Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 31. Min alapszik az újítómozgalom fellendülése? Az újítömozgalom egyike a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Járásban azoknak a tényezőknek, amelyek megfelelő irányítás mellett pozitívan befolyásolják a racionalizáciős feladatok teljesítését. A mozgalommal nemcsak az egyes gazdaságok vezetősége foglalkozik behatóan, hanem a járási mezőgazdasági igazgatóság mellett alakult járási bizottság is, mely rendszeresen elemzi az újítók által elért sikereket, eredményeket, s intézkedéseket hoz a mozgalom bővítése érdekében. A tizennégy tagú bizottság a jmi dolgozóiból, a gép- és traktorállomások szakembereiből, valamint a szövetkezeték élenjáró újítóiból tevődik össze. A bizottság tagjai az egyes fefsz-ekben aktivistákként tevékenykednek. XXX Az újítási tevékenység tehát ebben a járásban nemcsak az egyes gazdaságokra korlátozódik. Ennek köszönve a járás újítói ma már a nagyobb jelentőségű problémákkal és műszaki feladatokkal is megbirkóznak. Az utóbbi két évben gyarapodott a szocialista brigádtagok által benyújtott javaslatok száma. A számszerű gyarapodáson túl örvendetesen emelkedett a tevékenység tartalmi és minőségi színvonala, mivel az újítási munkát szervesen beillesztik a műszaki fejlesztési tervekbe. A fellendülés fontos tényezőjének bizonyult az is, hogy kijelölték a műszaki fejlődés hatékonyságával, a minőség javításával, a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsításával és a másutt bevált újítások átvételével kapcsolatos tennivalókat. Ezen feladatok megoldására kiválogatták a megfelelő szakembereket, akiket ösztönöznek és szakmailag támogatnak. Az újítók munkáját tehát a mezőgazdasági termelés tengelyébe állították, s az újítókat rendszeresen foglalkoztatják. XXX d Az újítómozgalom fellendülése, vagy bukása gyakran az ösztönzésen és a megbecsülésen múlik. Sajnos, még napjainkban is előfordul, hogy a vezetők így nyilatkoznak: „Űjíts, aztán majd alkuszunk“. Ez az ösztönzési forma nem serkent, mert bizonytalan. Máskor az újítók azon bosszankodnak, hogy a válasz, az elbírálás késik. A következő fázisban pedig gyakran az okoz gondót, hogy a dolgozó újításának kivitelezéséhez nem kap kellő segítséget. Az elmondottakkal ellentétben a rimaszombati járásban sikerült megtalálni a célszerű ösztönzés és megbecsülés formáit. A beérkezett újítások — melyeket előzőleg helyben a főgépesítő bírál el —'műszaki rajzait nagyüzemre, illetve néhány produktív csoportra. Markotán Milán, a Hrnčiarske Zálužany-i Efsz szárítórészlegének vezetője például a szárító-berendezéseknél eszközölt módosításokat. Újításával növelte a berendezések hatékonyságát, csökkentette a termelési költségeket, s lehetővé tette a takarékos energiagazdálkodást. Újítási javaslatot nyújtott be az ízesített takarmányszalma előállításának a technológiájával kapcsolatban is. Javaslatát jelenleg a központi kutatóintézetben tanulmányozzák. Búr Gyula, a klenoveci (Klenőc) szövetkezet dolgozója áramfejlesztőt állított össze a hegyekben tartózkodó pásztorok és juhászok életkörnyezetének a javítása érdekében. A Včelincei (Méhi) Efsz ben Asztalos Ferenc és kollektívája olyan szerkezetet tervezett, amely a karajozó után megtisztítja a sorközöket, s a cukorrépa tisztán kerülhet a cukorgyárba. Ugyanebben a szövetkezetben j*. • A felfűzött dohány szállítására szolgáló berendezés a nagybalogi szövetkezetben. sokszorosítják, s a kópiákat felbírálásra és tanulmányozásra kiadják a járás gazdaságaiba. Az újítások gyakorlati elbírálását tehát járási szinten végzik, s az újító két hónapon belül értékelést kap munkájáról, a bevált újítási javaslatokat pedig késedelem nélkül bevonják a termelésbe és a műszaki fejlesztésbe. Utóbbi esetben az erkölcsi-anyagi ösztönzés sem marad el. XXX Az elfogadott és a termelésben hasznosított újítások kapcsán egy további örömteli tényezővel is találkoztunk. Az újítók tevékenysége ma már a járás legtöbb szövetkezetében fellelhető, s a termelés minden szakaszára kiterjed. Tehát nem korlátozódik csak néhány mezőgazdasági Gondban a fokertész A marcelházi (Marcelo váj földművesszövetkezet kertészetében nagy a sürgés-forgás. Ottjártamkor a kertészet dolgozói a talajelőkészítést végezték. A jó táptalajt a palánták pikírozására használták föl. Molnár Ferenc főkertész a szorgos munka ellenére Is nyugtalan volt. Vajon miért? A főkertész elöljáróban jelezte, hogy az idén tizenöt hektáron termesztenek zöldséget fólia alatt: főleg paprikát és uborkát. Ezenkívül tíz hektáron — szabad területen — karalábét, négy hektáron kelkáposztát és negyvenöt hektáron majoránnát. Mint r rámondotta, a fóliasátor alatti zöldségtermesztés nem problémamentes. Gondot okoz a fóliaanyag beszerzése. A fóliasátorhoz szükséges anyagot ez ideig csak negyvenöt százalékban tudták beszerezni. Az ügyben sokat van távol Bakulár László szövetkezett elnök, hogy megpróbálja beszerezni a szükséges mennyiségű anyagot. Mint ismeretes, a marcelháziak nemcsak saját részükre termesztenek palántákat, hanem a velük együttműködő szövetkezeteik részére is, éppen ezért érthetetlen, hogy nincs számukra biztosítva a szükséges mennyiségű fóliaanyag. De nemcsak ez a probléma aggasztja a főkertészt, hanem az egyre jobban előtérbe kerülő munkaerőhiány is. Mint mondotta, a kertészeti munka, a nem éppen könnyű munkák közé tartozik, mert úgyszólván állandóan meggörnyedve kell dolgozni, illetve sok a kézi munka. Az idősebbek lassan belefáradnak ebbe a munkába, a fiatalok — kevés kivétellel — inkább a továbbtanulást választják, vagy olyan helyeken helyezkednek el, ahol nem megerőltető a munka. Ez teszi indokolttá a zöldségtermesztés gépesítését. A marcelházi szövetkezetben az idén százhúsz hektáron — teljes gépesítéssel — termesztenek paradicsomot és ugyancsak gépi műveléssel — kísérletképpen — tíz hektáron vetett vastaghúsú paprikát szándékoznak termeszteni. Hogy ez utóbbi miképpen válik be, a jövő titka. Egy azonban bizonyos, mégpedig az, minél előbb át kell térni a zöldségtermesztés teljes gépesítésére. Ezt az egyre fokozódó munkaerőhiány teszi szükségessé, azaz sürgőssé. Tudjuk: a szabadföldi zöldségtermesztést jelentős mértékben befolyásolja az időjárás. Éppen ezért mindent meg kell teremteni annak érdekében, hogy a gátló tényezők eltávolításával az előírt tervfeladatokat teljesíteni lehessen. Rugalmas intézkedésekkel meg lehet teremteni a zöldségtermesztéshez, valamint az értékesítéshez szükséges előfeltételeket. Ebben az esetben nemcsak a főkertész szabadul meg a gondoktól, hanem a hazai közellátás is. ANDRISÉIN JÓZSEF Tavaszi erőpróba - új tapasztalatokkal A mezőgazdaságban a gépesítés mindig nagy szerepet játszott. A technika folyamatos fejlődésének következtében az utóbbi években a gépek még nagyobb szerepet kaptak. Ezt tudatosítva a levicei (Léva) Jmi gépesítési osztályának vezető dolgozói, az egyes termelőegységek főgépesítői, a tél folyamán komoly intézkedéseket foganatosítottak. Elsősorban komoly ellenőrzést folytattak a gépek konzerválása és Karbantartása területén — a múlt évek jó és rossz tapasztalatainak fi-gyelembe vétele mellett —, keresték azokat a lehetőségeket, melyek kedvező változást hoztak az egyes termelőegységek mechanizációs részlegeinek munkájában. Korábban a gépek megfelelő téli elraktározását a járásban egy négy csoportra osztott ellenőrző bizottság végezte, mely az ellenőrzés befejeztével egyhangúan megállapította: Az elmúlt évek eredményeivel összehasonlítva ezen a területen észlelhető javulás állt be. Számos szövetkezet a meglevők mellett több fedett parkolót is épített, mellyel elérte a célt: minden gépet tető alá helyezett. A bizottság az értékelés folyamán megállapította, hogy a Pohronský Ruskov-i (Oroszka), Veľký Ďúr-i (Győröd), a levicei (Léva) és a farnái (Farnad) szövetkezetek bármelyikét példaként lehet említeni. Ezek a szövetkezetek tudatosították, hogy a technikailag mind igényesebben előállított, értékes gépek élettartamát évekkel hosszabbítják meg at megfelelő tartósítással, a szakszerű karbantartással. Persze nem hallgatható el azoknak az efszeknek a neve sem, melyek a tél folyamán elhanyagolták a gépeket. Ezek közé tartoznak a šárovcel (Sáró) és a plášťovcei (Palást) gazdaságok, melyek főgépesítői mentségül a következőket hozták fel: A sárői szövetkezet vezetői a fedett géppark hiányára hivatkoztak. Ugyanis még az ellenőrzés ideje alatt ezen a helyen gabonát tároltak. A palásti szövetkezet problémája merőben más keletű volt. Itt ugyanis állítólag a gépesítésben komoly szervezési hiányosságok merültek fel. így a gépápolás elmaradt. Tanulságként ebből a következőket vonhatjuk le: Mivel a hanyagság évek óta — az említettek terén — jóformán ugyanazokban a szövetkezetekben áll fenn, az ellenőrző bizottság kötelezettségei közé kellene sorolni azt is, hogy a stagnáló szövetkezeteket a következő évben — még a tartósítási munkálatok megkezdése előtt — figyelmeztessék, tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. Ezzel elérnék azt — s ez nemcsak a lévai járásra vonatkozik —, hogy a bizottság nemcsak a végeredményt állapítaná meg, de a folyamatos, évekre kiterjedő, következetes munkája javulást is eredményezne. A gépjavításokra vonatkozó harmonogramot a lévai járás valamennyi szövetkezete betartotta, teljesítette a benne feltüntetett feladatokat. Az egyesített szövetkezetek — melyek a járásban átlagosan 3300 hektár termőterülettel rendelkeznek — mindinkább tudatosítják: a jól felszerelt mű-Mezőgazdasági üzemeinkben a gépek orvosai az utolsó simításokat végzik a nélkülözhetetlen gépeken. A szerző felvétele. helyek, felkészült szakemberek biztosíthatják a gépesített mezei munkák kellő ütemét. S éppen ezért nem mindegy, hogyan is végzik el a gépek javítását. Sajnos, sok esetben a szövetkezetek szakembergárdájának igyekezetét külső, objektív tényezők fékezik. Például fájó az, hogy a hazai ŠT—180-as és a 80—11-es traktorok pótalkatrész-ellátását nehéz biztosítani. Persze akad ellenpélda is. Habár furcsán hangzik, de — a lévai Imi mechanizációs osztálya vezető dolgozóinak állítása szerint — például egyes külföldi gépek, konkrétan a szovjet mezőgazdasági gépek pótalkatrész-ellátása olyan jó, hogy évekig tartó üzemeltetés mellett Is problémamentesen üzemeltethetők. El kell mondanunk: a fenti példát több hazai gépgyár is megszívlelhetné, követhetné. A lévai járásban másik fájó pontként a vontatók garanciális javítása merült fel. Hogy egy élő példával szolgáljunk; a Sahyi (Ipolyság) Efsz ŠT—180-as vontatójának javítását más lehetőség híján egy košieei (Kassa) traktorállomás végezte. A traktor munkába állítása után felmondta a szolgálatot, s amint később kiderült, a jótállást biztosító javítók felelőtlen munkát végeztek. Ez a példa csupán egy a sok közül, ami .vádol, mivel az egyesített szövetkezetekben a szakemberek — figyelembe véve a hatalmas parcellákat —• csakis az erős vontatókra építhetnek. Tehát miért nem képesek az illetékes üzemek, szervek ezeket a traktorokat jól ellátni alkatrésszel, miért kifogásolható a központi javítóműhelyek munkája? Itt bizony sürgős változásokat kell eszközölni, hiszen a küszöbön álló tavaszi, munkálatokat is érinti. Ahhoz, hogy a Járás mezőgazdászai alaposan fel tudják készíteni gépeiket a tavaszi és a további időszakra, nagyban hozzájárul az a néhány diagnosztikai állomás Is, melyeket nemrégen állítottak üzembe. Ezek a korszerű műhelyek felszereltségükkel lehetőségek nyújtanak arra, hogy a szakemberek a gépeken felfedezzék azokat a rejtett hibákat Is, melyek a későbbiek folyamán — pontosabban az időszaki munkák idején — komoly gondokat okozhatnak. A lévai járás mezőgazdasági üzemeiben ez ideig hat, 1981-ben viszont már tizenhét ilyen állomás működik. A lévai járásban a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépek — kivétel nélkül minden termelőegységnél — a lehetőségekhez mérten kijavítva, készenlétben várják bevetésüket. Kalita Gábor a Kis—Bodnár újítópáros a borjak részére olyan ketrecet állított össze, mely megkönnyíti a szoptatás menetét. A Veľký Blh-i (Nagybalog) Efsz újítói által előállított berendezés a kézi munka kiküszöbölésével biztosítja a felfűzött dohány szárítóba szállítását. Figyelmet érdemel a Rimavské Janovce-i (Rimajánosi) szövetkezet két újítója, Aradaszky mérnök és Valkoviŕová mérnöknő által tervezett és kivitelezett nagyméretű fóliasátor ’ is. A találmánynak is nevezhető megoldás iránt szinte országszerte nagy az érdeklődés. Előnye az, hogy az élettartama hosszú, s a viharos szél sem károsítja. XXX Az újítömozgalom fejlesztésében valóban jó eredményeket értek el a rimaszombati járásban. Ezek az eredmények azonban nem ösztönzik őket lazításra. Brndiar Pavel mérnök — az újításokkal foglalkozó járást bizottság vezetője — elmondotta, hogy még náluk is akadnak kisebb hiányosságok, amelyeket minél előbb el akarnak távolítani. Ennek érdekében már konkrét intézkedéseket is tettek. Jelenleg a fő törekvésük az, hogy továbbra is következetesen irányítsák az újítók munkáját és a legidőszerűbb gazdasági problémák megoldására összpontosítsák minden erejüket. A céloknak megfelelően tervbe vették az újítók iskolázását Is. Nem feledkeztek meg az egyes gazdaságok által meghirdetett feladatok megoldásáról sem. Fő célkitűzésük azonban továbbra is a tömeges alkotóerő kibontakoztatására és hasznosítására való törekvés marad. —csiba— Felkészültek a tavaszi munkákra A levicei (Léva) járásban tett határszemle nyomán megállapítható, hogy a huszonnyolcezer hektáron termesztett őszi búza bizony nem a legjobban telelt át. Ennek egyik oka, hogy a rendkívül kedvezőtlen ősz erősen befolyásolta a talajelőkészítést, s magát a vetést is. A legutóbbi biológiai felméréskor a szakemberek megállapították, hogy néhány évre visszamenőleg hasonló helyzetre nem emlékeznek. Hasonló a helyzet az őszt repcénél is, ahol a vetésterület mintegy huszonkét százalékán a növényzet állapota nem megfelelő, jelenleg a nitratációt végzik, de nem feledkeznek meg a növényzet gépi ápolásáról sem. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, megkezdik a tavaszi árpa vetését, valamint a kifagyott búza utánvetését. Ebben az évben elsősorban új árpafajtákkal kísérleteznek. A vetésterület hatvan százalékán a Spartan és a Korai, a többln pedig a Rapid és a Zafír fajtát termesztik. A tavalyi jó eredményekből kiindulva növelik a hüvelyesek vetésterületét is. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lencse és a bab termesztésére. A hüvelyesek termesztését összpontosították úgy, hogy a lencsét három, a babot pedig két mezőgazdasági üzemben termesztik. A cukorrépa tavaly a tervezettnél gyengébben fizetett. Az idén ötezerháromszáz hektáron termesztik, s a tervek szerint 428,4 mázsa átlag-hektárhozammal számolnak. Az állattenyésztés hatékonyságának növelésénél fontos szerepet játszik a takarmánytermesztés. Az Idén négyezerkétszaznegyvenegy hektárom lucernát és kétezerkilencszáznyolcvan hektáron lóherét, valamint intenzív füvet telepítenek. Silókukoricát hatezerhétszáznegyvenhárom hektáron, tavaszi keverékeket pedig kilencszázkilencvenöt hektáron vetnek. Az őszi keverékek ezerháromszázhuszonnégy hektáron kerültek földbe. A műtrágya-ellátás az Idén némileg javult. Az 1978-as évhez viszonyítva tizenegyezer mázsával több nitrogén-, foszfor- és káliumtrágya kerül a földekre, A szántóterület több mint huszonkét százalékán istállótrágyát juttatnak a talajba. A gépesítőknek ezekbén a napokban sok a tennivalójuk. A tavaszi munkákra szánt gépek javítását február közepéig elvégezték. Sok gondot okoz néhány alkatrész hiánya, ami elsősorban a 48 SEX-125 típusú vetőgépeknél érezhető. A járási mezőgazdasági igazgatóság március 10-ig komplex ellenőrzést hajtott végre valamennyi efsz-ben és állami gazdaságban, melynek során értékelték a tavaszi munkákra való felkészültséget. Ennek fő célja, hogy az Igényes feladatoknak maradéktalanul eleget tegyenek.Abel Gábor
