Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-17 / 7. szám

Szölömetszési tudnivalók A töke alsó részén vannak az alvó, alapi rügyek és a sár­szem. Az Ilyen rügyekből fejlődőit vesszők általában termé­ketlenek. Valamivel feljebb találhatók a világos rügyek, ame­lyek már láthatók. Ezekből már számíthatunk termékre. A kétéves farészen a cseren nőtt vesszők rügyei a legterméke­nyebbek. De vigyázat, mert vannak olyan szőlőfajták (például a Csabagyöngye, Afuz Ali, Piros tramini stb.), amelyek az alsó két-három rügyből kifejlődött hajtásokon nem hoznak termést. Ha ezeket a fajtákat egy-két szemre visszavágjuk, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a metszéskor leszüreteltünk. A legfontosabb szőlőfajták metszési igénye a következő (a gyenge tőke- vagy talajtáperő esetében az első + az irány­adó): Megnevezés Rövid­csap Hosszú­csap Szál­vessző Csemegeszőlő fajták: Csabagyöngye +' + Irsay Olivér + + — Szőlőskertek királynője muskotály + + — Saszla + + — Mathiász Jánosné muskotály + ' — — Hamburgi muskotály — + — Afuz Ali — ■ — Italia — + + Kecskecsöcsü kék — + + Fehérberszőlő fajták: Ottonel muskotály — + + Rizlingszilváni + + — Mézes fehér + + — Szürkebarát — + + Leányka — + + Zöldszilváni-7-+ + Piros tramini — +-f-Ezerjó + + — Piros veltebni — +--­Piros cirfandli + — — Olasz rizling — + — Pozsonyi fehér + — — Hárslevelű + — Furmint + + Kövidinka + — ■ Vörösberszőtő fajták: Medoc noir- — + Oportó — + + Kékfrankos — + + Kadarka + Direkttermő szőlőfajták: Izabella + — Othelió + Ha az egyéves vesszőt visszavágjuk egy-öt rügyig, az a csap, ha hat-nyolc rügyig, az a félszáÍvessző, ha nyolc felett, akkor az pedig a szálvessző. A következő évben az előző évi csapot csernek, a félszálvesszőt és a szálvesszőt pedig cservesszőnek vagy egyszerűen termővesszőnek mondju>k. A csap elnevezés gyűjtőnevet jelent, Lehet rövidcsap (1—2 rügyig), hosszúcsap (3—5 rügyig), ugarcsap (szintén 1—2 rügyig) vagy biztosítócsap (1 rügyig). A csapok lehetőleg a tőkefejhez minél közelebb legyenek, nehogy az felmagaeod­­jon. A fajta igényén kívül még figyelembe kelt venni a talaj termőerejét, a tőke korát és állapotát. 'Hosszabb metszéssel növelhetjük a rügyek számát, s ezáltal a terméshozam lehetőségét, de a termés nagysága a korábban említett tényezőktől is függ. A szőlő akkor adja évről évre a legnagyobb termést, ha állandóan lermőegyensúlyban van. Ezt csak szakszerű metszés­sel érhetjük el. A szőlőt tavasszal fagymentes időben bármi­kor, nyitás után azonnal lehet metszeni. A korai metszés elő­nye, hogy kevesebb a könnyezés és meggyorsítható a fakadás. A kései tavaszi fagyok előfordulásakor a március végi, április elejei metszés a legjobb, mert ez késlelteti a fakadást. A met­szés ideje általában a mindenkori időjárási viszontagságoktól függ. A metszési munkálatokat úgy kell irányítani, hogy a rügyek megindulásáig, duzzadásáig befejeződjenek. (Varsányi I Az SZGYKSZ Zselizi Helyi Szervezetének vezetősége mindent eikövnt annak érdekében, hogy a tagok közül egyre többen foglalkozzanak a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Fotó: -bim* Tanulni soha nem késői Zselizen (Zeliezuvcel a kert­barát-mozgalom elmaradottsá­gát többnyire a kedvezőtle­nebb éghajlati viszonyok, va­lamint a hiányos lehetőségek éa adottságok rovására írják. Meglehet, hogy részben Iga­zuk van. De mindenesetre hiányzutt az a buzdító, mozgó­sító erő és felvilágosító mun­ka, amely kimozdíthatta volna a kiskertészkedöket a régimódi nézetek „kátyújából“! Külön­ben nehéz lenne magyarázatot adni arra, hogy még napjaink­ban is direkttermő szőlőfajtá­kat termesztenek! A termelők ugyanis ezeket a fajtákat tart­ják . a legmegfelelőbbeknek. Nem kell különösképpen küz­deni a lisztharmat és a pero­­noszpóra ellen, a művelés ké­vés kézi munkát Igényel, — s mégis gazdagon teremnek — mondogatták többen is. Aligha tudatosították a direkttermő fajtákból készült borok káros hatását az emberi szervezetre! Nem beszélve arról, hogy ezek­nek a fajtáknak a termeszté­sét, további terjesztését ba­sánkban már jó néhány éve be­tiltották! Mindemellett a zöld­ség- és gyümölcstermesztés Is elmaradozott. Bizonyos tekintetben e ked­vezőtlen helyzeten nem is le­het csodálkozni, hiszen a Szlo­vákiai Gyümölcsészek és Kis­­kertészek Szövetségének 1973- ban megalakult helyi szerve­zete még gyermekcipőben jár. A jelenlegi százötvenkét tag elenyésző része a lakosságnak. Közülük többnek még kertje sincs. — A kezdet mindig nehéz — mondotta Rácz Imre, a he­lyi szervezet vezetőségi tagja. — Szervezetünkre igényes, küz­delmes munka vár. A kertbará­tokat mindenekelőtt a legalap­vetőbb tudnivalókra, a kertész­kedés elemi ismereteire kelt megtanítani. Nem könnyű fel­adat meggyőzni a régimódi szőlőtermesztőket, hogy számol­ják fel a régi ültetvényeket s helyükbe nemes fajtákat tele­pítsenek. De azért igyekszünk mindent megtenni a kertbarát­niozgatoin fellendítéséért. — A téli idószakru több szakelőadást terveztünk. Ebben látjuk a felvilágosító, nevető munkának a leghatásosabb esz­közét. Így a kertészkedésben ezt a „holt“ időszakot is ki­használjuk. A múlt év utolsó hónapjaiban több előadást tar­tottunk- A szőlőtermesztés, a borkezelés és a gyümölcsfák metszésének kérdéseivel fug­­lalkuztunk. A színvonalas elő­adásokon a résztvevők megis­merkedhettek a szőlő- és gyü­mölcstermesztés valamennyi alapvető ismereteivel. jelentősebb tevékenységet kel­­lene kifejteni a zöldségtermesz- - tés terén is. A zselizi kertek­ben például a fóliasátrak csak szórványosan fordulnak elő —• panaszolta Rácz Imre. Ezért az • idei évre tervezett előadások a fólia alatti zöldségtermesztés népszerűsítésére irányulnak. A kiskertészkedöket megismerte­tik a fóliás termesztés előnyei­vel és módszereivel. A kert­barátok ez ideig nagy érdek-' lődést tanúsítottak a szakelő-* adások iránt. • Bár a kertbarát-mozgalom te­vékenységében, fejlesztésében több lielyrehoznivaló akad, a szervezet vezetősége a tagság­gal együttműködve igyekeznek a helyzeten javítani. Erre utal az a tény is, hogy tavaly a vá­ros kültelkén parlagon heverő mintegy négy hektárnyi terü­letet rendezték, s társadalmi munka keretében bekerítették, így az idén ezt a területet a tagok között szétosztják. Minden bizonnyal a kertba- t rátok az újonnan létesült kér- . tekben >— az előadásokból is okulva — a zöldséget és a gyü­mölcsöt már szakértelemmel termesztik. „Tanulni soha nem késő“ — mondja a közmondás. Reméljük, hogy az előadások meggyőzik a direkttermő szőlő­fajták kedvelőit is, hiszen a nemes fajtákból fzletesebb és egészségesebb borok készíthe­tők! Ez több munkával, gondo­zással és befektetéssel jár, de minden tekintetben kifizetődői KLAMARCS1K MÄRIA mérnök 4 fi .nad a Szakosodás kiskertészetben A Szlovákiai Gyümölcsészek ** és Kiskertészek Szövet­ségének Központi Bizottsága le­velet küldött az SZGYKSZ Szí­­mői (Zemné) Helyi Szervezeté­nek évzáró taggyűlésére. A le­vél rövid tartalma: köszönet as eddigi közös és hasznos mun­káért, a tagok a jövőben is kö­vessenek el mindent a zöldség - termelés fokozásáért. A nők, illetve az asszonyok jobban se­gédkezzenek a termelésben, az általános iskolák niellett műkö­dő ótlöröszervezetben létesítse­nek mezőgazdasági szakkörö­ket, tegyék érdekeltté az ifjú­ságot a kertbarátok munkája iránt, ami elsősorban a kisebb - nagyobb földterületek megbe­csülésére irányuljon, a szabad időt termékennyé, hasznossá, az életkörülményeket és a ház­tájat pedig szebbé tegyék. bis László és mások — a segít­sége, tanácsa nagyban hatott a kertbarátokra. A saját tapasz­­falatok, a hozzáértés árán az­után gazdag termésre leltek. A kiskertészeket lényegében a termelés utáni vágy fűti. A tisztességes termelés útján' szer­zett megérdemelt haszon gon­dolkodásra birta az embereket. A háztájakat virágoskertté ala­kították, s a virág megtermelés ben is kitűnőre vizsgáztak. A múlt évben a virágtermelés földterülete túlhaladta a másfél hektárt, ami egyben azt is je­lentette, hogy a termelők dús pénzforrás lehetőségeire leltek. A virágmagtermelés irányítá­sa azonban hazánkban még csak kezdetleges. A tájékozta­tás, a virágm-agtermeléssel kap­csolatos tudnivalók ismertetése még gyermekcipőben jár. A Napjaink fontos feladata a palánta előnevelést biztosító melegágyak elkészítése. Fotó: —nkl $ T A kollektív gazdaság földte­rülete csorbítliatatlan, a kisker­tészak földalapját azonban bő­víteni kell. A volt szérűk, az egykori istállók helyét és az udvarokban parlagon heverő négyzetméternyi területet is hasznosítani kell. A központi bizottság levelében gomhilatéb­­rosztést kelt az is, hogy haté­konyabban kell kihasználni a másod , illetve liarmadvelése két, s így biztosítani a lakosság zöldségellátását. Korábban a kiskertészek már szinte hagyományosan a szemes kukorica vagy a fokhagyma termelését látták bizonyosnak. Azt mondogatták, hogy a szí­­mői határ, az agyagos fekete föld a cukorrépa és az őszi bú­za termesztésére a legmegfele­lőbb. Az SZGYKSZ Szímői Helyi Szervezete már tízéves tevé­kenységre tekint vissza. A ta­gok azonban már néhány éve rátértek a sárgarépa, a vörös­hagyma, az uborka, a paradi­csom, a fejes saláta és a fólia alatti paprika termesztésére. A próbálkozás igen hasznosnak bizonyult. A helyi egységes földművesszövetkezet szakem­bereinek — Kosik Lajos, Gye­­szat Béla, Mészáros Lajos, Saj­[« »** ♦}► «$* »J> «J» ♦♦♦ »** »I« »J» <J> kezdetleges sikerek híre azon­ban eljutott a csehországi mag­­termelő vállalatokhoz, gazdasá­gokhoz, ahonnan érdeklődéssel fordultak a szímőiekliez. Aján­latot tettek a virágmagtermelés lehetőségeinek fokozására, s a­­mi a kertbarát szempontjából a legfontosabb, a biztos felvásár lásra. Ezt követően cselekedetekre volt szükség. Jó szervezőre, megtermelő szakemberre. Nos az évzáró taggyűlésen j á r o s i György azzal rukkolt ki, hogy vállalja a szakcsoport vezetését. Megalakult a z őszirózsát ter­melők klubja, az SZGYKSZ he lyí szervezete mellett működő virágtermelok szakcsoportja, a mi lehetőséget ad a szakosodás kibontakoztatására is. Az érdek­lődés máris nagy, a termőte­rület is ezzel párhuzamosan bő­vül. Arról is szó volt, hogy tovább bővítik a szakosodás le­hetőségeit, ami a szőlészetre és más növényfélék termesztésére is kiterjedne. Szímőn a virágmagtermelés még inkább szebbé teszi a köz­ség szocialista arculatát! BÚKOR JÖZSKK, Zemné »J* ♦$* «$♦ ♦$» «$♦ 4» «$♦ «5* *l* *> Lelkes munkával, eredményesen Elégedetten mondhatjuk, hogy i Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Abarai (Oborín) Helyi Szervezete eredményes munkát végez. Ebben a legna­gyobb érdem a tagoké, akik a munka utáni szabad idejükben aktív pihenést keresnek. Első­sorban az állatszeretet, a cél­tudatos tenyésztői tevékenység jellemző rájuk. A helyi szervezetnek jelen­leg 41 tagja van. Nemrégiben Popély Andrással, a szervezet titkárával beszélgettem. Meg­tudtam, hogy már fiatal korá­ban eljegyezte magát a kis­állattenyésztéssel. Kezdetben csak kedvtelésből- Amikor meg­alakult az SZKSZ helyi szerve­zete, ő is ott volt az alapítók között, s később vezetőségi tagként tevékenykedett. Már több éve tölti be a titkári tisztséget. Irányítása alatt a ta­gok sikeres tevékenységet fej­tenek ki. Ma már ott tartanak, hogy a tagságnak mintegy fele fajtatiszta állatokat tart. Első­sorban a kaparó baromfiak te­nyésztésére szakosodtak. Ta­valy például tizenhárom kis­állattenyésztő foglalkozott a fajtatiszta new bampshire ba­rom fifajta tenyésztésével. Po­pély András jómaga is ezt a tyúkfajtát tenyészti. Szerinte az átlagos évi tojáshozam 250 darab körüli. A szervezet tagjai tavaly például 30 ezer tojást értéke­sítettek, 1500 keltető tojást pe­dig a plechoticei keltető üzem­nek adtak el. Több tag vett részt különböző állatkiállításo­­kon. A vezetőség- a tagság politi­kai és szakmai neveléséről is gondoskodik. Az idei évre is konkrét munkatervet dolgoztak ki. Törekvésük elsősorban arra irányul, hogy az egész tagság törzskönyvezett állománnyal rendelkezzen. A munkatervben szerepel továbbá a helyi egy-* séges földművesszövetkezetnek nyújtandó segítség, — főleg a csúcsmunkák idején, s a köz­­ségszépítési munkálatokba való bekapcsolódás. Nem feledkez­nek meg a taglétszám bővítő* séről sem. A legnagyobb fi* gyeimet a fiatal kisállattenyész» tők toborzására fordítják. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents