Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-31 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 3l s A fejlődő orszá­gokban évente szü­lető 80 millió gye­rek közül több mint betvenmillió soha­sem kerül egész­ségügyi vizsgálatra és a halállal vagy súlyos károsodás­sal járó fertőző be­tegségek ellen vé­dőoltást sem kap. A pipaszár lábú, pókhasú, éhező gye­rekek öreges arcát mindnyájan ismer­jük a tévéből, és-az újságok riport­jaiból. Egészségügyi szempontból is érthető és indokolt, hogy a világ fi­gyelme idén fokozottabban forduljon a gyerekek felé. Nálunk lassan inkább a túltáplálás a gond és mások a feladatok. Szenteljünk mi is több figyelmet a gyerekeknek, úgy, hogy tartsuk jobban szem előtt a fejlődő, a felnőttétől el­térő szervezet sajátosságait. Kezdődjék ez a fokozott gondosko­dás már akkor, amikor a házaspár a gyerek születését még csak tervezi, vagy elhatározza, mert például a ter­hesség legelső időszaka, amiről a leendő anyáknak még szinte nincs is tudomása, a magzat fejlődésének kü­lönösen fontos szakasza. A magzatra —- az anya szervezetén keresztül — már hat a külvilág: hatnak a gyógy­szerek, a nikotin, až alkohol. Igye­kezzünk tehát ezektől a káros hatá­soktól megkíméni a nagyon érzékeny, fejlődő szervezetet. Amikor a baba megszületett, a nyu­godt, egészséges környezet megterem­tésén kívül az anyák legfontosabb feladata a szoptatás, hisz a kis cse­csemő legmegfelelőbb tápláléka az élet első hónapjaiban az anyatej, a­­mely ellenanyagai révén számos be­tegséggel szemben teszi „védetté" a csecsemőt. A csecsemőkorban — érdekükben f— feltétlenül gondoljunk még a kő­Miniíregoli Nylonharisnyák, zoknik szárítására egy vállfa elegendő, ha a farészen kis lyukakat fúrunk, s azokon ke­resztülvezetve — fonalból — kis hur­kokat készítünk. Ezekre tudjuk a szá­rítandó apróbb holmikat akasztani. !gy nem húzódik meg a harisnyák szála, s egyúttal kevés helyet fogla­lunk el a fürdőszobában is. Az úgynevezett szoknyás vállfából is készíthetünk minifregolit, oly mó­don, hogy a két akasztórész között húzunk ki egy nylonszálat. K. K. A róka és a fajdkakas (VIETNAMI NÉPMESE) Egy fajdkakas telepedett meg a falu mellett, az erdőben. Ez a kakas többféleképpen tudott kukorékolni. Minden órában más és más hangon szólalt meg. A közelében lakó róka csodálkozott ezen, felkereste hát a kakast és megkérdezte: — Miért kukorékolsz egész éjjel? A kakas azt válaszolta: — Azért kukorékolok, hogy a falu­beliekkel tudassam az Időt. A róka meg akarta enni a kakast, s ezért megfenyegette: , — Folyton-folyvást kukorékolsz és mégsem vagy fáradt? S nem tudod, hogy a hangoddal zavarod a többie­ket? Miattad az emberek sem tudnak, nyugodtan aludni. Engem sem hagysz pihenni. Haszontalan vagyl Megesz­lek, s akkor minden rendben lesz ... A jajdkakas megijedt, de aztán egy jó ötlete támadt: „Aki időt nyer, éle­tet nyer" — gondolta. Ezért nyu­godtan mondta a rókának: — Kedves róka, ne falj fel engemI Hidd el, senki sem neheztel rám a kukorékolásért. Sőt, a hangom éppen hogy segíti az embereket. Ha nem hiszed, próbáljuk meg: hadd kukoré­koljak ... vetkezőkre: ha a családban volt már valakinek cslpőficama vagy a baba farfekvéssel született, mielőbb vigyük csípőszűrésre; ne feledkezzünk el az orvos által meghatározott mennyiségű D-vitamin rendszeres adásáról; ne mulasszuk el a védőoltásokat, akkor sem, ha a gyerek valamilyen heveny betegség miatt hem kaphatta meg időben. Kivételt csak az jelenthet, ha a gyereket bizonyos oltástól — egyéb betegsége miatt >— eltiltják. A nagyobb csecsemők táplálásakor már vegyük figyelembe azt, hogy a növekedésben elsősorban zömmel ál­lati eredetű fehérjére és vitaminokra van szükség; étrendjükben a későb­biekben se legyen túlsúlyban a szén­hidrát és a zsír. Már korán teremtsük meg a lehetőséget a szabad mozgás­ra, de a gyerek mozgásfejlődését ne erőltessük. A friss levegőhöz is mi­előbb szoktassuk hbzzá, még a „téli babákat“ is, és a szabadban való ját­szás egész gyermekkorukban a nap­nak elmaradhatatlan része legyen. A bölcsődés, majd óvodáskorban az addigi látványos súlygyarapodás még lassul s ezt „agyonetetéssel" ne is szorgalmazzuk. Ez a korszak a szel­lemi teljesítmények gyarapodásának, az ügyesedésnek jelentős és igen kedves időszaka. Ilyenkor lehet a csecsemőkorban elkezdett rendszeres­séget, helyes életritmust egyre tuda­­tosabbá tenni anélkül, hogy a mos­dásra, az esti lefekvésre, a szobatisz­taságra vagy a fogmosásra veréssel, szidással kellene rákényszeríteni a gyerekeket. Ebben az életszakaszban kezdődik a fogak gondozása is, ami nemcsak- a fogmosásból, hanem a rendszeres fo­gászati ellenőrzésből^ is áll, hiszen a tejfogak károsodása a maradandó fo­gakra is hatással van. Az iskoláskor új fejezet minden gyerek — és család — életében. Ez a szervezet talán legkiegyensúlyozot­tabb állapota, amelyben piajd csak a kamaszkor hoz ugrásszerű, „viharos“ változást. Ügyeljünk arra, hogy ezt-az egyensúlyi állapotot aránytalan testi vagy szellemi terhelésekkel ne bil­lentsük ki. A feladatokat ne egy el­képzelt, hanem a valóságom gyerek képességeihez szabjuk. Mindenáron szakítsunk időt arra, hogy temérdek élményüket, a számukra világrengető iskolai vagy egyéb eseményeket es­ténként elmondhassák, mert ezzel igen sok lelki majd testi betegségnek — szorongásoknak, ideges panaszok­nak, neurózisoknak . vehetjük elejét. Az iskoláskor másik fő gondja, hogy az egésznapos mozgás után padba vagy asztal mellé kényszerülnek a gyerekek s csupán az iskolai torna nem elegendő. Általában ilyenkor kezdődnek az ortopédiai , gondok: a görbe hát, a lúdtalp, ezért vegyük szemügyre az egyre nyurgább, de rossz testtartású gyerekeket. Sokszor a látási panaszok is csak az iskolá­ban derülnek ki. A serdülőkori gondokat is könnyeb­ben megértjük, ha tudjuk, hogy a szervezetben milyen nagy átalakulá­sok mennek ilyenkor végbe és hogy bizonyos aránytalanság, feszültség tá­mad a biológiai értelemben már „fel­nőtt“, de lelkileg-szellemileg még éretlen gyerekben. Ha valóban az életkori sajátossá­gokat figyelembe véve fordulunk a gyerekekhez, okosabban, jobban, hasz­nosabban szeretjük őket. S ennek a hatása nemcsak a gyerekek évében, de a továbbiakban is érvényes marad. Dr; JERNEY JUDIT Ф Különböző anyagokat külön­féleképpen kell beszegnünk. Igen vékony, muszlinszerű a­­nyag beszegésére használjuk a „göngyölt“ szegést. Az anyagot, a szélén, kissé megnedvesített ujjunkkal felpödörjük, és igen apró öltésekkel a szálat a fel­göngyölt rész alatt vezetve, be­szegjük. így járunk el például nylonkendőknél, 'muszlinsálak­nál. A „kétszer áthajtott szegést“ alkalmazzuk minden vászon vastagságú anyagnál. Az anyag szélét körülbelül fél centimé­­ternyire behajtjuk és ismét be­hajtjuk, minden behajtást kör­münkkel erősen végighúzunk. Apró, tűszúrt öltéssel (vagy gépvarrással) közvetlenül a be­hajtás szélén levarrjuk az anyagot. m. m.- Ezzel a kakas kukorékolni kezdett. Majd így szólt: — Így kukorékolok éjfélkor. Az emberek még alszanak, senki sem kel fel... Valóban, a falubeliek mélyen alud­tak ekkor. Hiszen Ilyenkor még sem­mit sem kell csinálni. A kakas megint kukorékolt, majd azt mondta: — így kukorékolok két Órakor. Most sem ébrednek fel, mert még na­gyon sötét van. A falubeliek még mindig nyugodtan aludtak. A kakas megint kukorékolt egyet, majd így szólt: — Így kukorékolok hajnal előtt. Most majd az emberek felkelnek és készülődnek a mezőre. Valóban, erre a kakasszóra a falu­beliek siettek felkelni és reggelizni. A róka pedig figyelte; úgy történik-e minden, ahogy azt a kakas mondja. A kakas megint kukorékolt egyet és azt mondta: — Így kukorékolok hajnalban. Az emberek most már mehetnek a mun­kába. A falubeliek végeztek a reggelivel, és az újabb kakasszóra a mezőre in­dultak. Meglátták a rókát, azonnal üldözőbe vették és agyonverték. Így járt túl a róka eszén a fajd­kakas. Fordította: Vu Truong Thang, vietnami ösztöndíjas Feleselő Csere-here fogadom, kiskocsimat eladom. Keresek egy Karikát, / fogok elé paripát. * Aranysárkányt veszek én, fennakad a fa hegyén. Mássz utána, hogyha mersz, engem pofon sose versz. * Reggelre, ha akarom, égig érhet a karom. Sárkányod a fa hegyén enyém lesz, te nagylegény. NÉMETH MARTA A leendő kisiskolások kötelező orvosi vizsgálatán, de amikor a szülő „magánbetegként“ viszi gyerekét az orvoshoz, mindig; akad 3—4 gyer­mek, aki felzaklatja a váróterem csendjét azzal, hogy hisztériás zoko­gásban tör ki félelmében. Ezek, az orvostól előre elriasztott gyermekek, rendszerint azok, akik • nem jártak óvodába. Az óvodások ugyanis megszokták, hogy őket rend-' szeresen vizsgálja a doktor nénijük vagy a doktor bácsijuk. Azt is tud: jók, hogy a vizsgálat nem fáj. És mégisl. Amikor több óvodából, illetve az otthonból iskolába kerülő gyermekek csoportjában néhány kislány, kisfiú rákezd a jajveszékelő sírásra, ez a pánikhangulat rájuk is átra­gad. Nehéz" megnyugtatni a kicsiket. Némelyik csak sír, és nem is tudja megmondani, hogy miért. Sír; mert sírnak a társai iá. A megriasztott kis félősök, a zokogás kezdeményezői azok közül ke­rülnek kí, akiket otthon, már egészen kis kortól kezdve az orvossal Ijesztgettek, nagyon helytelenül. . . Engedetlen, nyugtalan, szófogadatlan volt Marika, az‘ édesanyja rögtön azzal fenyegette: "л „Megállj! Elviszlek a doktor bácsihoz, majd kapsz rosszaság ellen injekciót! jó vastag tűvel, hogy fájjon!“ V A kisleány sokszor hallja ezt a fenyegetést, éS amikor egy fájdalom­­mentes; vizsgálatra kerül sor, olyan keservesen zokog és annyira fél, hogy kékül, zöldül a sírástól. Zavarja, nehezíti az orvos munkáját és árt önmagának. Ö, szegénykém, nem hibáztatható, hiszen kétéves korától kezdve hallotta sorozatosan a „borzalom“ kilátásba litíyezésétj Sajnos, sok ilyen Marika van, s azt, hogy a sírás-rívás, jajveszékelés előzményét ilyen jól tudom, annak köszönhetem, hogy ezek a, kis hatévesek könnyen elmondják, ami a szívüket nyomja, s amikor nyugtattam őket, mind be­vallotta, hogy miért fél annyira. Kedves kis jelenetek játszódnak le az ilyen, Vizsgálat előtti feszült­ségben, amikor egy-egy okosan felvilágosított másik hatéves kíséreli meg megnyugtatni riadt társait. Szavaiból kicseng a helyes szülői neve­lés lényege, amikor így bátorítja a sírókat: „Ne sírj, kislány? (Még nem ismerik egymást.) Nem fáj a vizsgálás! A doktor néni jót akar nekünk. Azt akarja, hogy ne legyünk betegek!“ Helyesen teszi a szülő, ha oltások előtt is őszintén, megmondja a gyer­meknek, hogy: „Most elmegyünk a doktor bácsihoz:, ő ad egy oltást. Icipicit fog fájni, egy kis szúrást érzel majd. Okos gyerek nem sír, mert tudja, hogy az oltás megvédi a csúnya kiütéses betegségtől.“ így a gyermek felkészül rá, és nem éri váratlanul a „támadás“, úgy, mint azt a gyermeket, akit becsapott, a szülője, mért otthonról azzal indul el vele, hogy csak sétálni mennek, azután becsalja az orvosi rendelőbe a másik hazugsággal, hogy csak meghallgatja a dbktor néni. A gyermek hisz, gyanútlanul várja a vizsgálatot és egyszer csak jön a „döfés“, ami százszorosán fáj, mert váratlanul érte, no meg azt is érzi, hogy becsap* ták, rászedték. Ezt a gyermeket másodszor nagyon nehéz lesz orvoshoz vinni. Nagyon fontos, hogy a gyermek és az orvos viszonya jó legyen. Egé­szen kicsi kortól kezdve kell rendszeresen hallania, hogy tőle csak se­gítséget kap. Segít akkor, amikor észreveszi a gyermek testén a rend­ellenességet (csípőficam, rossz testtartás, lúdtalp stb.). Segít, amikor gyógyító cseppeket vagy oltást ad súlyos és veszélyes fertőző betegségek megelőzésére. És segít akkor, ha beteg a gyermek és orvossággal, injek­ciókkal meggyógyítja. Mindig tisztelettel beszéljünk a gyermek előtt az orvosról. Ne bírál­juk! Érezze, hogy feltétlen bizalommal viseltetünk az orvosunk iránt. Legyen a család jó barátja. Ha a gyermek ezt hallja, tapasztalja, akkor ő is ilyen érzésekkel kötődik az orvoshoz, bizalmas lesz hozzá később is, és serdülőkori problémáival is bátran felkeresi. Dr. Gergely Károlyné VÍZSZINTES: 1. ötvenkettő van be­lőle egy évben. 3. Város Csehország­ban. 7. Kiflidarab. 10. Hamis. 12. Ke­vert sor. 14. Király olaszul. 15. Szlovák személyes névmás. 17. Azon a helyen. 19. Nem mozog. 20. Konyhakerti nö­vény. 21. Rózsa kö­zepe. 22. A hajó hátsó része. 24. Menetrendi rövidí­tés. 26. Alumínium vegyjele. 28. Fél zsabó. 30. Kötőszó. 31. Betegség jele. 32. Város Csehor­szágban. 33. Pa­­szuly. 34. Gátszé­­lek. 36. Hímállat. 38. Tantál vegyjele. 39. Állami illeték. 41. Kukucskál. 43, Negatív válasz. 44. Alarm. 45. Kis Ág­nes. 46. Menyasz­­szony. 48. Labda a hálóban. 50. Indu­latszó, 53. Szeszes ital. 54. A Balaton is az. 55. Laoszi néptörzs. 57. Mai ne­ve Košice. 59. Király franciául. 60. Város,az NSZK-ban. 61. Ä. M. 62. Ser­­tésiak. 63. Érzékszerv. . 64. Ütőkártya 65. Pán hangszere. 66. Ad acta. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Lélegzik. 4. Földet túr. 5. Az idézet- második része. 6. Lisztfínom­­ság-jelzés. 8. Gyógykenőcs. 9. Az idé­zet harmadik része. 11. Izomszalag. 13. A másik oldalra. 15. Folyó Er­délyben. 16. Francia művészet. 17. Rendben van angolul. 18. Halféleség. 23. Névelő. 25. Zokog. 27. Szemével észlel. 28. Panaszszó. 29. A Rhone mellékvize. 30. Fél tucat. 35. jószívű teszi. 37. A mélybe. 39. japán gyöngy­halásznő. 40. Időegység. 41. Csüng. 42. Ruhadarab. 47. Föléje. 49. Sertés­lak. 51. Csendes. 52. Férfinév. 53. Sors betűi. 54. Zsidó vallási szertartási tárgy. 56. Róma közepe. 57. Nagyobb edény. 58. Török férfinév. 59. Korhol. Beküldendő a függőleges 1, 5 és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A 10. számú keresztrejtvény helyes megfejtése: A Szovjetunió következe­tesen megvalósítja békepolitikáját. Könyvnyertesek' Lelovics Tiborné, Diakovce (Deáki), Demian Emil, Gab­­číkovo (Bős), Kránitz István, Turíia nad Bodvou. (Torna). Л 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents