Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-02 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. december 2. Csak így tovább! — A szocializmus építésének harminc esztendeje alatt megváltozott, megszépült Muzsla község arculata is. Ez elsősorban annak a becsületes helytállásnak köszönhető, amelyet ennek a forradalmi múltú községnek a dolgozói tanúsítottak a termelés és a gazdasági élet fejlesztésében, valamint az életfeltételeik javulásához vezető községfejlesztési feladatok teljesítésében — mondotta Filler Gyula, a járási pártbizottság titkára, az új kultúrház átadása és megnyitása alkalmából rendezett naggyűlésen. Valóban, ha az ember ^szegezi mindazt, amit a muzslaiak az utolsó három évtizedben létrehoztak, akkor arra a következtetésre jut, hogy ilyen vívmányokat csak elmélyült politikai elkötelezettséget tanúsító emberek közössége képes elérni. Olyan faluközösség, amely nem másoktól várja ajándékként az életszépítő és könnyítő alkotásokat, hanem aktívan vesz részt a községfejlesztési tervek körvonalazásában és a közös feladatok teljesítésével járó társadalmi munkában. Az persze természetes, hogy a muzslaiak összeforrottságát, kezdeményező készségét és alkotóképességét legjobban az új kultúrház építése tette próbára. Igaz ugyan, hogy a merész elképzelések megvalósításában támaszkodhattak arra a segítségre is — amit részükre — a járási nemzeti bizottság közvetítésével — a szocialista társadalmunk nyújtott. Ennek ellenére hangsúlyozható, hogy a több mint ötmillió korona értékű műnek, a korszerű és a legfejlettebb igényeket is kielégítő kultúrpalotának a megszületése a helyi nemzeti bizottság és a Béke Egységes Földművesszövetkezet példás együttműködésének, valamint a lakosság dicséretes aktivitásának a következménye. A helyi nemzeti bizottság dolgozói, élen Pathó Gyula elnökkel, jelesre vizsgáztak az építkezés folyamán felmerülő kisebb-nagyobb problémák megoldásában és helytálltak a képviselők is, akik szükség szerint figyelmeztették és szervezték a választóikat a társadalmi munkára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségük teljsítésére. Ahhoz, hogy a kultúrház a tervezett időre felépült és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának napjaiban megnyithatja kapuit, a pártszervezet vezetésével nagyban hozzájárultak a tömeg- és társadalmi szervezetek helyi szervezetei is, az építkezés meggyorsulását szolgáló kötelezettségvállalásuk példás teljesítésével. Lényegében tehát a jó szervező és felvilágosító munkával magyarázható a lakosság példás aktivitása, amely több mint tizenegyezer óra társadalmi munkát eredményezett. Az persze vitathatatlan, hogy az építkezéssel járó terhek nagyobbik részét az egységes földművesszövetkezet viselte. Részben azért, mert mint társberuházó több mint másfélmillió koronát áldozott a kultúrházra,' s mint az építkezési terv kivitelezője — az építőcsoportjának színvonalas munkájával — kedvező feltételeket teremtett az építési feladatok ütemterv szerinti teljesítésére, de nem utolsó sorban azért is, mert az építkezés közben felmerülő bonyolultabb ügyek és anyagi kérdések megoldásában hatékony segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottságnak. A nagy vállalkozás teljesítésé közben megnyilvánuló közös felelősséget, az építkezési gondok igazságos megosztását tükrözi a díszoklevél is, amit a kultürházavatás alkalmából az egységes földművesszövetkezet mellett működő pártszervezetnek, továbbá a helyi nemzeti bizottságnak és a Béke Efsz-nek, valamint az építkezés folyamán legnagyobb aktivitást tanúsító társadalmi szervezeteknek, a helyi sportszervezetnek és a Szlovák Nőszövetség helyiszervezetének a járási nemzeti bizottság adományozott. A nyilvános elismerést — a járási nemzeti bizottság díszoklevelét — természetesen megérdemelte a hnb elT nöke és titkára is, valamint Barusz Ernő mérnök, az efsz elnöke és nem kevésbé Gróf Gyula építésvezető, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett — a lelkiismeretes és minőségi munkát végző társaival együtt — Muzsla község fénypontjának, a városiasodás hírnökének nevezhető kultúrpalota építésében. Nem túlzás a muzslai új kultúrházat kultúrpalotának nevezni. Nemcsak azért, mert a község légmutatósabb épülete, hanem azért sem túlzás, mert méretei és az általa nyújtott működési lehetőségek többszörösen túlszárnyalják a hagýományos kultúrházak keréteit. A korszerű színpadi technikával felszerelt színházterem mellett ízlésesen díszített és berendezett társalgót láthatunk, ahol három-négyszáz személy is kényelmesen elfér. A hatezer kötetes községi könyvtár szomszédságában tágas olvasóterem van. De helyet kapott az ifjúsági klub, valamint egy modern konyha is százötven férőhelyes étteremmel, amely az egységes földművesszövetkezet gondozásában a közétkeztetés hasznos intézményévé válhat. Azzal az eltökélt szándékkal mentem a kultúrház megnyitó ünnepélyére, hogy a tömeg- és társadalmi szervezetek terveiről, illetve afelől érdeklődök, hogyan tudják és akarják kihasználni az új kultúrház által kínált lehetőségeket. Az ünnepi gyűlést követő gazdag kultúrműsor azonban választ adott a kérdésre, tehát bizonyította azt is, hogy a muzslai kultúrmunkások, az általános iskola és a társadalmi szervezetek jól felkészültek a lehetőségek kihasználására, a kulturális-művészeti tömegmozgalom fejlesztésére. Valóban kellemes meglepetés érti A kulturális műsor tartalmi szerkezete, amely a Nagy Októbert Szocialista Forradalom világformáló hatásának tükrében jelképezte a dolgozók megváltozott, megszépült életét, valamint azt az összefogást és példás aktivitást, amelyet a lakosság az életfeltételeinek javítása, így a kultúrház építése közben is kifejtett, méltó és magas színvonalú tükörképe volt Muzsla község forradalmi múltjának és jelenének. Az általános iskola szavalókórusa, a több mint negyven tagú énekkara, a tizenöt tagú menyecske-kórus, a legkisebbek és az ifjúsági szervezet tánccsoportja, valamint az első ízben szereplő citerazenekar derekasan kitett magáért. Bizonyítottak és bizonyított a műsor rendezője is, aki ezt a valóban színes műsort összefogta, az egyes műsorszámok tartalmi mondanivalóját összehangolta és zavarmentességét biztosította. Az ünnepi gyűlés megnyitása előtt az egyik régi barátom, akivel a Februári Győzelmet követő hónapokban a kulturális élet felújítását kezdeményeztük azt mondta: „Hej, Karcsi, csak nekünk lett volna ilyen lehetőségünk, majd mi megmutattuk volna!“ Természetesen igaza van. Ilyen lehetőségek között valamikor mi is többet tudtunk volna mutatni. De úgy érzem igazat mondok akkor is, ha azt állítom, hogy abban az időben, tehát a szocialista életmód formálódásának kezdeti szakaszában, mi, az egykori kultúrmunkások nem tudtunk volna ilyen színvonalas és gazdag kulturális élményt nyújtani a lakosságnak. A kulturális-művészeti tömegmozgalom egykori és mai színvonala közötti lényeges különbség persze nem az egykori kultúrmunkások tehetségtelenségére utal, hanem jelzi és egyértelműen bizonyítja azokat az eredményeket, amelyeket a kommunista pártunk irányelveivel összhangban, a közoktatási és a közművelődési intézmények dolgozói az általános műveltség színvonalának emelésében, a lakosság, főleg azonban az ifjúság szocialista öntudatának elmélyülésében, tehát a szocialista életstílus meghonosulásához szükséges feltételek létrehozásának eddigi folyamatában elértek. Az új kultúrház optimális (kihasználásának a feltételei tehát adva vannak. Az anyagi feltételeket pedig az egységes földművesszövetkezet biztosítja, illetve az a körülmény, hogy az új kultúrház gyakorlatilag szövetkezeti klub lesz, amely a szövetkezet elnökének, valamint Zalaba András üzemgazdásznak és Benyó elvtársnak, az üzemi pártszervezet elnökének Ígérete szerint, nem támaszt majd irreális anyagi követelményeket az ott működő társadalmi szervezetekkel szemben, tehát nem kerékbe töri, hanem kedvezményekkel segíti a kulturálisművészeti tömegmozgalom további fejlődését. S ezt annak ellenére megteszi a szövetkezet, hogy a község munkaviszonyban levő lakosságának alig egyharmada dolgozik a szövetkezetben. Kissé bizony furcsa, hogy a štúrovói papírgyár, ahol majdnem annyi muzslai dolgozik, mint a helybeli szövetkezetben, nem gondolt még arra, hoy a Muzslán lakó alkalmazottjai és munkásai kulturális életének fejlődéséhez illenék némi támogatást nyújtani. Mennyi gondtól mentesülhetne az egységes földművesszövetkezet és mennyivel jobb anyagi feltételeket lehetne teremteni a kultúrház céltudatos kihasználásához, ha a szövetkezet az anyagi feltételek biztosításával járó gondokat az említett papírgyárral megoszthatná. Lehet, hogy erre egyszer majd sor kerül. Egyelőre azonban a feltételek megteremtéséért járó elismerés a szövetkezetei illeti. Muzsla szépül. Új kultúrházzal, kultúrpalotával gyarapodott. Csak így tovább muzslaiak! S ha az alkotókészség nem lankad, úgy lehet, hogy egykét év múlva — a szövetkezeti székház és a kultúrház tőszomszédságában — az új posta és az áruház megnyitását ünnepelhetik. Pathó Károly Nem túlzás a képen látható muzslai kultúrházat kultúrpalotának nevezni. Dohovcén (Nagyszarva) szép számmal élnek katonák, és kiskatonák, akik. számára két esztendőn át ez a lakóhely. Pontosabban csak egy-egy órácskára, a kimenő és a séta helye a község, hiszen a két évi katonáskodás alatt életük javarészét a kaszárnyában töltik. És a tisztek? Nekik már vannak szabad estéik, amikor bárhová mehetnek. Több magas rangfokozatú tiszt él ebben a csallóközi faluban, mégpedig nem két évig, hanem tartósan. Talán évtizedekre berendezkedve. De vajon mit jelent nekik a falu és mit jelentenek ők a falunak? Hogyan befolyásolja a katonai alakulat a falu arculatát és mit tud könnyíteni a falu a katonai alakulat életviszonyain? Ebbe az irányba fordult beszélgetésben próbáltuk tisztázni mindezt a falu vezetőivel és az alakulat néhány tisztjével, közkatonájával. — Vonzó ez a falucska, csak nem mindig kényelmes, jellege mégiscsak falusias — mondja Petró Juraj törzsőrrhester, aki néhány éve lakója Nagyszarvának. — Nem mindegy a városi életkörülményekből ilyesmibe csöppenni, megszokni, Ezt jómagam falusi származásomnál fogva nem érzem, de tudom a fiatalabb kollégáktól. Persze a mi hivatásunk olyan, hogy ha meg is próbálják figyelembe venni kívánságainkat, ezek teljesítése gyakran nehéz. r- Vagyis a katona odamegy, ahová küldik. Ami természetesen lemondással is jár. Ezt viszont azzal igyekszik ellensúlyozni a falu vezetősége, hogy a lehetőségekhez képest kulturált körülményeket próbál teremteni a helyőrség számára — kapcsolódott a beszélgetésbe Farkas János, a hnb elnöke, majd folytatta. — Ha valamilyen oknál fogva véglegesen elvezényelnék a katonákat azt a falu egyenesen megérezné. A katoíme a menyecske-kórus, amely nagy sikerrel szerepelt a kultúrházavatő ünnepélyen is. Emil Biščo felvételei A barátság tüze Arról indul, emerről felkel a Nap: a Szovjetunióból. A csehszlovák— szovjet barátsági hónap a Galantai (Galánta) járásban is a legjelentősebb ünnepségek közé tartozik. Az idei rendezvényekről és az alapszervezetek kulturális tevékenységéről Mézes Rudolf, a CSEMADOK járási bizottságának politikai dolgozója tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy a barátsági hónap ünnepségeinek megrendezése egybeesik a helyi szervezetek taggyűléseivel. Ez kitűnő alkalom arra, hogy vezetőségi üléseiken és taggyűléseiken méltassák a csehszlovák—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok békeharcának' és a világ fejlődésére gyakorolt hatásának jelentőségét. A rendezvények közül nem hiányoznak a műsoros estek sem. A látogatók ezeken megismerkedhetnek a szovjet zeneművészet, irodalom, színművészet gazdag hagyományaival. Sok rendezvényük készül a gyermekek és az ifjúság részére is. A járási bizottság célja az, hogy a gyermekek érdeklődését és a szovjet nép iránti szeretetét elmélyítse. A NOSZF 61. évfordulója jegyében a járás harminchárom alapszervezetében rendeztek ünnepi akadémiát, s főképpen a fiatalok bevonásával szinte minden alapszervezetben Lenin estet tartottak. A könyvtárak dolgozói a CSEMADOK helyi szervezeteivel együttműködve számos akciót szerveznek, s a szovjet szerzők alkotásait propagálják. A járás tizenhárom falujában rendeznek fró-olvasó találkozót, valamint vitaesteket és irodalmi ^vetélkedőket szerveznek. Több alapszervezetben szernacsaládok ugyanis szervesen beépültek a falu mindennapjaiba. A tisztek feleségei közül például többen találtak munkalehetőséget a faluban. Érthető tehát, ha a helyi politikai és társadalmi életben is ott találjuk ezeket az asszonyokat. — És a férjek? — Közülük ketten tagjai a hnb plénumának, Petru Juraj képviselő pedig a helyi nemzeti bizottság mellett működő bizottság elnöke. Szoros a kapcsolat a SZISZ-szervezetek között is. Ott találni a tiszteket és a katonákat a falusi rendezvényeken is. Az alakú-A katonák és a falu lat tisztjei és altisztjei aktívan bekapcsolódnak a katonai szolgálatra készülő fiatalok oktatásába, s körvezetőként tevékenykednek a helyi iskola pionírcsapatában, s nagy ségítséget nyújtanak a honvédelmi nevelés szakaszán is. 5r * • Slipka és Hladka közkatonák szerint a köztudat jól rögzítette a tapasztalatokból származó, kissé talán természetes képet: a szükség mindig a katonákat mozgósítja. Nemcsak természeti csapásnál — ami a legtermészetesebb módon igényig a hadsereg segítségét —, hanem minden esetben ha szervezett és gyors munkaerőre van szükség. Számtalanszor segítette már ki a falut — és annak állami gazdaságát veznek beszélgetést Leonyid Iljics Brezsnyev Kis Föld és Újjászületés című műveiről is. Tartalmasnak ígérkezik a „Csehszlovákia hatvan éve, és a Szovjetunió“ vetélkedő, melybe huszonkét csapat nevezett be. Ez kiterjed hazánk és a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális együttműködésével kapcsolatos kérdésekre. Persze ezek a rendezvények nem a tények és adatok lexikális felsorolására korlátozódnak, hanem az együttműködés nyomán született eredmények összegezésére és méltatására. S egyben tükrözik azt is, hogy ki mennyit tud, illetve ki tud többet a csehszlovák és a szovjet együttműködésről?! Az énekkarok és éneklő csoportok úgy készültek, hogy repertoárjukon szovjet- és mozgalmi dalok is szerepeljenek, hogy ezáltal is hozzájáruljam nak a barátsági hónap kultúrszínvonalának emeléséhez. Azokban a szervezetekben ahol működik irodalmi színpad, vagy irodalmi kör, ott irodalmi keretműsorral készülnek. A színházművészet nagy reformátorára emlékezve ebben az évben is megrendezik a színjátszó csoportok hagyományos SztanyiszlavsZkij emlékversenyét. A színjátszók járási seregszemléjét — szlovák és magyar csoportok közös felléptével — Galántán rendezik meg. Az^ímlékversenyre készülő csoportok műsorán szovjet szerzők színművei szerepelnek. November hetedikén — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján — országszerte fellobbant a láng. S a barátság tüze elindult, hogy október hagyatékait követve bejárja az egész országot. —csiba—i 4 — társadalmi munkájával az alakulat. Nagy segítséget kapott az idén is a helyi állami gazdaság. A helyőrség katonái mindig részt vállaltak a sok munkáskezet igénylő mezőgazdasági munkák elvégzéséből. Jól tudja, ezt a faluban mindenki. Ezért is olyan kedves vendég minden rendezvényen a katona, legyen az tiszt, vagy közlegény. W * # A falu utcáin mindig látni katonákat. Este is gyakori vendégek az ifjúsági klubban. Zsebükben ott lapul az állandó belépőjegy. Szíves vendégek az irodalmi estéken, táncos összejöveteleken, vagy éppen a vetélkedőkön, Sajnos ez az egyetlen lehetőség amit a falu jelenleg nyújtani tud. Nagyszarva azonban terebélyesedik. Új korszerű családi házak épülnek, a volt mezőn, s velük együtt épül a falu korszerű művelődési háza is. Örömteli, hogy az üzlethálózat is bővül. A falu vezetősége tisztában van vele, hogy a katonatiszt feleség, akár dolgozik,akár nem, a boltra van utalva. Még egy falusi múnkáscsaládnál is ráutaltabb a kereskedelem pultjaira — mert nincs kertje — tehát mindent az üzletben kell vásárolnia. A helyőrség és a falu lakossága a szó legnemesebb értelmében összefonódott, s ma már kölcsönösen érzik a hétköznapok, vagy akár az ünnepnapok életritmusát. Nemcsak úgy, hogy a távoli országrészből érkező közkatona falubeli lánynak udvarol. Ez már természetes. De úgy is, hogy szabad idejükben sokan kapcsolódnak be a közéleti tevékenységbe. Már otthonosan érzik magukat a tisztek feleségei is, különböző helyeken dolgoznak és a katonaférjek is részt vesznek a község jelenének és jövőjének a formálásában, , Cs. L,
