Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-03 / 9. szám

Í979. március 3. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Mozgalmas heteket élünk. Nemcsak a múlt évi szövetkezeti gazdálkodás eredményeit mérlegeljük s keressük a hibák, fogyatékosságok okait — az efsz-ek IX. kongresszusa vitaanyagának szellemében —, hanem a termelési tanácskozásokon a részt vevők közül számosán a hibákból kivezető utat is megmutatták: hasznos javaslatokat tettek a termelés, s a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére, az üzemszervezés tökéletesítésére, az anyag-, energia­takarékosság még hatékonyabbá tételére, a tavalyinál is igényesebb fel­adatok teljesítését segítő szocialista munkaverseny és munkafelajánlási mozgalom széles körű kibontakoztatására... Az alábbiakban levelezőink, olvasóink zárszámadásról szóló Írásait fog­laljuk össze, csupán a lényegre törekedve. MAGASABB SZINTEN SVINGER ISTVÁN írja: Az, okoői (Ekecs) szövetkezetben Öllé Imre, a 3600 hektáros szövetkezet elnöke vonta meg a múlt évi gazdálkodás mérlegét, s ismertette az ez évi terv­feladatokat. A többi között örömmel töltötte el az a tény, hogy a kedve­zőtlen időjárás ellenére búzából 62,4, tavaszi árpából pedig 57 mázsás ho­zamátlagot sikerült betakarítaniuk, ami azt jelenti, hogy túlszárnyalták feladataikat. Kukoricából 58,7 mázsát értek el a tervezett 62 mázsa helyett, s a cukorrépájuk is csak 303 mázsá­val fizetett hektáronként. A múlt év javára írandó, hogy él­tek a gépek kétműszakos üzemelteté­sének lehetőségével, s ily módon ha­marabb végezhettek a tavaszi, a nyári és az őszi munkával. A munkaidőt igy célszerűbben hasznosították. A dolog­idő további célszerű hasznosítása ér­dekében javítják az idén a növényter­mesztési és a szolgáltatási ágazat dol­gozói közötti együttműködést, hogy az egyes munkafolyamatok végzésére még igényesebben és tervszerűbben, rugalmasabban készülhessenek fel. Külön öröm mindannyiunk számára, hogy a hús-, tej- és tojástermelésben mennyiségi és minőségi javulást értek el, s valójában minden mutatóban tel­jesíteni tudták az eladási tervet. Ki­váló eredmények születtek a marha- és baromfihústermelésben, illetve ér­tékesítésben, ugyanígy a tojásterme­lésben is, valamivel gyöngébb volt a sertéshús- és a tejtermelésük, ami az jegyes évszakok közötti ingadozások megszüntetésével a jövőben kiküszö­bölhető. A tervezett erőtakarmánynak 95 százalékát használták fel, s ily mó­don egymillió koronán felüli értékű takarmányt megtakarítottak. Tejter­melésük jövedelmező: 0,75 korona a literenkénti tiszta jövedelem. Ami di­cséretre méltó: valamennyi tejükét I. minőségi osztályban értékesítették. Efsz-alapltó tagok, ma nyugdíjasak. A szolgáltatási ágazathoz tartoznak a beruházásos építkezések, a mező­gépvásárlás és gépjavítás, a termény­­raktározás. Sajnos, nehézségek me­rültek fel a gépvásárlást illetően; ezt a feladatukat — nem a saját hibájuk­ból! — csupán 64 százalékra teljesí­tették. Nagyon kedvezőtlenül hatott az aszály a szántóföldi zöldségtermesz­tésre, a szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. A szövetkezet a tervezett 82 millió korona nyerstermelési értéket nem érte el; jőnéhány millió koronával le­maradt. Ennek ellenére, ha a tavalyi áruértékesítési terv teljesítését össze­hasonlítjuk a tavalyelőttivel, akkor a tervteljesítés 27,9 százalékos emelke­dést mutat. A jelzett nyerstermelési érték így Is minden eddigit felülmúlt. E közös gazdaságban kilenc szocia­lista brigád tevékenykedik. Főleg mi­re irányult a kötelezettségvállalásuk? A termelés minőségi követelményei­nek fokozására, a termelés belterjes­ségének további szélesítésére, az anyag- és energiatakarékosságra, a munkaidő még céltudatosabb kihasz­nálására stb. sz idei éves tervfeladatok teljesí­tésére vonatkozólag megtették a kel lő intézkedéseket: bővítik a gabona vetésterületét a kukorica rovására mivel ez utóbbiból nem állnak ren ta, hogy a drága, nagy teljesítményű gépek kezeléséhez szakképzett mun­kaerő szükséges. A közös vagyon vé­delme is szerepelt az elnöki beszámo­lóban, az anyag- és energiatakarékos­ság úgyszintén. Ezen a téren még van mit tenni... A tavalyi évet a sok nehézség, probléma ellenére 11 millió korona jövedelemmel zártuk. Az egy állandó dolgozóra jutó havi bérátlag 2649 ko­rona volt; az idei évre ettől 32 koro­nával többet terveztünk, ami csakis a szorgalmas munkánkkal, tovább közős erőfeszítésekkel, takarékos gazdálko­dással érhető elf Mindenképpen említést érdemel, hogy termálvíz tört fel szövetkeze­tünk határában. Ez a lehetőség új táv­latokat tár elénk: a zöldségtermesz­tés fejlesztése vonalán máris megkez­dődött az üvegházak építése, fólia­­házak létesítése. Ezek termálvizes fű­tésére már a jövő évben sor kerülhet. De nemcsak ily módon hasznosul majd a termálvíz: a helyi nemzeti bizottság termálfürdő építésiével is számol; húsz hektárnyi terület bekerítése már fo­lyik ... Gazdag vita kerekedett, végül az efsz elnöke köszönte meg a tagság jó munkáját, s további eredményes mun­kájukhoz kívánt erőt, egészséget, sok sikert. Gömöri szövetkezet Az elmúlt hetekben mindenütt — ** így a Rimavská Sobota-i járás­ban is — sok szó esett a múlt évi feladatok teljesítéséről, a soron levő feladatokról. A járás mezőgazdasági üzemeiben a közelmúltban tartották meg az évzáró gyűléseket, ahol érté­kelték elvégzett munkájukat. Az idei zárszámadás eltért a régitől. Ez a számvetés nemcsak a tavalyi eredmé­nyek összegezésére irányult, hanem annak felmérésére is, hogy a járás földmüvesszövetkezetei mit értek el a három évtized alatt, miből indultak, hová fejlődtek. Eseményekben gazdag hetekre tekinthetnek vissza, mert a dolgozók megvitatták a IX. kongresz­­szus vitaanyagát s az évzárók e kong­resszus jegyében zajlottak. Az idei számvetés visszapillantásra, összegezésre, elemzésre adott alkal­mat, új tervek, elképzelések megvaló­sítására ösztönzött mindenkit. Eseményekben gazdag éveket hagy­tak maguk mögött a hodejovi (Vár­­gede) „Építő“ Efsz dolgozói is. Öl szövetkezet — Gemeröek (Kisgömöri), Gortva, Hodejovce (Keregede), Čierný Potok (Feketevíz), Blhovce (Balog­falva) és Várgede — egyesülése ré­vén alakult át nagygazdasággá. A szö­vetkezet tagjai kezdettől fogva azon fáradoztak, hogy fejlesszék szövetke­zetüket, azt a közösséget, amelyiket maguk hoztak létre, hogy közösen gazdálkodva minél jobb eredményeket érhessenek el. Ennek érdekében kere­sik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével tovább emelhetik a ter­melés színvonalát. A közelmúltban megtartott évzáró gyűlésen értékelték a szövetkezet fejlődését. Kritikusan, kértelés nélkül elemezték a tavalyi eredményeket. Rámutattak a fogyaté­kosságokra, számba vették mindazo­kat a tényezőket, amelyekkel tervei­ket megvalósíthatják az adott termé­szeti és éghajlati feltételek között. A szövetkezet múlt évi termelési terve az önellátás lehetőségeinek ki­bővítésére, a hektárhozamok növelé­sére, a költségek csökkentésére irá­nyult. Elképzeléseiket sok esetben nem tudták megvalósítani. Igaz, né­hány termék előállításánál csökken­tették a költségeket, ez azonban gyenge vigasz. A szövetkezet múlt évi elemzéséből kitűnik, hogy a két fő termelési ága­zat, de az egyes gazdasági részlegek eredményei között is nagyok az aránytalanságok. A növénytermesztés­ben a legjobb eredményt a zöldség­­termesztésben érték el, a többi növé­nyek — a gabona, a hüvelyesek, a dohány, a szőlő és a takarmányok — termesztésében az eredmények a várt­nál jóval gyengébbek voltak. Az állat­­tenyésztésben közepes színvonalat ér­tek el. A gyenge eredmények kedve­zőtlenül hatottak a fő gazdasági mu­tatók teljesítésére. A szövetkezetnek a mezőgazdasági nyerstermelés tervét nem sikerült teljesítenie. A növénytermesztés szakaszán a szövetkezet vezetői és kommunistái alapos felmérést végeztek s a gyenge eredmények okait ismertették a dol­gozókkal. Ugyanis a nemkívánatos terméshozamok szubjektív okokra ve­zethetők vissza. Hol történt a mulasztás? Magában az agrotechnikában, a munkaszerve­zésben, a rendszertelen ellenőrzésben. A főbeszámolöból világosan kiderült, hogy 1977 őszén a növénytermesztők alapvető feladataikat nem teljesítet­ték. Hibát követtek el a talajerő fo­kozásában, a szerves és szervetlen trágya felhasználásában, a talajelőké­szítésben, a vetésben és a betakarí­tásban. Ezt bizonyítják azok az ala­csony hektárhozamok, amit gaboná­ból, hüvelyesekből, szőlőből, takarmá­nyokból elértek. Például a múlt év­ben százötven hektáron termesztettek étkezési borsót. Termelési tapasztala­tok hiányában a borsót megkésve ta­karították be, ami kedvezőtlenül be­folyásolta a hektáronkénti termésho­zamot. Az egy hektárra jutó átlagter­més 5,4 mázsával volt kevesebb a ter­vezettnél. Hasonlóképpen alakult a helyzet a többi növények termesztésé­ben is. E szövetkezetben a mezőgazdasági terület felén takarmányokat termesz­tenek. A gazdaság 1396 hektár lege­lővel, 407 hektár réttel rendelkezik. Ezenkívül 440 hektáron termesztenek tömegtakarmányokat. A rétek és lege­lők megfelelő karbantartásával, ápo­lásával, szakszerű kezelésével elegen­dő mennyiségű takarmányt nyerhet­tek volna. A jó takarmányt az állatok nagyon jól hasznosítják. S az ered­mény? Mivel a begyűjtési munkálato­kat rosszul szervezték meg s mert a gépkihasználás ésszerűtlen volt, ma­gas lett a veszteség. A takarmány mi­nőségéről nem beszélhetünk; pedig a takarmányozástól függ az állatte­nyésztés eredményessége. A juh- és a baromfitenyésztés a szövetkezet erőssége. A többi gazda­sági mutatót nem sikerült teljesíteni. Fogyatékosság mutatkozott a malac­elválasztásban, az állatok hízékonysá­gában, az állattenyésztői munkában!. Ehhez párosult a kedvezőtlen tartási körülmény, valamint a felületes mun­ka. Az idei feladatok igényesebbek a tavalyinál. Teljesítésük érdekében ezernyi a tennivaló, a termelés min­den ágazatában. Ezért a szövetkezet vezetősége megtette az első szükséges intézkedéseket. A terveket az egyes részlegekre, istállókra, munkacsopor­tokra, egyénekre bontották le. S a tervek teljesítését rendszeresen ellen­őrzik. Fokozott figyelmet szentelnek a dolgozók szakképzettségének növelé­sére, a munkaidő helyes kihasználá­sára, a munkafegyelem megszilárdí­tására, valamint a gépek karbantar­tására, ésszerű kihasználására. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a nö­vénytermesztési feladatok teljesítését nagyban gátolta a géphiány. Az idén sor kerül a géppark felújítására: egy. millió 700 ezer korona értékben gépe­ket, talajmegmunkáló eszközöket vá­sárolnak. Jó munkaszervezéssel, a gé­pek csoportos bevetésével arra töre­kednek, hogy azok a hibák, amelyek a múltban előfordultak, az idén ne ismétlődjenek meg. Az állattenyésztés szakaszán az elő­ző évektől eltérően hatékonyabban fejlesztik a termelést. Ehhez megte­remtik a szükséges feltételeket mind a tehenészetben, mind a sertés- és a juhtenyésztésben. Lényeges változást eszközölnek a takarmányok termesz­tésében, s a megtermett takarmányt jó minőségben begyűjtik. Jelentős ta­karmány tartalékok vannak a patakok partjain, az utak mentén, csatornák­nál. A különböző dimbes-dombos, hasznavehetetlen területeket a juhtar­­tásban hasznosítják. Az állattenyész­tés fellendítését fokozott beruházással is elősegítik. Még ebben az évben több istálló felújítására kerül sor, hogy a megnövekedett állatállomány részére a férőhelyet biztosítsák. Amint látjuk, az „Építő“ Efsz veze­tőire, dolgozóira a hatodik ötéves terv negyedik évében komoly feladat há­rul. Hogy a reájuk háruló feladatokat teljesíteni tudják, komoly intézkedé­sekre kerül sor. Reméljük, hogy a problémák megoldásában, a nehézsé­gek leküzdésében, a feladatok teljesí­tésében példát mutatnak a szocialista brigádok tagjai, a szövetkezet kom­munistái. Összefogva a nehézségek könnyebben leküzdhetők. NAGY TERÉZ Szakmai továbbképzés - magasabb szinten Ш F SZ lllJBTÉItŐL fy|a már nem -szorul különösebb magyarázatra, hogy a mezőgaz­daságban is napjaink'égető problémái közé lépett elő a tudományos ismeret­­terjesztés. Olyan időket élünk ugyan­is, amikor rendkívüli módon megnőtt a tudományok iránti érdeklődés, s nincs a mezőgazdaságnak olyan ágazata, ahol érvényesülni lehetne az Ismeretek szünet nélküli gyarapítása nélkül. Ezért időszerű erről a kérdés­ről beszélgetni, e dolognál hosszab­ban is elidőzni, mert végül is a hala­dás egyik legfőbbb hajtóerejét, a tu­dományt 'kell minél közelebb hozni a gyakorlathoz, az emberhez. A mező­­gazdasági dolgozók tudásszintjének növelése határozza meg, milyen mér­tékben sikerül eleget tenni a gyorsuló ütemű fejlődés követelményeinek, a növekvő társadalmi igényeknek. • • • A košicei (Kassa) járás szövetkeze­teinek dolgozói a téli hónapokat aktí­van kihasználják a tudásgyarápításra. Jelenleg a huszonegy szövetkezet har­mincegy oktatási központjában folyik a szövetkezeti dolgozók iskoláztatása, amit 2431 dolgozó látogat. Az előadá­sok az előre elkészített tervek alap­ján folynak. Megkezdődtek az elő­adások az efsz-ek IX. kongresszusá­nak vitaanyagáról. Mostanáig nyolc szövetkezetben tartottak vitadélutáno­kat. A dokumentum alapján több ége­tő problémát tárgyaltak meg. Például a tervfeladatok teljesítésének kérdé­seit, az anyag és az energia takaré­kos felhasználásának módját. Egész sor bíráló megjegyzés hangzott el az állattenyésztési tervmutatókat nem teljesítő szövetkezetekben. Sok szó esett a termelő és feldolgozó üzemek közötti kapcsolatokról, de nem keve­sebb a mezőgazdasági üzemekkel együttműködő vállalatok tevékenysé­géről. Az SZFSZ kassai járási bizottságá­nak titkárnője, Anna Svecová mérnök elégedettségét fejezte ki a haladó ta­pasztalatok iskolája és a szövetkezeti munkaiskola menetéről. Nekünk vi­szont volna némi megjegyezni valónk. Előrebocsájtjuk, nem vállalkozhatunk arra, hogy az összes oktatási központ munkáját értékeljük. Ez nem is szán­dékunk, ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ne lenne kifo­gásolnivalónk, mert nem minden ok­tatási központ vezetőségének sikerült valóban úgy megszervezni e roppant fontos tennivalót, ahogyan azt az em­berek elvárták volna. Sőt, olyasmi is előfordult, éppen a szervezési hibák miatt, hogy egy-egy érdekes témának túl kevés hallgatója akadt. A mosta­náig megtartott előadások statisztiká­ja igazolja, hogy a látogatottság já­rási méretében 30,3 százalékot tesz ki. Ez ppdig egy produktív járásban nagyon kevés. Ezen a helyzeten próbált segíteni az SZFSZ járási bizottsága és a jmi is. Természetesen az ideális az lenne, ha a látogatottság a jövőben lénye­gesen javulna. Ez viszont csak abban az esetben lesz így, ha a szövetkeze­tek vezetői is komolyan, a lehető leg­komolyabban veszik a dolgozók isko­láztatásának a megszervezését, lebo­nyolítását. Az SZFSZ járási bizottsága a kong­­reszusi időszak előtt komoly politikai tevékenységet fejt ki. A mezőgazda­ság szocializálásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű szocialista versenymozgalmat hirdetett. A felhí­vásra már huszonhét kollektíva vála­szolt Konkrét kötelezettséget vállaltak például a hraničnái (Kehnec), bidov­­cei, ruskovi és a Nižná Myžla-i szö­­vetkezetesek. Befejezésül még csupán annyit: re­méljük, hogy a kassai járás szövet­kezeteinek oktatási központjairól a tanév befejezésével csak szép, elisme­rő szavakkal beszélhetünk. I. B.-1 A vágsellyei Duslo vegyi kombinát­ban évente sok újdonságot vezetnek be. Ez irányú igyekezetüket nagyban befolyásolja az országos szocialista munkaverseny, amelynek keretében több hasonló vegyi üzem és vállalat verseng a lehető legjobb NPK műtrá­gya előállításáért. E versenyben a múlt évben az elsőséget a Duslónak ítélték. Most sem szeretnének lema­radni, ezért egy új VELOX elnevezésű gépet helyeztek üzembe, amely az NPK műtrágyát polietilén zsákokba adagolja és csomagolja. A képen Má­ria Hanáková a csomagológépnél. Krajcsovics Ferdinand Új csomagológép a Duslóban / delkezésre megfelelő, bő hozamú hib­ridek. A tejtermelésben Is előbbre akarnak lépni; 850 liter tejet a föld­terület hektárára. Ez szükségszerűvé teszi a telepek korszerűsítését, a skarvasmarha-állomány hibridizációs programjának megvalósítását. A ter­melés valamennyi szakaszán tökélete­sítik a gazdaságirányítást, az üzem­­szervezést, s hatékonyabb ellenőrzést vezetnek be. Jobb minőségű takar­mányalappal igyekeznek az egyes év­szakokban mutatkozó tej- és húster­melési kilengéseket megszüntetni. EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTUNK... A Horná Potóű-l (Felsőpatony) Vö­rös Csillag Efsz évzáró közgyűléséről FARKAS SÁNDOR, az üzemi pártszer­vezet elnöke többek között ezeket írja: Rendkívül aszályos évet hagytunk magunk mögött. Ennek káros hatását főleg a növénytermesztésben érezhet­tük. Habár búzából egy, tavaszi árpá­ból három és fél mázsával sikerült az eléggé feszített tervet túlteljesíte­ni, cukorrépából és kukoricából vi­szont gyengébb termést takarítottunk be. Cukorrépa esetében az öntözéssel sem tudtuk pótolni a csapadékszük­ségletet. Ami az állattenyésztést illeti, az eredmények jobbak voltak: például túlteljesítettük sertés- és marhahús-, valamint tejértékesítési tervünket. Tejből .például a múlt évi fejéshozam elérté a 4000 litert, ami nemcsak já­rási, hanem országos méretben is ki­váló eredménynek mondható. Renczés Sándor elvtárs, szövetkeze­tünk elnöke átfogóan értékelte az efsz 30 éves fejlődését, az elért ki­váló eredményeket, a nehézségeket, amelyeket közös erővel sikerült le­küzdeni; vázolta, miként sikerült a nehéz testi munkát lépésről lépésre a gépekre hárítani, a munkakörnyezetet jobbá, a dologvégzést biztonságosabbá tenni. Ugyanakkor azt is hangsúlyoz-

Next

/
Thumbnails
Contents