Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-25 / 47. szám
1978. norember 23. SZABAD FÖLDMŰVES a termelés ,.'§gGÉ A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének elsőrendű célja a hasznosság növelése, a termelés hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele, tehát a munkatermelékenység fokozása. Ennek érdekében meg kell teremteni mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az iparszerű, belterjes termelést. Egyik alapvető feltétele ennek a tudományos műszaki ismeretek és vívmányok gyors ütemű érvényesítése a gyakorlatban. Ezért az ágazat fejlesztésének eredményessége jelentős mértékben a tudományos kutatási bázison múlik. A szarvasmarha-tenyésztés tudományos-műszaki fejlesztésével a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet foglalkozik. Ján Plesník professzorhoz — az intézet igazgatójához — azzal a kéréssel fordultam, hogy tájékoztasson a tudományos kutató munkájuk legfontosabb feladatairól, továbbá arról, miképpen járulnak hozzá a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez. — Kutatómunkánk elsősorban azon feladatok teljesítésére irányul, amelyeket a CSKP XV. kongresszusának határozatai a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében előirányoztak. Ennek érdekében egy távlati — 1990-ig szóló — fejlesztési modellt dolgoztunk ki, ami a szarvasmarha-tenyésztés . valamennyi kérdésével foglalkozik. A legfontosabb feladatok közé az állatok genetikai tulajdonságainak javítása, mindenekelőtt a hasznosságnak a növelése tartozik. Célszerű nemesítéssel nagy tej- és húshasznú állatállományt akarunk létrehozni, melynek tulajdonságai megfelelnek a nagyüzemi, iparszerű tartási technológia követelményeinek és jól alkalmazkodnak a megváltozott környezethez. # A nemesítésben milyen módszereket alkalmaznak s a jövőben milyen termelőképességü tehenekkel számolhathnk? — A hazai fajtákat a legkiválóbb genetikai tulajdonságokkal rendelkező külföldi fajtákkal keresztezzük. Ezenkívül a hazai fajták jó genetikai tulajdonságait fajtatiszta tenyésztéssel tovább növeljük. Természetesen szem előtt tartjuk a lakosság növekvő tej-, marha-, illetve borjúhús igényét. Ennek megfelelően három haszontípust akarunk kialakítani. A távlati tervek szerint 1990-ig vegyes hasznú típusból négyszázhetvenezer, tejelő típusból kétszázezer, húshasznú típusból pedig nyolcvanezer egyedet számláló tehénállománnyal számolunk. A vegyes hasznú típusnál el akarjuk érni a tejhasznosság növekedését, a hazai fajták jó hízékonyságának megtartása, illetve növelése mellett. Ebből a célból a szlovák tarka és a pinzgaui teheneknél fajtajavító keresztezést végzünk ayrshire apaállatokkal. Ezenkívül nagyobb arányú fajtaelőállító keresztezést Is folytatunk. Ennél a hazai fajtákat vöröstarka lapály — főleg holstedn fríz — apaállatokkal keresztezzük. A fajtatiszta tenyésztésből származó — jó tej- és húshasznú — szlovák tarka állományok is ebbe a csoportba tartoznak. A szlovák tarka tehenek feketetaka apaállatokkal való keresztezése a tejelő típus kialakítására irányul. Egyedenkénti 5500—6500 liter tejhozamot, 3,8—3,9 százalék tejzsírtartalmat és aránylag jó hízékonyságot akarunk elérni. Ezeket az állományokat a Szlovákia legproduktívabb körzeteiben létesített belterjes, tejtermelő telepekre telepítjük. Mindkét típust a gyors fejlődésre, a korai ivarérettségre és a jó alkalmazkodó képességre nemesítjük. Ezenkívül javítani akarjuk a tőgy formai és működési tulajdonságait, hogy megfeleljen a gépi fejés követelményeinek. A húshasznú típus kialakításánál a nemesítői munka a kiváló hízékonyságra, a hús minőségének javítására, a gyors fejlődésre, valamint a takarmány jó hasznosítására összpontosul. A nemesítésnek két módszerét alkalmazzuk. Elsősorban a szlovák tarka állományok húshasznosságra való nemesítését, másodsorban pedig a hibridizációt. # Milyen tapasztalatok vonhatók le a keresztezési program megvalósításának eddigi eredményeiből? — Ma már nem egy járásban, vagy mezőgazdasági üzemben kiváló eredményeket érnek el a fajtajavító keresztezéssel. Azokban a gazdaságokban, ahol a keresztezés nem hozta meg a várt eredményt, az oikot elsősorban a rossz takarmányozásban kell keresni. Ahhoz, hogy a keresztezett utódok hasznossága érvényesüljön, optimális feltételeket kell teremteni. Törekedni kell a megfelelő, kiegyensúlyozott etetésre, fokozott gondot kell fordítani a borjúnevelésre, az egészséges üszőállomány kialakítására, valamint a vemhes tehenek előkésztíésére a borjazáshoz. Hogy a keresztezéssel valóban kiváló hasznosság érhető el, ezt a Nový Život-i, Zlaté Klasy-i, búči, Zem. Olča-i, trsticei, Horné Saliby-i, holicei szövetkezeteknek a példája bizonyítja. • A felsorolt példák egyébként is arra utalnak, hogy a takarmányozásnak rendkívüli szerepe van a hasznosság növelésében. Milyen feladat hárul a kutatásra, ennek a kérdésnek a megoldásában? — A fejlesztési program megvalósítása a kellő takarmányalap megteremtése nélkül elképzelhetetlen. Ezért fokozott figyelmet fordítunk valamennyi állatcsoport takarmányozásának komplett megoldására, tekintetbe véve az egyes körzetek természeti adottságait. Keressük a tömeg- és az erőtakarmányok minél hatékonyabb hasznosításának lehetőségeit és az optimális takarmányadagok határát. Továbbá újszerű tartósítási módszereket próbálunk ki. Az erőtakarmány megtakarítása érdekében különböző takarmánypótlókkal kísérletezünk. Ígéretesnek mutatkozik például a szintetikus karbamid hasznosítása. Jelenleg a salai DUSLO-ban gyártott karbamtdtartalmú takarmánypótlót a šenkvicei szövetkezetben a takarmánypogácsák készítésénél próbáljuk ki. Az eredmények biztatóak. A karbamiddal dúsított takarmánypogácsák etetése tetemes erőtakarmány-megtakarításhoz vezetett, a tejhasznosság pedig jelentős mértékben növekedett. Az idén előreláthatóan elérik az egyedenkénti ötezer literen felüli fejési átlagot. # Hogyan oldják meg az iparszerű tartási technológia bevezetését a gyakorlatba? — Ennek a kérdésnek a megvalósításához egy egészen újszerű módszert választottunk. A távlati összpontosítást és szakosítást figyelembe véve az állattartó telepek többféle modelljét dolgoztuk ki. Az egyes modelleken az állatcsoportok részére legkorszerűbb etetési és tartási technológiákat próbáljuk ki. Azonban a modellek a szarvasmarha-tenyésztés komplex megoldását teszik lehetővé. Vagyis az állattartás szempontjából a növénytermesztés opitmális szerkezetét, a' takarmányozást, a tartósítási módszereket, az istállók jellegét, a tartási és etetési technológiát stb. vesszük figyelembe. De itt már gondolunk a munkaszervezésre, a dolgozók szakképzettségére, az állategészségügyi szolgáltatásra, valamint a termékek értékesítésére is. Már jelenleg is több kísérleti telep működik. A hatodik ötéves terv végére valamennyi modell-telep felépítését befejezzük. Kipróbálásuk, esetleges módosításuk után kerül sor a sorozatgyártásra. Természetesen a fejlesztési program valóra váltása nemcsak a kutatóintézet feladata. A célkitűzések megvalósításához valamennyi érdekelt szervnek, de nem utolsó sorban a mezőgazdasági üzemeknek is hozzá kell járulniuk. Klamarcsik Mária mérnök Zöldségtermesztők A keszegfalui szövetkezet kertészetének tevékenységét és eredményeit már évek óta figyelemmel kísérem. Ott mindig történik olyasmi, amire érdemes odafigyelni. Május 9-ére például szép, első osztályú zöldpaprikát szállítottak a felvásárló üzembe. Nem üvegházban, hanem fóliasátorban termelt paprikát. A szövetkezet kertészetében harminchat asszony dolgozik. Vannak köztük fiatalabbak, s korábban születettek is. Valamennyien vidámak. Horváth Károly főkertésztől tudom, hogy a kertészetben négy férfi is dolgozik. Ezek az öntöző-berendezést kezelik. A kedvezőtlen időjárás itt is gátolta a növények fejlődését, a fólia ? alól ezért csak május 13-án küldhették piacra a nagyobb szállítmányt. Útközben Ha ősszel jól érett istállótrágyát szántunk a talajba, a következő évben az adott növényzetet egész tenyészideje alatt ellátja tápanyagokkal... Minek ismételjem, hiszen a mezőgazdász, a földművelő mindig tudta, mire van szüksége a földnek, hogy jó termést adjon. Mégis gyakori eset, hogy az őszi csúcsmunkák idején a sok munka és a géphiány miatt, vagy csak egyszerűen gondatlanságból, elfelejtik a mezőre hordani a trágyát. Ilyenkor az állattartó telepek mellett a trágyadombok egyre nőnek. A fák a lombjukat már elhullajtották. amikor az egyik szövetkezetbe látogattam. A középnagyságú falut dombok, hegyek övezik. A szövetkezet irodája egyszerű, földszintes épületben van. Látszik rajta, hogy tatarozni kéne, de a szövetkezetnek nincs pénze. Legalábbis egyelőre. Mellette helyezkedik el a gazdasági udvar: istállók, géppark és egyebek. Könnyen ellenőrizhető a szövetkezet gazdasága, vagyona. Az elnök panaszkodott: gyengén terem a föld, a gabona, a cukorrépa, zöldség stb. egyenlő a semmivel. Legutóbb a hagymatermesztéssel próbálkoztak, hátha jönne valami a konyhára. De hát munkaerő és betakarító gép hiánya következtében ez is kint maradt a földön. A vezetők gyakran veszekedtek, vitatkoztak egymással, keresték az okokat. De nem találták. Mi lehetett a rossz eredmény oka? Az elnökkel jártuk a gazdasági udvart, majd hozzánk csatlakozott a gépesítő. Valami fehérre meszelt épületet pillantottam meg. Körbe-körbe jártuk az istállót. Nagy bajban vagyunk — mondta az elnök. Azon tűnődünk, hogyan szabadítsuk fel az istállót. Körülötte olyan laza a talaj, hogy gyalog is nehéz megközelíteni, nem még gépi eszközzel. — Milyen időközönként trágyázzák a földet? — kérdeztem. — Arra már nem emlékszem. Talán a szövetkezet megalakulása előtt trágyázták utoljára. Meghökkentem. Arra gondoltam, hogy e szövetkezetben nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az istállótrágyának. Különös gonddal összegyűjtötték, közvetlen az istállók mellett. A trágyakihordó csille egyenesen a trágyadombra ürítette a trágyát. Egyszeresek az alacsony tehén- és borjúistállókat a trágyahegyektől látni is alig lehetett. A szövetkezet vezetői akkor kaptak észbe, amikor a trágyáié befolyt az istállóba és az állatok egészségét veszélyeztette. Csoda-e hát ha az amúgy is gyenge minőségű talaj kis termést nyújtott? —nt— A főkertész a paprikatermesztésről így nyilatkozott: „Fólia alatt három hektáron termelünk zöldpaprikát. A kedvezőtlen időjárás ellenére sikeres az idei eredmény. Igaz, minden lehetőséget megragadunk a termelés fellendítésére. Van dupla fóliánk és kis területű üvegházunk is. Ezek fűthetők. Itt termeljük és neveljük a palántákat. Amikor a tápkockázott növényt kiültettük a fóliasátrakba, aggódva figyeltem a paprika fejlődését. Sajnos a nyár nem kedvezett a paprikának. Nagy volt a hőingadozás. Másfélmillió korona bevételt terveztünk zöldpaprikából. Augusztus végéig nyolcvan százalékon felül teljesítettük a tervet. Azt is megtudtam, hogy a fóliasátrak nemcsak a paprika termesztését szolgálják. A paprika előtt korai karalábét és retket termeltek — kísérletként. A kísérlet jól bevált. A karalábé darabját 2,50 koronáért adták el, de a retek is meghozta a várt bevételt. A szabadföldben egy hektáron egyéb, hatvan hektáron pedig gyökérzöldséget termeltek. A komáromi járásban csak a keszegfalusi szövetkezetben termelik ezt a zöldséget. Géppel vetnek és ugyancsak géppel takarítják be. A petrezselymet télen Is a földben hagyják, s tavasszal frissen szállíthatják a piacra. Kolozsi Ernő Hasznos újítás Liberec közelében a české Dubé-i PodjeStéd szövetkezet dolgozói — M. Šalambor, Z. Forst és F. Suska — figyelemre méltó újítást végeztek a szovjet gyártmányú ZP Z 8 gabonaszárítón. A gép tartályának fűtőolajkészletét hőszabályzós fűtőtesttel melegítik. Megállapították, hogy a fűtőolajban levő paraffin az előmelegítéssel Jól feloldódik, s a gabona szárítása az egyenletes hőmérséklet következtében sokkal hatékonyabb mint korábban. Módszerükkel a fűtőolaj szükségletét egyharmadával csökkentették. Megjegyzendő, hogy az újítás megvalósítása csak kétezerötszáz koronába került. Azonban megtakarítottak tizenháromezerhatszázhúsz korona értékű — nehezen beszerezhető — fűtőolajat! Amennyiben az újítás másokat is érdekelne, írásban forduljanak a következő címre: JZD Podještéd v Českém Dubé na Liberecku. —Z— Tehenészek dicsősége A Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) Állami Gazdaság tehenészetének járásszerte nagy a híre. Ennek hallatára látogattam el oda. Szerencsém volt, mert Csáji László elvtársat, a gazdaság pártelnökét, aki udvarvezetője a gazdaságnak, az irodában találtam. — Az új istállóra lennék kíváncsi — közöltem jövetelem célját. — Jókor jött, mert a gondozókat és a fejőket még ott találja. Amíg az istállóba értünk, Laci bácsi elmondta, hogy az ötszáz tehenet tizenkét tagú szocialista brigád két műszakban gondozza. Egy műszakban három gondozó és három fejő dolgozik és nem is akármilyen eredménnyel. Egy év alatt négyszáznegyvennégy literrel növelték az egy tehénre jutó tejtermelést. Tavaly átlagosan háromezernégyszáznegyvennégy liter tejet fejteik. Egy liter tej termelésére csak tizenkilenc deka abraktakarmányt használtak. A tej literjét 2,76 korona önköltséggel termelték és 4,44 koronáért értékesítették. — Az etetés teljesen gépesített. A tehenek hasznosság szerint kapják az abrakot. A trágya elszállítása teljesen gépesített. A keverőmedencébe kerülő trágyát vízzel vegyítjük. Az oldatot szivattyúval két gyűjtőtoronyba nyomatjuk. így könnyű a legelők öntözése. Végigmentünk a fejőházon, ahol a gépek sokasága fogadott. — A tehenek hogyan igazodnak el a gépek között? — kérdeztem Fekete Zsuzsa, Csorosz Magda és Lackó Zsuzsa fejönőket. — Nagyszerű gépek ezek — mondta Lackó Zsuzsa —, a tehenek sem idegenkednek tőlük. Egymás után helyezkednek el, nyolc perc alatt adják le a tejet. — A szolgálatosnak egy gombot kell megnyomnia, s erre tizenhét tehén elé kerül az abrak — vette át a szót Csorosz Magda. — Amíg táplálkoznak, addig a gépek lassan, majd teljes erővel szívják a tejet. — Ez azonban nem minden — szólt közbe Fekete Zsuzsa —, a fejőgép fertőtleníti a tehenek tőgyét s a fejőgép is automatikusan fertőtleníthető. — Jó húsban vanrfak a tehenek — jegyeztem meg. — Szigorú fegyelmet tartunk — magyarázta a brigádvezető. — Ebben segít a brigádmozgalom. Szeretem a jószágot. Nemcsak a nevét tudom minden tehénnek, hanem azt is, hogy mire képes. Ezért vagyok tehenész, a szocialista brigád vezetője. — Brigádunk jó — mondotta Varga Tibor tehenész, —összeforrottan segítünk egymásnak. Jó a keresetünk is. Régen ötszáz tehenet harminchatan gondoztunk és fejtünk, ma egy műszakban csupán hatan dolgozunk. Van szabad időnk az ügyes bajos dolgok elintézésére, de jut idő az olvasásra és a tanulásra is. Az istálló mellett kétszáz hektáron legelőt telepítettek. Ott jő táplálékhoz jutnak a tehenek. Az sem lényegtelen, hogyan viszonyulnak az emberek az állatokhoz. — Nálunk olyan emberek dolgoznak — mondotta Csáji László —, akik szívvel-lélekkel végzik a munkát. Napi fejési átlagunk tizenkét liter. Az év végéig szeretnénk elérni a háromezerhétszáz s 1980-ig a négyezer literes évii fejési átlagot tehenenként. A százhetvennégy férőhelyes elletőbe is ellátogattam, Lackó Gyula héttagú szocialista brigádjához. — Nem könnyű a munkánk — említette a brigádveztő. — Itt kell az előhasú üszőket megszoktatni a gépi fejésre. Az egyik könnyen és gyorsan megszokja, a másik pedig tizedszer és húszadról is lerúgja a fejőberendezést. Ezekhez türelem kell. Még nem fordult elő, hogy valamelyik tehenet ne sikerült volna rászoktatni a gépi fejésre. — Mióta dolgozik a tehenészetben? — érdeklődtem Lackó Gyula bácsitól. — Az állattenyésztésben már régen dolgozom. Ebben az elletőben azonban egy éve, vagyis az átadásától. Azóta sok borját segítettem a világra. — Bizonyára jó a fizetés is? — Nem mondom. Jól keresek. De aki csak a pénzt szereti, az megpróbálhatja. Az állattenyésztőknek nincsen vasárnapjuk, ünnepük. Az állat húsvétkor, meg karácsonykor is eszik. Hívja az embert a kötelesség. — Az állatok a gondoskodást jól meghálálják. Száz tehéntől nyolcvan borjút választottunk el. Nálunk elhullás nincs — említette Rigó Erzsébet. Sokszor éjszaka is hívnak elléshez — jegyezte meg Laökó Gyula és az ellés után haza se tudok menni. — Milyen egy napi műszak? — kérdeztem Bracko Annát, aki oldalról hallgatta a beszélgetést. A nyolcórás napi műszak reggel négykor kezdődik s nyolcig tart. A második „felvonás“ délután van. A munkaidő felét a fejés tölti ki. Még ma is ez a legnehezebb. Már negyvenöt éve fejek, még az uraságnál kezdtem. — Titokról szó sincs — lendült a beszédbe a nyugdíjas asszony. — Az talán nem titok, hogy mindig pontosan, fegyelmezetten végzem a napi teendőket. Búcsúztam az állatgondozóktól. Megnéztem még az épülő új ötszázhatvan férőhelyes tehénistállót és azt a helyet is, hogy hová épül a tejfeldolgozó. Az elmondottak bizonyítják, hogy. a bodrogszerdahelyiek rugalmasan alkalmazkodnak a társadalmi szükségletekhez. Illés Bertalan Lerakták a jó A komáromi járásban az idén kalászosokból hét mezőgazdasági vállalatban értek el hatvan mázsán felüli átlaghozamot. Ezek közé tartozott a őiőovi (Csicsó) Wilhelm Pieck szövetkezet is. Arról, hogy ebben a négy Duna menti kis gazdaságból egyesített szövetkezetben hogyan kívánják hasznosítani az idei tapasztalatokat, Barátit Imre elvtárs, a közös elnöke tájékoztatott. Elmondotta, hogy ebben az esztendőben közel ezer hektáron termeltek kalászosokat. Talán náluk volt a legnehezebb az aratás, hiszen gabonájuknak több mint harminc százaléka megdőlt. Sok helyen csak egy irányban arathattak a kombájnok, visszafelé pedig üresen mentek. A jövő évi terméshozam egyik fontos feltétele a szalma mielőbbi betakarítása volt. Ezt sikeresen elvégeztermés alapját ték és időben kezdhették a talajmunkálatokat. A szövetkezet az egyesülés óta a hatvanasok közé tartozik. Kellő gabonatermesztési tapasztalatokkal rendelkeznek. A traktorosokkal s a növénytermesztés többi dolgozójával karöltve mindent elkövettek annak érdekében, hogy a hozamok tovább növekedjenek. Az előző évi és az idei tapasztalatok bizonyítják, hogy a búzavetés agrotechnikai határidejét szigorúan be kell tartani. Ezzel egyidőben arra törekedtek, hogy a hektáronnkénti vetőmag-szükséglet fajtánként meglegyen. Csicsón tehát ismét azon fáradoznak, hogy a jövő évben is a legeredményesebb gabonatermesztők között lehessenek. K. E.
