Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-17 / 11. szám

Szlovákiában évről évre * több azon kisállatte­nyésztők száma, akik annak ellenére, hogy jól etetik a tyú­kokat, a hidakat, illetve a ka csákat, nem kapják meg tőlük a kívánt hasznot. Ennek több magyarázata van. Nem célom a tudományos lejtegetés, sem a legújabb fajták és takarmány­­keverékük ismertetése stb. Az írásom csupán azokat a dolgo kát öleli fel, amelyeknek az ol vasék, különösen a háziasszo­nyok, hasznát vehetik. A baromfiak takarmányozásá­nál abból a szemléletből kell kiindulni, hogy minél tovább tartsuk fenn az állatok terme­lőképességét, s egyben a legol­csóbb módon minél több tojást és húst nyerjünk. A szakszerű takarmányozással a tojásterme lést legalább harminc százalék kai növelhetjük. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a legjobb faj­ták sem tojnak úgy, ahogy azt kívánják. A tojástermelés költ­ségeit átszámítva ennek a két­harmada a takarmányozásra jut. Éppen ez dönti el, érdé­­mes e tyúkot tartani csak abból a célból, hogy a tojást eladják vagy sem? Itt hívnám fel a kis­állattenyésztők figyelmét a kö­vetkezőkre: ezelőtt tíz-tizenöt évvel mindenki otthon „ülte­tett“ kotlóst. Ma már kevés há­ziasszony bajlódik az ilyen munkával. Inkább megvásárol­ják a napos csibéket, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajtá­ról van szó. Vannak olyan meg­rögzött háziasszonyok, akik a szép tollú, nagy testű és a dél­ceg járású jérce mellett dönte­nek. Nem veszik figyelembe az ál­lat fajtáját. Természetesen eb­ben sokat segíthetnek — a csaknem minden községben működő — a kisállattenyész­tők alapszervezetei. Csak egy­két példát említenék. A csalló­közi embernél már ősi hagyo­mány, hogy csak a markos csi­­bé jó. Nem tudatosítják azt a tényt, hogy vannak hús- és to­­jőfajták. S éppen itt van a baj.... Egyik ismerősöm nemrégen panaszkodott, hogv nem tóinak a tyúkjai. Megnéztem a barom­fiállományát. A húsz jérce kö­zött tizenöt fajtatiszta kornist és öt, különböző keresztezésből származó, utódot [Rhode izland, new humpshire) találtam. Az utóbbiak már tojtak, az előb­biek még nem. Miéit? A napos­csibéket tavasszal vásárolta. A kornis fajta igen szép, nagy testű, fehér színű. Tipikus hús­­baromfi. Csak tíz-tizenegy hó­nap után kezdi meg a tojáster­melést, akkor is évente nem többet a száz-százhúsz darab­nál. Az említett keresztezésből származó utódok már hét hó­nap elteltével megkezdték a to­­jástermclést. A különbség az, hogy a fehér, nagy testű kor­lést és a tolástermelést. Az ár­pánál rosszabbul emészthető, mert sok héjrészt | pelyvát) tartalmaz. A napi adagban a­­zonban 15 százaléknál több ne legyen. (Kivételt a lúd képez.) Csíráztatva növeli a gúnárok megtermékenyítő képességét. A búza igen értékes és a legked­veltebb takarmányok egyike. A kukorica tartalmazza a legkevesebb rostanyagot. Magas keményítőértékénél fogva igen jó takarmány, különösen a téli időszakban. A rozsot a baromfi nem szívesen fogyasztja, mert a nagyobb adag hasmenést okoz­hat. A búzakorpa inkább a csir­kék etetésénél érvényesül. A tyúkoknak keverékben adhat-Mit kell tudni a baromfitakarmányokról nis fajta a tojástermelés kezde téig eléri a három-három és fél kiló élősúlyt, tehát sokkal több takarmányt fogyaszt. Amíg a hústípusú tyúk naponta 16—18 dkg takarmányt fogyaszt, addig a kis testű tojőfajta csak 10— 12 dekagrammot. Nem kell igé­nyes számtani művelet ahhoz, hogy a teljesítmény és a terme­lés közötti különbséget kiszá­míthassuk. A szénhidrátok a hő- és a mozgási energia termeléséhez szükségesek, de a zsírok képző­désében is érvényesülnek. Zsí­rokra a baromfinak a hőener­gia képzéséhez és az idegsejtek fejlődéséhez van szüksége. A szénhidrátos takarmányok közé az árpa, a zab, a búza, a ku­korica, a köles, a rozs, a búza­korpa és a burgonya tartozik. Az árpa jó takarmány. Csir­kék számára az árpadara (ár­pagyöngy) alkalmas. Ez a sze­mesek napi adagjának 30—40 százalékát teheti ki. A zab keflvezően befolyásolja a neve­ink, amelyben 10—15 százalék lehet. A burgonya a szemesek harminc százalékát is pótolhat­ja. mert sok keményítőt tartal­maz. A tojóknak naponta hat dekagramm főtt burgonyát ad­hatunk. Az állati eredetű fehérjéket tartalmazó takarmányok köz« a hús-, a hal- és a vérliszt, vala­mint a tejfeldolgozó ipar mel­léktermékei, továbbá a tojás és a vér tartozik. A különféle ta­karmánylisztekből 10—15 száza­lékig terjedő mennyiségben ad­hatunk az abraktakarmányok­hoz. A tejfeldolgozó ipar mel­léktermékei (fölözött tej, fró, savó stb.) igen alkalmas takar­mányok a tojók és a növendék­­állatok számára, s pótolhatjuk velük a ballisztet. Nagyon jó hatása van a savanyú tejnek. A savóban kevés a fehérje, de sok а В—12-es vitamin. A túró a fiatal baromfiak takarmányo­zásánál használatos. A tojást főzve adjuk. A vágóhídról be­szerzett vért Is főzve etessük. A növényi eredetű fehérje­tartalmú takarmányok közé számitjuk a borsói, a bükkönyt és a szóját, valamint az olajpo­gácsákat. A borsót darálva etessük, legfeljebb 10 százalé­kát tegye ki az adagnak. A bükköny nem a legjobb takar­mány. Ennél sokkal jobb a szó­ja-, a len- és a napraforgó­pogácsa. Naponta 15 százalék­ban adagolható. Az ásványi anyagokat nem pótolhatjuk más anyagokkal. Ha ugyanis ezekből kevés van a takarmányadagban, a barom­fiak termelőképessége romlik. Legfontosab a mész, amely je­lentős szerepet tölt be a csont­ős a tojásképződésben. További fontos ásványi anyag a foszfor és a klór. Ez utóbbit konyhasó formájában adagolhatjuk, egy­mástól százalékos mennyiség­ben. A vitaminok jelenlététől függ valamennyi folyamat szabályos lefolyása az állati szervezetben. Amennyiben a takarmányadag kevés vitamint tartalmaz, kü­lönféle hiánybetegségek léphet­nek fel. A legfontosabbak közé az A-, B-2-es és a D-vitamin tartozik. Az А-vitamint a murokrépa, a csikórépa és a sárgarépa tar­talmazza. A B-2-es vitamint a pőkségi élesztő és a halzsír tartalmazza, de a csíráztatott gabonamagvakban is megtalál­ható. A D-vitamint a szárított zöld takarmányok tartalmazzák. A napsugarak hatására a bőr és a tollzsír is termeli. A víz mindig álljon a barom­fiak rendelkezésére, legyen tiszta és szaglalan. A vizet na­ponta legalább kétszer kell cserélni. Ha hideg van, akkor háromszor adjunk langyos vizefe a tyúkoknak. Célszerű fertőtle­nítőszert, például hiperman­­gánt, kevés rézgálicot, esetleg egy-két tabletta penicilint is adni időnként az ivóvízbe. A durva homok és az apró kavics azért fontos a baromfi számára, mert a zúzógyomor­ban elősegíti a felvett eleeég megőrlését. K. MOLNÁR FERENC TALAJMÜVELÉS IÄĽANYAGPÓTLÁS •NÖVÉNYVÉDELEM i* *-i Meszezni azokat a talajo­kat kell, amelyek nagyon sa­­vanyúak, tehát a pH értékük 5,5-néi kisebb. Szinte általáno­san érvényesül az a tény, hogy minél kötöttebbek az ilyen ta­lajok, annál rosszabb a szerke­zetük és annál rögösebbek. Mindemellett a rögök nem is apríthatők szét tökéletesen. A talaj mésztelenségéről (mész­­hiányáról) házilag is meggyő­ződhetünk. A meszes talaj ugyanis ecettel vagy bármilyen más savval (például sósavval, kénsavval) lecsöppent ve pe­zseg, sőt ha nagy a mész tártál - ma, valósággal habzik. A kert talajának javítása A meszes talajt nem kell és nem is szabad meszezni. Sok esetben azonban nem mondható biztos megoldásnak az sem, hogy a savval leöntve nem pezsgő talajokat meszezni kell. Ha ugyanis az ilyen talajban a csonthéjasok (cseresznye, meggy, őszibarack, kajsziba­rack), továbbá a bab, a sárga­répa, a káposztafélék és a lu­cerna jói díszük, a kötött tala­jok esetében a rögök omlósak, akkor nem kell meszezni. Mé sztélén talajok esetében az égetett meszel vagy az őrölt mészköport, eset­leg a cukorgyári mésziszapot használhatjuk. Nem árt, lia az ilyen talajokra szánt komposzt­­trágyába fahamut is keverünk, mert ez is tartalmaz bizonyos mennyiségű nveszet. A mészhiány ellenkezője a túl sok mész jelenléte a talaj­ban. Ez ellen csak szerves trá­gyázással, a mésztartalmú trá­gyák mellőzésével, a túl sok mész okozta klorózis (levélsár­­gulás) fellépése esetén pedig vaskeláttal tudunk küzdeni. A futéhomok és a hu­muszban nagyon sze­gény homoktalajok is javításra szorulnak. Az ilyen talajok a leghatásosabban és legtartósabban úgy javíthatók meg, ha már a forgatáskor adagolunk érett, esetleg tőze­­ges vagy komposzttrágyát az árok aljába (ezt célszerű beás­ni!), majd a felsőbb rétegekre is. (Az alagolás módját lapunk korábbi számában már ismer­tettük — a szerk. megjegyzése.) A homoktalajok esetében na­gyon is érvényes az a megálla­pítás, hogy minél szegényebb humuszban, annál több szerves trágyát ajánlatos adagolni. A forgatásnál ajánlott két-három kilóval szemben, rétegenként és négyzetméterenként négy öt ki­logrammot is adagolhatunk. Szikes talajó vidékeken a kert talaja is szikes lehet. Az ilyen talaj meszezéssél, megfe­lelő mésztartalmú, sárga alta­lajjal való terítéssel, esetleg gipszezéssel javítható. Az adott viszonyoknak legmegfelelőbb eljárásokat csak a talajvizsgá­lat eredményeinek birtokában lehet kidolgozni. (4. В. X.) C Kertészei----­Ф Kisállattenyésztés ) I# ertész löszök, fát neve­­** lek ..jutottak eszem­be József Attila sorai, amikor a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Ore­chová Potôň-i (Dióspatony) He­lyi Szervezetének évzáró tag­gyűlésén az elnöki beszámolót hallgattam. A községben és környékén sok ember foglalkozik szabad idejében — hasznos időtöltés­ként — a kertészkedéssel. X X Tánczos Dénes elnöki beszá­molójából kitűnt, hogy az alap­szervezet hat évvel ezelőtt ala­kult, s a taglétszáma ma mái­éiért a háromszázötvenet. A ta­gok kezdetben főképpen a családjuk gyümölcs- és zöldség­­fellátását szorgalmazták. Ké­sőbb azonban rájöttek arra, hogy a nagyüzemi kertgazdál­kodás nem csökkenti, hanem növeli tevékenységük népgazda­sági jelentőségét. A szervezeten belül tisztázódott az is, hogy a kertbarátok nem nevezhetők vetélytársnak, s tevékenységük­kel egyre jobban kiegészítik a nagyüzemi kertészetek termelé­sét: elsősorban a fajtaválaszté­kot gazdagítják, a munkaigé­nyes, magas biológiai értékű zöldségfélék előállításával. Az alapszervezet egyik legeredmé­nyesebb kertbarát­ja, Hervai József, az idén is eredmé­nyesen akar hozzá­járulni a szervezet száztizén két ton­nás paprikaeladási tervének teljesíté­séhez. Fotó: Tánczos Dénes Alfréd, Gálffy Hona, Lelkes Ká­roly, Horváth István, Puha An­tal és Hervai József érdemel dicséretet. X X Az sem lebecsülendő — hang­súlyozta beszámbolójában az alapszervezet elnöke —, hogy szaktanfolyamokat, előadásokat, bemutatóikat tartottak azok szá­mára, akik a kertészeti ismere­teiket akarták gyarapítani. Je-Kiskertek mesterei 1 Terményeikre a népgazdaság igényt tart. Ezt bizonyítja, hogy a kedvezőnek egyáltalán nem mondható tavalyi évben nyolc­százharminc tonna primőr árut — paradicsomot, paprikát, sár­garépát, hagymát, salátát, kara­lábét, káposztát, karfiolt, retket stb. — értékesítettek. X X A szervezet és a Zelenina nemzeti vállalat helyi kiren­deltsége közötti együttműködés jó. Ez a példa is bizonyítja, hogy az érdekeltek felelősség­­teljes összefogásával az értéke­sítés zökkenőmentessé tehető. A Zelenina helyi kirendeltsé­gén külön raktárhelyiség áll a kertbarátok rendelkezésére, a­­hol két alkalmazott biztosítja az áru felvásárlásának lefolyá­sát. A jó együttműködés fenntar­tása érdekében viszont a szer­vezet néhány tagjának nagyobb figyelmet kellene fordítania az áru minőségére. Szerencsére a szervezet tagságának többsége becsületes szándékú, akik min­den szempontból betartják a felvásárló jogos elvárásait. Kö­zülük is elsősorban Gányovies lentős szerepet töltöttek be a szervezeti élet hatékonyabbá tétele szempontjából a tanul­mányutak és az üzemlátogatá­sok. Kiállításokat is látogat­tak: nemcsak a járási zöldség- és gyümölcskiállítást, hanem az olomouci és a bratislavai virág­­kiállítást is jnegtekintették. Pozitívan értékelhető az alap­szervezet vezetőségének az a célkitűzése is, amely a szemé­lyiségformálásra irányult. Ez a törekvés elsősorban a sikerél­mények kibontakoztatására összpontosult. Terményeik — ezzel összhangban — eljutottak a különböző kiállításokra is, ahol több érmet és oklevelet kaptak példás kertészeti tevé­kenységük erkölcsi elismeré­séül. Az elnöki beszámolóból és a tartalmas vitából azt is meg­tudtuk, hogy az eredményes kertészkedéshez szükséges az eszközök, kis gépek, növényvé­dőszerek, a jól bevált zöldség­félék vetőmagjainak és palán­táinak a biztosítása is. A tagok rámutattak, hogy a növényvédelem az elmúlt idő­szakban jelentős fejlődésen ment keresztül. A helyi kert­barátok is tudatosították, hogy az új védekezési technológiák és módszerek felhasználása nél-^ kül ma már biztonságosan jó’’ minőségű árut nem lehet elő­állítani. A különböző foglalko­zású és szakmai képzettségű kiskerttulajdonosok tábora vi­szont nem rendelkezik azokkal a speciális ismeretekkel, ame­lyek e technológiák kivitelezé­séhez nélkülözhetetlenek. E- zért többen — nagyon éssze­rűen — sürgették a szakagro­­nómus kinevezését. Többen a korai hajtatás és a palántanevelés helyes arányai­nak a megválasztására hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy elsősorban a fóliás és a korai szabadföldi zöldségter­mesztés palántaigényeit kell a jövőben kielégíteni. Az igények­nek megfelelően az alapszerve­zet vezetősége öt üvegházat lé­tesít, melyeken keresztül a jö­vőben szerződéses alapon, he­lyi forrásokból biztosítja a tag­ság palántaigényét. X X A kiskertek mestereinek köre az idei évben további tagokkal bővült. Az alapszervezet szer­ződéses alapon ezernyolcvan tonna kertészeti termény ki­termelésre és értékesítésére kö­telezte el magát. A feladatok tehát nagyok: teljesítésükhöz fegyelmezett, céltudatos, szakmailag megala­pozott, ugyanakkor lelkes mun­ka szükséges. A dióspatonyi kertbarátok lelkes tábora — eddig eredményeikre alapozva — nem szűkölködik ezekben az erényekben, ezért bízvást re­mélhetjük, hogy reális terveik i valóra válnak, s a tavalyinál is több és jobb minőségű zöldsé­get adhatnak majd a népgazda­ságnak. —csiba— A közös összefogás FÉL SIKER A Szlovákiai Kisállutte­­nyésztők Szövetségének Nád­szegi (Trstice) Helyi Szerve­zete másfél évvel ezelőtt alakult meg, s jelenleg hat­vannégy tagja van. Nemré­giben tartották évzáró tag­gyűlésüket. A tagok főleg nyúltenyésztéssel foglalkoz­nak. Tavaly a Nltrai BRAN-i KO Közös Mezőgazdaság! Vállalatnál több mint két­ezer élőnyulat értékesítet­tek, több mint 93 ezer ko­rona értékben. A legtöbb élőnyulat Bartalos Vilmos (154 db), Nagy Dezső (127 db), Schweiger Gáspár (126 db) és Horváth Ferenc (114 db) értékesítette. A nyulá­­szok elsősorban az új-zélan­­di fehér és a csincsilla faj­tái tenyésztik. Az idősebb, tapasztalt tenyésztőtársak segítik a fiatalokat, hasznos tanácsokkal látják el őket. A szervezet vezetősége a fajtatiszta csírkeállomány beszerzéséről is gondosko­dik. A múlt évben két szak­előadást tartottak. A tagság és a vezetőségi tagok ötszáz1 óra társadalmi munkát vé­geztek a kultúrház környé­kének rendbe tételén. Részti vettek a Nitrai „AGRO­KOMPLEX 78“ országos me­zőgazdasági kiállításon is. A tagság vállalta, hogy az idén ötszáznyolcvan óra társadalmi munkát végez­nek, különböző akciók ke­retében. A jövőben önálló: állat kiállítást szeretnének; rendezni, két szakelőadást! tartanak stb. GYŐRI IRÉN, Trstic«*

Next

/
Thumbnails
Contents