Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-23 / 51. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. йесетбет И, A kultúrára fordított pénzről ILITlift Л minap Anna Švecovát, az SZFSZ Košicei Járási Bizottságának titkárnőjét arra kértem, mondja el, mi jut az „alapokból“ a kultúrára, s hogyan gazdálkodnak a mezőgazdasági üzemek a művelődési alap pénzeszközeivel? — A művelődési-szociális alapban felhalmozott összegek nagysága és sorsa a lehető legváltozatosabb képet mutatja járásunk mezőgazdasági üzemeiben. Hogy az egyes üzemek mennyi pénzt költenek kulturális célokra, azt gazdasági erejük és belátásuk szabja meg. ■— Mondana néhány konkrét példát? >— Miilyen példára gondol? • Ha elmondaná, hogy a mezőgazdasági üzemek miként merítették ki az alapot és hogy mire költötték a pénzt. — Azzal kezdem, hogy járási méretben a művelődés-szociális alap 6,6 millió koronát képez, amelyből a mezőgazdasági üzemek az idei év kilenc hónapjában négymillió koronát merítettek. Az alap nagyobb részét például különféle szakmai-politikai oktatás céljára, a dolgozók üdültetésére, gyógykezelésre, kirándulásokra, az üzemi étkeztetésekre, a sporttevékenység támogatására, építkezési hozzájárulásra, szociális segélyekre és egyéb szociális-művelődési tevékenységre fordították. Az Szemek persze olyan rendezvényekre is költenek, amelyekkel az üzem és a dolgozó közötti közvetlenebb kapcsolat kialakítását segítik elő, például a nőnap, családi ünnepek. Nem kevés a rendelkezésre álló összeg? — Közel tizenkétezer mezőgazdasági dolgozóhoz képest ez a 6,6 millió korona nagyon kevésnek tűnhet. Mégis az a látszat, hogy ez is sok. A szövetkezeti klubok költségeinek fedezésére tervezett összeget egyszerűen nem tudják elkölteni, mert nincs annyi rendezvény, kulturális megmozdulás a falvakban. Nincs eléggé pezsgő társadalmi élet. Igaz, szemlélet kérdése, hogy mit nevezünk kulturális életnek. — Említette, hogy az iskolapadba is beülnek az efsz-tagok. — Igen. Általában szívesen tanulnak az emberek, a szakmai tanfolyamokon keresztül a mérnöki címet megadó főiskolai képzésig mindenhová akadnak jelentkezők. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy az idén 439 mezőgazdasági dolgozó szerzett képesítést. Vagyis a mezőgazdasági üzemek a dolgozónak szakmaipolitikai nevelésére közel egymillió koronát költöttek. Az év kilenc hónapjában a hazai és külföldi üdülésen, valamint gyógyfürdői kezelésben összesen 431 dolgozó vett részt. A sporttevékenységet és az üzemi étkeztetést 300 ezer koronával támogatták. Ügy vélem, a művelődési-szociális alappal legjobban a sadyi szövetkezetben gazdálkodnak. A sadyi szövetkezetben Ján Koscelník elvtárstól, az üzemi pártszervezet elnökétől érdeklődtem, hogyan gazdálkodnak a szociális-művelődési alappal. — Szövetkezetünk nyolcszáz dolgozójának ötven százaléka nő. Szociális-művelődési célokra kétszázötvenhatezer koronát irányoztunk elő, amit időarányosan kimerítettünk. — Mire merítették a pénzt? — Szövetkezetünknek, óvodája van, melynek üzemeltetésére évente tizenhétezer koronát költünk. Az üzemi étkeztetéshez húszezer koronával járulunk hozzá. Hazai és külföldi kirándulásokra ötvenegyezer koronát merítettünk ki. A különböző kulturális akciókra hetvenezer koronát terveztünk és a valóságban ezt az összeget tízezer koronával túlmeritettük. A dolgozók egészségvédelmére tizennyolcezer koronát költöttünk. Gyógyfürdői beutalóra 37 ezer koronát fizettünk. Sporttevékenységre 12 ezer koronát adtunk. Elsősorban a szakmai képzést és tanulást támogatjuk, de olyan szabadidő-programok szervezésére is törekszünk, amelyek a jó munkahelyi légkör kialakítását segítik. Például öt közös kirándulást szerveztünk, amelyen 280 szövetkezeti dolgozó vett részt. A művelődési alapból tévét, rádiót vásároltunk, újságokat rendeltünk, ebből fedezzük az ünnepségek költségeit. Igyekszünk a kevéssel is okosan gazdálkodni. A sadyi szövetkezet az első lépést megtette: az idén már népművelőt alkalmaz, aki elkészítette a jövő évi kulturális tevékenység munkatervét. Gazdag a program. Tánccsoportot is szerveznek, a fenntartását a szövetkezet fedezi. Illés Bertalan Átél beálltával a befagyott, hóval borított földek és mezők elnéptelenedtek... De azért a mezőgazdasági üzemekben ebben az időszakban sincs pihenés. Az istállókban, a gazdasági udvarokon, az építkezéseken és a műhelyekben akad munka bőven. Legfőképpen a javítóműhelyekben a gépek karbantartását és javítását sürgeti az idő, hogy tavaszra üzemképesek legyenek. Habár a munka nép. állt Je, mégis megszűnt az az erőfeszítő r hajsza, az a versenyfutás az idő- ( vei, amelyet a termények betakarítása, valamint az új termés megalapozása tett szükségessé. Maradt egy rövid, lélegzetvételnyi idő olyan teendők elvégzésére is, amelyekre a tavaszi, nyári és az őszi munka fergetegében aligha gondolhatott volna valaki. Például a hulladék fém begyűjtésére. A mezőgazdasági üzemekben évente aránylag nagy mennyiségű fémhulladék gyűlik össze. Elhasznált és kiselejtezett gépek, eszközök, alkatrészek, vagy a javítóműhelyekből kikerült fémhulladék. Ezek gyakran a gazdasági udvarokon, sőt kint a földeken is szanaszét hevernek. Tehát azokban a gazdaságokban, ahol a rozsdásodó hulladékról netán megfeledkeztek, vagy a begyűjtésükre nem jutott Idő, most erre kedvező alkalom kínálkozik. Hogy ez miért fontos? Az első látszatra hasznavehetetlennek tűnő, rozsdás fémhulladék az ipar számára igen fontos nyersanyag. Hazánk ércekben ugyanis nem bővelkedik. A szükségletet többnyire behozatalból fedezzük, ami természetesen költséges. Azonban jelentős tartalékok rejlenek a fémhulladék hasznosításában. A Felbecsülhetetlen tartalék kohókban és az öntödékben ezekből újra értékes acél, vas, illetve színesfém készíthető. Ebben igen fontos szerepet tölt be ‘a fémhulladék-feldolgozó ipar, — vagyis a Kovošrot nemzeti vállalat üzemei. Ezek gyűjtik, osztályozzák és — a kohók részére alkalmas formában — dolgozzák fel az összes hulladékfémet. A hulladékfém hasznosításának felbecsülhetetlen népgazdasági jelentősége van. Ennek tudatosítása céljából nem árt felhozni néhánv adatot. Évente mintegy 15 millió tonna acélt gyártunk, ebből több mint hatmillió tonna — tehát az össztermelés negyven százaléka — hulladékfémből készül. Nem beszélve arról, hogy a hulladékfém feldolgozása jelentős nyersanyag- és energia-megtakarítást is eredményez. Valamennyiünkön múlik, hogy mennyi nyersanyag-készletünk lesz. Ez pedig nem lényegtelen kérdés. Hiszen minél több acél és vas áll rendelkezésünkre, annál több új, korszerű ftépet és berendezést gyárthatunk a népgazdaság valamennyi ágazata, nem utolsó sorban az egyre iparosodó mezőgazdaság részére is. Ezért egy kiló hulladékfémet se hagyjunk kárba veszni! Ez legyen a jelszó erre az időszakra. Hiszen ez is egy igen jelentős formája a takarékos nyersanyag- és energiagazdálkodásnak. A hulladékfém gyűjtésében sokat segíthetnek a nemzeti bizottságok és egyéb társadalmi szervezetek is, a lakosság körében kifejtett agitációs munkájukkal? Az üzemekben pedig a szocialista versennyel és kötelezettségvállalással kellene e fontos nyersanyag megmentését és összegyűjtését szorgalmazni. -klam-A BERUHÁZÁS TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉHEZ jó együttműködés szükséges A növénytermesztés és az állattenyésztés egyre igényesebb termelési és felvásárlási tervfeladatai megkövetelik a beruházások szüntelen fejlesztését és bővítését. A lévai (Levice) járás mezőgazdasági üzeméiben nagy súlyt helyeznek az építkezések folyamatosságára. Annál is inkább, mivel az eredetileg jóváhagyott építkezéseken kívül aránylag rövid időn belül újabb huszonhárom kisebb-nagyobb építkezést kellett megkezdeniük ötvenhatmillió korona ráfordítással, s ezeket az idén be is kell fejezni. Az eredeti beruházásokon, építkezéseken kívül a járás mezőgazdasági üzemeinek döntése alapján a már meglevő, de elavult sertéshizlaldák nagy részét is felújítják, korszerűsítik. így az idén a szövetkezetek összesen százhuszonhatmillió koronát fordítanak építkezésre. Érdekességként megemlíthető, hogy tavaly ez az összeg mindössze ötvennyolcmillió koronát tett ki. A kerületi ütemterv a lévai járás részére a harmadik negyedév végéig az építkezések terén az évi költségvetési összeg hetvenhárom százalékának a kimerítését irányozta elő. Számos nehézség ellenére az efsz-ek és állami gazdaságok e célkitűzéssel sikeresen megbirkóztak. Akadnak persze hiányosságok is. Példa erre a lévai Közös Állattenyésztési-Mezőgazdasági Vállalat Veľký Dúrbán (Győrödön) folyó építkezése. Az itt épülő sertéshizlalda kivitelezője a lévai Agrostav. Sajnos, a munkaerőhiány és a szükséges építőanyag szállításának késése miatt — nem az Agrostav hibájából — lemaradás észlelt hető. A beruházásos építkezéseknél nyolcvannyolcmillió koronát a mezőgazdasági üzemek önsegélyes alapon fordítanak az építkezésekre, harmincegymillió koronát pedig az Agrostav és a Kalná nad Hronom-i (Garamkálna) Hydromeliorácia cég vállalt magára. Nagyra kell értékelni az Agrostav segítségét, de a Hydromeliorácia is elismerést érdemel. Az utóbbi vállalat egy százkilencezer férőhelyes csibefarm fő szállítója, s szocialista kötelezettségvállalást tett a beruházási létesítmények idő előtti átadására. A szóban forgó vállalat végzi a bátovcei szövetkezet részére egy kétezernegyvenhat férőhelyes borjúfarm építését is. Ugyancsak pozitív hangnemben kell szólni a csehországi Ágra—Pfelouő nemzeti vállalat készségéről is. Sajnos mindez nem mondható el a Zlaté Klasy-i Agroprogresról és a Nové Zámky-1 (Érsekújvár) Gép- és Traktorállomásról, melyek egyes kötelezettségeik elmulasztásával késleltetik a sertésfarmok építésének a menetét. Előzetes számítások szerint a szövetkezetek az építkezési beruházások terén teljesítik ez évi feladataikat. Ami az állami gazdaságokat illeti, ott az építkezések sajnos nem haladnak megfelelő ütemben. A Šahyl (Ipolyság) Állami Gazdaság csak 69,5, a zsellzl (Želiezovce) pedig mindössze 41,7 százalékra teljesíti évi beruházási tervfeladatalt. ÁBEL GÁBOR Mellen Géza, a TVSZ JB titkára a parancsok jelentését fogadja. Tűzoltóverseny A Szlovák Tűzrendész Szövetség komárnói (Komáromi járási bizottsága 1978 november első felében, a Vág holtágánál rendezte meg a „LÄNG ’78-79“ sport- és honvédelmi versenyét „Partizán géppisztoly“ elnevezéssel, a 8—12 és a 13—15 éves korosztályú úttörők részére. Mindkét korosztályban 20—20 versenyző raj indult a járás általános iskoláiból. Az időjárás ugyan nem kedvezett a versenyzőknek, mert csípős, hideg szél fújt és ehhez hozzájárult még a rossz szervezés, Így az egyes versenyző rajok több mint két óra hosszat várakoztak a verseny kezdetéig. Amikor Mellen Géza járási titkár jelt adott a verseny megkezdésére, a gyermekek többsége már reszketett a hidegtől. Ilyen körülmények között A leányok elméleti kérdésekből vizsgáznak. igazán senki sem várt csodát a gyermekektől, akiknek hét versenyszámban kellett bizonyítani tudásukat, rátermettségüket. Az úttörök nagy akarással küzdöttek és az említett nehéz feltételek ellenére a rajok többsége szép eredményt ért el a sportlövészetben, futásban, az útjelző táblák Ismeretében és a többi versenyszámban is. Már délutánba hajlott az idő, amikor a verseny kiértékelésére került sor. A végső helyezés így alakult: A 8—12 évesek korosztályában: 1. AKI Komárno, ul. Práoe — fiúk; 2. AKI Ciőov (Csicső) — fiúk; AKI Vojníce (Bátorkeszi) — fiúk; 3. AKI Chotín (Hetény) — fiúk. A 13—15 évesek korosztályában: 1. AKI Dolný Peter (Alsópéter) — fiúk; 2. AKI Hurbanovo (Ögyalla) — fiúk; 3. AKI Ciíov (Csicsó) — fiúk. Az ilyen és ehhez hasonló versenyekkel kapcsolatban csupán annyit: jó lenne, ha a TVSZ JB elnöksége a jövőben körültekintőbben és megfontoltabban állapítaná meg a versenyek időpontját, hogy a sok gyermeknek ne kelljen dideregnie a csontig hatoló hidegben, amely még a felnőtteket is próbára tette. Andriskin József Rosszul hordanak a légpuskák. (Andriskin felv.) Személyenként százkét társadalmi óra A Koáice-vidéki járás Trstené pri Hornáde községben a választási időszak eddigi két éve alatt szép eredményeket érnek el a lakosság kezdeményezésének kibontakoztatása terén. Tavaly tizennyolc közösségi és 261 egyéni kötelezettség teljesítésével 2 millió 26 ezer korona értéket teremtettek, amelyhez 52 ezer 453 társadalmi óra ledolgozásával járultak hozzá. Még átülöbb a siker ez évben, amikor huszonhárom közösségi és 264 egyéni felajánlás teljesítése folytán a község minden polgára 102 társadalmi órát dolgozott le a község fejlesztésének munkáiban. Eddig a járásban ennyi társadalmi óra ledolgozására még nem volt példa, hiszen ez csaknem tizenhárom munkanapot jelent, amit azonban a szabad szombatokon és vasárnapokon dolgoztak le. E munkálatok túlnyomó részét az új iskola építésére fordították, hogy ezt a létesítményt az iskolai év elején — 4,2 millió korona értékben — két hónappal a határidő előtt példás minőségben fejezhessék be és adhassák át a rendeltetésének. Nagy megelégedéssel könyveljük el a hnb és efsz közötti jó kapcsolatokat. Az efsz nagy segítséget nyújt különösen a választási programban foglalt feladatok teljesítésénél. ,lván Sándor i
