Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-15 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 18, 8 Hozzászólás a „Párválasztás“ című tanulmányhoz A «próbaházasság' nem megoldási Dr. Szilágyi Vilmos pszichológus­nak a Szabad Földműves 1978. ápri­lis 26-i és május 8-1 számában „Pár­­választás“ címmel kétrészes tanul­mánya jelent meg (a magyarországi IFJOsAGI MAGAZIN-ból vettük át — a szerk. megjegyzése), amit figyel­mesen elolvastam. A tanulmány második részében ol­vashatjuk: „A tudomány ma még nem térképezte fel pontosan, milyen képességre van szükség a sikeres párválasztáshoz, a harmonikus há­zasélethez. Annyi bizonyos, nemcsak szeretkezni tudásra, hanem a sze­mélyiség más oldalainak megfelelő fejlettség Is hozzátartozik.“ A szerző a párválasztás érettségére, a fő za­varó tényezők részletes ismertetése után írásának „A mérlegelés szem­pontjai“ alcimü fejezetében írja: „Ko­moly házassági szándék esetén az összeillés legjobb próbája az együtt­élés néhány hetes vagy hónapos ki­próbálása, vagyis a próbaházasság.“ Miután a részletes közleményben fel­hozott, valamint az idevonatkozó sajtóban más szerzőktől is megjelent különböző vélemények gyakorlati al­kalmazása nehézségekbe ütközik, to­vábbá a félreértések elkerülése vé­gett is a mai kor követelményei meg­kívánják, hogy e témához hozzászól­jak. A próbaházasság, a „próbanászút“ gondolata nem új keletű. Ismerték már az évezredek előtt élő nemze­dékek is. Milyen tapasztalatokat sze­reztek? Küzdöttek ellene minden e­­rejükkel, amint azt az elsárgult „pa­­pyrusok“ adataiból kétséget kizáróan bizonyítani lehet. A házasság prob­lémája nagyon komoly közügy. A vi­lágméretekben, így nálunk Is szapo­rodó váló- és gyermektartási perek bírósági ügyiratai is bizonyítják, hogy ezzel a kérdéssel hazardírozni nem lehet. Talán ha egy „kútforrás“ adataira is rámutatunk, megérthetjük a szer­ző Írásának nagy horderejét, célját. A családneveléssel szorosan össze­függő problémákat azonban az ide­vonatkozó tudomány tökéletes isme­rete nélkül tudósítani, de még ahhoz hozzászólni is valóban nehéz. Bizo­nyított ugyanis: minden tudomány hivatása az, hogy „tetszetős feltevé­sek“, véleménynyilvánítások kultivá­lása helyett a tényeket, az igazsá­got keresse. És ha azt megtalálja, úgy félreértések nélkül el is ismer­je. Ki vitathatná például, hogy a „szkepszis“ nem tudomány? Nem­csak a szerző írásából, de a közel­múltban a sajtóban megjelent ilyen témájú cikkekből, tudósításokból is arról értesülünk, hogy az egyes szer­zők véleményei is különböznek. E- gyesek szerint a próbaházasság gon­dolata helyesl Mások viszont ellen­zik azt, azzal az indoklással, „hogy­ha azt akarjuk, hogy a legtöbb há­zasság boldog legyen, úgy fiatalja­inkat már az iskola padjaiban kell a családalapításra nevelni“. Kinek van igaza? Melyik véle­mény segíti elő a gyakorlatban azt az eszmei elkötelezettséget, mellyel mindannyian tartozunk fiataljaink­nak, a szocialista embernevelésnek? Erre csak a tudomány teljes isme­retében felelhetünk. Kevesen tudják, hogy az 1. e. 2400 évvel ezelőtt írt okmány, az úgynevezett Plague-Ova­­le (tojásdad lemez, amely az embe­riség legrégibb, írott műremeke) szö­vegéből világosan kitűnik, hogy az i. e. 2800 évvel, az akkori Lavas szu­­mfr tartomány Urukagina nevű ki­rálya a házasság problémájával már behatóan foglalkozott. Nevéhez fű­ződnek azok a „reformok“, amelyek­nek célja az elődei korában elter­jedt szociális visszaélések kiküszö­bölése volt. Urukagina „kútfeliratai­­nak“ magyarázatából tudjuk — amit a sumér nyelvből dr. Kmoské Mihály magyar akadémikus fordított ma­gyarra, s tett közzé már 1909-ben —, hogy akkoriban a család alapját a többnejűség és a többférjűség ké­pezte. Urukagina „újításaira“ érde­mes ma is felfigyelni. Ismerteti az évezredekkel ezelőtt élő nemzetek szociális viszonyait. Az ismert Glaser orientalista által felfedezett óarab felirat tanúsága szerint is Naszi Karib királynak pél­dául két apja volt. Frazer, a másik neves orientalista megállapítása óta tudjuk azt is, hogy a szemitáknál divat volt a templomi prostitúció, mint a régi polyandria vallásos me­zébe bújtatott maradvány. Az sem Ismeretlen, legalábbis a keleti nyel­vészek előtt, hogy az akkori Arábia nyugtalan, forrongó, egymás ellen harcoló törzsei razziáik alkalmával több-kevesebb nőre, lányra tettek szert, a „zsákmányon“ úgy osztoz­tak meg, hogy több harcosra egy nő esett. Az ilyen fogságba esett nő több férfi közös birtokában azok „rabszolgája“ lett. Arábia úgyneve­zett Félix női már férjeiket kényük­­kedvük szerint váltogathatták. A család feje itt az anya volt. A po­­lyandrla eme fajtája természetesen a női családi feísőbbséget tételezte fel. A családi berendezést Backho­­fen óta matriarchátusnak nevezi a tudomány. A tojásdad lemez alapján megis­merjük a polyandria típusait is; eb­ből a mai házassági problémát is jobban meg lehet érteni, előnyös, de káros hatását jobban tudjuk szem­léltetni. Az úgynevezett nair szó egy előíndiai nép neve, melynél egészen a mai napig az a különös szokás dívik, hogy a nő nem házasodik be férje családjába, hanem szüleinél maradva más törzsbeli férfiakat fo­gad el udvarlójának, akiket tetszése szerint válogat, úgyhogy a tőle szü­letett gyermek atyja egyáltalán nem állapítható meg. Vajon a próbaházas­ság ettől miben különbözik? Ceylon szigetén dívó úgynevezett beena-há­­zasság abból áll, hogy a férj a fe­lesége falujában telepszik le és ad­dig él vele, amíg az asszony „úti­laput nem köt a talpára“. (Ez a próbaházasság esetében a jövendő férjet nem fenyegeti?) A polyandria a silita muszlimoknál manapság is gyakori, úgynevezett mutla-házasság­­ban nyilvánul meg. A kairói zarif (huligán), hogy hozzátartozói meg­­szólását elkerülje, annak rendje­­módja szerint meghatározott időre házasságra lép egy nem a legjobb hírű nővel, az idő elteltével a há­zasság felbomlik... Hozzászólásomban nincs mód to­vábbi tények felsorakoztatására. Ügy hiszem, a felsoroltak is bizonyítják: nincs sok különbség a fenti formák és az ajánlott próbanászút, illetve próbaházasság között. Nem beszélve az egyik fél „kizsákmányolásáról“ sem, valamint az ilyen viszony kö­vetkeztében beállható súlyos beteg­ségekről, a nemzetgazdasági károso­dásról stb. Befejezésül: szerény nézetem sze­rint ebben a kérdésben adoťt bár­milyen „vélemény“ csak annyiban le­het értékes, amennyiben jogi, tehát érvényes törvények tiszteletére ne­veli fiataljainkat. Kmoskó László mérnök HANA ZELINOVÁ: Az erdőben három barát éldegélt: a mókus, a süni és a nyúl. TAVASSZAL a mókus vendégségbe hívta a sündisznót meg a nyulat. Mindnyáluknak egy-egy teli tányér mogyorót készített. Azonban a süni és a nyúl egyetlen szem mogyorót sem tudott elfogyasztani, csak a mókus ropogtatta a számára legfinomabb ételt. — A mókus nem tudja, mi a finom — gondolta a másik két barát, és el­mentek haza. NYÁRON a sündisznó hívta meg vendégségbe barátait. Egy egész kosár körtét, szilvát és almát gyűjtögetett össze vendégeinek, ok azonban hozzá sem nyúltak. — A sün nem tudja, mt a finom — gondolták barátai, és elmentek haza. ŐSSZEL a nyúl hívta meg vendégségbe a sündisznót és a mókust. Vendé­get elé egy-egy hatalmas, gömbölyded fejes káposztát állított. Azonban a mókus meg a sündisznó egy levelet sem tudott megenni. — A nyúl nem tudja, mi a finom — gondolták. Ebben a pillanatban szél kerekedett, és megeredt az eső. A fáról zizegve ért a földre egy levél, melyen ez állt: VIGYÁZZ, JÖN A TÉLI ■ A három barát gyorsan elbúcsúzott egymástól, s elrejtőzködtek házikóik­ba Mindhármunknak volt élelemkészletük télire — a legfinomabb. Es most már csendl A három barát alszik... Fordította: Pénzesné B. Ilona NWMWWH DONÁSZY MAGDA: Nyári eső Nyári eső csepereg, lemossa a cserepet. Jól esik a határnak, szomjas fának, madárnak, a kiszáradt mocsárnak, hol a békák vasárnap, a kis béka­királynak, örömére kuruttyolni kijárnak. / hmm—шва—Ш—MWMMMMaBMMMBiWMMwwwmifnivinv Kétszer négy A két testvér, Évi és Zsuzsi igen sokat segítenek a ház körül édes­anyjuknak. Amint látjátok, most is késő estig sütik a finom süteménye­ket. Am ha a két alsó képet alapo­san megnézitek, láthatjátok, hogy azokon néhány dolog hiányzik, ami az első ábrán szerepel. Arra várunk választ, mi az a 4—4 dolog, ami a második, illetve a harmadik képen nem látható. KOMOLY OKIRAT a járművezetői jogosítvány Az elmúlt hetekben az epilepsziá­ról beszélgettünk. Azt mondtam, hogy az epilepsziás nem kaphat gépjármű­vezető-jogosítványt, mert vezetés közben rohama, vagy enyhe ködös állapota is súlyos közlekedési bal­esetet okozhat. Akkor kértek meg, hogy írjak azokról a egészség-káro­sodásokról, fogyatékosságokról, vagy egyéb rendellenességekről, amelyek a jogosítvány kiadását megnehezí­tik, vagy meggátolják. Szívesen! De előtte bizonyos dolgokat tisztázni kell. A jogosítvány kiadásánál kétféle elbírálást ismer a gyakorlat: a hi­vatásos gépkocsivezetők pályaalkal­massági kivizsgálását, illetve azok egészségügyi vizsgálását és ellenőr­zését, akik saját gépkocsijukat vagy motorjukat vezetik. Hosszú lenne a két vizsgálat közötti különbséget részleteiben ismertetni, dehát erre nincs is szükség, mert nem a hivatá­sos vezetők alkalmasságáról beszé­lünk. Ök egyelőre sokkal komolyabb vizsgálatokon esnek át. A magánve­zetők ügye egyszerűbb, bár azok vizsgálatát is komoly feladatnak kell tekinteni, hiszen a felületességnek, az elnézésnek, vagy az engedékeny­ségnek — sajnos — emberélet lehet az ára. S nemegyszer olyan valaki veszíti el, aki gondos, lelkiismere­tes, az előírásokat pontosan meg­tartja ... tehát mások mulasztásának, lelkiismeretlenségének ártatlan issza meg a keserű levét. Kik kaphatnak tehát járművezetői jogosítványt? Az egészségesek! Akik testileg épek, szellemileg kiegyensú­lyozottak. Akik elég komolyak ahhoz, hogy a közlekedésben részt vehes­senek, hogy önmaguk és mások testi épségére, életére vigyázzanak. És kik nem kaphatnak? Akik nem ilyenek, akiknél valami nincsen rendjén. Próbáljuk csak röviden összefog­lalni ezeket a hiányosságokat! Nem kaphatnak vezetői jogosítványt az ideg- és elmebetegek, de még az ezekre kimutathatóan hajlamosak sem. Ezek közé tartoznak az alko­holmérgezettek, a rendszeres kábító-, vagy csillapítószer-szedők, és az epi­lepsziások is. Természetesen nem ve­zethetnek azok, akiknek az érzék­szerveik nem tökéletesek. Olyan e­gyén, aki például nem lát tökéletes sen és akinél ez a hiba megfelelő szemüveggel nem javítható. Akinél a látásélességet csak magas dioptria­értékkel lehet elérni, vagy ahol a két szem látóképessége között nagy a dioptria-szám. Aki színtévesztő, fő­leg ha a vörös színt nem látja vilá­gosan. Végül ha látótere 3ü foknál jobban beszűkült. No és contact ü­­veggel sem lehet gépjárművet vezet­ni. Nem vezethet az olyan nagyot­halló sem, aki négy méterről nem hallja meg a súgott hangot, vagy hallókészülékre kényszerül. A cukorbetegek közül nem alkal­mas, aki Insulinnal él vagy rosszul­­létre, eszméletvesztésre hajlamos. Az olyan mozgásszervi vagy egyéb testi fogyatékos, aki szabad mozgásában akadályozott. Nem kaphatnak jogosítványt azok a terhesek, akiknél a másállapot va­lamilyen szövődménnyel jár. A sú­lyos és gyakran jelentkező epekő és a vese idült betegségei is kizáró okok a jogosítvány megadásában. Utoljára hagytam azokat a szív-, tüdő- és érbetegségeket, amelyek al­kalmatlanná teszik a járművezetésre a betegeket. Ilyenek a súlyos roha­mokkal járó nehéz légzés, a szív és keringési szervek elégtelensége, de­­kompenzációja, a szívszorongással já­ró koszorúér-betegség és a kórosan magas, illetve betegesen alacsony vérnyomás. A rendelkezések kijátszása, a fo­gyatékosságok elkendőzése, letaga­­dása, a vizsgáló orvos félrevezetése, tulajdonképpen a társadalom félre­vezetése, és — azon túl, hogy er­kölcstelen — súlyos vétek és nagy­fokú könnyelműség, mert veszedel­met okozhat másoknak és önmaguk­nak — az engedélyt furfanggal kierő­­szakolóknak — is. Veszedelmet, ami ártatlanok szenvedését, családok tra­gédiáját, életek tönkremenését je­lentheti. Ehhez pedig senkinek sincs joga. Még annak se, aki azzal, hogy gépkocsit vásárol, azt hiszi, hogy a járművezetői-jogosítványt is biztosan megszerezheti hozzá. Pedig nem! Ehhez csak annak van joga, aki alkalmas is rá! Dr. Buga László 41—ПНИ1ИГПУ f^ERrSZTREJTVrHY 44. Területmérték. 45. Ruhát készít 46. Tenger szlovákul. 48. Indulatszó 50. Személyes névmás. 51. Kassák La jós lapja. 54. Földféleség. 56. Irány 57. Folyó Magyarországon. 59. Talmi 61. Személyes névmás. 62. Az első nő 63. A múlt idő jele. 64. Távolodást je lentő szócska. 65. Névelő. 66. Sertés­lak. Beküldendő a vízszintes 1. és függő­leges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 25..számában közölt kereszt­­rejtvény helyes megfejtése: A gyakori ellenőrzés feltárja a fogyatékosságu­kat. Könyvet nyertek: Marczinkó Éva, Okoličná na Ostrove (Ekel), Buday Istvánná^ Simonovce (Rimaslmonyi), Csonka Róbert, Bacska. VÍZSZINTES: 1. Az idébet első ré­sze, (zárt betűk: 1, ü, g, b, 1, e). 9. Lélegzik. 10. Do­log latinul. 11. Csil­lagkép. 12. Francia névelő. 13. Tíz an­golul. 14. Növény, főzete üdítő ital. 13. Varrunk vele. 17. Gázlómadár. 19. A Lengyel Légifor­galmi Társaság ne­ve. 20. Vendégség kezdete. 21. Birka. 23. Mosdótál. 25. Folyó a Dunántú­lon (ford.). 26. Ká­poszta csehül. 28. Fantom. 29. Nap­szak. 30. Kis Sán­dor. 31. Nátrium vegyjele. 33. Azo­nosak. 34. A tech­nikai atmoszféra rövidítése. 35. Csil­lag angolul. 36. Hímállat. 37. Sír. 39. Tova. 41. Ady Endre névjele. 42. Gyakori igevégző­dés. 43. Község a lévai járásban. 45. Behozatali illeték. 47. Pénz alvilági nyelven. 49. Veszteség. 50. Gabonaőr­lő. 52. Fél tucat. 53. Szovjet repülő­gép jelzése. 54. A Camionok jelzése. 55. Fogoly. 57. Sportág. 58. Föléje-e. 60. Ad acta. 63. Idő angolul. 65. Elkü­lönített szobarész. 67. Győri..., sport­egylet. 68. Igavonó. 69. Zamat. 70. Be­cézett Ilona. FÜGGŐLEGES: 1. Igekötő: 2. Nem fiatal. 3. Muzsikál. 4. Kettős mással­hangzó. 5. Közép-európai Kupa. 6. Hajtógép. 7. Történet. 8. Aluminium vegyjele. 9. Az idézet második része, (zárt betűk: s, á, t). 16. Tartalmatlan. 18. A sav igéje. 19. Mindenféle ócska­ság. 20. Szócsata. 22. Nem áll. 24. Életnedv. 25. Tengely szlovákul. 27. Bratislavai sportegylet. ,29.......Ferenc, magyar zeneszerző. 32. Angolna néme­tül. 33. Becézett Mária. 38. Szláv fér­finév. 40. Mulatság. 42. Nemi jelleg.

Next

/
Thumbnails
Contents