Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 8. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 24, Tevékenyek A Honvédelmi Szövetség keszegfalval (Kamentčná) alapszervezete az elmúlt napokban tartotta meg évzáró taggyűlését. Az 1978-as év értékelésé-, bői kitűnt, hogy sikerekben gazdag évet zárt e szervezet. Létszámukat az év folyamán 36 taggal növelték, ezzel falujukban elérték a hatszázalékos szervezettséget. Örvendetesen megnőtt a fiatalok és a nők száma a szervezetben. Brigádórák terén a Februári Győzelem tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásukat harminckét százalékkal túlteljesítették. Az aratási munkáknál 2400 órát dolgoztak le a helyi efsz-ben, valamint a Bálványos! Állami Gazdaságban. A honvédelmi sportok terén is aktív tevékenységet fejt ki e szervezet. Tagjai, valamint a tanuló és dolgozó ifjúság részére helyi versenyeket rendeznek. Az év folyamán negyedik alkalommal rendezték meg a Februári Győzelem tiszteletére kiírt vándorserlegért a lövészversenyt. Az SZNF tiszteletére honvédelmi akadályversenyt rendeztek az efsz elnökének vándorserlegéért. A NOSZF és a hsz megalakulásának tiszteletére honvédelmi többtusában a hnb elnökének vándorserlegéért folyt a vetélkedés. A hsz járási szervének megbízásából rendezték meg a honvédelmi többtusa és a duklai emlékverseny járási fordulóját. Tagjaik sikeresen képviselték szervezetüket járási, kerületi és szlovákiai versenyeken. Az elért eredményeket hűen tükrözi az a tény, hogy az év folyamán nyolc versenyző IlI-as, három versenyző pedig Il-es sportosztályba került. A gyűlés záróaktusaként a szervezet tagjai biztosították felettes szerveiket, hogy a hsz VI. kongresszusából eredő feladatok megoldásánál tudásuk legjavát fogják nyújtani. A hsz elnöke egyben átadta az SZNF 35. évfordulójának tiszteletére a szervezet által tett szocialista kötelezettségvállalásokat. Torna Tibor A lövészek parancsnoka Ä bratislavai vegyipar jelentős helyet foglal el Európában, s nem véletlen, hogy évente árubemutató vásárt rendeznek a vén Duna partján. Az egyik legjelentősebb, legrégibb üzem a J. Dimitrov vegyigyár, amely több mint száz éve üzemel-. Az üzem a mezőgazdaság szempontjából is jelentős, különösen mióta felépült a Salai (Vágsellye) részleg, amely mű trágyát gyárt. Poúr Sándor A vegyiüzem nemcsak a műanyagok gyártásában élen járó, hanem a társadalmi élet sok más területén, s bátran kijelenthetjük, ott van az egyik legszervezettebb, sokoldalúan tevékenykedő munkásőrség, a Szlovák Szocialista Köztársaságban. A népi milíciát ebben az üzemben is az 1948-as forradalmi időben szervezték s azóta őrt állnak a vártán, mint a munkásosztály fegyveresen kiképzett egységei. Az üzemi munkásőrség hosszú évek óta részt vesz a szocialista munkaversenyben és 1977 óta a „Példás üzemi munkásőregység" kitüntetés viselője. A munkásőrség érdemes tagjai szintén számos kitüntetés viselői. Köztük van Poór Sándor is. aki tavaly, a munkásőrség fennállásának 30. évfordulóján megkapta a népi milícia építésében szerzett érdemekért elnevezésű állami kitüntetés második fokozatát. Markáns, kemény arcú férfi Poór Sándor a lövészegység parancsnoka. A sötétkék munkaruhája még jobbah kiemeli energikus állát, akaraterős arcát. De tud ám kedvesen is mosolyogni, ha az idején való. Szlovákul kezdtünk beszélgetni, majd magyarra fordítottuk, amikor megtudtam,' hogy a lövőszegység pa • rancsnoka Dunajská Nová Vesen (Dunaújfaluban) született, nevelkedett s jónéhány évig Veľký Bielen (Magyarbél) kergette a gömbölyű labdát. Sanyit mér gyerekkorában érdekelte a vasmunka, s nem véletlen, hogy lakatos mesterséget tanult. A felszabadulás után a szakmájában helyezkedett el a Dimitrovka üzemben. Alig töltötte be a 18. életévét a szorgalmas, keménykötésű legényt párttagnak javasolták. Párttag lett és ez sok kötelezettséggel jár. Bővíteni kellett a tudását, s ezért elvégezte a hároméves üzemi esti iskolát és azután lett mester a műhelyben. Jelenleg a karbantartó részleg vezetője. A részlegükön három olyan szocialista munkabrigád'tevékenykedik, amely a nemes versenyben már kiérdemelte az arany-, ezüst- és bronz fokozatot. Ehhez jelentősen hozzájárult Poór elvtárs is; aki különben a pártcsoport vezetője, amely szintén sok feladattal jár. A munkásőrségnek közel húsz esztendeje a tagja. Azóta a májusi ünnepségeken ott menetel a kiválasztottak között, géppisztollyal a vállán. Poór Sándor büszke arra, hogy az általa irányított lövészszakasz életkorban legfiatalabb az egységek között. — Jó ha vannak fiatalok a szakaszban? — kíváncsiskodtam. — Félreértés ne essék. Tudjuk mennyi tisztelettel tartozunk az idősebb elvtársaknak. Csakhogy a lövészet nem gyerekjáték, se nem az idősebbek sportja. Akinek reszket a keze, rossz a látása nemigen talál a célba. Mi pedig nem akarunk szégyent vallani. A fiatal kéznek is, a jó szemnek, valamint a sok gyakorlásnak az eredménye, hogy 1977-ben a sok versenyző egység közül első helyen végzett csapatunk a nyugatszlovákiai kerületben. Tavaly egyéniben Bukoviö a második helyre került, s Trajan a harmadik lett. Talán még eredményesebben is állhatnánk a sarat, ha1 jobbak lennének a gyakorlatozási feltételeink. — A politikai oktatás terén milyen tapasztalatai vannak? — Bátran lekopoghatom, hogy jók. Nem szeretek dicsekedni, ennek ellenére megjegyezném, hogy a szakmaipolitikai előadásokon szinte valamennyien megjelennek a fiúk. Tavaly az előadásokon részt vevők száma átlagban 98 százalékos volt. — S a munkásőrséggel kapcsolatos sok tennivaló nem okoz zavart a munkájában? — A karbantartást el kell végezni.' Ha szükséges, szombat és vasárnap is dolgozunk. A munkásőrség tagjai a franciakulcsot olyan ügyesen forgatják, mint a géppisztolyt. Elvégre legtöbben tagjai a szocialista munkabrigádoknak és ez kötelez. Hogy vélekedik a család a nagy elfoglaltságáról? — Már megszokták. A feleségem munkaviszonyban van, s emellett otthon is akad tennivaló. Megértő aszszony nélkül nem tudnék annyi időt szentelni a funkciómból eredő feladatoknak. A gyerekek már nagy számú cipőt hordanak. Sanyi gimnáziumba jár, Tibi pedig a gépipari középiskolát választotta. A nagyobbik fiam tagja a SZISZ iskolai vezetőségének, б a felelős a társadalmi munka szervezéséért. A minap elismerő oklevelet kapott a jól végzett munkájáért. Kicsit örült az apai szívem, de el is gondolkoztam. Ügy látszik, ez a gyerek a nyomdokaimban halad, s így nemigen lesz könnyű élete. — Van valami 'különös hobbija? — Nincs nekem időm halászni, vadászni. De azért van valami bogaram. Szeretnék kertészkedni ha volna időm. Anyámnak van egy kertecskéje, s ha lehet beugrunk a Moszkvicsba és eltöltünk néhány órát a szabadban. Amit most mondok azt ne írja meg! A kertnek a fele még nincs felásva, mert eléggé szűkén voltam őszszel a szabad idővel. Hiába első a kötelesség. Én ezt már így szoktam meg. Bár mindenkinek csak ilyen „rossz szokása lenne, mint a munkásőrség lövészszakasza parancsnokának. TŰTH DEZSŐ Fények és árnyak Művészetük tiszta mint a csobogó, jéghideg hegyi patakók vize. A járás lakossága tiszteli őket. Hetente kétszer-báromszor összejönnek, időt, fáradságot nem ismerve tanulják a műsort, szépítgetik, csiszolják a régi számokat. Szabad idejüket áldozzák erre. Igényesek a vezetőik, de igényesek ők maguk is. A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás legnépszerűbb népművészeti együttese a Gömör nevet viselő együttes. Mindenkori céljuk a népművészet ápolása és továbbfejlesztése volt. Ez a cél, többféle gondolkozású, más-más vérmérsékletű fiatalt kovácsolt eggyé. A népművészet szeretete, a pódium padlóin kötött barátság közöttük nemcsak addig tart, amíg valaki az együttesben van. Tovább is ... Ha az élet forgószele tovább sodor valakit az együttesből, az a népművészet varázsától továbbra sem tud sza^ badulni. Az együttes ma már véglegesítette profilját: tánc- és énekkarból áll. Rendszeresen fellépnek a Zselizi Népművészeti Fesztiválon, valamint a Gombaszögi Kulturális Napokon. Oroszlánrészt vállalnak az egyes évfordulók alkalmából rendezett ünnepségeken is. Miben rejlik sikereik titka? A becsületes, rendszeres munkában, az ügyszeretetben, a népművészet szeretetében. A korreográfus, a kórusvezető — Adam Lajos és Lévai Tibor — komoly felkészültséggel rendelkező emberek. Tudásukat állandóan gyarapítják. Nem idegen számukra a néprajzi gyűjtőmunka. A táncegyüttes korreográfiáinak nagy részét a ma is élő tánchagyományokból merítik. Az elmondottakkal összhangban alapvető kifejezési eszközök a népi tánc maradt. Egy-egy újszerű téma feldolgozásánál viszont tudatosítják; hogy a téma sokoldalúan felkészült szereplőket igényel. Ezért nagy gondot fordítanak a tánc és a kórus technikai csiszolására. Természetesen a könnyed hang, a szép és harmonikus mozgás nemcsak az új számoknál és kompozícióknál szükséges, hanem a folklórnál is. + + + A CSEMADOK Rimaszombati Járási Bizottságán beszélgetünk. A nap egészen prózainak tűnik. A fény megszürkül, mire bejut az irodahelyiségbe. Beszélgető partnerünk Pál Gyula, a CSEMADOK jb-nak a titkára. Megelégedéssel beszél a , helyt és járási népművészeti rendezvényekről és a CSEMADOK-napokról. Sajnos, a népművészeti munka tömegjellegének fényei néhány szakaszon árnyékot is vetnek. Az árnyoldalt kezdjük talán a táncmozgalommal. Népi táncegyüttesek — a már említett Gömör megnevezésű tánccsoporton kívül —■ Jesenskén (Feled) és Sirkovcén (Serke) tevékenykednek rendszeresen. Az utóbbi együttesek művészeti színvonalán keresztül felmérhető a korreográfusok — Molnár Elemér és Raisz András — igyekezete. A járásban viszont több a rendszertelenül működő tánccsoport. A csoportok tevékenységének árnyoldala elsősorban azzal magyarázható, hogy a járásban kevés a megfelelő művészeti Irányító. Az utóbbi rovására írható, hogy a tánckörvezetők részére szervezett iskolázást nem tudták megvalósítani. + ■+ + A járás énekkari mozgalmát a CSEMADOK Rimaszombati Helyi Szervezete mellett működő Gömör vegyeskaron kívül a Barassó Katalin irányította Safárikovói (Tornaija) énekkar képviseli. A két kórus — járási méretben nagyon kevés — egyúttal arra is figyelmeztet, hogy az alapoknál valami nincs rendben. Észrevételeink szerint az énekkarok szervezésében mutatkozó következetlenség, az anyagi támogatás hiánya, az énekkarok feladatainak téves értelmezése és a hozzáértő karvezetők hiánya okoz gondot. Elszomorító, hogy az iskolai énekkarok tevékenységében is hasonló a helyzet. Nem lehetünk eléggé hálásak azoknak, akik az utóbbi években, évszázados mulasztásokat pótolva, szenvedélyes, odaadó munkájukkal fölmérhetetlen értékű kincset hoztak össze a hazai nemzeti kultúra tárházába. A népköltészeti gyűjtemények szerencsére ebben a járásban sem hozzáférhetetlenek. Az éneklőcsoportok tunikájának köszönve eleven áramként keringnek a köztudatban és a szellemi életben. Az éneklőcsoportok közül a felsőváriak, serkeiek, simányiak, dobfenékiek, péterfalaiak, újbástiak és a hajnácsköiek szerepelnek a legeredményesebben. A fentiekben említett nemes célt szolgálják a hidegkúti, újbástl, péterfalai, várgedei és a feledi citerazenekarok is. A felelevenített és sok változatban élő, de még ma Is variálódó tánchagyományok őrzője a Kati házaspár. A népdalénekesek közül Csank Dezsőné, Motyovszky Teréz, Mihály Arpádné, Adam Üdönné érdemelnek dicséretet. Műsoraikon megzenésített balladák és népdalok szerepelnek. Tevékenységük kapcsán Arany János egyik tanulmányának töredéke merül fel bennünk: „A népballada és a népdal oly benső teljességet mutat, melylyel a müköltés csak versenyezhet, de sehol még túl nem haladta“. + + + A színjátszó csoportok közül tizenhat működik rendszeresen. Valamenynyi a „C“ kategóriában szerepel, s ez sokat elárul a színvonalról Is. A színvonal emelése szempontjából a rendezőknek jobban igénybe kellene venni a járási dramaturgiai bizottság segítségét. Az újra, korszerűre és a rriűvésziebb előadásmódra törekvő rendezők — Mag Albert Flórián, Brezina Béla, Péntek Barna, Illés István, Adám István, Csömör Jánosné és Mag Elza — mögöttmagy az űr. Sok rendező saját elképzelése szerint dolgozik, figyelmen kívül hagyva a műkedvelői szinten folytatott színjátszás legújabb követelményeit. Ideje lenne megszívlelniük Sztanyíszlavkij, a szovjet színházművészet világhírű mestere szavait: „Elrejtve a kulisszák mögött, a rendező munkásságában van valami, amit különösen nagyra értékelek, ami különösen megragad: az, hogy a rendező milyen élesszemű mester a tehetségek felfedezésében, milyen finom ékszerész a tehetségek kicsiszolásában, nevelésében!“ Országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend — új színpadi formaként — az irodalmi színpadok tevékenysége. Elszomorító, hogy a járás területén csak egyetlen irodalmi színpad működik, pontosabban bontogatja szárnyait. + + + Dél van, amikor elhagyom a CSEMADOK járási bizottságának az épületét. A nap prózainak tűnik, de engem a népművészeti munka hézagai gyötörnek. Sajnos, ezeket a réseket beszélgető partnereim képtelenek betömni. A tömegeknek kell öntudatra ébredniük, hogy birtokukba vegyék és fejlesszék azt, amit évszázadok érleltek számukra: a kultúrát. CSIBA LÄSZLÖ «. ... ** • . ; «,> • *фИ|Ирр • • • . • . . штшшавяшшяшшшяяяшшшшяяяяяшяшшшт Ötvösművész emlékezetére... Negyven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Mészáros E. József, nyitrai képzőművész. Szerény, csendes ember volt életében, nem szerette a reklámot, kerülte a feltűnést. Azt mondta, az alkotó helyett a műnek kell beszélnie. Most negyven év távlatában látom, mennyire Igaza volt. Alkotásainak a ma számára is van mondanivalója... Ezernyolcszázkilencvenhétben született a Nyltra melletti Výčapy-Opatovcén (Vícsapapátin). Apja egyszerű vasutas ember volt, de ő is fúrt-faragott. Tőle örökölte fia a szobrászkodási hajlamot, mely már egészen fiatal korában megnyilvánult. Mint kisfiú készített szobrot Rákócziról, Hunyadiról, s Kentaur fejéről. Szatmárnémetiben járt középiskolába, a tanárai rendelkezésére bocsájtották a rajztermet, hogy kédve szerint rajzolgasson vagy alkosson. 1912- ben már egy Ismert győri szobrász műtermében dolgozott, ígéretesen fejlődött, de jött az első világháború, be kellett vonulnia. Az albán fronton megsebesült a jobb kezére. 1918-ban visszatért Budapestre, csatlakozott a Magyar Tanácsköztársasághoz és mindvégig harcolt a Vörös Hadseregben. A forradalom letörése után haza kellett térnie Nyitrára, balkézzel dolgozott tovább, míg újbői meg nem operálták a jobbját. Tanulmányait Olaszországban folytatta. Leánytorzó szobra alapján azonnal felvették a negyedik évfolyamba, ott vált akadémiai szobrásszá. Közben alkotott is. Az Instituto Beata Angelica pályázatot hirdetett, a 250 pályázó közül ő, nyerte az első díjat. Több alkotását vásárolták meg amerikai műgyűjtők. Majd újból Nyitrára tért vissza és ott dolgozott haláláig. Sokoldalú tehetség volt. Grafikus, szobrász, aranyműves és ötvösművész. Mint grafikus a Híd közvetlen munkatársa. Ö rajzolta meg á Híd élclapjának, az Éjféli Napnak fejlécét. Mint szobrász, sok szép dolgot alkotott. Elkészítette a Híd társszerkesztőjének, Dalios Istvánnak féidombormüvű szobrát, közvetlenül halála előtt készítette el a „Gyógyulás reménye“ című kőszobrát is, mely a sebészeti pavilon előtt áll- ma is, a nyitrai kórház kertjében. A nővére, Ulbrlch Teréz, hatásos közreműködésével a nyit. rai galéria tavaly rendezett kiállítást azokból az alkotásokból, melyeket sikerült összegyűjteni. Minden alkotása negyven év múltán is él és beszél. Az ember meghalhat, de az alkotás él... A művész már negyven esztendeje nincs köztünk, de az alkotásai élnek, s művészete örök értékű. Mártonvülgyi László «£♦ ♦** «$» »j» «j* »j* «j* «j. «*« «j» »j, .j» *•« ♦*» * «♦. «j. «*♦ »*» ♦♦♦ »*» .*• «*♦ tj» •*» »*♦ ♦*» •*« «•» »*• »*» »*• •*» ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * Korszerű stadiont építenek A Trhové Mýto-i (Vásárút) sportszervezet jelentős sikereiket ért el az utóbbi években. Megemlíthető az asztaliteniszcsoport, amely már tizenhatéves fennállása óta figyelemre méltó eredményeket ér el a járásban. Dunaszerdahely után ez a csapat szerepel legsikeresebben. Legjobb teljesítményt Nagy Árpád, Dombos József és Vími Miklós nyújtja. Kevésbé sikeres évet zárt a felnőtt labdarúgó-csapat és ezért Kiss Zoltán edző vette át a csapat irányítását. Az ifjúsági csapat büszkén mondhatja, hogy a múlt évben eredményesen dolgozott. Felkerült a kerületi bajnokságra és ott a második helyen végzett. Az ifjúsági csapat Matus György vezetésével működik. A sakkcsapat járási versenyben a második helyen végzett. Itt Szatmáry Zoltán a vezető, jelenleg a sportszervezetnek 358 tagja van, ebből 294 felnőtt és 64 diák. Az évzáró taggýúlésen Oravec István, a szervezet elnöke ismertette a további feladatokat, elmondta, hogy fokozni kell az edzéseket, emelni kell a politikai nevelés színvonalát, felhívta a figyelmet a berendezés és a felszerelés ésszerű kihasználására. A sportszervezet jó munkájáért megkapta a Példás testnevelési szervezet kitüntetést. Ebben az évben ismét beneveztek a járási szervek által irányított szocialista versenybe, ötmillió korona beruházással most épül a sportstadion. Három szakaszra van tervezve a sportlétesítmény. Most készül az új labdarúgópálya, s épül a futópálya is. A munkák terv szerint haladnak, a sporttagok mindent megtesznek azért, hogy a sportlétesítményt a SZNF évfordulóía tiszteletére átad iák rendeltetésének. Ebben az évben elkészül a második rész is, ezek pedig az öltözők, szociális helyiségek stb. A harmadik szakaszba tartozik az utak építése és a fürdő létesítése. . Jövőre a jubileumi évben tervezik az egész sportlétesítmény átadását. Szajkó Olga V ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ «»•« *•« .J« **« »j» »J» »J» »j« »J« .j. .j.»j, * * * ❖ *:* ❖ ❖ *:• »:• * í Í »J« «J« *J« >*<>*••;»
