Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 12. szám

1979. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Kiállták a próbát — Az itteni élet — mondja az autó­buszon útitársara —semmivel sem el­maradottabb, mint a központi közsé­gekben, vagy a kisvárosokban. Ré­gebben itt is gyakran hallottuk a le­néző „paraszt“ jelzőt, de már teljesen megszűnt ez a megkülönböztetés. Pe­dig mély és szívós gyökerei voltak. Elpusztította őket az idő. Igen az idő, melyet ha hasznosan használunk fel, súlyos társadalmi be­tegségeket, emberi sebeket képes be­gyógyítani. A Szilicei-fennsikon is fel­emelte azokat a rétegeket, amelyek szellemileg és anyagilag elmaradot­tak, számkivetettek voltak ... A falujáró krónikás első útbaigazí­tója a Dlhá Ves-i (Hosszúszó) Hnb elnöknője, Bacsó Istvánná volt. Húsz éve dolgozik a helyi nemzeti bizottsá­gon, s tanúja volt a letűnt történelmi kornak, mozgatója a fejlődésnek. Sok kedvező változásról tud beszámolni. Mindezt szerény szavakkal mondja: — Oj családi házak épültek, beve­zettük a villanyt, portalanítottuk a falu utcáit... Anyagiakban, szelle­miekben módosabbak, gazdagabbak lettek az emberek. Oj családi házak? Valóságok palö * tákl A településre ma már városias forma jellemző. A lakáskultúrával Is elégedett a hnb elnöknője. Rendezettek a porták, a ház körüli kertekben sok a gyümölcsfa. A kerí­tések változatosak, de nincs rajtuk semmi giccses. A falu munkaképes lakosságának hatvan százaléka az iparban dolgo­zik. A fiatalok viszont már nem in­gáznak, helyben, a szövetkezetben ke­resik meg a kenyerüket. Ez így he­lyes és így van rendjén. Egyben ez rányomja bélyegét a falu fejlődésére is. A fiatalok helyben építkeznek, ide nősülnek, vagy mennek férjhez. Az utóbbi időben új művelődési ház, bevásárlóközpont és tejbolt épült. Az üzletekben a havi forgalom meg­haladja a háromszázhúszezer koronát. — Sajnos, vannak gondjaink is — mondja Bacsó Istvánná. — A családi lakásépítkezéseket egyenlőre le kel­lett állítanunk. Az államilag védett területek egyre nagyobb helyet fog­lalnak el, s így nem tudjuk házhely­hez juttatni a fiatalokat. Az élet vi­szont itt is élni akar. A szövetkezet segítségével szeretnénk a lakásproblé­mát megoldani. Szűkösnek bizonyult az óvoda, de problémák vannak az is­kolával is. XXX Milyen képet tár a látogató elé a gömörí Hosszúszó? Sokan talán nem is tudják, hogy a falu határában van hazánk legnagyobb barlangrendszere. Húsz kilométer hosszú, s egy része áthúzódik Magyarországra, ahol Agg­telek néven ismert. A hazai szakasz bői jelenleg ezerhétszáztizenöt méter járható. A magas dombhátak, a mocsaras, kötött és szikes talajok itt egyaráni megtalálhatók. Sudár törzsű fenyőer dők, kisebb-nagyobb ligetek teszik változatosabbá a tájat. A mezőgazda - sági termelés szempontjából viszont nem mindig előnyös a természet cső dás varázsa. Ez a föld, ez a talaj nem fizet gazdagon, s gyakran teszi pró­bára megművelőít. Az időjárás sem kényezteti el a helybelieket, gyakran pedig' a hegyekből lezúduló víz teszi tőnkre a termést. XXX Elsőként 1949 februárjában Ardovóii (Pesőcardó) alapítottak szövetkezetei, majd az ötvenes évek elején Silické Brezován í Borzova 1. Hosszúszón, Во húöovón (!.*■kényé), Coltovón (Csoltó) és KeCován (Kecső) tüntették el a mezsgyéket. Az efsz-ek 1973-ban egyesültek. Így alakult ki a Szilicei­­. fennsík háromezerszázhuszonhat hek­táros nagyüzeme, mely a rossz talaj- és éghajlati viszonyok ellenére is jó termelési eredményekkel dicsekedhet. Greso Bélát, a szövetkezet alelnö­­két — egyben az üzemi pártszervezet elnöke is — kértük fel, hogy hatá­rozza meg a fejlődés legfontosabb mérföldköveit. — Eredményeinkre méltán lehetünk büszkék. Például míg 1972-ben mező­­gazdasági bruttótermelésünk huszon­­hárommíilió-ötszáznegyvenháromezer korona volt, addig tavaly már elértük a 34 millió hetvenkilencezer koronás értéket. Szövetkezetünkben ma már mindenki megtalálja biztos megélhe­tését. A dolgozókra eső átlagkereset kétezerötszáz-háromezer korona kö­zött alakul. Mfg kezdetben elavult módszerekkel gazdálkodtunk, ma tu­dományos megalapozottsággal és kor­szerű gépekkel valósítjuk meg a ter­melést. A betakarítást, szárítást és tisztítást szintén korszerű gépekkel és beren­dezésekkel végezzük. Az utóbbi évek­ben korszerűsítettük elavult gazdasági épületeinket, így a sertéslstállókban, borjúneveldékben jó körülmények kö­zött dolgozhatnak az emberek. A te­hénistállók közül is többet felújítot­tunk. Folyamatban van egy ötszázhat­van férőhelyes tehénfarm építése is. 0) szociális helyiséget építettünk, ahol üzemi konyhát is létesítettünk. Egyszóval mindent megteszünk, hogy a fiatalságot megnyerjük a mezőgaz­daságnak. Ezt a célt szolgálja a la­kásépítés is. XXX — Hogyan segítik elő az Aranyka­lász Efsz-hez tartozó falvak kulturá­lis fejlődését? — Az egyesült szövetkezethez tar­tozó falvak mindegyikében fellelhető az efsz támogatása. Kecsőn és Leke­­nyén korszerű művelődési ház épült. Az erdői kultúrotthon átépítése is az egyesülés után történt. — Ezek szerint sokat költenek kul­turális célokra? — Igen. Egyesítés előtt a kis szö­vetkezetek nem voltak képesek elő­mozdítani a falvak kulturális életének a fellendülését. Az egyesülést köve­tően 1975-ben hetvennyolcezer, tavaly viszont már százkilencvennyolcezer koronát fordítottunk dolgozóink szo­ciális és kulturális igényeinek a ki­elégítésére. A legnagyobb összeggel a népművelési tevékenységet támogat­juk. A tagok számára színházjegyeket biztosítunk, segítjük a népművészeti tevékenységet is. A fennmaradó ösz­­szegböl gyógyfürdő-beutalókat vásá­rolunk, szociális segélyeket fizetünk, s fedezzük az üzemi üdültetéseket, s a tömegsport fejlesztésével kapcsola­tos költségeket. Messzemenően gon­doskodunk dolgozóink továbbképzésé­ről is. XXX — Nálunk a továbbképzés kötelező — Jelentette ki határozottan Gresó Béla. — Ennek a célja világos. A főága­­zatvezetők tudják, hogy az ágazatban dolgozóknak milyen konkrét ismere­tekre van szükségük. A tanfolyamok anyagát ennek megfelelően állítjuk ősze. Vizsgázniuk is kell a résztve­vőknek, de nem abból, hogy általában ■hogyan lehet-jó búza-*vagy kukorica­­termést elérni. Azt is tudniuk kell, hogy milyen az egyes táblák talaja, tápanyagtartalma, s a felszín meny­nyiben akadályozza a talajmunkát, s az utóbbi években milyen növénye­ket termeltünk ezeken a táblákon. Vagyis azt kell elsajátítaniuk, hogy itt a mi földjeinken és az itteni ter­mőhelyi adottságok között hogyan le­het gazdag termést elérni. XXX Hazatérés előtt betértem az egye­sült szövetkezethez tartozó egyik falu könyvtárába. A könyvtárosnő öröm­mel újságolta, hogy beszereztek né­hány új példányt Illyés Gyula: Pusz­ták népe című könyvéből. A könyvet állítólag a fiatalabbak közül is többen olvassák. Talán érzik, hogy szükségük van rá, mivel ma már csak az idős emberek tudják tapasztalatból, milyen volt annak idején a pusztaiak és az elzárt falusiak sorsa. A hír megörvendeztetett, mert a mai világunk méltó értékeléséhez,<és holnapunk okos formálásához tegna­punk ismerete is szükséges. ILLÉS BERTALAN A hostovcei szövet­kezetnek négy juh­­szállása van. A közel­múltban a Dolný Ma­ši rov-i szállásra láto­gattam, ahol az állo­mány meghaladja az ötszáz darabot. Idény­ben itt az állatok jól hasznosították a dús legelők termését. A- míg a juhok a lege­lőn voltak, Marék Bo­­šiak juhász a jó mi­nőségű juhtejből íny­csiklandozó zsencsicét és gomolyát készített. A gondos Juhásznak és segédjének köszön­hető, hogy az elmúlt évi tervfeladatokat si­keresen teljesítették. Marek Bogiak, a ju­hász és Eliáš Drien­kovsky, a segédje, a gomolya készítése közben. P. M a t i s Az ötezerkétszáz hektáron gazdál­kodó buzicai (Buzita) Május 1 Efsz egyike Kelet-Szlovákia azon mezőgaz­dasági üzemeinek, ahol a termelés dinamikus fejlődése mellett egyre jobban elmélyül a marxista-leninista eszmékre támaszkodó egységes szo­cialista közgazdasági szemlélet és a munkásparaszt-szövetség lenini esz­méje. — Szövetkezetünk öt falu — Buzi­­ca IBuzita), Komarovce (Komáróc), Nižný Lanec (Alsólánc), Re&ica (Res­te) és Cestice (Szeszta) — egyesülé­séből vált igazán szilárd mezőgazda­­sági nagyüzemmé, — jegyezte meg Tóth Ernő elvtárs, a szövetkezet mel­lett működő üzemi pártszervezet agilis elnöke, majd foly­tatta: — Persze, hosszú és göröngyös utat kellett megten­nünk, amíg idáig jutottunk, amíg tel­jes mértékben bizonyítani tudtuk a kis- és középparasztság előtt, hogy a falvak fejlődése, illetve a mezőgazda­ságban dolgozók jóléte a mezőgazda­ság szocializálásáról szóló lenini alapelvek helyes megértésétől és an­nak sikeres megvalósításától függ. Községeinkben a falvak szocialista átalakulásáról szóló lenini alapelvek, illetve a CSKP IX. kongresszusán el­fogadott agrárprogram eszméjének el­ső meghonosítói és úttörői többnyire a pártszervezetek megalapítói, oszlo­pos tagjai voltak. Közülük mindenek­előtt szeretném ki­emelni Varga Vik­tor elvtársat, aki Buzitán 1924-ben nyolc taggal meg­alakította a kom­munista párt első sejtjét. A pártszer­vezet, illetve az efsz alapító tagjai közül Tóth Ernő, Boskai Pál, Szanyi György, Luéskai Gyula, Dankó Gyu­la és Ignáth Péter neve érdemel említ A szövetkezeti eszme megvalósítá­­dáétTt-Niarcba szállt: Szanyi Mihály, Kmec Mihály — a Buzitai Efsz első elnöke volt — Zsiga István, Szaniszló László és fenigár Vilmos. Harcuk nem volt könnyű, mert az említett falvak lakosságának többsége kis- és közép­parasztokból tevődött össze, akik eleipte a végsőkig ragaszkodtak föl­­decskéikhez. Nem véletlen, hogy a közös gazdálkodás „fecskéi“ itt is a nincstelenek, a kizsákmányolt föld­munkások voltak, akik a báró és a környék földesurainak földjein dol­goztak. — Bizony nem volt könnyű dolguk az úttörőknek — vette át a beszéd fonalát V a j á n y 1 László, az egye­sült szövetkezet el­nöke. — Bár volt bizo­nyos elképzelé­sünk. ismeretünk, ám ez nem volt I elegendő A tapasz- I telt gazdákra pedig í nem számíthattunk. I Ezek ellenséget, I földjeik elrablóit látták a közös és a pártszervezet vezetőiben. Ezenkívül az efsz-be beállt kis- és középpa­rasztok által összpontosított termelési eszközök sem voltak megfelelőek a nagyüzemi termelés biztosításához. Nem véletlen, hogy az első két évben elért hozamok nem érték el a meg­alakulás előtti eredményeket, ami ko­molyan hátráltatta munkánkat, illetve a nagyüzemi gazdálkodás további pro­pagálását. A hiányos pénzalap sajnos még a szövetkezeti gondolattal szimpatizáló­kat is megrettentette, s így az efsz­­ből az ötvenes évek elején többen ki­léptek. A FEJLŐDÉS MÄSODIK HATÁRKÖVE Az efsz életében a teljes kibonta­kozás, a fejlődés második határköve 1973 volt, amikor Buzita, Alsólánc, Komáróc, Szeszta és Reste szövetke­zeti dolgozói úgy döntöttek, hogy egyesítik erejüket. Megkezdődött egv nagyméretű meliorációs munkafolya­mat — huszonhétmillió korona beru­házással —, melvnek következtében ezerhétszázhetven hektáros, eddig használhatatlan, vizes, lápos földterü­let vált jó minőségű termőfölddé. Ma már szinte természetes, hogy az egy­kori mocsárvilág helyén silókukorica terem. A növénytermesztés fejlődése tör­vényszerűen magával hozta az állat­­tenyésztés fellendülését. — Bár gazdasági eredményeink — az ország élenjáró szövetkezeteihez hasonlítva nem kiválóak, de a di­namikus fejlődés itt is felmérhető — jegyezte meg Tóth elvtárs. Az egyesülés idején a borjúnevelés­ben például harminc százalékos volt az elhullás, ami 1,9 százalékra csök­kent. Tavaly az anyakocánként elvá­­laszott malacok száma meghaladta a 20,8 darabot, ami kerületi elsőséget jelentett. Az említettekhez hozzá kell még fűznöm, hogy nem megvetni való a tenyészsüldő-tartásunk sem. Az ér­tékesített fiatal tenyészállatok hat­vanöt százaléka „ER“, harminc száza­léka pedig „E“ minősítést kapott. Az elért eredményekkel kapcsolat­ban meg kell még említenem, hogy Papp Zoltán mérnök — főzootechni­­kus — irányításával állattenyészté­sünkben meghonosodott a pontosság, a fegyelem, s példás lett a munkahe­lyek tisztasága, szociális ellátottsága: minden istállóban öltöző, mosdó és zuhanyozó található. Az efsz termelési eredményeit a számok is hűen dokumentálják. Az efsz össztermelés! értéke hetvenkét - millió-hatszázkilencezer korona volt, amely csaknem nyolcmillió koronával több az 1977-es évinél. J0 KÖZÖSSÉGBEN A szövetkezet fejlődésével párhuza­mosan fejlődtek a falvak is. Az egy­kori sáros utcákat portalanított utak váltották fel. A hnb és az efsz gyü­mölcsöző együttműködése során jár­dákat, korszerű művelődési házakat építettek. A hajdani nincstelenek, egykori szegényparasztok jómódú szö­vetkezeti tagok lettek, akik a kis és egészségtelen földpadlós házaikat új, korszerű lakásokkal cserélték fel. — Nézz csak jól körül — biztatott Vajányi elvtárs. Mindaz, amit látsz, már a közös gazdálkodás eredménye. A buzitai Május 1 Efsz-ben az anyagiak mellett gondosan törődnek a tagok műveltségének, szakmai és politikai tudásának gyarapításával, valamint világnézetük formálásával is. Az utóbbiakkal kapcsolatban hadd idézzem a pártszervezet egyik gyűlé­sén elhangzottakat. Örömmel és büszkén újságolták az üzemi pártszervezet tagjai, hogy elnö­kük, Vajányi László, mindig igazi ér­tője és támogatója volt a tagságnak, s a szövetkezetben dolgozó fiatalok­nak. Talán éppen rajta keresztül sze­rették meg a közöst, a földet, mely­nek ma urai. nem pedig rabjai. A dolgozók elmondották, hogy a szövetkezet által szervezett közös ki­rándulások nemcsak kellemesek, de tanulságosak is. Ezek során ismerték meg hazánk és Magyarország élenjáró mezőgazdasági nagyüzemeit, ahol ér­tékes tapasztalatokat szereztek. Egy szó mint száz, a Buzitai Efsz-ben iga­zán törődnek a szövetkezetben dolgo­zók kulturális és szociális szükségle­teinek kielégítésével. Nemcsak kor­szerű művelődési otthont, de szép és egészséges üzemi konyhát is építet­tek, melyben kedvezményes áron ét­keznek az efsz dolgozói. Az új, a szebb és gazdagabb élet az emberek öntudatában is visszatük­röződik. Elmondhatjuk, hogy az efsz tagsága saját tapasztalataiból, saját életén keresztül győződhetett meg Kle­ment Gottwald elvtárs szavairól is: „A falvak szocializálása nélkül nem lesz szocializmus Csehszlovákiában“. XXX Befejezésül Vajányi László — az SZNT képviselője és az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának tagja — szavait idézem: „Szövet­kezetünk három évtized alatt elért termelési eredményei meggyőzően bizonyítják, a párt szava beigazoló­dott: a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás demokratizmusával, emberségé­vel felemelte a dolgozókat. S mi ter­mészetesen igyekszünk a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta ezen lehetősé­geket hasznosítani. Ennek a gazdál­kodásnak a korszerű tervezésen, a szocialista demokrácia elvének követ­kezetes betartásán, a párt vezető sze­repének érvényesítésén, s a dolgozók széles körű kezdeményezésén kell alapulnia. KERTÉSZ PÄL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents