Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-29 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 29 Harc az időjárással Sok mostoha tavaszt, nyarat átéltem, de az idén volt talán a legkellemetlenebb. Igaz, nagyapáink is arattak fagyoskodva hajnalonként, s késő este dideregtek a marokszedő lányok. Manapság a karcsú derekú lányok, a pirospozsgás arcú falusi asszonyok többsége már csak tévéből ismeri az aratást. A fontos betakarítási munka dandárját a gépeket irányító emberek végzik, s igyekeznek, hogy minél előbb raktárba kerüljön a szem, kazalba, kupacba a szalma, s aztán jöhet az eke és földbe kerülhet a másodvetés magja. Így lenne ez ideális. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának mezőgazdasági munkákat irányító bizottsága is ezt szeretné. Sajnos a hétről hétre megtartott fontos tanácskozásokon rendszeresen részt vevő meteorológus beszámolója rendszerint pesszimista hangulatot teremt, mivel az előrejelzése nem sok jót ígér. Persze a szeszélyes időjárás ellenére sincs megállás. A legfontosabb tennivaló, az aratás mellett sok más munka is van, amelyet folyamatosan el kell végezni. A bizottság megállapította, hogy a hűvös tavasz következtében a gabona érése jó két hetet késik. Ez azonban nem befolyásolta a növényállomány szép fejlődését, sőt, jó reményeket keltett a termelőkben, akik nagy gonddal készültek az aratásra. Sajnos, a gyakori esőzések miatt nem tudnak folyamatosan dolgozni. Rendkívüli erőfeszítésekkel, kétszeres ráfordítással mentik a megtermett gabonát. A legtöbb járásban az esős, viharos időjárás ledöntötte a gabonát. Vannak járások, mint például a luöeneci (Losonc), Veľký Krtlš-i (Nagykürtös) és lehetne sorolni tovább, ahol a gabonának kétharmada úgy néz ki, mintha lehengerelték volna. Igaz, adott a lehetőség ,hogy a kombájnokra kalászemelőket szereljenek. S ha lassan is halad az aratás, a műszaki felkészültségen nem múlik, hogy a gabona minél kisebb veszteséggel kerüljön raktárba. A mezőgazdasági igazgatóságok mindent megtesznek a kombájnok átcsoportosításáért. A mezőgazdasági üzemek szakemberei napról napra járják a határt, rugalmasan intézkednek, hol állhatnak be a kombájnok a munkába, s ha lehetőség nyílik rá, öt-hat kombájn arat a kisebb parcellákon is. A baj viszont sok helyütt ott kezdődik, hogy a talaj nagyon elázott, és meg sem tudták kezdeni az aratást. Valójában lopkodva folyik a fontos betakarítási munka. De ennek ellenére is szükséges, hogy az irányítók, a gépek kezelői optimisták legyenek. Az a lényeges, hogy a kombájnosok használjanak ki minden alkalmas órát, s a többletmunka ellenére is arassanak. Sok helyütt szükséges a kétmenetes aratás. Ezt a bevált módszert főleg a sörárpa betakarításánál fontos alkalmazni. Nagy szükség van a szárító-berendezések maximális kihasználására. Ebben a kritikus időben a nagy nedvességtartalom mellett is aratni kell. Ezért fontos a szárító-berendezések 24 órás üzemeltetése. Nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a vetőmagot adó területeket szükség esetén megváltoztassák, mivel a ledőlés következtében nem mindenütt érett be a gabona. A közép- és kelet-szlovákiai kerületben kritikus a helyzet és ezért Nyugat-Szlovákiában mindent el kell követni, hogy a Solaris, a Slávia és még néhány új fajtát külön raktározzák a mezőgazdasági üzemek, mivel az említett két kerületben szükség lehet majd vetőmagra, és több mint valószínű, hogy a bevált Solarisra a Cseh Szocialista Köztársaságban is igény tartanak. Mivel nagy a gabona nedvességtartalma, lényeges a raktárterület bővítése, ahol különös gonddal kell ügyelni a felhalmozott szem állapotára. A lehetőséghez mérten meg kell gyorsítani a repce betakarítását. A fontos ipari növények jelentős része még nincs learatva. A közellátás szempontjából fontos a zavartalan gyümölcs- és zöldségellátás. Az idén különös gondot okoz a korai burgonya betakarítása. A második kenyerünkből nincs elég a piacon. Ez főleg abból ered, hogy a burgonya betakarítása lassú ütemben halad. A kelelés közép-szlovákiai kerületben elég jók a hektárhozamok, de nagy gondol okoz a burgonya felszedése a sáros talajon, és így sok kárba vész. Még mindig folyamatban van a széna és a pillangósok betakarítása. A fontos tömegtakarmányok folyamatos kaszálása, szárítása, begyűjtése és a takarmányliszt készítése csak a nyugat-szlovákiai kerületben halad jó ütemben. A másik két kerületben főleg az esőzések miatt nagyon lemaradtak. Ezért jelentős társadalmi összefogásra van szükség a szálastakarmányalap megteremtéséért. Sokszor borús az ég, de azért a mezőgazdaságban dolgozók többsége optimista. Az ő hitük és szorgalmuk a garancia, hogy áthidalják a mostoha időjárás okozta nehézségeket és sikeresen elvégzik a fontos betakarítási munkálatokat. —tt— Aklevelek, dicsérő elismerések ^ sokasága díszíti a Vefká Maőa-i (nagymácsédi) Hnb irodahelyiségeinek falait. Az elsőt 1967-ben a Galántai Jnb-tól kapták, s azóta minden évben újabbat érdemelnek ki, mert a szocialista munkaverseny értékelésekor évente a Járás első három községe között vannak. A község lakosságának munkaszeretetéről híres. Az asszonyoík főként a mezőgazdasági munkákba kapcsolódnak be. Kitesznek magukért, ahogy mondani szokás, sőt olyan keresett munkaerők, hogy 50—80 kilométerre, más járások földjein is dolgoznak. Autóbuszok jönnek értük a hajnali órákban. Tizenöt évvel ezelőtt még elmaradott volt a község. Egyetlen aszfaltútja sem volt. Most betonjárdák, aszfaltutak szegélyezik. Tíz éve felépült a téglagyár. Évente 250—300 ezer darab téglát gyárt. A helyi szolgáltatási üzem irányítja. A faluszépítés keretében egy 30 hektáros erdő szélén fürdőmedencés üdülőhely létesült. Ifjúsági klubot és egyéb községi létesítményeket építettek. Lánc Miklós, a hnb elnöke, így vázolja további teendőiket. — Mindenekelőtt befejezzük egy 120 férőhelyes Elégedettek óvoda építését. Talán jövőre már át is adhatjuk rendeltetésének. A lakosság hozzájárulásával, 2 millió 900 ezer korona ráfordítással épül, 3 millió 600 ezer korona értéket fog képviselni. Ugyancsak a falufejlesztési akció keretében tornatermet építenek a helyi általános iskolának. A Februári Győzelem .30. évfordulójának tiszteletére a lakosság vállalta 34 ezer óra társadalmi munka ledolgozását. Vállalásaik értéke összesen 3 millió 700 ezer korona. A lakosság elégedett. Képviselőikben nem csalódtak. Évente kétszer találkoznak velük. A helyi művelődési otthon nagytermében számot adnak munkájukról. Legutóbb ismertették, hogy .rövidesen befejeződik a közel 300 ezer korona ráfordítással átalakított házasságkötő terem, mely a legszebb és a legmodernebb lesz a vidéken. A hnb épülete mellett 150—200 személyt befogadó termet építenek, hogy a társadalmi szervezetek itt tartsák összejöveteleiket, vagy a nemzeti bizottság nyilvános gyűléseit. A hnb, a Nemzeti Front helyi bizottsága és a tömegszervezetek együttes erővel újabb tervek megvalósításán fáradoznak. Krajcsovics Ferdinand Nagy események cselekvő részvevője ■ Leleszen,' a trobisovi (Tőketferebes j járásban, él llko István bácsi. Túl van a nyolcvanon. Végigharcolta az első világháborút s amikor eljött a döntő pillanat, fegyvert fogott az Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. Még fiatalosan friss, forradalmi emlékei elevenek. Kertjében üldögélünk. Fénykép ikerül elő a zsebéből. Délceg vöröskatona néz rám. — Vörös felderítő voltam — jegyzi meg István bácsi. Visszaemlékezik. Filmszerűen elevenednek meg a lövészárkok, az első világháború harcai és eseményei, a bajtársak, a parancsnokok. Még az ellenség parancsnokainak a nevére is emlékszik. Nehéz idők voltak. Felélénkült az európai munkásmozgalom. Az első világháború megpróbáltatásai kihatottak a társadalmi fejlődés alakulására. Az orosz proletariátus Lenin vezetésével a végső csapásra készült... A parasztcsaládból származó harcos veteránt nem kényeztette az élet. A család tagjainak meg kellett dolgozniuk a mindennapi kenyérért. Tizennyolc éves volt, amikor kitört az első világháború. Először a szerb frontra került, majd később orosz hadifogságba esett. Kezdett ráeszmélni, hogy imperialista érdekekért kergették őket a háború vágóhídjára. Vagy nyolcvanadmagával jelentkezett a Vörös Gárdába.-r-1 Kis csapatunk több nemzet fiaiból állt, többnyire magyarokból, szlovákokból, románokból. Egyre erősödött,, gyarapodott, s amikor ütőképes lett, Taskenttól délre bevetettek minket Kolcsak és Gyenyikin bandái ellen. Szinte mindenütt győztünk. A harcok közepette is hetente kétszer részesültünk politikai oktatásban, előadásokat hallgattunk a forradalom stratégiai jelentőségéről. Helytálltak. A sok megpróbáltatás, harc nem volt hiábavaló. Ilko István küldetése nem fejeződött be. A szovjetországban töltött hat év alatt kellőképpen meggyőződhetett a szervezett munkásság és parasztság erejéről. Már nemcsak érezte, hanem tudta is, hol a helye. Hazatérése után bátran síkraszállt osztálya, népe érdekeiért. 1932-ben tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Lengyel Gyulával és Zsigmonddal és a többi leleszi kommunistával illegális pártmunkát is végeztek. A harmincas években Ilko István szervezte a, leleszi papi birtok részesaratőinak sztrájkját. Három évig ki sem mehetett a határba, sehol sem kapott munkát. A harcedzett kommunista veterán élete a forradalom óta eltelt több mint hatvan év alatt elválaszthatatlanul összefonódott a párttal és a munkásosztállyal. Amíg ereje engedte, a szövetkezeti, mozgajomből is becsülettel kivette részét.; Erről tanúskodnak kitüntetései- Iratokat, igazolványokat, emlékképeket őriz. Szívesen beszél a fiataloknak emlékeiről, élményeiről, sokszor hívják pionírok, SZISZ-szervezetek. Ilko István ott állt a szocializmus bölcsőjénél, hogy segítse győzelemre vinni a lenini eszméket és a proletariátus nagy ügyét. Illés Bertalan к Történelmi tanulság, hogy a tár* sadalmi haladásért küzdő erők a fejlődés minden szakaszában azoknak a társadalmi osztályoknak az ellenállásába ütköztek, amelyek mint a hatalom gyakorlói és az anyagi javak döntő többségének birtokosai a belső ellentétektől terhes, rothadó társadalmi rend létét védelmezték. A forradalmi proletariátus is, amely meg nem alkuvó harcot vívott a kapitalista kizsákmányolás minden formája ellen, és a marxista-leninista pártok vezetésével a társadalmi rend osztályjellegének forradalmi úton való megváltoztatását tűzte ki célul, minden országban a tőkés elnyomás Ilyen vagy olyan méretű, legtöbbször azonban a lehető lugbrutálisabb módszereibe ütközött. Történelmi tanulság az is, hogy a forradalmi munkásosztálynak a kizsákmányolás megszüntetéséért, vagyis a társadalmi haladásért folyó harca csak azért vezethetett eredményekhez, mert az egyes nemzetek forradalmi proletariátusának és a lakosság további elnyomott rétegeinek harca a nemzetközi proletariátus osztályérdekeit kifejező célokért folyt, s mert éppen ezek a közös célok ösztönözték az elnyomott és kizsákmányolt tömegeket az összefogás fontosságának felismerésére, a nemzetközi szolidaritás szüntelen szilárdítására. A dolgozók és az összes haladó erők nemzetközi szolidaritása ma Is rendkívül fontos tényező abban a világméretű küzdelemben, amely az imperializmus népellenes törekvéseinek megfékezéséért és a tartós világbéke biztosításáért bontakozott ki. Az a tény pedig, hogy a világ több országában — a burzsoázia felett aratott győzelem után — lerakták az új társadalmi rend, a szocialista társadalom alapjait, a dolgozók nemzetközi szolidaritását új tartalommal telíti. Vagyis a szocializmust, illetve a fejlett szocialista társadalmat építő országokban törvényszerű követelménnyé vált a szocialista vívmányok védelmének és további fejlődésének garantálása, és ebből a célból a szocialista nemzetek internacionalista összefogásának, közös védelmi felkészültségének szilárdítása. Az új, szocialista társadalmi rend zavartalan fejlődését, á szocializmus külső és belső ellenségei mesterkedéseinek kudarcát szolgálta a többek között az a nagy jelentőségű egyezmény is, amelyet 1968. augusztus 3-án hat kommunista testvérpárt küldöttsége hagyott jóvá Bratislavában. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat egyértelműen kifejezi a szocialista nemzetek internacionalista felelősségét a szocialista vívmányok védelmében. „Azoknak az éveknek a folyamán — olvasható a nyilatkozatban —, amelyek a fasizmus szétzúzása és a munkásosztály hatalomra jutása óta elteltek, a szocializmus útjára tért európai országok népei a társadalmi élet minden szakaszán győzelmeket arattak. Ezekben az években, legyőzve a nehézségeket és állandóan tökéletesítve a pártok munkáját, minden szocialista országban hatalmas ipart hoztak létre, átalakították a falu életét, szakadatlanul fejlődik a nemzeti jólét és virágzik a népek szocialista kultúrája... valamennyi nép hősi erőfeszítésével és önfeláldozó munkájával elért vívmányoknak megszilárdítása és védelme minden szocialista ország közös, internacionlista kötelessége. Ez egyöntetű véleménye a találkozó összes résztvevőinek, akik kifejezték megmásíthatatlan elhatározásukat, hogy országaikban védelmezni és fejleszteni fogják az elért vívmányokat, és újabb sikereket érnek el a szocializmus építésében.“ A nyilatkozat további részé hangsúlyozta a munkásosztály élcsapatának, a kommunista párt vezető szerepe szilárdításának fontosságát, továbbá azt, hogy az imperialista és az antikommunista erők kísérletével szembeállítják a szocialista nemzetek megbonthatatlan szolidaritását és magas fokú éberségét abból a célbői, hogy senki ne verhessen éket a szocialista államok közé, hogy senki ne áshassa alá a szocialista rendszer alapjait. Ez a nyilatkozat abban az időben született és látott napvilágot, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a dubőeki vezetés megalkuvó opportunista magatartása az ellenforradalmi erők szervezett fellépéséhez, tehát a szocialista vívmányaink veszélyeztetéséhez vezetett. Kétségtelen tehát, hogy nagyon időszerű volt a testvéri szocialista országoik internacionalista kötelezettségvállalásának ez a határozott kinyilvánítása. S erőt öntött mindazokba, akik féltették a két évtizedes szocialista építő munkáink eredményeit. Jé érzés volt abban a tudatban élni, hogy számíthatunk a testvéri szocialista országok internacionalista segítségére. A kétkulacsos politikát űző dubőeki vezetés azonban a közös nyilatkozat aláírásával csak leplezni akarta a mind jobban nyilvánvalóvá váló árulását. Továbbra is szabad kezet adott azoknak az erőknek, amelyek a kommunista párt vezető szerepének és tekintélyének aláásásán, a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz fűződő barátságunk, együttműködésünk és osztályszövetségünk megbontásán és a kapitalizmus restaurálásán mesterkedtek. S ez a körülmény tette szükségessé, hogy a szocializmushoz hű erők képviselőinek kérelmére a testvéri szocialista országok teljesítsék az augusztus 3-i megállapodásban is kinyilvánított internacionalista kötelességüket, hogy segítséget nyújtsanak a szocialista vívmányaink védelmében. Annak a törvényszerű követelménynek a tudatosítása, hogy a kizsákmányolás alól felszabadult népek hősi erőfeszítésével és önfeláldozó munkájával elért vívmányok védelme minden szocialista ország közös, internacionalista kötelessége, a szocialista világrendszer léte, fejlődése és további terjeszkedése szempontjából rendkívüli jelentősége van. Ugyanis az imperialista reakciónak és az egyes szocialista országokban zavarkeltésre és ellenforradalmi szervezkedésre hajlamos szocializmusellenes elemeknek számolniuk kell azzal, hogy a szocialista vívmányok felszámolására, a kapitalizmus restaurálására irányuló törekvésük a szocialista nemzetek közős ellenállásába, védelmi felkészültségébe ütközik. S hogy a szocialista vívmányok közős védelméért való internacionalista felelősség és kötelezettség olyan erőt egyesít, amely meghiúsítja a szocializmus ellenségeinek népellenes terveit. Az a tény, hogy valamennyi nép hősí erőfeszítésével és önfeláldozó munkájával elért vívmányok megszilárdítása és védelme minden szocialista ország közös, internacionalista kötelessége, a sző legszorosabb értelmében a nép érdekeinek a védelmét fejezi ki. Mert vajon ml történt volna nálunk 1968-ban, majd az azt követő években, ha a testvéri szocialista országok segítségére nem támaszkodhattunk volna?! Mivel azonban a segítség — a testvéri szocialista országok internacionalista kötelezettségének teljesítése — időben érkezett, aránylag rövid idő leforgása alatt sikerült konszolidálnunk politikai, társadalmi és gazdasági életünket, megszilárdítani és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. Soha egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról a létfontosságú internacionalista segítségről, amit 1968 augusztusában a testvéri szocialista országoktól kaptunk. Hiszen főleg ennek a segítségnek köszönhető, hogy az utóbbi tíz esztendő folyamán gazdagíthattuk és szépíthettük életünket. Természetes azonban, hogy ebben a társadalom-formáló és gazdaságfejlesztő munkában rendkívüli érdemeket szerzett Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1969 áprilisától formálódó új vezetősége, amely visszaállította a pártnak — az opportunista dubőeki vezetés magatartása miatt — eléggé megtépázott tekintélyét. Tényekkel, a társadalmi és gazdasági életünk fejlesztésében elért nagyszerű eredményekkel bizonyította, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja felelősségteljes munkával, a dolgozók érdekeit kifejező marxista-leninista eszmék gyakorlati megvalósításával — mint a társadalom vezető ereje — teljesíti történelmi küldetését. PATHÖ KAROLY Á szocialista vívmányok védelme ■■■■■■»■■■■a >
