Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-04 / 44. szám

1978. november 4. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 A tehetség és a szakértelem ösztönzése Újítók a megmondhatói, hogy nem éppen olyan egy szerű dolog napokat, heteket, hónapokat törni a fejet, éjszakákat virrasztanl, a munkahelyen feledkezni mun­kaidő után, csakhogy valami kérdést, termelési problé­mát meg tudjanak oldani. Kész önsanyargatás ez — szokta mondani régi ismerősöm, Sponták György, a Veľ­ké Kapušany-i szövetkezet dolgozója, aki mellesleg ép­pen ebben találja örömét, s nincs nyugalma, amíg a szeme előtt lebegő lehetőséget nem látja megvalósítva a gyakorlatban. — Az újítási mozgalomban jelentős sikerrel büszkél­kedhetünk az utóbi években — említette meg beszélge­tésünk legelején Galgóczy Tibor, a nagykaposi szövet­kezet elnöke, majd így folytatta: — Az eredmények mindannyiunkat köteleznek, s kötelességünknek tartjuk dolgozóink alkotókészségének fokozását, a belső erőfor­rások feltárását, az újítómozgalom segítését és haszno­sítását. Az újító tevékenység fellendülőben van szövet­kezetünkben, s a fejlődés ütemét vizsgálva elégedettek lehetünk, ami viszont nem azt jelenti, hogy megállapo­dunk ezen a ponton. Amint azt a későbbiek folyamán megtudtuk, az elnök kijelentésének reális alapja van: a benyújtott újítások alapján hoztak létre tisztítóval és szárítóval ellátott négy komplex termény-betakarító gépsort, továbbá egy háromszázhúsz férőhelyes borjúneveidét. Az újítás má­sik szép eredménye a borjúnevelde takarmányadagoló­jának megszerkesztése volt, valamint a tejkeverő és a tejmelegítő elkészítése. És itt van az istállók padlásai­nak kihasználása. Régebben üresen álltak, esetleg ter­mény tárolására használták. Ma az istállók padlásain csirkét hizlalnak. Újításuk népgazdasági értéke megha­ladja az 1,8 millió koronát. A hat istálló padlásán éven­te háromszázharmincezer csirkét hizlalnak. BIZALOM ÉS BIZTATÁS Feltétlenül bé kell mutatnunk Sponták Györgyöt, aki­nek munkásságát nem kevesebb, mint kétszáz újítás fémjelzi. A mezőgazdaság szocializálását követő évek­ben 1958-ban nyújtotta be első újítását, az UV—2-es trá­gyaszóró gépet, amely tetemes hasznot hozott nemzet­­gazdaságunknak. Azután egymást követték a kisebb­­nagyobb újítások. A sok közül talán még említést érde­mel az általa készített vetőmagcsávázó, amelynek para­métere felülmúlja a jelenlegi csávázógépek világszínvo­nalát. . — Nem Is pénzért teszi az ember, hanem azért, hogy menjen a munka, a termelés — magyarázta szerényen. Mert persze, hogy megkérdeztem, miért teszi amit tesz, miért újít, korszerűsít állandóan, holott senki sem köte­­lezi erre, miért van az, hogy sokszor szabad idejét is feláldozza egy-egy korszerűbb-ésszerűbb eljárás kidolgo­zására? Nem hivatásos újító, mindenekelőtt az építke­zési csoport vezetője. Az építkezéseken adódó nehézsé­gek is serkentik arra, hogy bizonyos dolgokon módosít­son. Tehát nem ambícióit érvényesíti akkor, amikor újít, korszerűsít, hanem azért erőlteti agyát, áldozza szabad idejét, hogy könnyebb legyen a dolgozó embernek. Hiába szerénykedik Sponták György; lényegesen különbözik azoktól az emberektől, akik maguk sem tudják, hogyan töltik szabad idejüket. — A tehetség és a szakértelem ösztönzése hogyan nyilvánul meg a szövetkezetükben? — kérdeztem. — Amikor a szövetkezetbe jöttem dolgozni — mondta Sponták elvtárs —, a szövetkezet vezetői megértést tanú­sítottak újítási, illetve korszerűsítési munkámmal kap­csolatban, még biztattak is. Az első megbízatásom egy építkezési csoport megszervezése volt, amit rövid idő alatt sikerült teljesítenem. Egy ütőképes építkezési cso­porttal már hozzá lehetett fogni a munkákhoz. — Milyen munkákhoz? — A szövetkezet vezetősége megkért a régi istállók és gazdasági épületek korszerűsítésének a megoldására. Hogy a feladatomnak eleget tudjak tenni, egy tanulmányi­­körutat tettem a nyugat-szlovákiai kerület fejlett gazda­ságaiban, majd hozzáláttam egy komplex terv kidolgo­zásához, amelyet a felsőbb szervek jóváhagytak. El­mondhatom, hogy ezekkel a munkálatokkal elég jól ál­lunk. Évente több istállót korszerűsítünk. A Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatóintézetétől egy karbantartó diagnosztikai központ felépítésére kaptam megbízatást, amelyre saját magam dolgoztam ki az ész­­szerűsítő tervet. Az építkezés első szakasza befejezéshez közeledik. A beruházási pénzösszegből előreláthatólag mintegy ötmillió koronát sikerül megtakarítanunk. Természetesen nem áll módomban felsorolni ajaifat a munkálatokat, amelyeken Sponták György és építkezési csoportja dolgozik. Egyet azonban elmondok: A derék újító jelenleg egy olyan univerzális vetőgép készítésén dolgozik, amelynek egy órai teljesítménye tizenöt hek­tár lesz. Sponták György újító tevékenységét a felsőbb szervek mind anyagilag, mind erkölcsileg elismerik. A közel­múltban az a megtiszteltetés érte, hogy Szlovákiában elsőnek tüntették ki az „Érdemes újító“ aranyplakettel. Úgy véljük, hogy a magas kitüntetés jó kezekbe került, amihez mi is elismerésünket fejezzük ki, és szívből gra­tulálunk. ILLÉS BERTALAN вятятшш ЯП9ВИВН Jubiláló gépállomás A napokban ünnepli keletkezésének harmincadik évfordulóját a levicei járás Krškanyi (Nagykereskény) Gép- és Traktorállomása. Ez a gépállomás már harminc esztendeje nyújt minő­ségi, elsőrendű szolgálatot földműve­seinknek, hogy idejében és jól telje­síthessék feladataikat az állattenyész­tés és a növénytermesztés terén egy­aránt. Lényegében a gépállomások ér­deme, hogy gyökeresen megváltozott a mezőgazdasági munkák technológiá­jának, elvégzésének menete, kezdetét vette a mezőgazdaság nagyarányú gé­pesítésének és automatizálásának fo­lyamata. Mezőgazdasági üzemeink számára a gépállomás végzi el a talajművelő munkákat, széthinti a műtrágyát. Se­gít a gabona betakarításában, speciá­lis gépeivel elvégzi a talaj ammóniás kezelését, és biztosítja a mezőgazda­­sági termények szállítását. E segítség nélkül ma már egyetlen szövetkezet vagy állami gazdaság sem tudna ered­ményes munkát végezni. Lehetősé­geiktől tellően mindenben segítik a mezőgazdaságot. Az állattenyésztés szakaszán ők végzik az istállók mű­szaki-technológiai berendezéseinek felszerelését, a hűtőgépek szerelését és javítását, a fejőberendezések vil­lanyszerelői munkáit, a vízvezetékek beszerelését stb. Munkájukhoz tarto­zik még az egyes építkezésekhez, kü­lönösen a nagy befogadó képességű Istállók, magtárak, szennyvíztisztító állomások építéséhez szükséges acél konstrukciók, vasvázak gyártása. Eze­ket a szolgáltatásokat a Kereskényi Gép- és Traktorállomás is biztosítja a mezőgazdasági üzemeknek. Az említetteken kívül azonban or­szágos viszonylatban egyetlen üzem­ként ők végzik a Kirovec lánctalpas traktorok szavatossági és főjavítását is. A kereskényi gépállomáson és kihd­­lyezett üzemegységeiben széles körű, jól szervezett szocialista versenymoz­galom bontakozott ki. A szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért hat munkaközösség verseng. Figyel­met érdemel továbbá az üzem dolgo­zói között meghonosodott újítómozga­lom. A gép- és traktorállomások, va­lamint a mezőgazdasági gépjavító mű­helyek termelési-gazdasági egysége keretében kibontakozott újító verseny harmadik helyezettjei lettek a keres­kényi újítók. E gépállomás újítóinak munkáit oklevéllel értékelték a nitral Agrokomplexon és a RAC1D 77 újítói kiállításon. Az üzem legeredménye­sebb újítói között találjuk Szűcs elv­társat, a zeliezovcéi (Zseliz) gépállo­más dolgozóját, továbbá КогЬеГ elv­társat munkaközösségével, valamint Duröik elvtársat. A munkában, a szocialista verseny­ben és az újítómozgalomban elért ki­váló eredményeikért az üzem dolgo­zói közül Pofiak, Homola, Antal, Vasa­­ráb, Pastor, Malý, Mokos, Kružllaková és Bajanová az elmúlt napokban vet­ték át „Termelési-Gazdasági Egység w»»» • • • -Ú- ■ • Korszerű bevásárlóközpont Marcelován (Marcelháza) a beruházási akció keretében új bevásár­lóközpontot építenek. Az építési munkálatokat a komárnói Járási Építési Vállalat dolgozói végzik a helyi szövetkezet építési csoport­jának közreműködésével, mert az új létesítményt még ez év vége előtt szeretnék átadni. A beruházásra fordított összeg 5,5 millió ko­rona, míg a külső berendezésre egymillió koronát irányoztak elő. Kép és szöveg: Anďriskin József ŕ лг m I ##■ I If## wr Ésszerűségből kitűnő Példás Dolgozója“ szakágazati kitün­tetést. Legjobb dolgozóik kitüntetése, mun­kaigyekezetük méltó elismerése arra ösztönzi a gépállomás minden dolgo­zóját, hogy még eredményesebben te­vékenykedjenek és a földművesek ál­tal Igényelt munkát jól végezzék. Hi­szen mindannyiunk érdeke a nagyobb hektárhozamok elérése, az állatte­nyésztési termelés térfogatának bőví­tése, a jó minőségű zöldség és gyü­mölcs elegendő mennyiségének kiter­melése. A mezőgazdasági őstermelés termékeinek minőségi szintjét termé­szetesen a Kereskényi Gép- és Trak­torállomás dolgozóinak szakavatott, lelkiismeretes munkája is nagyban befolyásolja. Nincs miért szégyenkez­niük, s így ezekben a napokban a jól végzett munka felemelően kellemes érzésével ünnepelhetik üzemük fenn­állásának harmincadik évforduló­ját. Egy olyan üzemben, ahol kiváló a munkaszellem, összeszokott a mun­kaközösség és a dolgozók emberi kap­csolata sem hagy kívánnivalót, nem is lehet másként ünnepelni, csak vidá­man. A kereskényi traktorállomás udva­rán és műhelyeiben járva értékes emberekre leltem. Igazgatójuk, Slovik mérnök vezetése alatt, aki nemcsak rátermett vezetőjük, hanem megértő barátjuk, tanácsadójuk is — eredmé­nyes munkát végezhetnek. Igazgatójuk szemében az ember, a dolgozó áll sz első helyen. Lehet, hogy harmincéves jubileumuk megünneplése azért lesz vidámabb, mert az üzem élén olyan ember áll, aki megértő a munkában, de ugyanakkor értékeli a szórakozás és a pihenés szükségét is. M. Cimmermannová Zlaté Klasy (Nagymagyar) peremén, a Nový Život (Illésháza) felé vezető út mentén van az Agroprogres központ­ja. Az 1965-ben alakult üzem fő fel­adatát Felső-Csallóköz termőföldjei­nek talajjavítása és öntözése határoz­ta meg. Bár az öntözési idény már befejeződött, mégis sok érdekességgel szolgált az a beszélgetés, amelyet IMRICH FARSKÝ mérnökkel, az üzem igazgatójával folytattunk. • • ■ A felső-csallóközi termőföldek öntö­zése a hatvanas évek közepén vált időszerűvé. A korszerű termelési yi­­szonyok mellett ezen a területen a hektárhozamok messze elmaradtak a Duna menti szövetkezetek hozamaitól. Azok megközelítése, vagy utolérése csak az öntözés útján vált lehetséges­sé. fgy született meg az Agroprogres — meliorációs társulás — létrehozá­sának gondolata. Az első tervek tizenhatezer hektá­ros terület öntözését irányozták elő. Jelenleg negyvenezer hektárt öntöznek. Ez a terület Vereknye és Nagymagyar között terül el. A vizet a Kis-Dunából vezetik egy főcsatornán át. amely a zsilipgát után kétfelé ágazik. A csa­tornák mellett építették ki a szivaty­­tyútelepeket, melyekből negyvenkettő üzemel. A szivattyútelepektől a termő­földekre föld alatti vezetékek viszik a vizet. Ezek a csövek egymástól hat­száz méter távolságra vannak. A ve­zetékekből hidráns csapokon jut a fel­színre a víz, ezekhez csatolják az ön­tözőcsöveket és a szórófejeket. « • • Az Agroprogres az öntözésen kívül egyéb — mezőgazdasági szempontból jelentős — tevékenységet is kifejt. A fiatalok számára kellő szakmai tudás és készség megszerzését biztosítják e gépállomáson, amit a fiatalok lelkes munkaigyekezettel hálálnak meg. Az épület-konstrukciók készítése a gépállomás munkájának jelentős hánya­dát teszi ki. E konstrukciók hegesztése azonban komoly szakértelmet igénylő munka. (A szerző felvételei.) Mivel az öntözés idénymunka, szük­ségessé vált egy melléküzemág kiépí­tése, hogy a dolgozókat ne kelljen elbocsájtani az idény végeztével. Pon­tosabban a melléküzemág rendeltetése az, hogy az üzem állandó munkaerő­vel rendelkezzék, állandó foglalkoz­tatást és kereseti lehetőséget biztosít­son dolgozóinak. Farský elvtárs végigvezetett ben­nünket az üzem területén, ahol az ön­tözési időszak befejezése után is ko­moly és szorgos munkának voltunk a szemtanúi. Útközben elmondotta, hogy a melléküzemág két dolgozóval kezd­te működését, s jelenleg háromszáz dolgozónak — ebből száz a nő — biz­tosítja egész évben a munkalehetősé­get. A hatvanas évek végén a magyar­­országi Agárd község termelőszövet­kezetével működtek együtt: mezőgaz­dasági épületek oldalpaneléit, kutricá­­kat és azbeszt-cement deszkát gyár­tottak. Bevételük ezekből az anyagok­ból több mint húszmillió korona volt. A melléküzemág rohamos fejlődése szükségessé tette egy új telep kiépí­tését. Napjainkban ezen a telepen igazán megfelelő munkakörnyezetet tudnak teremteni dolgozóiknak. A korszerű telep felépítése lehetővé telte, hogy teljesen átálljanak a köny­­nyű szerkezetű panelek gyártására, melyekből korszerű mezőgazdasági épületek — istállók — szerelhetők össze. Ezek az istállók a baromfi, a sertés és a szarvasmarha nevelésére, tartására, hizlalására egyaránt alkal­masak. Előnyük az, hogy összeszerel­­hetők és könnyen szállíthatók, s a legkorszerűbb tartási technológia al­kalmazására is megfelelnek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy például a tehenek istállózá­sára szolgáló korszerű objektumok ki­építése nagy építkezési költséggel jár. Gyakran kerül sor arra is, hogy az építkezési költségek túllépik az állá­sonként előirányzott összeget. Szlovákiában ezekből az istállótípn­­sokból háromszáz darabot építettek. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink elégedettek velük. A bardejovi járás­ban van például olyan szövetkezet, amely kilenc ilyen típusú istállót épít­tetett. • * • Az Agroprogres melléküzemágának termelési értéke ebben az évben már meghaladja a 45 millió koronát. A jó eredmények ellenére azonban az üzem fő feladata továbbra is az öntözés ma­rad. Munkájuk valódi gyümölcsét te­hát a terméseredmények növelésében látják. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents