Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-25 / 47. szám

1978. november 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Árubőség, gazdag választék várja a vásárlókat Á JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet a michalovcel (Nagymihály) Járásban Igen nagy súlyt fektet arra, hogy sa­ját üzleteiben árubőség, gazdag vá­laszték várja a vásárlókat. Százhét község száznégyezer lakójának ellátá­sát biztosítja. Az üzlethálózat évről évre bővült, s ezzel egyidőben szako­sodott Is. Ugyanakkor egyre nagyobb gondot fordítottak arra, hogy az üzle­tek, belső kiképzésüknél fogva, kitűn­jenek az állami kereskedelem hasonló profilú egységei közül. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezetnek a micha­­lovcei Járásban kétszázhuszonkét üz­lete és százhuszonkét vendéglátó üzeme van. Nemcsak a cégtlábla jelzi, hogy szövetkezeti üzletről van szó, hanem a kirakat, a bejárat s termé­szetesen az üzlet egész berendezése rögtön felhívja magára az érdeklő­dök figyelmét, s aki egyszer belépett valamelyik üzletbe, nemigen megy ei üres szatyorral. Jozef Huba elvtárssal, a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet elnökével a falvak ellátásának helyzetéről beszél­getek. Arra vagyok kiváncsi, hogy mi­lyen áruforgalom zajlik a falvakban. — A településeken a lakosság élel­miszerrel és más napi szükségleti cik­kel történő ellátása a feladatunk. — Mit tartanak szükségleti cikknek és mit szaküzletekbe való árunak? — E téren nincs konkrét határ, mert lehet szűkíteni és bővíteni a falvakban mindenütt vásárolható áruk körét. Jó gyakorlati tapasztalataink vannak, figyelembe vesszük a közsé­gek hagyományait, a településhálózat­ban elfoglalt helyüket. A legnagyobb gondot mindenképpen az élelmiszer választékára, a háztartási-vegyi áruk­ra fordítjuk. Az iparcikkeknél, ruha­neműknél aszerint húzzuk meg a ha­tárt, bogy egy bizonyos áruért a vá­sárló már szívesen útrakél-e vagy sem. Egy zokni, munkásing, tornacipő például korántsem érné meg az uta­zást, ezért az ilyen és ezekhez ha­sonló gyakran szükséges cikkeket majdcsak minden faluban meg lehet találni. Egy öltönyt, nagykabátot, vagy egy divatos ruhát viszont akkor is sok közül szeret kiválasztani a vásárló, ha neki csak egyre van szüksége. Azt már inkább a nagyobb üzletben vesz, s talán akkor is ott venné — főleg a fiatalabb korosztály —, ha otthon a faluban esetleg volna néhány darabos választék, közte neki való is. A tarlós fogyasztási cikkek vásárlása mondhat­nánk esemény a családban, s ilyenkor legtöbben nem egy-két tévé közül akarnak választani, hanem hat-nyolc féléből. Ekkora választékot pedig csak áruház kínálhat. — Talán ilyen okokból találtam kevés falusi üzletben tévét, rádiót, mosógépet? — Alapvetően igen, bár hozzá kell tennem: ha a boltvezető kéri, hogy égy meghatározott típusú hűtőgépet, tévét kapjon, mert arra komoly vevő van. akkor — ha egyáltalán szövetke­zetünk rendelkezik olyan cikkel — egy-két napon belül kivisszük és a vásárló helyben veheti át. Az ilyen nagy értékű cikkek szakiizletben tör­ténő eladása egyébként nem volt hát­rányos a falvakban levő kis üzletekre. — Van lehetősége egy kis falu szö­vetkezeti üzletének arra, hogy a tévé­ben, rádióban reklámozott új cikkeket árusítsa? — Ha a reklám és a kereskedelem összhangban van és az új cikket lehet kapni, először mutatóba igyekszünk szerezeni. Ha meg is kedvelik, többet rendelünk belőle. Tartósan elmaradni egy-egy új, de fontos közszükségleti cikkel a legkisebb faluban sem lehet. — Hogyan tudják megszervezni, hogy a néhány darabos tételt rendelő boltba is eljusson afc áru? — Ha a nagykereskedelmi vállala­tokra lennénk utalva, szinte nem is lehetne. Több száz kilométert kellene futni az autónak abfloz, hogy annyi árut kiszállíthasson a határszéli, há­rom-négyszáz lakosú települések bolt­jaiba, mint amennyit egy nagyközség vagy város egyetlen boltja is igényel. Nem is kapkodnak a kis megrendelé­sekért. Ezért létesítettünk mi egy köz­ponti raktárt, ahol az ilyen árukat át­vesszük, tároljuk, csoportosítjuk és más c ikkekkel együtt a mi túrajára­­tainkkal szállítjuk ki — viszonylag rendszeresen. Ez a helyzet például egyes üdítő italokkal, tűzhelyekkel, edényekkel és még több más cikkel. — Egyre több önkiszolgáló bolt mű­ködik a falvakban. Mi a tapasztalat: kedvelik a vásárlók? — Kezdetben szokatlan volt, ma már egyáltalán nem az. Sőt egy-egy átalakítás után rohamosan nő a for­galom. —■ Mi lehet ennek a magyarázata? — A legfontosabb, hogy sokkal na­gyobb választékot tudunk teremteni. Ezeket a boltokat már nemcsak hűtő­gépekkel, hanem hűtőpultokkal is fel­szereljük, jelentősen megnő az áru­skála. Egy másik ok, hogy ezekben az üzletekben több árut lehet bemutatni, kulturáltabb körülmények között. Am igaz az is, hogy esetenként a vevőnek talán eszébe se jutna, ha kérni kelle­ne egyik-másik árut, ám ha csak le kell emelni a polcról — megveszi. — A falvakban sok helyen nincs húsbolt, ritkán lehet jobb minőségű hentesárut kapni. Mi a helyzet járá­sukban e téren? — A húsellátásra nem panaszkod­hatunk, a hentesáru-ellátás is jónak mondható. Hűtőkocsinkkal járjuk a községeket, hetente kéjszer megvásá­rolhatják a szükséges húst és hentes­árut. — A járás székhelyén az üzletháló­zat jónak mondható, hiszen csak a főutcán nyolc nagyáruházát, tizen­nyolc nagyobb üzletet és sok bevásár­lóközpontot számoltam meg, de jónak mondható az üzlethálózat a falvak­ban is, amit az is bizonyít, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet évente nem kevesebb mint nyolcszáz­­huszonhatmillió korona forgalmat biz­tosít. A jövőben milyen fejlesztést va­lósítanak meg? — Azzal kezdem, hogy a „Z“ akció keretében az utolsó két évben szövet­kezetünk felépített két bevásárlóköz­pontot és hat kisebb üzletet. Továbbá négy vendéglátóüzemet nyitottunk meg. Még ebben az ötéves tervidő­szakban szeretnénk átadni rendelte­tésének négy bevásárlóközpontot és nyolc vendéglátóüzemet, — A vendéglátás nagyon sok helyen még változatlanul a kocsmát jelenti, az italbolt, falatozó név többnyire csak szépítés. Várható-e változás e területen? — A kocsma-jelleget mindenképpen szeretnénk felszámolni, de ebben ne­hezebben tudunk eredményeket elérni. Sajnos, az átalakításokat sem minde­nütt követte számottevő változás. En­nek oka, hogy az ételválaszték, étlap szerinti ajánlat, a legtöbb helyen a helyi lehetőségeknek, igényeknek sem felelt meg, erőtlen volt a kezdemé­nyezés. Ettől függetlenül nem adjuk fel a harcot, mindenképpen változtatni akarunk a helyzeten. — A michalovcel Jalta Hotel a szö­vetkezet legnagyobb, forgalmas ven­déglátó helye, jó hírnévnek örvend, de esténként már zsúfolt, alig bírja a forgalmat. Terveznek-e itt fejlesztést? — Az ilyen típusú étterem fő fel­adata, hogy az átmenő forgalmat ki­szolgálja és kulturált körülmények között teremtsen étkezési lehetőséget. Erre a Jalta Hotel még hosszú időn át képes lesz. Jelenleg az üzemi étkez­tetés jelent óriási terheket. A legjobb lenne, ha az üzemekben üzemi kony­hákat létesítenének. Jelenleg az étke­zési lehetőség mellett az az előnye az étteremnek, hogy különböző rendez­vényekre használható. Esküvő, ebéd, vacsora, bankett és más rendezvények már két-három hónapra előre megtöl­tik az előjegyzési naptárt. Titka nincs ennek, hacsak az nem, hogy a szoká­sosnál jobban figyelembe veszik a vendég igényeit. — Többnyire kedvező dolgokról szólt, s ez lényegében természetes is egy olyan nagy szövetkezetnél, amely­nek közel húszezer tagja van. Mégis, milyen gondjaik vannak? — Általában megfelelő a beszerzett áru, napi cikkekből pedig jó. De pél­dául divatos áruból (mondjuk női ci­pőből és ruházatból) nem tudunk any­­nyit és olyan minőségben beszerezni, amennyit szeretnénk. Ügy látszik, a konfekció kínálata elmarad az igé­nyektől. Egy mosógépre például alig tudnak szert tenni beszerzőink. Hiány mutatkozik a cukorkákból és a tészta­félékből. Vagyis az idén húszmillió korona értékű megrendelt árut nem kaptunk meg. Az eddigieknél színvo­nalasabban szeretnénk szervezni a munkát az üzletekben. Ugyancsak na­gyobb gondot kell fordítanunk a szak­munkásképzésre és jobban szövetkeze­tünkhöz kell kötni a dolgozókat. Az iparfejlesztés, a munkaalkalmak sza­porodásának hatására már korántsem olyan kedvező a munkaerőhelyzetünk, mint régen volt. Ebben nemcsak bér­kérdések játszanak közre, hanem a munkakörülmények, hogy például még viszonylag sok a nehéz fizikai munka is. Tennivaló tehát van bőven, de úgy érezzük, a terveink jók, s megvalósí­tásukra alkalmas a kollektívánk. ILLfiS BERTALAN Műanyagok a mezőgazdaság szolgálatában A sokféle szintetikus anyagnak az előállítása a vegy­ipar gyors ütemű fejlődésének egyik korszakalkotó vív­mánya. A szintetikus anyagoknak egyik nagy csoportját a plasztikus anyagok alkotják. Ma a különböző műanya­gok alkalmazásával úgyszólván a népgazdaság valameny­­nyl ágazatában találkozunk. Felhasználásuk számtalan lehetőséget tár fel az újszerű nyersanyagok, ipari és közhasználati cikkek gyártásában, de nem utolsó sorban a választék bővítésében is. A műanyagok nagyarányú elterjedését kiváló fizikai és mechanikai tulajdonságuk tette lehetővé. Elsősorban könnyűek, és jól formálhatók. De a legfontosabb tulaj­donságuk a vegyszerekkel és a korrózióval szembeni el­lenállóképesség. A hagyományos anyagokat, mint például a fát, a fémet stb. nem egy esetben igen jól helyettesí­tik, sőt gyakran ezeknél is alkalmasabbak. Az utóbbi években a műanyagok a mezőgazdaságban Is teret hódítottak. Ezért a nyitrai Plastika n. v. gyár­tási programjában fontos szerepet kapott a mezőgazda­ság egyre növekvő igényeinek kielégítése különböző műanyagokból — például PVC, polietilén, polisztirén stb. — készült gyártmányokkal. A mezőgazdaságot elsősorban a vizenyős talajok lecsa­­polásához annyira szükséges alagcsövekkel látják el. Erre a célra évente hozzávetőlegesen harmincmillió mé­ter műanyag — 50 és 65 mm-es átmérőjű — csövet gyár­tanak. A műanyagból készült alagcsövek a hagyományos égetett agyagcsövekkel szemben sokkal előnyösebbnek bizonyultak. A tekercsekben forgalomba hozott alagcsö­vek lerakása a lecsapoló árkákba igen egyszerű és tel­jesen gépesíthető. így természetesen a munka is lénye­gesen gyorsabb, könnyebben, kevesebb munkaerővel vé­­geshető el, Ezenkívül a műanyag alagcsövek tartósab­bak is. Széles körű alkalmazásuk a talajjavító munkála­tok meggyorsítását segíti elő. A korszerű mezőgazdasági termelés ma már szinte el­képzelhetetlen a nagy teljesítményű öntöző-berendezések nélkül. Ezért az üzemben gyártott polietilén tömlők ugyancsak a növénytermesztés korszerűsítését szolgálják, mivel az öntözőrendszereknek fontos kellékei és nagy területek öntözését teszik lehetővé. Az üzemben gyártott műanyag fóliák a nagyüzemi ker­tészetekben, de a kiskertekben is igen jól érvényesültek. Az egyre szélesebb körben terjedő fóliaházak és fólia­sátrak jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi években a zöldségellátás — főleg primőr zöldség­gel — lényegesen javult. A mezőgazdasági építkezésben is igen Jól beváltak a polisztirén habból gyártott különböző szigetelő anyagok. Az üzemben ezenkívül jelentős mennyiségű — fóliából készült — zsákot, zacskót és dobozt gyártanak. Fólia­zsákkal látják el például a salai Duslót — de több más vegyipari üzemet is —, a műtrágyák és egyéb vegyszerek csomagolásához. A tejipar részére pedig a tej csomago­lásához szükséges tasakokat gyártják. SARlCKA JOZEF mérnök — a technológiai részleg dol­gozója — elmondotta, hogy az üzemben évente hozzáve­tőlegesen ötvenezer tonna nyersanyagot dolgoznak fel. A fejlesztési programban azonban a gyártás további bő­vítésével számolnak. Mindenekelőtt alagcsövekből és fó­liából a jövőben lényegesen többet akarnak gyártani, mi­vel a gyors ütemben fejlődő mezőgazdaság igényei évről évre nagyobbak, s ezeket az igényeket az eddiginél job­ban ki akarják elégíteni. KLAMARCS1K MÄR1A mérnök <2 Jófajta szárított takarmánnyal telnek a zsákok az alistáli szövetkezet szárítójában. (Foto: —ben—) Kiváló minőségű termékek üzeme A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Sör- és Malátagyár dolgozói példásan teljesítik a hatodik ötéves tervidőszak harmaduk évének fel­adatait. Ennek bizonyítására né­hány számadatot ismertetnék: ok­tóber végéig a bruttó termelési tervet 107,4, az árutermelésit 108,3, a maláta kiviteli tervét százhar­mincegy, a sör kiviteli tervét pedig 104,4 százalékra teljesítették! Ezek a számadatok a dolgozók és a ve­zetők becsületes és odaadó móká­járól tanúskodnak. Az idei év első tíz hónapjában háromszáznegyvenezer hektoliter sört és tizennégyezer tonna malá­tát gyártottak. A „Gömör“ sörrel a helybeli, a losonci (Lučenec) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš), részben pedig a zvolení, rozsnyói, Rožňa­va), Žiar nad HrononU és a Ban­ská Bystrica-i járások lakosságát látják el. Mind a maláta-, mind a sörgyártás évi termelési kapacitá­sának körülbelül egyharmadát kül­földre szállítják. Az idei évi export­feladat hatezerötszáz tonna maláta és hetvenegyezer hektoliter sör ki­vitelét irányozza elő. Október vé­géig már hatezer tonna malátát és hatvanegy és félezer hektoliter sört exportáltak, ami jó előfeltétele az egész évi feladatok maradékta­lan teljesítésének. örvendetes, hogy az idén a malátával, illetve a sörrel kapcsolatban külföldről egy reklamálás sem érkezett. Ez pedig nem másról, mint a maláta és a sör kiváló minőségéről tanúskodik. A sört Magyarországra, a malátát pedig többek között a Szovjetunió­ba, Japánba, Brazíliába, Venezuelá­ba, a Vietnami Szocialista Köztár­saságba, Jugoszláviába exportálják. A sör minőségével azonban a ha­zai fogyasztók is elégedettek lehet­nek, hiszen a minőségi mutatókat október végéig százhúsz százalék­ra teljesítették, ami nyolcvanhat minőségi pontnak felelt meg. A maláta esetében ötven minőségi pontot értek el, ami lényegében a tervezett minőségi szinttel egyen­értékű. A múlt évi országos érté­kelésen a „Gömör“ tizenkét fokos sör a Plzeňi Gambrinus mögött az előkelő második helyen végzett Az Agrokomplex 78 országos mező­­gazdasági kiállításon a tizenkét fokos sörért elismerő oklevélben részesültek. Ezért nem véletlen, hogy a rimaszombati sör- és malá­tagyár a „Kiváló minőségű termé­kek üzeme“ versenymozgalomban is előkelő helyezést ért el. A kiváló minőségi mutatók elérésében a szaratovi minőségellenőrzési moz­galom érvényesítésének is nagy szerepe van. Ezt a munkamódszert 1976 júniusában vezették be, s ma már e téren is gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek. A sörgyárban fontos mutatóként tartják számon az egy dolgozóra jutó évi munkatermelékenység ér­tékét. Ez október végével több mint háromszázhatvannégyezer ko­rona értéket képviselt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,3 százalékos növekedésnek felelt meg. Kibontakozott a brigádmozga­lom is, amelybe a dolgozók 81,1 százaléka kapcsolódott be. Jelenleg tizenegy szocialista brigádot tarta­nak nyilván, melyekben százkilenc­­venhárom tag tevékenykedik. Két kollektíva harmincöt tagja már a megtisztelő cím ezüst, négy kol­lektíva negyvenkilenc tagja pedig a bronz fokozat tulajdonosa. A to­vábbi öt kollektíva várományosa a megtisztelő cím bronzfokozatának. A sörgyár dolgozói a Februári Győzelem harmincadik és a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásá­nak hatvanadik évfordulója tiszte­letére kétszázharminchat egyéni, huszonhárom kollektív és egy össz­­üzemi vállalást tettek, melyek pénzbeli értéke meghaladja a 2 mil­lió 667 ezer koronát. Többek között vállalták, hogy tizenkétezer hekto­literrel túlszárnyalják a sör, száz tonnával pedig a malátagyártás évi tervét. A nyersanyagok és az ener­giahordozók ésszerű felhasználásá­val több mint négyszáznyolcezer korona értékű anyag- és egyéb költséget takarítanak meg. A mun­ka és az életkörnyezet szépítése érdekében háromezerkilencszázkét óra társadalmi munkát végeznek, három ponttal növelik a maláta, öt százalékkal pedig a sör terve­zett minőségi mutatóit, az elmúlt évi valósághoz viszonyítva tíz szá­zalékkal csökkentik a minőséggel kapcsolatos reklamálások arányát. Tíz újítási javaslatot nyújtanak be értékelésre, a sörgyár tizenhárom dolgozója önkéntesen vért ad, nö­velik a palackozott sör gyártását stb. Az idei esztendő első három negyedében a tervezett mennyiség­hez viszonyítva többek között 20 ezer 200 hektoliterrel több sört és hatszázharminckilenc tonnával több malátát gyártottak. A vállalt szocialista kötelezettségeket az anyagköltségek megtakarításán kí­vül a többi esetben már szeptem­ber végével jóval túlszárnyalták. Barto Ján mérnöktől, a Rima­szombati Sör- és Malátagyár igaz­gatójától megtudtam azt is, hogy az idén sokkal jobb minőségű sör­árpát vásároltak fel, mint egy év­vel korábban. Ez lényegében a sör­árpa felvásárlási árának módosí­tásával indokolható. A legjobb mi­nőségű sörárpát a zvolení és a prievidzai járás mezőgazdasági üzemeiből szállították, de sokat ja­vult a helybeli és a nagykürtösi járásból felvásárolt sörárpa minő­sége is. A sör- és malátagyár vezető dol­gozói a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együttműködve a mel­léktermékek és a hulladékok ész­szerű felhasználására is kellő gon­dot fordítanak. Az előre kidolgo­zott időterv értelmében a sörgyár az idén hatezerhatszáz tonna sör­törkölyt, hétszáz hektoliter sör­élesztőt, hatszáznegyvennyolc ton­na törött és sörgyártásra alkalmat­lan árpamagot, négyszáznyolcvan­­nyolc tonna malátacsírát és száz­negyvenkét tonna egyéb hulladékot bocsájtott a mezőgazdasági üze­mek rendelkezésére. Reméljük, hogy a Rimaszombati Sör- és Malátagyár dolgozói és ve­zetői a jövőben is mindent elkö­vetnek nemcsak az idei, hanem az egész hatodik ötéves tervidő­szak igényes feladatainak mara­­déktaln teljesítése érdekében és megőrzik, tovább javítják a „Gö­mör“ sör minőségéti BARA LÁSZLÖ, mérnök 1

Next

/
Thumbnails
Contents