Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
1979. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES Új feltételek között - sikeresen A Nyugat-szlováklai Húsipar komáromi üzemének dolgozói már évek óta azok közé tartoznak, akik rendszeresen, határidő előtt teljesítik évi tervfeladatukat. így volt ez az elmúlt Németh Gyula, a komáméi húsüzem igazgatója. évben is. 1979. január elsejével az érsekújvári részleg — az új húskombinát felépítése után >— önállósult. A komáromi üzem a húskombinát felépítése után i-~ önállósult. A komáromi üzem termelését változott körülmények között folytatja. Bizonyára sokakat. foglalkoztató kérdés, vajon gyengült-e az üzem az érsekújvári különválásával. Ezért február elején ellátogattam az üzembe, ahol felkerestem Németh Gyulát — a komáromi húsüzem új igazgatóját i— és a terv teljesítéséről érdeklődtem. Az Igazgató szívesen tájékoztatott. Elöljáróban elmondotta, hogy a különválás korántsem jelenti azt, hogy az üzem dolgozóinak kevésbé igényes feladatokkal kell mégbirkózniuk. Az üzem kétszázharminc dolgozójának ebben az esztendőben az elmúlt évi tervfeladatokhoz viszonyítva 6,5 százalékkal többet kell termelni. Az igazgatótól megtudtam, hogy az üzem dolgozói már az év első hónapjának tervfeladatét csaknem egy százalékkal túlteljesítették. Megkértem, beszéljen néhány főbb mutató teljesítéséről. Erről hadd nyilatkozzék ő: — A húsfelvásárlási tervünket ez év első hónapjában százengyvenegy mázsával túlteljesítettük. Az elmúlt év januári eredményéhez viszonyítva ezernégyszáznegyvenhárom mázsával több húst vásároltunk fel. A vágóhíd dolgozói havi tervüket 105 százalékra teljesítették. A tervezettnél jóval több húst szállítottunk a ZDROJ kereske-Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk fejlődése az érdeklődés középpontjában Szabad, szocialista országépítésünk legutóbbi három évtizedében népgazdaságunk egyetlen ágazata sem tud olyan forradalmi átalakulást felmutatni, mint éppen a mezőgazdaság. Ezt a fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1948-ban a mezőgazdasági nyerstermelés értéke körülbelül 40 milliárd koronát tett ki, de harminc esztendő alatt megkétszereződött, mert 1977-ben kereken 80 milliárd korona értéket képviselt. Három évtizede egy mezőgazdasági dolgozó öt és fél személy élelmiszerellátásáról gondoskodott, napjainkban már több mint tizenöt személy élelmiszerszükségletét fedező mennyiséget termel ki. S tegyük hozzá, hogy a személyenkénti élelmiszerfogyasztás az életszínvonal növekedése által jelentősen megnövekedett. Falvaink szocialista átalakulása alapjaiban változtatta meg a mezőgazdasági munkák jellegét és a falusi életmódot is. Szemtanúi vagyunk annak a folyamatnak, amelynek eredménye a város és a falu közötti különbség elmosódása, megszűnése. A mezőgazdaság azonban továbbra is egész társadalmunk érdeklődésének középpontjában áll, mivel életszínvonalunk alakulásának egyik jelentős tényezője. Lényegében a mezőgazdasági termelés fokozása teszi lehetővé, hogy maradéktalanul teljesítsük a párthatározatokban kitűzött célt — az önellátás szintjének elérését az alapfontosságú élelmiszerekből. A mezőgazdasági termelés fejlődése az élelmiszeripar gyors előrehaladását segíti elő. Élelmiszeriparunk össztermelése 1978-ban 3,9 százalékkal növekedett, ami a hazai piac jobb ellátását eredményezte. jelentősen növekedett a hús és hentesáru, a vágott baromfi stb. piaci árumennyisége. Így a lakosság tápanyagellátása terén hazánk a világ legfejlettebb országainak sorába küzdötte fel magát. Negatív jelenségnek számít azonban, hogy étrendünk nem felel meg az ésszerű táplálkozás követelményeinek. Mindennapi táplálékunkban még mindig túlsúlyban vannak a lisztből készült ételek és nagy a cukorfogyasztás. Ezért mihamarább meg kellene változtatni étrendünk összetételét, legalább harminchét százalékkal csökkentve a cukorfogyasztást és húszszázalékkal kevesebb gabonaterméket kellene fogyasztanunk. Ezzel szemben a zöldségfélék fogyasztását 27 és a gyümölcsét 37,5 százalékkal kell majd növelnünk. Emellett fokozni kellene az állattenyésztési termékek — a tej és a tojás fogyasztását. De módosításra szorul a húsfogyasztás összetétele is, mivel jelenlegi húsfogyasztásunknak csaknem a felét a sertéshúsz százalékkal kevesebb gabonatáplálkozás elvei főképp a baromfihús fogyasztását ajánlják, amely jelenlegi húsfogyasztásunknak csupán 12,3 százalékát teszi ki. Az idei évre kidolgozott termelési tervek szerint élelmiszeriparunk — a mezőgazdasági árutermelés várt fejlődésével összhangban — nyerstermelését az 1978-as évvel összehasonlítva 4,1 százalékkal kell megnövelnie, hogy a hazai piac élelmiszerellátását hat százalékkal bővíthesse. E feladat sikeres teljesítésének egyik feltétele, hogy élelmiszeriparunk a lehető legnagyob mértékben hasznosítsa mindazt a nyersanyagot, amit mezőgazdaságunk kitermel. Ugyanakkor az is szükséges, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a piac igényeihez és gyártmányainak felújításával segítse az élelmiszerek minőségének javítását. Az életszínvonal emelkedése, a munkaidő csökkentése és a szabad idő kihasználásának lehetősége, másrészt a nők jelentős foglalkoztatási aránya és a népszaporulat állandó emelkedése egyre sürgetőbben helyezi előtérbe a kész- és félkész ételek nagyobb méretű előállításának és forgalmazásának szükségességét. E téren élelmiszeriparunk már eddig is sokat tett, de még többet vár tőle társadalmunk. (ben) debni szervezet és a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet üzleteibe, valamint a vendéglátóipart üzemekbe is. Az igazgatótól megtudtam, hogy a húsüzem az újjászervezés után Is ötvenöt különböző hústerméket állít elő, ami nem kis fel'adat. Eszembe jutott, vajon a nagy mennyiség nem megy-e a minőség rovására? A gondolatot azonban elhessegettem magamtól. Hogy miért? Azért, mert szeretek körülnézni a hentesüzletekben és gyakran vásárolok az üzem termékeiből. Azt tapasztaltam, hogy csak kevés járás üzleteiben találhatók olyan Ízletesen elkészített hentesáruk, mint itt a komáromi járásban. Azonban nem elmélkedhettem sokáig, mert az igazgató máris Sorolta az üzem „ínyenc készítményeit“. így az inováciős program keretében a Liptói szalámit (Liptovská saláma), az Ipolyi kolbászt (Ipeľská klobása), a Zsitvai szalámit (Žitavský salám), Vihorláti szalámit (Vihorlatský salám) és a Javorina elnevezésű szalámit készítik. Rájöttem, hogy feleslegesen hallgattam el a minőségben való kételkedésemet, mert az igazgató — mintha olvasná a gondolatomat — elmondotta, hogy az előző hónapokhoz viszonyítva a hentesáru minősége lényegesen javult. Ezt nemcsak a laboratóriumi vizsgálatok eredménye, hanem a lakosság egyre nagyobb érdeklődése az egyes áruk iránt Is bizonyltjai" Az igazgató az elért sikerek titkát elsősorban a széles körben kibontakoztatott szocialista brigádmozgalomban látja. A hentesszakmában nagyon fontos tényező az ember és főleg a szakma szeretete. A szocialista brigádok tagjai úgy készítik a hústermékeket, úgy dolgozzák fel a húst, mintha saját maguk részére készítenék. , A szocialista brigádmozgalom ebben az üzemben már hagyományos. Az egyes kollektívák között évek óta nemes verseny folyik. A legjobbak közé a Mőrocz Dezső, Petrus János és Vörös Lajos vezette munkacsoportok tartoznak. A komáromi húsüzem dolgozói jól kezdték az évet. Tudatosították, hogy a hatodik ötéves terv 4. évét csak Úgy teljesíthetik sikeresen, ha mindjárt az első naptól kezdve teljes erővel látnak hozzá az Igényes feladatok teljesítéséhez. S hogy sikereiket még biztosabbra vehessék, ebben az évben Is széles körű felajánlási mozgalmat indítottak a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére. Kolozsi Ernő A húsüzemben a Vörös Lajos (képünkön a bal szélen) vezette munkaközösség készíti a jó minőségű füstölt árut. (Foto: id. Paál Gyula) Rajtuk is múlik Társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztésének fontos feladatai közé tartozik a munkatermelékenység megsokszorozása, a munka minőségének fokozása a népgazdaság minden ágazatában, tehát a mezőgazdasági termelésben is. Az ember ésszerű táplálkozásában jelentős helye van a tejnek és a tejtermékeknek. Ahhoz, hogy ezekből egyre több kerüljön asztalunkra, nem elég csak a tej előállításához szükséges tényezőknek szentelni a figyelmet, hanem a termelési folyamat során a tej minőségére is nagy gondot kell fordítani. A jó minőségű tej elérésének egyik előfeltétele a fejőtechnika karbantartása. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Gép- és Traktorállomás állattenyésztési gépesítő részlegének dolgozói az elmúlt év elejétől végzik a járás mezőgazdasági vállalataiban a fejő- és hűtőberendezések műszaki karbantartását. Tőn Károly részlegvezető elmondta, hogy a fejő- és hűtőberendezések komplex javításának és karbantartásának elvégzésekor szorosan együttműködnek a járási mezőgazdasági igazgatósággal. Továbbá elmondta azt is, hogy a részleg dolgozói múlt évi tervüket száznyolcvanhét százalékra teljesítették. Ennek eredményeként lényegesen javult a felvásárolt tej minősége is. összehasonlításképp érdemes összevetni az 1977. évben felvásárolt tej minőségi osztályait az elmúlt esztendőivel. Míg 1977-ben az eladott tej harminckét százaléka volt csak I. osztályú, addig 1978-ban már a felvásárolt tej hatvankét százalékát sorolhatták első osztályba. Tavalyelőtt a tej huszonnyolc százaléka volt III. osztályú, tavaly mindössze csak hét százaléka. Az elért eredményekben nagy része volt Otto Lupták mesternek és a vezetése alatt dolgozó Michal Cierný, Borbély Gyula és Vladimír Kropáč karbantartóknak. Jó munkájukról tanúskodik az a tény Is, hogy sem a mezőgazdasági vállalatok, sem a jmi részéről nem érkezett panasz a munkájukra. A- mint azt a részleg vezetője elmondotta, a javítási és karbantartási munkákat nagyban nehezíti a hiányos alkatrészellátás. Egyébként a gtá „hűtősei“ a szünnapokon is szolgálatot tartanak, mivel tudják, hogy rajtuk is múlik a járás minőségi tejtermelése. Bodzsár Gyula JEGYZET A kulturáltabb életkörnyezetért Szlovákiában tavaly közel negyvenhatezer lakást adtak át s ezt valamennyien jóleső érzéssel vettük tudomásul. Gondolom, a szerencsés családok határtalan boldogsággal vették birtokukba a lakásokat. Az első napokban • talán az örömkönnyek miatt? — csak kevesen vették észre, hogy elferdültek, rosszul záródnak az ablakok, a konyhában szivárog a lefolyó és csöpög a csap, hogy a gyerekszobában máris foltos és szakadozott a tapéta, a vécében nem működik az öblítő, a fürdőszobában pedig csak akkor van meleg, ha a hálóban legalább fél napra elzárják a fűtést. Az „élmények“ hatására sokan buzgón káromkodtak, mások csak szerényen méltatlankodtak, majd összeírták és haladéktalanul jelentették az illetékeseknek az észlelt hibákat. Lehet, még nyáron is várni fogják a szerelőt. Megint mások, az ügyesebbek — vagy a tapasztaltabbak? — viszont előkotorták a családi ereklyeként őrzött kalapácsot, harapófogót, csavarhúzót, megjavították a csöpögő csapot, az ajtónak minduntalan búcsút intő kilincset, bádoglemezt szegeitek, majd Purfix lég- és hangszigetelő szalagot ragasztottak a rosszul záródó ajtókra, ablakokra, és igyekeztek elfelejteni az első1 hetek apró bosszúságait. Nem mindenkinek sikerült felejteni, már csak azért sem, mert időközben újabb problémák adódtak. A megbízott — és fizetett — személyek nem takarítják a lépcsőházat, nem lapátolják el a havat, valaki mindig elcsavarja a tetőn a tévé-antennát, a hatodik emeletről „elemelték“ egy babakocsinak a kerekét, a rzéntelepen heteken át nem lehet fűtőgázt kapni... Lehet, valaki számára kicsinyességnek tűnik, hogy a tények ismeretében én most mégis „csak“ a szemételszállitás hiányosságairól akarok beszélni. Márpedig beszélek róla, sőt, még egy képet is mellékelek s az olvasó fantáziájára bízom a döntést: kell-e itt a sző? Mert, hogy némely lakótelepen egy-két szemeteskuka bizony kellene még, az vitathatatlan. Szerintem ugyanis az ilyen és hasonló, hetente ismétlődő és napokon át tartó látvány nem éppen megkapó. (A csontot, kenyeret kereső kutyák és macskák csak azért nincsenek rajta a képen, mert a népszerűvé válás hirtelen felcsillant lehetőségétől megrémült állatok százfelé szaladtak a fényképezőgép láttán.) S a látvány még csak hagyján, de nyáron bűzlik a sok szemét, ételmaradék stb. Mi pedig naponta kerülgetjük, a gyerekeink meg ott játszadoznak a szeméttelep közelében, mert játszótér, vagy legalább egy homokozó sehogy sem akar elkészülni. Nem is olyan régen valaki azt mondta, azért ilyen rendetlenek a lakótelepi szemétgyűjtő helyek, mert maguk a lakók is rendetlenek. Nem tudom, hogy a polgártárs mit szokott csinálni a szeméttel, a konyhai hulladékkal? Én általában beledobom a kukába, már amikor fér még bele valami. Ha viszont a kuka már púpozásig megtelt, akkor ... Vagy talán cipeljem vissza nyolcadik emeletre és az éj leple alatt hajítsam ki az ablakon, mint azt C. Ernő barátom szomszédja teszi? Élünk és bosszankodunk, pedig ez a probléma is megoldható. Ha a lakótömbök előtt egy-két kukával többet helyezünk el, ha a kukákat szemétgyűjtő konténerrel helyettesítjük, vagy a meglévő kukákat egy nappal korábban ürftjük ki, minden bizonnyal elejét vesszük a képen rögzítetthez hasonló látványnak s kulturáltabb környezetben fogunk élni. (ká-í
