Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-31 / 13. szám

Mit jelent a fajta melletti Fi jelzés?

A hibridek a mezőgazdaságban nem tartoznak az újdonságok közé. Hazánkban használtakat már mintegy húsz évvel ezelőtt kezdtük meg, s a kukorica esetében manapság csakis hibrideket termesztünk. A köztermesztésre engedélyezett zöldségfélék fajtaválasztékában a hibridek csak az utóbbi években terjedtek ki. Az első eredmények biztatóak, hiszen már több kertbarátnak rendszeresen hasznot hoztak és hoznak, elsősorban a berakni való uborka esetében.

A következő sorokat főleg azoknak ajánljuk, akik már kihasználják a hibridek adta előnyöket, lehetőségeket, de azok is okulhatnak belőlük, akik az eddigiek folyamán csalódtak a saját vetőmagtermesztésben.

A gyakorlat már bebizonyította, hogy a hibridek nagyobb terméshozamot adnak, életképesebbek és sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen körülményekkel szemben, mint a szokásos kultivárok. (A kultivár a termesztett egyedek olyan populációja, amely különféle ismérvekben egy másik fajtától határozottan megkülönböztethető — a szerk. megjegyzése.) A hibridek javára irandá kedvező tulajdonságokat a heterózishatás idézi elő, amely elméletileg ngyan még nem teljesen tisztázott, de gyakorlatilag a nemesítés során már sikerrel kihasználható.

A heterózishatás a keresztezés utáni első nemzedéknél nyilvánul meg, mégpedig olyan formában, hogy ezeknek az úgynevezett hibrideknek nagyobb a gazdasági értékük, mint a szülőpároknak. A különféle szülőpárok heterózishatása különböző, ezért a nemesítő tő íeladata, hogy azokat a szülőpárokat válassza ki, melyek keresztezéséből származó Fi-es nemzedék a lehető legnagyobb heterúzishatást érje el. A hibridek megnövekedett életképessége már a fejlődés kezdeti szakaszától megmutatkozik, főleg az erőteljesebb, gyorsabb növekedésben és a kedvezőtlen feltételekkel szembeni jobb ellenállóképességben. A további nemzedéknél ez az előnyös hatás azonban megszűnik. Kivételes esetekben (főleg a szülőpárok alapos megválasztása után) néha előfordulhat, hogy az Fj-es nemzedék is sikerrel termeszthető.

A hazánkban köztermesztésre engedélyezett zöldségfélék tajtaválasztékában a csemegekukorica (Friga-Fi és a Sachara- Fi) és a görögdinnye (Lajko-Fi és a Melko-Fi) esetében találkoztunk első ízben az Fi-es hibridekkel. Jelenleg már néhány uborkfajtát (például a Koravo-Fi, Parifin-Fi, Leda-Fi), paradicsomtajtát (például a Harzfeuer-Fi, Start-Fi) és kelkáposztalajtát (például a Karpo-Fi) is termeszthetünk az említett módon. A hibridek termesztésénél elért kedvező eredményekből kiindulva néhány kertbarát, kiskertész elhatározta, hogy vetőmagot szaporítanak ezekből a hibridekből. Sőt már olyan hirdetések is megjelentek, melyek feladói a hibridekből szaporított vetőmagot

(főleg a Parlfin uborkafajta esetében] kínálták. Ök azonban már csak az Fr-es nemzedéket kínálhatták, mert a szavatolt Ft-es vetőmagot rendszerint külföldről hozzuk be, s ennek szaporítása szabadalom (licenc) alapján történik.

Az F2-es hibridek termesztése azonban nagy csalódást okozhat. A heterózishatás ugyanis már megszűnik, s mindemellett a hibridhasadás is bekövetkezhet. így az egyöntetű színeződéssel és a termés alakjával szemben háromféle (az anyai és az apai szülőkhöz, valamint az Fi-es hibridhez hasonló) változat keletkezhet. A különbségek ott szembetűnőbbek, ahol az anyai és az apai szülők tulajdonságai nagyban eltérnek egymástól. Ezért célszerű, ha a hibridek vetőmagját évente rendszeresen megvásároljuk, de minden esetben, mint Fi-es hibridet. Az otthon történő vetőmagszaporltás ugyanis komoly csalódáshoz, terméskieséshez vezethet.

A hibridek termesztésénél kezdetben a nagyobb terméshozamot és életképességet értékelték. Manapság már nemcsak több előnyüket értékeljük, de

В

Az Fi-es és Fi-es nemzedék keletkezésének vázlata (Sz — szülőpárok; A — anya; В — apa; Fi — az egységes, első nemzedék utódai; F2 — a hibridliasadást felmutató násodik nemzedék utódai).

ezeket ki Is használjuk. A hibridek egyik ilyen előnye az egységes növényzet. Ugyanez mondható el a termés nagyságával, színeződésével stb. kapcsolatban is. A termés általában egyidőben érik be, ami nagyban megkönnyítheti a begyűjtést, a gépesítés szélesebb knrbeni alkalmazását, érvényesítését.

A hibrideknél a szülőpárok jó tulajdonságait is sikerült már egybekapcsolni. így a koratságot a tárolhatósággal, a koraiságot a termékenységgel, a növényi kultúrák egészségi állapotának javítását a termés minőségének megőrzésével, s így folytathatnánk tovább.

Néhány zöldségféle hibrid formájában sajátos, különleges tulajdonságokat szerzett. Például a hibrid uborkafajták termékenységének növekedésében a női ivarú hibridnővények, a női ivarú virágok játsszák a döntő szerepet. Ha például dipploid és tetraplofd görögdinnye szülőpárokat keresztezünk egymással, triploid hibridet kapunk, amelynek termése már mag nélküli.

A hibrid vetőmagvak termelése, szaporítása igényes és felelős munka. Ezért nem csoda, ha az ilyen vetőmagok drágábbak, mint a szokásos kultivárok esetében. A hibrid kultivárok előnye már nemcsak a korszerű, belterjes nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, de a házikerti zöldségtermesztésben is megmutatkozott. Még a nagyobb beszerzési árak ellenére is, hiszen a nagyobb termékenység mellett ugyanazt a mennyiséget kisebb területről takaríthatjuk be.

A jövőben előreláthatólag egyre több hibrid vetőmag kerül forgalomba, ezért nem árt, ha közelebbről is meg ismerkedünk tulajdonságaikkal, előnyeikkel és szaporításukkal.

Ing. H. LüCANSKA, CSc.,

Záhradkár chovateľ

Ж»

VÁLASZOLUNK

Kérdés: A szakmelléklet 1977. március 26-1 számában jelent meg Doc. Ing. JAn Farkasnak,

CSc., a Bratislava! Borászati Üzemek n.-v. Modral Kutatőállomása dolgozójának az Írása, „VINSTABIL — új borkezeld és állandósító szer“ címen. Az Írás megjelenése nyomán több ezer kertbarát, szőlész boldogan fellélegzett, hogy a kutatóintézetek szakemberei végre a mindennapok kisemberéről sem feledkeztek meg. Szinte hálával gondoltunk rájuk és igazán megörültünk. Am az örömbe egy kis üröm Is került Üröm azért, mert ez ideig még nem

került forgalomba ez az új készítmény, holott már éppen két év telt el az írás megjelenése óta. Sajnos, Ipolyság (Šahy) környékén még a korábban használt kéndioxid Is eltűnt az üzletekből, drogériákból. Ezért a többi, hozzám hasonló kistermelő nevében kérném a szerkesztőséget, hogy tájékoztassanak a Vinstabil készítmény sorsáról. Van-e már belőle, hol lehet megrendelni, s ha még nem gyártják, miért?

Kovács János, Plášťovce

Válasz; Erre a kérdésre elég nehéz választ adni. Hogy miért? Elsősorban azért, mert az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma még mind ez ideig nem hagyta jóvá használatát, holott az említett cikk szerzője már akkor a következőket írta: „A VINSTABIL nevű borkezelő és állandósító szer csehszlovák

szabvány alapján készül, használatát az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta. Gyártja és megrendelésre szállítja a hlohoveci Szlovakofarma nemzeti vállalalat..

Jelenleg még a gyártási szabvány sem hiteles, holott az említett nemzeti vállalat a próbagyártást már elvégezte. Ebből kifolyólag és az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma közegészségügyi és járványügyi osztálya dolgozójának, Hrbáfová Margita mérnöknek, valamint a fő közegészségügyi szakembernek szavai szerint a közeljövőben sem kerül sor gyártásának engedélyezésére.. A VINSTABIL tabletták ugyanis nitro-furil-akrilsavat is tartalmaznak, amelynek használatát az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának fő közegészségügyi szakembere még 1978. október

elsejei dátummal betiltotta. Jelenleg folyamatban vannak az említett savval kapcsotatos kutatási kísérletek. Ugyancsak problémába ütközött a Chelatón 3 elnevezésű komplexon használata is, amit a tabletták szintén tartalmaznak. A harmadik problémát az esetleges túladagolás veszélye és következményei jelentenék. Az említett nitro-furil-akrilsavval történő kísérletek előreláthatólag az 1980-as év végéig elhúzódnak, így addig vajmi kevés remény van arra, hogy engedélyezzék a VINSTABIL készítmény sorozatgyártását.

Az említettekből arra következtethetünk, hogy a „VINSTABIL — új borkezelő és állandósító szer“ című cikk szerzője már jövő időben fogalmazott, s lényegében ez adott okot az olvasók nem megfelelő tájékoztatására. (blm)

szőlő a gyümölcsfától elsösorbun fás szöveteinek összetételével különbözik. Mivel úgynevezett mechanikus szöveteket, ritka fás részeket tartalmaz, fejlődéséhez és növekedéséhez támaszt igényel. A termelők ezt karók, különféle támaszrendszerek, dróthuzalok stb. segítségével oldják meg. További különlegesség, hogy a szőlő évente Igényli a fás részek, főleg az egyéves hajtások, vesszők megrövidítését, alakítását és a tőkealak fenntartását. A metszés a szőlőtermesztő legfontosabb tennivalói közé sorolható, ezért bizonyos szaktudást igényel. Ha ugyanis nem végezzük el a metszést, néhány év leforgása alatt a szőlőt már

Szölómetszési tudnivalók

gyig 1,3—1,4, öt-hét rügy között pedig 1,8—2,3. Ez az

együttható a rügyek számának további növekedésével arányosan csökken.

Tehát a középmagas és magas művelésű szőlő metszését az említettek alapján úgy végezzük, hogy hosszú hajtást, szálvesszőt nyerjünk. A négyzetméterenkénti rügyterhelés fajták szerint változó:

6—8 rügyig: Zöld veltelinl, Kékfrankos, Rizlingszilváni; 8—10 rügyig: Olasz rizling, Saszla, Pannónia kincse;

az említett tartalékcsonkból fejlődnek ki. Ezekből alakulnak ki azután az elkövetkező év termővesszői, ezért növekedésükhöz, fejlődésükhöz jó feltételeket teremtsünk, mert hiszen ettől függ a következő évi termés nagysága. Ügyeljünk arra, hogy ezeket a hajtásokat, veszszőket minél több napfény, hő érje.

A Rajnai és a Hesszeni művelésmód kombinációja. Egyike a legelterjedtebb müvelésmődoknak (1. ábra). A tőkéből két megfelelő rügyszámú szál-A rajnai és a hesszeni muvelésmód kombinációja.

Alszászi művelésmód.

helyezkednek el. Ezzel a módszerrel ugyanis a két szomszédos tőke szálvesszőinek keresztezését is megakadályozhatjuk.

Szív alakú művelésmód. Ezt a módszert (3. ábra) elsősorban ott használhatjuk, ahol több szálvesszőt szeretnénk meghagyni. Azonban ez sokkal munkaigényesebb és gyakori a sűrű növényzet, ami általában többletmunkával párosul.

Móser-féle művelésmód. Manapság már ez az eljárás lassan kiszorulóban van.

Fejművelés. Ennek a művelésmódnak az alkalmazásakor inkább hosszabb szálvesszőt (5—8 rügy legyen rajta) célszerű meghagyni.

Sok azon szőlészek száma is, akik a szálvesszőket függőlegesen, a felső dróthuzal irányárba nevelik, kötik ki. Ez az eljárás (4. ábra) azonban helytelen, mert a sarjhajtások rendellenesen növekednek. Először , ugyanis a csúcson levő, majd a kétéves tőkéből növő hajtások fejlődnek.

A szálvesszőket a dróthuzalokon úgy kell elhelyezni, hogy, a sarjhatások egyenletesen növekedjenek, fejlődésük a tenyészidő folyamán részarányos legyen. Ezt azonban csak szakszerű művelésmóddal érhetjük el.

A metszési munkálatok során

nem tudnánk alakítani. Az említett okokból és a termésszabályozás végett a szőlő növekedését, fejlődését évente mérsékelni kell, figyelembe véve a várható termés nagyságát és a tőkealak fenntartását. A szakszerű metszésnek ugyanis az optimális feltételek, így az elegendő napfény, hőmérséklet, tápanyagellátás, növényápolás, növényvédelem stb. közepette nagy szerepe van a termés szabályozásában.

A házikertekben, a szőiőskertekben különféle művelésű szőlővel találkozhatunk. Sok helyütt még az alapus gondoskodás ellenére sem érik el a várt terméshozamot. Sok esetben a szakszerűtlen nevelés, művelés, továbbá az ökológiai tényezők Figyelmen kívül hagyása stb. okozza a terméskiesést. Hogyan kell tehát a szőlőt metszeni ftgy, hogy jól teremjen, megadja a hozzá fűzött reményeket?

Az utóbbi években mindinkább a szőlő középmagas és magas művelése terjedt el, amely jóval eltér a karós szőlő művelésétől. A huzalos támaszú szőlő ugyanis szabadon fejlődhet, nagyobb a levélfelülete, több napfény éri a levélzetet stb. Az asszimiláció tehát sokkal kedvezőbb, s ugyanez mondható el a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésről is. A metszési munkálatok is nagyban eltérnek a hagyományos, karós művelésű szőlő metszésétől. A kísérleti eredmények bebizonyították, hogy a szőlő az ötödik-hetedik rügyből kifejlődő hajtásokon hozza a legnagyobb termést. Žembery mérnök, a Bratislavai Szőlőtermesztési és Borászati Kutatóintézet dolgozója a kísérletek során megállapította, hogy három rügyig számítva a termékenységi együttható 0,6—1,3, öt rü-Szív alakú mfivelésmód.

10—12 rügyig: Fehérburgundi, Rajnai rizling, Leányka;

12 rügy fölött: Tramini, Sauvignon, Semillon.

Ha a rügyek számát egy tőkére számítjuk át, akkor a több rügyet tartalmazó fajtákon célszerű két tartalékvesszőt és négy szálvesszőt meghagyni. A tartalékvesszőket ágcsonk formájában célszerű meghagyni ügy, hogy két-három rügy legyen rajta^Az egyéves hajtások

vesszőt és két (1—3 rügyes) tartalékcsonkot kell meghagyni, vezetni, amelyek majd a tőke felújítására szolgálnak az elkövetkező évben. Azoknál a fajtáknál, amelyeknél több rügy hagyható meg, három szálveszszőt is vezethetünk.

Alszászi művelésmód. Ennél az eljárásnál (2. ábra) a szálvesszőket U-alakba formáljuk. Ezt a művelésmódot elsősorban ott használhatjuk, ahol a szőlőtőkék 100—200 cm-es sorokban

a következő alapelvből induljunk ki: „Rövid metszéssel a legtermékenyebb rügyeket Is eltávolítjuk“. A lehető legnagyobb terméshozam elérésekor tehát a legújabb tudományos és kísérleti eredmények hasznosításából kell kiindulni. Ezek közé tartozik a metszés is, amely a tenyészidő folyamán a legfontosabb műveletet jelenti.

JOZEF NEMCOK, az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság szőlésze

A petrezselyem levélzete szárítva is értékes

A petrezselyem, egyik legkedveltebb gyökérés fűszernövényünk, manapság bizonyára egy konyhából sem hiányzik. Nem szabadna azonban hiányoznia nyúltakarmányként sem. A gyakorlat ugyanis már bebizonyította, hogy a kellő időben adagolt petrezselyem gyakran feleslegessé teszi az állatorvos meglátogatását.

A petrezselyem levélzete átlagosan 82 százalék vizet, 0,4 százalék zsiradékot, 4 százalék fehérjét, 10 százalék cukrot, 1,5 százalék nyersrostot és 1,7 százalék ásvány! anyagot tartalmaz. Az ásványi anyagok közül a kálium (1000 mg) van jelen legnagyobb mennyiségben. Körülbelül harmincszor több káliumot tartalmaz, mint nátriumot. A petrezselyem a nyomelemekben (főleg vas és réz) is gazdag. Sok karotint és В-vitamint tartalmaz.

C-vitamin-tartalma körülbelül tízszer nagyobb a friss burgonyáétól. Ezen kívül a növény értékes éterikus olajat, afrlolt Is tartalmaz. A petrezselyemnek, mint a házinyulak .takarmányának, elsősorban az átmeneti takarmányozási Időszakban van nagy jelentősége. Ezt számos nyulász bizonyítja.

A levélzet szárított állapotban is megőrzi beltartalmi értékét, ezért a nyúltenyésztők a lehetőségekhez mérten Igyekezzenek elegendő mennyiségű készletet tárolni belőle, főleg a télt takarmánvozásl Időszakra. Megéri a fáradságot! zch-sÉ