Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
1979. március 17. SZABAD FÖLDMŰVES VORS változások МШШ » BM Holice (Gelle) neve fogalom, szinte már a sikeres szövetkezeti gazdálkodás jelképe a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) látásban. De vajon miért éppen a gellei szövetkezet vitte ilyen sokra? Nem könynyű erre a válasz. Ez derült ki akkor Is, amikor a közös elnökével, Mészáros Józseffel beszélgettünk. Pedig ô helybeli és ezerkilencszázötvenkílenc óta az efsz elnöke. Sok mindent átélt a tagsággal együtt, ismeri, szereti faluját és becsüli az emberek nagy szorgalmát, tenniakarását. Beszélgetésünket a múlttal kezdte: — A felszabadulás előtt hat falucska — Gelle, Ögelie, Kisbudafa, Nagyhudafa, Pósfa és Cséfa — lakossága szinte kizárólag földműveléssel foglalkozott, és ez a táj sohasem 'kényeztette el a népet. A kondorost és a többi dűlő területén sok a kavicsos föld. Mindehhez hozzájárult, hogy ezerkilencszáznegyvenöt előtt a földek túlnyomó részét néhány gazda birtokolta. Kimondani Is keserű, hogy több családnak egy talpalatnyi földje sem volt. Megtanulták az itteniek, hogy a nehéz megélhetésért is keményen kell dolgozni, és ismerték a nyomort, a munkanélküliséget. A, harcos agrárszocialista hagyomány apáról fiúra szállt. — A Februári Győzelem új korszakot nyitott. Szövetkezetünk jelenlegi területén — 1949—1950 között — három efsz alakult. Ezek a gazdaságok később fokozatosan egymásra találtak. XXX Hosszá utat tettek meg Gelle szövetkezeti földművesei ezerkilencszáznegyvenkilenc óta. A szövetkezet évi jövedelme ma már eléri a 43 és félmillió koronát. Terméseredményei országos viszonylatban is a .legjobbak közé tartoznak és háromszorosannégyszeresen Is meghaladják a harminc évvel ezelőtti hozamokat. A hektároként huszonegy mázsás búzatermés hatvannégy mázsára, a tizenkilenc mázsás árpatermés ötvennégy mázsára, a tizennégy mázsás kukoricatermés pedig ötvenegy mázsára emelkedett. Ehhez nemcsak a megfelelő menynylségű műtrágya, nemcsak a fejlett gépi technika és az öntözés kellett, hanem az emberi szorgalom, hozzáértés is. Az egykori kisgazdák és cselédek Ivadékainak a keze alatt gazdagon terem a föld. Az a föld. amelyre a mozdulatlanság, maradfság. az apáról fiúra szálló termelési, gazdálkodási módszerek voltak a lellemzöek. e terület Is a gyors változások földle lett A2 állattenyésztés még a növénytermesztésnél Is dinamikusabban fejlődött. Az elteli évtizedeket összehasonlító grafikonok pedig azt bizonyítják, hogv váratlan, kiemelkedő dolgokat sohasem produkáltak Min dtg arra költöttek, amit a népgazdaság megkívánt s amihez támogatásra számíthattak Amil viszont egvszer elértek, azt nem hagyták elsorvadni. Mészáros József, a szövetkezet elnöke. Az állattenyésztés kiváló dolgozói. Balról jobbra: Méri Béla. Nogel Péter, Kánya Kálmán Kánya Ferenc és Nogel József. A bronz fokozatért versenyző kollektíva. Évről évre nőtt, s tavaly hegyezer< száz liter volt az egy tehénre jutó te|hozam, s a kitermelt tej százszázalékosan az első minősítési osztályba nyert besorolást. A tej felára biztosítja a közös- üzemanvagfogyasztásának a költségeit. Az utöbbl Időszakban gyarapodott az efsz sertés-, szarvasmarha-, és baromfiállománya Is Az állattenyésztés tervelőirányzatait úgyszólván minden mutatóban túlszárnyalták, s örvendetesen favult az eladásra termelt áru minősége Is. Az efsz tenyészállat-tartása is )6 hírnévnek örvend. XXX A falu és a szövetkezet ma már szinte ezer szállal kötődik egymáshoz. Legtöbben a szövetkezetben találnak munkát. Az efsz és a Gellei Hnb közötti együttműködés is kifogástalan, s a közös erőfeszítéseik gyümölcsözőek. Nem fedi tehát a valóságot lapunk február 24. számában „Szívvellélekkel“ cím alatt megjelent cikknek az a megállapítása, hogy a szövetkezet vezetősége több megértést tanúsíthatna az óvodák fejlesztése iránt; hogy még jobb és szorosabb lehetne az együttműködés a hnb és a szövetkezet vezetősége között. A tények ugyanis azt bizonyítják, hogy az efsz törődik a község fejlesztésével és a szövetkezet, valamint a helyi nemzeti bizottság vezetősége között jö együttműködés van. Száz és száz emberi sors formálódott kedvezőbben az új körülmények között. Összekovácsolta, egységessé tette az embereket a közös munka, - az, hogy mindenki aszerint boldogul, ahogyan és amennyit dolgozik. Ha ez nem így lenne, akkor a zárszámadó közgyűlés beszámolója sem adhatott volna számot azokról a kiváló eredményekről, melyeket az egyének és a kollektívák elértek. Pécsük László és Szabó László a cukorrépa betakarításában. Csóka Imre és Klepanec Mihály pedig az aratásban lett járási első. A sort folytathatnánk Csölle Frigyessel, aki tehenenként négyezerkilencszáz literes fejési átlagot ért el. A malacdlválasztásban Csömör Vince, a batériás malacnevelésben Földes Miklósné, a hízósertéseknél pedig Kánya Ferenc ért el kiváló eredményeket. A versenyző csoportok közül a szőlőben dolgozó Álló Irén úezette közösségről kell dicsérőleg szólnunk. Elmondhatjuk, hogy forrongó, nap nap után alakuló világban élnek, tevékenykednek a geileiek. Szakmailag, emberileg is jó hatással vannak egymásra. Nem véletlen, hogy az elnök mindennél szívesebben beszélt az emberek szorgalmáról, jövőbe vetett hitéről. Nem véletlen, hisz maga is átélte a nehéz időket, amikor e két tényezőn múlott minden. Mennyi áldozat és küzdelem árán jutott el idáig, s most elmonldhatja: az úttörők nem csapták be a kétkedőket, a kishitűeket sem. A zárszámadó közgyűlésen százktküencvenyolc törzstagot jutalmaztak meg. A hat alapító tagnak külön kitüntetést adtak át. A kitüntetettek: Cséfalvay József, Cséfalvay Ferenc, Cséfalvay Mária, Csánó Lajus, Horváth Béla, és Markus Móricz elmondták: kezdetben gyötrelmekkel volt telített az élet, de már akkor is felfedezték a közös gazdálkodásban rejlő jót és a szépet. Számukra szép volt a mezsgyétlen határ, a felhőtlen, a felhős vagy a csillagos ég, a kézzel vetett kukorica árnyéka, vagy a közös jászlához kötött tehén jámbor szuszogása. Még a rozsdás szöghöz Is hozzá tudták képzelni a szépséget, ahogyan Móricz Zsigmond Joó Györgye is mindennek örülni tudott. Számukra a szövetkezeti eszme Kamatozó szakértelem és tenni akarás megvalósulásával évtizedek óta dé delgetett álom vált valósággá. XXX Fényképek között válogatunk.. Egyik fényképen a szövetkezet dolgozóinak csoportja a Magas-Tátra egyik kilátóján áll, és körbetekint a világba, a kékló völgyek és a távoli csúcsok Irányába. Valóságban — a terméseredményeket Illetően — ts nagy magaslatokra jutottak el a geileiek. s büszkék lehetnek a megtett útra. De az is bizonyos: a mi világunk kellett ahhoz, hogy ma Gelle az legyen, ami. CSIBA LÁSZLÓ Nemrég Ogyallán (Hurbanovo) jártam: a városka egyesült földművesszövetkezete február végén tartotta meg zárszámadő közgyűlését. A föld népének tanácskozására invitáló meghívásnak örömmel tettem eleget, hiszen magam is kíváncsi voltam-' rá. mekkora utat tett meg a fejlődésben ez a — két évvel ezelőtt, három szövetkezet erűinek összefogása nyomán kialakult — nagygazdaság. SZÉLVIHAR, JÉGESŐ... A szélsőséges időjárás igen kedvezőtlenül befolyásolta a növénytermesztés nyerstermelásének alakulását. A fűszerpaprika és a dohány sínylette meg leginkább az időjárás viszontagságait. E két növényt előbb a szélnek a talajfelszínt letaroló munkája (defláció), júliusban pedig a jégeső károsította. A fűszerpaprika esetében a szélkár körülbelül hetven százalékkal csökkentette a hektáronkénti növénysűrűséget. Az őszibarack tavaly is gazdagon termett, a kajszi viszont megint csak mutatóba adott némi gyümölcsöt, és az almafák virágzása idején uralkodó hideg is megtette a hatását. A szakszerűen ápolt szőlő közel kilenctonnás átlaghozamot nyújtott, jelentősen túlszárnyalva a tervben szereplő irányszámot. A Februári Győzelem Efsz tavaly is folytatta a nagytáblás gazdálkodásra való áttérést, hogy mielőbb megteremtse a korszerű gépek lehető legtökéletesebb kihasználásának feltételeit. Tavaly már a cukorrépát is egyetlen — összesen száznegyven hektáros — táblába vetették. Sajnos, hiába trágyázták meg alaposan a főidet, hiába tartották be a kellő növénysűrűséget, a tervezett 420 mázsás átdaghozamot nem tudták elérni, mert nem készült el az öntözőberendezés és a növényzet csapadékhiányban szenvedett. Az igazsághoz tartozik, hogy a répa betakarító gépek is elhasználódtak már s nem nyújtják az elvárt minőségi munkát, aminek következtében bizony aránylag nagy a betakarítási veszteség. A múlt évben igen nagy jelentősége volt az öntözésnek. Az ógyallai egyesült szövetkezetnek félezer hektár locsolására alkalmas berendezése volt, amit szinte maximálisan kihasználtak, mégpedig elsősorban a takarmánytermelési eredmények javítására. Igyekezetük sikerrel járt, hiszen a tervezettnél nagyobb hozamokat értek e) és maradéktalanul biztosították a népes állatállomány ellátásához szükséges takarmányalapot. A helyesen összeállított föld futószalag április közepétől november elejéig nyújtott friss zöldet az állatoknak. A minden kaszálás után fejtrágyázott és msgloesolt lucerna harminchárom tonna zöldet adott hektáronkénti átlagban. A tervezettnél gazdagabb hozamot értek el a keverékekből és lényegében a silókukorica, meg az öntözés nélkül termelt intenzív füvek is jól beváltak. A tehéntelepek közelében egész éven át locsolták és hasznosították a legelőket. A friss levegőn tartózkodás, a testmozgás és a napfény az állatok egészségi állapotának megszilárdulását eredményezte. A takarmányalap gazdagításához, választékának bővité séhez a takarmányszárító is hozzájárult, hiszen — az eredeti tervfeladatát túlteljesítve — összesen 2650 tonna szárítmányt készített, beleértve a szárított szőlőtörkölyt is. CSÚCSHOZAM gabonAbúl Az egyesült szövetkezet tavaly csaknem két és félezer hektáron termelt szemeseket, és bár a hatodik ötéves tervidőszak folyamán első ízben ér tek el öt tonna fölötti átlaghozamot, a termelési tervet nem teljesítették. Ennek oka a szemes kukorica volt, amely az aszályos időjárás miatt csak sínylődött a forró homoktalajon. Végül százhetven hektár terméséből szilázst kellett készíteniük, és a megmaradt hétszáznyolcvan hektáron csak negyvenhét mázsás terméshozamot értek el. Mivel a kukorica gyengén termett, hiába adott a búza hektárja több mint ötvenöt mázsát, az árpa pedig a kukoricáéval azonos termést, vágered ményben öt százalékkal kevesebb szemest termelt a szövetkezet, mint ahogy azt eredetileg tervezték. , A növénytermesztés nyerstermelése tavaly 3,6 millió koronával volt nagyobb, mint egy évvel korábban, a növénytermesztésből eredő bevételek pedig több mint ötmillió koronával haladták túl a hetvenhetedik évi színvonalat. Vagyis elmondhatjuk, hogy a nehézségek ellenére is előbbre lépett és egyre belterjesebbé válik a szövetkezet növénytermesztése. Más lapra tartozik, hogy a fejlődés üteme — elsősorban objektív okoknál fogva — egyelőre elmarad az ötéves termelésfejlesztési terv irányszámaitól. JELESRE VIZSGÁZTÁK Igen, az egyesült szövetkezet állatgondozói jelesre vizsgáztak: minden mutatót teljesítettek s egy év alatt közel tizenhat százalékkal, illetve 37,7 millió koronára növelték a nyerstermelést. Az állattenyésztésből eredő bevétel ugyanakkor 5,3 millió koronával nőtt. A szarvasmarha-tenyésztésben kimagasló — a komáromi járás előző évi átlageredményeit jóval felülmúló — sikerek születtek. A szövetkezetben száz hektár mezőgazdasági földre számítva már hetvennyolc szarvasmarhát tartottak. A tehenek száma 1063 volt. A közös csaknem három és fél millió liter tejet termelt, az eladási kötelezettségét 323 ezer literrel túlteljesítette. A tehenek évi és darabonkénti átlagban 3376 liter tejet termeltek, ás egy liter tej kitermeléséhez huszonhárom deka erőtakarmányt fogyasztottak. E gazdaságban tavaly száz hektár mezőgazdasági földre számítva több mint tizenhárom tonna marhahúst termeltek. A hfzók átlagos napi súlygyarapodása meghaladta az egy kilót, a kitermelt hús kilójára jutó abrakfogyasztás pedig 1,79 kilogramm volt. A múlt évben összesen 457,5 tonna marhahúst értékesített a szövetkezet. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Februári Győzelem Efsz-ben a szarvasmarha-tenyésztésnek van döntő szerepe, s mint olyan, ehhez méltóan teljesftette feladatát. Persze azért a sertéstenyésztésben dolgozóknak sem kell szégyenkezniük az eredmények miatt. A sertéshús termelési és értékesítést feladatot túlteljesítették, kocánként] átlagban 18,8 darab malacot választattak el és az ötvenhat dekáa átlagos napi súlygyarapodás is szép eredmény. Elismerést érdemlő a sertésgondozók abrak-takarékosságra törekvése is: egy kilé sertéshús kitermeléséhez 3,88 kiló, egy választott malac felneveléséhez pedig 86,5 kg abrakot használtak fel. Dicséret illeti a baromfigondozókat is. Tervfeladataikat sokatmondóan tálteljesftették és több mint hétmillió koronával növelték az állattenyésztés bevételét. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY HASZNA A gabonatermesztésben és az állattenyésztésben elért eredmények sokatmondóak. Az adatok ismeretében a kérdésre, hogy vajon fejlődött-e a szövetkezet az egyesülés éta eltelt két évben, határozott igennel kell válaszolnom. A mezőgazdasági nyerstermelés — az 1976-ban elért színvonalhoz viszonyítva — több mint tízmillió koronával nőttl A Februári Győzelem Efsz tavaly sokkal több szemest, takarmányt, tejet és búst termelt és értékesített, mint két évvel korábban a még önálló gazdaságok. S hogy minek köszönhető az előbbrelépós? A címben elárultam: a kamatozó szakértelemnek és a tenni akarásnak. Az ágazati irányítás bevezetésekor olyan szakember-gárda vette kezébe az egyesült szövetkezet sorsának irányítását, amely érti a dolgát, tudja hogyan lehet és kel] egyre többet, jobbat és gazdaságosabban termelni. Persze a vezetők puszta igyekezete és hozzáértése aligha érne valamit, ha nem párosulna a szövetkezeti tagok határozott feladat-vállalásával, tenni akarásával. A közös tagjai támogatják a legmerészebb elképzeléseket is. Tavaly tizenhárom munkaközösség nevezett be a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért és a jobb termelési eredmények eléréséért folyó versenybe. Ahogy gyarapodik, izmosodik a szövetkezet, a tagjai is jobban élnek. Az üzemi konyha félezer embernek nyújt meleg ételt, a gazdaság politikai és szaklapokat járat tagjainak, évente százhúsz dolgozó vesz részt üdülésen, 120 gyereket küldenek pionírtáborba, támogatják a nyugdíjasokat és óvodai férőhelyet biztosítanak a szövetkezeti tagok gyermekeinek. A szövetkezet a munkaverseny győzteseinek tavaly több mint félmillió korona jutalmat fizetett, ezzel is jelezve: szocialista társadalmunk megbecsüli a szorgoskodókat. KÄDEK GÄBOR
