertés, és egymillió 155 ezer baromfi befogadására alkalmas új kapacitásokat létesítettünk. Lecsapoltunk 50 ezer 300 hektár földterületet és gondoskodtunk 30 ezer 100 hektár mesterséges öntözéséről. Megkezdtük a burgonyafeldolgozó üzemek, takarmányszárító és termelő egységek, agrokémiai /Vállalatok, valamint zöldség- és gyümölcsfeldolgozó központok építése programjának teljesítését. nak tartjuk a súlygyarapodást és a vágósúly-gyarapodást a hizlalásban. El kell érni, hogy a hízómarha vágósúlya a 7. ötéves tervidőszakban 495 kilogrammról 515 kilogrammra növekedjen, a napi súlygyarapodás elérje a 850 grammot, a tehenek átlagos tejhozama pedig a 3300 litert. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az állomány mennnyiségi és minőségi fejlesztésének főleg azokban a mezőgazdasági vállalatokban, ahol alacsony a szarvasmarha-állomány sűrűsége és gyenge az állatok termelőképessége. Meg kell szervezni a vállalat- és területközi kooperációt az üszőnevelésben, tovább kell fejleszteni a szakosítást a szarvasmarha-tenyésztésben, a tej- és a hústermelésben. A jelentés megállapítja, hogy nagy tartalékok vannak a sertésnevelés intenzitásának és hatékonyságának növelésében. A súlygyarapodás növelésében elsősorban a takarmánykeverékek jobb minőségére és hatékonyab kihasználására kell törekedni. Az Elnökség jelentésének további része a baromfi-, a pulyka-, a liba- és a kacsahústermelés, továbbá a juh(Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő irányzatai
