Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-30 / 52. szám
.11 Népgazdaságunk az elmúlt három évtized alatt óriási fejlődésen ment keresztül, ami mindenekelőtt az életszínvonal emelkedésében nyilvánult meg. Ma már a fogyasztó fokozott igényeket támaszt az áru választékával és minőségével szemben. Hogy a lakosság növekvő igényét az eddiginél még jobban ki tudjuk elégíteni, a népgazdaság valamennyi ágazatában gyorsítani kell a fejlődés ütemét. A fejlődésnek, az előrehaladásnak egyik alapvető tényezője a tudományos-műszaki fejlesztés. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tudományos-műszaki haladás sokoldalú és bonyolult kérdéseivel egyetlen ország sem képes egymagában megbirkózni. Ezért ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel, csakis az elmélyült, elsősorban a KGST-hez tartozó országokkal kiépített nemzetközi együttműködésre, munkamegosztásra támaszkodhatunk. Hogy képet alkossunk arról, milyen mértékben vesz részt hazánk élelmiszeripara a nemzetközi együttműködésben, hogyan befolyásolja ez az ágazat általános fejlődésünket, néhány kérdéssel Ladislav Cupik mérnök mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteshez fordultunk. # Az utóbbi években tanúi lehe. tünk a KGST tagországok közötti széles körű együttműködés kibontakozásának, amely egyes ágazatokban az elmélyültebb gazdasági integrációhoz vezet. Vajon az élelmiszeriparunk milyen mértékben és milyen formában kapcsolódik be ebbe a folyamatba?. — Elöljáróban meg szeretném említeni — mondotta Cupík miniszterhelyettes —, hogy a KGST-ben egy állandó bizottság tevékenykedik, amelynek fó feladata a tagországok élelmiszeripari termelésének összehangolása. módszertani irányítása és további fejlesztése. A bizottság hosszú távlatú — 1990-ig szóló — tervezetet dolgozott ki, amelyek az együttműködés céljait és feladatait foglalják össze. Tulajdonképpen ezek határozzák meg az együttműködés irányvonalát. A tagországok saját érdekük szerint kapcsolódhatnak be az együttműködés egyes programjaiba. A nemzetközi együttműködésben hazánk is aktívan részt vesz. jelenleg elsősorban a kétoldalú kapcsolatok megteremtését szorgalmazzuk, főképpen olyan országokkal, ahol az élelmiszeripar a miénknél fejlettebb, vagy a bennünket érdeklő ágazatok magasab színvonalúak. Szoros együttműködés alakult ki mindenekelőtt a Szovjetunióval, de a Magyar, a Lengyel és a Bolgár Népköztársasággal, valamint az NDK val is. • Miben nyilvánul meg az együttműködés és milyen előnyöket jelent számunkra? — Az együttműködés elsősorban a tudományos-műszaki haladás területén bontakozott ki. Ennek keretében részt veszünk az ágazat fejlesztését szorgalmazó tudományos-műszaki kérdések közös megoldásában. Tapasztalatcserét főleg a gyártási technológia, a termelés szervezése, a műszaki felszerelés tökéletesítése és további fejlesztése végett folytatunk. Többek között egyes gyártmányok előállítási recepjeit is átvesszük. Ezenkívül jelentős árulcsere-forgalmat bonyolítunk le, de a kooperáció egyéb formáit is érvényesítjük. A nemzetközi együttműködésnek sok előnye van. Egyrészt a legújabb és bevált külföldi, tudományosműszaki ismeretek bevezetését teszi lehetővé, másrészt pedig az áruválaszték bővítését. De nem utolsó sorban a hiányzó nyersanyag beszerzését is, árucsere útján, # Az élelmiszeripar melyik ágazatában bontakozott ki a legélénkebb együttműködés és a kooperációnak milyen konkrét példái vannak? — Erre nehéz kimerítő választ adni, mivel valamennyi termelési-gazdasági egységben a nemzetközi együttműködésnek egy vagy több formája bontakozott ki. Széles körű kapcsolatuk van például a Szovjetunióval. Említést érdemel elsősorban az a közös munka, amely a takarmányfehérjeprogram megvalósítására irányul. Mindenekelőtt olyan technológiai módszerek kidolgozására törekszünk, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hatékony hasznosítását az állatok esetében. Ebben nagy segítséget jelentenek számunkra a Szovjetunióból behozott technológiai berendezések. A közeljövőben a konzervipar technológiai felszerelésének javítására, ugyancsak a Szovjetunióból, korszerű gépsorokat importálunk a konzervdobozok gyártására. Mi viszont húsfeldolgozó gépeket szállítunk oda. — Igen sokoldalú az együttműködésünk a Magyar Népköztársasággal. Nagyon eredményesnek bizonyult a cukoriparunk és a Magyar Édesipar között létrejött szoros kapcsolat. Magyar partnereinknek csokoládé-készítményeket szállítunk, tőlük pedig viszonzásul dokumentációs anyagot veszünk át a cukorrépa legkorszerűbb termesztési technológiájáról, amely főleg a cukortartalom növelésére irányul. Az utóbbi években a konzerviparban is bővült az együttműködés és bizonyos mértékben munkamegosztásra is sor került. Magyarországról például paradicsomlé-feldolgozó gépeket hozunk be, viszonzásul kész paradicsompürét szállítunk partnereinknek. — A szocialista országokkal széles körű árucsere-forgalmat bonyolítunk le. A Lengyel Népköztársaságból például konzerviparunk részére szamócát és egyéb bogyós gyümölcsöt importálunk, oda pedig főleg sört szál Htunk. Hasonló árucsere-forgalmat folytatunk az NDK-val és a Bolgár Népköztársasággal. A legfontosabb exportcikkünk a sör, a komié, a maláta és a cukor. De ezenkívül húsipari termékeket is exportálunk. Meg kell említeni, hogy az exportfeladatokat a legjobban söriparunk teljesíti. • A nemzetközi kooperáció elmélyítése, de főleg a hazai piac ellátásáért a közeljövőben milyen feladatok hárulnak az élelmiszeriparra? — Az utóbbi években az élelmiszerellátás fokozott mértékben javult. Bővült a választék és javult a minőség is. Azonban a jelenlegi helyzettel még korántsem lehetünk elégedettek. Több hiányosság tapasztalható például a konzervek, a húskészítmények, a sajtok, a péksütemények gyártásában, főleg a minőséget és a választékot nézve. Sürgős megoldásra vár a kapacitások bővítése és korszerűsítése, mindenekelőtt a konzerviparban és a húsiparban. Lényegesen nagyobb kapacitásra lenne szükség főleg a paradicsompüré, a különböző gyermektépok gyártásában, valamint az alma feldolgozásánál. Ezenkívül több cukorgyárunk is aránylag elavult ée korszerűsítésre szorul. — Természetesen a hazai piac megfelelő ellátásához és abhoz, hogy megálljuk helyünket a nemzetközi versenyben is, az eddiginél még jobban ki kell használni a belső tartalékokat és a meglevő kapacitásokat. Ennek alapvető feltétele pedig az észszerű, összehangolt irányítás, a jé szervezés és az odaadó, a minőség javítására irányuló munka. KLAMARCSIK MÄRIA, mérnök |y| égmásít hatatlan tény, hogy hazánkban, ahol a sörgyártás sokéves hagyománnyal rendelkezik, a sörfogyasztás is jelentős. Sőt az utóbbi esztendők során növekvő irányzatot mutat. Kétségtelen, hogy a sör fogyasztásának megnövekedése többek között azt igazolja, hogy e közkedvelt „szomjoltó“ élvezeti cikk jó mlnóségü. Másrészt viszont a sör- és malátagyárak vezérigazgatósága és üzemei is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy egyre újabb készítményeikkel gazdagítsák a piac választékát. Ennek az igyekezetüknek az eredménye, hogy egyre szélesebb körben, a kereskedelmi hálózat mind több elárusító egységében és vendéglátóipari üzemében lehet a gépkocsivezetők által is fogyasztható, csaknem alkoholmentes Pito sört, vagy diabéteszben (cukorbaj} szenvedők számára készített sört kapni. — Termelési-gazdasági egységünk — mondotta Štefan jonas mérnök, vezérigazgató — előreláthatólag maradéktalanul teljesíti az 197B-as évre kitűzött termelési tervét. Ez nem volt csekély feladat, ha azt is figyelembe vesszük, hogy termelésünk ez évi térfogata 5 millió 300 ezer hektoliter volt. A termelés azonban nem okoz számunkra komolyabb gondot, inkább a legyártott mennyiség elhelyezésével van nagyobb bajunk. Termelésünket a társadalmi szükséglethez és exportfeladatainkhoz szabjuk. Csakis olyan mennyiség legyártására vállalkozunk, amennyit kapacitásunk lehetővé tesz. Viszont ebben az évben több esetben megtörtént, hogy a kereskedelem bizonyos mennyiségű sört és alkoholmentes üdítő italt rendelt, amit azonban különféle indoklással nem vett át. Ez nagyon megnehezítette munkánkat, mivel olyan tároló kapacitással és annyi göngyöleggel nem rendelkezünk, hogy az ilyen torlódásokat károsodás nélkül átvészelhessük. A vásárlói-szállítói kapcsolatoknak eredményesebb megoldását kell keresnünk, mert fekbér kirovásával nem sokra megyünk. Ennél még rosszabb a helyzet az alkoholmentes üdítő italok forgalmazása tarén. Tervük szerint alkoholmentes italokból kétmillió hektolitert Jobb összhangot teremteni! kell legyártaniuk, de az idei évben e mennyiségnek tiz százalékát a kereskedelem nem vette át. Nem mintha a minőséggel lett volna baj, hanem ezek az üdítő italok aránylag olcsók s Így a kereskedelem és a vendéglátóipar számára nem vonzó cikk. Inkább a drágább cikkeket igyekeznek eladni, mivel így a forgalmuk kevesebb munkaráfordítással lényegesen nagyobb lesz. Az alkoholmentes italok minőségének és választékának bővítése egyik elsődleges céljuk, amint arról junas mérnök beszámolt. Az ellátás szintjének javítása céljából Magyarországtól vásárolnak gyümölcskivonatokat, szörpöket, mert a LIKO vállalatai a szükséges mennyiséget nem tudják számukra előállítani. A legközelebbi Időszakban újabb terméküket Szűlókeverék néven hozzák forgalomba. Ez a már jelenleg is kapható Vinea nevű készítményükhöz hasonló, de kissé zamatosabb és legalább nyolc százalékos cukortartalmú. A jövő évben 800 ezer hektolitert gyártanak majd ebből az új, üdítő italból. Minőségét tekintve ára aránylag alacsony, üvegenként 150 korona lesz. Tehát olcsó és jé minőségű alkoholmentes üdítő ital a jövő évben is elegendő lesz. A fogyasztó szemszögéből nézve ugyan elszomorító, hogy mégis olyf kevés a boltokban beszerezhető alkoholmentes ital, de néha még sör is ritkán akad. Pedig a sör- ég malátagyárak vezérigazgatójának, Štefan Junas mérnöknek szavai szerint gyártási programjukhoz és termelési kapacitásukhoz mérten termékeikkel teljes mértékben el tudják látni a hazai piacot jelentős exportfeladataik teljesítése mellett is. Az idei évben is sikeresen megbirkóztak feladataikkal, habár a malátagyártásban komoly nehézséget okozott az, hogy a sörárpa jelentős hányada törött, sérült és Így malátakészítésre alkalmatlan volt. Hogy a jövő évre előirányzott még igényesebb feladataiknak eleget tehessenek, új üzemrészlegek létesítésével és egyes régebbiek felújításával, átépítésével és korszerűsítésével igyekeznek bővíteni kapacitásukat. Céltudatos igyekezetük — bízunk abban — a fogyasztók nagyobb megelégedését eredményezi, ha sikerül jobb összhangot, szorosabb együttműködést kiépíteniük a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi szervezetekkel, vendéglátóipari Üzemekkel. (obenau) |>olgoz6 népűnk életkörtll** ményeinek szüntelen Javítása előtérbe helyezi a táplálkozás ésszerűsítését is. Egészségünk fenntartása és védelme megköveteli ezt. Mindenekelőtt a fejlődésben levő fiatalok táplálkozásának a javítására kell törekednünk, mért a jövő nemzedékének minden tekintetben fejlettnek kell lennie. A fiatalok ésszerű táplálkozásának a tökéletesítése érdekében általános Iskoláinkban megszervezték egyebek között a tejfogyasztási akciót Is. Szlovákiai méretben 1978 első félévében négyszázhatvan iskola nevezett be a tejfogyasztási akcióba. Legtöbb ilyen Iskolánk a nyugat-szlovákiai kerületben van. Bratislava iskolás gyermekei harminckilenc általános iskolában kapnak tejet tízóraira, s ez eléggé jó eredmény. Az első félévben Szlovákia iskoláiban egymillió kilencszáznegyvenháromezer liter tej fogyott el. Ha figyelembe vesszük az előző év fogyasztását, azt mondhatjuk, hogy lényeges a Javulás. Ugyanakkor több általános iskolában nem gondoskodnak az elvárt módon a tejfogyasztás megszervezéséről. Ezt a kérdést az iskolaév kezdetén a tanfelügyelők járási és kerületi értekezletén is napirendre tűzték. Elvárható tehát, hogy minden egyBs iskolában megszervezzék a tej naponkénti fogyasztását. A tejfeldolgozó ipar mindén egyes vállalatának és üzemének vezetői készek az iskolai tejfogyasztási akció támogatására. Kívánatos, hogy az iskoláik igazgatói kapcsolatot teremtsenek velük. Egy-egy iskola körzetében a tejfeldolgozó üzem termelési szerkezete szerint megállapodhatnak abban, hogy tejet, joghurtot, kefirt, sajtot vagy egyéb tejterméket kapjanak-e a gyerekek. Tény, hogy a naponkénti porciózott tej szállítása bizonyos problémákkal jár. Több iskolában ugyanis nincs hűtőberendezés. Ezért a porciózott tej fogyasztása nem mindenütt oldható meg zavarmentesen. Ilyen helyeken azonban a gyerekek kaphatnának például sajtot. Az iskolai tejfogyasztás megszervezésébe nagyon jó tapasztalatokat szereztek például a prievidzai, a zvolení és a košicei jérásokbah. A prievidzai járás iskoláiba negyedliteres csomagolásban szállítják a tejet, a fiatalok azonban a joghurtot, a sajtot és más tejtermékeket, is kedvelik. A tejfogyasztási akcióba a járás minden egyes általános Iskolája bekapcsolódott. Erre a célra az állami költségvetésből kétmillió koronát kaptak. Ez is azt bizonyítja, hogy társadalmunk messzemenően gondoskodik az iskolás gyermekekről. Jő volna, ha a prievidzai járás példáját mások is követnék. Jó eredményeket értek el az iskolai tejfogyasztás megszervezésében a CSSZK-ban. Az iakolák többsége intézkedett, hogy a tanulók tízóraira tejet kapjanak. A tejfogyasztásnak ez a módja már nem újdonság. Nagyon jó tapasztalatokat szereztek ebben a tekintetben a Szovjetunióban, Dániában, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában, Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban stb. Miért ne lehetne ezt Szlovákiában is tömegesen megoldani? Annál inkább, hogy a tej a fiatalok nélkülözhetetlen tápláléka. Az orvosok azt tanácsolják, hogy egy serdülő gyermek legalább 2,5—5 deci tejet fogyasszon naponta. Lám, az iskolai tejfogyasztás erre lehetőséget nyújt. Azért hangsúlyozom ezt, mert a tejfogyasztást több családban elhanyagolják. Ezt kellene ellensúlyozni az iskolai tejfogyasztással. Eléggé gyakori az olyen jelenség, hogy némelyik szülő reggeli nélkül engedi gyermekét iskolába. A- mennyiben a gyermek gyomra üres, akkor csökken a vér cukorforgalma, s ennek következtében képtelen figyelmét összpontosítani a tananyagra. Ezzel az iskolai tejfogyasztás szükségszerűvé válik. A fogyasztás növelését a népszerűsítő propaganda is elősegíthetné. A CSSZK Iskolaügyi Minisztériuma és tejfeldolgozó Ipara például minden évben versenyt fr fki az általános iskolák tanulói részére. A verseny fő témája a tej. A gyerekek erre ötletes rajzokat, verseket, jelszavakat és egyebeket készítenek. Hasonló verseny Szlovákiában is elkelne. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyik fiatal rászokik a napi tejfogyasztásra, arról felnőtt korában sem mond le. Az ilyen fiatal már serdülőkorban az ésszerű táplálkozás híve, s ez végigkíséri őt az egész életén. Köztudomású, hogy Japán egyike « világ azon országainak, ahol szüntelenül növekszik a tejfogyasztás. A tanulók 98,8 százaléka naponta fogyaszt tejet az Iskolában. A tejterméknek tizenhét százalékát az Iskolákban fogyasztják el. Ausztriában például a tanulók huszonöt százaléka kap tejet az iskolában. Innsbruck városi vezetősége naponta húszezer porció tejet juttat a tanuló fiataloknak huszonöt éves korig. A tejfeldolgozó üzemből naponta negyedliteres csomagolásban szállítják a tejet, és az Iskola kapuja előtt egy szekrénybe helyezik. Az islkola alkalmazottja osztja el a fiataloknak. A tej negyedlitere^ csomagolása nálunk Is megoldható. Az elosztást pedig az iskolai étkezdékben vagy büfékben elvégezhetik. Ennek a megvalósítása azonban kimondottan egyegy Iskola feladata. Az a legfontosabb, hogy a gyerekek naponta a délelőtti órákban kapják meg a fejadagot. Dr. Sladovník József ♦ ♦ V V A Nitrai Gép- és Traktorállomáson az állattenyésztés gépesítési részlegeinek szerelőcsoportja gondoskodik a mezőgazdasági üzemek elektromoa berendezéseinek bekapcsolásáról és karbantartásáról. Az e munkahelyen alakult szocialista brigád három tagját — balról Jakab Istvánt, Jozef Cernf mestert és Bohumel Jánt láthatjuk a képen, amint a villanyberendezés kap. csolótáblájanak rajzát tanulmányozzák. (Fotó: Vašiček) 1 A *1 Sľnrns nfim7fitkii7i pgviittmííkňflps %ß In UI u U 11 VI 111 Im U % I m im I VI Л V U % VI11 U 1% U VIVI Vr'•
