Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-22 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 22. 4 Ferdítsünk nagyobb gondot a baleset-megelőzésre! Őrizgetjük a véleményt, hogy a „pa­rasztember jő levegőn mozog, a mun­kája a legegészségesebb foglalkozás“. Lehet, valaha ez így volt, azóta azon­ban sok minden megváltozott. A trak­torok ráznak, a gépek balesetet okoz­hatnak, a vegyszerek veszélyesek, egyes betegségek állatról emberre is átterjedhetnek. A szabad levegő kelle­mes, azonban 32 fokos hőségben is szedni kell néha a paprikát, be kell gyűjteni a szénát, vagy hóesésben a burgonyát. Ráadásul a mezőgazdaság­ban található a legtöbb idős, emiatt betegségre hajlamos ember. Vagyis a parasztemberek egészsége nem magá­tól értetődő — arra megkülönbözte­tett figyelemmel vigyázni kell. A rožňavai (rozsnyői) járás mező­­gazdasági üzemeiben a munkakörül­mények javítására tavaly 6,5 millió koronát fordítottak, a védőeszközökre pedig egymillió koronát. Ezerkilencszázhetvenhathoz képest tavaly 36 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma. Nyolcvannégy üzemi baleset következtében 1044 munkanap-kiesés volt. Sok ez egy olyan kis járásban, mint a rozsnyói. Még az sem különösebben vigasztaló, hogy kevesebb ember halt meg bal­eset következtében, mint a korábbi időszakban, hisz egyetlen ember halá­la Is nagyon megdöbbentő, ha meg­gondoljuk, hogy elkerülhető lett vol­na. Tavaly két halálos kimenetelű bal­esetet jegyeztek fel. Ez semmivel sem indokolható, semmivel nem magyaráz­ható. Az, hogy gép váltja fel a kézi munkát, az, hogy a kémiai szerek használata elterjedt, vagy egyéb ve­szélyforrások is keletkeztek, nem fo­gadható el mentségnek. Amilyen mértékben nőttek és nőnek a veszélyforrások, ugyanolyan vagy А Л Л Л Л Л Л Л Л Л Л A A A A még nagyobb mértékben kell javíta­nunk a balesetelhárító tevékenységet is. Ez gyakran sok pénzbe kerül, de még mindig jóval kevesebbe, mint egy halálos baleset anyagi következmé­nyei. Nem is szólva az emberi életről, ennek értéke megfizethetetlen, pótol­hatatlan. De az esetek nagy részében nem is kerül sok pénzbe a balesetelhárítás. Egy kis körültekintés, egy kis figye­lem és megelőzhető a baj. Ám nagy­mértékben éppen ez hiányzik. Nemrég elkísértem ellenőrző kőrútjára egy munkavédelmi felügyelőt. Fél délelőtt sem kellett hozzá, és máris több mint tucatnyi munkavédelmi szabálytalan­ság került feljegyzésre füzeteinkben. Csak a legegyszerűbbekből néhány példa: a roštári szövetkezetben egy traktoros szénával megrakott pótko­csikat vontatott. Az egyik pótkocsi ra­kománya erősen féloldalra billegett, és éppen ennek tetején ültek a rako­dásnál dolgozó segédmunkások. Kép­zeljük csak el, hogy felborulás esetén a fenn ülő négy-öt ember közül vajon egy is megmenekül-e a bajtól? Egy másik példa ugyanebből a szövetkezet­ből: a traktoros lejtős dűlőben kaszál, és látszólag minden rendben van. A jmi munkavédelmi felügyelőjének éles szeme azonban meglátja, hogy az erő­gépen csavarkulcsok és egyéb szerszá­mok vannak. Felindultan magyarázza a megszeppent traktorosnak: „Ember, hát nem tudja felfogni, hogy ezek a szerszámok a gép rázkódásától a pe­dálok alá csúszhatnak? Mit csinál, ha hirtelen meg kell állnia?“ A roštári szövetkezetben tavaly 477 állandó dolgozót tartottak nyilván. Az üzemi balesetek és egyéb megbetege­déseik következtében 7152 munkanap­kiesést jegyeztek fel. Ismert fogalom a táppénzcsalás. Azt jelenti, hogy valaki akkor Is betegál­lományba vonul, vagy akkor Is ott ma­rad, ha ezt egészségi állapota nem Indokolja. A rozsnyói járásban tavaly a betegségek következtében 59 ezer 163 munkanap kiesését jegyezték fel. Aki beteg, azon segíteni kell. Fontos a táppénzfegyelem, fontos az ellenőr­zés. De legfontosabb az ember egész­sége. Létezik az úgynevezett betegel­lenőrzés. Egy laikus ellenőr nem tudja megállapítani, hogy valakinek el­múlt-e a gyomorbántalma vagy sem. Ha azonban az illetőt bokaficammal írták ki és az ellenőr szorgos munka közben találja a kiskertben vagy a zöldségesben, azt már rögzítheti, je­lentheti. A szövetkezetekben a beteg­ellenőrzésre kísérleteket tettek, meg­nyugtató megoldás azonban nincs. Talélékonyan mondotta a jmi ellen­őre, hogy a szövetkezetekben az elég magas betegállomány azt a célt Is szolgálhatja, hogy közben meg lehes­sen művelni a ház körüli földecskét. Sőt még az is lehet „indok“, hogy a közösben éppen nincs munka, és így a táppénzes idővel ki lehet kerekíteni az egy évben kötelezően ledolgozandó munkanapok számát. Persze, általáno­sítani nem lehet. Az üzemi balesetekről és az egyéb megbetegedésekről szóló vizsgálati je­lentés sok érdekes adatot tartalmaz. Megnéztem néhány szomszédos, ha­sonló adottságú szövetkezetét. Nem tartották be mindenütt egyformán a munkavédelmi előírásokat. Magas az üzemi balesetek száma a roštári, vla­­hovői, lubeníkl és a plešiveci (Pelsőc) szövetkezetekben, alacsony a sillcai (Szilicej, rejdovái és a Gém. Poloma-i szövetkezetekben. Szándékosan szóltunk a legegysze­rűbb, de éppen ezért leginkább lebe­csült veszélyforrásokról. Ezért az ille­tékesek a jövőben vegyék komolyab­ban a baleset-elhárítás kérdéseit. Ne legyen formális a baleseti oktatás, sem a hallgató részéről, mint azt saj­nos, sok esetben tapasztaljuk. És használják a védőberendezéseket még akkor is, ha az néha egy kis kelle­metlenséggel jár. (illés) Felhasználják a szerzett ismereteket A plášťovcei (Palást) Béke Efsz vezetősége a közel­múltban értékelte a Szövetkezeti Munkaiskola és a Ha­ladó Tapasztalatok tévéiskolájának V. évfolyamát. Meg­állapították, hogy az elmúlt iskolaévben 340 rendszeres hallgatója volt az előadásoknak. Az előadások színvona­la és szakmai tartalma tovább emelkedett, ami elsősor­ban Hojčka Pavol, Szikora István mérnök, Szabó László, Kovács János, Varga József, Stec István, dr. Sztranyák László, Mintái János és Sebestyén Pál érdeme. A szövetkezetben nemcsak az előírt témákat tárgyal­ták meg, hanem a vezető beosztású dolgozók részére kü­lön témaköröket iktattak be. Továbbá szakelőadásokat tartottak a munkavédelem, a tűzbiztonság és a honvédel­mi nevelés terén szükséges ismeretek bővítésére. A szövetkezeti munkaiskola vezetője Stec István, a káder- és személyzeti osztály dolgozója volt, aki magára vállalta szinte az összes szervezési tennivalót. A hallga­tók jóelőre brozsúrák és újságok segítségével megismer­kedhettek az előadásra kerülő anyag vázlatával, így fel­készülhettek, és megfelelő színvonalú kérdéseket tehet­tek fel az előadóknak. Mind a palásti, mind a Veiké Túrovce-i (nagytúri) részlegen létesítettek oktatási központot, s ez a módszer jól bevált, hiszen a tagság lakhelyén bővíthette tudását. Az előre kidolgozott és jóváhagyott oktatási terv szerint havonta két alkalommal tartottak előadásokat, amelyeket filmvetítéssel tarkítottak. Az értékelést aztán beszélgeté­sek formájában hajtották végre. A szövetkezet vezetősége és a tagság rendkívül pozití­van értékeli az iskolázást. A legigyekvőbb hallgatók kö­zül Pavlenda Mária, Rabb Ilona, Bublošová Magda, Hoj­­sza Ilona, Ziduliak István, Sebestyén Ilona, Molnár Má­ria, Kiss Imre, Baka Lajos és Jusztin Ferenc oklevélben részesült. Reméljük, rajtuk kívül a többi résztvevő is kellőképpen felhasználja az itt szerzett ismereteket a mindennapi termelőmunkában. —ábel— Egyetlen szem, egy emberi élet se vesszen kárba! Az aranyló gabona betakarításának megkezdésekor úgy tűnik, hogy az idei év kenyércsatája nem lesz problé­mamentes. Nem múlik el nap, amikor az előrejelzéssel megegyezően vagy ezzel szöges ellentétben, ne esne az eső. Sok helyütt a helyzet óráról órá­ra nehezebb lesz. Ott, ahol a száraz talajon az ember és a gép akadályta­lanul haladhatott, most a nedves, fel­ázott talajon csak csúszkál és a leg­kisebb figyelmetlenség következtében komoly baleset, vagy a gép megron­gálódása adódhat elő. A legtragiku­sabb azonban, ha emberi életet köve­tel a gondatlanság. Emlékszem, haj­danában egy pillanatnyi figyelmetlen­ség következtében a cséplőgép „etető­jének“ kezét tépte le a cséplődob. Az egészséges, fiatal ember egy szempil­lantás alatt egész életére rokkant lett. Vagy a gabona beszállításakor a ló­­fogatos, jól megrakott szénásszzekér a meredek dombon felfordult, maga alá temette a szekér mellett haladó ko­csist, jóvátehetetlen balesetet idézve elő. Napjainkban a korszerű gépek nagyban megkönnyítik az ember mun­káját, de nem küszöbölik ki a baleset, sőt a halálos baleset lehetőségét. Az érvényes jogrend is gondol a ká­rok megelőzésére, a kártételért járó felelősség rendezésének szerves része­ként. A 122/75 Zb. számú mezőgazda­sági szövetkezeti törvény 86. és 68. paragrafusainak rendelkezései, a min­taalapszabályok 68.—70. cikkelyeivel megegyezőén, a fenyegető veszély el­hárítását, megelőzését mind a szövet­kezet, mind a szövetkezeti tagok kö­telességévé teszik. Az efsz köteles tagjainak olyan fel­tételeket teremteni, hogy tagsági kö­telességüket az egészség, az emberi élet, illetve a vagyon veszélyeztetése nélkül végezhessék. A szövetkezet kö­telessége állandóan ellenőrizni: tagjai úgy teljesítik-e tagsági kötelezettsé­güket, nehogy kár keletkezzék, illetve meg kell tennie minden szükséges in­tézkedést az észlelt hibák, hiányossá­gok felszámolására. A szövetkezeti tagoktól megkövete­lik: úgy tevékenykedjenek, nehogy kár keletkezzék egészségükben vagy a kö­zös tulajdonban. A szövetkezet tagjai­nak haladéktalanul figyelmeztetniük kell feletteseiket, ha tagsági köteles­ségük teljesítéséhez nem alakították ki a kellő feltételeket és ha a szövet­kezetét veszély fenyegetné, következe­tesen kell teljesíteniük az ún. beje­lentő, esetleg beavatkozó kö­telességüket. A bejelentő kötelesség teljesítése abból áll, hogy a szövetkezeti tag a fenyegető veszélyre figyelmezteti az erre illetékes vezetőt, tisztségviselőt, vezető szakdolgozót vagy más szervet (közbiztonsági szerv, nemzeti bizott­ság, tűzoltók stb.). A bejelentés tár­gya lehet például a gép beszakadt hajtószíja, a traktor meghibásodott, nem működő fényszórója, az üres víz­tartály, cigarettázó gyerekek a szal­makazal közelében, elszakadt villany­­vezeték stb. A beavatkozó kötelesség teljesítése során a szövetkezeti tagnak azonnal intézkednie kell, ha a szövetkezetét fenyegető kár elhárítása halaszthatat­lan. (E kötelességét a tagnak csupán akkor nem kell teljesíteni, ha ebben különösen fontos körülmény gátolja, vagy ha ezzel önmagának, illetve má­soknak egészségét, életét komoly mér­tékben veszélyeztetné.) Tehát nem ugrik fel a lejtőn magától megindult, üres traktorra, amelyet kellőképpen nem fékeztek le, ha nem ért a traktor kezeléséhez; nem hajtja ki az égő is­tállóból az állatokat, ha az égő és be­szakadással fenyegető tető a mentési kísérlet során őt is betemetheti stb. Szövetkezeteinkben az egészséget és a vagyont érintő károk megelőzése terén jelentős feladat hárul a munka­­biztonsági és egészségvédelmi albizott­ságokra, amelyek a társadalmi ellen­őrzés elvégzésére hivatottak. Az SZFSZ járási szerveinek utasításai szerint ez£ a társadalmi ellenőrzést folyamatosan, következetesen és megalkuvás nélkül kell végezniük, hogy a tagok, a dolgo­zók, a tisztségviselők és a szövetkezet szervei is pontosan betartsák a szo­cialista törvényesség elveit, követel­ményeit. Arassunk úgy, hogy egyetlen szem, de egyetlenegy emberi élet se vesszen kárbal Dr. MICHAL ÖURDIAK HÍRI2K ш SZ F SZ ■ иштЁик Az aratás sikeréért egyesítik erőiket JÖL FELKÉSZÜLTEK AZ ARATÁSRA — JELENTIK A VRANOV NAD TOPĽOU I ÉS A RIMAVSKÁ SOBOTA-I JÁRÁSBÓL A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságainak a múlt hó­napban megtartott plenáris ülésein a tárgysorozat legfontosabb pontját az idei aratásra, valamint az 1978-as év gabonatermésének felvásárlására való felkészülés és az ezt szolgáló intézke­dések megvitatása képezte. A Vranov nad Topl'ou-i járás föld­műveseinek, amint azt az SZFSZ já­rási bizottsága plenáris ülésének résztvevői megállapították, az idei aratás során 41 ezer 228 tonna gabo­nát kell betakarítaniuk 33,2 mázsás átlagos hektárhnzamot elérve. Az elő­ző esztendők jó tapasztalatai alapján az idén is számolnak az aratógépek csoportos bevetésével a szövetkezetek felelős vezetőinek és a járás szervei­nek hatékony ellenőrző és irányító te­vékenysége mellett. A gabona betaka­rításával egyidőben kell elvégezni a szalma összegyűjtését, asztagolását és a tarlóhántást is. A technika jelenlegi szintje nyújt biztosítékot arra, hogy a munka helyes megszervezésével a ga­bona betakarítását ebben a járásban, kedvező időjárás esetében, 12—14 munkanap alatt elvégzik. A gabona utókezelésére a szövetke­zetekben 22 előtisztító, 30 gabonatisz­tító és 10 szárítógép áll földműve­seink rendelkezésére. Az SZFSZ Vranovi Járási Bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a SZISZ járási bizottságával karölt­ve az aratás gyors elvégzését szorgal­mazó szocialista versenyt hirdetett meg. Célja, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg az idei aratási mun­kákban való részvételre. Továbbá megszervezték a kombájnkezelők ver­senyét, amelyben a legjobb kombájnos cím elnyeréséért versengve mérik ösz­­sze erejüket, ügyességüket. E verse­nyek legjobbjait, egyéneket és mun­kaközösségeket, érdemeik szerint ju­talmazzák majd; okleveleket és pénz­jutalmat kapnak. Az SZFSZ járási bi­zottsága az aratás idején villámújságot ad majd ki folyamatosan értékelve a verseny állását és a legjobbakat a já­rási sajtóban, valamint a helyi han­gosbeszélő adásaiban népszerűsítik. A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás földművesszövetkezetei úgy ter­vezik, hogy az idén az állami alapok­ba terven felül 770 tonna gabonát, 1242 tonna cukorrépát és 296 tonna zöldséget adnak. E feladat sikeres tel­jesítése terén — amint azt az SZFSZ Rimaszombati Járási Bizottsága plená­ris ülésének résztvevői hangsúlyozták — jelentős szerepet tölt be a legjobb munkaközösség és a legjobb teljesít­ményt elérő dolgozó megtisztelő cím­ért indított versenymozgalom, amit az SZFSZ járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a SZISZ járási bizottságával karöltve szervez. Az aratás és a többi időszerű nyári munka sikeres elvégzését célzó intéz­kedés megtétele mellett az SZFSZ já­rási bizottsága nem feledkezett meg az ember felőli fokozott gondoskodás feladatairól sem. Tagjainak és tiszt­ségviselőinek hatékony segítségével, aktív hozzájárulásával ellenőrizte, mi­lyen állapotban vannak a szövetkeze­tek szociális létesítményei, higiéniai berendezései, miképp gondoskodtak \ kombájnvezetők és segédeik, a trakto­rosok és az aratásban részt vevő többi dolgozó rendszeres étkeztetéséről, ha a messzebb fekvő, a falutól és a gaz­dasági udvartól távolabb levő földe­ken dolgoznak. Ugyanígy ellenőrizték az üdítő italok, élelmiszerek készle­teit, a szükséglethez módosítva a bol­tok nyitvatartási idejét. Az SZFSZ Rimaszombati Járási Bi­zottsága rendszeresen hetenként adja majd ki az aratási híradóját, s ezen kívül villámújságok és egyéb anyagok útján tájékoztatja majd a járás lakos­ságát az aratás menetéről, a kombáj­­nosok teljesítményeiről és a gabona­­felvásárlás helyzetéről. Természetesen nem feledkeznek meg arról sem, hogy a leghatékonyabb segítséget nyújtó védnöki üzemeket is felsorolják, vala­mint azoknak a nevét is közöljék, akik az aratásban részt vesznek és kima­gasló eredményeket érnek el. JOZEF PROKEŠ mérnök Megilleti-e a teljes nyugdíj ? M. V. olvasónk, mint szövetkezeti (efsz) nyugdíjas, az efsz építőcsoport­jában dolgozott, tartós szövetkezeti munkaviszonyban. Mivel az építési szakma is kiemelt tevékenységnek szá­mít, havi 1100 korona összegre le­­csökkentve folyósítják. Ebben az évben olvasónk tovább folytatta a tartós jellegű jzövetkezeti munkaviszonyát azzal, hogy a szövet­kezet részéről olvasónkat és a hason­ló helyzetben levő társait úgy tájékoz­tatták, hogy nyugdíjukat teljes összeg­ben fogják ' 'pni, tehát nem a havi 1100 koronára csökkentve azon az alapon, hogy az építészetben dolgoz­nak. Az efsz tájékoztatása valószínűleg téves lehet, mert egyelőre mindegyi­kük esetében a nyugdíjat továbbra is havi 1100 koronára való lecsökkentés mellett folyósítják és a járáson azt a tájékoztatást kapták, hogy ne is szá­mítsanak a tartós szövetkezeti mun­kaviszony esetében a teljes nyugdíj folyósítására, hanem továbbra is a havi 1100 korona összegre lecsökken­teti nyugdíjjal. Olvasónk kérdi, mi a tényleges jogi helyzet. Az 1976. július 13-án kelt 193. sz. kormányhatározat melléklete tartal­mazta az 1976—78 évekre a nemzet­­gazdaság számára rendkívüli fontos­ságú és kulcsjelentőségű üzemekben végzett bizonyos munkák jegyzékét azzal, hogy az ilyen munkák végzői­nek- — tartós munkaviszonyban — a teljes fizetés mellett teljes, korlátozás nélküli nyugdíj jár. A építőiparból csak az építőanyagok előállítása ilyen kiemelt jellegű, tehát a jnb tájékozta­tása helyes. Önök tartós szövetkezeti munkavi­szony (munkatevékenység) esetében továbbra is csak a havi 1100 koronára lecsökkentett nyugdíj mellett dolgoz­hatnak. Rövid ideig tartó munkavi­szonyban (szövetkezeti munka viszony­ban) évi 180 munkanapot, vagy évi 1200 munkaórát dolgozhatnának teljes öregségi nyugdíjuk és teljes fizetésük mellett, éspedig a még érvényben levő 1975/135 sz. rendelet értelmében. Dr. F. J. Az idén nagy megtiszteltetés érte a Tekovské Lužany-i (Nagysalló) szövet­kezetei. Ugyanis ez évben elnyerték az arkadaki járás vándorzászlóját, me­lyet a jó gazdasági eredményekért, a dolgozók (előli hathatós gondoskodá­sukért érdemeltek ki. (Foto: —kalita—)

Next

/
Thumbnails
Contents