Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-02 / 48. szám

A társadalmi igényekkel ellentétben A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Kér tészeti Szolgáltató Vállalatainak hatáskörébe már tizennégy kis­kereskedelmi kertészeti szaküz­­let tartozik. Ezek a vállalatok a társadalmi igényeknek meg­felelően a kertbarátok által felkínált zöldség- és gyümölcs­mennyiség értékesítéséért is fe­lelősek. A szövetség az idén a Kerté­szeti Szolgáltató Vállalatokon keresztül 122 millió 337 ezer korona értékű forgalom lebo­nyolításával számolt. Az első félév végével azonban az idő­tervet csak 78,6 százalékra, tel­jesítették (több mint 10 millió korona a hiány!), ami egyben az egész évi tervfeladatok tel­jesítését is nagyban veszélyez­teti. Az első félévi lemaradás legnagyobb részei az Érsekúj­­vári és a Komáromi (Komárno) Kertészeti Szolgáltató Vállala­tok. Ugyanis ezeket érintették legjobban a ZELENINA vezér­­igazgatóságának és vállalatai­nak idei „mesterkedései“. A Ko­máromi, Nitrai, Érsekújvári és a Bratislavai Kertészeti Szolgál­tató Vállalat az idei évre a ZE­LENINA vezérigazgatósága és vállalatai felé 17 ezer 806 tonna zöldség és 584 tonna gyümölcs értékesítését kínálta. A kertba­rátok táborában már bizonyára ismert okokból eredően a ZE­LENINA vállalatai mindössze 4 ezer 174 tonna zöldség (23,4 százalék) és 392 tonna gyü­mölcs (67,1 °/»( felvásárlására kötöttek adásvételi szerződést! Mindamellett, hogy a Kerté­szeti Szolgáltató Vállalatok nem érik el a tervezett forgalmi ér­téket, a tiszta nyereség értéke a kellő színvonalon van, mert a ZELENINA vállalatai felé törté­nő értékesítés a korábbi évek­ben nem volt minden esetben jövedelmező. Az idén a Kerté­szeti Szolgáltató Vállalatok az egyéb felvásárlóknál nagyobb kereskedelmi árkülönbözetet ér­tek el, ami a múlt évi 9,5 szá­zalékról az idén 14,4 %-ra nőtt, ugyanakkor a teljesítmények értéke 16,9, az anyagköltségeké viszont csak 13,5 százalékkal növekedett. A ZELENINA vállalatai veze­tő dolgozóinak magatartásával szemben pozitívan értékelhet­jük a Szesz- és Konzervgyárak vezérigazgatóságának vállalatai­val megkötött adásvételi szerző­dések teljesítését. Az utóbbi években semminemű hátráltató tényező nem lépett fel, g a szer­ződések mindkét fél javát szol­gálják. Az SZGYKSZ Központi Bizott­ságának dolgozói a jövőben is nagy figyelmet fordítanak a kertbarátok igényeinek kielégí­tésére. Ennek értelmében a jövő év végéig további tizennégy ke­reskedelmi kertészeti szaküzle­tet nyitnak meg. A közeljövő­ben a Kertészeti Szolgáltató Vállalatok kereskedelmi üzlet­­helyiségeiben az érdeklődők a szakkönyvekhez is hozzájuthat­nak. ŠAREK PETER, az SZGYKSZ KB dolgozója Pósa István, a Szlovákiai Kisállai­­íenyésztök Szövet­sége Šoporňai He­lyi Szervezetének elnöke az utóbbi években papagájok tenyésztésével fog­lalkozik. Ezenkívül egy húsz egyedből álló kokin (kokin kina) tyúkállomá­­nya is van. A fajta tiszta szülőpárokat az NDK-ból szerez­te be. Inkább kedv telésből, mint hasz­nosságukért tartja őket. Igaz, jói és gyorsan növeked­nek. jő az ellen állóképességük, de évente csak száz­­húsz-százharminc tojást termelnek. A tojás, amely egyébként barna héjú, ugyan kevés, de az állatok húsa annál ízletesebb. Pósa István azonban sokkal több figyelmet fordít a papagájok és egyéb egzotikus madarak szaporítására és neve­lésére Ezek számára saját kert­jében, ami nem több négy ár­nál, napraforgót és kendert 'ér­méi. Három évvel ezelőtt né­hány napraforgómagot kapott az NDK-ból. Ez a fajta öt-hat méter magasra nőtt, a tányér átmérője a hatvan-hetven centi­métert is meghaladta. A felvé­telen Pósa István felesége lát­ható, aki szívesen megállapíta­ná a napraforgó érettségét. Képszöveg: —krajcsovics— Első lett Szlovákiában ftjemrég fel­­kerestem a Szlovákiai Gyümöl­csészek és Kisker­tészek Szövetsége Érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltató Válla­latának vezetőit, akiktől megtudtam, hogy Szlovákiában az érsekújvári ke­reskedelmi kerté­szeti szaküzlet éri al a legnagyobb ér­tékű évi forgalmat. Szeptember végé­vel az évi forgalmi tervet már százöt­ven százalékra tel­jesítették. Roško Lívia már 1970-től a szaküzlet vezetője. Munkáját szereti és igazi hivatást érez a kertészettel kapcsolatos dolgok­hoz. Az új szaküzlet 1977 má­jus elsején nyílt meg, s azóta fokozatosan növekedett annak forgalma. Január elsejétől már egy állandó elárusító is segít az üzletvezetőnek. ♦ Minek tulajdonítja az üzlet sikerét? — tettem fel a kérdést Roškonénak. — A két hatalmas kirakat le­hetőséget ad a vetőmagvak és a kertészeti cikkek, kellékek megismertetésére. A tágas, szép és higiénikus üzlethelyiség Is ezt a célt szolgálja. A forgalom növelését illetően sokat jelent az, hogy a Kertészeti Szolgálta­tó Vállalat vezetője, Surín Má­tyás és inspektora, Balahár Šte­fan minden keresett vetőmagfé­leséget és kertészeti kelléket beszereznek. Én egyébként a keresett vetőmagvakat és a ker­tészeti cikkeket feljegyzem és külön papíron átadom az előbb említett személyeknek, akik ezeket a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek besze­rezni. Fontos tényezőként kell ki­emelni azt is, hogy a szaküzlet elárusítója szaktanácsokkal lát­ja el a kezdő kertészeket. Ez a műtrágyák és a vegyszerek használatára Is vonatkozik. Roško Lívia mindenkivel szemben előzékeny, figyelmes és türelmes. A vásárlók szíve­sen keresik fel a szaküzletet. (Hofer) Kiállítás Nemrégiben a lévai (Levicej kultúrházban megrendezték a gyógynövények első járási kiál­lítását. A járási Népegészség­ügyi Intézet, a gyógynövények termesztését és begyűjtését irá­nyító járási bizottság és a hely­beli gyógyszertár dolgozói sok érdekességet mutattak be a lá­togatóknak. A kiállításnak első­sorban a tanulóifjúság örült a legjobban, mert hasznos tapasz­talatokkal gazdagodhattak. Kü­lön dicséretet érdemelnek a Zsellzi jŽeliezovce) Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói, akik tanáraik segédletével bo­tanikus kertet létesítenek, a­­melyben gyógynövényeket sze­retnének termeszteni. Ha példá­jukat másutt is követnék, bizo­nyára nagyban segítenék gyógy­szeriparunkat, hiszen évente je­lentős mennyiségű nyersanya­got vagyunk kénytelenek kül­földről, drága pénzért impor­tálni. (Cimma) Vissza a természethez A városi ember egész héten beton- és téglafalak között él. Sokszor hangzik el a jogos pa­nasz, hogy városainkban kevés a zöldövezet. Rousseau-t idézve: „Vissza a természethez“, a hét végén a városi ember szinte űzött vadként menekül a szabad természetben épült hétvégi há­zakba, folyópartokra. Hogy miért? Pihenni, a^z élet minden­napi gondjait feledtetni, kikap­csolódni megy a városi ember a természetbe, hogy felfrissülve, újult erővel végezhesse a rá váró nehéz feladatokat. Azonban a leleményes városi ember is széppé, kellemessé va­rázsolhatja lakását és környe­zetét. jlyen leleményes megol­dást talált Podlupszky Mihályné tanítónő, akinek a párkányi (Štúrovo) lakótelepen levő la­kása tele van dísznövényekkel, virágokkal. Évekkel ezelőtt sző­lővesszőt ültetett első emeleti lakásának ablaka alá. A gondos és szakszerű kezelés eredmé­nyeként a növény már egészen befutotta az első emeleti er­kélyt. Azon kívül, hogy a szem­nek tetszetős, hasznot is hoz. Az idén tizennyolc szolőfiirtöt ter­mett. Lám, milyen az emberi lele­ményesség, a betonfalak között is megteremti a maga zöldöve­zetét! (Majerszký) Czűcs Mihály ötvenhárom éves, a Z.-i földműves­­szövetkezet állatgondozója. Kez­detben a mezei csoportban dol­gozott, később — a közös veze­tőinek ösztönzésére — megsze­rezte a gépjárművezetői jogosít­ványt és több mint másfél évti­zeden át ült a traktor nyergé­ben. Egyszer csak leparancsolta őt az orvos a „vaspanipáról“. Hetvenkettő óta a tehenészet­ben dolgozik. Huszonkét fejőst bíztak a gondjaira. Itt is meg­állja a helyét. Az 6 tehenei négyezerkétszáz liternél is több tejet adnak, természetesen évi és darabonkénti átlagban. Miska bácsi szorgalma elis­merést és dicséretet érdemlő. Furcsa, de igaz: mégsem azért kerestem fel otthonában, hogy a tejtermelésben szerzett ta­pasztalatairól beszélgessünk. Megtudtam ugyanis, hogy Miska bácsi szenvedélyes kertészkedő és az almafáinak, meg a rózsái­nak sokan a csodájára járnak. „Jöjjön csak bátran“ — kiál­totta az udvar szegletéből, ami­kor megzörgettem a kiskaput. „Kutyám nincsen, a kandúr meg valahol a kertben egerészik.“ Megszorítottam a felém nyúj­tott jobbot, és azonnal kirukkol­tam vele, hogy szeretném meg­tekinteni a birodalmát. „Tessék, nézzen körül“ — biccentett a kertajtó felé. „Mindjárt jövök én is, csak el­készítem ezt a gyümölcsszedöt. Ügyes szerszám, csak éppen nem adtak hozzá nyelet, meg­­elfelejtettek rá lyukat fúrni, hogy egy szeggel megerősíthes­sem, ha már felkerült a nyél­re.“ Ahogy körülpillantottam a kertben, megvallom csalódást éheztem. Téli pihenőibe készülő­dő, lombjukat hullató fákat és bokrokat láttam, megüresedett ágyások és kisebb trágyakupa­cok között botladoztam s rá­adásként még az őszi szél is el­lenem fordult. Mintha szándé­kosan tenné, minduntalan felém sodorta a halomra gereblyézett, lassan hamvadó növényi marad­ványok kesernyés füstjét. Akkor már november elejét jelzett a naptár s ilyentájt bizony nem nyújt megkapó látványt a kert. Csak miután tüzetesen szem ügyre vettem mindent, döbben­tem rá, hogy elhamarkodottan ítélek. Nem hiányzott onnan semmi, aminek egy kiskertben — vagy ha úgy tetszik konyha­kertben —' lennie kell. Az út 1 egyik oldalán gyümölcsfák so­rakoztak. Az alma volt túlsúly­ban, de láttam körtét, kajszit, őszibarackot, szilvát, cseresz­nyét, meggyet, még birset is, ami faluhelyen bizony ritkaság­nak számít. A kerítés mellett ri­biszke- és köszmétebokrok nyúj­tóztak, az egyik sarokban mál­na, a másikban meg piramisra telepített szamóca hívta fel ma­gára a figyelmemet. „Tetszik ez a megoldás?“ — kérdezte Miska bácsi, aki köz­ben elkészült a gyümölcsszedő­mert mindig felírom egy füzet­be, hogy mikor, mivel és ho­gyan permeteztem. A vegyszeres kezelés persze nem sokat segí­tett volna, ha rendszeresen le nem csipkedem a beteg hajtás­végeket. Most is permetezni sze­retnék, csak még előbb lesze­dem azt a néhány almát, amit a létráról nem értem el. Jól le­mosom a fákat Arborollal. És persze a zavart is bepermete­zem, hogy jövőre kevesebbszer kelljen elővenni a permetezőt.“ ♦ A kertnek a felét zöldség­vei és utánam jött a kertbe. „Egy szaklapban olvastam róla és azonnal megcsináltam. így kevesebb helyet foglal el a kertben a szamócás, könnyebb a gondozása és a gyümölcs sem piszkolódik, mtg rothad annyira, mert nem érintkezik a földdel.“ ♦ Szépek, egészségesek a Jó­­náthán almafái. Hányszor per­metezte őket? — érdeklődtem. „Sokszor. Ha kíváncsi rá, pontosan is megmondhatom, termesztéssel hasznosítja. Mi mindept termel? „A télire való krumplin kívül minden megterem itt, amire az év folyamán szükségünk van. Sőt! Még értékesítésre is jut valami.“ ♦ A nemzeti bizottságon azt mondták, hogy a kiskertészek több mint százhúsz főt számláló szervezete aránylag jól megol­dotta a gyümölcs és a zöldség felvásárlását, értékesítését. A klímát izációs sejtekben történő paradicsom-termesztési módszer elsősorban a kis területtel rendelkező kertbará­toknak ajánlható. Fotó: —blm— »Ügy igaz, ahogy mondja: aránylag jól. De nem kifogásta­lanul. Persze ez nem a szerve­zetünk vezetőinek a hibája. Hogy milyen problémáink van­nak? Ezt inkább hagyjuk. Nem szeretnénk megjárni, mint a szomszédaink. Tavaly elpana­szolták valakinek, hogy a Ker­tészeti Szolgáltatások közeli ki­­rendeltségének felvásárlói nem tartják be a megállapodást, né­hány alapszervezetet előnyben részesítenek, másokat meg meg­károsítanak az áru átvételekor és minősítésekor stb. Az illető megírta ezt az újságban. Azt hi­szi, hogy segített vele? Az idén már szerződést sem kötött az említett vállalat a szomszéd fa­lu kertészkedőivei.“ Később a virágoskertben foly­tattuk a nézelődést és a beszél­getést. Ügy is mondhatnám, hogy a rózsakertben, hiszen azon a tizenöt négyzetméteren rózsán kívül csak a szegélynö­vényként vetett söprűfű díszlett. „Öt évvel ezelőtt kezdtem a rózsatermesztés iránt behatób­ban érdeklődni“ — említette vendéglátóm. „Vettem egy szak­könyvet, azután még egyet. .. és elkezdtem kísérletezni. Ma már a faluban talán minden harmadik kiskertben az álta­lam szaporított rózsák viríta­nak. Amikor elkészült az új óvoda, mi, kiskertészkedők vál­laltuk a parkosítást. Huszon­négy rózsatövet ajándékoztam az óvodának. Hadd örüljenek a gyerekek is a szépnek, tanulják meg szeretni és óvni a virágot, a természetet.“ ♦ Miska bácsi! Azt már em­lítette, hogy a felesége szívesen segít a kerti munkában. És a gyerekek, ők is hódolnak ennek a nemes kedvtelésnek? „Számomra a családon kívül a kertészkedés, ez a darabka föld nyújtja a legnagyobb bol­dogságot. S örömmel mondha­tom, hogy a gyerekek is meg­szerették a kertészkedést. Az egyik fiam városon él, torony­házban lakik, és mivel kertje nincsen, telerakta szobanövény­­nyel a lakást. Jóska fiam gépe­sítő a szövetkezetben. Otthon főleg paprikát termel, fólia alatt. Erzsiké itt lakik a szom­széd utcában, az új soron. Az élelmiszerboltban dolgozik, és ő a kertészkedők alapszerveze­­tének a pénztárosa. Hát, látja, így hatványozódik az én boldog­ságom. Mert bizony a gyerekek kertjét is meg lehet ám nézni!“ (ká-J u-

Next

/
Thumbnails
Contents