Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-02 / 48. szám
A társadalmi igényekkel ellentétben A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Kér tészeti Szolgáltató Vállalatainak hatáskörébe már tizennégy kiskereskedelmi kertészeti szaküzlet tartozik. Ezek a vállalatok a társadalmi igényeknek megfelelően a kertbarátok által felkínált zöldség- és gyümölcsmennyiség értékesítéséért is felelősek. A szövetség az idén a Kertészeti Szolgáltató Vállalatokon keresztül 122 millió 337 ezer korona értékű forgalom lebonyolításával számolt. Az első félév végével azonban az időtervet csak 78,6 százalékra, teljesítették (több mint 10 millió korona a hiány!), ami egyben az egész évi tervfeladatok teljesítését is nagyban veszélyezteti. Az első félévi lemaradás legnagyobb részei az Érsekújvári és a Komáromi (Komárno) Kertészeti Szolgáltató Vállalatok. Ugyanis ezeket érintették legjobban a ZELENINA vezérigazgatóságának és vállalatainak idei „mesterkedései“. A Komáromi, Nitrai, Érsekújvári és a Bratislavai Kertészeti Szolgáltató Vállalat az idei évre a ZELENINA vezérigazgatósága és vállalatai felé 17 ezer 806 tonna zöldség és 584 tonna gyümölcs értékesítését kínálta. A kertbarátok táborában már bizonyára ismert okokból eredően a ZELENINA vállalatai mindössze 4 ezer 174 tonna zöldség (23,4 százalék) és 392 tonna gyümölcs (67,1 °/»( felvásárlására kötöttek adásvételi szerződést! Mindamellett, hogy a Kertészeti Szolgáltató Vállalatok nem érik el a tervezett forgalmi értéket, a tiszta nyereség értéke a kellő színvonalon van, mert a ZELENINA vállalatai felé történő értékesítés a korábbi években nem volt minden esetben jövedelmező. Az idén a Kertészeti Szolgáltató Vállalatok az egyéb felvásárlóknál nagyobb kereskedelmi árkülönbözetet értek el, ami a múlt évi 9,5 százalékról az idén 14,4 %-ra nőtt, ugyanakkor a teljesítmények értéke 16,9, az anyagköltségeké viszont csak 13,5 százalékkal növekedett. A ZELENINA vállalatai vezető dolgozóinak magatartásával szemben pozitívan értékelhetjük a Szesz- és Konzervgyárak vezérigazgatóságának vállalataival megkötött adásvételi szerződések teljesítését. Az utóbbi években semminemű hátráltató tényező nem lépett fel, g a szerződések mindkét fél javát szolgálják. Az SZGYKSZ Központi Bizottságának dolgozói a jövőben is nagy figyelmet fordítanak a kertbarátok igényeinek kielégítésére. Ennek értelmében a jövő év végéig további tizennégy kereskedelmi kertészeti szaküzletet nyitnak meg. A közeljövőben a Kertészeti Szolgáltató Vállalatok kereskedelmi üzlethelyiségeiben az érdeklődők a szakkönyvekhez is hozzájuthatnak. ŠAREK PETER, az SZGYKSZ KB dolgozója Pósa István, a Szlovákiai Kisállaiíenyésztök Szövetsége Šoporňai Helyi Szervezetének elnöke az utóbbi években papagájok tenyésztésével foglalkozik. Ezenkívül egy húsz egyedből álló kokin (kokin kina) tyúkállománya is van. A fajta tiszta szülőpárokat az NDK-ból szerezte be. Inkább kedv telésből, mint hasznosságukért tartja őket. Igaz, jói és gyorsan növekednek. jő az ellen állóképességük, de évente csak százhúsz-százharminc tojást termelnek. A tojás, amely egyébként barna héjú, ugyan kevés, de az állatok húsa annál ízletesebb. Pósa István azonban sokkal több figyelmet fordít a papagájok és egyéb egzotikus madarak szaporítására és nevelésére Ezek számára saját kertjében, ami nem több négy árnál, napraforgót és kendert 'érméi. Három évvel ezelőtt néhány napraforgómagot kapott az NDK-ból. Ez a fajta öt-hat méter magasra nőtt, a tányér átmérője a hatvan-hetven centimétert is meghaladta. A felvételen Pósa István felesége látható, aki szívesen megállapítaná a napraforgó érettségét. Képszöveg: —krajcsovics— Első lett Szlovákiában ftjemrég felkerestem a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltató Vállalatának vezetőit, akiktől megtudtam, hogy Szlovákiában az érsekújvári kereskedelmi kertészeti szaküzlet éri al a legnagyobb értékű évi forgalmat. Szeptember végével az évi forgalmi tervet már százötven százalékra teljesítették. Roško Lívia már 1970-től a szaküzlet vezetője. Munkáját szereti és igazi hivatást érez a kertészettel kapcsolatos dolgokhoz. Az új szaküzlet 1977 május elsején nyílt meg, s azóta fokozatosan növekedett annak forgalma. Január elsejétől már egy állandó elárusító is segít az üzletvezetőnek. ♦ Minek tulajdonítja az üzlet sikerét? — tettem fel a kérdést Roškonénak. — A két hatalmas kirakat lehetőséget ad a vetőmagvak és a kertészeti cikkek, kellékek megismertetésére. A tágas, szép és higiénikus üzlethelyiség Is ezt a célt szolgálja. A forgalom növelését illetően sokat jelent az, hogy a Kertészeti Szolgáltató Vállalat vezetője, Surín Mátyás és inspektora, Balahár Štefan minden keresett vetőmagféleséget és kertészeti kelléket beszereznek. Én egyébként a keresett vetőmagvakat és a kertészeti cikkeket feljegyzem és külön papíron átadom az előbb említett személyeknek, akik ezeket a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek beszerezni. Fontos tényezőként kell kiemelni azt is, hogy a szaküzlet elárusítója szaktanácsokkal látja el a kezdő kertészeket. Ez a műtrágyák és a vegyszerek használatára Is vonatkozik. Roško Lívia mindenkivel szemben előzékeny, figyelmes és türelmes. A vásárlók szívesen keresik fel a szaküzletet. (Hofer) Kiállítás Nemrégiben a lévai (Levicej kultúrházban megrendezték a gyógynövények első járási kiállítását. A járási Népegészségügyi Intézet, a gyógynövények termesztését és begyűjtését irányító járási bizottság és a helybeli gyógyszertár dolgozói sok érdekességet mutattak be a látogatóknak. A kiállításnak elsősorban a tanulóifjúság örült a legjobban, mert hasznos tapasztalatokkal gazdagodhattak. Külön dicséretet érdemelnek a Zsellzi jŽeliezovce) Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói, akik tanáraik segédletével botanikus kertet létesítenek, amelyben gyógynövényeket szeretnének termeszteni. Ha példájukat másutt is követnék, bizonyára nagyban segítenék gyógyszeriparunkat, hiszen évente jelentős mennyiségű nyersanyagot vagyunk kénytelenek külföldről, drága pénzért importálni. (Cimma) Vissza a természethez A városi ember egész héten beton- és téglafalak között él. Sokszor hangzik el a jogos panasz, hogy városainkban kevés a zöldövezet. Rousseau-t idézve: „Vissza a természethez“, a hét végén a városi ember szinte űzött vadként menekül a szabad természetben épült hétvégi házakba, folyópartokra. Hogy miért? Pihenni, a^z élet mindennapi gondjait feledtetni, kikapcsolódni megy a városi ember a természetbe, hogy felfrissülve, újult erővel végezhesse a rá váró nehéz feladatokat. Azonban a leleményes városi ember is széppé, kellemessé varázsolhatja lakását és környezetét. jlyen leleményes megoldást talált Podlupszky Mihályné tanítónő, akinek a párkányi (Štúrovo) lakótelepen levő lakása tele van dísznövényekkel, virágokkal. Évekkel ezelőtt szőlővesszőt ültetett első emeleti lakásának ablaka alá. A gondos és szakszerű kezelés eredményeként a növény már egészen befutotta az első emeleti erkélyt. Azon kívül, hogy a szemnek tetszetős, hasznot is hoz. Az idén tizennyolc szolőfiirtöt termett. Lám, milyen az emberi leleményesség, a betonfalak között is megteremti a maga zöldövezetét! (Majerszký) Czűcs Mihály ötvenhárom éves, a Z.-i földművesszövetkezet állatgondozója. Kezdetben a mezei csoportban dolgozott, később — a közös vezetőinek ösztönzésére — megszerezte a gépjárművezetői jogosítványt és több mint másfél évtizeden át ült a traktor nyergében. Egyszer csak leparancsolta őt az orvos a „vaspanipáról“. Hetvenkettő óta a tehenészetben dolgozik. Huszonkét fejőst bíztak a gondjaira. Itt is megállja a helyét. Az 6 tehenei négyezerkétszáz liternél is több tejet adnak, természetesen évi és darabonkénti átlagban. Miska bácsi szorgalma elismerést és dicséretet érdemlő. Furcsa, de igaz: mégsem azért kerestem fel otthonában, hogy a tejtermelésben szerzett tapasztalatairól beszélgessünk. Megtudtam ugyanis, hogy Miska bácsi szenvedélyes kertészkedő és az almafáinak, meg a rózsáinak sokan a csodájára járnak. „Jöjjön csak bátran“ — kiáltotta az udvar szegletéből, amikor megzörgettem a kiskaput. „Kutyám nincsen, a kandúr meg valahol a kertben egerészik.“ Megszorítottam a felém nyújtott jobbot, és azonnal kirukkoltam vele, hogy szeretném megtekinteni a birodalmát. „Tessék, nézzen körül“ — biccentett a kertajtó felé. „Mindjárt jövök én is, csak elkészítem ezt a gyümölcsszedöt. Ügyes szerszám, csak éppen nem adtak hozzá nyelet, megelfelejtettek rá lyukat fúrni, hogy egy szeggel megerősíthessem, ha már felkerült a nyélre.“ Ahogy körülpillantottam a kertben, megvallom csalódást éheztem. Téli pihenőibe készülődő, lombjukat hullató fákat és bokrokat láttam, megüresedett ágyások és kisebb trágyakupacok között botladoztam s ráadásként még az őszi szél is ellenem fordult. Mintha szándékosan tenné, minduntalan felém sodorta a halomra gereblyézett, lassan hamvadó növényi maradványok kesernyés füstjét. Akkor már november elejét jelzett a naptár s ilyentájt bizony nem nyújt megkapó látványt a kert. Csak miután tüzetesen szem ügyre vettem mindent, döbbentem rá, hogy elhamarkodottan ítélek. Nem hiányzott onnan semmi, aminek egy kiskertben — vagy ha úgy tetszik konyhakertben —' lennie kell. Az út 1 egyik oldalán gyümölcsfák sorakoztak. Az alma volt túlsúlyban, de láttam körtét, kajszit, őszibarackot, szilvát, cseresznyét, meggyet, még birset is, ami faluhelyen bizony ritkaságnak számít. A kerítés mellett ribiszke- és köszmétebokrok nyújtóztak, az egyik sarokban málna, a másikban meg piramisra telepített szamóca hívta fel magára a figyelmemet. „Tetszik ez a megoldás?“ — kérdezte Miska bácsi, aki közben elkészült a gyümölcsszedőmert mindig felírom egy füzetbe, hogy mikor, mivel és hogyan permeteztem. A vegyszeres kezelés persze nem sokat segített volna, ha rendszeresen le nem csipkedem a beteg hajtásvégeket. Most is permetezni szeretnék, csak még előbb leszedem azt a néhány almát, amit a létráról nem értem el. Jól lemosom a fákat Arborollal. És persze a zavart is bepermetezem, hogy jövőre kevesebbszer kelljen elővenni a permetezőt.“ ♦ A kertnek a felét zöldségvei és utánam jött a kertbe. „Egy szaklapban olvastam róla és azonnal megcsináltam. így kevesebb helyet foglal el a kertben a szamócás, könnyebb a gondozása és a gyümölcs sem piszkolódik, mtg rothad annyira, mert nem érintkezik a földdel.“ ♦ Szépek, egészségesek a Jónáthán almafái. Hányszor permetezte őket? — érdeklődtem. „Sokszor. Ha kíváncsi rá, pontosan is megmondhatom, termesztéssel hasznosítja. Mi mindept termel? „A télire való krumplin kívül minden megterem itt, amire az év folyamán szükségünk van. Sőt! Még értékesítésre is jut valami.“ ♦ A nemzeti bizottságon azt mondták, hogy a kiskertészek több mint százhúsz főt számláló szervezete aránylag jól megoldotta a gyümölcs és a zöldség felvásárlását, értékesítését. A klímát izációs sejtekben történő paradicsom-termesztési módszer elsősorban a kis területtel rendelkező kertbarátoknak ajánlható. Fotó: —blm— »Ügy igaz, ahogy mondja: aránylag jól. De nem kifogástalanul. Persze ez nem a szervezetünk vezetőinek a hibája. Hogy milyen problémáink vannak? Ezt inkább hagyjuk. Nem szeretnénk megjárni, mint a szomszédaink. Tavaly elpanaszolták valakinek, hogy a Kertészeti Szolgáltatások közeli kirendeltségének felvásárlói nem tartják be a megállapodást, néhány alapszervezetet előnyben részesítenek, másokat meg megkárosítanak az áru átvételekor és minősítésekor stb. Az illető megírta ezt az újságban. Azt hiszi, hogy segített vele? Az idén már szerződést sem kötött az említett vállalat a szomszéd falu kertészkedőivei.“ Később a virágoskertben folytattuk a nézelődést és a beszélgetést. Ügy is mondhatnám, hogy a rózsakertben, hiszen azon a tizenöt négyzetméteren rózsán kívül csak a szegélynövényként vetett söprűfű díszlett. „Öt évvel ezelőtt kezdtem a rózsatermesztés iránt behatóbban érdeklődni“ — említette vendéglátóm. „Vettem egy szakkönyvet, azután még egyet. .. és elkezdtem kísérletezni. Ma már a faluban talán minden harmadik kiskertben az általam szaporított rózsák virítanak. Amikor elkészült az új óvoda, mi, kiskertészkedők vállaltuk a parkosítást. Huszonnégy rózsatövet ajándékoztam az óvodának. Hadd örüljenek a gyerekek is a szépnek, tanulják meg szeretni és óvni a virágot, a természetet.“ ♦ Miska bácsi! Azt már említette, hogy a felesége szívesen segít a kerti munkában. És a gyerekek, ők is hódolnak ennek a nemes kedvtelésnek? „Számomra a családon kívül a kertészkedés, ez a darabka föld nyújtja a legnagyobb boldogságot. S örömmel mondhatom, hogy a gyerekek is megszerették a kertészkedést. Az egyik fiam városon él, toronyházban lakik, és mivel kertje nincsen, telerakta szobanövénynyel a lakást. Jóska fiam gépesítő a szövetkezetben. Otthon főleg paprikát termel, fólia alatt. Erzsiké itt lakik a szomszéd utcában, az új soron. Az élelmiszerboltban dolgozik, és ő a kertészkedők alapszervezetének a pénztárosa. Hát, látja, így hatványozódik az én boldogságom. Mert bizony a gyerekek kertjét is meg lehet ám nézni!“ (ká-J u-
