Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
ч 197S. március 17. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Feltárták a hiányosságaikat Сок „vihart“ megért földműve* * szövetkezet a lelesi (Lelesz) Emlékezetemben zajos, indulatokai kiválté közgyűlések elevenednek meg de volt olyan esztendő is, amikor kitüntetések átvételére gyűlt össze a tagság. E bodrogközi földművesszövetkezet létének harminc esztendeje alatt bőven kijutott az örömből, de a bánatból is. Sokszor jött az örömre üröm és fordítva. Látványos terméseredmények után jöttek a gyengébbek, hogy aztán ismét kezdetét vegye a nekilendülés. A mostani zárszámadó közgyűlésen a szövetkezet „nagykorúsodott“ jellege ütközött ki. Pedig 1978-ban elmaradtak a kiemelkedő eredmények. Különösen a növénytermesztésben sok mutatót nem teljesítettek, számtalan nehézség akadályozta a zökkenőmentes termelést. Mégis rendhagyó lett az elmúlt év és a zárszámadó közgyűlés. Azzá tette a visszanyúlási mód, a közösség ügyeihez való hozzáállás, az elmúlt év sikereinek és kudarcainak józan számbavétele, az 1979-es tervek értékelése, megvalósíthatóságának felismerése a vezetőség és a tagság részéről egyaránt. Azon a szokatlanul hideg februári reggelen megtelt a szövetkezet székházénak gyűlésterme, kézzelfogható bizonyítékául annak, hogy növekszik a tagság érdeklődése és személyes felelősségérzete a közös ügyek iránt. Nagyjából mindenki tudta, mit tartalmaz a vezetőség és a revíziós bizottság beszámolója, mégis eljöttek meg hallgatni, megvitatni, hogy a végső döntés, a közgyűlés határozata valóban megfeleljen az egész tagság érdekeinek. Meg aztán az se mindegy, hogy a vezetőség munkájával kapcsolatos elismerő, vagy bíráló szavakat csak úgy a szövetkezeti étkezdéből hazafelé ballagva, a szomszédjának mondja el az ember, vagy pedig itt, mindenki füle hallatára. így okul belőle igazán az, akinek szánták, de nemcsak ő, hanem a többiek is, valamennyien. A BESZÁMOLÓ A növénytermesztési üzemág kétmillióhétszázhuszonhétezer korona ráfizetéssel zárta az évet. Sok minden közrejátszott, hogy így alakultak a dolgok, mindenekelőtt a kedvezőtlen időjárás, de a hozzászólások szerint akadtak más természetű gyengítő erők is. jobb munkával, gondosabb növényápolással itt is növelhették volna a jövedelmüket. Burgonyából például elérték a tervezett hektárhozamot, de csak súlyra, a minőséget bizony leértékelte az átvevő. Nyereség helyett veszteséget hozott a zöldség is. Persze, hogy jó és Ízletes például a friss uborka, szívesen és jó áron vásárolják mindenfelé. A berakni való uborkát nem volt aki leszedje és értékesítse, bizonyos része odaveszett. Cukorrépából sem érték el a tervezett hozamot. S ez, ha nem is egészében, de a tagság hozzáállásán múlott. Kiderült tehát, kinek a kezében állt jobban a kapa. A kukoricának valóban nem kedvezett az időjárás. A középkorai és a kései érésű fajták még novemberben is tejérésben voltak. Gjból bebizonyosodott, mennyire döntő tényező a fajta vagy a hibrid jó megválasztása, jócskán akad még javítanivaló például a takarmányok betakarítása és elraktározása terén. A tarlóhere szintén kint maradt, nem volt aki betakarítsa. A legtöbbet a sűrűn vetett kalászosok hozták. A szövetkezetesítés után eltelt időszakban az elmúlt esztendőben érték el a legnagyobb hektárhozamokat. Búzából 12,96, árpából 43 mázsás átlagot értek el. Az „1 millió tonna terményt a köztársaságnak" kerületi felhívásra a feladataikat 99,89 százalékra valósították meg. A lelesi Május 1. szövetkezet háromezerháromszáznyolcvan hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, melyből kétezerötszázhetvenhat hektár a szántóföld. Amint azt az elnök beszámolójából is hallottuk, a földterület nyolcvankét százaléka nehezen művelhető, hetvenkét százaléka pedig erősen savanyú talajtípusú. Annak ellenére, hogy a korábbi években hétszázötvenhat hektáron már elvégezték az alagcsövezéet, az esőzések idején a víz továbbra is éppen úgy áll a talajon, mint az alagcsövezés előtt. Cs ez gyakran rányomja bélyegét a növénytermesztés eredményességére. Tavaly például hetven hektár maradt parlagon. A szövetkezet vezetősége valóban igyekszik mindent megtenni a talaj termőképességének állandó fokozása érdekében. Tavaly vásároltak egy kétsoros altalajlazítót, de sajnos nem tudták használni, mert lejviszonyokat fogják kialakítani. A burgonyáról lemondtak, helyébe olyan növényfajtákat vetnek, amelyek mind a szövetkezetnek, mind a népgazdaságnak jobban megfelelnek. A cukorrépát, a babot és a kukoricát a legjobb területen termesztik, ahol biztosított a komplex gépesítés. Tovább fokozzák a vegyszeres gyomirtást, észszerűbb trágyázási tervet állítottak össze. Megjegyzendő, hogy a meszezési tervüket már most, az év elején, igyekeznek teljesíteni. E tekintetben a járási elsők között vannak, hiszen eddig hétszáz hektáron végezték el a meszezést. Mindezeknek az intézkedéseknek célja a termelékenység növelése, amely a növénytermesztés szakaszán erre az évre 14,5 százalékos növekedést irányoz elő. Céljuk szemesekből a harmincnyolc mázsás átlagos hektárhnzam, cukorrépából pedig a négyszáz mázsás átlagtermés elérése. Az állattenyésztés szakaszán a tervezett állomány elérése és a férőhelyek biztosítása a feladatuk. Tehát az Az alkotó igyekezet jegyében kentését jelentik. Továbbra is sikeresen használják fel a lévai (Levice] Közös Mezőgazdasági Állattenyésztés Vállalat hulladéktermékeit, melyek dús fehérjetartalmúak. Ezekkel az intézkedésekkel érték el, hogy az abraktakarmány fogyasztás egy kilogramm élősúly előállításához a hízómarháknál 2,85 kg, a sertéseknél pedig 3,48 kg volt. Az állattenyésztési üzemág értékelésekor elhangzott komolyabb, bíráló megállapítások közé sorolható, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók munkája nem egy esetben felületes, a takarmányozás terén nem mindig egyenletes az ellátás, nem tartják be a kidolgozott takarmányozási tervét, a folyatásra előkészített üszőket nem táplálták megfelelően, ezért fejlődésükben elmaradtak, a zöldtakarmányok felhasználásában gyakoriak a veszteségek, a téli időszakban az istálló viszonyok nem megfelelőek. A műszaki szolgáltatásokat bebiztosítók is jól dolgoztak. Elismeréssel kell szólni Piatrik Géza újítási javaslatáról a simítók üzemeltetése szakaszán, amely újítást járási méretben is elfogadták, s gazdaságossági értékét 120 ezer koronában állapították meg. Annak ellenére, hogy rendkívül kedvezőtlen természeti viszonyokkal birkóztak, a tavalyi évet mérleghiány nélkül zárták. Az egy főre jutó átlagos évi kereset 22 014 koronát tett ki. Az évzáró közgyűlésen sok szó esett a dolgozók szociális, társadalmi és kulturális igényeinek kielégítéséről is. Erre a célra tavaly 318 ezer koronát fordítottak. Valamennyi gazdasági udvaron szociális épületek és berendezések állnak a tagok rendelkezésére. Idei célkitűzéseik rendkívül igényesek. Ebből csupán néhány feladatot ismertetünk. A növénytermesztés szakaszán az árpa, a szemes kukorica, az egyéves takarmányok, a lucerna és a zöldség termesztése terén magasabbak a követelmények. Az állattenyésztésben növelik a szarvasmarha- és sertésállományt. A hízómarháknál 0,80, a hízósertéseknél pedig 0,50 kg-os napi súlygyarapodást szeretnének elérni. Továbbá terveik között szerepel, hogy az idén, több mint 3 ezer literes tehenenként! fejési átlagot érnek el. Kecskés Károly szövetkezeti elnök röviden így jellemezte a tennivalókat: — A termelés hatékonyságának növelése mellett fő célunk a gazdaságosságra való törekvés. Ezért tervfeladataink teljesítése érdekében sok komoly problémát kell megoldanunk. Hogy feladatainkat teljesíthessük, valamennyi dolgozónk megértésére, becsületes és odaadó munkájára, a vezetők nagyobb felelősségvállalására van szükség. Ogy gondolom, a leírtakból kitűnik: a Vörös Lobogó Efsz tagsága feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek a múlt évben előfordultak. A fogyatékosságokat kiküszöbölve bíznak abban, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek méltóak lesznek a szövetkezet nevéhez. ABEL GÄBOR Bíráló hangnemben tartatták zár számadó közgyűlésüket az Ipolyság (Šahy) Vörös Lobogó Efsz tagjai. Та valyi termelési és pénzügyi eredmé nyelket KECSKÉS KÁROLT! elnök ér tékelte. Az ötszázhatvan tagot számlált egyesült szövetkezet gazdálkodásé nagy mértékben befolyásolta az Ipol> által okozott árvíz és a korán beköszöntött aszályos időjárás. Ennek ellenére búzából 49, árpából pedig 44,£ mázsás termést értek el hektáronként, ami jóval meghaladta a tervezettet. így a hatodik ötéves terv eddigi időszakában sikeresen teljesítik a kitűzött gabonaprogram feladatait Mindez nem mondható el a kukoricáról, melynek termesztésénél objektív akadályok is felmerültek. Mind a mag-, mind a silókukoricát ugyanis az árterületen kellett termeszteniük monokultúrában. Néhány más növényfajtánál is van némi lemaradás. Hogy miért? A már említett fékező körülményeken kívül szubjektív tényezők is közrejátszottak. Ezek közé tartozik például az agrotechnika. A cukorrépa esetében a talaj jobb előkészítése és az egyenletesebb magágy létrehozása a jövőben elengedhetetlenül szükséges lesz. Ugyancsak fokozni kell a lucerna öntözését. A növénytermesztés elég sok kézzel végzett munkát igényel, s ezt csupán egyes üzemek és intézmények segítségével tudják megoldani. Elsősorban a Pieta és a Strojstav üzemek dolgozóit illeti dicséret, de kitettek magukért az általános- és középiskolák tanulói is. Külön említést érdemelnek a Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai, akik otthonosan mozognak a szövetkezet földjein. Az általános agrotechnikai feltételeket biztosították, hiszen a talajművelést az időjárás adta lehetőségekhez mérten időben és jó minőségben tudták elvégezni. Az őszi mélyszántás azonban a nagy szárazság miatt komoly próbára tette az erő- és megmunkáló gépeket. A növényvédelmi teendőket a múlthoz viszonyítva nagyobb szakértelemmel végezték el, bár a szeszélyes időjárás sokszor csökkentette az alkalmazott védőszerek hatását. A növénytermesztésben elszenvedett kárt teljes mértékben megtérítette az Állami Biztosító. Az elnök szavai szerint a jövőben az adott íntenzifikációs lehetőségek nagyobb kihasználásával lényegesen fokozni kell a termelést, mivel a gabonatermesztésen kívül a termelés hatékonysága általában igen alacsony. Az állattenyésztés fejlődése szorosan összefügg a növénytermesztéssel. Komoly hátránynak számít, hogy a szemes kukoricából évente mintegy 50—60 vagon a kiesés, ami az abraktakarmány-szükséglet fedezése terén érezteti hatását. Ugyancsak negatívumként könyvelhető el, hogy a terimés takarmányokat az árterületeken kénytelenek termeszteni, ami persze a minőség rovására megy. Mindemellett az állattenyésztés állandó fejlődést mutat. Az évi fejési átlagot például tehenenként több mint kétszáz literrel emelték az 1977-es évhez viszonyítva. Népgazdaságunknak tavaly 7545 mázsa húst adtak, ami 1500 mázsával több mint 1977-ben. Az egymillió 800 ezer liter tej közel 200 ezer literrel több, mint az értékelt időszak előtti évben. Nagy igyekezetei fejtettek ki főleg a sertésistállók kapacitásának a bővítéséért. Az utóbbi két év alatt új beruházással és átalakítással 2500-zal bővítették a férőhelyet. Sajnos hibájukból nagy károk is keletkeztek ezen a területen. A 6024 darab malacból csupán 5009 volt elválasztható, az egy anyától tervezett 18,20 malac helyett a valóságban csak 14,70 darabot választottak el. Az ok kizárólag a tenyészmunkát végző dolgozók rovására írható. Nem volt nyilvántartás az anyasertések búgatási idejéről, a várt ellésekről, így az anyák hoszszabb időn át búgatlanul maradtak, a hasas kocákat az ellésre időben nem készítették fel és nem különítették el, aminek folytán sok malac elpusztult a közös kutricákban. Sikeresen oldották meg az országos viszonylatban is azt a lényeges feladatot, hogy az állattenyésztési termékek egy egységének előállításához szükséges szemes takarmány mennyiségét csökkentsék nagyobb tápértékfi terimés takarmányokkal helyettesítve, amelyek a takarmánykiadások csőknem volt erőgépjük, amellyel üzemeltessék. Komoly problémát okoz a felgyülemlett istállőtrágya rendszeres kihordása. Egyszerűen nincs gépük a trágya felrakására. Igen elkelne egy Mobil típusú báger. Az állattenyésztés eredményeit vizsgálva, erről az üzemágazatról sem mondhatunk dicsérő, elismerő szavakat. Hiszen ez a termelőegység is ráfizetéssel zárta a tavalyi esztendőt. Az állammal szemben nem teljesítették a tej- és hóseladási kötelezettségüket. Komoly gondot okoz az évek óta tartó áldatlan állapot, a férőhely hiánya. Annak ellenére, hogy például a hízómarháknál a tervezettnél jóval magasabb volt az abraktakarmányfogyasztás, mégis elmaradt az eredmény, a marhahús kilójéra nyolc korona ráfizetést mutattak ki. A revíziós bizottság elnöke kissé szomorkásán számolt be arról, hogy tavaly az állatok elhullása a szövetkezetnek 1,5 millió korona veszteséget okozott. Hiszen az elmúlt év folyamán száztizenkilenc szarvasmarha, hatszázhuszonhőrom sertés és harmincezernyolcszázhuszonkét baromfi pusztult el. Ez sok mindenre ad magyarázatot. A traktorosokat és a gépjavítókat jogosan dicsérték, hiszen a feladataikat maradéktalanul teljesítették, ugyanakkor szép eredményt értek el az üzemanyag és az alkatrészek takarékos felhasználásában is. AZ INTÉZKEDÉSI TERV A zárszámadú közgyűlés nem lehet célravezető, ha csupán az elmúltakról esik szó és a tanulságokat nem állítják a jövő szolgálatába. A termelési és az intézkedési terv körül kialakult vitában bizonyságot nyert, hogy tanultak a múlt év hiányosságaiból. Gondolunk itt elsősorban azokra az elképzelésekre, amelyek a növénytermesztés „felfuttatását“ hivatottak a többi ágazat szintjére emelni. Itt a legtöbb a tennivaló! Ebben az évben tovább folytatják a területrendezést, a talaj termőképességének a fokozását, s az ésszerűbb tervezésnek köszönhetően valamennyi növényi kultúra számára a lehető legkedvezőbb taefsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagában megjelölt feladatok teljesítése. A tehenészetben elérni az évi kétezerhétszáz literes fejési átlagot, száz tehéntől kilencven borját biztosítani, anyakocánként 16,7 malac elválasztását, tyúkonként a százötven tojást, a marhahizlaldában a napi nyolcvandekás súlygyarapodást és a sertéshizlaldában napi ötvendekás napi hízősúlyt elérni. A leleszi egyesített szövetkezet idei terve mozgósító jellegű. A mutatószámok minden ágazatban magasabbak a tavalyiaknál, majdnem valamennyi növény- és állatfajta, termékcsoport esetében. Ezért nagyobb felajánlásokkal köszöntik a szövetkezetek IX. kongresszusát, aminek értéke meghaladja a 620 ezer koronát. Jozef Gazdik doktor,- a Trebiíovi (Tőketerebes) járási Pártbizottság vezető titkára felhívta a vezetőség és a tagság figyelmét, igyekezzenek körültekintőbben és idejében végrehajtani a közgyűlések határozatait, szervezzék meg úgy a teendőket, hogy minden téren elérjék a tervezett jövedelmet, hogy a várakozásnak megfelelően növekedjék a tagság részesedése, s hogy tetemesebben járulhassanak hozzá az állami alapok feltöltéséhez. A tagság jelenléte, a közgyűlés eleven, elvszerü, vitája arra mutat, hogy Leleszen nincs hiány a tenniakarásban. Ennek anyagi és műszaki lehetőségei is adottak. Hiszen annak ellenére, hogy tavaly 3 millió 653 ezer korona lemaradást mutattak ki, termelésüket egy év alatt 3 millió 834 ezer koronával növelték. Az alapeszközök értéke 8 millió koronával növekedett és ma már eléri az 53 millió korona összértéket. Az pedig, hogy a tavalyi szélsőséges időjárás ellenére 43 millió korona össztermelést tudtak elérni, már magában sokat mond. Megfontolt, jé határozatokat hoztak. Befejezésül elmondhatjuk, hogy az idei zárszámadó közgyűlés épp ebben a többet akarásban, a jobbat kereső közös igyekezetben különbözött az előbbiektől. Hisszük, hogy az idei eredmények méltóak lesznek ehhez a közösségi önvizsgálathoz. ILLÉS BERTALAN immimiimHiimiiininniifiii Bizakodva tekintenek a jövőbe A 'közelmúltban zárszámadó taggyűlést tartott a Nová Bodva-i (Gjbodva) Győzelmes Február 25 Efsz. Köteles János mérnök, a szövetkezet elnöke, beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezet történetében az egyik legnehezebb évet zárták. A hideg, csapadékos esztendő próbára tette a szövetkezet 709 dolgozóját a termelés valamennyi szakaszén. A szövetkezet 2730 hektár szántóterületen gazdálkodik. E terület 30,4 százalékán gabonát, a többin pedig takarmányt termesztenek. A nehéz esztendő ellenére gabonából sikerült elérni a tervezett hektárhozamokat. Komolyabb problémák a takarmánytermesztésben merültek fel, ahol nem tudták teljes mértékben biztosítani a szükséges mennyiséget. Ezért a jövőben nagyobb gondot kell majd fordítani elsősorban a szálas takarmányok hektárhozamainak növelésére. A silókukorica termesztésében ügyelni kell mindenekelőtt a szárazanyag csökkentésére, ami az Idejében végzett vetéssel érhető el. Az állattenyésztési termelés a szövetkezet legfontosabb részlege, ahol a múlt évben nagyon Igényes feladatok vártak megvalósításra. Bár a dolgozók komoly hozzáállást tanúsítottak a feladatok megvalósításáért, mégsem sikerült a célul tűzött tervet minden egyes ágazatban teljesíteni. így például a tervezett tehenenkénti 2835 liter fejési átlag helyett csupán 2735 litert értek el, s ennek következtében több mint 150 ezer literrel adósak maradtak. Az állattenyésztés többi ágazatában jó eredményeket mutathattak ki, ami végső soron olyan nyereség eléréséhez vezetett, hogy járási méretben az elsők lettek. Az elnök elmondotta, hogy a 4 millió koronát meghaladó tiszta jövedelem a szövetkezet valamennyi dolgozójának érdeme. A sikerrel zárt év után a szövetkezet bizakodva tekinthet a jövőbe. Kedves ünnepségre is sor került a zárszámadó közgyűlésen. A hosfovcei {Vendégi) részleg baromfitenyésztőinek szocialista brigádja elnyerte az ezüst fokozatot. A brigádtagok: Bére* Erzsébet, Eperjesi Anna, Fecske Anna, Hornyák Erzsébet, Szpisák Piros, Balázs Irma és Klemetik irma nagy megílletődéssel vették át az ezüst érmet és az ezzel járó pénzjutalmat. A bronzérem az újbodvaí részleg állattenyésztési csoportját illette. Az építkezési részlegen tevékenykedő szocialista brigádok is kitüntetésben részesültek. Zsóka János és Görcsös Nándor brigádja a bronz fokozatot vette át a zárszámadón. Vannak még tartalékok, mondotta Hutkai István, amikor a tagsággal ismertette a Februári Győzelem 91. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat, amelyeket úgy állították össze, hogy reálisak és teljesíthetők legyenek. A felajánlások elsősorban azon ágazatokat érintik, ahol nagyobb igyekezettel többet és jobban lehet termelni. E tekintetben jelentős lehetőségek rejlenek a szemesek hektárhozamának növelésében, valamint a tej- és a hústermelésben. Ezért az újbodvaí részleg dolgozót elhatározták, hogy az előirányzott termelési tervet több mint 446 ezer koronával túlszárnyalják. Ezen túlmenően a villanyenergiával és üzemanyaggal Is takarékoskodnak. Vállalták továbbá, hogy a tej hetvenöt százalékát I. osztályban értékesítik. A szövetkezet dolgozói elégedetten távoztak a zárszámadó taggyűlésről, mert a jövőjüket biztosítva látják. Tudatosították, hogy munkájuk eredménye valamennyiük érdekét szolgálja. FARKAS RÖZSA •ааааааааааааааавааваааааааааааааааввааааааааавааааааааааааааааааааваававааааааааавааааааваааааааааааааавааааааааааааааааааа
