Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
A kert talajának művelése TALAJMÜVELÉS IÁEANYAGPÓTLÄS NÖVÉNYVÉDELEM A talaj legíontusí-bb tulajdonságainak kialakítása és a termelés számúra legalkalmasabb talajállapot fenntartása csak folyamatos és következetes talajmunkával, munkálatokkal érhető el. A növények víz- és tápanyaggazdálkudása, a levegőcsere, valamint a talaj élőlényeinek tevékenysége, a meg felelő mélységig fellazított, megmunkált talajban lényege sen kedvezőbb. A szakszerű talajművelés nemcsak a kedvező talajállapot megfelelő szinten -tartását segíti elő, hanem növeli a terméshozamot is. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a mélyen megforgatott talajban gyorsabban és terebélyesebben fejlődnek a gyökerek, hogy a talajmíivelés során irtjuk a káros gyomnövényeket, illetve csökkentjük a növényi kórokozók és kártevők számát. . Az ősszel forgatott, felásott vagy felszántott föld tavaszra rendszerint porhanyóssá válik, felszíne olyan — ahogy monda ni szokás —, mint a hamu. Néha azonban előfordul — főleg fesős telek után, vagy amikor a mélyen átfagyott talajon hirtelen elolvad a hó —, hogy latyakossá, iszapossá válik, felszíne erősen cserepes, alul viszont tömődött, összeiszapolódolt. Ilyen esetekben a talajba csak alapos mélykapálás után lehet vetni, ültetni. A tömődött, zárt talajfelszín természetesen a vizet is nehezen ereszti át, így egy kiadósabb eső után a víz a felszínen marad, s ha kissé lejtős a talaj, el is folyik. A felszínen álló víz ugyanakkor eliszaposithatja a talajt, eláztathatja a morzsákat, rögöket. Ez általában a porhanyós talajfelszín megszűnésével párosul. Az elfolyó víz ugyanakkor talajt, feltalajt is visz magával, s ezáltal pusztító munkát végez. A víz is hiányzik onnan, ahonnan elfolyt. Ugyanakkor a mélyebb részekben — ahol megáll — kárt okoz. Ezekben a rétegekben ugyanis már felsleges és csak iszapolja, levegőtlenné teszi a talajt. A nyílt, porhanyós talajfel szín — amely a víz iszapodó hatásával is meglehetősen ellenálló morzsákból vagy legfeljebb könnyen szétömlő kis rögökből áll — a vizet befogadja. Ehhez azonban jó minőségű és szerkezetű talajra vgn szükség, mert például az erősen savanyú vagy a szikes talaj morzsái nem ellenállóak. A morzsákat ugyanis a talaj jó minőségű ra gasztóanyagai teszik ellenálló, vá. Ebből lényegében arra következtethetünk, hogy a talajművelés az egészséges, hibátlan talajokon sokkal könnyebb, s hatása is tartósabb. A talajművelés azonban még a legjobb talajokon sem biztosítja hosszú időre a laza szerkezetet, tehát időnként ezt a műveletet meg kell ismételni. A művelés utáni előnyös talajállapot ugyanis nemcsak a termesztett növények számára kedvező, hanem a gyomok is újra kinőnek és jól fejlődnek. Ezeket pedig nem szabad megtűrni, mert vizet, tápanyagot, levegőt és napfényt vonnak el a kultúrnövényektől, ezért ismételt talajműveléssel kell őket elpusztítani. A növények termesztésére alkalmas talaj, különösen annak felső 60—100 cm-es rétege nem holt anyag, hanem aktív, biológiai és kémiai folyamatok színtere. Talajműveléssel az ember elsősorban azért avatkozik bele a természetes folyamatba, hogy azt saját érdekeinek megfelelően a kultúrnövények számára még kedvezőbbé tegye. Éppen ezért hangoztatják a szakköny vek, hogy a talajművelés fő cél a növények számára kedvező talajállapot, az úgynevezett talajérettség megteremtése. Azzal ugyanis, hogy a talaj felső 30 cin-es rétegét, egyes esetekben pedig a mélyebb rétegeket is, különböző eszközökkel forgatjuk, porhanyójuk, javítjuk a talaj levegőzöttségét, szabályozzuk hőmérsékletét, víztároló és vizvezető képességét, ezeken keresztül pedig a már említett biolóigai és kémiai folyamatok aktivitását, ami a már említett talajérettséghez vezet. Ugyanakkor a talajművelésSel, elsősorban a forgatással, de a talaj porhanyitásával is a talajba juttathatjuk azokat a szerves anyagokat és szervetlen tápanyagokat, amelyek fokozzák a talaj termőrétegének tápanyagszolgálta tó-képességét. Talajművelésre tehát azért van szükség, hogy a talajfelszín állandóan nyílt, porhanyós, vízbefogadásra kész és alkalmas legyen, a gyomnövények pedig ne fogyasszák feleslegesen a talaj víz- és lápanyagkészletét. Mindemellett a porhanyós, laza és levegős talajfelszín jó szigetelő is. Erre a hőszigetelő képességre különösen a nyári melegben és szárazság idején van szükség. A tömődött talaj részecskéi ugyanis közelebb vannak egymáshoz, így szinte „kézről kézre" adják a felülről rájuk áradó hősugarakat. Ezáltal a mélyebb talajrétegek is alaposan felmelegszenek. Ezzel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy az erősebben felmelegedett talaj erősebben is párolog. Ennek következtében a tömődött talaj mélyen kiszárad. Nem így van ez a laza felszínű talajnál. Ebben ugyanis a talajrészecskék egymástól távolabb vannak, nem vezetik a meleget, a mélybe, vagyis az ilyen laza talajtakaró jó hőszigetelő. Nem melegszik fel anynyira, s nem is párolog el belőle annyi víz, mint a tömődött talajból. Lényegében ugyanez vonatkozik a lehűlésre is. (Folytatjuk) Mágfarkasd (Vlőany) csakw nem egy hajításnyira esik Szímőhöz (Zemné). Igaz, a Vág folyó éket ver a két község közé, de közöttük van még Negyed (Neded) község is. Mivel a folyón errefelé nincsen híd. Gután (Kolárovo) keresztül juthatunk el jiozzájuk. Gyerekkoromban az idősebbek az mondották, hogy Vágfarkasd és Negyed a Csehszlovák Köztársaság zöldségellátásának éléskamrája. Az emberek igen nagy szakértelemmel termeltek a lapá jós, meleg és iszapos földhordalékon, amit valaha a Vág töltésének szakadásakor hordott szét az ár. , Vágfarkasdra való megérkezésemkor vendéglátóm ünnepi ruhában fogadott. A fehér ing, sötét nyakkendő hamisítatlanul jelezte, hogy valahová készül. Kezében egy papírszeletet tartott, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Helyi Szervezete évzáró taggyűlésének meghívóját. Vele mentem én is. A kultúrházban fehér abroszokkal terített asztalok, s rajtuk aranysárga és vérpiros színű almákkal megrakott kosarak fogadták az érkezőket. Ez már előre elárulta, hogy almából bőséges termést takarítottak be. Négyszázan lehettek a meghívottak. Igaz, a tagság létszáma hatszázötven körül van, ami egyben azt is jelenti, hogy a szervezetnek a lakosság egynyolcada tagja. Az elnöki beszámolóban, majd a vitában is gyakran hallottam azt a kijelentést, hogy a farkaséi emberék híresek a mezőgazdasági termelésben, de még inkább a zöldségtermelésben. A büszkeség jelző jogosan illeti őket, már azért is, mert az idényben nem ismernek ünnepet, de máskor is naponta sokat dolgoznak a kertekben. A zöldségfélék termesztése ugyanis megköveteli az alapos munkát. Az ország népe tőlük is a friss és jó minőségű zöldséget várja. Hogy mennyi értéket termeltek a múlt évben, gyorsan csak papíron számolhattam volna össze pontosan, mert a beszámoló során csak úgy özönlöttek a számadatok. Azt azonban megjegyeztem, hogy a szervezet az áru eladásának 1 százalékából hetvenezer koronához jutott! Temérdek összeg! Ahogy ismerem a farkasdi embereket, kiskertészeket, szívükhöz nőtt a munka, a föld, a becsület és az őszinteség, amit még az ősapáiktól örököltek. Már régebben is tudásuk legjavával bizonyították, hogy a haladó gondolkodással összekapcsolva és a vegyszerek alkalmazásával aranybányává lehet tenni a Mátyusföld egy részét. Ez a gazdasági fejlődés mind a kulturális életben, mind a falu szocialista kiépítésében is megmutatkozik. A felszólalók érzékeltették, hogy szívesen végzik a többletmunkát, hiszen saját országukat, szocialista társadalmukat építik. Arra is rámutattak, hogy munkájuk még eredményesebb lenne, ha magyar nyelvű szakr mai tananyaghoz jutnának. A reájuk háruló árutermelésnek szeretnének az idén is eleget tenni, de ennek megfelelően a piackutatást is figyelembe kellenne venni. Igaz, tavaly is voltak nehézségek a felvásárlással kapcsolatban, de termékeiket értékesítették. A vita kiéleződött azzal kapcsolatban is, hogy a fagykár sok esetben tönkreteszi az egész évi verejtékes munka értékét. A válasz egyöntetű volt, a jég- és fagykár ellen biztosítást kell kötni. Az idén községszépítési akciók keretében ezerötszáz óra társadalmi -munkát végeznek, száz gyümölcsfát és ötven díszcserjét ültetnek ki, a tagság létszámát pedig nyolcvan személlyel szeretnék növelni. Szakelőadásokat is tartanak, amit politikai jeleggel bíró témákkal is kibővítenék. A derűs hangulatban levő kiskertészek a taggyűlés után megtekintették a SZŐTTES népművészeti csoport fellépését, amit a vezetőség előre biztosított az egész évi hasznos és gazdaságos munka jutalmául. BÚKOR JŐZSEF, Zemné Vendégségben a szomszédoknál 1979. március 24. A házikertekben alkalma* zott fólia alatti zöldségtermesztés elterjedés® nagy mértékben hozzájárul a lakosság primőr áruval történő jobb ellátása hoz. Fötó: —blm—. A kistermelők sokat segíthetnek Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a közelmúltban sajtóértekezletet tartott, ahol Čupik Ladislav mérnök, miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat az állattenyésztési termelés eddigi fejlődéséről, valamint arról az új intézkedésről, amelynek értelmében a kistermelők szerződéses hizlalást folytathatnak és az eladott vágóállatok ellenében takarmánykeveréket vásárolhatnak. Ezt a lépést több tényező tette indokolttá. Bár az utóbbi esztendőkben a hústermelés gyors ütemben fejlődött, az eladás is folyamatos volt, mégsem tudtuk teljes mértékben biztosítani a lakosság évről évre növekvő igényét, így például 1975-től 1978-ig az egy főre jutó évi húsfogyasztás egy-két kilóval növekedett, ami a kelleténél lassúbb növekedési ütemnek bizonyult, s nem felelt meg a kitűzött célnak. Ezen túlmenően a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében is bizonyos stagnálás tapasztalható. Ezek a körülmények vezettek a szerződéses hizlalás bevezetésésének gondolatához. Meg kell jegyezni, hogy az állami tervfeladatok biztosítása továbbra Iis a szocialista szektorra'hárul. A kistermelők szélesebb körű bevonása a hústermelésbe bizonyos tartaléknak, terven felüli többletterméknek a létrehozását célozza, ami végső soron a lakosság jobb húsellátásához vezethet. Egyúttal bizonyos mértékben a mezőgazdasági üzemeket is tehermentesítené a fokozott feladatoktól, s ennek nyomán nagyobb teret nyújtana a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Természetesen figyelembe lettek véve az eddig kellőképpen ki nem használt lehetőségek és tartalékok, amelyek a kistermelők tevékenységében rejlenek. Így például ki lehet használni az eddig gyakran üresen álló ólakat és egyéb gazdasági épületeket. De ami a legfontosabb, jobban hasznosíthatók a konyhai és egyéb hulladékok, valamint a mezőgazdasági üzemek által ki nem használt területek. Tulajdonképpen az új hizlalásl rendszer a község, illetve a lakosság saját takarmányforrásának hatékonyabb hasznosítására irányul. Több esetben eszerint módosul a hizlalás is. Az intézkedések értelmében például libákat csak a nyári és őszi hónapokban lehet hizlalni, hogy ezáltal a legelők és a tarlók is ki legyenek használva. A szerződéses hizlalás elsősorban a szövetkezeti tagokat, az állami gazdaságok ás egyéb mezőgazdasági üzemek dolgozóit, a kisállattenyésztők, valamint a gyümölcsészek és kiskertészek szervezetének tagjait érinti. De mások is bekapcsolódhatnak, ha megvan erre a kellő feltételük. A kistermelők az illetékes szervezetekkel — húsipari, illetve baromfiipari vállalatokkal, a nitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal, valamint a holiči Movis nemzeti vállalattal — köthetnek szerződést a liba, a nyúl, a bárány, a juh, a sertés és a szarvasmarha hizlalására. A szerződés alapján takarmánykeveréket igényelhetnek a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemeitől. Kilónként — élősúlyban számítva — az eladott pecsenyelibákért három, a többi hlzóállatért pedig két kiló koncentrált takarmányt kaphatnak. A kistermelők a takarmány felét a szerződés megkötésekor, a többit pedig megállapodás szerint vehetik át. Az igénylők a szerződéseket a mezőgazdasági üzemeken vagy az egyes szervezeteken — ahol dolgoznak, illetve amelyeknek tagjai — keresztül köthetik meg. A többiek pedig a hnb-on keresztül. Igénylés esetében az illetékes szervezetek állatokat is biztosítanak a kistermelőknek. Ezen túlmenően január elsejétől a kistermelők egyéni mezőgazdasági tevékenységéből eredő jövedelmet adókedvezmény illeti. Az intézkedések értelmében a kistermelők kötelesek a szerződésileg vállalt darabszámot a megszabott határidőben, és élősúlyban eladni annak az illetékes szervezetnek, amellyel szerződést kötöttek. A szerződés be nem tartása esetén a koncentrált takarmány nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árkülönbözetét meg kell téríteni. A szerződéses hizlalást érintő intézkedésekről az illetékes szervek pontos tájékoztatást nyújtanak. Tehát valamennyi termelési-gazdasági egység, kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóság, kerületi, járási és helyi nemzeti bizottság, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége, valamint a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége központi és járási bizottsága adhat felvilágosítást. Célszerű lenne, ha főleg a helyi szervezetek minél nagyobb mértékben támogatnák és népszerűsítenék a tagok, illetve a községek lakosságának körében a szerződéses hizlalást. Hiszen jelentős tartalékok kihasználásáról van szó, ami a jobb közellátást eredményezné. KLAMARCS1K MÁRIA mérnök
