Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
1979. január 6. SZABAD FÖLDMŰVES 13 — Amikor jelentették, nem hittük. Azt gondoltuk, vicc az egész. Valakinek talán „elcsúszott“ a ceruzája. A verseny hevében az Is előfordul. Persze, amikor megszemléltük a sokat tudó berendezést, örömmel nyugtáztuk az eredményt. Egy közvetlen, sok érdekes termelési kérdést érintő beszélgetés folytán említette a fentieket a levícei JMI egyik vezető dolgozója. Miről is van tulajdonképpen szó? Az elején kezdeném. A kurall egyesített szövetkezetben minden évben sok gondot okozott a szalma betakarítása. A táblák szélére ugyan aránylag gyorsan lehordták, de a kazlazás lassú üteme elodázta a munkálatok befejezését. Ezért az aratásra való felkészüléskor a szalma kazlazásának meggyorsítása és könnyítése okozta a legnagyobb gondot. S mivel megfelelő gépet nem vásárolhattak, elhatározták, hogy házilag készítenek valamilyen segédeszközt. Teltek, múltak a hetek, míg a gépjavítók között akadt valaki, aki megtalálta a megoldást. Luki Lajosnak hívják és a szövetkezet gépjavító brigádjának vezetője. Az újításról így beszélt: — A szalma-betakarítás gépesítésével kapcsolatos probléma az idei aratás előtt Is felvetődött. Megállapítottuk, hogy olyan szerkezetre lenne szükségünk, amely valamilyen módon képes összegyűjteni a szalmát, s azt több méter magasra is emelni. Gondolkoztam a dolgon. Eszembe jutott, hogy a nagy teljesítményű Skoda traktor erős hidraulikával van ellátva, erre talajgyalu szerelhető. Hoszszas számítgatások után erre a hidraulikára terveztem a karos-villás emelőt, ami a következőképpen működik: A traktor vezetője a leengedett villa segítségével a kazal köré gyűjtött szalmából több mázsát felszed, a kazalhoz viszi, s szükség esetén több méter magasba is felemeli. Arról, hogy milyen körülmények között született meg az újítás, Luki Lajos nem beszélt. Fia, Zoltán — aki édesapja szerelőbrigádjának tagja — mesélte el a szalmabegyűjtő és kazlazó „születésének“ történetét. — Az aratás előtti Időszakban láttam, hogy apámat valami foglalkoztatja. Gondolkodott, tervezgetett. Egyszer aztán így szólt: Zoli, nekifogunk! Vascsöveket szabdaltunk, csuklókat szerkesztettünk, a hidraulikával mérgelődtünk. Voltak olyan napok, hogy a munkaidőt éjfél után egy óráig is meghosszabbítottuk. Amikor elkészültünk, kipróbáltuk a berendezést. Annak ellenére, hogy a karokat elég erősre terveztük, a súlypróbakor az egész szerkezet összerogyott. Az a feltételezésünk azonban helyesnek bizonyult, hogy a hidraulika képes felemelni több méter magasba olyan terhet, amely a traktor vontató erejét optimálisan igénybe veszi. Ezután a gyenge tartóvázát kicseréltük, » a berendezés — sokak csodálkozására — sikeresen vett részt a szalma-betakarításban. Nemcsak az újító és társa, hanem a szövetkezet többi dolgozója is büszke erre a berendezésre. Búri Vilmos főgépesítő a bevált újítás tervrajzát továbbította a járási mezőgazdasági igazgatóságra. S az újítással kapcsolatban a következőket mondotta: — Gépjavító műhelyünk szerelői több kisebb-nagyobb újítási javaslatot terjesztettek be. A leghasznosabbnak a Luki Lajos által szerkesztett szalmabegyűjtő és kazlazó bizonyult, amely szakemberek véleménye szerint országos viszonylatban is jelentős. Véleményem szerint, ha ezt az aránylag olcsón előállítható, a Skoda traktorra szerelhető berendezést, mint a vontató gép tartozékát, sorozatban gyártanák, a szalma betakarítását meg lehetne gyorsítani. Ugyanis korábban egy nap alatt 15—20 hektárról gyűjtöttük be és kazlaztuk a szalmát, a gép segítségével azonban már naponta negyven hektárról sikerült betakarítunk. Dicséretes az is, hogy a szövetkezet nem őrzi hét lakat alatt e hasznos újítást. S lépéseket tett annak érdekében, hogy az közkinccsé váljon. De “vajon mit tesznek e célból az Illetékesek? Tehát mit tesz a járási mezőgazdasági igazgatóság, amelynek az újítás tervdokumentumai birtokában vannak? Ügy tűnik, nem sokat. Erre hagy következtetni az a válasz Is, amelyet pár nappal ezelőtt a kérdésemre Luki Lajos újítótól kaptam: — All az ügy, valahol elakadt az egész — mondotta. Meglepett ez a válasz, annál is Inkább, mert értesülésem szerint erről az újításról a járás irányító szakemberei is nagyon kedvezően nyilatkoztak. Illő lett- volna már ezt a bevált újítást elbírálás céljából az illetékes szervek elé terjeszteni. Az ilyen ügyek intézésének elodázása ugyanis nem fokozza, hanem elaltatja a kezdeményező készséget. Ez pedig nem kívánatos. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy az igényes termelési feladatok teljesítése feltételezi a dolgozók kezdeményező készségének teljes kibontakozását. Kalita Gábor lése pártunk irányelveinek tükrében Zaláikén termeltek pillangós takarmánynövényt. Kevés volt a jó minőségű takarmány a szarvasmarháknak. Ez szerencsére gondolkodóba ejtette a vállalat vezetőségét. Szükségessé vált tehát, hogy felvegyék a kapcsolatot a Tudományos Gazdálkodás Rendszerének Intézetével. Ennek segítségével alakították ki a növénytermesztés és az állattenyésztés tudományosan indokolt szerkezetét a valóban nagyüzemi termelést. Bizonyos idő múlva ennek az eredménye megmutatkozott. Tejből 1400 literre, húsból 300 kilóra, gabonából pedig 1,4 tonnára nőtt az egy hektárra jutó termelés. A gazdaság legkorszerűbb farmján, Chotétovban 680 tehenet helyeztek el. A legjobb tejátlagot — 4800—5500 litert — azonban a híivnói farmon mutatták ki. Az állatgondozók többsége két műszakban végzi feladatát, a tehenészetben azonban a hatnapos munkahét és az ezt követő háromnapos szabad idő bizonyult előnyösnek. Egy-egy tehenész — a munkatörvénykönyv értelmében — hetenként 42,5 munkaórát dolgozik. Hogyan alakult ki az új szerkezet? Jozef ječný, a vállalat jogásza, a kísérleti gazdaság irányítási szervezeti szerkezetét ismertetve elmondta, hogy a jelenleg érvényben levő elrendezést öt évvel ezelőtt alakították kt. Az új szerkezet bevezetése előtt a vállalatnak nyolc részlege volt. Időközben a területi rendezés során a vállalathoz öt szövetkezetét csatoltak. Ezt követően égetően szükségessé vált a részlegek számának a csökkentése, hogy az irányítást leegyszerűsíthessék. fgv alakult ki a ma is érvényben levő öt központ, az összpontosítás, a szakosítás és az integráció belüzemi feltételeinek a figyelembevételével. Létrejött az ipari módszerekre alapozott korszerű vállalati irányítási szerkezet. A legfontosabbnak és legbonyolultabbnak azonban az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatása bizonyult. Elegendő gondot okozott ugyanakkor a gépeknek egy irányítási központba való bevonása, a korábbi gazdasági részlegek határának a felszámolása és a termőföld táblásítása is. Kialakították a növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki szolgáltatás részlegét. A növénytermesztés részlegéhez a gabona, a cukorrépa, a pillangós takarmánynövények, a gyümölcs- és a zöldségtermelő ágazat tartozik. Az állattenyésztésben azonban a kombinált szervezeti módszer bevezetését látták előnyösebbnek. Egy termelési részlegnek kéthárom állatfajtát kell ellátnia. A műszaki szolgáltatás részlegéhez a gépjavítás, mindennemű új beruházás, a műszaki fejlesztés és az építkezési ágazat tartozik. Számolnak persze azzal is, hogy a még nagyobb eredmények elérése érdekében tovább tökéletesítik az ágazati irányítás szerkezetét. Ehhez rádiós adó-vevő hálózatot építenek ki, s egyben megszervezik az adásvétel részlegét is jövedelmező termelés Jozef Horák, a vállalat üzemgazdásza, az egy hektárra jutó termelési érték javulásáról tájékoztatott. Míg például 1960-ban hektáronként 9B00, addig az 1977. évben mér 14 930 koronát értek el és a vállalat tiszta haszna — évi átlagban — meghaladta a 14 millió koronát, s ez módot nyújtott a termelést és szociális jellegű beruházások bővítésére, az újratermelési folyamat kiszélesítésére. A vállalat körzetébe tartozó tizenhat községben három új óvodát építettek hozzájárulásukkal. Beznöt szocialista községgé építik ki, ahöl korszerű üzlethálózatot hoznak létre. Évente két alkalommal tanácskoznak a falvak nemzeti bizottságainak vezetőivel és közösen meghatározzák a községek fejlesztésének a feladatait. A vállalat vezetősége évente hétszázezer koronát juttat a nemzeti bizottságoknak fejlesztési célokra. Előlegezett bizalom * A vállalat pionírüdülőjében évente ötszáz fiatalt helyeznek el. Nemcsak saját dolgozóiknak a gyermekeit, hanem másokét is.. Ezzel tulajdonképpen bizalmat előlegeznek a fiataloknak, akik közül felserdülés után sokan munkát vállalnak az állami gazdaságban. A pártszervezeti, szakszervezeti és a gazdasági vezetőség bebizonyította, hogy a termelés összpontosításával, szakosításával és az ésszerű kooperációval, az emberek áldozatos munkájával növelhető a hatékonyság, javítható a termésátlag s a tiszta jövedelem. Ez meggyőzte a dolgozókat arról, hogy életfeltételeik biztosítottak, életszínvonaluk javulása nem kétséges. Érthető, hogy a magukénak tekintik a részükre korábban nem nagyon vonzó termelési szociális szerkezeti változásokat. A következetes tömegpolitikai, nevelő és közgazdasági propaganda, a személyes agitáció eredményeként a vállalat keretében huszonegy szocialista brigád alakult. Ezeknek tagjai — kimagasló sikereikkel — jó példát mutatnak a vállalat ezernél több dolgozójának. A sikerek elérését a kommunisták és a pártonkívüliek sokasé - gának önzetlen munkája tette lehetővé. így mások részére is példaképül szolgálhatnak! Hoksza István Veneiiy Lajos mérnök a solaryi (Sássziget) Növénynemesítő Állomás hajdani főnemesítője. Az elmúlt év december 17-én volt kilencvenéves. Időközben eltávozott közülünk. Nagy elismeréssel emlékezünk meg róla. Szakkörökben és ismerősei profesz szórnak nevezték. Nemesitől pályafutását Magyaróváron 1913-ban kezdte. Az első világháború idején 1915- ben orosz hadifogságba került. Az omszki fogolytáborból a Tomszki Növénytermesztési és Növénynemesitési Intézet igazgatója — Talanov — közbenjárására kiszabadult és a világ hírű intézet szolgálatába állt. Az intézet öt bízta meg a szibériai búzák rendszerezésével. Akkor került kapcsolatba Vanilovval, a világhírű tudóssal is. Szibériában ismerte fel a Tr durum és más huszonnyolc kromoszőmás búzafajok nagy beltartalml értékét. Hasonló értékekre bukkant az árpa egyes formáinál is. Rendszerező munkája során nagy hozzáértéssel gyűjtötte a rendkívül értékes szibériai búza és árpaflóra különlegességeit és botanikai változatait. Jó szakmai hírnévvel, merész tervekkel és az általa begyűjtött gazdag búza- és árpaanyaggal 1920-ban tért haza a Szovjetunióból. Idehaza főleg a durum búzák és a takarmányárpa nemesítésének akarta szentelni munkáját. Nemesitől elgondolásaiban évtizedekkel előzte meg korát. A dnrum búza meghonosítása mellett döntött. Ehhez a munkához elő kellett teremtenie a faj addig nem létező őszi változatát. Viszonyaink között ugyanis a tavaszi formák termesztésétől nem várhatott kielégítő sikert. A takarmányárpából pedig nagy fehérjetartalmú és jó takarmányértékű fajták előállítását tervezte, csupaszmagvú formában. Növénynemesítői minőségben Szlovákia több vidékén dolgozott. Rendszerint feles — szerződési viszonyban. A nemesítés helyét gyakran változtatnia kellett, mert főleg a kezdeti időszakban az új utat kereső sok időt igénylő munkája nem hozott azonnal megfelelő hasznot. Nemesitői munkájának legjelentősebb állomása Nána, Pribeta (Perbete), Hubice (Gomba). Solary (Sóssziget) volt. Nevéhez egész sor új növényfajta előteremtése fűződik. Például a Perbetei 3 őszi búzák, a Makaronka őszi dnrnm. a Perbetei 5, a Perbetei tar, a Perbetei toklászai és a Nánai tar tavaszi búzák, valamint a Perbetei simatoklúszú árpa. 0 nemesítette ki a Dunaj görög- és a Solartur sárgadinnyét. Veneny Lajos növénynemesítői elképzelései most váltak időszerűvé. Világszerte megnövekedett, illetve többszörösére nőtt a tésztafogyasztás. Keresik a termeszthető durumfajtákat. Kontinensünkön, csaknek minden közép- és dél-európai országban programba vették a durum búzák nemesítését a tésztaipar céljaira. Ezek je-Veneny Lajos mérnek évekkel ezelőtt gyümölcsöző eszmecserét foltyatott a nagy tapasztalatokkal rendelkező szovjet tudóssal, Cicin akadémikussal, lentös genetikai forrásai több eszanciális aminosavnak és a rozsdaallanúllúságnak. A takarmányárpánál Is érvényesült az a felismerés, bogy a sörárpától könnyen megkülönböztethető formában, nagy fehérjetartalmú és biológiai értékű fajtákat kell teremteni, amelyek nagyban segftik a hús, a tej, a tojás termelési, illetve hasznosítási irányzatok termelékenységét. Megítélésünk szerint a takarmányárpa nemesítésében a mai gyakorlat ott tart, ahol Veneny Lajos nemesítése a negyvenes évek végén. Neki sikerült elsőnek őszi durumot előteremtenie. Elsőnek állította elő az árpa simatoklászú és csupaszmagvú változatát, amelyeknek fehérjetartalma már akkor elérte a 18—19 százalékot. Ö kezdte a dinnyék nemesítését magas C-vitamin- és karotintartalommal. Veneny közismert volt müvészetszeretetéről és -pártolásáról is. Az első és leglelkesebb mecénása volt az 1972-ben elhunyt Szabó Gyulának, a nagy festőművésznek és grafikusnak. Barátságuk a művész haláláig tartott. Nekünk, a fiatalabb nemzedéknek — tanítványainak —, sokat adott gazdag szakmai ismereteiből (genetika, rendszertan, botanika, szelekció). Ugyanolyan hatással volt arra, hogy jobban megszeressük a természetet, az irodalmat és a képzőművészetet. Életét a mnnka töltötte ki. A közösségnek dolgozott a darababb kenyér és az egészségesebb táplálkozás érdekében. Dr. BARTALOS MENYHÉRT főnemesítő Sikeres évet zártak Ha valaki Velký Ďúr nevét hallja, mindenekelőtt a szövetkezetre gondol. Nem csoda, hiszen Cyril Mérés elnökletével ez a mezőgazdasági üzem évek óta a járás legjobbjai közé tartozik. Rajtuk (kívül a 'közös gazdasághoz tartoznak a hajdani löki (Lök) és Horný Pial-1 (Felsőpél) szövetkezetek tagjai is. A közelmúltban értékelték a XV. pártkongresszus határozatából rájuk háruló feladatok teljesítését. Körültekintően és bíráló igényességgel mutattak rá a fogyatékosságokra is. A múlt évi, rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére a növénytermesztésben jő eredményeket értek el. Terven felül közel 960 tonna gabonát termeltek. Túlteljesítették a takarmányborső és a szőlő termelési tervét is és várakozáson felüli lett a dohánytermés. Lesz elegendő tömegtakarmányuik, mindenekelőt szilázs és lucernaliszt. Az elmúlt évben a szövetkezet állattenyésztésében is javulás állt be. Ä háromnegyedéves eredmények értékelésekor megállapították, hogy a tejfelvásárlás állami tervét százötezer literrel túlteljesítették s minden feltétel megvolt az évi feladat sikeres teljesítésére Is. Állatállományuk 2127 szarvasmarhából és 7315 sertésből áll. Az állatok hasznosságában csupán a szarvasmarhák súlygyarapodása okozott gondot. Csökkent az állatok elhullása, azonban nem sikerült egyforma szintre hozni az állatgondozók teljesítményét. Az élen járók és a hátul kullogók közt jelentős az eltérés. Ez nagymértékben kihat a szövetkezet gazdasági eredményeire. Amikor a szocialista munkaversenyre és a szocialista brigádmozgalomra terelődött a szó, a szövetkezet vezetői büszkén említették, hogy a legjobbak közé tartoznak. A vállalásokat nemcsak elfogadják, hanem mindent elkövetnek azok teljesítése érdekében. A Februári Győzelem 30. évfordulóját 950 ezer korona értékű vállalással köszöntötték. Vállalásukat kilenc hónap alatt 111,3 százalékra, 1 millió 58 ezer korona értékben teljesítették A szocialista brigádok közül a legfigyelemreméltóbb eredményeket a gépjavítók, a fejők és az építkezésen dolgozó csoport tagjai érik el. Nem csoda, hogy a múlt évben a tervezett 6 millió 947 ezer korona nyereség helyett több mint 7 millió koronát értek el. Abel Gábor
