Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-15 / 28. szám
* • ŕ* вватвш-Musztum Kérdés: Hol lehet beszerezni a gomba szaporítóanyagát? Válasz: A késői laskagomba (Pleurotus ostreatus} szaporító anyaga a „Jednotné zemédélské družstvo. Sokolovo, 683 41 Bolidalice“ címen szerezhető be. A szövetkezet vezetősége arról Is tájékoztatott, hogy egy liter szaporítóanyag 25 koronába kerül, amelyet — a megrendelések sorrendjében — júliustól kezdve szállítanak. A késői laskagomba tavasszal és ősszel terem. A szaporítóanyaggal együtt használati utasítást is küldenek. A csiperkegomba (champignon) szemcsézett szaporítóanyaga 35, a harmatgomba (Stropharia rugozoanulata) szemcsézett szaporítóanyaga szintén 35, a harmatgomba darabonkénti szaporítóanyaga pedig 43 koronáért a „SEMPRA oborový podnik, 767 01 Kroméŕíž“ címén szerezhető be. A jól gondozott virágoskertben tavasztól őszig virítanak a szebbnél szebb virágok. Foto: —blm— ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ^ЧЛЛЛЛГУЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛ^ Ezzel a válaszadással befejeztük a „Gombaegyetem mindenkinek“ című cikksorozatot. Reméljük, hogy olvasóinknak és az érdeklődők széles táboránál* hasznos tanácsokat adtunk, melyeket majd felhasználhatnak a gombák termesztésénél, gyűjtésénél, tárolásánál stb. —blm— A szőlészet „atyja" A gyógynövények tápanyagellátásáról Varga Dezső mindig szívesen foglalkozott a gyümölcsészettel, szőlészettel. Nem véletlen, hogy amikor a szövetkezet hadat üzent a „háromemberes“ bort termő szőlőnek és hozzáláttak a nemes fajták telepítéséhez, Varga barátunk is a szőlészet dolgozója lett. Rövidesen mint vezető dolgozó irányította a telepítést és a szőlő gondozását. A szőlészet egyre jobban terebélyesedett a Svodíni (Szőgyén) Efsz határában. Manapság közel 200 hektár szőlőt mondhat magáénak a mezőgazdasági üzem, amelyből már 150 hektár termőre fordult. A szőlő túlnyomó többségét eladják a borászati üzemnek, s ez jelentős anyagi forrást jelent a szövetkezetnek. De azért jó néhány Varga Dezső a lopóból csurgatja az aranyosan csillogó bort. Foto: —tt— hektoliter bort is préselnek a jókedv gyümölcséből. A szőlészet atyja már kevesebbet járja a határt, mert sok tennivalója akad az egykori papi pincében, ahol törődnie kell a bor kezelésével. De azért az egyik szeme itt, a másik ott, a nagy gyakorlattal rendelkező szőlész tanácsadása mindig aranyat ér. A szőgyéni aranyosan csillogó nedűt jól ismerik a járásban megrendezett borászati versenyeken, ahol számos érmet és díszoklevelet nyertek. De többször részt vettek már csehszlovákiai versenyeken is és az országos vetélkedőn már három ezüst és két bronzérem van a tarsolyukban. Az érmek fényesen igazolják a borok minőségét, vagyis azt, hogy nem tévedtek azok, akik tanácsolták a szőgyéni határba a szőlőtelepítést. De nemcsak a minőség kiváló, hanem az elért hektárhozamok is figyelemre méltóak. A 100 mázsán felüli átlaghozamot már elérték. Ha valami elemi csapás közbe nem jön, az idén rekordterméssel számolnak, s az előzetes megállapítások szerint 150 mázsa körüli átlaghozam lesz. Reméljük, hogy a szakembereknek lesz igazuk, s a szőlészetből busás jövedelme lesz a közösnek, és a hfis pincében újból kiváló nedű érik majd. — tt — Nálunk a gyógy- és vegyipari növények nagyobb arányú termesztésével, illetve gyűjtésével csak a szocializmus építésének kezdete óta foglalkoznak. A múltban sok esetben el voltunk zárva a külföldtől, s az említett növények behozatala majdnem szünetelt. Később a „szükség a legjobb tanítómester“ igazság szerint szélesebb körben is rátértünk erre a hasznos foglalkozásra. A fő célkitűzés nem volt más, mint az, hogy gyúgy- és vegyipari növényszükségletünket magunk állítsuk elő. Ma már jóformán megszámlálhatatlan azon gyógynövények száma, amelyek nálunk is jó haszonnal termeszthetők vagy vadon szedhetők. Ezt a propagandának is köszönhetjük. Sajnos, azonban ezekből az áruféleségekből még mindig nincs tekintélyes exportunk. Korábban sokai áldoztunk a külföldnek olyan importált árukért, amelyek nálunk esetleg jobb minőségben és korlátlan mennyiségben kaphatók lettek volna. Nem árt ezért, ha a gyógynövények tápanyagellátásáról is szólunk egy keveset. A gyógynövények trágyázási igényei igen különbözőek. Ebből a szempontból három csoportra oszthatjuk őket: Elsősorban olyanokra, amelyektől sok levelet, dús lombot kívánunk. Ilyenek például a mentafélék és azok a növények, amelyekről a tenyészidö folyamán többször is leszedjük a leveleket. Tehát tőlük a föld feletti részek gyors és dús növését várjuk; Másodsorban olyanokra, amelyektől méreg vagy illóolajat, illetve magtermést várunk; A harmadik csoportba a tudomány azokat a gyógynövényeket sorolja, amelyeknél sok virágot, egyes növényi fajtáknál sok gyökeret, gyökértörzset, másoknál pedig sok kérget kívánunk. Az elmondottak után tudni kell, hogy az erős virágzást, a dús lombot, a sok levelet és a dús gyökérzetet nitrogéntrágyákkal, a dús kéreg és fásképződést kálisóval, a bő magképződést pedig foszforsavval segíthetjük elő. A gyógynövények különben is sok tápanyagot vonnak el a talajból. Néha ennek dacára a sovány és inkultur talajokon vadon élő növényként is megélnek. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbbjüknek hatalmasan kifejlett, erős tápanyagfeltáró képességű gyökérzete van, melynek segítségével a talaj rejtett tápanyagait is fel tudják venni. Különben erre már az is rámutat, hogy bizonyos talajnemeken csak bizonyos növényi fajták telepednek le tömegesen. A legtöbb gyógynövény kultúrába véve csak kertileg megmunkált, porhanyított és jól trágyázott talajban él meg, ami szintén tápanyagigényességüket mutatja. A gyógynövények a kerti növényekhez hasonlóan a szerves állati trágyákat, így az istállótrágyát, a komposztot és a zöldtrágyázást kedvelik a legjobban. Ezzel is azt bizonyítják, hogy a talaj nitrogéngazdagsága mellett adják a legnagyobb, és a legjobb minőségű termést. Nincsenek teljesen megbízható adatok kezemben, így az egyes gyógynövények által a talajból elvont tápanyagok mennyiségéről nem számolhatok be. Bizonyos azonban, s a gyakorlat már igazolta, hogy nemcsak a káliumot, de a foszfort is megkívánják a jó terméseredményeikhez. Minél gyengébb minőségű talajon termeljük a gyógynövényeket és minél régebben kaptak szerves trágyát, annál inkább rászorulnak a műtrágyákra. A műtrágyákat hasonlóképpen adagoljuk, mint a kerti növényeknél. A gyógynövények szakszerű tápanyagellátása mindannyiunk közös érdeke, hiszen termesztésükkel nemcsak a gyógyszerekre kiadott összeget takaríthatjuk meg, de devizát is szerezhetünk vele! KMOSKÚ LÁSZLÓ mérnök kertbarátok termékeinek értékesítésével kapcsolatos problémákról lapunk egyik korábbi számában már beszámoltunk. Sajnos, a ZELENINA vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei az azóta eltelt időszakban sem újították fel a szerződéskötéseket. Ellátogattam a marcelovái (marcclházai) székhelyijei működő Komárnói Kertészeti Szolgáltató Vállalatba, ahol annak vezetőjével. Štefanko József elvtárssal a zöldség- és gyümölcs-értékesítéssel kapcsolatos problémákról, fogyatékosságokról beszélgettem. A Kertészeti Szolgáltató Vállalat 1975-ben alakult, s akkoriban a bevételek nagysága elérte a 16 millió koronát. Tavaly ez az összeg meghaladta a 40 millió koronát, tehát pozitív fejlődésről van szó, ami elsősorban a vállalathoz tartozó alapszervezetek tagjainak jóvoltából volt elérhető! Az idén ismét mintegy 40 millió korona értékű zöldség- és gyümölcsféle értékesítésére volt kilátás, de sajnos már az év eleje megmutatta, hogy ezt — különféle okok következtében — nem tudják elérni. Miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy a Kertészeti Szolgáltató Vállalat az idén a ZELENINA vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei felé kezdetben több mint 7000, később pedig több mint 6500 tonna zöldségféle értékesítéséi kínálta. A kertbarátok előtt már jól ismert okok következtében a ZELENINA képviselői végül is nem kötöttek szerződéseket, inkább kihasználták az SZGYKSZ KB és a ZELENINA vezérigazgatósága között megkötött — nem éppen jól sikerült — keretszerződés fogyatékosságait, s az alapszcrvezetekkel kötötték meg a zöldségfelvásárlási, értékesítési szerződéseket. Az ilyenféle szerződéskötések a ZELENINA számára ugyan kedvezőek, de szemben állnak a Kertészeti Szolgáltató Vállalatok küldetésével és károsan hatnak a kertbarátok szervezeti életére is. Hogy ebben a kérdésben milyen a ZELENINA képviselőinek az álláspontja? Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy június végéig a Kertészeti Szolgáltató Vállalattól egy kiló zöldségfélét sem vásároltak fel! Mindemellett megjegyezném, hogy a ZELENINA vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei tavaly a Kertészeti Szolgáltató Vállalattól 3200 tonna zöldségfélét vásároltak fel! Ide kívánkozik az a szomorú tény is, hogy a ZELENINA képviselői csak március 17-én, tehát igen későn közölték, hogy nem hajlandók szerződéseket kötni a Kertészeti . Szolgáltató Vállalattal, hanem inkább az SZGYKSZ alapszervezetei felé még mintegy 2460 кмша zöldségféle értékesítésére kötött szerződéseket egyéb vállalatokkal, élelmiszeripari üzemekkel, így többek között cukorgyárakkal, konzervgyárakkal, a JEDNOTA fogyasztási szövetkezetekkel stb. Az említett 3330 tonna — szerződött — zöldségféle értékesítése reális feladat, mert az SZGYKSZ marcelházi, virti, vojnicei (bátorkeszi) és A nehézségek ellenére Is эшэвекш küldetési! lesi „kacsintgatnak“. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Kertészeti Szolgáltató Vállalat március 15-én még iskolázást tartott a járásban akkoriban létező tizenöt felvásárló központ dolgozói számára. Sajnos, a már említett okok következtében a Kertészeti Szolgáltató Vállalat ezen igyekezete sem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Štefanko elvtárs arról is tájékoztatott, hogy a ZELENINA képviselői egyáltalán nem, vagy csak későn terjesztik be a társadalmi igényeket, tehát azt, hogy a kertbarátoknak az elkövetkező évben milyen zöldségféléket kellene előnyben részesíteniük. Így azután természetesen gyakran előfordul, hogy bizonyos zöldségféléből nagyobb a kínálat a keresletnél. A marcelházai székhelyű Kertészeti Szolgáltató Vállalatnak már szinte a megalakulástól kezdve gyümölcsöző kapcsolata van a trenöíni SLÜVLIK igazgatóságával. így van ez az idén is, amikor 670 tonna zöldségféle értékesítésére kötöttek szerződést. Többek közöli a zöldpaprika, a konzervpaprika, az erős- és a fűszerpaprika értékesítésére kerül sor. Mindemellett a Kertészeti Szolgáltató Vállalat pribetai (perbetei) alapszervezeteivel a ZELENINA termelési és gazdasági egységei nem kötöttek szerződéseket. Ezek az alapszervezetek hűek maradtak a Kertészeti Szolgáltató Vállalathoz. A közismert problémák és fogyatékosságok ellenére a Kertészeti Szolgáltató Vállalat június 23-ig többek között 176 tonna fejes salátát, 11 tonna retket, 284 tonna karalábét, 15 tonna zöldhagymát, 39 tonna kelkáposztát, 43 tonna salátauborkát, 29 tonna zöldpaprikát, 42 tonna káposztát, 34 tonna karfiolt, 24 tonna korai sárgarépát, 4,9 tonna fokhagymát, kis mennyiségű zöldborsót, szamócát, köszmétét és meggyet, valamint 5 tonna cseresznyét stb. értékesített. A felvásárolt zöldség- és gyümölcsmennyiség meghaladta a 7085,5 tonnát! A közeljövőben a már említet t négy alapszervezet kertbarátainak jóvoltából (más alapszervezetektől is felvásárolják a felkínált zöldség- és gyümölcsmennyiséget) még a zöldpaprika, a salátauborka, az ipari és az étkezési paradicsom, a konzerv- és a fűszerpaprika, valamint a gyümölcsfélék értékesítésére kerül sor. Az utóbbiakból mintegy 40—50 tonna sárgabarackot és mintegy 12 tonna cseresznyét vásárolnak fel. Globálisan a Kertészeti Szolgáltató Vállalat az idei évre — a még szállítható zöldségfélékből — többek között 80 tonna ipari és 130 tonna étkezési paradicsom, 570 tonna zöldpaprika, 370 tonna salátauborka, 520 tonna konzervpaprika, 500 tonna fűszerpaprika, 150 tonna káposzta, 50 tonna őszi karfiol stb. értékesítésére kötöttek szerződéseket. A Kertészeti Szolgáltató Vállalat vezetője reméli, hogy a zöldségfelvásárlási és értékesítési feladatokat zökkenőmentesen és maradéktalanul teljesítik. A már említett problémák következtében a korábbi 40 millió korona bevétellel szemben mindössze 22 millió koronával számolnak. A Kertészeti Szolgáltató Vállalat vezetősége az SZGYKSZ alapszervezeteinek vezetőségével együttműködve nem feledkezik meg a kertbarátok kellékeinek, a műtrágya, a vegyszerek stb., beszerzéséről sem. Az idén egy új segédeszközre hívják fel a kertbarátok figyelmét. Hogy miről is van szó? A Brnói LACHEMA nemzeti vállalat gyártja az „AGROTEST I.“ jelzésű terméket. Ennek segítségével a kertbarát — egyszerű kísérletek eredményeként — megállapíthatja a talaj kémhatását, nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát. Meggyőződésem, hogy a mindössze 100 koronáért megvásárolható terméket az idén sok kertbarát beszerzi, mert a 3—4 évre is elegendő szerek összege kamatostól megtérül. (Lapunk egyik számában még visszatérünk az „AGROTEST I.“ bemutatására — a szerk. megjegyzése!) Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a marcelházai székhellyel működő Kertészeti Szolgáltató Vállalat még annak ellenére is teljesíti küldetését, hogy a ZELENINA vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei (tavaly 3200 tonna zöldségfélét vásároltak fel tőlük!) június végéig egy kiló zöldségfélét sem vásároltak fel! BARA LÁSZLÓ 1
