Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-25 / 47. szám
1978. november 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Árubőség, gazdag választék várja a vásárlókat Á JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet a michalovcel (Nagymihály) Járásban Igen nagy súlyt fektet arra, hogy saját üzleteiben árubőség, gazdag választék várja a vásárlókat. Százhét község száznégyezer lakójának ellátását biztosítja. Az üzlethálózat évről évre bővült, s ezzel egyidőben szakosodott Is. Ugyanakkor egyre nagyobb gondot fordítottak arra, hogy az üzletek, belső kiképzésüknél fogva, kitűnjenek az állami kereskedelem hasonló profilú egységei közül. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezetnek a michalovcei Járásban kétszázhuszonkét üzlete és százhuszonkét vendéglátó üzeme van. Nemcsak a cégtlábla jelzi, hogy szövetkezeti üzletről van szó, hanem a kirakat, a bejárat s természetesen az üzlet egész berendezése rögtön felhívja magára az érdeklődök figyelmét, s aki egyszer belépett valamelyik üzletbe, nemigen megy ei üres szatyorral. Jozef Huba elvtárssal, a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet elnökével a falvak ellátásának helyzetéről beszélgetek. Arra vagyok kiváncsi, hogy milyen áruforgalom zajlik a falvakban. — A településeken a lakosság élelmiszerrel és más napi szükségleti cikkel történő ellátása a feladatunk. — Mit tartanak szükségleti cikknek és mit szaküzletekbe való árunak? — E téren nincs konkrét határ, mert lehet szűkíteni és bővíteni a falvakban mindenütt vásárolható áruk körét. Jó gyakorlati tapasztalataink vannak, figyelembe vesszük a községek hagyományait, a településhálózatban elfoglalt helyüket. A legnagyobb gondot mindenképpen az élelmiszer választékára, a háztartási-vegyi árukra fordítjuk. Az iparcikkeknél, ruhaneműknél aszerint húzzuk meg a határt, bogy egy bizonyos áruért a vásárló már szívesen útrakél-e vagy sem. Egy zokni, munkásing, tornacipő például korántsem érné meg az utazást, ezért az ilyen és ezekhez hasonló gyakran szükséges cikkeket majdcsak minden faluban meg lehet találni. Egy öltönyt, nagykabátot, vagy egy divatos ruhát viszont akkor is sok közül szeret kiválasztani a vásárló, ha neki csak egyre van szüksége. Azt már inkább a nagyobb üzletben vesz, s talán akkor is ott venné — főleg a fiatalabb korosztály —, ha otthon a faluban esetleg volna néhány darabos választék, közte neki való is. A tarlós fogyasztási cikkek vásárlása mondhatnánk esemény a családban, s ilyenkor legtöbben nem egy-két tévé közül akarnak választani, hanem hat-nyolc féléből. Ekkora választékot pedig csak áruház kínálhat. — Talán ilyen okokból találtam kevés falusi üzletben tévét, rádiót, mosógépet? — Alapvetően igen, bár hozzá kell tennem: ha a boltvezető kéri, hogy égy meghatározott típusú hűtőgépet, tévét kapjon, mert arra komoly vevő van. akkor — ha egyáltalán szövetkezetünk rendelkezik olyan cikkel — egy-két napon belül kivisszük és a vásárló helyben veheti át. Az ilyen nagy értékű cikkek szakiizletben történő eladása egyébként nem volt hátrányos a falvakban levő kis üzletekre. — Van lehetősége egy kis falu szövetkezeti üzletének arra, hogy a tévében, rádióban reklámozott új cikkeket árusítsa? — Ha a reklám és a kereskedelem összhangban van és az új cikket lehet kapni, először mutatóba igyekszünk szerezeni. Ha meg is kedvelik, többet rendelünk belőle. Tartósan elmaradni egy-egy új, de fontos közszükségleti cikkel a legkisebb faluban sem lehet. — Hogyan tudják megszervezni, hogy a néhány darabos tételt rendelő boltba is eljusson afc áru? — Ha a nagykereskedelmi vállalatokra lennénk utalva, szinte nem is lehetne. Több száz kilométert kellene futni az autónak abfloz, hogy annyi árut kiszállíthasson a határszéli, három-négyszáz lakosú települések boltjaiba, mint amennyit egy nagyközség vagy város egyetlen boltja is igényel. Nem is kapkodnak a kis megrendelésekért. Ezért létesítettünk mi egy központi raktárt, ahol az ilyen árukat átvesszük, tároljuk, csoportosítjuk és más c ikkekkel együtt a mi túrajáratainkkal szállítjuk ki — viszonylag rendszeresen. Ez a helyzet például egyes üdítő italokkal, tűzhelyekkel, edényekkel és még több más cikkel. — Egyre több önkiszolgáló bolt működik a falvakban. Mi a tapasztalat: kedvelik a vásárlók? — Kezdetben szokatlan volt, ma már egyáltalán nem az. Sőt egy-egy átalakítás után rohamosan nő a forgalom. —■ Mi lehet ennek a magyarázata? — A legfontosabb, hogy sokkal nagyobb választékot tudunk teremteni. Ezeket a boltokat már nemcsak hűtőgépekkel, hanem hűtőpultokkal is felszereljük, jelentősen megnő az áruskála. Egy másik ok, hogy ezekben az üzletekben több árut lehet bemutatni, kulturáltabb körülmények között. Am igaz az is, hogy esetenként a vevőnek talán eszébe se jutna, ha kérni kellene egyik-másik árut, ám ha csak le kell emelni a polcról — megveszi. — A falvakban sok helyen nincs húsbolt, ritkán lehet jobb minőségű hentesárut kapni. Mi a helyzet járásukban e téren? — A húsellátásra nem panaszkodhatunk, a hentesáru-ellátás is jónak mondható. Hűtőkocsinkkal járjuk a községeket, hetente kéjszer megvásárolhatják a szükséges húst és hentesárut. — A járás székhelyén az üzlethálózat jónak mondható, hiszen csak a főutcán nyolc nagyáruházát, tizennyolc nagyobb üzletet és sok bevásárlóközpontot számoltam meg, de jónak mondható az üzlethálózat a falvakban is, amit az is bizonyít, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet évente nem kevesebb mint nyolcszázhuszonhatmillió korona forgalmat biztosít. A jövőben milyen fejlesztést valósítanak meg? — Azzal kezdem, hogy a „Z“ akció keretében az utolsó két évben szövetkezetünk felépített két bevásárlóközpontot és hat kisebb üzletet. Továbbá négy vendéglátóüzemet nyitottunk meg. Még ebben az ötéves tervidőszakban szeretnénk átadni rendeltetésének négy bevásárlóközpontot és nyolc vendéglátóüzemet, — A vendéglátás nagyon sok helyen még változatlanul a kocsmát jelenti, az italbolt, falatozó név többnyire csak szépítés. Várható-e változás e területen? — A kocsma-jelleget mindenképpen szeretnénk felszámolni, de ebben nehezebben tudunk eredményeket elérni. Sajnos, az átalakításokat sem mindenütt követte számottevő változás. Ennek oka, hogy az ételválaszték, étlap szerinti ajánlat, a legtöbb helyen a helyi lehetőségeknek, igényeknek sem felelt meg, erőtlen volt a kezdeményezés. Ettől függetlenül nem adjuk fel a harcot, mindenképpen változtatni akarunk a helyzeten. — A michalovcel Jalta Hotel a szövetkezet legnagyobb, forgalmas vendéglátó helye, jó hírnévnek örvend, de esténként már zsúfolt, alig bírja a forgalmat. Terveznek-e itt fejlesztést? — Az ilyen típusú étterem fő feladata, hogy az átmenő forgalmat kiszolgálja és kulturált körülmények között teremtsen étkezési lehetőséget. Erre a Jalta Hotel még hosszú időn át képes lesz. Jelenleg az üzemi étkeztetés jelent óriási terheket. A legjobb lenne, ha az üzemekben üzemi konyhákat létesítenének. Jelenleg az étkezési lehetőség mellett az az előnye az étteremnek, hogy különböző rendezvényekre használható. Esküvő, ebéd, vacsora, bankett és más rendezvények már két-három hónapra előre megtöltik az előjegyzési naptárt. Titka nincs ennek, hacsak az nem, hogy a szokásosnál jobban figyelembe veszik a vendég igényeit. — Többnyire kedvező dolgokról szólt, s ez lényegében természetes is egy olyan nagy szövetkezetnél, amelynek közel húszezer tagja van. Mégis, milyen gondjaik vannak? — Általában megfelelő a beszerzett áru, napi cikkekből pedig jó. De például divatos áruból (mondjuk női cipőből és ruházatból) nem tudunk anynyit és olyan minőségben beszerezni, amennyit szeretnénk. Ügy látszik, a konfekció kínálata elmarad az igényektől. Egy mosógépre például alig tudnak szert tenni beszerzőink. Hiány mutatkozik a cukorkákból és a tésztafélékből. Vagyis az idén húszmillió korona értékű megrendelt árut nem kaptunk meg. Az eddigieknél színvonalasabban szeretnénk szervezni a munkát az üzletekben. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzésre és jobban szövetkezetünkhöz kell kötni a dolgozókat. Az iparfejlesztés, a munkaalkalmak szaporodásának hatására már korántsem olyan kedvező a munkaerőhelyzetünk, mint régen volt. Ebben nemcsak bérkérdések játszanak közre, hanem a munkakörülmények, hogy például még viszonylag sok a nehéz fizikai munka is. Tennivaló tehát van bőven, de úgy érezzük, a terveink jók, s megvalósításukra alkalmas a kollektívánk. ILLfiS BERTALAN Műanyagok a mezőgazdaság szolgálatában A sokféle szintetikus anyagnak az előállítása a vegyipar gyors ütemű fejlődésének egyik korszakalkotó vívmánya. A szintetikus anyagoknak egyik nagy csoportját a plasztikus anyagok alkotják. Ma a különböző műanyagok alkalmazásával úgyszólván a népgazdaság valamenynyl ágazatában találkozunk. Felhasználásuk számtalan lehetőséget tár fel az újszerű nyersanyagok, ipari és közhasználati cikkek gyártásában, de nem utolsó sorban a választék bővítésében is. A műanyagok nagyarányú elterjedését kiváló fizikai és mechanikai tulajdonságuk tette lehetővé. Elsősorban könnyűek, és jól formálhatók. De a legfontosabb tulajdonságuk a vegyszerekkel és a korrózióval szembeni ellenállóképesség. A hagyományos anyagokat, mint például a fát, a fémet stb. nem egy esetben igen jól helyettesítik, sőt gyakran ezeknél is alkalmasabbak. Az utóbbi években a műanyagok a mezőgazdaságban Is teret hódítottak. Ezért a nyitrai Plastika n. v. gyártási programjában fontos szerepet kapott a mezőgazdaság egyre növekvő igényeinek kielégítése különböző műanyagokból — például PVC, polietilén, polisztirén stb. — készült gyártmányokkal. A mezőgazdaságot elsősorban a vizenyős talajok lecsapolásához annyira szükséges alagcsövekkel látják el. Erre a célra évente hozzávetőlegesen harmincmillió méter műanyag — 50 és 65 mm-es átmérőjű — csövet gyártanak. A műanyagból készült alagcsövek a hagyományos égetett agyagcsövekkel szemben sokkal előnyösebbnek bizonyultak. A tekercsekben forgalomba hozott alagcsövek lerakása a lecsapoló árkákba igen egyszerű és teljesen gépesíthető. így természetesen a munka is lényegesen gyorsabb, könnyebben, kevesebb munkaerővel végeshető el, Ezenkívül a műanyag alagcsövek tartósabbak is. Széles körű alkalmazásuk a talajjavító munkálatok meggyorsítását segíti elő. A korszerű mezőgazdasági termelés ma már szinte elképzelhetetlen a nagy teljesítményű öntöző-berendezések nélkül. Ezért az üzemben gyártott polietilén tömlők ugyancsak a növénytermesztés korszerűsítését szolgálják, mivel az öntözőrendszereknek fontos kellékei és nagy területek öntözését teszik lehetővé. Az üzemben gyártott műanyag fóliák a nagyüzemi kertészetekben, de a kiskertekben is igen jól érvényesültek. Az egyre szélesebb körben terjedő fóliaházak és fóliasátrak jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi években a zöldségellátás — főleg primőr zöldséggel — lényegesen javult. A mezőgazdasági építkezésben is igen Jól beváltak a polisztirén habból gyártott különböző szigetelő anyagok. Az üzemben ezenkívül jelentős mennyiségű — fóliából készült — zsákot, zacskót és dobozt gyártanak. Fóliazsákkal látják el például a salai Duslót — de több más vegyipari üzemet is —, a műtrágyák és egyéb vegyszerek csomagolásához. A tejipar részére pedig a tej csomagolásához szükséges tasakokat gyártják. SARlCKA JOZEF mérnök — a technológiai részleg dolgozója — elmondotta, hogy az üzemben évente hozzávetőlegesen ötvenezer tonna nyersanyagot dolgoznak fel. A fejlesztési programban azonban a gyártás további bővítésével számolnak. Mindenekelőtt alagcsövekből és fóliából a jövőben lényegesen többet akarnak gyártani, mivel a gyors ütemben fejlődő mezőgazdaság igényei évről évre nagyobbak, s ezeket az igényeket az eddiginél jobban ki akarják elégíteni. KLAMARCS1K MÄR1A mérnök <2 Jófajta szárított takarmánnyal telnek a zsákok az alistáli szövetkezet szárítójában. (Foto: —ben—) Kiváló minőségű termékek üzeme A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Sör- és Malátagyár dolgozói példásan teljesítik a hatodik ötéves tervidőszak harmaduk évének feladatait. Ennek bizonyítására néhány számadatot ismertetnék: október végéig a bruttó termelési tervet 107,4, az árutermelésit 108,3, a maláta kiviteli tervét százharmincegy, a sör kiviteli tervét pedig 104,4 százalékra teljesítették! Ezek a számadatok a dolgozók és a vezetők becsületes és odaadó mókájáról tanúskodnak. Az idei év első tíz hónapjában háromszáznegyvenezer hektoliter sört és tizennégyezer tonna malátát gyártottak. A „Gömör“ sörrel a helybeli, a losonci (Lučenec) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš), részben pedig a zvolení, rozsnyói, Rožňava), Žiar nad HrononU és a Banská Bystrica-i járások lakosságát látják el. Mind a maláta-, mind a sörgyártás évi termelési kapacitásának körülbelül egyharmadát külföldre szállítják. Az idei évi exportfeladat hatezerötszáz tonna maláta és hetvenegyezer hektoliter sör kivitelét irányozza elő. Október végéig már hatezer tonna malátát és hatvanegy és félezer hektoliter sört exportáltak, ami jó előfeltétele az egész évi feladatok maradéktalan teljesítésének. örvendetes, hogy az idén a malátával, illetve a sörrel kapcsolatban külföldről egy reklamálás sem érkezett. Ez pedig nem másról, mint a maláta és a sör kiváló minőségéről tanúskodik. A sört Magyarországra, a malátát pedig többek között a Szovjetunióba, Japánba, Brazíliába, Venezuelába, a Vietnami Szocialista Köztársaságba, Jugoszláviába exportálják. A sör minőségével azonban a hazai fogyasztók is elégedettek lehetnek, hiszen a minőségi mutatókat október végéig százhúsz százalékra teljesítették, ami nyolcvanhat minőségi pontnak felelt meg. A maláta esetében ötven minőségi pontot értek el, ami lényegében a tervezett minőségi szinttel egyenértékű. A múlt évi országos értékelésen a „Gömör“ tizenkét fokos sör a Plzeňi Gambrinus mögött az előkelő második helyen végzett Az Agrokomplex 78 országos mezőgazdasági kiállításon a tizenkét fokos sörért elismerő oklevélben részesültek. Ezért nem véletlen, hogy a rimaszombati sör- és malátagyár a „Kiváló minőségű termékek üzeme“ versenymozgalomban is előkelő helyezést ért el. A kiváló minőségi mutatók elérésében a szaratovi minőségellenőrzési mozgalom érvényesítésének is nagy szerepe van. Ezt a munkamódszert 1976 júniusában vezették be, s ma már e téren is gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. A sörgyárban fontos mutatóként tartják számon az egy dolgozóra jutó évi munkatermelékenység értékét. Ez október végével több mint háromszázhatvannégyezer korona értéket képviselt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,3 százalékos növekedésnek felelt meg. Kibontakozott a brigádmozgalom is, amelybe a dolgozók 81,1 százaléka kapcsolódott be. Jelenleg tizenegy szocialista brigádot tartanak nyilván, melyekben százkilencvenhárom tag tevékenykedik. Két kollektíva harmincöt tagja már a megtisztelő cím ezüst, négy kollektíva negyvenkilenc tagja pedig a bronz fokozat tulajdonosa. A további öt kollektíva várományosa a megtisztelő cím bronzfokozatának. A sörgyár dolgozói a Februári Győzelem harmincadik és a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére kétszázharminchat egyéni, huszonhárom kollektív és egy összüzemi vállalást tettek, melyek pénzbeli értéke meghaladja a 2 millió 667 ezer koronát. Többek között vállalták, hogy tizenkétezer hektoliterrel túlszárnyalják a sör, száz tonnával pedig a malátagyártás évi tervét. A nyersanyagok és az energiahordozók ésszerű felhasználásával több mint négyszáznyolcezer korona értékű anyag- és egyéb költséget takarítanak meg. A munka és az életkörnyezet szépítése érdekében háromezerkilencszázkét óra társadalmi munkát végeznek, három ponttal növelik a maláta, öt százalékkal pedig a sör tervezett minőségi mutatóit, az elmúlt évi valósághoz viszonyítva tíz százalékkal csökkentik a minőséggel kapcsolatos reklamálások arányát. Tíz újítási javaslatot nyújtanak be értékelésre, a sörgyár tizenhárom dolgozója önkéntesen vért ad, növelik a palackozott sör gyártását stb. Az idei esztendő első három negyedében a tervezett mennyiséghez viszonyítva többek között 20 ezer 200 hektoliterrel több sört és hatszázharminckilenc tonnával több malátát gyártottak. A vállalt szocialista kötelezettségeket az anyagköltségek megtakarításán kívül a többi esetben már szeptember végével jóval túlszárnyalták. Barto Ján mérnöktől, a Rimaszombati Sör- és Malátagyár igazgatójától megtudtam azt is, hogy az idén sokkal jobb minőségű sörárpát vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Ez lényegében a sörárpa felvásárlási árának módosításával indokolható. A legjobb minőségű sörárpát a zvolení és a prievidzai járás mezőgazdasági üzemeiből szállították, de sokat javult a helybeli és a nagykürtösi járásból felvásárolt sörárpa minősége is. A sör- és malátagyár vezető dolgozói a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együttműködve a melléktermékek és a hulladékok észszerű felhasználására is kellő gondot fordítanak. Az előre kidolgozott időterv értelmében a sörgyár az idén hatezerhatszáz tonna sörtörkölyt, hétszáz hektoliter sörélesztőt, hatszáznegyvennyolc tonna törött és sörgyártásra alkalmatlan árpamagot, négyszáznyolcvannyolc tonna malátacsírát és száznegyvenkét tonna egyéb hulladékot bocsájtott a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Reméljük, hogy a Rimaszombati Sör- és Malátagyár dolgozói és vezetői a jövőben is mindent elkövetnek nemcsak az idei, hanem az egész hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatainak maradéktaln teljesítése érdekében és megőrzik, tovább javítják a „Gömör“ sör minőségéti BARA LÁSZLÖ, mérnök 1
