Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-15 / 28. szám
Ellenállóképesség és fogékonyság Az ellenállóképésség kétféle lehet: nem fajlagos (specifikus) és fajlagos. Nem fajlagos ellenállóképességnek nevezzük a szervezetnek azt a képességét, amelynek segítségével — bizbonyos határok között — egyes kórokozók támadása ellen védekezni tud. A nem fajlagos ellenállóképesség lehet öröklött tulajdonság, de a felnevelési és tartási körülmények hatására is kialakulhat. Ebből arra következtethetünk, hogy ez a tulajdonság állategyedenként nagyon különböző, s az egyes betegségek viszonylatában is eltérően jelentkezik. Ezzel magyarázható, hogv egy állomány fertőződése után az egyedek különböző mértékben betegednek meg: egy részük meggyógyul, s csak egyesek hullanak e). Vannak azonban olyan állatok is, amelyek a fertőződés ellenére sem betegszenek meg észrevehetően, hanem azt tünetmentesen átvészelik. A különböző mértékű ellenállóképességet azonban nemcsak a fertőző betegségekkel kapcsolatban észleljük, hanem például a különböző méreghatásokra is eltérően reagálnak az állati szervezetek. Köztudott, hogy a felvett méregnnyagok közömbösítése a májban történik. A máj ilyen képessége állategyedenként ugyancsak különböző. Ezzel magyarázható, hogy például a mérgező anyagot tartalmazó takarmány hosszabb időn át tartó fogyasztása után csak néhány állat betegszik meg, illetve hull el röviúebb-hosszabb idő után, eilenben mások legfeljebb kisebb-nagyobb mértékben viszszamaradnak a fejlődésben. A fajlagos (specifikus) ellenállóképesség egy-egy betegség, illetve annak kórokozója ellen alakul ki. Ez az ellenállóképesség is lehet öröklött tulajdonság, de általában a betegségek megszűnése után, illetve a védőoltások hatására alakul ki. Ha valamilyen fertőző betegséget vészel át az állat, a gyógyulás után egy bizonyos ideig nagy mennyiségben vannak jelen a vérben a megszűnt betegség elleni védőanyagok (egyébként ezt a jelenséget használják fel a védőszérumok előállításánál). E védőanyagok később fokozatosan eltűnnek, a szervezet sejtjei azonban mintegy „megtanulják“ a védekezést, s egy ájabb fertőződés esetén az eilenanyag-termelés olyan gyors, hogy a kórokozó már nem tud betegséget kiváltani. Ha az állat fertőződik, a kórokozó megtámadja a szervezet sejtjeit, igyekszik azokba bejutni, s ott elszaporodni. A szervezet a kórokozó támadása ellen védekezik. Ha a szervezet nem fajlagos ellenállóképessége nem elegendő a támadás kivédésére és az állategyednek — a kérdéses kórokozóval szemben — nincs fajlagos ellenállóképessége, akkor a kórakozó elszaporodik. A későbbiek során, ha a szervezet a kórokozó támadását mégis kivédi, az állal meggyógyul. Ellenkező esetben bekövetkezik az elhullás. Van azonban egy harmadik eset is. amikor egyensúlyi helyzet alakul ki: a szervezet ugyan kivédi a kórokozó támadását, de azt elpusztítani nem tudja. Ebben az esetben jön létre az úgynevezett fertőzéses immunitás. A betegség terjedése szempontjából az ilyen állatotk a legveszélyesebbek, mert ugyan egészségesnek látszanak, a betegséget mégis terjesztik. Az ilyen egyedek száma azonban egyegy állományon belül mindig kevés. Az esetek többségében a gyógyulás után a fertőzött állatok még rövidebb ideig ürítik a kórokozót, majd ezt követően a kórokozó megsemmisül a szervezetben. Az ilyen „gyógyult“ állatok már nem terjesztik a betegséget. A fajlagos ellenállóképesség mértéke és tartama különböző. A vírusos betegségek kiállása általában hosszú ideig, többnyire az élet végéig tartó immunitás kialakulásával jár; a baktériumos betegségek átvészelése után csak rövidebb ideig tartó védettség alakul ki. A vakcinás oltások eredményeként is megelőző immunitást lehet elérni az oltott szervezetben. Az élőcsírás oltóanyagokban levő „gyengített kórokozók“ a szervezetbe jutáskor ugyan elszaporodnak, de komolyabb megbetegedést nem okoznak, viszont tartósan fokozzák az elíenállóképességet. Az ellenállóképesség, illetve a fogékonyság a tartási és takarmányozási körülményeknek is függvénye, jó ellenállóképesség csak teljesen egészséges és anyagforgalmi zavarokkal nem küzdő szervezetben alakulhat ki. A jó! tartott állományokban a fellépett betegségek állatában kisebb veszteséget okoznak, s immunizálásuktól is jelentősebb eredmény várható. Gyakran használt kifejezés az úgynevezett hajlamos (diszpozíciós), az elleiiállóképességtől függő betegség. Ezt a megjelölést olyan betegségekkel kapcsolatban használják, amelyek látszólag hehurcolás nélkül különböző, a szervezet ellenállóképességét gyengítő tényezők (például időjárási változás, vedlés, takarmányváitoztatás stb.) hatására lépnek fel. Bebizonyított tény azonban, hogy a fertőzéstől mentes állományokban még a legsúlyosabb elíenállóképességet gyengítő körülmény Itatására sem léphet fel diszpozíciós betegség. Eszerint nyilvánvaló, hogy a hajlamos betegségek hordozóit is behurcolták valamikor az állományba, de a fertőzöttség lappangó maradt, mert az állatokban a fertőzöttség és a védettség egyensúlyi helyzete alakult ki. Ha ez az egyensúlyi helyzet diszpozíciós okok miatt felborul, akkor az ilyen bacilusgazdák ismét üríteni kezdik a kórokozót, sőt az állatok el is pusztulhatnak a már korábban kiállt betegségben. Forrásanyag alapján: -blra-Kacsák a tóparton. Ugye nem egy kisállattenyésztő megirigyelhetné az ilyen kacsatenyésztési módot, lehetőséget? Foto: —kalila — Л növények fejlődésében és növekedésében nagy szerepet játszik a víz. Legtöbb vízre a kiskertekben a zöldségféléknek van szükségük. Az öntözések időpontja és gyakorisága a termesztett növénytől és az időjárástól függ. Júliusban célszerű minden zöldségfélét megöntözni. A naponkénti öntözés azonban nem gazdaságos. Ha locsolgatjuk a zöldségágyásokat, azzal növényeinken nem sokat segítünk. Ritkábban, de mindig bőséges vízzel öntözzünk! Száraz, napos időben a homokos talajon 10, kötöttebb területen pedig 20 naponként juttassuk ki az életet adő öntözővizet. Jó tudni azt is, hogy minden zöldségféle fejlődésében van egy-két kritikusan vízigényes időszak. A káposztafélék a fejesedéskor, a gyökérzöldségek pedig a tápláléktároló részek fejlődésekor igénylik a legtöbb vizet. A borsót a sziromlevelek hullásakor érdemes megöntözni, mert ezzel a hüvelyében több lesz a borsóGyakran okoz gondot a kiskerttulajdonosoknak, hogy mennyi vizet öntözzenek egyegy alkalommal a növényekre. Általában egymilliméteres vízborítás egy centiméter mélyséA zöldségfélék öntözése szem. A későbbi öntözéssel a borsószemek nagyságát befolyásolhatjuk kedvezően. A bokorbab viszont virágzáskor Igényli a legtöbb vizet, a futóbab pedig egész évben rendszeresen. A korai burgonya a bőséges vízellátást jó terméssel hálálja meg. A késői burgonyafajtákat a gumóképződés kezdetekor, vagyis virágzáskor érdemes bő vízzel meglocsolni. gig áztatja át a középkötött talajt. Homokon mélyebben, agyagos talaj esetében ennél sekélyebben. Egy milliméter magasságú vízborításhoz négyzetméterenként egy liter víz kell. A 20—30 milliméteres öntözés esetén tehát négyzetméterenként 20—30 liter (két-három vödörnyi) vizet kell kijuttatni. A vízadag természetesen növényenként változó. A káposztaféléket 30—40, a karalábét 20— 30, a petrezselymet és a sárgarépát 15—25 mra-es vízadaggal célszerű megöntözni esetenként. A paradicsomra és a paprikára 30—40 liter vizet locsoljunk ki négyzetméterenként. Ugyanenynyivel kell megöntözni a borsót és a babot is. Az uborkát 25— 30, a vöröshagymát pedig 10— 20 liter vízzel öntözzük meg négyzetméterenként. Az öntözésre legjobb, ha a késő délutáni időszakot választjuk. Az öntözés többletmunkát igényel. Kérdés: megéri-e? Mindenképpen, mert az öntözéssel lényegesen növelhető a hozam, s jelentősen javul a termés minősége is. Szalay J. Ha a szamócát nem fóliás talajtakarással termesztjük, sakkal nagyobb gondot kell fordítani a talaj tisztántartására. Foto: (blm) Szamóca -fóliás talajtakarással Ritka az a kert, ahonnan a szamóca hiányzik. Még akkor is érdemes telepíteni belőle, ha kertünk csupán néhány négyzetméter. A nyári, elsősorban a júliusi telepítés mellett szól, hogy korai ültetéssel már az első évben is teljes terméssel számolhatunk. A növénynek van ideje a nagyobb hidegek beállta előtt jól megerősödni. Ha a korai telepítésen túl még fekete fóliával is takarjuk a talajt, akkor a jövő évi termés 7—8 nappal korábban is szedhető. Ennél is fontosabb azonban az, hogy a szamóca nem szennyeződik és a kapálástól is megkímélhetjük magunkat. (A fekete fólia nem engedi át a fényt, így az ágyás nem gyomosodik.) Nem elhanyagolható a fólia nedvességmegőrző szerepe sem. A talajtakaró előkészítése abbéi áll, hogy jó arasznyi kereszt alakó bevágásukat vagy pedig 15—16 cm átmérőjű köröket, illetve hasonló méretű négyszögöket vágunk ki a fólián, a sor- és tőtávolságnak megfelelően (40X40 vagy 50 X 40 cm-re) a palánták beültetéséhez. TALAJEUÖKÉSZÍTÉS A területet úgy készítjük elő, hogy egy hét maradjon a talaj ülepedésére. Az elővetemény lekerülése után a talajt gondosan gyomtalanítsuk, majd sekélyen saraboljuk meg. Négyzetméterenként 3—4 kg érett komposztföldet vagy ugyancsak jól öszszeérett istóllótrágyót, 4—5 Dg szuperfoszfátot és 3—4 Dg kénsavas kálit szórjunk ki és terítsük szét egyenletesen a leendő ágyás helyén. Ezután forgassuk be a talajba (egy ásónyomnál nem mélyebbre) a trágyát. A rögök gondos elmunkálása után a területet alaposan öntözzük be. Lehetőleg 2—3 nap alatt juttassunk ki 25—30 liter vizet négyzetméterenként. (Ha nem egyszerre öntözzük, elkerülhetjük a sározódást.) Az ültetés előtt a kész ágyásokra ráterítjük az előkészített fóliát. CSAK JÖ MINŐSÉGŰ SZAPORÍTÓ ANYAGGAL TELEPÍTSÜNK Az egészséges palánta gyökérzete sárgásbarna, a frigópalánta szívlevelei még nem hajtottak ki. Természetesen telepíthetünk saját palántával is, ha jól meggyökeresedett indáról származik: a palánta legalább 3 leveles legyen. Házikertben a nagy gyümölcsű (Hummi Grande, Senga Gigánál fajtákat részesítsük előnyben. AZ ÜLTETÉS MÉLYSÉGE A szívlevelek és a szívlevélkezdemények semmi esetre sem kerülhetnek a föld alá, mert a palánták úgy megfulladhatnak. Ha viszont felszínesen (magasan) ültetünk, a fiatal növényke könnyen kiszárad. A fóliát az ágyások végén, va larnint az ágyás hosszanti oldalán is néhány lapát földdel szükséges rögzíteni. Ha a telepítés során gondosan járunk el. a szaporítóanyag és a fólia költsége, valamint a befektetett munka többszörösen megtérő). T. E., KERTÉSZET és SZÜLÉSZET Žiharec (Zsigáid) körülbelül kétezer lelket számláié község. Akárcsak a többi falu, ez is egyre csinosodik. A széles utcák mentét zöld pázsit szegélyezi. A házak előtt, a kertekben virágágyások, sok színben pompázó virágok. Talán tenyérnyi kihasználatlan hely sincs. Az itt élő emberek törődnek környezetükkel. A Szlovákiai Gyünölcsészek és Kiskertészek Szövetsége helyi szervezetének tagjai is odaadó munkát végeztek környezetük szépítésében. Ezt a hat vankét éves Takács Alá jós bácsitól a szervezel legrégibb tagjától tudtam meg, akit ebédidő alatt kerestem fel. TakáCS báCSi нам a neu rv*jzepén épült. A ház előtt szőlőlugas és gyümölcsös, nem akármilyen! Olyan ez a kert, mint egy nagy lugas. Almafalugas. Ugyancsak érteni kell a metszést, türelemmel, kitartó munkával kell alakítani a fiatal hajtásokat, hogy azok úgy fejlődjenek, ahogy gazdájuk elképzelte. Végigjártuk a kertet. Takács bácsi nagy szakértelemmel magyarázott: A szakszerűen kialakított szőlőlugas egyrészt beárnyékolja az udvart másrészt gazdag terméssel jutalmazza a termelői. Foto: —blm— A kert három ár. Ezen a kis területen húsz almafa és nyolcvan tő szőlő van. Az almafajták közül a Golden Delícioust és a Jonathan!, a szőlőfajtákból pedig a Müller-Thurgaut termesztem. Az almafák hatévesek, és jól teremnek. A jó termés titka a szakszerű metszés és a permetezés. Takács bácsi a szőlőt hat-nyolc szemre metszi vissza. A fölösleges hajtásokat minden évben eltávolítja, a fiatal hajtásokból új vesszőket nevel. A szőlőveszszőket a támvezeték felső dróthuzalán áthajlítja, s a vesszők végét a drőhuzalokhoz (köti. Így biztosítja a hajtások helyes elhelyezkedését ,'kedvező növekedését. Kordonos művelést ab kalmaz a gyümölcsfáknál is, mivel ez a nevelési módszer egyszerű és a gyümölcsfák bő termést nyújtanak. Tavasszal a fák ágainak kétharmadát lemetszi. A megmaradt hajtásokat dróthuzalra feszíti, hogy szabályosan nőjenek. A megmaradt hajtások erősek, egészségesek, nem terebélyesek. A permetezést is rendszeresen végzi. Tíznaponként permetez, így védi a szőlőt és a gyümölcsfákat a betegségek, a kártevők stb. ellen. A szőlő permetezéséhez a múltban Kuprikolt használt. A szürkerothadás ellen azonban eddig nem védekezett. Az idén sikerült Fundazoit szereznie. Feltételezi, hogy a szőlő ellenállóbb lesz a betegséggel szemben is. Az almafákra nagyon jó hatással van á kombinált - permetlé. Tíz liter vízhez hét deka kombinált vegyszert kever, és szintén tíz naponként permetezi be az alacsony növésű fákat. Ez igen jól védi a fákat a liszt harmat és a gombabetegségek ellen. Takács bácsi ezekívül paprikatermesztéssel is foglalkozik. Fólia alatt kizárólag PCR paprikát nevel. A \ többettermést a helyi szervezet vezetőségének segítségével értékesíti. —nt —
