Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
1979. március 31. SZABAD FÖLDM0VES 13 Egy termelési tanácskozásról Törekedjünk a burgonyatermesztés fellendítésére Szlovákia burgonyatermésének nagyobb részét még mindig Kelet-Szlovákiában termelik. A kerület burgonvatermelő mezőgazdasági üzemelnek ezért felelősségteljes feladataik vannak. Ezek tudatában a kerület párt- és állami szervei megkülönböztetett gondot fordítanak a burgonyatermesztés fellendítésére. Konferenciákat, értekezleteket rendeznek a buronyatermesztő gazdaságok vezetőivel. Alaposan megvitatják a burgonyatermesztés sajátosságait. A közelmúltban tartott kerületi burgonyatermesztési konferencián a szakemberek megállapították, hogy tavaly a kerület terméseredményét a szélsőséges időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. A kerületben májustól október végéig nem kevesebb mint százhat esős napot jegyeztek fel. Igv a burgonyát károsító vírus és a gombabetegség elhatalmasodott, s ez hozamcsökkenéssel járt. Michal Šmalik mérnök, a Velká Lomnlca-i nemesítő állomás főnemésltője vitaindító beszámolójában ismertette a burgonyatermesztés elmúlt évi sajátosságait, s egyben az előforduló hiányosságokra is rámutatott. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy új szemléletre van szükség. A burgonyatermesztést is új alapokra kell helyezni. Ennek módjait és céljait a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium körvonalazta. S valami már meg is kezdődött... Erősödik az a felismerés, hogy jövedelmező burgonyatermesztés elsősorban a nagyüzemekben várható, ahol mőd nyílik a termésátlag jelentős növelésére, állandósítására, s a minőség javítására. Ennek érdekében a nemesítő állomás néhány burgonyatermelő gazdasággal szorosan együttműködve kidolgozta és már a gyakorlatban is alkalmazni kezdte a burgonyatermesztés belterjes formáit. A vitából levonhatjuk azt a tapasztalatot, hogy a burgonyatermesztési program sikeres megvalósításához az illetékeseknek jobban hozzá kell járulniuk. Mindenekelőtt ellenálló fajtákat kell termeszteni. Megszokott jelenség azonban, hogy a kutatók minduntalan létrehoznak egy-egy fajtát, mely ellenálló a betegségekkel szemben és belterjes feltételek között termesztve két-három évig elfogadható hozamot ad, de a negyedik-ötödik évben ezeken megjelenik a burgonyavész valamilyen változatban. A jelenlegi harmincnyolc fajta közül legjob-A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA AZ ATOMENERGIA FELHASZNÄLÄSA A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGBAN A Szovjetunióban az atomtechnika ég az atomenergia a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének fontos eszköze. A szakemberek megállapították, hogy kis mennyiségű ionizáló sugárzás serkentő hatással van a növények növekedésére és fejlődésére, s rendszerint 15 százalékkal növeli a terméshozamot. Nagyobb mennyiségű sugárzás viszont gátolja a növények fiziológiai folyamatait. Ionizáló sugárzással elejét lehet venni például a burgonya, vöröshagyma és más növények csírázásának is.-SZ-ban a Radka, az Astra és a Nóra burgonya van leginkább elterjedve. De már ezeknél is észleltek betegséget. Ezért sehol se ragaszkodjanak mereven egy-egy bevált fajtához, hanem kísérjék figyelemmel az újabb fajtákat és hasznosítsák azokat. Rendszeres vetőgumó-cserére kényszerít a burgonya degenerálódása is. Ha tehát valahol ugyanazt a fajtát több évben termesztik, akkor ennek a minősége leromlik. Igaz, hogy a vetőgumó-csere költséges, ahol azonban a termelésben biztosítják a megfelelő körülményeket, ott a többletbefektetés sokszorosan megtérül. Példának említhetjük a zmižanyi szövetkezetét, ahol az elmúlt évben 220 hektáron termesztettek burgonyát és nem kevesebb mint 255,4 mázsás átlagos hozamot értek el hektáronként. Vagyis a tervezett 3 millió 599 ezer korona helyett 5 millió 68 ezer korona bevételt értek el. A megfelelő vetőmag használata mellett a burgonya sikeres termesztésének fontos feltétele a megfelelő talaj. Többen is hangoztatták, hogy nehéz, kötött agyagtalajon a burgonyának helye nincs. Minden gazdaságban van talajtérkép, ezért vizsgálják meg, milyen annak a parcellának a talaja, ahová burgonyát akarnak ültetni. Jozef Kožár mérnök, a Nový Spiš-i szövetkezet főagronómusa rámutatott a burgonya talaja előkészítésének jelentőségére. Ök a burgonyát homokos, laza, tápanyagban dús, jó vízgazdálkodású talajba ültették. A kétszázötven hektárról átlagosan kétszáznegyven mázsás hektárhozamot értek el. A gyakorlat bebizonyította, hogy ha a burgonyatáblát 2—3 napig „pangó víz“ fedi, ez az egész termést tönkreteheti, mint ahogyan ez a rožfiavai (Rozsnyó) járás több gazdaságában előfordult. Ezt a szakemberek nem hagyhatják ki a számításukból. Emiatt gyakran összeütközésbe kerül a táblásitás, a nagy, gépesíthető laza talajú parcellák létesítése. Ennek ellenére minden esetben a talaj az elsődleges, döntő tényező. Éppen ezért kötött talajú ' Vidékeken körültekintőbben kell kijelölni azokat a gazdaságokat, ahol burgonyát lehet termeszteni. Kelet-Szlovákiában most mór kellő figyelmet fordítanak erre is. Ezt az is jól bizonyítja, hogy a kerületben a burgonyatermesztést már szakosították. Csak ott foglalkoznak a burgonyatermesztéssel, ahol a talaj erre megfelelő. így érvényesül a korszerű VEGYI ANYAGOK A MEZÖGAZDASÄGBAN Svédországban olyan készítményt állítottak elő, amely megjavítja az istállók levegőjét, különösen a sertéshizlaldában. A készítmény olyan vegyi reakciót idéz elő, amely megszünteti a különböző kellemetlen szagokat. A készítményt egyébként spray vagy tabletta formájában gyártják. XXX Japánban egy új vegyi anyag alkalmazásával rendkívül leegyszerűsíthető a gyümölcs, zöldség, tojás és egyéb mezőgazdasági termékek tárolása. Ez az ártalmatlan anyag zselatinból, keményítőből és étkezési szódából készül. Azok a termékek, amelyeket ilyen réteggel fednek be, háromszor annyi ideig tárolhatók, mint egyéb körülmények között. termelés velejárója, az összpontosítás és a szakosítás. Mennyi a burgonya vetőanyag-szükséglete? Ez eléggé vitatott kérdés. Egyesek szerint elég huszonöt mázsa egy hektárra, mások harmincöt mázsa mellett kardoskodnak. A kérdésnek ezen gyakorlata téves,, hibás, mert a gumók súlya nem egyforma. Fő szempont, hogy hektáronkét 45— 50 ezer gumót ültessünk. Ezért vetés előtt méréssel fel kell becsülni az ültetőgumó átlagos súlyát, s ebből keli kiszámolni az egy hektárra szükséges gumó mennyiségét. Számtalan adat bizonyltja, hogy a legmegfelelőbb növénysűrűség a 40—50 ezer tő hektáronként. Ha ennél kevesebb, akkor a termés is kicsi. A burgonya ápolási munkálatai közül legfontosabb a gyomirtás, s itt van a legtöbb nehézség. A vegyszeres gyomirtás már általánossá vált, azonban a gyakorlatban itt is vannak problémák. Az ültetés előtt a talajba juttatott gyomirtó csak az egyéves gyomokat irtja. Emiatt gyakran elszaporodnak az évelő gyomok. Elfoglalják az egyévesek helyét. Ma azonban már az évelő gyomok irtására is vannak hatásos vegyszereink, amelyeket a tenyészidőben — amikor a tövek elérték a 10—14 centiméteres magasságot — kell kiszórni. így kerülhető el, hogy a gyomok ne csökkentsék a termést és ne akadályozzák a gépi betakarítást. Elmondhatjuk, hogy a burgonyatermelő gazdaságok ma már' szervezetten lépnek fel a gyomok, a kártevők és a betegségek ellen. A betakarításhoz is vannak korszerű gépeik. Ján Fornalsky, a poprádi szövetkezet traktorosa a burgonya gépi betakarításának tapasztalatairól beszélve elmondotta, hogy szövetkezetükben a burgonya termesztése teljesen gépesítve van. Hangsúlyozta, hogy a burgonya gépi betakarításának költsége mázsánként nyolc koronába kerül, míg a kézi begyűjtés a tizennyolc koronát is eléri. Tavaly a kombájnnal való betakarítással a szövetkezet 387 ezer koronát takarított meg. A nagy gazdaságok többsége olyan burgonyatárolót épít, amelyben ezer vagon termés helyezhető el. Olyan nagy teljesítményű osztályozó és válogató gépek lesznek, amelyek télen elvégzik a legfontosabb munkálatokat, a mosást, a szárítást, végül pedig a csomagolást. Nem hallgathatjuk el persze a fogyatékosságokat sem. A burgonyatermesztés sikereihez elengedhetetlenül szükséges a rendszeres szervestrágyázás. A hiányosságok sorát gyarapítja az is, hogy a műtrágya-választék és a mennyiség meghatározásához nem végeztek talajelemzést. Akár ez Is lehetne az elvárt Jobb terméseredmény alapja. Komoly fogyatékosság az is, hogy a vetőguraót termelő gazdaságok nem végzik kellő gonddal a válogatást. A termelési aránytalanságok kiküszöbölése céljából határozatot fogadtak el, amely többek között hangsúlyozza, hogy kerületi méretben az idén el kell érni a 166 mázsás hektárhozamot. Továbbá a termelőknek olyan nagytáblás termelési szerkezetet kell kialakítaniuk, mely megfelel a korszerű termelés követelményeinek. A cél tehát világos. Most már csak arról van szó, hogy a mezőgazdasági üzemek szakemberei mennyire állnak hivatásuk magaslatán és mire lesznek lépesek a célkitűzések valóra váltásában. I- BA Zlatná na Oetrove-i (Csal** lóközaranyos) Szovjet Hadsereg Egységes Földművesszövetkezet 1976-ban jött létre az aranyosi, ekeli, cserháti és štúrovál szövetkezetek egyesülésével. Az egyesítést követően áttértünk az ágazati irányításra és fokozottabb mértékben érvényesítettük a növénytermersztés és állattenyésztés szakaszán a szakosítást és összpontosítást. Ma szövetkezetünk 3268 ha mezőgazdasági területen, ebből 2992 ha szántőföldön gazdálkodik és főleg gabonát, kukoricát, zöldséget és cukorrépát termeszt. A cukorrépa, ez az Intenzív kapásnövény nagyon magas asszimilációs hatással és bioenergetikai potenciállal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok azonban az agrotechnika, tápanyagellátás és a növényvédelem függvényei. A fő termésen kívül nagyon fontosak a cukorgazdaságpolitikájával összhangban kezdeményezően csatlakozunk a prostejovi felhíváshoz — ötven mázsa fehér cukrot kitermeszteni egy hektárról — ás egyben felhívjuk a járásunk minden cukorrépa-termesztőjét, hogy ők is fogadják el ezt « felhívást. Szövetkezetünk ezen igényes feladat biztosítására a következő intézkedéseket foganatosítja: • A talajnedvesség megőrzése céljából csökkenteni fogjuk a tavaszi talajelőkészítési munkálatokat.. • Biztosítani fogjuk hektáronként a százezres tőszámot a betakarítás idejéig. ф A lehetőségekhez mérten csak drazsífozott, jó csíráző képességű és minőségű répamagot vetünk. • Jól előkészített magágyba biztosítjuk a korai vetést úgy, hogy a vegetációs idő 190—200 nap legyen. ELFOGADTUK A PROSTEJOVI FELHÍVÁST A gazdagabb termés érdekében répa melléktermékei, a répafej, répaszelet és melasz, mivel az egy hektárról ezekből származó tápanyagmennyiség felér 1,2 ha árpa termésével. Ezért nemzetgazdasági jelentősége nemcsak a cukorgyártásban nagy, hanem mint takarmány Is fontos szerepet tölt be az állattenyésztés fejlesztésében. Ezt a tényt szövetkezetünkben az utóbbi időben célszerűen kihasználtuk és a cukorrépa melléktermékeiből egy számosállatra számítva évente negyven mázsa jő minőségű silót készítettünk. Ennek következtében az utolsó öt év alatt egyötödével tudtuk csökkenteni a szántóföldi takarmánynövények vetésterületét és ugyanakkor egy hektárra számítva a szarvasmarhahús-termelést 49 kg-mal, a tejtermelést pedig 204 literrel növeltük. A cukorrépa-termesztésének szövetkezetünkben nagy hagyománya van, amit az eddig elért eredmények is bizonyítanak. A legnagyobbb hektárhozamot, hatszázharmincnégy mázsát, 1974-ben értük el, amiért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke az „Építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetésben részesítette szövetkezetünket. 1975-ben hatszázttzenkét mázsás hektárhozammal közösen két másik szövetkezettel — a nagyszombati járásból — megnyertük a cukorrépatermesztésben kiírt szlovákiai szocialista versenyt, amiért jutalmul egy cukorrépa-betakarltó gépsort kaptunk. Az elmúlt esztendőben százkilencven hektáron termesztettünk cukorrépát és a rossz Időjárási viszontagságok ellenére egy hektárról több mint hatvanhárom mázsa nyers cukrot termeltünk. Mi, a csallóközaranyosi Szovjet Hadsereg Egységes Földművesszövetkezet tagjai és kommunistái értékeltük a cukorrépa-termesztésben eddig elért eredményeket, valamint a már meglevő tartalékokat, s a CSKP О Hiba nélkül kijavítjuk a vetőgépeket, így biztosítjuk a tőszámot és tőegyenletességet és kizárjuk az újravetés szükségességét. • A vegyszeres gyomirtás, valamint a kézi és gépi művelés szakszerű alkalmazásával biztosítjuk a növényzet gyommentességét a vegetáció egész ideje alatt. • A tőszám biztosítása érdekében a kézi és gépi művelésre tökéletesítjük a prémiumrendszert. • Nagy gondot fordítunk a kártevők és betegségek elterjedésének a megelőzésére. • A betakarítást csak a technológiai érettség idején kezdjük. • A betakarítási veszteségek csökkentése érdekében tökéletesen előkészítjük a betakarítás gépeit, és a rajtuk dolgozó embereket átiskolázzuk. A felsorolt intézkedések valóra váltása minden szakaszon megköveteli a következetességet és fegyelmet, a szigorú ellenőrzést, valamint a szocialista munkaverseny és a felajánlási mozgalom kibontakoztatását, hogy ezzel méltán üdvözölhessük az efsz-ek IX. országos kongresszusát. Amint látjuk, a cukorrépatermesztés problematikája nagyon összetett, ezért nagy gondossággal és megfontoltsággal kell megoldásához hozzáállni, hogy biztosítani tudjuk a gazdagabb termést. Az egész folyamatot a mezőgazdasági üzemek, a szolgáltató vállalatok, felvásárló és feldolgozó üzemek közötti együttműködéssel együtt, tervszerűen kell fejleszteni úgy, hogy javuljon a fajtaválaszték, a cukorrépamag minősége, a vegyszerekkel való ellátottság és hogy a vetés, a sorközi művelés, valamint a betakarítás gépei biztosítva legyenek. Nagy László mérnök, az efsz elnöke m évtized Csupán egy vagyok a szövetkezeti gondolat magvetőinek tízezrei közül. A kommunista párt útmutató, okos szavalt továbbítottuk, rendíthetetlen meggyőződéssel és lelkesedéssel. Felvilágositó-nevelő munkánk eredményeit lépten-nyomon tapasztalhattuk. A CSKP IX. kongresszusától а XV. kongresszusig, majd azt követően olyan ugrásszerű fejlődést értünk el a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben, amelyre nagyon büszkék lehetünk, ország-világ előtt. Ilyen gyors ütemű fejlődésre, a teljesen új gazdálkodási forma ennyire eredményes voltára, akkor — harminc évvel ezelőtt — még ml, kommunista agitátorok sem mertünk gondolni. Sokkal több valósult meg, mint amit akkor hirdettünk. A hátgörnyesztő, nehéz testi munkát a nagy teljesítményű gépek ezrei, tízezrei végzik helyettünk. A három évtizeddel ezelőtti hektár- és haszoríhozam megtöbbszöröződött, amihez a tudomány igen nagy mértékben hozzájárult — nem kevésbé a mezőgazdasági üzemeink vezetőinek, dolgozóinak szakmaipolitikai műveltsége, dologszeretete, szervező-irányító készsége, három évtizedes gazdag tapasztalata. Köszönet a harcedzett munkásosztályunknak, s a testvéri Szovjetuniónak mindazért a felbecsülhetetlen segítségért, amit a szocialista mezőgazdaság szüntelen fejlesztéséhez nyáj tottak a harminc év alatti Meggyőződésem: szövetkezeti pa rasztságunk továbbra is igényli segítségüket, s legjobb tudá sát, Igyekezetét latbavetve, sorra váltja majd valóra azokat az igényes tervfeladatokat, amelyek a köze'tn »oben reá várnak.., Kép és szöveg: N. Kovács István a fejlődés útján
