Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1979. március 17. Érdemben szóltak A nitrai (Nyitra) járás egységes földmiívesszövetke zeteiben az elmúlt időszakban tárgyalták az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagát. A leg több gazdaságban termelési értekezleteken vitatták meg az anyagot, lebontva az egyes szakágazatokra, illetve munkahelyekre. A feljegyzések szerint a járás földművesszövetkezeteiben széles körű és gazdag vita bontakozott ki. A vitába február tizenkilencedikéig majdnem tízezer földműves kapcsolódott be. A helyi jellegű problémákat a szövetkezetekben vitatták meg, az előforduló hibákat a jövőben igyekeznek eltávolítani. A szövetkezeti dolgozók több mint háromszáz hozzászólás és javaslatot küldtek be a járás illetékes koordinációs bizottságának. Ezeket a hozzászólásokat és javaslatokat a koordinációs bizottság áttanulmányozta és értékelte; hét hozzászólást és javaslatot továbbított a központi, felsőbb szervekhez. A nyitrai járásban a IX. kongreszszus előtti vita sokkal gazdagabb volt, mint amennyit feljegyezni bírtunk. Tény, hogy a mezőgazdasági üzemekben ezek a tanácskozások, illetve beszélgetések őszinte és kritikus hangnemben folytak. A hozzászólások a földművesek akaraterejét, tettrekészségét tükrözik. Közös cél: a termelés színvonalának a javítása. Éppen ezért javaslatokat adtak minden olyan probléma megszüntetésére, amelyekkel az életben és a munkahelyen gyakran találkoznak. Többek között szó esett a szervezésről és irányításról, az emberekről való gondoskodásról és nem utolósorban a dolgozók jutalmazásáról. Ezekből a hozzászólásokból és javaslatokból választottunk ki néhányat. A pohranicei (Pográny) Győzelmes Február Efsz-ben az említett vitaanyagot hétszázhatvanhárom szövetkezeti dolgozó jelenlétében tárgyalták meg. A szövetkezetben a vitaanyag megtárgyalásakor összesen huszónkilencen szólaltak fel. Közülük tizenheten a helyi problémák megoldását feszegették, tízen a járási méretű nehézségekről vitatkoztak, és hárman a kerületi problémákról beszéltek. A vitában felszólalók rámutattak a fogyatékosságokra. Többek közt érdemben szóltak a dolgozók jutalmazásáról. Elsősorban a fizikai dolgozók bérelszámolásán vitatkoztak. Rámutattak arra, hogy nagy aránytalanságok vannak a növénytermesztésben dolgozók és a traktorosok fizetése között. A fizikai dolgozók jutalmazása — beleértve a prémiumokat is — a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéhoz viszonyítva aránytalanul alacsony. Egy fizikai dolgozó napi keresete 45—80 korona között mozog, egy traktoros 70—80 koronát keres naponta. Hozzászólásaikból az is kitűnt, hogy nem tartják helyesnek az információs adatok számítógéppel történő feldolgozását. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az eredmények — a számítógép gyakori meghibásodása következtében — pontatlanok. így az adatok géppel való feldolgozása több munkaidőt vesz igénybe, mint a hagyományos feldolgozás. A pontatlanság miatt sok adatot újra tel kel) dolgozni. Az újrafeldolgozás sok túlórát igényel. Ezt az illetékes dolgozóknak munkaszüneti napokon vagy a későn délutáni órákban kell elvégezniük anélkül, hogy e többletmunkát honorálni lehetne. Ugyanakkor az adatok géppel való feldolgozásáért magas összeget kell fizetni. Egyébként a jutalmazással, valamint az információs adatok számítógéppel való feldolgozásával kapcsolatos problémákhoz komoly hozzászólások hangzottak el a hosfavcei, a Výčapy Opatovce-i (Vicsapapáti), a nevericei, a Topofčianky-i és más szövetkezetekben is. A Vei. Zálužany-i, valamint a pogrányi efsz földművelői a felvásárló és a termelő üzemek nem megfelelő kapcsolatáról is szóltak. Vannak olyan felvásárló üzemek (Zelenina), amelyek nem minden esetben hajlandók átvenni a szövetkezetben termelt termékeket. A mezőgazdasági termékek értékesítése sok esetben ellenkezik a józan ész követelményeivel. Egyúttal javaslatot is adtak: mindezt hogyan lehetne a társadalom hasznára megoldani. A Host'ovcei Efsz-ben a gépek és gépi berendezések megvásárlásával kapcsolatos kérdéseket feszegették. Érdemben szóltak a gyártó vállalatokról, mivel azok sok esetben csak olyan feltétellel adnak el gépet a szövetkezeteknek, amennyiben a szövetkezet brigádmunkával segíti őket, vagyis kisegítik a vállalatot a munkaerőhiány megoldásában. Viszont a mezőgazdaság egyre nagyobb vonóerejfi traktorokat, mezőgazasógi gépeket vásárol. Nő azonban a gépek meghibásodási százaléka. Aránytalanul sokat kell fizetni a gépállomásoknak, a mezőgazdasági gépjavító üzemeknek a mezőgazdasági gépek javításáért, holott a munkát az illetékesek nem végzik el következetesen és jó minőségben. A mezőgazdasági üzemek gazdaságosságára kedvezőtlenül hat a termeléshez szükséges eszközök és anyagok (vetőmagok, takarmánykeverékek, pótalkatrészek, gépi berendezések stb.) árának gyakori szabályozása. A mojmírovcei, a vicsapapáti, a sládečkovcei és más szövetkezetekben érdemben szóltak a beruházási fogyatékosságokról. Eáeknek a hozzászólásoknak az a közös nevezőjük, hogy az alacsony beruházási keret miatt ez ideig nem tudták megfelelő mértékben megoldani az állatok összpontosítását. Ezért az állattenyésztés szakaszán nehéz kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyeket a korszerűtlen istállók okoznak. Az állattenyésztés gépesítése is sok problémával jár. A korszerűtlen munkakörül mények következménye, hogy ezen a szakaszon kevés a fiatal dolgozó. Ezen túlmenően a járás földművesei a termelés hatékonyságát a minőségi tömegtakarmányok megtermesztésében látják. Ennek érdekében a tél folyamán megtették a szükséges intézkedéseket. Ellenben vita tárgyát képezte a takarmánykeverék minősége. A gyenge minőségű takarmánytáp — jó munka mellett is — nem növeli, hanem csökkenti az állatok napi súlygyarapodását. A hozzászólásokban sok szó esett továbbá a dolgozók sokoldalú gondoskodásáról, a szociális-kulturális alap anyagi eszközeinek gyarapításáról. A jövőben ezt az alapot nagyobb mértékben használják fel óvodák, napközi otthonok és egyéb létesítmények építésére, örvendetes, hogy a legtöbb szövetkezetben a dolgozók üzemi étkeztetését megoldották. Ezenkívül a magasabb színvonalú munka- és üzemszervezés, gazdaságirányítás, a munkaidő jobb kihasználása is a tanácskozások középpontjában szerepelt. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Nyitrai járási Bizottsága, valamint a jmi keretében működő koordinációs bizottság rendszeresen értékelte a IX. kongresszus előtti vita színvonalát, s állást foglalt az efsztagok által felvetett kérdések mellett. Fő feladatai közé sorolja a felvetett problémák és fogyatékosságok eltávolítását, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói sikeresen teljesíthessék tervezett feladataikat. — nt— Az idő sürget Motto: „Aki egy kalászt termel ott, ahol eddig egy sem termett, az többet tesz az emberiségért, mint az a hadvezér, aki száz csatát nyer.“ (Swift) Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan múlik az idő. Bizony már harminc éve annak, hogy a CSKP IX. kongresszusa kitűzte hazánk szocialista építésének fő irányvonalát és egyben a falu, a mezőgazdaság szocialista átépítésének feladatát. Ehhez hasonló óriási célokkal ez ideig nem találkoztunk népeink történetében. A nagy müv.ek rendszerint kitartó törekvést és nagy áldozatkészséget követelnek. Mezőgazdaságunk szocialista átépítése is e nagy művek közé tartozik, és mint a szocializmus építésének jelentős határköve íródott be hazánk történelmébe. Megvalósításában a CSKP vezetésével az egész ország részt vett. A történelemből tudjuk, hogy az az új, a haladó eszmék nem mindig találnak megértésre és az emberek csak idők múltával jönnek rá ezek helyességére. Nem volt ez másképp mezőgazdaságunk, falvaink szocialista átépítésénél sem. Kemény harcot kellett vívni a kis- és középparasztok gondolkodásmódiának megváltozásáért, nemcsak a konzervativizmussal, hanem sok esetben magával az osztályellenséggel is. Ez a makacsság, bizalmatlanság úrtűető is volt. Az a paraszt, akit a múltban oly sokszor félrevezettek és becsaptak, nagyon nehezen tudta elhinni, hogy ezek a mai „prolik“ nem akarják félrevezetni. Csak az tudja ezt a fáradságos munkát igazán értékelni, aki maga is részt vett benne. Az agitátorok. propagandisták tízezrei kapcsolódtak be ebbe a munkába. Sokakra még élénken emlékezünk, az emlékezetünkbe vésődtek, de többen vannak azok, akikre már kevésbé vagy egyáltalán nem emlékszünk. Ilyen az idő, ez a hálátlan útitárs, fokozatosan kitörli az emlékezetből sok lelkes agitátor arcát, akik harminc évnek előtte oly lelkesen hirdették a szövetkezeti, közös gazdálkodás eszméit. Bátran nevezhetnénk őket a kollektivizálás „ismeretlen katonáinak“. Emlékük megbecsülést követel, ők azok, akik meggyújtották a jövő tüzének szikráját a parasztok ezreinek agyában. Ök voltak azok, akik megfogták a parasztember kérges kezét mikor elindult az új, még ki nem taposott, ösvényen. Segítettek neki, ha tétovázott, ha megállt és félénken körülnézett, várt. Biztatták, hogy igenis ez az egyetlen és helyes út, mely a bőség forrásához vezet. Munkájukért nem vártak és sok esetben nem is kaptak jutalmat, sokszor talán még elismerést sem. Ezt az adósságot szeretném, ha lerónánk velük szemben. Most, harminc év után, közös társadalmi összefogással egybegyűjtenénk azt a gazdag anyagot, amely falvaink szocialista átépítésével összefügg. Az idő sokkal jobban sürget, mintsem gondolnánk. Ezeknek az agitátoroknak, propagandistáknak a túlnyomó többsége már nyugdíjban van és sokan közülük már .„elmentek“. Sajnos, a rohanó világban egyre kevesebb időt szentelünk az emlékeknek. A köztudatből a harminc év előtti események lassan kikopnak, s a történelem izgalmas valósága szürke emlékké, majd közhellyé zsugorodik. Ebben az esetben nemcsak az enyészet veszélye fenyeget, de számtalan oly esemény merül feledésbe, vagy nem részesül kellő megvilágításban, -mely kiemelné a falu szocializálásának hősi korszakát. Számtalan adat van magánkezekben, fényképek, villámhíradók, csasztuskák és még több anyag, amely csupán az emberek emlékezetében él. Itt a legfőbb ideje, hogy megszólaltassuk őket. Hány és hány komoly és vidám történet vár feljegyzésre, feldolgozásra. Igaz, hogy egyes évfordulók alkalmával meg-megszólaltatunk egy egy ismerős nevet, de ez mind kevés. Kevés az is, hogy a krónika megőrzi egyes vezetők visszaemlékezéseit. Meg kell szólaltatni a kisembereket, a volt szövetkezeti vezetőiket. Szerénységük és szemérmességük nem engedi, hogy magukról, tetteikről írjanak. Sokan közülük talán még rá sem jöttek, hogy azok az évek, amiket a szövetkezet élén töltöttek és amit tettek, maga a történelem volt. Több helyet szenteljünk nekik a sajtóban, több helyet az irodalomban és a televízióban. Jó volna ha az Ojságírószövetség, valamint az írószövetség is napirendre tűzné ezt a programot. Egy országos mozgalomra volna szükség, közgazdasági, szociográfiai, lélektani és történelmi szempontokból. )ó volna egy központi — talán a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége gondozásában — archívum létesítése is. Egyes dokumentumok ugyanis a hnb-on, a volt szövetkezet irattárában rejtőznek és feldolgozásra várnak. Ezen emlékeknek meg kell maradniuk az utánunk jövő nemzedék számára, hogy a múltból tanulva' helyesen tudják értelmezni és értékelni a lelent. Kérem, aki tud, segítsen! SLADOVNlK JÓZSEF A mezőgazdasági üzemeinkben,, szövetkezeteinkben tevékenykedő szocialista brigádok a termelés fokozását, munka- és életkörnyezetük javítását célzó igyekezetükben egyre újabb sikereket érnek el. Ez évben az Ivánka pri Nitre-1 (Nyitraivánka) Virágzás Efsz alsókereskényi részlegén alakult fejőbrigád MARIA MILKOVlCOVA (a képen) vezetése alatt a legnagyobb elismerést, a szocialista brigádok arany jelvényét kapta meg kiváló Uunkája elismeréseként. (Főtó: Matis) Értékes vállalás Jelentős eseményeket, nevezetes évfordulókat hogyan is lehetne méltóbban megünnepelni, tiszteletünket, hódolatunkat jobban kifejezésre juttatni, mint odaadó, becsületes munkával. Ebben az esztendőben a Szlovák Nemzeti Felkelés 35., valamint a szocialista mezőgazdaság megalakulásának 30. évfordulóját a mezőgazdasági dolgozók népes tábora jobb eredmények elérésével, a termelés további fejlesztésével méltóan akarja megünnepelni. Fokozott munkalendülettel és igyekezettel az efsz-ek közeledő IX. kongresszusához is hozzá akarnak járulni. Mezőgazdasági üzemeinkben országszerte értékes felajánlások születtek és nagyarányú szocialista versenymozgalom bontakozott ki. E nemes mozgalomba a levicei (Léva) járás valamennyi egységes földművesszövetkezete is bekapcsolódott. A járásban 3432 egyéni és 406 kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek. A felajánlások összértéke meghaladja a 21 millió 700 ezer koronát. A szövetkezetek dolgozói célul tűzték, hogy a tervezett mezőgazdasági nyerstermelést 9 millió 900 ezer, az árutermelést pedig 6 millió 616 ezer koronával túlszárnyalják. A többlet-termelést elsősorban a népgazdaságilag legfontosabb ágazatokban akarják elérni. Ezért a hektárhozamok növelésével több gabonát, burgonyát, cukorrépát és tömegtakarmányt termesztenék. AZ állattenyésztési termelés fokozáséval pedig több tejet, húst és tojást szolgáltatnak a lakosság ellátására. A felajánlások során az energia-, az erőtakarmány- és egyéb anyagmegtakaritásra is gondoltak. Takarékos, ésszerű gazdálkodással az anyagköltségeken 3 millió koronát akarnak megtakarítani. Előtérbe került a munkakörnyezet javítása és szépítése is. Erre a célra társadalmi munkában több mint százezer órát dolgoznak le. A vállalt kötelezettség valóra váltásában fontos szerepet tölt be a versenymozgalom, amelyben az idén 1956 dolgozó vesz részt, 152 szocialista brigád keretében. Remélhető, hogy a nagyszabású felajánlások nemeseik papírra vetett puszta számok maradnak, hanem a járás mezőgazdasági dolgozói Ígéretűiket beváltják, már annyiból is, hogy a vállait kötelezettséghez, a versenymozgalomhoz fűzött elvárások valóban a járás aránylag elmaradt mezőgazdasági termelésének fellendítését eredményezik. -klam— A rendeletek betartásával a munkabalesetek elkerüléséért Minden munkahelyen fennáll az a veszély, hogy a dolgozó munkabalesetet szenved. Abban az esetben, ha az egyes munkahelyeiken nem tartják be a munkabiztonsági előírásokat, a balesetek száma ugrásszerűen megnövekedhet. Mi a helyzet ezen a téren a három falu — Tardoskedd (Tvrdošovce), Palárikovo és Jattó (Jatov) — egyesüléséből született Jövő (Budúcnosť) szövetkezetben? Erről Vanya Antal, a szövetkezet vezetőségének tagja a következőket mondta: — Szövetkezetünkben az elmúlt évben tizenöt könnyebb baleset adódott. Tagságunk létszámához viszonyítva — 1150 tagunk van — ez a szám csekély és a tizenöt baleset közül nem is mindegyik számított munkabalesetnek. A szövetkezet minden dolgozóját biztosítottuk és ha balesetet szenved, kártérítést fizet a biztosító. Ha pedig a szövetkezet vezetősége a baleset elbírálásakor úgy látja, hogy munkabaleset volt, tehát a dolgozó nem hibás, úgy a biztositó által fizetett kártérí tési összeget a szövetkezet kiegészíti. Amennyiben súlyos balesetet szenved a dolgozó és munkaképtelenné válik, akkor nyugdíjat folyósítunk a számára. — Melyik munkaszakaszt lehetne kiemelni, ahol a legvalószínűbb a balesetek lehetősége? — Amennyiben nem tartják be az előírt óvintézkedéseket, bárhol: építkezésnél, gépeknél előadódhat. Elméletben tehát mindenütt, de én talán az állattenyésztést emelném ki. A szarvasmarha körmének leszedésekor az állat elrúghatja gondozóját. A hízómarha elszállításakor kivezetésnél elránthatja és falhoz szoríthatja kísérőjét. A sertések etetésekor ki van téve a balesetnek az etető is. — Okoz-e gondot az alkohol? — Igen, az alkohollal rossz tapasztalatunk van. Éppen ezért gyakran szúrópróbákat végzünk. Ha valaki szeszt fogyasztott, úgy az előírásoknak megfelelően járunk e). Aszerint, hogy bol dolgozik, tehát mennyire veszélyes munkájára nézve az alkohol, mérjük ki a pénzbüntetést. Öszszegét természetesen az is befolyásolja, hogy az illető hányadszor jelent meg munkahelyén ittas állapotban. A pénzbüntetés és a prémium elvonása gondolkodásra készteti a dolgozót. — Hogyan védekeznek a munkabalesetek ellen? — Szövetkezetünk évente egymillió koronát fordít védőöltözetek, munkaruhák vásárlására. Minden munkás megkapja a munkájához szükséges munkaruhát és védőeszközöket, sisakokat, kesztyűket, csizmákat stb. Dolgozóink baleset-megelőzési előadásokon vesznek részt és szigorúan kötelező a balesetmegelőző rendeletek betartása, valamint a védőöltözet használata. És ide tartozik még a már előbb említett pénzbüntetés kirovása, amellyel az alkoholfogyasztást büntetjük. Az elmondottak szerint tehát a szövetkezet vezetősége minden tőle telhetőt megtesz, hogy az 1979-es évben tovább csökkenjen a munkabalesetek száma a Jövő Efsz-ben TANKA KLARA
