Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

1979. január 6. SZABAD FÖLDMŰVES 13 — Amikor jelentették, nem hittük. Azt gondoltuk, vicc az egész. Valaki­nek talán „elcsúszott“ a ceruzája. A verseny hevében az Is előfordul. Per­sze, amikor megszemléltük a sokat tudó berendezést, örömmel nyugtáz­tuk az eredményt. Egy közvetlen, sok érdekes terme­lési kérdést érintő beszélgetés folytán említette a fentieket a levícei JMI egyik vezető dolgozója. Miről is van tulajdonképpen szó? Az elején kez­deném. A kurall egyesített szövetke­zetben minden évben sok gondot oko­zott a szalma betakarítása. A táblák szélére ugyan aránylag gyorsan le­hordták, de a kazlazás lassú üteme elodázta a munkálatok befejezését. Ezért az aratásra való felkészüléskor a szalma kazlazásának meggyorsítása és könnyítése okozta a legnagyobb gondot. S mivel megfelelő gépet nem vásárolhattak, elhatározták, hogy há­zilag készítenek valamilyen segédesz­közt. Teltek, múltak a hetek, míg a gép­javítók között akadt valaki, aki meg­találta a megoldást. Luki Lajosnak hívják és a szövetkezet gépjavító bri­gádjának vezetője. Az újításról így beszélt: — A szalma-betakarítás gépesítésé­vel kapcsolatos probléma az idei ara­tás előtt Is felvetődött. Megállapítot­tuk, hogy olyan szerkezetre lenne szükségünk, amely valamilyen módon képes összegyűjteni a szalmát, s azt több méter magasra is emelni. Gon­dolkoztam a dolgon. Eszembe jutott, hogy a nagy teljesítményű Skoda traktor erős hidraulikával van ellát­va, erre talajgyalu szerelhető. Hosz­­szas számítgatások után erre a hid­raulikára terveztem a karos-villás emelőt, ami a következőképpen mű­ködik: A traktor vezetője a leengedett villa segítségével a kazal köré gyűj­tött szalmából több mázsát felszed, a kazalhoz viszi, s szükség esetén több méter magasba is felemeli. Arról, hogy milyen körülmények között született meg az újítás, Luki Lajos nem beszélt. Fia, Zoltán — aki édesapja szerelőbrigádjának tagja — mesélte el a szalmabegyűjtő és kazla­­zó „születésének“ történetét. — Az aratás előtti Időszakban lát­tam, hogy apámat valami foglalkoz­tatja. Gondolkodott, tervezgetett. Egy­szer aztán így szólt: Zoli, nekifogunk! Vascsöveket szabdaltunk, csuklókat szerkesztettünk, a hidraulikával mér­gelődtünk. Voltak olyan napok, hogy a munkaidőt éjfél után egy óráig is meghosszabbítottuk. Amikor elkészül­tünk, kipróbáltuk a berendezést. An­nak ellenére, hogy a karokat elég erősre terveztük, a súlypróbakor az egész szerkezet összerogyott. Az a feltételezésünk azonban helyesnek bi­zonyult, hogy a hidraulika képes fel­emelni több méter magasba olyan ter­het, amely a traktor vontató erejét optimálisan igénybe veszi. Ezután a gyenge tartóvázát kicseréltük, » a be­rendezés — sokak csodálkozására — sikeresen vett részt a szalma-betaka­rításban. Nemcsak az újító és társa, hanem a szövetkezet többi dolgozója is büsz­ke erre a berendezésre. Búri Vilmos főgépesítő a bevált újítás tervrajzát továbbította a járási mezőgazdasági igazgatóságra. S az újítással kapcso­latban a következőket mondotta: — Gépjavító műhelyünk szerelői több kisebb-nagyobb újítási javaslatot terjesztettek be. A leghasznosabbnak a Luki Lajos által szerkesztett szalma­begyűjtő és kazlazó bizonyult, amely szakemberek véleménye szerint orszá­gos viszonylatban is jelentős. Vélemé­nyem szerint, ha ezt az aránylag ol­csón előállítható, a Skoda traktorra szerelhető berendezést, mint a von­tató gép tartozékát, sorozatban gyár­tanák, a szalma betakarítását meg le­hetne gyorsítani. Ugyanis korábban egy nap alatt 15—20 hektárról gyűj­töttük be és kazlaztuk a szalmát, a gép segítségével azonban már na­ponta negyven hektárról sikerült be­takarítunk. Dicséretes az is, hogy a szövetkezet nem őrzi hét lakat alatt e hasznos újítást. S lépéseket tett annak érde­kében, hogy az közkinccsé váljon. De “vajon mit tesznek e célból az Illeté­kesek? Tehát mit tesz a járási mező­­gazdasági igazgatóság, amelynek az újítás tervdokumentumai birtokában vannak? Ügy tűnik, nem sokat. Erre hagy következtetni az a válasz Is, amelyet pár nappal ezelőtt a kérdé­semre Luki Lajos újítótól kaptam: — All az ügy, valahol elakadt az egész — mondotta. Meglepett ez a válasz, annál is In­kább, mert értesülésem szerint erről az újításról a járás irányító szakem­berei is nagyon kedvezően nyilatkoz­tak. Illő lett- volna már ezt a bevált újítást elbírálás céljából az illetékes szervek elé terjeszteni. Az ilyen ügyek intézésének elodázása ugyanis nem fokozza, hanem elaltatja a kezdemé­nyező készséget. Ez pedig nem kívá­natos. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy az igényes termelési feladatok teljesítése feltételezi a dolgozók kez­deményező készségének teljes kibon­takozását. Kalita Gábor lése pártunk irányelveinek tükrében Zaláikén termeltek pillangós takar­mánynövényt. Kevés volt a jó minő­ségű takarmány a szarvasmarháknak. Ez szerencsére gondolkodóba ejtette a vállalat vezetőségét. Szükségessé vált tehát, hogy felvegyék a kapcso­latot a Tudományos Gazdálkodás Rendszerének Intézetével. Ennek se­gítségével alakították ki a növény­­termesztés és az állattenyésztés tudo­mányosan indokolt szerkezetét a va­lóban nagyüzemi termelést. Bizonyos idő múlva ennek az eredménye meg­mutatkozott. Tejből 1400 literre, hús­ból 300 kilóra, gabonából pedig 1,4 tonnára nőtt az egy hektárra jutó termelés. A gazdaság legkorszerűbb farmján, Chotétovban 680 tehenet he­lyeztek el. A legjobb tejátlagot — 4800—5500 litert — azonban a híiv­­nói farmon mutatták ki. Az állatgondozók többsége két mű­szakban végzi feladatát, a tehenészet­ben azonban a hatnapos munkahét és az ezt követő háromnapos szabad idő bizonyult előnyösnek. Egy-egy tehe­nész — a munkatörvénykönyv értel­mében — hetenként 42,5 munkaórát dolgozik. Hogyan alakult ki az új szerkezet? Jozef ječný, a vállalat jogásza, a kísérleti gazdaság irányítási szerve­zeti szerkezetét ismertetve elmondta, hogy a jelenleg érvényben levő el­rendezést öt évvel ezelőtt alakították kt. Az új szerkezet bevezetése előtt a vállalatnak nyolc részlege volt. Idő­közben a területi rendezés során a vállalathoz öt szövetkezetét csatoltak. Ezt követően égetően szükségessé vált a részlegek számának a csökken­tése, hogy az irányítást leegyszerűsít­hessék. fgv alakult ki a ma is ér­vényben levő öt központ, az összpon­tosítás, a szakosítás és az integráció belüzemi feltételeinek a figyelembe­vételével. Létrejött az ipari módszerekre ala­pozott korszerű vállalati irányítási szerkezet. A legfontosabbnak és leg­bonyolultabbnak azonban az emberek gondolkodásmódjának a megváltozta­tása bizonyult. Elegendő gondot oko­zott ugyanakkor a gépeknek egy irá­nyítási központba való bevonása, a korábbi gazdasági részlegek határá­nak a felszámolása és a termőföld táblásítása is. Kialakították a növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki szol­gáltatás részlegét. A növénytermesz­tés részlegéhez a gabona, a cukor­répa, a pillangós takarmánynövények, a gyümölcs- és a zöldségtermelő ága­zat tartozik. Az állattenyésztésben azonban a kombinált szervezeti mód­szer bevezetését látták előnyösebb­nek. Egy termelési részlegnek két­­három állatfajtát kell ellátnia. A mű­szaki szolgáltatás részlegéhez a gép­javítás, mindennemű új beruházás, a műszaki fejlesztés és az építkezési ágazat tartozik. Számolnak persze az­zal is, hogy a még nagyobb eredmé­nyek elérése érdekében tovább töké­letesítik az ágazati irányítás szerke­zetét. Ehhez rádiós adó-vevő hálóza­tot építenek ki, s egyben megszerve­zik az adásvétel részlegét is jövedelmező termelés Jozef Horák, a vállalat üzemgazdá­sza, az egy hektárra jutó termelési érték javulásáról tájékoztatott. Míg például 1960-ban hektáronként 9B00, addig az 1977. évben mér 14 930 ko­ronát értek el és a vállalat tiszta haszna — évi átlagban — meghaladta a 14 millió koronát, s ez módot nyúj­tott a termelést és szociális jellegű beruházások bővítésére, az újrater­melési folyamat kiszélesítésére. A vállalat körzetébe tartozó tizen­hat községben három új óvodát épí­tettek hozzájárulásukkal. Beznöt szo­cialista községgé építik ki, ahöl kor­szerű üzlethálózatot hoznak létre. Évente két alkalommal tanácskoznak a falvak nemzeti bizottságainak veze­tőivel és közösen meghatározzák a községek fejlesztésének a feladatait. A vállalat vezetősége évente hétszáz­ezer koronát juttat a nemzeti bizott­ságoknak fejlesztési célokra. Előlegezett bizalom * A vállalat pionírüdülőjében évente ötszáz fiatalt helyeznek el. Nemcsak saját dolgozóiknak a gyermekeit, ha­nem másokét is.. Ezzel tulajdonképpen bizalmat előlegeznek a fiataloknak, akik közül felserdülés után sokan munkát vállalnak az állami gazda­ságban. A pártszervezeti, szakszervezeti és a gazdasági vezetőség bebizonyította, hogy a termelés összpontosításával, szakosításával és az ésszerű kooperá­cióval, az emberek áldozatos munká­jával növelhető a hatékonyság, javít­ható a termésátlag s a tiszta jövede­lem. Ez meggyőzte a dolgozókat ar­ról, hogy életfeltételeik biztosítottak, életszínvonaluk javulása nem kétsé­ges. Érthető, hogy a magukénak te­kintik a részükre korábban nem na­gyon vonzó termelési szociális szer­kezeti változásokat. A következetes tömegpolitikai, ne­velő és közgazdasági propaganda, a személyes agitáció eredményeként a vállalat keretében huszonegy szocia­lista brigád alakult. Ezeknek tagjai — kimagasló sikereikkel — jó példát mutatnak a vállalat ezernél több dol­gozójának. A sikerek elérését a kom­munisták és a pártonkívüliek sokasé - gának önzetlen munkája tette lehető­vé. így mások részére is példaképül szolgálhatnak! Hoksza István Veneiiy Lajos mérnök a solaryi (Sássziget) Növénynemesítő Állomás hajdani főnemesítője. Az elmúlt év december 17-én volt kilencvenéves. Időközben eltávozott közülünk. Nagy elismeréssel emlékezünk meg róla. Szakkörökben és ismerősei profesz szórnak nevezték. Nemesitől pálya­futását Magyaróváron 1913-ban kezd­te. Az első világháború idején 1915- ben orosz hadifogságba került. Az omszki fogolytáborból a Tomszki Nö­vénytermesztési és Növénynemesitési Intézet igazgatója — Talanov — köz­benjárására kiszabadult és a világ hírű intézet szolgálatába állt. Az in­tézet öt bízta meg a szibériai búzák rendszerezésével. Akkor került kap­csolatba Vanilovval, a világhírű tu­dóssal is. Szibériában ismerte fel a Tr durum és más huszonnyolc kromo­­szőmás búzafajok nagy beltartalml értékét. Hasonló értékekre bukkant az árpa egyes formáinál is. Rendsze­rező munkája során nagy hozzáértés­sel gyűjtötte a rendkívül értékes szi­bériai búza és árpaflóra különleges­ségeit és botanikai változatait. Jó szakmai hírnévvel, merész ter­vekkel és az általa begyűjtött gazdag búza- és árpaanyaggal 1920-ban tért haza a Szovjetunióból. Idehaza főleg a durum búzák és a takarmányárpa nemesítésének akarta szentelni mun­káját. Nemesitől elgondolásaiban év­tizedekkel előzte meg korát. A dnrum búza meghonosítása mellett döntött. Ehhez a munkához elő kellett terem­tenie a faj addig nem létező őszi változatát. Viszonyaink között ugyanis a tavaszi formák termesztésétől nem várhatott kielégítő sikert. A takar­mányárpából pedig nagy fehérjetar­talmú és jó takarmányértékű fajták előállítását tervezte, csupaszmagvú formában. Növénynemesítői minőségben Szlo­vákia több vidékén dolgozott. Rend­szerint feles — szerződési viszony­ban. A nemesítés helyét gyakran vál­toztatnia kellett, mert főleg a kezdeti időszakban az új utat kereső sok időt igénylő munkája nem hozott azonnal megfelelő hasznot. Nemesitői munká­jának legjelentősebb állomása Nána, Pribeta (Perbete), Hubice (Gomba). Solary (Sóssziget) volt. Nevéhez egész sor új növényfajta előteremtése fűző­dik. Például a Perbetei 3 őszi búzák, a Makaronka őszi dnrnm. a Perbetei 5, a Perbetei tar, a Perbetei toklászai és a Nánai tar tavaszi búzák, vala­mint a Perbetei simatoklúszú árpa. 0 nemesítette ki a Dunaj görög- és a Solartur sárgadinnyét. Veneny Lajos növénynemesítői el­képzelései most váltak időszerűvé. Világszerte megnövekedett, illetve többszörösére nőtt a tésztafogyasztás. Keresik a termeszthető durumfajtá­­kat. Kontinensünkön, csaknek minden közép- és dél-európai országban prog­ramba vették a durum búzák nemesí­tését a tésztaipar céljaira. Ezek je-Veneny Lajos mérnek évekkel ezelőtt gyümölcsöző eszmecserét foltyatott a nagy tapasztalatokkal rendelkező szovjet tudóssal, Cicin akadémikussal, lentös genetikai forrásai több eszan­­ciális aminosavnak és a rozsdaallan­­úllúságnak. A takarmányárpánál Is érvényesült az a felismerés, bogy a sörárpától könnyen megkülönböztet­hető formában, nagy fehérjetartalmú és biológiai értékű fajtákat kell te­remteni, amelyek nagyban segftik a hús, a tej, a tojás termelési, illetve hasznosítási irányzatok termelékeny­ségét. Megítélésünk szerint a takar­mányárpa nemesítésében a mai gya­korlat ott tart, ahol Veneny Lajos nemesítése a negyvenes évek végén. Neki sikerült elsőnek őszi durumot előteremtenie. Elsőnek állította elő az árpa simatoklászú és csupaszmag­­vú változatát, amelyeknek fehérjetar­talma már akkor elérte a 18—19 szá­zalékot. Ö kezdte a dinnyék nemesí­tését magas C-vitamin- és karotin­­tartalommal. Veneny közismert volt müvészet­­szeretetéről és -pártolásáról is. Az első és leglelkesebb mecénása volt az 1972-ben elhunyt Szabó Gyulának, a nagy festőművésznek és grafikus­nak. Barátságuk a művész haláláig tartott. Nekünk, a fiatalabb nemzedéknek — tanítványainak —, sokat adott gaz­dag szakmai ismereteiből (genetika, rendszertan, botanika, szelekció). Ugyanolyan hatással volt arra, hogy jobban megszeressük a természetet, az irodalmat és a képzőművészetet. Életét a mnnka töltötte ki. A közös­ségnek dolgozott a darababb kenyér és az egészségesebb táplálkozás ér­dekében. Dr. BARTALOS MENYHÉRT főnemesítő Sikeres évet zártak Ha valaki Velký Ďúr nevét hallja, mindenekelőtt a szövetkezetre gondol. Nem csoda, hiszen Cyril Mérés elnökletével ez a mezőgazdasági üzem évek óta a járás legjobbjai közé tartozik. Rajtuk (kívül a 'közös gazdasághoz tar­toznak a hajdani löki (Lök) és Horný Pial-1 (Felsőpél) szövetkezetek tag­jai is. A közelmúltban értékelték a XV. pártkongresszus határozatából rájuk háruló feladatok teljesítését. Körültekintően és bíráló igényességgel mu­tattak rá a fogyatékosságokra is. A múlt évi, rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére a növénytermesz­tésben jő eredményeket értek el. Terven felül közel 960 tonna gabonát termeltek. Túlteljesítették a takarmányborső és a szőlő termelési tervét is és várakozáson felüli lett a dohánytermés. Lesz elegendő tömegtakarmá­­nyuik, mindenekelőt szilázs és lucernaliszt. Az elmúlt évben a szövetkezet állattenyésztésében is javulás állt be. Ä háromnegyedéves eredmények értékelésekor megállapították, hogy a tejfel­vásárlás állami tervét százötezer literrel túlteljesítették s minden feltétel megvolt az évi feladat sikeres teljesítésére Is. Állatállományuk 2127 szar­vasmarhából és 7315 sertésből áll. Az állatok hasznosságában csupán a szarvasmarhák súlygyarapodása okozott gondot. Csökkent az állatok elhul­lása, azonban nem sikerült egyforma szintre hozni az állatgondozók telje­sítményét. Az élen járók és a hátul kullogók közt jelentős az eltérés. Ez nagymértékben kihat a szövetkezet gazdasági eredményeire. Amikor a szocialista munkaversenyre és a szocialista brigádmozgalomra terelődött a szó, a szövetkezet vezetői büszkén említették, hogy a legjobbak közé tartoznak. A vállalásokat nemcsak elfogadják, hanem mindent elkö­vetnek azok teljesítése érdekében. A Februári Győzelem 30. évfordulóját 950 ezer korona értékű vállalással köszöntötték. Vállalásukat kilenc hónap alatt 111,3 százalékra, 1 millió 58 ezer korona értékben teljesítették A szocialista brigádok közül a legfigyelemreméltóbb eredményeket a gépja­vítók, a fejők és az építkezésen dolgozó csoport tagjai érik el. Nem csoda, hogy a múlt évben a tervezett 6 millió 947 ezer korona nyereség helyett több mint 7 millió koronát értek el. Abel Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents