Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-02 / 48. szám

1978. december 2. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Gordiuszi csomó Az Idei szeszélyes Időjárás a zöld­ség- és gyümölcstermesztőknek nem­igen kedvezett. Nagyobb termést csu­pán az üvegházakban és a fóliasátrak alatt értek el. Szántóföldi zöldségből, valamint gyümölcsből — egynéhány eset kivételével — a vártnál kevesebb Termett. Mégis a termesztőknek gyak­ran komoly gondot okozott az áru ér­tékesítése. Előbb a karfiol és a korai káposzta, később pedig a hagyma és a fokhagyma az akadozó felvásárlás következtében a kelleténél hosszabb Ideig a földeken maradt, vagy a gaz­dasági udvarokba halmozódott. Ami természetesen veszteséggel járt. — Hagymából csak közepes termést értünk el — panaszolták a Nové Zám­­ky-i (Érsekújvár) Járási Mezőgazdasá­gi Igazgatóság dolgozói —, annak el­lenére felvásárlása és értékesítése mégsem haladt kellő ütemben. Novem­ber derekán a zemnéi (Szimő) szövet­kezetben például még ezerhatszáz tonna hagyma várt értékesítésre. E- zenkívül a termelők kénytelenk vol­tak a hagymát saját raktárukban tá­rolni — gyakran a szemeskukorica ro­vására — mivel a Zelenina a felvásá­rolt termény tárolását nem tudta biz­tosítani. Sok gondunk, bajunk volt a fokhagyma és a hullott alma értékesí­tésével is. De vajon hogyan vélekednek maguk a felvásárlók? Miben látják a felvásár­lási nehézségek okát és a megoldás lehetőségét? Ezekkel a kérdésekkel Kántor és Caládik elvtársakhoz — a Nové Zámky-i Zelenina dolgozóihoz — fordultam. INKÄBB KEVESEBBET MINT TÖBBET A Zelenina vezetői beismerték, hogy az idény kezdetén — szeptemberben és októberben — valóban Jelentős ne­hézségek merültek fel. A hagyma fo­lyamatos felvásárlását egyrészt a tá­­roló kapacitások hiánya, másrészt pe­dig a külföldi partnerekkel későn megkötött szerződés nehezítette. U- gyanis külföldi piacon a hagyma aránylag keresett árucikk. Ezért már több éven keresztül a felvásárlási terv­ben az export lehetőségével Is számol­tak. Exportra ugyan ritkán került sor, mivel hagymából nemigen bővelked­tünk. Az idén végre kedvező lehető­ség kínálkozott. A Zelenina vezérigaz­gatósága azonban — várakozva arra, vajon hogyan alakul a termés — csak akikor intézkedett, vagyis a külföldi partnerekkel csak akkor kötött szer­ződést, amikor a termény már veszé­lyesen halmozódott a raktárakban. Vé­gül is nagy nehézségek árán sikerült a hagyma felvásárlását és exportját megoldani. Ezekután igen meglepően hangzott, hogy a gyenge termés kö­vetkeztében a hagyma felvásárlási tervét nem teljesítik. Vajon ml lett volna akkor, ha teljesítik? Hogy a jövőben a hasonló problé­mákat elkerüljék, a hagyma vetéste­rületét csökkenteni akarják. A meg­döbbentő intézkedés kapcsán több kérdés merül fel. Vajon hogyan érinti ez a hagymatermesztésre szakosított gazdaságokat? Gyenge termés esetén pedig hogyan biztosítják majd a köz­ellátást? Export helyett talán impor­táljunk? A Zelenina vezetői mindezt elismerik,'azonban hangoztatták, hogy mégsem vállalhatnak felelősséget a­­zért, hogy az idei nehézségek és vesz­teségek a jövőben megismétlődjenek. De arra már nem adtak választ, hogy ki a felelős! Remélhető, hogy az említett — nem­csak a mezőgazdasági üzemek száma­öltöztetek Ružomberok (Rózsahegy) ma már nem csak turista- és idegenforgalmi központ, hanem s mindenekelőtt mint a V. I. Lenin Pamutgyár — a szlovák pamutipar monopolvállalatának — székhelye. E gyár történelme 1854-ben kezdődött, amikoris a Vág partján épülni kezdtek az első gyárcsarnokok. A V. I. Lenin Pamutszövőgyár áru­­választéka bő és gazdag. Keresett áru­cikkei közé tartoznak a legkorszerűbb, az úgynevezett filmnyomással mintá­zott női ruhaanyagok, amelyeket a legkülönfélébb speciális módosítások­kal tesznek tartósabbá. Ezek egyrészt tiszta pamutból, másrészt gyapot és poliészter keverékéből készülnek. Mi­vel szellősek, tarkák, színesek, köny­­nyűek és egyéb jó tulajdonságokkal rendelkeznek, a vásárlók nagyon ked­velik ezeket a ruhaanyagokat. A többi árucikk közül egyre divatosabbak lesznek a nyomással készült, mintá­zott, tarka fianell-inganyagok, pamut ágynemük és függönyök, dekorációs szövetek, müszálas abroszanyagok, to­vábbá az egyszerű munkaruha-anya­gok és a sodort pamutfonalak. E szövőgyár termékeivel minden földrészen találkozhatunk. A gyár dol­gozói legfontosabb feladatuknak te­kintik a jó minőségű, selejtmentes munkát, a pamutszövetek sokoldalú felhasználhatóságának, célszerűségé­nek az elérését. Ezért nem meglepő, hogy a gyártmányok fele exportra ké­szül, eljut szinte a világ minden or­szágába. Pamut, illetve műszálas pa­mutszöveteket, valamint másodgyárt­mányokat, azaz kész konfekciót is ex­portálnak. Termékeikkel nagy sikert aratnak a hazai kiállításokon: ezek közül megemlíthetjük a fogyasztási árucikkek nemzetközi kiállítását Brnó­­ban a libereci árumintavásárt, a Cent­­rotex külkereskedelmi vállalat kiállí­tásait és az Inchebát, ahol a szinteti­kus anyagokból készült szövetek fel­használhatóságát mutatják be. Ezen­kívül 1969 óta minden évben maga az üzem is rendez kiállítást legújabb ter­mékeiből. A hazai és a külföldi piac ellátása új termékekkel a gyár dolgozóinak mindennapi feladata. Ezért a termelés felújítása a vállalat egyik leggyak­rabban használt kifejezése és krédója. A gyár termékfelújítási programjában az alábbi alapszempontok szerepel­nek: a termékek alapanyagát továbbra is a gyapot-vi$zkóza-polieszter keve­rék képezi, de a szövetek összetétele a közeljövőben újszerű lesz. A diva­tos, tetszetős formák érvényesítésével, speciális kezeléssel növelik a szöve­tek tartósságát és csökkentik a tisztí­tással, mosással járó munkát. Az új gyártmányok közül elsősorban az indiai krepp-anyagot kell megem­lítenünk. Választékát színes, átszőtt, tetszetős formákkal bővítik, alkalma­sak lesznek úgy férfi-, mint női ingek, blúzok készítésére. Tiszta pamutból (gyapotból) készülnek majd a divatos, ritkaszövésű anyagok, elsősorban női blúz- és ruhanyagok. Hasonlóképpen készítik elő a kártolt pamutfonal dra­périákat, bútorszöveteket, amelyek kü­lönféle színárnyalatokban készülnek. Ing- és női ruhaanyag készül pamut­­viszkósa keverékéből. A gyermekruhák anyagát hímzés-imitációval és minta­nyomással készítik. Ezekre a termé­kekre az egyszerű konfekciós feldol­gozás jellemző. Ami a polieszter-gya­­potkeverékekből szőtt anyagokat illeti, új termelési módszert dolgoznak ki a műanyag- és pamutszálak megfelelő szövésére. Ezzel készülnek majd az új ing- és ruhaanyagok. Az inovációs programban szerepel továbbá az úgy­nevezett égetési technika. Felújítják a nyomással készülő flanelek, ing­anyagok. dekorációs szövetek gyártási ' technológiáját is. Meg kell még említeni a kékfestő anyagok mintázatát, melyeknél szlo­vák népi motívumokat alkalmaznak. Természetesen fokozott figyelmet szentelnek a minták, színek összehan­golásának. A filmnyomás-technológiá­ja mellett előtérbe kerül és már a jö­vő évben alkalmazni fogják a nyomás­­átviteli technológiát is. Itt lényegében arról van szó, hogy az anyagmintákat papírról viszik át a szövetre. Ennek legfőbb előnye, hogy a gyártási folya­mat egyszerűbb, mert némely techno­lógiai eljárás kihagyható. Ezzel csök­ken a víz-, gőz- és villanyáram-szük­séglet és ami a legfontosabb, javul a mintanyomás minősége. Az új techno­lógiai eljárások előkészítése befejezé­séhez közeledik. A jövő év márciusá­ban elkezdik a gépek, gépi berende­zések beszerelését. Az említett mód­szerekkel történő termelés első gyárt­mányaival a jövő év szeptemberében találkozhat a vevő. A textilipari dolgozók nagy család­jának csaknem kilencezer tagja van. A dolgozók ügyességét, leleményessé­gét egész sor kitüntetés bizonyítja. Ezek közül említsük meg a három leg­értékesebbet: a Munkaérdemrendet, a Köztársasági érdemrendet és a Győ­zelmes Február érdemrendet. % Hogy milyen szempontok szerint öl­töztetnek bennünket? Egyrészt a prá­gai divattervezők útmutatása, más­részt különféle piackutatások és a ru­hatervezők ötletei alapján készülnek a ruhatervek. A tervjavaslatokat előre elkészítik s a belkereskedelem szak­emberei döntenek az egyes ruhatípu­sok gyártásáról. Nemrégen döntöttek az 1979-es tavaszi-nyári kollekció sor­sáról, s a közelmúltban a bratislavai Kijev Szállóban megtartott divatbemu­tatón már láthattunk új, divatos mo­delleket, amelyek a jövő év folyamán kerülnek az üzletekbe. Nagy Teréz Korszerű kereskedelmi hálózat re, hanem népgazdasági szempontból Is — előnytelen Intézkedésre mégsem kerOl sor. Tény, a nehézségeiket meg kell oldani. De ne a vetésterület csök­kentésével! Hiszen az efféle eljárás a növénytermesztés többi ágazatától amúgyis elmaradt zöldségtermesztés visszafejlődését eredményezné. Viszont ha obejktívek akarunk len­ni, be kell ismerni, hogy a felvásárló vállalatok is gyakran nehézségekbe ütköznek. Sok bonyodalmat okoz a tárolók, főleg a hűtőtárolók hiánya. Ezeknek gyorsabb ütemű építésével sok égető probléma megoldódna. Je­lentős nehézségeket okoz a feldolgozó ipar hiányos kapacitása is. Ebben az évben a Zelenina például nagyobb mennyiségű hullott almát vásárolt fel. Ezt viszont az érsekújvári konzervgyár nem képes kellő ütemben átvenni és feldolgozni — kapacitás hiányára hi­vatkozva. így a felhalmozódott alma feleslegesen terheli az amúgy is szű­kös tárolókat. ELEGENDŐ TÉLI TARTALÉK A Zelenina dolgozói elmondották, hogy az előzetes felmérések alapján a felvásárlási tervet az idén nem teljesí­tik. Zöldségből hozzávetőlegesen hét­ezer, gyümölcsből pedig háromezeröt­száz tonna kieséssel számolnak. Ennek fő oka elsősorban a paprika, paradi­csom, hagyma, dinnye, kajszi, ősziba­rack és a téli alma gyenge termése. A kiesés azonban nem érinti a téli tartalékokat. A tárolókban kellő mennyiségben van gyökérzöldség, hagyma, káposzta és burgonya. Felté­telezhető, hogy a hatáskörükbe tarto­zó öt járás zöldségellátása — a jövő évi termésig — folyamatos lesz. Téli almából azonban kevesebb várható. A hiányt behozatalból akarják pótolni. Ezenkívül a karácsonyi piac kielégítő ellátása érdekében déligyümölcsből is nagyobb szállítmányt biztosítottak. Ha a néhány évvel ezelőtti zöldség- és gyümölcsellátást az ideivel hason­lítjuk össze, a gyenge termés ellenére is lényeges javulás észlelhető. De az eddigi helyzettel korántsem lehetünk elégedettek. Sajnos a termelés, vala­mint a felvásárlás és a feldolgozás közötti összhang megteremtése to­vábbra is megoldatlan gordiuszi cso­mó. Ez pedig jelentős mértékben hát­ráltatja a zöldség és a gyümölcs nagy­üzemi termelésének fejlesztését, de a kistermesztők tevékenységében rejlő lehetőségek kihasználását is. Klamarcsik Mária mérnök A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet mint ismeretes, tevékenyen részt vesz egész gazdasági-társadalmi életünk­ben. Nagy mértékben hozzájárul a városi és a falusi dolgozók jobb ellá­tásához, a szocialista demokrácia ki­­szélesítéséhez, az ötéves tervben elő­irányzott hatványozott feladatok valő­­raváltásához. A košicei járásban a munkaérdem­renddel kitüntetett Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet az idén ünnepli meg­alakulásának 60. évfordulóját. Ez al­kalomból a szövetkezet elnöke, Jaro­slav Ninčák elvtárs a szövetkezet székházában rendezett sajtótájékozta­tó keretében a központi lapok szer­kesztőinek elmondotta, hogy a szocia­lista iparosítás, valamennyi termelési és gyors ütemű fejlesztése nyomán a košicei járás fogyasztási szövetkezeté­nek tevékenysége is folyamatos, sok­oldalú fejlődésen ment keresztül. Csu­pán az elmúlt tizenhét év alatt több mint kétszázhuszonegy millió koronát fordítottak kereskedelmi hálózatuk fejlesztésére. Ezeket az erőfeszítéseket elismerés­re méltónak tartjuk, hiszen nem ke­vesebb, mint százhuszonkét üzletet ad­tak át rendeltetésnek. Az új egységek építésével egyidőben korszerűsítették a már meglevőket. Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a legkorszerűbb kö­rülmények között mutassák be a vá­sárlóknak árukészletüket, tökéletesít­sék a kiszolgáló rendszerüket, azaz minél rövidebb időn belül minél több vevő vásárolhasson. Csupán a kiske­reskedelmi tevékenységük szakaszán 1978-ra a forgalmi tervük hatszáz­­nyolcvanhatmillió koronát irányoz elő, amelyet a mai napig 31,5 millió koro­nával túlteljesítenek. A nagykereske­delmi forgalmi tervüket időarányosan tizenötmillió koronával teljesítik túl, ami már valóban szép eredménynek számít. A közétkeztetés szakaszán is kiváló eredményeket érnek el. Számos falatozó esetében az ételek választé­kát bővítették. Tavaly például a ven­déglátó egységeik százharmincötmil­lió korona forgalmat érteik el. Az élel­miszerek forgalmazásában évente hat százalékos növekedést mutatnak ki. Kiváló eredmény! — A CSKP KB 11. ülésének a keres­kedelemmel kapcsolatos határozatát hogyan akarják megvalósítani? — ér­deklődtem Jaroslav Ninčák elvtárstól, a košicei járás JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezetének elnökétől. — Nemcsak egységeinket — mon­dotta Ninčák elvtárs —, hanem mun­katársaink felkészültségi fokát is igyekszünk folyamatosan tökéletesíte­ni. Mindennek eredményeként az esz­tendő eddig eltelt időszakában egysé­geink mintegy tíz százalékkal nagyobb áruforgalmat bonyolítottak le, mint a megelőző évben. Persze, sikereinkkel még mindig nem lehetünk teljesen elégedettek, a következőkben tovább kell javítanunk munkánkat, minden tevékenységi területen. Az erre irá­nyuló intézkedések összességét a CSKP KB 11. ülésének határozata alapján ki­dolgozott kereskedelmi tervünk tar­talmazza. Ennek értelmében nagyobb figyelmet fordítunk majd a megfelelő árualap leszerzödésére, hogy az meny­­nyiségileg minél jobban megfeleljen eladási tervünk követelményeinek, szerkezetileg pedig minél tökéleteseb­ben kielégíthesse a lakosság igényeit; mindenekelőtt az iparcikkek forgal­mazására helyezünk súlyt, mivel köz­véleménykutatásunk eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy elsősorban ilyen jellegű árucikkeink közül kerülnek ki a hiánycikkek. Az élelmiszer szakaszán elsősorban a tej, a kenyér, a zöldség és a gyümölcs ellátásán akarunk javítani. Konkrét intézkedésnek számít, hogy a gyü­mölcs- és zöldségtermelő gazdaságok­kal szerződést kötöttünk s így friss árut adhatunk majd boltjainkba. To­vábbá a nagyobb termelőgazdaságok­ban feldolgozó üzemeket létesítünk a gyümölcs és a zöldség tartósítására, mustok készítésére. Közétkeztetési há­lózatunkat is sokoldalúan fejlesztjük. Növeljük a konyhakész árucikkek részarányát < jelenlegi évi nyolcmil­lióról tízmillióra, és arra törekszünk^ hogy az elárúsítók szakképzettségi, felkészültségi foka megfeleljen a kö­vetelményeknek. Fokozottabb mérték­ben kívánjuk betartani a higiéniai­egészségügyi előírásokat. Tovább bővítjük, korszerűsítjük mű­szaki-anyagi alapunkat — folytatta az igazgató — egyre szélesebben alkal­mazzuk a korszerű kereskedelmi eljá­rásokat, támogatjuk az újat minden területen, egyre több egységünkbe ve­zetjük be a korszerű és hatékony ke­reskedelmi formákat. Jelenleg átadás előtt áll Moldava nad Bodvouban (Szepsi) egy modern áruház. Központi raktárt, új bevásárló központokat, vendéglátó üzemeket építünk. Ezek tehát a košicei járásban a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet előtt álló feladatok. Reméljük, hogy mindent elkövetnek majd a célkitűzé­seik maradéktalan megvalósítása ér­dekében, mint ahogyan azt a CSKP KB 7. és 11. ülésének határozatai Is elő­irányozzák a kereskedelmi egységek számára. Illés Bertalan munkát végez - minőségi szolgáltatást nyújt ACALOVÖI (NAGYMEGYER) mosoda szocialista brigádja A čalovói közszolgáltatási válla­lat 1962-ben létesített mosodáját és vegytisztító részlegét Méri Erzsé­bet vezeti. Ö tájékoztatott az üzemben végzett munkáról, az el­ért eredményekről és a dolgozók üzemen belüli életéről. Szavaiból kiérződött az elégedettség. Elmond­ta, hogy az üzem létrehozása óta irányítja a mosoda és vegytisztító dolgozóinak munkáját. A mosodá­nak jelenleg ötvenkét dolgozója közül csupán öt a férfi: a gépko­csivezető, a fűtő és a karbantartók. Munkájukat az üzem dolgozói nagy lelkesedéssel végzik. Nem­csak az anyagi érdekeltséget tart­ják szem előtt, hanem az üzem hírnevét is jó munkával igyeksze­nek öregbíteni. Az üzem mozgó ru­­hagyfljtője tizenöt községből szedi össze a mosásra vagy tisztításra szánt ruhát. Ezenkívül a bratisla­vai egyetemi kórháznak és a bra­tislavai szállodáknak is dolgoznak. A mosódában két korszerű gépen egy műszak alatt háromezer kiló ruhát mosnak, szárítanak meg és vasalnak ki. A két vegytisztító gé­pük hatszázhúsz kiló ruhát tisztít naponta. Ez pedig azt jelenti, hogy a megrendeléseknek a legrövidebb idő alatt eleget tesznek. A lakosság a mosoda munkájá­val nagyon elégedett. Ez egyik biz­tosítéka annak, hogy előirányzott tervüket minden évben elérik, sőt túl is szárnyalják. Az idei évre ter­vezett hárommillióötszázezer koro­nás. bevételi tervük teljesítése so­rán hét hónap alatt már ikétmillíó­­hetvenegyezer koronát elértek. A hátralévő időben végzendő szorgos munkájuk a bevételi terv jelentős túlszárnyalására ad lehetőséget. Az üzem két szocialista brigád­jának tagjai — az öt férfi kivételé­vel — egyúttal a Nőszövetség tag­jai is. A Februári Győzelem 30. ju­bileumának tiszteletére tett válla­lásuk az üzem gazdasági fellendü­lését irányozza elő. Felajánlásuk­kal kötelezték magukat, hogy a tervet túllépik, a villanyáram­fogyasztás csökkentésével ezer ko­ronát megtakarítanak. Az anyagta­karékosság területén ötezer koro­nával csökkentik a költségeket. A vállalt munkát minimális idő álatt jő minőségben elvégzik. Ezenkívül társadalmi munkában négyszázti­­zenhat óra ledolgozását is vállal­ták, amit az üzemük tisztántartá­sában, a városszépítés! akciókban dolgoznak le. E vállalásuk pénzér­téke hatézerkétszáznegyven koro­na. Az üzem dolgozóiról való gon-­­doskodás a legmesszebbmenően biztosított. Társasutazásokon, ki­rándulásokon vesznek részt. Évente legalább három család üdül a Tát­rában. Közösen látogatják a MA­TESZ előadásait, kirándulnak Ma­gyarországra, hogy ott is megte­kintsék a színelőadásokat. Győrbe gyakran ellátogatnak. Legutóbb a pécsi színház előadását nézték vé­gig-Nehéz és az egészségre káros munkát végeznek. Hogy ne legyen nagy a munkából való kiesés, erről dr. Reislerová Jana üzemi orvos gondoskodik, aki hivatásához mél­tóan őrködik az üzem dolgozóinak egészsége fölött. Lelkiismeretes munkájáért elismerést és dicsére­tet érdemel. Az üzem fürdővel is rendelkezik, ahol a dolgozók műszak után, vagy ha szükséges több esetben is fü­rödhetnek, zuhanyozhatnak. Ko­moly feladatokkal kell megbirkóz­niuk, de az eddigi eredmények azt igazolják, hogy teljesítik az év elején tett ígéretüket. Bármilyen nehézség merül fel, megtalálják a kivezető utat és megoldják a fel­merülő problémákat. Hosszú évek tapasztalatai megtanították őket a leleményességre, ötletességre és kitartásra. Puha Erzsébet és Káro­lyi Anna tizennyolc éve egyfolytá­ban állnak a gépek mellett. Nem volna teljes az írás, ha megfeledkeznénk az üzem öt férfi­tagjáról. Ők azok, akik gondoskod­nak arról, hogy az üzemben zökke­nőmentesen végezhessék a munkát, üzemképesek legyenek a gépek, időben összehordják a községekből a ruhát és elég gőz és melegvíz álljon rendelkezésre. Ők is dicsére­tes munkát végeznek. Mindannyian állják adott szavu­kat, becsületes jó munkát végez­nek, a hatodik ötéves terv rájuk háruló feladatainak eleget tesznek. Öllé Ferenc ^лллллл

Next

/
Thumbnails
Contents