Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-16 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. december 18. 12 A jobb eredmények érdekében A mezőgazdasági dolgozók igyeke­zete ezekben a napokban éri e) tető­pontját a termények betakarításában s a jövő évi gazdag termés megala­pozásában. A nyitrai járás földműve­sei merész feladatokat tűztek maguk elé. A nyerstermelés értékét 6,7 száza­lékkal akarják növelni. Az előző évi hozamokkal szemben a növényter­mesztésben 12,2 százalékos növeke­déssel számolnak. Optimális feltétele­ket alakítottak ki ehhez a komplex agrotechnika, a tápanyagellátás és a növényvédelem terén. A gabona ter­mése járási méretben huszonnyolcezer tonnával lett több a tervezettnél. Ez jól bizonyítja, hogy a feladat teljesít­hető. Galmnából ötvenkét mázsás hek­tárhozamot értünk el s ezzel kerületi méretben a harmadik helyre kerül­tünk. Míg például 1977-ben csak egy szö­vetkezetben érték el az ötven mázsás hozamot, ebben az évben már tizenöt­ben dicsekedhetnek ilyen eredmény­­nyelt A hosszan tartó szárazság a já­rásban az év közepétől kedvezőtlenül befolyásolta az ipari növények, a teri­­més takarmányok, a zöldség és gyü­mölcs fejlődését. Ennek következtében a termés átlagosan csak 1,5 százalék­kal lesz több a tavalyi valóságnál. Növénytermesztésünk feladatai mel­lett döntőnek tekintjük az állati ter­mékek szerződéses eladásának teljesí­tését. A járás húseladási tervét kilenc hónap alatt 107,4, tojásértékesítési fel­adatát pedig 119,7 százalékra teljesí­tette. A terimés takarmányok kis ho­zama hátrányosan befolyásolta a tej­termelési feladat rugalmas teljesítését. így a tervet csak kilencvennyolc szá­zalékra teljesíthettük. Ebben az évben hétszázkiiencven tonnával több húst adtunk az állami alapokba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vágóbaromfiból ötven­öt tonnával, tojásból hárommillió hét­­százhetvennyolcezerrel, tejből egymil­lió nyolcszázezer literrel túlteljesítet­tük eladási tervünket. A feladatok si­keres teljesítésében a cabaji és a nyitraivánkai, valamint a mojmírovcei és a sládeökovcei szövetkezetek vezet­nek. A húseladás terén lemaradás ta­pasztalható a Nové Sady-i és a tn­­polčiankyj szövetkezetekben. A tej­termelésben a leggyöngébb az alek­­áincei Gj Elet és a nevericei szövetke­zet. Ezeknél lényeges lemaradás ta­pasztalható. Örvendetes jelenség, hogy az elmúlt s az azt megelőző évekkel összeha­sonlítva javult a gazdasági állatok lét­számának növelése. Ez kedvezően be­folyásolja a hús- és a tejtermelés fel­lendülését. A szarvasmarha-állomány kétezerrel népesebb, tehénből pedig kétszázharmincegy darabbal van több, mint tavaly volt. Tehenenként a tej­hasznosság ötvenhat literrel, a borjú­elválasztás 3,5 darabbal javult, az el­hullás viszont egy százalékkal csök­kent. ' Az állattenyésztés kedvező irányza­ta, a jó politikai-szervező munka, a dolgozók kezdeményező készségének kibontakoztatása megteremti az elő­feltételeket ahhoz, hogy a hatodik öt­éves tervfeladatokat sikeresen teljesít­sük. jozaf Lukit mérnök Tanácskoztak a baromfitenyésztők A CSKP XV. kongresszusa és a Központi Bizottság 11. plénumának hatá­rozata alapján az élelmiszertermelésben az önellátásra kell törekedni és javítani kell a termékek minőségét, valamint növelni a mennyiséget. Ez adta az ösztönzést egy országos aktíva megszervezésére a dél-morvaországi Baromfitenyésztő Vállalat modficei üzemében. Az aktívát a nemzetközi tudományos baromfitenyésztő társaság csehszlo­vákiai alosztálya rendezte, együttműködve az illetékes kutatóintézetekkel és a mezőgazdasági főiskolák tanszékeivel. A régi berendezések ma már főleg a nemesítés és a szaporítás korsze­rűbbé tételére nem felelnek meg. A kapacitás és a technológiai színvonal sem megfelelő. Vannak korszerű üzemeinik, amelyek már a kor követelmé­nyeinek megfelelnek, de lényegében a munka felaprózott. A kis kapacitású apró tenyészetekben ugyanis a kisüzemi módszerek uralkodnak. Az utóbbi tizenöt évben a tojástermelésben sikerült a nagyüzemi farmok­ra áttérni, összpontosítani a tojókat üzemközi vállalatokba. Sikerült eltávo­lítani a termelés ídényjellegét s ma ez az ágazat megfelel a szakosított és összpontosított nagyüzemi termelés követelményeinek. Ezzel azonban még csak a kezdet kezdetén vagyunk. A termelésben hellyel-közzel még mindig előfordul az idény szerűség. Egyenetlen a vágóbaromfi szállítása, amely gá­tolja a korszerű gépsorok ésszerű és gazdaságos kihasználását, de más problémákat is felszínre hoz. A ketreces hizlalás még mindig csak a kísér­letezésnél tart. Megoldatlan a haladó technológia problémája: a nagy beruházási költség, a gondatlanságból eredő rakodási sérülések a végtermék minőségének csők­­kenését okozzák További probléma az objektumok és a tápok jobb kihasználása, az egész­ségi állapot javítása, a szakszerű kezelés és a költségek csökkentése stb. Ezeknek a tényeknek az ismerete adott okot az aktíva egybehívására. Jelen voltak a tanácskozáson a haladó technológia megvalósítói, az irá­nyító szervezetek, a mezőgazdasági igazgatóságok, a minisztérium, a kutató intézetek, a nemesítők és állatorvosok, valamint a baromfifeldolgozó- és a takarmánygyártó ipar képviselői. A programban szándékosan nem hangzottak el szakmai természetű elő­adások, mert ezekkel a kérdésekkel minden résztvevő tisztában volt. Az aktíva sikert hozott. Ez a résztvevők érdeme, akik értékes felszólalásaikkal jelentős mértékben befolyásolták a tanácskozás színvonalát. D. Maiura mérnök A Veiké Üfany-i Béke Efsz patisszon termesztésével is foglalkozik. Ezt a tökfajtát a galántai járásban csak itt termelik. Sebők La­jos elmondta, hogy ebben az évben egy hektáron termelték ezt a tökfajtát és a termést a sládkovi­­üovói bn többféle savanyított zöldségbe adagol­ták. Egy hektárról a szövetkezetben négyszáz mázsa termést gyűjtöttek be. A képen Sebők Lajos unokája látható egy jól fejlett patisszonnal. Krajcsovics Ferdinánd A Dunajská Streda-l járás me­­zőgazdaságl üzemeiben nagy gondot fordítanak a CSKP KB 11. plenáris ülése határozatainak tel­jesítésére. Erről győződtünk meg az Ekecs-Apácaszakállas-i egyesült szövetkezetben tett látogatásunk alkalmával is. A szövetkezet az utóbbi években jelentős sikereket ért el a belterjes termelési mód­szerek meghonosításában, ami a termelés fellendülésében kedvezően tükröződött vissza. Ez lehetővé tet­te a tagság életszínvonalának to­vábbi javulását. A gazdaság vezetősége a párt­­alapszervezettel karöltve minden Igyekezetét a 11. plénumon elfo­gadott határozatok lebontására, gyakorlati átültetésére fordítja. A CSKP KB 11. plénumán elfoga­dott határozatok valóra váltásáról és mezőgazdasági termelésünk idő­szerű kérdéseiről elbeszélgettünk Öllé Imre elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Huszár Géza elvtárssal, a szövetkezet üzemi pártszerveze­tének elnökével és Cserge Károly mérnökkel, a szövetkezet alelnöké­­vel. Öllé Imre elvtárs legfontosabb feladatnak a termelés további nö­velését, a tervfeladatok maradék­talan teljesítését, s vele párhuza­mosan a szövetkezet dolgozói élet- és munkakörülményeinek javítását tekinti. A CSKP KB 11. plénuma szellemében folytatta tanácskozá­sát az SZLKP járási konferenciája is és felmérte a járás mezőgazda­sági termelésének jelenlegi helyze­tét, rámutatott a fejlődés lehetősé­geire. Kitaposott út, „sablon“ nincs erre, annyi azonban bizonyos, hogy pártunk mezőgazdasági politikája megalapozott, céltudatos és tudo­mányos. Fényes távlatokat biztosító jövő felé irányítja figyelmünket, melynek gyakorlati átültetése mlndannyíunk legfontosabb köte- I lessége. Nagy fontosságot tulajdo­nítanak a rugalmas vezetésnek, a dolgozók elkötelezett, alkotó mun­kája felkarolásának. Ennek megfe­lelően növelték a szövetkezet ve­zető beosztású dolgozóival szemben támasztott követelményeket, politi­kai, szakmai és erkölcsi szempont­ból egyaránt. Az intenzífikációs program kere­tében megvalósították a termelés összpontosítását és szakosítását. A vezető káderek minőségi fejlődése lehetőséget nyújtott arra, hogy 1977-ben rátérhettek az ágazati irányításra. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, helyesen cselekedtek. Ez azonban nagyobb önállósággal jár s egyben nagyobb felelősséget is támaszt a vezetőkkel szemben. Ru­galmasabb lehet az irányítás és következetesebb az ellenőrzés. Valamennyi termelési ágazat ve­zetője felelős az ágazat tervfelada­tainak teljesítéséért, a költségek és a szabályozó intézkedések követke­zetes betartásáért. Ennek kapcsán a politikai-gazdasági vezetés szá­mára áttekinthetőbbé és folyama­tosabbá vált az ellenőrzés. Az idei eredmények minden vonatkozásban pozitívak. Javulást értek el a minő­ség terén, a költségek csökkentésé­ben, szigorúan betartják a bérsza­bályzat rendelkezéseit. Az állóesz­közök többmüszaikos üzemeltetése elősegítette a munkaerő és a gép­park ésszerű kihasználását. Javult a teljesítmény, emelkedett a mun­katermelékenység. Huszár Géza, az üzemi pártbi­zottság elnöke leglényegesebbnek a pártmunka formáinak és módsze­reinek tökéletesítését, a tömegek­kel való kapcsolatok elmélyítését, a hatékonyság és minőség folya­matos biztosítását tartja. Pártszer­vezetük részletesen elemezte a fel­adatokat és a további tennivalókat, hogy a nemes célokat átültessék a gyakorlatba. Nagy fontosságot tu­lajdonítanak a pártcsoportok kül­detésének. Ezek az összekötő ka­pocs szerepét töltik be a kommu­nisták és a pártonkívüliek között. A kommunisták és pártonkívüliek elkötelezett, alkotó munkával já­rulnak hozzá a feladatok teljesíté­séhez. A dolgozók szocialista köte­lezettségvállalási mozgalma a bel­ső tartalékok feltárására, az újító és az ésszerűsítő mozgalom aktív kiaknázására irányul. A szövetke­zet kilenc szocialista brigádja el­sődleges feladatnak a gazdaságos termelést, a költségek csökkenté­sét tekinti. A sertéstenyésztésben a kocáknál dolgozó Dórák József vezette szo­cialista brigád a hasznosság növe­lését, a munkakörnyezet javítását tűzte ki, s kétszázötven órát dolgo­zott le a munkakörnyezet szebbé tétele érdekében, társadalmi mun­kában. Nagy Mária szocialista brigádja a tejtermelésben a tej minőségé­nek javításéra, a higiéniai elvárások következetes betartására tett válla­lást. Sokoldalú támogatásban ré­szesítik az újító és ésszerűsítő mozgalmat. Ebben az évben a sző­lészetben és gyümölcstermesztés­ben végeztek újításokat. Előtérbe helyezték a fiatal, tehetséges ká­derek felkarolását. A szövetkezet­ben kétszázhúsz fiatal dolgozik. Ez nagyon pozitív jelenség. Ez növek­vő feladatokat ró a politikai-gazda­sági vezetésre a céltudatos káder­­politika biztosítása szempontjából. 'Cserge Károly mérnök, a szövet­kezet alelnöke megemlítette, hogy a CSKP KB 11. plénuma szellemé­ben tudományos megalapozottság­gal és bíráló igényességgel komp­lex elemzést végeztek a termelés helyzetéről és a továbbfejlődés mó­dozatairól. A figyelem homlokteré­ben a hatékonyság növelése, az in­­tenzifükációs program teljesítése, a tervfeladatok folyamatos teljesíté­se állott. A földalap ésszerű kihasználá­séval, nagyhozamú vetőmagfajták használatával, tudományosan meg­alapozott tápanyagpótlással jó alapokat teremtettek ahhoz, hogy gabonafélékből elősegítsék az ön­ellátási program teljesítését. Terv­feladataikat ezen a téren túlszár­nyalták, hiszen hatvankét mázsás átlaghozamot értek el. Hasonló jő eredmények várhatók a többi ter­ményből is. Cserge elvtárs tagja a CSKP KB mezőgazdasági bizottságának és gyakran vesz részt tudományos ér­tekezleteken, összejöveteleken. A kifizetődőség egyik fokmérőjé­nek az állati termékek anyagi ter­mészetű költségének csökkentését tartja. A CSKP KB 11. plénuma joggal mutatott rá a fellelhető szintkülönbségekre és fogyatékos­ságokra. így előtérbe kerül az aránylag drága erőtakarmányok használatának a csökkentése. Ez manapság nagyon időszerű, hiszen köztudomású, hogy idén a kukori­ca termése jóval gyengébb, mint az előző években. A szövetkezetben egyedi takarmányozási eljárást dol­goztak ki, s huszonhétről huszon­két dekára csökkentették az egy liter tej termeléséhez szükséges abraktakarmányt. Arról van szó, hogy okszerű tömegtakarmány-ter­­mesztéssel, célszerű begyűjtési módszerrel sikerült elegendő, jó minőségű szálas takarmányt beké­szíteniük. A sok helyen hulladék­ként kezelt szalma és kukoricakó­­ró felhasználásával is gazdagítot­ták a takarmányalapot. Ezt ízesí­téssel a takarmányok kiegészítője­ként használják fel. Vannak a szövetkezetnek eddig kiaknázatlan tartalékai is. A leg­nagyobb tartalék a munkaszerve­zésben van. A szövetkezet párt­­szervezete és vezetősége napiren­den tartja ezeket a kérdéseket. Tu­datában vannak annak, hogy a tu­dományos-műszaki haladás idősza­kában is az ember a termelés döntő tényezője. Ezért nagy gondot for­dítanak az emberekhez való vi­szony és a kapcsolatok szüntelen javítására. Svinger István Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának ez évi novemberi plenáris ülésén Stefan Ma tej čík elvtérs, a kerületi pártbizottság tit­kára értékelte a szarvasmarha-te­nyésztés eddigi eredményeit és kör­vonalazta ezen ágazat távlati felada­tait. Kiemelte, hogy az utóbbi kilenc évben a szarvasmarha-állomány ki­­lencvenhárom, a tehénállomány pedig harminchárom ezerrel gyarapodott, s tehenenként közel háromezerkettó­­százötven liter tejet értünk el. Amíg például a mezőgazdasági üze­mekben a tej literjének termeléséhez az ötödik ötéves tervidőszak végén harmincnégy, addig ebben az évben csak huszonnyolc deka erőtakarmányt használtak fel. Ez jól bizonyítja, hogy a lehetőségek a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére reálisak, hiszen ebben az évben je­lentősen túlszárnyaljuk a hús- és a tejeladás állami tervfeladatát. A legjobbak és a leggyengébbek A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben évek óta szinte ugyanazok a problémák jelentkeznek. Megerősítették ezt a kerület járásaiban végzett ellenőrzé­sek. A szarvasmarha s ezen belül a tehénállomány és a száz hektárra ju­­tő állatlétszám gyarapodása ugyanis nem minden járásiján egyenletes. Vo­natkozik ez továbbá a hasznosság nö­vekedésének egyenetlenségére is. A száz hektárra Jutó 70 szarvas­­marha és 27 tehénlétszám terén a Hol Dunajská Streda-l (Dunaszerdahely) és a topölcanyi járás bizonyult a leg­jobbnak. Akadnak azonban olyan já­rások is, amelyekben az említett te­rületen tízzel kevesebb szarvasmarhát tartanak. A népgazdasági szempontból fontos másik tényező, vagyis a hasznosság terén a žemberovcei, a vadovcei, a smolenicei szövetkezet, továbbá a Stú­­rovói (Párkány) Állami Gazdaság, a Holíči Magnemesitö Állami Gazdaság és mások évek óta hátul kullognak. Egy tehén átlagában az idén is csak annyi tejet termelnek, mint amennyi 1971-ben a kerületi átlag volt. Azon­ban a ievicei (Léva) és a Nové Zám­­ky-i (Érsekújvár) járásokban sem használják ki eléggé a tehenek ter­melő képességét. Nem tudatosították eléggé, hogy a hasznosság növelése nem annyira a fajtajelleg, mint in­kább a takarmányozás, vagyis a bor­jú- és az üszűnevelés színvonalának a függvénye. Ha pedig megvizsgáljuk az egyes mezőgazdasági üzemek hústermelési eredményeit azt láthatjuk, hogy az eltérések még nagyobbak. Például a kútnikyi (Hegyéte), Horná Potôň-i (Felsopatony). a dulovcei, a podoliei és más szövetkezetekben naponta át­lagosan a marhahizlaldában 110—1.20 deka súlygyarapodást érnek el — ugyanakkor a kálnai, a topoTčiankyi, az urmincei szövetkezetben, továbbá a Stúrovői és a Galántai Állami Gaz daságban csupán 57—62 dekát. Persze az is okot ad a hibák kuta­tására, hogy a kerület mezőgazdasági üzemelnek húsz százalékában s*,áz tartanak tehén átlagában még kilencven borját sem érnek el. Tény és valé, jé néhány gazdaság­ban tudatosították: a szarvasmarhák hasznosságának növeléséhez elegendő és jó minőségű takarmány kell. A szántóföldi pillangós, takarmánynövé­nyek hektárhozamának növelésében nagyon jé eredményeket értek el a tomášovi szövetkezetben és a Hubiceí (Gomba) Állami Gazdaságban, ahol hektáronként lucernából — szénában — 90—100 mázsát takarítottak be. Okulhatnának ebből a Ievicei, a to­­pofčanyi, a trenčínl és a senícai já­rások szarvasmarhatartó mezőgazda­­sági üzemei is. A búcsiak és a šenkviceiek jó példája Nem véletlenül hangsúlyozta Ma­­tejčík elvtárs, hogy a szarvasmarhák száz hektárra jutó létszámának nö velése s az állatok hasznosságának színvonala az irányító munka minő­ségének a függvényei Nagyon jö pél­dát mutatnak ezen a téren a búcsi szövetkezetben, ahol az elmúlt hat év távlatában az egy tehénre jutó átla­gos tejelékenységet a korábbi két­­ezerhétszázrál négyezer literre nö­velték. Minden bizonnyal nem az ékes szólamok hangoztatásával, ha­nem következetes, pontos zootechnl­­kai, állategészségügyi és gondozói munkával. Számos mezőgazdasági üzemben a tudományosan megalapozott termelési módszerek hasznosításával töreked­tek az állatok hasznosságának nőve-

Next

/
Thumbnails
Contents