Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. méretes 10 Vigyázzunk az erdőkre! Mielőtt virágba borulna a tavasz ф Riasztó számok ф A tűzesetek leggyakoribb okozója még mindig a fegyelmezetlenség Hazánkban az Idén is tűzoltalmi hónappá nyilvánították márciust, s ez nem valamilyen formaiasság azon a címen, hogy a sok más akció mellett ilyen is legyen. A múlt intő tapasztalatai késztetnek erre, hisz tavaly is nagy adót fizettünk a „vörös kakasnak“. Lassan elérkezik a tavasz, megelevenednek, benépesednek az erdők kirándulókkal, s ez már önmagában is veszélylehetőségeket hordoz. Gondolnak is rá az illetékes szervek, s a megelőzést, a társadalmi szervezetek tagjainak aktivizálásával, bevonásával, a helyi nemzeti bizottságok révén szervezik meg. Fontos, hogy meggyőződjenek a figyelmeztető táblák megfelelő elhelyezéséről, a tilalmak betartásáról, s ha szükséges, gondoskodnak a vétkesek felelősségre vonásáról ■ is. Az ilyen rendfenntartó csoportok tűzoltalmi szemléket tartanaik majd különösen a falusi házakban, gazdasági udvarokban, s ez is fontos megelőzési intézkedés lesz a tűzesetek elhárítására. A tömegráhatás, a politikai nevelő és felvilágosító munka terén is az aktivizálódás hónapja március, mert előadások, kiállítások, beszélgetések stb. keretében foglalkoznak a tűzmegelőzés módszereivel. Az iskolákban erre a témára iratnak dolgozatokat és készíttetnek alkotásokat a képzőművészeti nevelés keretében. Az erdőkből indultunk ki, mert a nyári száraz időszakban itt elég, hogy egy felelőtlen kiránduló égő cigarettavéget dobjon el és lángot vet a kiszáradt növényzet, s nyomban milliós kár keletkezik. Szolgáljon elrettentésül a tavalyi statisztika. 1978-ban öszszesen 1321 tűzesetet könyveltek el, melyek következtében közel 78 millió korona összegű kár keletkezett. A veszteséglistán 43 élet is szerepel; 156 személy súlyos sérülést szenvedett, melynek nyomait talán egész életén át viselni fogja. A tűzoltó osztagok és az önkéntes üzemi tűzoltók gyors közbelépésének köszönhető, hogy mintegy 210 millió koronányi értéket mentettek meg a lángoktól, de ez gyenge vigasz, mert nem egy esetben az utánkövetkező károk növelték a veszteségeket, így aztán tavaly az utánkövetkező károk megközelítették a 65 millió koronát. Ezek szlovákiai adatok, képzeljük el a károk nagyságát, ha tekintetbe vesszük, hogy a szlovákiai tűzesetek 25,3 százalékot tesznek ki az országos esetek statisztikájában. Ha az előfordulás helyét nézzük, különösen kellemetlen helyzetben van Tagkönyvcsere előtt Ä pártalapszervezetek januári és februári évzáró taggyűlésein megvitatták az idei tagkönyvcserére vonatkozó központi bizottsági határozatot. Hogyan készülnek a tagkönyvcserére a Horné Saliby-i (Felsőszeli) Efsz pártszervezetében, Andriskin József elnöktől tudtuk meg. A pártbizottsági üléseken háromszor is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, s a februári taggyűlésen alaposan megmagyaráztuk a tagoknak a tagkönyvcsere fontosságát. Szervezetünk tagjai tisztában vannak vele, hogy a tagkönyvcsere szorosan összefügg egyéb feladatokkal is, főként azzal, hogy elmélyítsük a pártkongresszuson elfogadott program, a kerületi és járási pártkonferencia határozatának végrehajtását a mindennapi életben. További célunk az, hogy minden párttagunk rendkívül aktív legyen, átérezze a párt társadalmi szerepének jelentőségét, s a való életben meg tudja védeni a párt irányvonalát, meg tudja nyerni a dolgozók bizalmát. Ez pedig csak tettekkel érhető el. Az emberek elsősorban saját politikai tapasztalataikból tanulnak. KRAjCOVlC FERDINAND Jó tömegpolitikai munka Ä nesvadyi (Naszvad) falusi pártszervezet eredményesen irányítja a politikai tömegmunkát. Ezt bizonyltja az is, hogy tavaly 21 kollektív és 1100 egyéni vállalás született a februári győzelem 30. évfordulója tiszteletére és a választási program teljesítésére. A tömegszervezetek és a lakosság vállalták, hogy 3 millió 732 ezer korona értékkel járulnak hozzá a község gazdagításához. Vállalásukat 106 százalékra túl is teljesítették és társadalmi munkával 3 millió 974 ezer korona értékű művet hoztak létre. Különösen kitűntek a bölcsőde és a helyi sporttelep építésében. A Honvédelmi Szövetség volt e téren a legaktívabb tömegszervezet. A faluszépítés beruházási részében 3 millió 325 ezer korona értékű mű született. Nem beruházási részében a lakosság, a tömegszervezetek tagjai a járdák javításával, díszbokrok és díszfák ültetésével 175 óra társadalmi munkát végeztek. KOLOZSI DEZSŐ a mezőgazdaság, amelyben tavaly 360 tűzeset fordult elő és mintegy 30 millió korona kár keletkezett. A tüzesetek két személy életét követelték áldozatul, 15 személy pedig megsebesült. Bár az előző évhez viszonyítva kevesebb volt a tűzesetek száma, konkrétan 19-cel, a károk azonban nagyobbak voltak, és pedig tízmillió koronával. A legtöbb eset a szövetkezetekben fordult elő — 241 alkalommal — s összesen több mint nyolcmillió korona kárt okozott. A tűzvész oka legtöbbször műszaki jellegű volt — általában 370 esetben, külön a mezőgazdaság területén 123 esetben. Bár ez is sokszor hanyagság következménye, külön feltüntetett hanyagság okozott tüzet 351 esetben, a mezőgazdaságban 66 esetben. Nem lebecsülendő tételt jelentenek a károkban a felügyelet nélküli gyermekek okozta tűzesetek — 165 esetben, a mezőgazdaságban külön 92 esetben. Tűzeset előidézőiéként több esetben az elhanyagolt villámhárító is szerepelt. Óriási értékek vesztek kárba emberi nemtörődömségből. Pedig tudjuk, hogy most, a megnehezült- természeti, gazdasági feltételek között, az idei rendkívül szeszélyes tél okozta nehézségeket átvészelve nem űzhetünk hazárdjátékot a nép vagyonával! Minden deka anyagra, minden szem gabonára szükségünk van. A legtakarékosabb gazdálkodásra szólítanak fel a legutóbbi párthatározatok. Erre irányulnak munkaközösségek szocialista vállalásai. Megengedhetetlen, hogy felelőtlen egyének ezzel az országos törekvéssel ellentétben hanyagul kezeljék a szocialista tulajdont s ilyen károk keletkezzenek. Végezetül, hadd fejezzem be azzal, amivel kezdeni szerettem volna. Különféle alkalmakkor, akciók beindulásakor sok szép fogadkozás elhangzik, aztán az értékeléskor úgy tűnik, mintha minden szó meddő lett volna, a megállapítást nem követi a következmények levonása. Most az egyszer másként fest a helyzet. A bratislavavaskúti vendéglő raktárának felgyújtőja, aki kétmillió korona kárt okozott, 12 és fél évi börtönbüntetést kapott szándékos cselekedetéért. Felelősségre vonták a nitrai Agrokomplex kiállítás elővigyázatlan hegesztőit is, akik hanyagságból előidézett tűzzel több milliós kárt okoztak. így folytathatnánk tovább a felderített és végleg lezárt eseteket. Március — a tűzoltalom hónapja. Ennek a tudata késztessen minden polgártársunkat nagyobb éberségre, honpolgári kötelesség- és felelősségérzetének bizonyítására. Ennek társadalmi megkövetelése nem valamilyen megszokás, hanem a hétköznapok diktálta parancs, hisz már az idén csak januárban 107 tűzeset fordult elő, számban valamivel kevesebb, mint tavaly, de a kárba veszett értékeket tekintve sokkal súlyosabb következményekkel járt. LŐRINCZ LÄSZLÖ Meghitt ünnepség A pártszervezetek Értékelő taggyűlései Ä CSKP KB 12. ülésén újból kiemelték a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontosságét, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítása szempontjából. A kongresszus programjának maradéktalan megvalósítása egész népünk ügye. Ennek ellenére mégis az élcsoportra hárul a legnagyobb felelősség. Elsősorban a kommunisták feladata, hogy teljesüljenek a fontos'célkitűzések és fáradhatatlan tevékenységükkel elmélyítsék a párt és a nép kapcsolatát, érvényesítsék a párt vezető szerepét. A januári és főleg a februári, a múlt évet értékelő taggyűléseken a pártszervezetek mérlegelték, vajon küldetésük magaslatán állnak-e a pártprogram megvalósítása szempontjából. A pártszervezetek többségének taggyűlésén megmutatkozott, mennyire készültek fel a kommunisták a CSKP KB 11. ülése eszméinek a megvalósítására, a politikai .szervező és eszmei nevelő munka hatékonyságának az elmélyítésére. Köztudott, az idén zajlik le a két pártkongresszus közötti egyik legjelentősebb akció, a párttagkönyvcsere, amely alkalmat nyújt arra, hogy minden kommunistával elmélyülten elbeszélgessenek. Ez a jelentős esemény mindenekelőtt a pártmunka Javítását, a párt egységének szilárdítását, a lenini munkamódszerek következetesebb érvényesítését segíti elő. Az efsz-ek üzemi pártszervezetei különös gonddal készítették elő az értékelő pártgyűléseket. A szövetkezetek IX. kongresszusát előkészítő időszakban az egyes részeken dolgozó kommunisták alapos munkát végeztek, hogy megismerkedjenek az előre kibocsátott vitaanyaggal; s javaslataikkal elősegítsék az eredményes, jobb gazdálkodást, A szövetkezetek már kinőtték a gyermekcipőt és létrejöttek a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, vagyis az efsz-ek a tudományos-műszaki fejlődés jóvoltából új szakaszba léptek. Egyre jelentősebb szerepe van a szakosításnak, bővülnek a kooperációs kapcsolatok, s lassanként a termelés ipari jellegűvé válik. Ebből a szempontból is jelentős volt a vitaanyag és a kommunisták motorjai voltak a beszélgetések szervezésének és a véleményformálásnak, sok értékes javaslatot tettek a korszerűbb gazdálkodásra. Nemrégiben FiTakovské Biskupicén (Fülekpüspöki) vettem részt a pártszervezet taggyűlésén, őszintén megvallva, kicsit csalódtam, mert a beszámoló nem tükrözte kellőképen a kongresszus előtti vitát, sem azt, hogy párttagkönyvcserét, fontos politikai akciót készítenek elő. A gyűlés után az elvtársak azt vallották, hogy már többször foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, s ezért nem akarták azokat újból megvitatni. A beszámoló, s így természetesen a vita is főként gazdasági síkon folyt, a hatodik ötéves terv harmadik évi teljesítését boncolgatták. A múlt évről nemcsak jót mondhatnak. Sok kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék, víz alá kerültek a rétek, sőt a gabona egy része is. A kommunisták nem elégedettek a gazdasági állatok hasznosságával sem, vagyis azzal, hogy drágán termelnek. Igaz, a gazdasági épületek eléggé elavultak, de kiderült, hogy ennek is megvan az oka. A szövetkezet elnöke Papp elvtárs nem szépítette a szót, hanem kerek perec megmondta, mik a jó gazdálkodás kerékkötői. Bizonytalanságban él a vezetőség és a tagság. Már negyedik esztendeje tart a huzavona, azóta beszélnek róla, hogy a Fiíakovói (Fülek) Állami Gazdasághoz csatolják a területileg közbeeső szövetkezetei. így aztán nem is törődtek kellőképpen a gazdasági épületek korszerűsítésével. A hatszázas sertéshizlalda építését még 1976-ban tervezték, de az említett ok miatt hozzá sem kezdtek. A szövetkezeti elnök szerint félő, hogy még jobban romlik a munkaerkölcs és a fiatalok másutt keresnek munkalehetőséget. Aránylag sok a fiatal párttag, akik főleg a gépek irányítói és a javítóműhely dolgozói. A fiatalok felszólalásaikban bírálóan mutattak rá olyan hibákra, amelyek elkerülhetők. Az a véleményük, hogy nem lehet mindent az időjárásra kenni, mert sok hiba van, amely szubjektív okokból származik. A határozatban is kiemelték, hogy az eddiginél jobban, példásabban kell dolgozniuk a kommunistáknak. Szükséges a kommunisták tervszerűbb elosztása az egyes munkahelyeken, behatóbban kell foglalkozniuk a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének és a szocialista munkabrigád tevékenységének ellenőrzésével. A szemléltető agitációval megbízott kommunistákéhoz hasonló munkát kell végezniük mindenütt. Amint már említettem, alig esett szó az ideológiai tevékenységről. Pedig ahol több a fiatal párttag, tagjelölt, ott különösen nagy szükség van eszmei felkészítésükre, edzésükre. Az értékelő taggyűlésen sok mindent megvitattak, ami elősegíthetné a gazdaság jobb menetét. Most már a tetteken a sor, s az a leglényegesebb, hogy a kommunisták helytálljanak munkahelyükön, példás tevékenységükkel másokat is mozgósítsanak a tervek maradéktalan teljesítésére. —tt— A CSEMADOK Központi Bizottsága a múlt hét végén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Bratislavában, a Szlovák Filharmónia nagytermében ünnepi ülést rendezett, melyen párt- és kormányküldöttség vett részt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára vezetésével. Az ünnepi évfordulón részt vettek a párt- és állami szervek, kulturális intézmények képviselői, a CSEMADOK alapító tagjai és más meghívott vendégek. Az ünnepi ülés megnyitása után felolvasták Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, köztársaságunk elnökének üdvözlő táviratát, valamint az SZLKP Központi Bizottságának üdvözlő levelét. Az SZSZK kormánya és a maga nevében üdvözlő levelet küldött Peter Colotka, az SZSZK ikormányelnöke is. A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóján ünnepi beszédet mondott Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke, aki megemlékezett a Februári Győzelem jelentőségéről, a CSEMADOK megalakulásának történetéről. Ezután a szövetség három évtizedes, eredményekben gazdag, sokrétű munkájáról beszélt. Beszédének további részében a kulturális szövetségre háruló egyre igényesebb feladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy a szövetségnek a jövőben a CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében még hatékonyabb munkával kell megfelelő részt vállalnia a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista életszemléletének formálásában. Lőrincz Gyula beszéde után Ľudovít Pezlár, a párt- és állami küldöttség vezetője mondotta el üdvözlő beszédét. Ľudovít Pezlár elvtárs üdvözlő beszédében a Szlovák Szocialista Köztársaság párt- és az állami szerveinek, valamint a társadalmi szervezetek nevében a legszívélyesebben köszöntötte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója tiszteletépe tartott ülés résztvevőit. A továbbiakban tolmácsolta Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének, a CSSZSZK, az NFK KB elnökének és Jozef Lenárt elvtársnak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, az SZSZK NF KB elnökének forró elvtársi üdvözletét. Ünnepi köszöntőjében szólt a CSEMADOK megalakulásának körülményeiről, mint a forradalmi átalakulás egyik szülöttéről. Nagyra értékelte a CSEMADOK három évtizedes munkáját. Sohasem volt passzív szemlélője a forradalmi átalakulásoknak, hanem aktív munkával vállalt jelentős részt a társadalomépítő tevékenységből. Beszédében arra is emlékeztetett, hogyan változott meg Dél-Szlovákia arculata az elmúlt évtizedekben, milyen új ipari létesítmények épültek és hogyan lett a valaha elmaradott mezőgazdaságból élenjáró országrész. Szólt arról a gazdag kulturális életről is, amely pártunk irányításával kiterebélyesedett Dél-Szlovákiában. Jelentősen bővült az iskolahálózat, sók újság jelenik meg magyar nyelven, széles körű az amatőr művészeti mozgalom és a CSEMADOK jelentős országos akciókat szervez évente. A párt és az állami szervek azt várják a CSEMADOK tagságától, hogy további munkájukban is gyümölcsözően használják fel három évtizedes tevékenységük tapasztalatait, és továbbra is a nemzetiségi kérdés megoldásának lenini elvei szerint végezzék kulturális népművelő munkájukat a magyar nemzetiségű dolgozók körében. Másodlagos nyersanyagok elsőrendű fontossága A fa és a cellulóz világviszonylatban egyre növekvő fogyasztása s ezzel párhuzamosan a fa, mint fontos nyersanyag árának állandó növekedése a papírgyárakat arra késztette, hogy új utat, lehetőséget és nyersanyagot találjanak növekvő termelésük fenntartására. A legmegfelelőbb, legcélszerűbb nyersanyagforrásként a már egyszer felhasznált hulladékpapír vált be, amelyet erre nagyobb mértékben alkalmaznak különböző újfajta papíripari gyártmányok előállításánál. A hulladékpapír ma már egyes készítmények, kevésbé igényes papiros, csomagolópapír, kartonok, göngyölegek, előállításának kizárólagos nyersanyagává lépett elő. S teljes joggal, hiszen négyszáz kg szükségtelen papírhulladékból átlagosan háromszáz kiló új cellulózipari készítményt nyernek. Így jelentős mennyiségű, másként célszerűbben, gazdaságosabban felhasználható faanyagot takaríthatnak meg. A hulladékpapír, amely egyszer már teljesítette elsődleges funkcióját, ismét felhasználható. Egyszerű eljárással rostokra bontható, s ebből a másodlagos nyersanyagból számtalan nélkülözhetetlen és a népgazdaság szempontjából igen fontos terméket állíthatunk elő. S ez a körforgás, ez a folyamat többször ismételhető. Papíriparunk termelésének cellulózszükségletét huszonhét százalékban a hulladékpapír fedezi. A papírfogyasztásnak a harmincöt százaléka kerül vissza használt formában a papírgyárakba újrafeldolgozásra. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a hulladékpapír felvásárolt összmennyisége meghaladja a papírgyárak szükségletét. 'S ez igen előnyös, mivel a hulladékpapír mint exportcikk is el nem hanyagolható bevételi forrást jelent. Adódhat azonban olyan előre nem látott helyzet, hogy a felvásárolt hulladékpapír mennyisége hirtelen csökken. Így az e nyersanyagbázisra építő papírgyárak termelésének folyamatossága veszélybe kerül. S éppen ilyen kellemetlen helyzetet teremtett az elmúlt hónapok sorén a hazánkban aránylag ritkán fellépő, hosszantartó fagyokkal jelentkező kemény tél. Közvetlen következménye az energiaellátás zavarában csúcsosodott ki. Mivel ezt a vasúti közlekedés is megsínylette, a felvásárolt hulladékpapír sem jutott el rendeltetési helyére. De a felvásárlás is pangott, hiszen a papírhulladék összegyűjtésében jelentős részt vállal a tanulóifjúság, a pionír- és az Ifjúsági szervezet. S mivel az iskolákban a meghosszabbított téli szünet idején a papírgyűjtés is szünetelt, a hulladék papír-készletek alaposan megcsappantak. Így papírgyáraink, de különösen a štúrovói (Párkány) papírgyár került irigylésre méltónak egyáltalán nem mondható, sőt inkább nagyon is kritikus helyzetbe. Termelési kapacitását a felére kellett csökkentenie, éppen a nyersanyagnak számító hulladékpapír hiánya miatt. Az így keletkezett veszteségének pénzértéke naponta meghaladja az egymillió koronát. Egyetlen polgárunk számára sem lehet közömbös, hogy népgazdaságunk naponta milliókkal lkárosodik-e vagy sem. S ez esetben mindenki segíthet. A hulladékpapír legkisebb mennyisége is sokat jelenthet, ha ezrek, százezrek adják. Hiszen sok kicsi sokra megy. De kétszer ad, ki gyorsan ad. Ezért ne késlekedjünk! A használt hulladékpapírt értékes nyersanyagként kezeljük, s habár másodlagos nyersanyag, fontossága elsőrendű. (obenau) Még jobb eredményekért Д galántai AGROSTAV egyesült mezőgazdasági vállalat pártalapszervezete értékelő taggyűlését a közelmúltban tartotta. TAKÁCS END RE elnök így nyilatkozott a tavalyi eredményekről: — Pártszervezetünk a kongresszus határozataiból kiindulva az ifjúság kommunista nevelését tekintette egyik fő feladatának. Kellő figyelmet fordítottunk a Jelentős évfordulók — a februári győzelem 30. és köztársaságunk megalakulása 60. évfordulójának — megünneplésére. A gyűlésen eredményes munkáról adhattunk számot. A jó pártmunka érdeme is, hogy vállalatunk december 11-én teljesítette évi tervét. Tagjaink alap- és középfokú pártoktatás keretében sajátítják el az ideoléigai, valamint a közgazdasági és időszerű pártépítési ismereteket. A marxizmusleninizmus esti egyetem végzett, illetve végzős hallgatói töltik be a lektori tisztet. Mit várnak 1979-től? — 124 tagú pártszervezetünk abban a szellemben hagyta jóvá a munkatervet, a határozatokat, hogy a kommunisták példamutatásával megoldjuk a problémákat, teljesítjük az igényes munkatervet. Persze, az eddiginél pontosabb és odaadóbb munkára van szükség. Ügy döntöttünk, jobban fogunk dolgozni, mint eddig. SĽÄRAZ PÄL
