Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-10 / 10. szám

t 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március 10. A könyvek m Március a könyv különleges hónap­ja. Különben az év minden hónapja, hete, napja a könyv ünnepe, hiszen az emberek többsége rendszeresén for­gatja „a hűséges jóbarát“ lapjait, mert szórakoztat, tanít, művel, s nem jár nehézséggel az olvasása. Március azért jelentős hónap, mert megkülön­böztetett gondot fordítunk a jó, a hasznos könyv propagálására. A szo- Ikottnál sokkal több könyvismertető beszélgetést, irodalmi estet szervez­nek, könyvkiállttások ezrei vannak az iskolákban, intézményekben és a könyvek írói többször találkoznak az olvasókkal. Hajdanában a könyvtárakban főleg szépirodalmat és gyermekirodaimat a mezőgazdasági szakirodalom, ami a könyveknek alig egy százalékát teszi ki. Az utóbbi időben egyre nagyobb az éredklődés a mezőgazdasági szak­könyvek iránt, ezért a könyvtár irá­nyítói gazdagíthatnák a választékot. Az Igényeket általában ki tudják elégíteni. Esetenként a diákok nem kapják meg a keresett könyveket, ki­adványokat. A könyvtárban majdnem minden újságot, képes folyóiratot meg lehet találni, főleg a diákok törzs­vendégekként olvassák őket. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az ifjúság rendszeresen cseréli a könyveket és olvassa azokat. A könyvtár politikai nevelő mun­kája főleg az iskolákban jelentős. Ta­A könyvtár osztályvezetői. falálunk. Ä tudománnyal és a műsza­ki fejlődései párhuzamban napjaink­ban nagyon megváltozott a könyvállo­mány összetétele. Manapság jelentős a politikai, tudományos szakirodalmi termékek száma egy-egy könyvtárban. Félreértés ne essék, nem a szépiroda­lom lránt csökkent az érdeklődés, ha­nem az említett könyvek iránt nőtt, mert az élet megköveteli az ideoló­giai-politikai fejlődés, a tudomány és technika világának mélyebb megisme­rését. Közismert, nálunk a könyvtárakat a nemzeti bizottságok irányítják. Űk gondoskodnak a könyvtárak fejleszté­séről, anyagi ellátottságáról, s talán a legfontosabbról, a jól felkészült könyvtárosokról is. Hiába roskadoz­nak a könyvespolcok a kötetektől, ha a ném hivatásos könyvtáros a kilátás­ban levő néhány korona jutalomért végzi a munkáját, nem pedig hivatás­­szeretetből. Ez a hivatásos könyvtáro­sokra Is vonatkozik. Akik csak hiva­talnak, szolgáltatásnak tartják mun­kájukat, nem érik el a várt ered­ményt. A jó könyvtáros ionért a könyvek birodalmában, s tanácsadása aranyat érő. Jól tudja, kinek milyen könyvet ajánlhat, s gondol arra is, hogy az olvasó fejlődése szerint ho­gyan kell magasabbra emelni a mér­cét. , Az utóbbi évtizedekben sokat válto­zott a világ. A luöeneci (Losonc) su­dár tornyú „kakasos“ templommal szemben banképület volt, s az onnan felvett összegek kamatai sok embert juttattak a tönk szélére, főleg a kis- és középparasztok közül. A bank sar­kán levő bejáratot befalazták, s a ki­­sebb-nagyobb „égigérö“ szobákban polcok sorakoznak, telis-tele könyvek­kel. A losonci járási és városi könyv­tárban százezren felül van a könyvek száma. Az igazgatót nem leltem a könyvek birodalmában, így Gizella Drugdovával, Anna Skypalovával, Má­ria Ševčikovával és Katarína Ivani­­öovával, az egyes osztályok vezetőivel beszélgettem a könyvtár helyzetéről. Az eszmecsere folytán kiderült, hogy a könyvtárat évről évre bővítik. Ta­valy 147 ezer korona értékben 5553 kötetet vásároltak, Illetve 170 köny­vet, az SZSZK kulturális minisztériuma adományozott. A magyar könyvek részaránya harmincegy százalék, ami lényegében megfelel a lakosság nem­zetiségi összetételének. Ezenkívül je­lentős a cseh és orosz nyelvű irodal­mi termékek száma is. Losoncon több mint négy könyv jut egy lakosra. A vidéki könyvtárakban ennél jóval ke­vesebb az egy személyre jutó könyvek SZdind A bevezetőben említett változás a losonci könyvtárban is tapasztalható. Már-már alig van a szépirodalom túl­súlyban, s egyre jelentősebb a politi­kai tudományos, technikai és más jellegű irodalmi termékek száma. Lo­soncon gazdag a gyermekirodalom, amelyből közel negyvenezer kötet van a könyvtárban. Egyelőre még kevés valy Is több száz akciót szerveztek. Márciusban, a könyv hónapjában, 410 beszélgetést, vitaestet, kiállítást és egyéb akciót rendezett a járási könyv­fiatal diák iratkozott be a rendszere» olvasók közé. Aštran Máriának, a könyvtár dolgozójának, sokat kellett magyarázni, míg a két serdülőnek be­mutatta a könyvtárat. A könyvtár ve­zetője Varga Ilona több napos iskolá­záson vett részt, s Így a kedves fia­talasszony vállára nehezedett minden felelősség, tennivaló. A szűkre szabott könyvtárban 24 ezer 189 kötet sorakozik a polcokon, s hatvankét újságban, folyóiratban válogathatnak az érdeklődők. Bár „Példás Könyvtár“ a fülekl, mégsem tudják elérni a tervezett ezerötszáz olvasőtagot. Ennek több oka van. Egy az, hogy a könyvtár nincs ideális körülmények között elhelyezve, arány­lag kevés az Ifjúsági irodalom és ter­mészettudományi is, amely iránt egy­re nagyobb az érdeklődés. A mező­gazdasági szakirodalom iránti érdek­lődés is egyre nő. Különösen a kis­­kertészkedők, kísállattenyésztők kere­sik a könyvújdonságokat. A könyv hónapjában egész spr kiállítás, be­szélgetés szervezését segíti elő a könyvtár. Márciusban még többet fog­lalkoznak az ifjúsággal,és az iskolák­kal karöltve ismertetik, milyen köny­vek vannak a városi és iskolai könyv­tárakban. A helyi hangszóróban is többször hirdetik majd, milyen új könyveket kölcsönözhetnek és a vnb folyosóján levő propagációs táblán is ott vannak a könyvújdonságok cím­lapjai. Aránylag gazdag a füleki könyvtár, mégsem kapja meg mindenki a kívánt körtyvet, sőt azok közül is sok hiány­zik, amelyek fel vannak tüntetve a jegyzékben. Sajnos még mindig sokan vannak olyanok, akik „elfelejtik“ visszavinni a kölcsönzött könyvet, s egyesek alaposan megrongált álla­potban adják vissza. A halk szavú fiatalasszony hirtelenében kihozott egy nyilvántartási lapot: „Ezek a B- vel kezdődő vezetéknevek — mutatta a sárga lapot. — Már harminchét figyelmeztetőt küldtünk ki а В betű­sök közül egyeseknek. Sokan több­szöri figyelmeztetés után se hozzák vissza a kölcsönzött könyveket“. Ez a szomorú valóság, s szerinte sokkal szigorúbban kellene eljárni a könyvrongálókkal és bitorlókkal szem­ben. A könyvtár a tervek szerint rövi­A diákok naponta betérnek elolvasni az újságokat és a képeslapokat. tár. A könyvtár évente több kiad­vánnyal segíti a helyi népkönyvtár munkáját és szakelőadók rendszere­sen ellátják tanácsokkal a könyv fa­lusi „apostolait“. A könyvújdonságok propagálására majdnem mindenütt megkülönböztetett gondot fordítanak s a járási könyvtárakban is falitáblá­kon vannak íkitűzve az új 'könyvek borítólapjai. Kár, hogy a könyvtárban nincs lehetőség nagyobb olvasóterem berendezésére, holott mind az ifjúság mind a nyugdíjasok közül sokan ol­vasgatnának ott egy-két órát. A lo­sonci 'könyvtárnak kihelyezett rész­legei is vannak a perifériákon, söi január elsejétől a városban is meg­nyílt egy részleg-könyvtár. Ezek a könyvtárak elősegítik, hogy az olva­sóknak ne kelljen messzire fáradniuk ha ki akarják cserélni a könyveket s ez mentesíti is a központi könyvtá­rat a nagy megterheléstől. A járásban hetvennégy könyvtál van, vagyis lényegében minden köz­ségben. Á falvakon nagyon eltérő as olvasók száma, s főleg a könyvtáro­sokon múlik, mennyi a rendszeres ol­vasója a könyvtárnak. A legjobt 'könyvtárosokat az utóbbi években ju­talmazzák. A járásban aránylag mé£ kevés helyen van hivatásos könyvtá­ros. A filakovói (Fülek) az egyedül könyvtár, ahol két alkalmazott is dol­gozik. Az ősi, omladozó vár alatt leyí könyvtárat tartják a legjobbnak a já rásban. A füleki könyvtár már él nyerte a Példás könyvtár elismerő cí met. A könyvtár jelenleg a város nemzeti bizottság épületének föld szintjén van elhelyezve. A polcok ros kadoznak a könyvektől, s tanácsadí nélkül nehezen boldogulnának i könyvek kedvelői, Ottjártamkor ké A CSEMADOK életéből Harmincéves a CSEMADOK Harminc éve, március 5-én, hozták létre a CSEMADOK-ot. Megalakulása egy Időre esett a szövetkezetesítés kezdetével. A CSEMADOK tagjai az országban az elsők között vettek részt az egységes földmüvesszövetke­­zetek megalakításában % nemcsak ala­kítottak, hanem példásan is dolgoztak a szocialista mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Az egykori föld nélküli agrárproletárok, akik harminc éve nagyon kezdetleges esz­közökkel fogtak hozzá a szocialista mezőgazdasági termeléshez, napjaink­ban az állattenyésztésben és növény­­termesztésben egyaránt kiváló ered­ményeket érnek el. A dunaszerdahelyi járásban, ahol a lakosság több mint nyolcvan százaléka magyar nemzeti­ségű, nagyon jó eredményeket érnek el a mezőgazdaságban. A dercsikai, nyárasdi, gellei szövetkezetek a gabo­nafélékből már a hetvenmázsás hek­tárhozamot közelítik, s ezzel nemcsak az országban, hanem világviszonylat­ban is az élen járnak. A CSEMADOK KB képes hetilapja, a HÉT, az évforduló alkalmából soroza­tot indított „30 óv alatt így dolgoz­tunk“ cím alatt. Itt olvashatjuk a ré­gi CSEMADOK-alapítök visszaemléke­zéseit a szövetkezetek szervezéséről, miként jött létre a szocialista kultúra és a szocialista életmód falvainkon. A nagytúri Tóth Géza így emlékszik vissza a CSEMADOK, illetve az efsz-ek megalakulására: 1949 szeptemberében alakult a CSEMADK Nagytúri Helyi Szervezete és 1950 tavaszán az egy­séges földmüvesszövetkezet. Már 1951 augusztuséban a CSEMADOK szerveze­te megrendezte a szövetkezet első aratóünnepségét, az új kenyér ünne­pét. Itt mutatkozott be a CSEMADOK helyi szervezete először nagy nyilvá­nosság előtt és indult el a kultúra útján, amelyen ma is eredményesen halad. Tóth Dezső, volt CSEMADOK járási titkár, így emlékezik vissza a szövetkezetesítésre: „Sok embert meg­győztünk a közös gazdálkodás elő­nyeiről. Nem sajnáltuk az időt, gya­log, kerékpáron és ahová járt, vona­ton látogattuk a falvakat“. Abban az időben divat volt műsort adni a mun­kahelyen, kint a határban. Nemegy­szer, ha kellett, a kaszát is megfog­tuk, írja visszaemlékezésében Tóth Dezső. Záhorszky Elemértől megtud­tuk, hogy az érsekújvári CSEMADOK esztrádcsoportja ez időben évente 30 —40 fellépést szervezett a szövetke­zeti dolgozóknak. A szövetkezet fellendítése meghozta falvainkban a kultúrmunka területén is a jobb lehetőségeket. Sok helyen épültek kultúrházak, ahol tömegszer­vezeteink, így a CSEMADOK is helyet kapott. Sok színjátszó csoport, mint például a szimői, szőgyéni, madari, naszvadi stb. a lehetőségnek köszön­hetik eredményes fellépéseiket. Ma már az akkor lenézett parasztság a legkorszerűbb gépekkel, épületekkel, technológiával rendelkezik. A szövet­kezet dolgozói széles körű szakmai tudással rendelkeznek. Nem feledkez­nek meg a kultúráról sem. Saját mű­velődési otthonnal rendelkeznek, a­­melyben minden tömegszervezet he­lyet kap, s a magyarlakta falvakban a szövetkezet és a CSEMADOK között jó az együttműködés. Főleg azokban a községekben van ez így, ahol an­nak idején a gazdasági és kulturális szervezetet talán ugyanazon szenté­lyek alakították. Ez valójában ma is megmutatkozik mert a CSEMADOK a fontos időszaki munkák idején moz­gósítja a tagságot és segíti a fontos mezőgazdasági munkák befejezését. A Februári Győzelem óta eltelt há­rom évtizedben társadalmunk nagy fejlődésen ment 'keresztül. Szocialista rendszerünkben egyre jelentősebb a kultúra társadalmi feladata. Ezért ma is időszerűek Lenin szavai: „Szocia­lista társadalmat csak művelt és rendszeresen művelődő emberekkel lehet felépíteni.“ Horváth Lajos mérnök, a CSEMADOK KB dolgozója Népművelési klub desen elkerül a vnb alapsorában levő dohos szobákból. A kijelölt új helyen minden bizonnyal sok változás történik, ízlésesebben lesz­nek berendezve a helyiségek, s talán nagyobb hely jut a napi látogatóknak is, akik szívesen forgatják az új­ságok, folyóira­tok lapjait. Sok mindent mondtak, sokat láttam a két könyvtárban, a­­hol aránylag sok kötet van a „jóbarátból“. De azt hiszem, sok még a tenniva­ló, hogy minél több emberhez jusson e) a sok mindenre taní­tó, művelődést elősegítő, tudo­mányokat nép­szerűsítő könyv. Márciust, a könyv hónapját, ebből a szem­pontból még jobban ki lehet­ne használni és a társadalmi szervezetekkel, iskolákkal kar­öltve még több, a könyveket népszerűsítő, rendezvény le­hetne a losonci járásban is. XUJ.H DEZSŐ Galántán is megindult a klubmoz­galom. A CSEMADOK városi szerveze­té mellett működő népművelési klub célja, ahogyan azt Mézes Rudolf, a CSEMADOK járási bizottságának kul­turális dolgozója elmondta, az egyé­nileg nehezen elérhető szórakozási és ismeretszerzési formák" biztosítása. Az összejöveteleket minden máso­dik hét péntekén tartják a lakásfel­ügyelőség (domová správa) művelő­dési otthonának bábtermében. A be­lépés díjtalan. A klubot dr. György István, a CSE­MADOK Központi Bizottsága vezető titkára nyitotta meg. A iklubok szere­péről és küldetéséről beszélt. Érde­kesnek Ígérkezik Dr. Turczel Lajos előadása is, amelyet Móricz Zsigmond életéről és munkásságáról készít az író születésének centenáriuma kap­csán. A népművelési klub műsorába iktat­ták be a Móricz—Móra irodalmi ve­télkedő elődöntőjét, valamint a vers- és prózbamondók felnőtt kategóriájá­nak versenyét is. Április végén Duba Gyulával ■ írő­­olvaső találkozón beszélgethetnek az érdeklődők. A tavaszi program továb­bi előadói dr. Szeberényi Zoltán, Lő­­rincz Gyula és Gágyor József, akivel a járásban gyűjtött gyermekjátékok és mondókák kapcsán — amelyek egy részét „Szól a rigó kiskorában“ cím­mel a Madách Kiadó jelentetett meg — találkozhat a közönség. —zj— Sikeres évet zárt a CSEMADOK Martost (Martovce) Helyi Szervezete. Az elmúlt esztendőben a legszebb eredményeket a szervezet Hajnal néptánc­együttese érte el. Ez a negyven tagot számláló együttes július 25—30 kö­zött Magyarországon is fellépett, a Duna menti népek VI. folklőrfesztivál­­ján. Az évzáró gyűlésen a néptáncosok munkáját Keszeg Pál, a CSEMA­DOK JB küldötte is nagyra értékelte. Az évzárót a több mint kétórás esztrádműsor tette színesebbé, amelyben felléptek az általános iskola tanulói, a Hajnal néptáncegyüttes, valamint a színjátszók és a clteraegyüttes is. Zsigé Anna A kezdetre így emlékezem Az éneklőcsoportunk több mint tíz esztendővel ezelőtt alakult. A kezdet kezdetén főleg helyi jellegű ünnepsé­geken vettünk részt. Később a Štúro­vo (Párkány-Nána-i) énekcsoport be­nevezett a CSEMADOK által szervezett Tavaszi szél vizet áraszt... népdal­­versenybe, ahol sikeresen szerepel­tünk. A dalainkat magunk gvűjtöttük, az idősebb emberek ajkáról loptuk el a nótát. Az éneklőcsoport tagjai Hajt­man Kornéllá, Száraz Piroska, Hor­váth Mária, Dániel Erzsébet, Csesznek Ilona, Stefankovics Mária, Tóth Jó­­zsefné, Tóth Júlia, Száraz Mária, Csvi­­rik Mária, Banda Valéria, Jantosík Anna,, akik között sokgyerekes csa­ládanyák is vannak, akik az éneklő­csoport sikeres szerepléséért, felál­dozzák szabad idejük nagy részét. .Száraz Mária П Lesz mit olvasni. Fotó: — tt-»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents