Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-29 / 30. szám

1978. július 29. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az aratás - versenyfutás az idővel Ezer, százezer, millió búzakalász ... Sok-sok kalász, annyi, hogy megmoz­gatja az egész országot. Megmozgatja a falvakat, városokat, megmozgatja a szövetkezetek dolgozóit, az ipari üzemek munkásait, az újságírót, egy­szóval velük foglalkozik mindenki. A gabonatáblákat rohammal bevet­ték a kombájnok. Életük jelét, a kt­­pufogőcsövekből kiáramló kékes füs­töt látjuk mindenfelé. Az érett, ne­héz kalászok engedelmesen hajtják fejüket a villogó kaszák alá. Nehéz, de gondos munka Apró, acélkemény, pirosló magocs- tonságot jelentő raktárak fedele alá. kák ülnek a kalászokban, s szinte Aratás folyik mindenhol: aranyszí­­várják, hogy megkezdjék vándorútju- nű búzaszemek, egy ország, egy haza lkat a hengerek, rosták és a ventillá- figyeli utatokat, mely az éles kaszák közül az éléskam­rába vezet. A Holicei (Gelle) Efsz határában Is beérett a búza. A szövetkezet kom­­bájnosai közül a Csóka testvéreket a Forratag dűlőn találom. Ürítik a kombájnt. A szö­vetkezet legered­ményesebb kom­­bájnosai év közben a műhelyben dol­goznak, gépszere­lők. Imre, az idő­sebbik testvér, már tizenkét éves ko­rában megpróbálta a régi, küzdelmes aratást. Fogságban levő édesapja he­lyett kellett meg­markolnia a kasza nyelét. Szerinte az idei aratás sem könnyű. Ismerni kell a gépet, és bizony sokfelé kell munka közben figyelni. — Aki egyszer megszerette az ara­tást, az mindig szívesen csinálja. No meg szabadabb is itt az ember, mint a műhelyben vagy az irodában. Má­­sabb a levegő is. Sajnos, az időjárás­tól félünk. Ma is előfordulhat, hogy az eső elzavar bennünket a tábláról. — Mennyit dolgoznak az aratás idején? — teszem fel a kérdést Pál­nak, a fiatalabb testvérnek. — Akkor kezdjük a munkát, ami­kor felszárad a harmat, és dolgozunk sötétedésig. Ha jó az idő, akkor na­gyon igyekszünk, mert ki tudja, mire ébredünk holnap. Azt tartjuk, hogy az a legbiztosabb, ami már fedél alatt van. Teljesítményre dolgozunk, azonban az eredményt sok minden befolyásolja. Idő, gép, termés és per­sze az ember. Az aratás — verseny­­futás az idővel. A kombájn sebes­ségváltójának a karját markolva min­dig az a gondolat motoszkál tuda­tunkban, hogy minél kevesebb szem maradjon a tarlón, A szövetkezet agronómusa — Tóth Mihály — elmondja, hogy a Csóka testvérekre mindenkor számítani le­het. A kuitivátorozásnál, a kukorica betakarításánál, az aratásnál. Értik, szeretik a mezőgazdaság szinte min­den területét. A Lúč na Ostrove-i (Lúcs) szövet­kezetben is sok a teendő, de most mindent megelőz az aratás. Ezekben a napokban az agronómus, Aranyosi Arpád, is a búza betakarításával tö­rődik elsősorban. — Ötszáz hektárról takarítjuk bé a gabonát az idén — tájékoztat az agronómus. — Nehéz az aratás, de Jól fizet a búza, így kedvvel, szor­galmasan dolgozik mindenki. Autójával óvatosan kerülgeti a dü­­lőutak nagyobb gödreit, és közben elmondja még, hogy nyolc kombájn­jukat két csoportba sorolták, a gé­pek teljesítőképessége szerint. Ha kedveznek a körülmények, akkor az aratást tíz nap alatt befejezik. A terv búzából 64 mázsás hektárhozamot ír elő, de a telt kalászok ennél többet ígérnek. Beszélgetés közben megtettünk leg­alább tíz kilométert, amikor a Dobi dűlőn feltűntek az aratók. Elől Puha Tibor és Sidó Tibor kombájnja ha­ladt. Könnyedén mozgott a hatalmas gép, de aztán hirtelen fékezett. Csak később tudtuk meg, hogy miért. A kombájnos nedvesnek találta a vas­tag szárú búzát. — Az idei aratás igen nehéz — kezdte a beszélgetést az élen haladó tapasztalt kombájnos. — A gabona java megdőlt, a gyakori vihar és zá­por a földre nyomta. Kicsit a szem is megszorult, így nehezebb a csép­­lés. Ami viszont megtermett, azt meg akarjuk óvni. Mi is abból részese­dünk, amit betakarítunk. Az idén csak lassan, nyugodtan szabad ha­ladni a kombájnnal. így lehet elke­rülni a nagyobb szemveszteséget. Telt kalászok, acélos, pirosló búza­szemek. A betakarításukat végző gé­pek fülkéjében körös-körül kapcsoló­karok, műszerek, billentyűk. Minden zúg, mozog, zizeg. A kombájnosok csak a búzatengert figyelik, s ha kell, a dőlésnek megfelelően hol lej­jebb, hol feljebb emelik a vágószer­kezetet. Több helyen a motolla viaskodik. Űjra megeredtek az ég csatornái. — Megint esikl — szinte önmagá­nak suttogta Aranyosi elvtárs. — Saj­nos a munka nem folyamatos, de lesz még szivárvány! Csiba László Nyugat-Szlovákia levicei (lévai) járásának gabonatábláin több mint félezer kombájn arat, csépel, köztük a Mladá Boleslav-i és a zvolení járásból érkezettek is. Ha az időjárás nem késleltet, 12 nap alatt végeznek a gabona-betakarítással. Természetesen ügyelnek a gabona szakszerű utókezelésére is. Első alka­lommal használják a Levicei (lévai) Magnemesítő Állomás új korszerű gépsorát. Már a gabona-betakarítás idején a megfelelő talajelőkészítésre gondol­nak. Ezért szorgalmazzák nagy erőbe-Az ifjúság is segítsen! vetéssel a szalma begyűjtését, kazalo­­zását, tárolását. A talaj felszabadultá­val azonnal hozzálátnak a tarlóhántás mielőbbi elvégzéséhez. Az őszi talajművelés minőségének fokozása érdekében a Krškanyi (Kö­röskény) Gépállomás gépszerelői új talajsimítókat szerkesztettek. A gabona-betakarítás sikeres befeje­zése végett — a szalmabegyűjtést és tarlóhántást is beleértve — a SZISZ járási bizottsága felhívással fordult a járás fiataljaihoz, hogy kapcsolódja­nak be nemcsak az aratásba, hanem a szalmabegyűjtésbe is, s teljesítsenek tűzelhárító szolgálatot. Ebben a járásban is nehéz az ara­tás. Sok függ tehát a vezetők jó szer­vező-irányító és ellenőrző munkájától, a dolgozók derekas helytállásától. Cimmermannová M., Levica Az elsők között indultak — Az aratást megelőzően — mon­datta ONDRUŠ KOLOMAN, a Dunajská Lužna-i „OSVIT“ szövetkezet elnöke — az összes munkálatok gyors ütemű és zavarmentes elvégzése érdekében mindent megtettünk. Részletesen és körültekintően — a kedvezőtlen kö­rülményekre is számítva — dolgoztuk ki a politikai-szervezési tervet. A trak­torosok, gépkezelők és karbantartók részére szakoktatást szerveztünk, a gépeket idejében kijavítottuk, kipró­báltuk és a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is biztosítottuk. Ennek kö­szönve az aratás, de a többi nyári munkálatok sikeres elvégzéséhez kom­bájnokkal, bálázókkal, erőgépekkel és szállítóeszközökkel jól fel vagyunk szerelve. A csoportosan bevetett húsz Kolosz, illetve E—512-es nagy teljesítményű kombájn kedvező előfeltétele annak, hogy a több mint 1900 hektáron ter­mesztett gabonaféléket — ebből 1550 hektár búzát — a tervezett 10—12 munkanap alatt learassák. Ehhez je­lentős segítséget nyújtanak a Csehor­szágból érkezett kisegítő kombájnok is. Bár az aratás a vége felé közeledik, az átlaghozamokról egyelőre nem nyi­latkoztak. De minden előjel arra utal, hogy a legjobb hektárbozamokat a már bevált nagy termőképességű szov­jet — Jubilejná, Mironovszkája és 11- jicsovka — fajták adják, amelyek a búzaterület hatvan százalékát képezik. Azonban a kisparcellás fajtakísérletek eredményei szerint — ahol a szövet­kezet adottságainak legmegfelelőbb fajtákat kutatják — a Szolarisz is so­kat ígérő fajtának bizonyul. Az idei feladatuk igényes, hiszen búzából 7740, árpából 1642, zabból pe­dig 3,7 tonnát akarnak kicsépelni és födél alá helyezni. Ezért fokozott mér­tékben ügyelnek a veszteségcsökken­tésre. Minden táblán, ahol az aratás folyik megbízott dolgozók ellenőrzik а szemveszteséget, szükség esetén azon­nal intézkednek. Hatékony módszerré vált az egyes munkacsoportok közötti verseny, amelynek legfontosabb krité­riuma a veszteségmentes, gyors beta­karítás. A kombájnok és a bálázók zavar­mentes üzemeléséről a mozgó javító­műhelyek dolgozót gondoskodnak, akik az előforduló műszaki zavarokat helyben elhárítják. A gépek gyors ki­javítását lehetővé teszi az aránylag kielégítő pótalkatrész-ellátás is. A szalma gyors behordásának és szakszerű tárolásának igen nagy je­lentősége van a szövetkezetben. Ugyanis a bízómarha-állományukat ki­zárólag pellettel etetik. A pellettizá­­láshoz évente hozzávetőlegesen hat­ezer tonna szalmát hasznosítanak. A szövetkezetek dolgozói a gabonabeta­karítás, valamint az egyéb teendők mellett nem győznék a szalmát a kombájnok után azonnal behordani és biztonságba helyezni. Ezért a 150 fő kisegítő dolgozó — ebből hatvan a szalma kazlazásánál — ugyancsak a munka gyors ütemű és minőségi el­végzését szorgalmazza. Az elnök szavai szerint az idén fo­kozott figyelmet fordítanak arra, hogy a sütőipari célokra szánt búzát és a sörárpát a többitől elkülönítve kezel­jék és szállítsák, s így elkerüljék a különböző minőségű gabonafélék ősz­­szekeverését. Ezt úgy oldották meg, hogy az egyes fajtákat külön tárolják és a sikértartalom megállapítása után az állami, illetve a takarmányalapba adják át. Az aratási munkálatokba bekapcso­lódott dolgozókról példásan gondos-Indulhat a gabonával telt traktoros pótkocsi. Foto: -ko­kodnak.' A közép-szlovákiai kerület­ből érkező kisegítő diákok részére megfelelő szállást és teljes ellátást biztosítottak. A tízórait, az ebédet és az uzsonnát a munkahelyekre szállít­ják. Az aratás közben a többi feladat teljesítéséről sem feledkeznek meg. Több önálló munkacsoport a gabona­­betakarítással egybeeső vagy ezt kö­vető teendőket végzi. A rugalmas munkaszervezés lehetővé teszi, hogy a tarlóhántást és — 150 hektáron — a tarlónövények vetését idejében elvé­gezzék. Gyors ütemben — legkésőbb szeptember 15-ig — be akarják fejezni a talajelőkészítést az őszi vetések alá. Emellett ügyelnek arra, hogy az öntö­ző-berendezések szükség szerint mű­ködjenek. Az aránylag csapadékos időjárás ellenére a túlnyomóan kavi­csos és homokos talaj szükségessé te­szi az évelő takarmányok, a cukorré­pa, a zöldségfélék, de főleg a 350 hek­táron termesztett szója öntözését. Te­kintettel a jelentős öntözésre váró te­rületre a berendezések két hosszab­­bítottt műszakban üzemelnek. Az erőfeszítő és gyors ütemű mun­kában a szövetkezet részére nagy te­hermentesítést jelent, hogy még az aratás kezdete előtt befejezték az éve­lő takarmányok második kaszálását. De ezáltal jelentős mértékben hozzá­járultak a takarmányalap megteremté­séhez is. így például már június vé­géig az állattenyésztés részére 980 tonna jó minőségű szénát, több mint ezer tonna szenázst, a két szárító­üzemben pedig 1340 tonna lucernalisz­tet készítettek. Feltételezhető, hogy a megfelelő felkészültség, a jó szervezés és az igyekezet a vállalt igényes feladatok maradéktalan teljesítésében is meg­nyilvánul. Klamarcsik Mária mérnök Bekapcsolódtak az aratási versenybe A Nová Bodva-i (Üjbodva) Efsz-ben gabona-betakarítási verseny folyik az4 üzemi pártszervezet vándorzászlajáért. A tét: az 1250 hektáron termesztett búza, árpa és őszi repce termésének legcsekélyebb veszteséggel történő be* takarítása. Olyan tapasztalt emberek ülnek a vaskolosszusokon, mint a mun­­kaérdemrendes Hegedűs János, valamint Pallai J„ Szepesi G., Bartók I., Szpisák J., Béres E„ Bartók Béla és a többiek. Munkájukat a Šarišské Mlcha­­lany-i Efsz-bői érkező négy vendégkombájn személyzete ts segíti. Melyik üzemrészleg műszaki személyzete és dolgozója lész a győztes? A- mely a legjobb minőségű munkát végzi, a lehető legrövidebb Idő alatt. A versenygyőztesek nemcsak a vándorzászlő birtokába jutnak, hanem össze­sen 15 ezer korona jutalom üti a markukat. Farkas Rózsa, Háj gymásnak jeleselgető, halk kolompszó hallatszik a bok­rok közül, amint GÖRGE1 Latossal, a plešivect (Pelsőcl szövetkezet föállattenyésztöjével KIRÁLY Lajos juhászt keres sűk a Nagyhegyen. Nemsokára meg Is leljük Pili és Bujzi — négylábú segítőtársat — társaságában. Milyen ember ts a juhász? Ez kitűnik abból, amit önmagáról mond el a jelvetett kérdések nyomán. A szövetkezet alapító tagja. Tíz évig volt állattenyésztő. Tizennyolc évvel ezelőtt úgy adódott, hogy juhász híján reá bízták a juhok legeltetését, itt a Nagyhegyen, s lassanként megszerette a bégető, gyapjas állatokat. — Hány juhot őriz? — Most kilencszázhuszat, de volt már több is a gondjaimra bízva... — Sok ez egy emberre, nemde? — Valóban sok, de mit csináljak?! Kétezernégyszáz az ősz­­szes juhunk. Ehhez legalább négy juhászra lenne szüksé­günk... Dehát mostanában nagyon kevés a jó juhász — vála­szol a jőállattenyésztő. Ismét a juhászhoz intézem a szót: hogy érzi magát? — Hegyek között, egyedül, miként érezheti magát az ember? Május elején felhajtottam Ide a juhokat, s csak október végén n.egyek vissza az állománnyal. Különben nem rossz ttt, csak sokszor esik az eső. A juhok bundája még jóformán meg sem szárad, már is újabb eső éri. Majd a kutyákról tesz említést, mondván: nem harapósak S azt is elújságolja, hogy Bujzinak most van két kötyké. Ezért a Pulit biztatja: „Menj, mozgasd ki az árnyékból a juhokat!" — Miért baj az, ha árnyékban álldogálnak? — Azért, mert akkor nem legelnek,... — újfent a szakember szólal meg benne: — A juhok nappal szembe nem szeretnek menni. Esős időben meg szétmászkálnak. Hiába, a juhokhoz is érteni kell! A pásztorkodás nemcsak fütyülésből, dalolásból áll... — Nyugodtak-e az éjszakát? — Nagyon ritkán. A kutyák minden gyanús neszre ugatással figyelmeztetnek. Egy-egy sün, ha bekerül a juhok közé, vagy másféle állat ólálkodik a közelben, mindjárt jeleznek. — Miért rövid a Puli farka? Talán levágta...? — Igen, levágtam. Tudfa-e, miért? Mert ha nagy, lompos farka van a kutyának, az alá dugja az orrát, úgy alszik, s nem Juhászsors érez meg mindent. Node nemcsak az ugatásra nézek ki, hanem ahányszor felébredek, annyiszor. Odaállok a karám mellé, s figyelem, melyik juh hogyan szuszog, nem beteg e valame­lyik? — Milyen fuhbetegségek fordulnak elő? — Amelyik fuhnak megvastagszik a füle, s legyezi magát, annak vérhülése van — így mondtuk ml, juhászok. Az ilyennek bevágom a fülét, s ráütök egy pálcával, hogy csorogjon a vé­re. A sárgaszemű birka sárgaságban szenved. Az ilyen állatnak tűvel szoktam megszűrni az orrát, melyből sárga víz folyik ki. Amelyiknek szorulása van, olajat öntök a szájába. De más or­vosságaim is vannak: a kalyibában tartom azokat. Lassan a domb mögé bukik a nap, s a nyáj a kalyiba felé tart. — Kell-e ennél szebb látvány? — kérdez vissza első ízben Király Lajos, a juhász, s elégedetten a botjára támaszkodik. — Jó levegő, fő koszt, nyugodtság. A feleségem hetente kétszer feljön hozzám, akkor főtt ételt eszem. De magam ts megfőzöm a babot, mert azt nagyon szerelem, meg káposzta- és krumpli­levest szoktam főzni. Ezenkívül van az éléskamrában szalonna, házikolbász és konzerv is. No, persze, pálinka és üveg sör is akad. Meg akkumulátoros televízióm is van, sajnos, most üzemképtelen, mert kimerült az akkumulátor. De a tranziszto­ros rádióm mindig jó. Ez az Összekötő kapocs a nagyvilággal. Talán az újságok hiányzanak a leg lobban, mert olvasni nagyon szeretek. Tudja, párttag vagyok... Télen rendszeresen eljárok a gyűlésekre, a pártoktatásra, de nyáron már sokkal nehezebb eleget tenni ebbéli kötelességemnek. Az elvtársak azért olykor­olykor tájékoztatnak mindenről. — Gyakran van látogatója? — Ilyenkor, szénagyűjtés Idején sűrűbben meglátogatnak. Ma is volt itt két juhász barátom: szaktanácsért jöttek. Azt is kö­zölték velem, hogy a villám a juhalk közé csapott, s 103 el­pusztult. Ilyesmi az én pásztorkodásom ideje alatt nem fordult elő. — Milyenek az eredményei? — Anyajuhaimat évente kétszer elletem. Sajtot nem készítek. Egyedül ennyi juhot fejni képtelenség. Tavaly csupán 26 bá­rány hullott el, az sem a saját hibámból. Ellés előtt az állat­orvos az anyajuhokat beoltotta, s elkezdődött a vetélés. Azóta nem engedem a juhokat oltani. Hégy kilós a nyírósúly átlagom ez jóval több a szövetkezeti átlagnál. A juhász a kosárba terelt a juhokat. Rájuk zárja az ajtót Cigarettára gyújt. A kalyibának háttal dűlve, elégedetten szem­léli a bégető állományt, s bizonyára a családjára gondol, vagy azon töpreng, maradjon-e, pásztorkodjon-e a jövő évben is vagy csak addig, amíg leesik az idei hó... Illés Bertalan I torok labirintusai között. Beleegye­­zően járják végig vándorútjukat, hogy az emberi munka adományaként aranylővízesésként ömöljenek a biz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents