Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
1979. február 17. SZABAD FÖLDMŰVES A gépesítő szemével Modranyban (Madár), a Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezetben a földek nem mindenütt egyenes talajúak, sok a dimbes-dombos dűlő. Ez aztán próbára teszi a gépeket. Hogyan végezték el az őszi munkákat a szövetkezetben? Ezt kérdeztem látogatásom alkalmával Szűri Zoltán főgépesítötől. Elmondotta, hogy a gépek jól állták a „sarat“, de mégsem mondható el, hogy az őszi munkák probléma nélküliek voltak. „Sokan azt gondolják, hogy főleg akkor nehéz az őszi munka, ha esős az Időjárás. A múlt év őszén kevés volt a csapadék. Ennek nem örültünk, mert nagyon rongálódtak a gépek. A hosszan tartó szárazság miatt nehezen szánthattunk, vethettünk. Egyegy parcellát kétszer-háromszor, sőt négyszer is meg kellett munkálni, mert nem volt olyan állapotban, hogy nyugodt lelkiismerettel vethettünk volna. Azt tartjuk ugyanis, hogy a búza csak gondosan előkészített földben adhat jó termést. Igaz, a gázolajfogyasztás határértékét túlléptük, de a gépek üzemanyag nélkül nem mehettek. Nem cselekedhettünk másképpen.“ A gépesítő elmondotta, hogy az ősz folyamán hatszázötven hektárról takarították be a kukorcát. Dicsérően nyilatkozott a cukorrépa betakarításáról is. Fábrik András és Szlu'ka István nagyszerűen végezték munkájukat. Egyikük a nyesővei, másikuk pedig a kiszántöval végezte a munkát. A répabetakarítók megértő segítőtársakra találtak Szűri Zoltán és Lami Zoltán gépkocsivezetők személyében. Ök ketten sohasem nézték az órát. Ha kellett, akár a késő esti órákig szállították a répát. К. E. Lehetőségek és tartalékok Ha a Želiezovce! (Zseliz) Garamvölgve szövetkezet többéves gazdálkodási eredményeit elemezzük, azt láthatjuk, hogy a két fő termelési szakasz között jelentős az aránytalanság. Míg a növénytermesztés egyes ágazataiban jé, vagy közepes eredményeket értek el, addig az állattenyésztésben a színvonal igen gyenge volt, egy helyben topogott. A helyzet az elmúlt évben is hasonlóan alakult. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a főbb gazdasági mutatókat. A mezőgazdasági összebevétel hárommillió koronával elmaradt a tervezettől, s ebből két és félmillió az állattenyésztés rovására írható. Az árutermelés bevételének a hiánya pedig megközelítette a kétmillió koronát, Ennek egyik oka, hogy sem a tej-, sem a húseladási tervet nem teljesítették. A mintegy kétmillió koronát kitevő költségmegtakarításnak — amely a növénytermesztés javára írható —, valamint a teljesítmények túlszárnyalásának eredményeként az évet nyereséggel zárták, vagyis elérték a tervezett tiszta jövedelmet. Ez azonban kevés vigasz, ha a tehenenként! kétezcrhétszáz liter évi tejátlagot és a száz tehéntől elválasztott kiloncvennégy borját vesszük. Ugyanakkor a hizómarháknál és a sertéseknél nem érték el a tervezett napi súlygyarapodást sem. A gyenge eredmények csak részben vezethetők vissza az objektív okokra. A sikenicai szövetkezet ugyanis (mely nemrégiben társult a zselizivel) leromlott, felújításra szoruló tehénállományt vitt a nagygazdaságba. A szövetkezet vezetői felmérték a helyzetet. Belátták, hogy a legtöbb mulasztás a megfeleő takarmányalap megteremtésében, az állattenyésztői munkában és a növendék állatok nevelésében követték el. Ehhez még a kedvezőtlen tartási körUlmény, a kapacitás és a munkaerőhiány, de nem utolsó sorban a dolgozók hiányos szakképzettsége is párosult. — Mindenekelőtt a tehenészet fellendítésére törekedtünk — mondotta Ján Opavský, a szövetkezet elnöke. — Ebben az évben tehenenként legalább háromezer liter tejhasznosság elérésére törekszünk és ez komplex intézkedést követel. Előhasi üszők vásárlásával akarjuk gyorsítani a leromlott tehénállomány felújítását. Fokozott figyelmet fordítunk a borjak, de főleg az üszők nevelésének, de az állattenyésztői munkának is, hogy a jó hasznosságot mind a tejtermelésben, mind a szaporodó képességben (a növendékállatoknál) megalapozzuk. Az üszőket és a teheneket a tenyészidöben legeltetjük. A belterjesen gondozott, öntözött legelőket kilencventől száznegyven hektárra bővítjük. Intézkedéseink előterébe a jó takarmányalap megteremtése kerül. Főleg a tömegtakarmányok termesztésében vannak tartalékaink. Törekednünk kell továbbá a tartósított takarmányok minőségének a javítására is. Iván Kozlov mérnök — a szövetkezet főállattenyésztője — hozzáfűzte, hogy az idei tervfeladatokat az egyes részlegekre, istállókra, munkacsoportokra bontották le. A feladatok teljesítését havonta ellenőrzik és értékelik. Többet foglalkoznak az emberekkel is. A munkát erkölcsi és anyagi ossztönzőkkel serkentik. A szövetkezetben is van rá példa, hogy menynyire fontos az emberi tényező. Az elmúlt éven például a bronz fokozatért versenyző szocialista brigád tehenenként háromezernégyszáz liter tejátlagot ért el. Ez mindenekelőtt az emberek becsületes munkájának az eredménye. Az állattenyésztés fellendítését fo kozott beruházással is elősegítik. Eb ben az évben fejezik be a központi borjúneveidét, a takarmányszárítót, két silógödröt, és a központi takarmányelőkászitő építését. Folyamatban van egy korszerű sertéshizlalda, egy négyszáz férőhelyes tehénistálló és kooperációban egy marhahizlalda építése is. Fontos feladatnak tartják a takarmányok tartósításának korszerű sítését és a beruházások belüzemi összpontosítását, szakosítását, valamint a dolgozók munkájának megkönnyítését is. A növénytermesztésben a legjobb eredményt a kalászosokkal érték el. A többi ágazatban, főleg a szemes kukorica, az ipari növények és a zöldségek termesztésében az eredmények jóval gyengébbek voltak. Erre utalt az elnök megjegyzése is. — Bár az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás sújtotta a növénytermesztést, a tapasztalatok azonban fényt derítettek arra, hogy a hektárhozamok növelése terén számottevő a tartalék. A tanulságok nyomán nagyobb gondot kell fordítanunk főleg a cukorrépa és a szemes kukorica termesztésében a talaj előkészítésére, de mindenekelőtt az egyedszám betartására. Ezen a téren az elmúlt évben mulasztást követtünk el. Bebizonyosodott, hogy módosítanunk kell a szemes kukorica fajtaválasztékát, előnyben részesítve a korai, illetve a középkorai fajtákat. Ezek ugyanis nálunk biztosabb termést adnak, mint a késeiek. Jelentős tartalékok rejlenek továbbá az öntöző-berendezések optimális kihasználásában, valamint a betakarítási veszteségek csökkentésében Is. Lényegesen nagyobb hektárhozamot érhettünk volna el a múlt évben, ha a termést sikerült volna veszteségmentesen betakarítanunk! A növénytermesztési feladatok teljesítését a múltban jelentős mértékben gátolták az elavult gépek. Ezért a múlt éven megkezdtük a géppark felújítását és az idén folytatjuk. Hozzávetőlegesen egymillió ötszázezer korona értékben szerzünk be új gépeket. A szövetkezet vezetői tudatosították azt is, hogy a korszerű, nagyüzemi mezőgazdasági termelésben mennyire fontos a dolgozók szakképzettsége. Ennek hiánya igen érzékenyen hatott ki a termelési eredményekre. Ezért már az elmúlt évben megkezdték a dolgozók folyamatos szakoktatását. Az állattenyésztésben például harmincnyolc dolgozó, a traktorosok közül pedig hetvenöt szerezte meg a szakmunkás oklevelet. Ebben az évben ugyanannyi állatgondozó és tizennégy gépjavító vesz részt tanfolyamokon. Növelni akarják a műszaki középiskolát és a főiskolát végzet! szakemberek számát is. A szövetkezetben évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezért fokozott gondot fordítanak a munkaerő stabilizálására. Ezt a kedvezményes szövetkezeti és egyéni építkezés támogatásával szeretnék elérni. Évente — 1985-ig — tizenhat szövetkezeti lakást adnak át a dolgozóknak. A lakásépítés terén az elsők között helyezkednek el a lévai járásban. A munkafeltételek javítását is szorgalmazzák. Arra törekednek, hogy 1980- ig minden telepen korszerű szociális létesítmény legyen. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 1979. február 3-i számának 13. oldalán megjelent „Ésszerűbben, gazdaságosabban, takarékosabban" című cikkünk kilencedik bekezdésébe a szerző hibáján kívül sajnálatos hiba csúszott.A helyes szöveg a következő: Figyelmet érdemel továbbá az Is, hogy a szövetkezet a földterület hektárjára 1000 liter tejet és 450 kilő húst adott a társadalomnak. A hibáért az illetékesek elnézését kérjük. |^f ezóg-azdasagi üzemeinkben gyakran hallhatjuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztő ágazat istállóinak a többsége elavult. Ezzel szemben —■ országos méretben — a korszerű, új létesítmények a tervezett éllatszaporulat férőhely-szükségletét sem elégítik ki. Ezért a gazdaságok sokaságában korszerűtlen feltételek között termelik a marhahúst, a tejet, készítik elő az üszőket a selejtezett tehénállomány pótlásához. Nem csoda tehát, hogy az állatok hasznossága a túlzott zsúfoltság következtében a jó takarmányozási feltételek között sem teljesen kielégítő. Érthető, hogy ez gondolkodóba ejti az embereket és keresik a férőhely bővítésének és a hasznosság növelésének a hogyanját. Ha áttanulmányozzuk a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésének irányelveit, akkor kimerítő magyarázatot kapunk erre a kérdésre is. A pártplénum többek között arra is felhívja a figyelmünket, hogy a takarékos [kivitelezésű istállótípusok gyorsított Ütemű építésével lényeges javulást érhetünk el a szarvasmarhák hasznosságának növelésében, ugyanakkor az állatférőhely költségeit is csökkenthetjük, A tapasztalat azt bizonyítja, hogy országos méretben csak kevés gazdaságban értették meg a plénum ajánlásának a lénvegét, hiszen a könnyű szerkezetű takarékos megoldású istállók csak szórványosan terjedtek el, holott a férőhely-kapacitás növelése szempontjából ezt kulcskérdésnek kellett volna tekinteni. KOMMUNISTA CÉLTUDATTAL A komárnól (Komárom) járás pártós gazdasági szerveinek a vezetőit évek óta az állattenyésztés fellendítésének a kérdése foglalkoztatta. A helyzet alapos ismeretében az SZLKP járási konferenciája (1976) bíráló igényességgel tárta fel a helyenként kiütköző fogyatékosságok okait s arra ösztönözte a mezőgazdaságban dolgozó kommunistákat, hogy a többi dolgozók céltudatos aktivizálásával és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásával törekedjenek az állatok hasznosságának növelésére.- Ehhez a CSKP KB 1975. évi októberi plénumának és az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi konferenciájának (1976) az irányelvei jó támpontot nyújtottak részünkre — jegyezte meg Póka Vilmos elvtárs, az SZLKP járási bizottságának a titkára — és gyorsított ütemben kerestük a szarvasmarhák, főleg a növendék és a hízőállatok elhelyezésének korszerű és takarékos megoldású épülettípusait. A leggazdaságosabban és leggyorsabban kivitelezhető istállók egyikének tartottuk a kolárovéi (Gú te) szövetkezet könnyű szerkezetű építményét. Persze az is sürgetett bennünket, hogy a száz hektárra jutó állatlétszám tekintetében mielőbb rendet teremtsünk, hiszen feladataink egyre növekedtek.,így a könnyű szerkezetű istállók építése biztatónak Ígérkezett. Jó szervezéssel ugyanis egy-egy istállót négy-hat hónapon beiül átadhattunk a termelőknek. „MAGAD URAM, HA SZOLGÁD NINCS“ A több mint hatezer hektáron gazdálkodó gútai szövetkezetnek — termelést szerkezetének megfelelően — 4800 szarvasmarhája, ebből 1800 tehene, 12 ezer sertése és százezer to-PÄRTUNK IRÁNYELVEINEK SZELLEMÉBEN Gazdaságos és takarékos megoldás jőtyúkja van. A termelés további fejlesztése azonban megkövetelte, hogy kedvező feltételeiket kihasználva a szarvasmarha-állományt gyarapítsák. Ez persze nem volt ennyire egyszerű, mert tíz éven keresztül (1963-—72) nem építettek valamirevaló nagy kapacitású istállót a szarvasmarháknak. Részint azért nem, mert főleg a szarvasmarhák korszerű elhelyezésére nem találtak kiforrott és olcsó épülettlpust. Érthető, hogy külföldön és hazánkban is körülnéztek, aztán mérlegelték a lehetőségeket. Végül úgy határoztak, hogy „magad, uram, ha szolgád nincs“ alapon oldják meg a kérdést. Számításba vették, hogy a szövetkezetnek szalmatöbblete van, a földek termőerejének a fokozásához pedig sok szerves trágya kell. Ez adta az indítékot, hogy egy régi istáltótipusnak mélyalmozásra való átépítésével olcsó és korszerű szállást készítenek a hízóinarhák részére s ennek a feladatnak a megvalósításhoz a hetven tagból álló építőcsoport hozzá is fogott. Az épület hamarosan elkészült és a vascsövekből készített kutricák mindegyikében húsz állatot helyezhettek el. Az állatgondozók kezdetben nem nagyon lelkesedtek az új Istállóért. Azt állították, hogy az új feltételek között csökken a súlygyarapodás. Az eredmények azonban azt bizonyították, hogy kevesebb munkaerővel jobb átlagot érhetnek el, mint korábban, s egyben a szarvasmarhák egészség] állapota is javulhat. A sikereken felbuzdulva kétszáz borjú részére újabb régi építmény korszerűsítését tűzték napirendre, azonban számításokat is végeztek. Megállapították, hogy ha száztízezer koronával megtoldják a költségeket, akkor olyan új istállót építhetnek, amelyben ötszáz borját helyezhetnek el. Az új istállóban kutricákat készítettek, melyekben harmincöt borjú fér el, s Így egy állat elhelyezésének a költsége mindössze 3500 korona, tehát tízezer koronával kevesebb, mint a központilag ajánlott épülettípusoké. Ez jól bizonyltja a gútai szövetkezet könnyű szerkezetű istállóinak az előnyösségét. A JÖ PÉLDA KÖVETŐKRE TALÄLT A gútai szövetkezetben szerzett tapasztalatok alapján a járás más gazrfeságaf -is a könnyű sťerkbžetfi, olcsó istállók építésére törekedtek. Ennek köszönhető, hogy gyakorlatilag minden gazdaságban van ilyen építmény. Az elmúlt év végéig huszonnyolc könnyű szerkezetű istállót építettek a járásban. Ezek közül tizennyolc olyan, amelyek mindegyikében 450, a többiben pedig 250—350 állat fér el. — Törekvésünk arra irányult, hogy a gútai könnyű szerkezetű Istái lőttpust tovább fejlesszük — jegyezte meg Richard Rusnák mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztője —, ugyanakkor a kivitelezés költsége lényegesen ne emelkedjen. A 450 férőhelyes hízómarha-istálló teljes költsége például 1 millió 500 ezer, az üszönevelő istállóé pedig — kifutókkal együtt — 1 millió 800 ezer korona. Megfigyeléseink szerint * könnyű elemekből készült istállókat a tehenek elhelyezésére alkalmassá tehetik. Gútón egy ilyen mélyalmos istállóban 280 tehenet helyeztünk el huszonötös csoportokban. Ennek az istállónak a szomszédságában egy régebbi építményt fejőházzá alakítottunk át. Az épületbe DZ—100-as — üvegcsöve» — fejőberendezést szereltünk és negyvenöt perces időközökben, 96-os csoportokban fejhetik meg a teheneket. Az új Istállóban egy tehén férőhelyének a költsége— beleértve a fejőház költségeit is — 7500 —8000 korona. Gútán arra törekednek, hogy belátható időn belül hasonló istállókat építsenek ezer tehén részére. ÜJ TAPASZTALATOK Figyelmet érdemel az is, hogy a gútai szövetkezetben évi átlagban « hízómarhák gondozói személyenként 130 ezer, az üszőknél 750 ezer, a növendékbikáknál pedig 500 ezer korona munkatermelékenységet értek el. — Kedvező a könnyű elemekből épített gútai új istálló tehénállományának a tejhasznossága? — tettem tel a kérdést Rusnák elvtársnak. — Őszintén szólva az ftj környezet ben a szlovák tarka tehenek tejátlaga kissé csökkent. Ezek a lekötése.» istállókból kerültek a mélyalmos kutri - cákba és nehezen alkalmazkodtak a környezethez. Ezért a tejhasznosság növcléso szempontjából előnyöseit*, ha egy ilyen új istállóba előhasi üszők kerülnek. Mire ugyanis ezek leellenek, megszokják a környezetet, s ez tejhasznosságukra nézve jótékony hatással van. Legcélszerűbb persze ezeknek az istállóknak fekete tarka előhasi üszőkkel való betelepítése. Meg figyeltük ugyanis, hogy hasonló takarmányozási és tartási körülmények mellett a fekete tarka leszármazottak évi tejátlaga nyolcszáz literrel volt több mint a szlovák tarka egyedeké. Ahol tehát a könnyű szerkezetű tehénistállók építése mellett döntenek, ott egyben a takarékosságot is szem előtt tartják. Nagyon jó és aránylag olcsó megoldás lehet például két darab 250 férőhelyes könnyű elemekből készített istálló között agy alkalmas fejőház létesítése. Ebben a megoldásban egy tehén férőhelyének a beruházási költsége nem lépi túl a tizenhatezer koronát, ugyanakkor a központilag tervezett tehénistállók egy tehénre jutó költsége ennek duplájánál is több! Dicséretes, hogy e komáromi járásban ezt aránylag hamar tudatosították és gyorsított ütemben építették a könnyű szerkezetű új istállókat. A helyes szemléletnek köszönhető, hogy húsokból — a baromfi kivételével — az elmúlt évben négyezer tonnával, tejből pedig nyolcmillió literrel adtak többet közellátásunknak, mint három évvel korábban. Ez azt bizonyítja, hogy a kommunisták a pártonkívüliekke! együtt elkötelezetten váltják valóra azokat a célkitűzéseket, amelyek a CSKP XV. kongreszszusának irányelveiből a járásra hárulnak. HOKSZA, ISTVÁN Méltók a Februári A Hurbanovői (ögyalla) Februári Győzelem egyesített szövetkezet a komárnói (Komárom) járás legfiatalabb egyesített szövetkezeteinek az egyike. Csupán 1977. január elsejével jött létre az ógyallai, a zöldállást (Zelený Háj) és a bagotai (Bohatá) szövetkezetek egyesítésével. Már az első évben jelentős sikereket értek el. December első napjaiban teljesítették évi tervfeladataikat. A szövetkezet dolgozói a Februári Győzelem jubileumi 30. évfordulójának évében is bebizonyították, hogy méltók a megtisztelő elnevezésre. Vajon hogyan teljesítették feladataikat az állattenyésztésben? Erre kértem választ Brányik Károly mérnöktől, a szövetkezet állattenyésztési központjának vezetőjétől. A válasz egyértelműen az volt, hogy itt is sikeres ével zártak. Az állattenyésztők ugyanis már november utolsó hetében teljesítették a múlt évi tervfeladatot. Ez persze nem a véletlen müve, hiszen több mint egy hónappal előbb értek a célba. Brányik elvtárs erről az alábbiak ban nyilatkozott: „Szocialista társadalmunkban egyre növekszik a dolgozók életszínvonala. Ez azt követeli, hogy húsból, tojásból és tejből egyre többet adjunk a fogyasztóknak. Tanúi lehettünk annak, hogy az utóbbi években jócskán megnövekedett az említett termékek fogyasztása. Ugyanakkor az ipart is jól el kell látni állati termékekkel. Ezért a terv kidolgozására is rendkívüli figyelmet fordítottunk. Állattenyésztési központunk minden dolgozója tudatosította, hogy főleg az a jó gaz dasági-polltikai munka, ha egyre több terméket bizto sítunk a dolgozók asztalára. Dolgozóinkkal még az 1979-es év kezdete előtt megbeszéltük a soron levő feladatokat. A termelési eredményeket havonként, a szaporulatot és az elhullást hetenként értékeljük a termelési értekezleteken. Szigorúan léptünk fel azokkal szemben, akik nem teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Meg kell azonban jegyeznem, hogy erre alig van szükség, mert dolgozóink megértették: a Februári Győzelem jubileumi’30. évében minden feladatot teljesíteni kell". Győzelem névhez „A féléves értékelésnél megmutatkozott, hogy a gondos előkészületek meghozzák a várt eredményeket. Az előjelek biztatók voltak, s később ebből valóság lett. A malacelválasztést kocánként sikerült tizenhét fölé, a felhízást a szarvasmarháknál egy kilogramm fölé, a sertéseknél pedig ötvenhat deka fölé emelni. Ez tette lehetővé, hogy az 1978-as évben a tervezettnél jóval több húst adjunk a dolgozók asztalára.“ Arra kértem a központ vezetőjét, hogy áruljon el valamit ezen sikerek titkáról. Elgondolkozott, majd felsorakoztatta azokat a tényezőket, amelyek elősegítették a sikerek elérését. Megtudtam, hogy az állattenyésztésben nagyon mozgalmas a pártcsoport működése. Ott jóelőre megvitatják a soron következő feladatokat és értékelik a teljesítményeket. Nagyon jó kapcsolatát tartanak a pártalapszervezet és a vállalat vezetőségével. Ha valamit egymás között nem tudnak megoldani, kérik a pártvagy a gazdasági vezetőség segítségét. Ily módon még mindig megtalálták a megoldás módját. A sikerekhez minden bizonnyal hozzájárult a munkabrigád-mozgalom széleskörű kibontakoztatása is. Az állattenyésztés szakaszán három kollektíva versenyez a büszke cím elnyeréséért. A sikerek eléréséhez nagyben hozzájárult a vezetők és a dolgozók szorgos együttese. Az üszőket például 16—17 hónapos korban fedeztetik. Ily módon lehetővé válik, hogy az állományban leve gyengébb haszontulajdonságú teheneket kiselejtezzék Hallottam olyan eseteket, hogy valamely vállalat sikeresen teljesítette az évi tervét, majd hosszú szünet következett a húseladásban .Az ógyallai szövetkezetben as elmúlt év feladatainak sikeres tervteljesítése nem veszélyezteti az 1979-es év feladatainak a teljesítését. A szövetkezet istállóiban olyan állomány van, amelynek jó része az 1979-es év első negyedében leadásra kerül. Ehhez csak gratulálni lehet! Kolozsi Ernő
