Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 17. Tápláló gyökerek — Té|en senkit sem sürget a határi munka, s kevesebb a teendő a ház körül is. Több idő marad tévénézésre, olvadásra, művelődésre. Azért, hogy ezeket a lehetőségeket okosan hasznosítsuk, már ősszel megkezdtük a szervezett és tervezett népművelési évadot — mondja Fodor Gyula, a gbelcei (Köbölkút) szövetkezeti tklub fiatal vezetője. • • • A szövetkezeti klub tervének az összeállításánál több külső körülményre is tekintettel voltak. Tudatosították, hogy csak a differenciált, az egyes társadalmi csoportok, korosztályok, nők, fiatalok igényeit, érdeklődési körét szem előtt tartó népművelési erőfeszítések járhatnak való sikerrel. Örömteli az is, hogy a megfelelő népművelési formát — szakkör, vitaest, ismeretterjesztő előadás, olvasőmozgalom, klubfoglalkozás, színjátszás, szakmai tanfolyam stb. — részesítették előnyben. Észrevételeik szerint az átteldntően szervezett népművelési munkában a televízió nem vetélytárs, hanem ellenkezőleg: falun is a műveltség, az űj ismeretek terjesztésének egyik leghatékonyabb eszköze. Az viszont igaz, hogy a televízió megnövelte az igényeket és minden mérce magasabbra került a falusi népművelési tevékenységben is. A rendezvények, népművelési programok vonzóerejét fokozta az is, hogy azokat közvetlenül kapcsolatba hozták az emberek munkájával és életével. Nagyobb az érdeklődés, ha például a szövetkezeti tagok saját közös gazdaságuk helyzetét, problémáit, tapasztalatait vitatva ismerkednek meg bizonyos gazdasági fogalmakkal, törvényszerűségekkel, népgazdasági követelményekkel. Nem vé-1 letlen, hogy a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzését szolgáló haladó tapasztalatok tévéiskolájának is a szövetkezeti klub adott otthont. A tévéiskolához szükséges szemléltető eszközöket — film- és diavetítő, epidiaszkóp, különböző növényi metszetek és modellek — szintén a klub vezetője biztosította be. Jó elképzelésnek bizonyult, hogy a szövetkezeti klub egyik helyiségében kapott helyet a forradalmi hagyományok emlékszobája, A küzdelmes történelmi Időszakok felé mutató „nyílhegyek“ fókuszában valóban boldog Jelenünk élő dokumentumává válnak a község munkásmozgalmi történelmét bemutató küzdelmes Időszakok, s az ezeket fémjelző személyek nevei, s írásos hagyatékuk. Az eszmei mondanivaló szempontjából tartalmas, esztétikailag a lehető legszemléltetőbben kivitelezett tablókon történelmi hűséggel elevenednek fel előttünk újabb kori történelmünk legdicsöbb fejezetei. A NOSZF, melyben vöröskatonaként harcolt Gedai Pál. A kommunista párt helyi szervezetének alapítótagjai közül megismerkedhetünk Mihajlovics András, Czabán Dániel, Csernák Jenu és Filler Pál mozgalmi életével. A sort folytathatnánk Csikós János ínterbrigadistával. Korabeli dokumentumok szemléltetik a gazdasági válság okozta megpróbáltatásokat, s azokat a szenvedéseket, melyeket a fehér térror zúdított a falu kommunistáira és haladó szellemű polgáraira. A megpróbáltatások időszakának egyik kiemelkedő egyénisége a szegények orvosa és támogatója, Dr. Obláth Emil volt. Munkásságát szintén dokumentumok őrzik. Örömteli tény, hogy .az emlékszoba anyaga nemcsak a múltat tárja a szemléltető elé, hanem a történelmi összehasonlítás sikeres módszereivel a múlt és a jelen eredményeit párhuzamba is állítja. A szocialista mezőgazdaság harmincéves fejlődése szempontjából, így a múlt megpróbáltatásai és harcai boldog jelenünk alapdokumentumaivá válnak. A múlt és a jelen összehasonlítását a közelmúltban még hatásosabbá tette az a helytörténeti honismereti emlékszoba, melynek anyagát talán a huszonnegyedik órában gyűjtötték össze. A régi használati tárgyak, eszközök, tárgyi emlékek és paraszti hagyományok gyűjteménye sajnos, ma már nem található együtt. Állítólag helyiséghiány hozott ítéletet az értékes gyűjtemény felett. Az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: Van-e jelntősége a hagyományőrzésnek akkor, amikor a megváltozott körülmények, a korszerű gazdálkodás követelményei már mást kívánnak? Szerintünk igen! Mert a szokások, hagyományok maguktól nem élnek tovább, de szükségszerű, hogy az ifjú nemzedék megismerte azt, ami korábban törvényszerűen volt jelen. A megbecsülés éppen ezért fontos, mert annak a paraszti kultúrának szól, amely ma már korszerűtlen, de de az. ifjú nemzedék nevelése szempontjából semmiképpen sem érdektelen. És még kevésbé volt az, amikor magatartás és életvitelt egyaránt meghatározott. —Csiba— A jelen és a jövő nemzedék számára Városunknak küzdelmes története van. Gyakran pusztították háborúk, tűzvészek, árvizek és földrengések. Ezzel magyarázható, hogy a múlt értékes tárgyi emlékeiből kevés maradt az utókorra. Mindezek ellenére Komárom nem mondható szegénynek a történelmi értékű objektumok számát tekintve. A mi feladatunk védeni, helyreállítani és tartósítani ezeket az értékeket a jövő nemzedéke számára. Ezt a feladatot a vnb a járási műemlékvédő hivatallal karöltve látja el, mellyel jó az együttműködés. A vnb, a műemlékvédelmi hivatal és a múzeum intenzíven dolgoznak a Komárom és környéke munkásmozgalmát bemutató állandó kiállítás létrehozásán ... Ez a kiállítás a NOSZF tér 9. számú házában kap elhelyezést. Első részét, amely a munkásmozgalom történetét 193fi-íg mutatja be, még ebben az évben szeretnénk megnyitni. Már több esztendeje figyelmet fordítunk a legfontosabb kultúrtörténeti emlék, a várost övező védműrendszer (bástyák) kérdésének. Már tavaly befejeződött az egyes objektumok bemérése, s megtaláltuk a generáltervezőjét is annak a dokumennak, amelynek alapján helyreállítják, megújítják a bástyákat. Bár rendkívül hosszadalmas és nehéz feladatról van szó, reméljük, hogy sikerül fokozatosan felszámolni a bástyákban levő raktárakat, részlegeket s azokat kulturális, népművelési és idegenforgalmi célokra használhatjuk fel. A többi műemlékről sem feledkezünk meg. Az. idén és jövőre tatarozzuk a NOSZF tér 9. számú házát, a. volt Tisztipavilont és az egykori jezsuita kolostort. Az elkövetkező évek folyamán a történelmi belváros valamennyi épülete új köntöst kap. Az ún. katonatelmplom sem lesz már sokáig a jelenlegi állapotában. A felújítás után római kőtárat létesítenek benne . Tavaly restaurálták Klement Guttwald mellszobrát és Klapka György szobrát. Nincs kétségünk afelől, hogy városunkban hamarosan egyetlen műemlék sem lesz, melyhez ne ért volna a restaurátor gondos ' BENDE ISTVÁN A CSEMADOK életéből Tevékeny szakbizottságok Űj művelődési otthont építenek Nagydarócon az iskola nagytermében megtartott közgyűlésen Szalay Vilmos tartott beszámolót, s Ismertette a múlt év eredményeit, de rámutatott a hiányosságokra is. Kitűnt, hogy a CSEMADOK-tagok tavaly is 300 brigádórával segítették a művelődési otthon építését, melynek átadását már nagyon várják. Emellett a tagság a nyári időszakban jelentős támogatást nyújtott a4mezőgazdasági munkáknál, sót a község parkjainak gondozását is vállalta. A közgyűlés elhatározta, hogy a CSEMADOK fennállásának 30. évfordulóját méltó módon kívánják megünnepelni. A választások során lobbára a régi kipróbált tagok kaptak tisztséget, s az elnök továbbra is Szalay Vilmos maradt. Sólyom László Jól sikerült műsoros est A CSEMADOK Veiké Utany-i INagy-. födémesj alapszervezete állandóan hallat magáról. Az utóbbi Időszakban erőteljesen és sokrétűen fokozta tevékenységét. Az eredményes kultúrélet mellett a jeketenyéki (Čierna. VodaJ helyi szervezettel jó az együttműködés, és ez új, érdekes távlatokat nyitott a szervezet élétében. Nagy siker volt, így emlékeznek majd a szereplők, de a- jeketenyéki közönség is arra a műsoros estre, melyet a CSEMADOK nagyjödémesl szervezete- „jó szórakozást“ címmel vitt színre. A jiatalabb és idősebb énekesek nagy-nagy lelkesedése, a vidám énekek sokszor megnevettették a közönséget, mely vastapssal viszonozta a jó szereplést. —Sz. P.~ Értékeltek Nemrégiben értékelte elmúlt évi tevékenységét a CSEMADOK balonyi alapszervezete. A százötven tagot tömörítő szervezet elmúlt évi tevékenységéről Vörös György, az alápszervezet elnöke számolt be. Az elmúlt évi értékelő taggyűlés határozatának értelmében a szervezet taglétszámát nyolc fővel növelték, főleg a fiatalok köréből. Nagyon jól sikerült a szervezet által rendezett író-olvasó találkozó, amelyre Ordúdy Katalint, csehszlovákiai magyar írónőt hívták meg. A találkozón hatvanöt tag jelent meg, hogy elbeszélgessen az írónő életéről, műveiről, irodalmi munkásságáról. Az író-olvasó találkozót megelőzően könyvárusítást rendeztek. Nagy sikerrel szerepelt az elmúlt évben a szervezet éneklőcsoportja is. Az évzáró taggyűlés elfogadta az 1979-es évre szóló munkatervet, amely a tevékenység színvonalának emelését szolgálja. Megtalálhatók benne az ismeretterjesztő előadások,'közös színházlátogatások, irodalomnépszerűsítő akciók egyaránt. Az idén író-olvasó találkozón szeretnék vendégül látni Lovicsek Bélát. A munkaterv fontos feladatként jelöli meg a HÉT előfizetői számának növelését. Nagy figyelmet fordítanak a CSEMADOK megalakulása harmincadik évfordulójának méltó megünneplésére is. Az ünnepi taggyűlés megszervezésén túlmenően sokrétű, aktív tevékenységgel kívánják köszönteni a szervezet megalakulásának harmincadik évfordulóját. Vörös György A‘CSEMADOK Lévai (Levice) Járási Bizottságának szakbizottságai mind a népművelés, mind a népművészet terén sokat tettek a művelődési élet fellendítéséért. A szakbizottság értékelésénél ki kell emelni Gerő János, Vas Ottó, Korpás Pál, Bajkay Béla, Ferenczy Lajos és Csontos Vilmos munkásságát. Ha figyelembe vesszük a jb-tagok, valamint néhány pedagógus és más területen tevékenykedő értelmiségi dolgozó munkáját is, megállapíthatjuk, hogy általános népművelési feladataikat a járási viszonyokhoz mérten teljesítik. Hasonló a helyzet a dramaturgiai és a tánc-ének szakbizottság esetében is. Ezek a szakbizottságok rendszertelenül és hiányosan üléseznek, de amikor az egyes csoportok felkészítéséről, illetve rendezvények biztosításáról van szó, a bizottsági tagok készséggel segítenek. A népművészeti munka aktivizálásához mindenekelőtt az ének-, tánc- és folklórmozgalmat irányító szakbizottság járul hozzá, ami elsősorban a munka minőségi javulásában mutatkozik meg." A politikai és nevelő munka területén minden egyes helyi szervezetnél ismertetik kulturális fejlődésünk főbb irányvonalait, kiindulva a CSKP XV. kongresszusa határozataiból, fokozott figyelmet fordítanak a tudományos világnézeti nevelésre, előadások, beszélgetések és kiadványok formájában emlékeznek meg a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Előadások hangzanak el az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, a iorradalmi hagyományok ápolásáról, az ifjúság szocialista szellemben való neveléséről, a csatád szerepéről a szocializmusban. Nem feledkeznek meg a történelmi és honismereti mozgalom fejlesztéséről sem. Üjabb honismereti klubok kezdik meg működésüket, több szervezet honismereti kiránduláson vesz részt az SZNF történelmi helyein. Ami az irodalom népszerűsítését és a könyvvel való munkát illeti, előadásokat szerveznek a klasszikus és mai magyar, szlovák és cseh irodalom alkotásairól, szerzői esteket szerveznek, bekapcsolódnak a Móricz Zsigmnnd és Móra Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére a KB által meghirdetett irodalmi vetélkedőbe, s az idén is megrendezik a vers- és prózamondók körzeti és járási versenyét. Irodalmi hagyományaink ápolása érdekében megemlékeznek Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Fraóo Král Július Fučík és Petőfi Sándor életéről, munkásságáról. ABEL GABOR A tenni akarás meghozta gyümölcsét A CSEMADOK Hronovcei Helyi Szervezete néhány éves kihagyás után tavaly újjáalakult. A kezdeti nehézségeket leküzdve, hozzáláttak a falu kulturális életének fellendítéséhez. Jelenleg 113 tagot tartanaik nyilván, s közülük sokan aktívan kiveszik részüket a népművelő tevékenységből. Párák Endrével, a helyi szervezet elnökével folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy Molnár Mária és Ferkó István révén érdekeltek voltak a „Tavaszt szél vizet áraszt“ népdalverseny' járási elődöntőjében is. A hetvenhat éves Molnár Mária egy ballada és egy népdal előadásával bejutott az Ipolyvisken (Vyškovce) megtartott döntőbe is, ahol értékes harmadik helyezést ért el. -Nagysikerű író-olvasó találkozót rendeztek Csontos Vilmossal, a költő Dalol a föld című verseskötetéből. Több példányt megvásárolt az irodalomkedvelő tagság. Felejthetetlen volt az az emlékünnepség, melyet a NOSZF 61. évfordulója tiszteletére szerveztek a Nőszövetséggel karöltve. A kultúrműsorban fellépett a CSEMADOK Júr nad Hronom-1 (Garamgyörgy J helyi szervezetének folklórcsoportja, mely felett a hronovcelek vállaltak védnökséget. Az idén is merész terveket tűztek ki az alapszervezet tagjai. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. író-olvasó találkozót rendeznek egy csehszlovákiai magyar íróval, a könyvhőnap alkalmából nem feledkeznek meg a szervezett könyvterjesztésről, színjátszó csoportot hoznak létre, néprajzi vonatkozású kiállításokat szerveznek, bekapcsolódnak a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalversenybe, együttműködnek a többi tömegszervezettel, bővítik soraikat, s újabb előfizetőket szereznek a HÉT című képes hetilapnak. Jő az együttműködés A CSEMADOK Csicsói Helyi Szervezete még az elsők között tartotta évzáró taggyűlését a komárnői (Komárom) járásban. Fehérváry Sándor mérnök, aki már néhány éve a helyi szervezet elnöke, jó eredményekről számolhatott be. Az elmúlt évre tervezett feladataikat szinte maradék nélkül teljesítették. A helyi szervezetnek több mint kétszáz tagja van, amely több mint tizennégy százaléka a falu magyar nemzetiségű lakosságának. A CSEMADOK tagjai aktívan kivették részüket a faluszépítési munkákból is. Mintegy nyolcszáz órát dolgoztak társadalmi munkában. De jól dolgoztak az egyes népművészeti csoportok ts. A tizenöt tagú női énekkar sikeresen szerepeli a különféle rendezvényeken. A „Tavaszi szél...“ járási versenyép túljutva jól megálltak a helyüket az országos elődöntőben is. A nyolc tagú citeraegyüttes is egyre többet hallat magáról. Hetenként rendszeresen próbálnak, valamennyi helyi rendezvényen sikeresen szerepelnek. A citerások között egy nő is van — Szabó Júlia —, aki nemcsak citerázik, hanem szépen énekel is. Sok kellemes percet szereztek, többet között a kolozsnémai szociális otthon lakóinak is. Minden remény megvan rá, hogy a 22 tagú tánccsoportriál ebben az évben sikerül megoldani a problémákat és rendszeres munkával elérik kitűzött céljukat. A művelődési otthonban megfelelő helyet kapott a községi könyvtár ts. Az évzárón jelen volt Szüílő Gyuláné, a könyvtár vezetője és elmondotta, hogy az elmúlt évben a CSEMADOK helyi szervezetében íróolvasó találkozót rendeztek. Ordódy Katalin csehszlovákiai magyar írónővel. A találkozó igen jól sikerült. A helyi könyvtár 8500 kötetes. Évente mintegy tiz-tizenkétezer könyvet kölcsönöznek a csicsóiak. Ez a szám gondolom önmagáért beszél. Az elmúlt évben a községi könyvtár miniszteri kitüntetésben részesült. Erre méltán büszkék lehetnek a község lakói. Elmondták azt is, hogy az íróolvasó találkozóknak hagyománya van a faluban. Minden évben meghívnak egy-két írót, illetve költőt, akiknek a könyveit jőelőre beszerzik és elolvassák. Persze olyan is előfordul, hogy nem tudják kellő mennyiségben megszerezni egy-egy csehszlovákiai magyar író vagy költő könyvét. Az évzárón a helyi párt- és állami szervek képviseletében jelen volt Szüllő Gyula pártelnök, Kosa Gyula hnb-elnök és Kiss Nándor mérnök, a szövetkezet képviseletében. A vezetők pozitívan nyilatkoztak a CSEMADOK helyi szervezetének munkájáról. A helyi nemzeti bizottság harmadik éve évente ötezer koronával segíti a szervezet tevékenységét. Az elkövetkező időszakra megígérték a támogatást a szövetkezet részéről is. A CSEMADOK tagjai nagyra értékelik az említett segítséget, azzal viszonozzák, hogy a kulturális munkában az élenjárók között vannak a komáromi tárásban. Kurucz Náudorné \
