Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-09 / 49. szám
egész mezőgazdaságunk elé újabb feladatokat tűzött. Egyúttal az ipar és a mezőgazdaság munkafeltételeit, a város és a falu életét igyekszik egymáshoz közelebb hozni, hogy ez is jelképezze a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság egységének megszilárdítását. A SZOCIALISTA DEMOKRACIA SZILÁRDÍTÁSA AZ EFSZ-EKBEN Az a minőségi változás, amit szocialista, szövetkezeti mezőgazdaságunk különösen a legutóbbi évtized során mutathat fel, megkövetelte, hogy az elért fejlettségi szinthez és a további várt fejlődés színvonalához módosítsuk a jogrend keretét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1975. november 13-án fogadta el az új mezőgazdasági szövetkezeti törvényt. Megvitatásakor egyes pontjaihoz fűzött javaslataikkal, ajánlataikkal a szövetkezeti földművesek e törvény társszerzői lettek. Az új törvény alkalmazása során eddig szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy legfőbb célját és küldetését teljesíti. Az állami közigazgatással megbonthatatlan egységben a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés üzemeiben elmélyül a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti szeriek rendszere és hatásköre az új feltételekhez és feladatokhoz idomul. Mivel nagyobb termelési egységeket alakítanak ki, így a szervezés és az irányítás hatékonyabb formáit és módszereit is alkalmazhatják. Megszilárdul a szövetkezeti földműves helyzete a munkakapcsolatok terén és egyenrangúvá válik a többi dolgozóval a munka-törvénykönyv meghatározásainak szélesebb körű alkalmazása által. A mezőgazdasági termelésben egyre terjednek a társadalom szempontjából előnyös kooperációs és integrációs kapcsolatok. Problémák merülnek fel főképp a szövetkezeten belüli demokrácia hatékony alkalmazását illetően a megnagyobbodott, társult szövetkezetekben. A központi irányítás követelményeivel összhangban nem mindig sikerült szoros és közvetlen kapcsolatot létrehozni a vezetők és a termelésben dolgozók között. A dolgozók, a tagok nagyobbára nem vesznek részt a szövetkezet igazgatásában, irányításában. Különösképpen is megengedhetetlen a szövetkezet döntéseire feljogosított taggyűlés helyettesítése alacsonyabb szintű választott szervekkel vagy a gazdasági vezetéssel. Hiszen a taggyűlés a szövetkezet tagjainak aktív részvételével a szövetkezeti demokrácia alkalmazását jelenti. A szövetkezet saját alapszabályainak rendelkezéseivel összhangban jobban ki kell használni az egyes részlegeken rendezett taggyűlések megtartását, hogy így a döntésben az efsz minden tagja személy szerint, aktívan vehessen részt. A szövetkezeti szervek munkájának javulása megköveteli, hogy nagyobb rendszerességet érjenek el az új képviseleti szerv — a küldöttek tanácsának — tevékenységében, következetesebben valósítsák meg határozatait, amelyekkel a szövetkezet minden tagját megismertetik és így biztosítják a tagság állandó érdeklődésének fenntartását a szövetkezet fejlesztése iránt. Hogy a szövetkezeti tagok aktívabban vegyenek részt a szövetkezet életének irányításában, ahhoz nélkülözhetetlen nagyobb mértékben bekapcsolni őket az egyes bizottságok, albizottságok munkájába. Ebben hatékonyabb segítséget kell nyújtania a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének. A termelés és a munka új szervezési formáinak bevezetése és alkalmazása következtében egyre fontosabb szerepet kap a termelési értekezlet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan szövetkezetekben, ahol a termelési értekezlet az irányítás hatékony eszközeként és a szövetkezeti tagoknak az Irányításban való aktív részvételé egyik formájaként kezelik, ott a tévé-17 minden egyes efsz bevezette a Jufalmazásnak fejlett módját, hogy kész pénzben fizeti ki tagjainak munkajutalmát. Egyes erre kiválasztott szövetkezetekben 1974 óta alkalmazzák a munka és a bérrendszer racionalizálásának elvein alapuló egységes munkajutalmazás rendszerét, amelyet a mezőgazdaság állami szektorában és népgazdaságunk többi ágazatának üzemeiben is alkalmaznak. E bérezési rendszert alkalmazó efsz-ek eredményeiből kitűnik, hogy az egységes bérezési rendszer a szövetkezetekben eddig használt teljesítmény normák és a jutalmazás formálnak egységesítését segíti elő, s egyben őket az állami mezőgazdasági üzemek szintjéhez hozza közelebb. Azokban a szövetkezetekben, amelyek létrehozták az ehhez szükséges politikai-szervezési és termelési-műszaki adottságokat, ez a rendszer a termelés és a gazdasá gosság további javulását, valamint a tartalékok jobb kihasználását eredményező személyes anyagi érdekeltség növekedését segíti elő. Célszerűnek látszik az, hogy a szövetkezetek IX. kongresszusa bírálja el, mennyiben teremtettük meg e rendszer alkalmazásának feltételeit minden efsz-ben. Nem bízhatunk viszont abban, hogy az egységes bérezési rendszer bevezetése magától megoldja a jutalmazás összes 'kérdését minden szövetkezetben. Minden munkahelyen jobban el kell gondolkodni afelett, hogyan lehet az anyagi érdekeltséget eredményesebben összekapcsolni a tartalékok kihasználására, a költségek csökkentésére és a munka megszervezése, valamint az irányítás tökéletesítésére Irányuló igyekezettel. Megengedhetetlen, hogy a jutalmak növekedése ellentétbe kerüljön a gazdasági eredményekkel és a kialakított gazdasági alapeszközök értékével. Szövetkezeteinkben a jutalmak növekedésének összhangban kell lennie a szövetkezet szükségleteivel és a társadalom érdekeivel. A szövetkezetek Vili. kongresszusának határozatai alapján az efsz-ek többsége bevezette a háztáji nélküli gazdálkodást és a mezőgazdasági terményeknek készpénzfizetés ellenében történő eladását tagjainak. A mezőgazdasági termények juttatását rendező egységes elvek érvényesítése elősegítette az egyes szövetkezetek között észlelhető Indokolatlan különbségek felszámolását és a közös gazdálkodás megszilárdulását. Gazdasági állatokat a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságotk dolgozói és többi polgártársunk Is nevelhet, ha a szükséges takarmányt háztartási hulladékból, illetve a mezőgazdaságban nehezen megművelhető földterületről szerzi be. Ennek napjainkban Is vitathatatlan a fontossága, népgazdasági jelentősége. Ezért kormányunk törvényes Intézkedésekkel támogatja a szerződéses hizlalás módszerének elterjedését. Célszerű lenne az, hogy minden szövetkezet saját alapszabályaival összhangban tegye lehetővé tagjainak a gazdasági állatok nevelését. * > A párt szoclál-polltlkat irányzatának teljesítése érdekében Jelentős intézkedésnek számit a társadalom-biztosításról szóló törvény Mbocsájtása. A törvény megvalósításával létrejött minden dolgozó egységes nyugdíjrendszere, növekedett a nyugdíjak összege és tovább szilárdult a szövetkezeti tagok szociális biztonságérzeté. Ezt az irányzatot a szövetkezetek olyan Intézkedései is nagyban támogatják, amellyel saját eszközeikből nyújtanak nyqgdíi-kiegészftést az arra érdemes tagjaiknak, akik érdemeket szereztek a szövetkezet fejlesztésében. Ezt a gyakorlatot a jövőben továbbra Is alkalmazni kell. MEGSZÜNTETNI A FALU ÉS A VÄROS MUNKA-, ILLETVE ÉLETFELTÉTELEI KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGET Napjainkban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a társadalmi, szociábetakarítási veszteségekben kedvezőtlenül megnyilvánuló fogyatékosságok kiküszöbölésére. Döntően fontos a cukorgyártás hektárokra számított fokozása és a hozamok lényegesen magasabb szintű állandósítása. Az élenjáró mezőgazdasági üzemeik elért eredményei e téren nagy tartalékokra mutatnak. A szolgáltató és feldolgozó ipari vállalatoknak is jelentősen hozzá kell járulniuk a cukorgyártás gyorsabb fokozódásához. Főként az a fontos, hogy biztosítsák jó minőségű cukorrépa-vetőmag termelését, előkészítését és elosztását, s a mezőgazdasági üzemekkel együtt törekedjenek a cukorrépa minőségének javítására. A cukorrépának cukortartalom szerinti felvásárlására való fokozatos áttérésre is számítunk. A behozatal csökkentése végett fokozni kell az olajos növények termelését, törekednünk kell a kisebb mennyiségű eruksavat tartalmazó repce termelésének fokozására és a napraforgó vetésterületének bővítésére a termesztésére alkalmas területeken, természetesen biztosítva ennek anyagitechnikai feltételeit. A burgonyatermelésben figyelmünk összpontosuljon a hektárhozamok növelésére azzal a céllal, hogy húsztonnás átlagos hektárhozamot érjünk el, s emellett még javuljon a burgonya minősége és állandósuljon a burgonya vetésterülete. Célszerűnek látszik továbbá, hogy a vállalatok technikai ellátottságával összhangban folytassuk a burgonyatermesztés koncentrálását s egyes üzemek jobban szakosodjanak a burgonya célszerű — fogyasztási, ültető és ipari — termelésére. A tárolási veszteségek csökkentésére törekedve, a mezőgazdasági üzemek, zöldség-, és gyümölcskereskedelmi vállalatok és a keményítőipar eszközeinek egyesítésével gyorsabban kell létesíteni burgonyatárolókat. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a fő feladat az említett ágak iparosítása útjának folytatása koncentrációval és szakosítással, s a kormányok által jóváhagyott koncepció érvényesülésének biztosítása. Számítunk rá, hogy a gyümölcs- és zöldségtermelésre szakosodott mezőgazdasági vállalatok tevékenyebben töltik majd be termelés-egybehangolói és szervezői funkciójukat, és kellő szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. Elvárjuk, hogy a kongresszust megelőző vitában összegezni fogják a termelés, a kereskedelem és a feldolgozó ipar együttműködésének jó tapasztalatait, s a javaslatok hozzájárulnak a termelésnek és a lakosság említett termékekkel való .ellátottságának javulásához. A nagyüzemi termelésre áttérve azonban egyetlen mezőgazdasági üzemben sem lehet meggondolatlanul felszámolni a kiskerteket és a gyümölcsösöket. Ugyancsak támogatni kell és a lakosság közellátására szervezetten ki kell használni a kistermelők termékeit, főként a munkaigényes termékfajtákat. Az alapvető termények termelésének biztosításával egyidejűleg fokozott figyelmet érdemel a különleges és kisterjedelmű termények és növénykultúrák, mint például a komló, a dohány, a szőlő, a rostos növények, a kömény és továbbiak termelésének koncentrálása. A AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉSNEK TOVÁBBRA IS DÖNTŐEN FONTOS ÁGAZATA MARAD A MARHATENYÉSZTÉS A marhatenyésztés nemcsak a legfontosabb élelmiszerek termelési feladatainak teljesítését befolyásolja döntő módon, hanem közvetlen viszonyban van a mezőgazdasági termelés mint egész belterjességének és a föld termőképességének fokozódásával is. Nagy tartalékok rejlenek a mezőgaze A mezőgazdasági beruházások tervét teljesítjük és a beruházási eszközöket a XV. iiártkongresszus határozataival összhangban a föld termőképességének fokozására, a gabonafélék és a takarmánynövények termésének növelésére, ennek keretében raktárhelyiségek, aratás utáni kezelőhelyek építésére, az állattenyésztési termelésben pedig marhaístállók elsődleges építésére Irányítjuk. Ám nem mindenütt sikerül ezt teljesen megvalósítanunk. Fogyatékosságot jelent főként az építkezések magas 'költségszintje, egyes esetekben pedig' a létesítmények építésének és teljes üzembe helyezésének túl hosszú ideje. Nagy tartalékot jelentenek az elért eredményekben mutatkozó még mindig nagy különbségek. Sok a probléma és fogyatékosság, amelyekbe nem törődhetünk bele. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy minden mezőgazdasági üzemben következetesen értékeljék a hatodik ötéves terv első három évének tervteljesítési eredményeit, s a dolgozók figyelmét irányítsák azokra a szakaszokra, ahol nem teljesítik a feladatokat, pedig lehetőségek vannak a termelés fokozására és hatékonnyá tételére. Ennek módja a termelésben és az irányító munkában rejlő tartalékok feltárásának, a fogyatékosságok okai leleplezésének kritikus szellemű és igényes megközelítése, továbbá konkrét intézkedések foganatosítása a fogyatékosságok kiküszöbölésére és a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS MAGASABB FOKÚ BELTERJESSÉGÉÉRT A mezőgazdasági termelés fokozásának alapvető feltétele a növénytermesztés elsődleges fejlesztése és magas fokú belterjessége, hogy mind jobban kielégítse az állattenyésztési termelés dinamikusan növekvő takarmányszükségletét és csökkentse a takarmány-behozataltól való függőségünket. E célok elérésére törekedve jó gazdákként elsősorban lényegesen nagyobb gondot kell fordítanunk a talaj kihasználására és termőképességének fokozására. Ennek fontos feltétele a földalap nyilvántartásában való rendteremtés, hogy minden hektár mezőgazdasági földterületnek legyen gazdája, észszerűen kihasználják a termelés továbbfejlesztésére és következetesen betartsák a mezőgazdasági földalap védelmére vonatkozó törvény rendelkezéseit. A föld termőképességének tartós fokozódását és valamennyi termény hektárhozamának növekedését célzó Intézkedéseik komplexumának szerves része a növénytáplálás színvonalának emelése. Jelentős tartalékunk- van a szerves trágya felhasználásában. Élenjáró mezőgazdasági üzemek tapasztalatai bizonyítják, hogy a szerves trágyával való rendes gazdálkodás a nagy és állandó hozamok elérésének és a műtrágya hatásossága fokozásának együk alapfeltétele. Az agrokémiai vállalatok fontos rendeltetése, hogy komplex módon gondoskodjanak a föld termőképességének fokozásáról, érvényesítsék a korszerű technikát, tudományos alapon biztosítsák a növénytáplálást és -védelmet. Sokoldalúan támogatni kell munkájuk hatékonyságának fokozását és el kell érni, hogy fokozatosan kiépüljenek, a kellő technikával rendelkezzenek a növényvédelmi és táplálási ésszerű intézkedések területi laboratóriumi elemzések és tudományos kutatóhelyi tapasztalatok alapján történő végrehajtásának szervezői legyenek. A vövénytermesztés további belterjesítése végett a jövőben is támogatjuk öntözőberendezések, kis víztárolók és lecsapoló berendezések építését. A növényfejlödésl időszakban a legnagyobb csapadékhiánnyal küszködő terű. 20 5
