Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-02 / 48. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1978. december 2.

Az új jogrend alkalmazása a szövetkezetekben

Azokban az anyagokban, amelyeket az efsz-ek IX. kongresszusa előtti időszakban országos vitára bocsátanak, közlik majd annak a felmérésnek eredményét is, amely igyekezett fényt deríteni a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ú j jogrendjének gyakorlati alkalmazására. Ugyanis a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom jogrendjét megszabó 122/1975 26. sz. új törvény kétségtelen előnyei, alkalmazásának kedvező eredményei mellett továbbra is fennállnak olyan problémák, amelyeket eddig végérvényesen nem sikerült közmegelégedésre megoldani.

E problémák egyike a szövetkezeten belüli előírások, rendelkezések kidolgozása, elfogadása és alkalmazása. Míg az egységes földművesszövetkezetek jóváhagyott alapszabályainak felelősségteljes kidolgozása és alapos megvitatása képezte a mezőgazdasági szövetkezeti törvény új rendelkezései népszerűsítésének és gyakorlati alkalmazásának döntő időszakát, úgy a szövetkezetek szervezési-, ügyviteli- és munkarendjének kellő előkészítése és elfogadása további igen fontos lépést jelentett azon az úton, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek új jogrendje hatékonyan befolyásolja a szövetkezetek mindennapi életét. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott példák felhasználásával, valamint a járási mezőgazdasági igazgatöságok és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságainak hathatós támogatásával a szövetkezetek többsége sikeresen birkózott meg e feladattal és már a múlt év folyamán kidolgozta, megvitatta és elfogadta egyéni, sajátos szervezési ügyviteli és munkarendjét. A szervezési rend megvitatásának és elfogadásának elhalasztása az idei évre nagyobbára azzal függött össze, hogy a szövetkezetek nem tartották célszerűnek eddigi, begyökeresedett szervezési és irányítási rendszerük megváltoztatását az év folyamán. Több esetben a munkarend megtárgyalásának és jóváhagyásának az 1978-as esztendő első negyedévére történő elhalasztása az évzáró, zárszámadó taggyűlés későbbi megtartásával függött össze.

Ugyanis jóváhagyása kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Ettől eltérő helyzetet csupán egy járásban észleltek, ahol a felmérés során meglátogatott szövetkezetekben sem az ügyviteli, sem a munkarendet nem hagyták jóvá. Ez arra utal, hogy a szövetkezet szervei, vezető tisztségviselői és vezető szakdolgozói, de a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága is lebecsüli, nem értékeli kellően a szövetkezet belső életét rendező alapfontosságú előírások és szabályok szerepét, fontosságát.

Különösen az ügyviteli renddel kapcsolatban a megállapított nemtörődömségre nincs más magyarázat, hiszen az ügyviteli rend kiadott mintája — az eddigi tapasztalatok szerint — nagyobb módosítások és kiegészítések nélkül is lényegében minden szövetkezet számára megfelel és elfogadása, jóváhagyása a küldöttek testületének jogkörébe tartozik.

A szövetkezetek vezető tisztségviselőinek és szakdolgozóinak egybehangzó nyilatkozata, véleménye szerint a kiadott minták megfelelnek a gyakorlati szükségletnek és kellő módszertani segédeszközt jelentenek a szövetkezeten belüli kapcsolatok egyéni rendezésére. Hasonlóképpen kedvezően értékelték a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságainak igyekezetét is, mert kezdeményezően és hatékonyan segítettek a szövetkezeteknek szervezésiügyviteli és munkarendje kidolgozásában, ügyelve arra, hogy összhangban legyen a tökéletes egységre törekvés társadalmi követelményével, de figyelembe vegye a szövetkezeten belüli helyzet és egyedi szükséglet diktálta módosítások lehetőségét, fgy a követelmények és a tényleges helyi adottságok, a konkrét politikai és gazdasági szükségletek, valamint az adott szövetkezet lehetőségei közötti összhang megteremtésével a hétköznapi élet nélkülözhetetlen szabályait dolgozták ki. Ezt pozitívumként értékelhetjük.

A felmérés során megállapított negatívumot, hiányt jelenti az, hogy egyes szövetkezetek a munkarendet olyan módosításokkal és kiegészítésekkel hagyják jóvá, amelyek szöges ellentétben állnak az érvényes jogi előírásokkal. Esetleg olyan módosítást eszközöltek, amelyek alig érthetők, zavarosak, pontatlanok. így például az egyik efsz-ben a munkarendet azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a szövetkezet tagját más munkakörbe helyezheti át, ha ezt a szövetkezet halaszthatatlan érdeke megköveteli „a naptári évben legfeljebb hatvan munkanap időtartamra“, habár az efsz-ek alapszabálya ilyen lehetőséggel nem számol. Vagy az, hogy az arra meghatalmazott vezető szakdolgozók büntetésképpen dorgálásban részesíthetik a dolgozót, de csak ,.a káder- és személyzeti osztály vezetőjének jelenlétében“. Egyes szövetkezetek megnevezték azokat a vezető tisztségviselőket és vezető szakdolgozókat, akik írásbeli meghatalmazás nélkül is elvégezhetnek „bizonyos jogi ügyleteket“, de nem nevezték meg milyen jogügyletekről van szó. Az ilyen és ehhez hasonló módosítások, kiegészítések és változtatások óhatatlanul a perlekedés, munkaperek és komoly nézeteltérések kútforrását képezik. Ez pedig távol áll a törvényhozó szándékától, mert a jogrend ennek éppen ellenkezőjét akarja.

Az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresszusáig még van annyi időnk, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük, orvosoljuk. Erre jó alkalmat szolgáltatnak az efsz ek évzáró, zárszámadó taggyűlései is.

Dr. MICHAL ĎURDIAK

Slofko Anna és Helena Skrochová szakácsnők adagolják az ételt.

A munkahelyi étkeztetés szintje

a dolgozók felöli gondoskodást tükrözi

Az utóbbi Időben a košicet járás földművesszövetkezeteiben Javult a dolgozók szociális ellátása. A járás huszonegy szövetkezete közül tizenkilencnek saját üzemi konyhája és étkezdéje van. Nyersanyagra nincs gond, hiszen a szövetkezetek majdnem mindent előállítanak, ami az ízletes ebédhez szükséges. Igaz, a sadyi és a poproči szövetkezet is rendelkezik étkezdével, amelyet jelenleg a JEDNOTA lát el főtt étellel, de csak addig, amíg a saját üzemi konyhájuk el nem készül. Később már saját konyhájukban fognak főzni a dolgozóknak. A szociális szempontból jól ellátott mezőgazdasági üzem vonzóbb a fiatalok számára s ezért ez a kérdés különös figyelmet érdemel.

jüíídfjpi

ШШШ SJEIIOlTf

ELKERÜLNI?

Az óvatosság hiánya

életet követelt

^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

Szocialista

az élvonalban

A mezőgazdaságban, csakúgy mint az ipari vállalatoknál az évi tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása terén, a szocialista munkaverseny élvonalában a szocialista brigádok állnak. Tevékenységük természetesen nem csupán a tervteljesftésre irányul, hanem fontos szerepet játszik a munkaközösség, a kollektíva összekovácsolásában, az emberi és munkatársi kapcsolatok javításában, a kedvező munkahelyi légkör kialakításában. Ugyanígy élen járnak az üzemanyag, az energia- és az anyagmegtakarításban, valamint a munkabiztonság fokozásában is.

A szövetkezetekben alakult és tevékenykedő szocialista brigádok munkájáról beszéltünk a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Komárnói Járási Bizottságának munkatársaival. Véleményük szerint a szocialista brigádmozgalom kezdeményezői között kell említeni a vojnicei (Bátorkeszi) szövetkezet építkezési csoportjában alakult brigádot. A kibontakozó mozgalomnak ež az első fecskéje 1972 őta tevékenykedik, és habár a brigádvezetöl poszton őrségváltásra is került sor, még most is a legjobbak közé sorolhatók. Azóta a járás huszonkét szövetkezetében hetvenkettőre növekedett a szocialista brigádok száma. A bronzérmet eddig már tizenhárom brigád kétszázhuszonnyolc tagja mondhatja magáénak. örvendetes az is, hogy e brigádokban a harminc évnél fiatalabb tagok száma meghaladja a háromszázat.

Járási viszonylatban a legjobbak között említhető a kolárovói (Gúta) szövetkezet központi műhelyében tevékenykedő ifjúsági szocialista brigád Marosi Lajos vezetése alatt. De sokat hallat magáról a Dolný Peter -i (Alsópéter) szövetkezet tyűkfarmján létesült brigád Is. Kiváló munkát végez Bátorkeszin a szövetkezet dohánytermelő brigádja Töröttő elvtárs vezetésével, valamint a pribelai (Perbete) szövetkezet három szocialista brigádja.

Gombamódra szaporodnak az újabb brigádok, hogy tevékenységükkel gyarapítsák az egyre terebélyesedő versenymozgalmat. Igyekeznek új munkaformákat, módszereket alkalmazni, hogy a termelő munka minőségét javítsák.

Az idei esztendőre kiírt szocialista verseny eredményeinek értékelése során több bronzérmes brigád számíthat arra, hogy tevékenységével kiérdemelte az ezüst fokozatot. Érdeklődéssel várjuk melyik szövetkezetben, melyik brigád büszkélkedhet majd elsőként az ezüstéremmel e járásban. (plavec)

i „Béla, ugorj el Dobos Feri után, s mond meg neki, hogy a „Zmaj“ kukoricaszedő gépet vigyék be a műhelybe. Meg kell élesíteni a késeit“ — mondotta a traktoros Lakatos Bélának, a trsticei szövetkezet fiatal dolgozójának.

Béla csendes, szófogadó fiú volt. Ment, hogy átadja az üzenetet, A traktoros, aki mellett dolgozott, tovább végezte a munkáját. Nem számolt azzal, hogy a tizenhétéves Lakatos Bélának, aki már száz és százszor ugrott fel a megrakott pótkocsira, ez végzetes lesz.

Megcsúszott? Nem volt elegendő ereje ahhoz, hogy felmásszon a traktor pótkocsijára? Nehéz megmondani. Tény az, hogy a pótkocsi közepén akart a mozgásban lévő járműre felkapaszkodni, de nem sikerült, visszaesett és a hátsó kerék áthaladt felsőtestén. Még élt. Azonnal a salai (Vágsellye) kórházba szállították, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni.

Egészséges, Jókedélyű és közkedvelt fiú volt a Béla. Vagy talán mégis egy kissé hebehurgya, elővigyázatlan lett volna? Ezt sem lehet róla állítani! Egy bizonyos. Szólnia kellett volna a traktorvezetőnek, hogy álljon meg. Ez a dolog rendje-módja. Persze utólag már hiába magyarázkodunk, de mindazok, akik hasonló munkát végeznek, okuljanak ebből a szomorú esetből, vigyázzanak életükre és egészségükre.

Krajcsovics Ferdinand

Nem mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dolgozó az asztaltól. Az üzemi étkezés színvonala, az ételek minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a munkahelyi közérzetet. A budulovi (Bodoló) szövetkezetben naponta száznegyvenen, a buzicöi (Buzita) szövetkezetben százhuszan, a Nová Bodva-i (Űjbodva) szövetkezetben százan és a družstevnái szövetkezetben nyolcvanötén étkeznek. Ezekben a szövetkezetekben afc üzemi étkeztetés magas szintű, kulturált és az ételek minőségével és mennyiségével elégedettek a dolgozók. A közmegelégedés érdekében a szövetkezetek vezetői mindpn lehetőt megtesznek. /

— Gépesítettük és korszerűsítettük az üzemi konyhánkat — mondotta S t o f к a Anna, a družstevná! szövetkezet üzemi konyhájának főszakácsnője. — Így a munkafeltételek jobbak és kulturáltabbak. Régebben reggel hatkor kellett kezdeni az ételek előkészítését, hogy délben ebéd legyen. Most az új, modern konyhában elég, ha nyolckor fogunk a főzéshez, s tizenegyre már tálalni lehet.

— Miért volt szükség üzemi konyhát létesíteni? — érdeklődtem Helena Skrochová szakácsnőtől.

— Azért, mert a munkaképes korú nők hetven százaléka dolgozik, így a munkahelyi étkeztetés az ő munkájukat is közvetlenül megkönnyíti.

Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minőségére, mennyiségére és egyhangúságára. Sokan otthoni ízeket és bőségesebb adagokat szeretnének. Erre a kérdésre kerestem választ a družstevná! szövetkezetben.

— Én elégedett vagyok, a feleségem is itt étkezik — mondotta az egyik fiatalember, majd hozzátette: — Úgy kiszolgálnak itt bennünket, akár egy vendéglőben.

A mellette ülő idősebb asszony sem állta meg szó nélkül:

— Szeretném látni azt a háziaszszonyt, aki öt koronáért ilyen kiadós ebédet tud előállítani. A családunkból öten étkezünk itt, de ha vacsorát is főznének, akkor arra is befizetnénk.

A košicet járás szövetkezeteinek üzemi konyháin jelenleg ezerhatszáznyolcvan dolgozó étkezik. A szövetkezetek saját hatáskörükben döntenek az étkezési norma és a hozzájárulás költségeiről. Meghatározó ez, mivel nem mindegy, hogy egy gazdaság mennyivel támogatja jóléti alapjából a dolgozók étkeztetését. Elsősorban a hozzájárulás nagyságától függ, hogy milyen minőségű és menynyiségű étel kerül a dolgozók tányérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak soványan lehet főznil

(illés)

Kulturált környezetben jobban ízlik az ebéd.

{A szerző felvételei)

A mezőgazdasági termelés hatékonysága érdekében...

A GSKP XV. kongresszusának határozatában fontos helyet kapott a lakosság élelmiszer-szükséglete kielégítésének hangsúlyozása.

Az egyre növekvő élelmiszerszükségletet saját termeléssel kell megoldani, tehát önellátókká kell válniuk. Fő cél a társadalom szükségleteinek jobb kielégítése és az élelmiszeripart termékek választékának állandó javítása. Ennek előfeltétele a mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése, a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése, a tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítése, a dolgozók szakképzésének növelése és kihasználása. Ezen feladatok teljesítésére nagy figyelmet szentelt a CSKP KB 11. plenáris ülése is.

A nagykürtösi (Veľký Krtiš) járás mezőgázdásági dolgozói magukévá tették a párt XV. kongresszusának határozatait, valamint a pártplénumoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó irányelveit és ágy láttak hozzá az Igényes feladatok teljesítéséhez. Minden erőfeszítésünk főleg a termelés hatékonyságára és a tartalékok ésszerű kihasználására irányul. A termelés fejlesztése terén elért eredmények kedvező alakulása főképp a nagy szorgalomnak és tenniakarásnak köszönhető, amelyet mezőgazdasági dolgozóink mutatnak fel a midennapi életben.

Az idei mostoha feltételek nagyban befolyásolták a mezőgazdasági termelés eredményeit. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak kihasználása továbbra is fontos szerepet játszik a munkatermelékenység fokozásában. A mezőgazdaság magas színvonala megköveteli a szakképzettség bővítésének szükségességét, mivel igényes feladatokat kell a mezőgazdasági dolgozóknak megoldaniuk.

A szakmai tudás bővítésére nagy figyelmet fordít a nagykürtösi járás mezőgazdasági igazgatósága is, ezért a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek tisztségviselői részére a téli időszakban tanfolyamot rendez novemberben és decemberben. Ezeken a tanfolyamokon ismert mezőgazdasági szakemberek tartanak majd előadásokat, mint például Doc. Hűska, a Nltral Mezőgazdasági Főiskola docense, valamint a Bratislava! Agrotechnikai Kutatóintézet dolgozói és mások.

A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozót bíznak abban, hogy ez a tanfolyam, hasznos lesz és hozzájárul a még jobb termelési eredményeik eléréséhez.

Jámbor Valéria