Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-25 / 47. szám

A továbbtenyésztésre szánt nyíllak kiválasztása 'A ťovábbtartásra szánt egye­­iUek kiválasztását fokozott fi­gyelemmel kell végezni, mert ettől többek között a tenyésztői munka eredményességé is jelen­tős mértékben függ. A kiválasztás során minden kisállattenyésztőnek szem előtt kell tartania a fajtatiszta te­nyésztés alapelveit. A rakonte­­nyésztés lehetőségeit ki kell zárni, tehát ne pároztassunk kölcsönösen vérrokon egyede­­ket, ami nem más, mint az, hogy az egymásnak párosítandó állatok ne legyenek egymás testvérei, elődei, illetve utódai, mert ez az egyes jó tulajdonsá­gok leromlását idézhetné elő. A továbbtenyésztésre olyan anyák szaporulatából válasszuk ki a legszebb egyedeket, ame­lyek rendszeresen ivarzanak, jól vemhesülnek, nevelnek, tejter­melésük kielégítő, nevelőkész­ségük kifogástalan stb. Az apa­állatok elbírálásával szemben még szigorúbb követelménye­ket kell támasztani. Tulajdonsá­gaikra a nőstény testvéreinek és elődeinek teljesítményéből következtethetünk. A bak másod­lagos ivarjellege a vaskos fej, a zömökebb testfelépítés és a fülek húsossága, valamint a bőr és a szőrzet vastagsága kifeje­zett legyen. A rossz tulajdonsá­gokat, szokásokat (magzatfalás, idegesség, marakodás stb.) mu­tató anyaállatok utódaiból bi­zonytalan értékű tenyészállatok lesznek. Ha fajtatiszta tenyé­szetről van szó, akkor a fajtára jellemző súly, külem és a szín is szigorú szelekciós követel­mény. A tenyészutánpótlásra szánt egyedek kiválasztásánál a jó egészségi állapot az egyik leg­fontosabb tényező, amelynek is­mertetőjelei a következők: für­geség, élénk vérmérséklet, tisz­ta, fényes szem, kifejező élénk tekintet, sűrű, fényes és testhez simuló, sima szőrzet tömött pe­­helyszőrrel, gyors vedlés, átla­gon felüli testi fejlettség, ará­nyos testalakulás stb. Az itt fel­sorolt tulajdonságoknak a kivá­lasztás során egyezniük kell az egyes fajtákra vonatkozó stan­dard követelményekkel. A te­nyészetben sohase hagyjunk durva, fénytelen és borzolt sző­rű, lassan vedlő, félig csukott szemű és könnyező, esetleg kü­­lemi hibával rendelkező egye­deket. A jő egészségi állapoton kí­vül fontos követelmény a nagy termelőiképesség, vagyis az, hogy egy anyaállat a részeikből hány fiókát és hogyan nevel fel. Ezt már azonban nem lehet a kü­lem alapján megállapítani. Leg­jobb, ha erre az elődök, az apa- és az anyaállat vagy az idősebb testvérek haszontulajdonšágai­­ből következtetünk. Aszerint, hogy milyen volt a szaporasá­­guk, a tejelékenységük, a takar­­mányértékesítő-képességük, a növekedési erélyűk és az élet­­képességük. Továbbá, mennyire tudtak aránylag kevés és nem drága takarmány fogyasztásá­val sok húst és jő minőségű ge­­rtznát termelni. Arra ügyeljünk, hogy a továbbtenyésztésre kivá­lasztott egyedek olyan egészsé­ges és jól ellenőrzött tenyésze­tekből származzanak, amelyek­ben nem léptek fel tömegesen fertőző betegségeik. Minél több elődét és testvérét ismerjük az állatnak, annál megbízhatóbb képet alkothatunk egészségi ál­lapotáról és tenyészértékéről. Tehát leszögezhetjük, hogy a továbbtenyésztésre szánt egye­deket a legszebb utódok közül Г NYUU mindenkinek kell kiválasztani. Gyakorlati ta­pasztalat, hogy az a kisnyúl, amelyiknek legkorábban nyíl­nak ki a szemei, legelőször jön ki a fészekből, jobban fejlődik, mint a többi. Ezeket a nyulakat a fülükbe húzott cérnával, jegy­gyei jelölhetjük meg, s ha ké­sőbb is megtartják fejlődési előnyüket, s külemük is megfe­lelő, hagyjuk meg őket tovább­tenyésztésre. Legjobb, ha a tavaszi ellésből választjuk ki a továbbtenyész­tésre szánt egyedeket, mert ezek jobb életerejűek, mint az őszi ellésből származottak. A tenyészutánpótlásra szánt sül­dőt az elválasztás után ne he­lyezzük egy csoportba a levá­gásra kerülőkkel. Ezekkel a kisállattenyésztők ugyanis a legjobb súlygyarapodásra ser­kentő takarmányokat etetik, s az a céljuk, hogy az egyedek mielőbb elérjék a vágási vagy eladási súlyukat. A leendő te­nyészállattal nem ez a cé­lunk ... Az lenné ideális megoldás, ha a szaporítóanyagot csak olyan családból hagynánk meg, amely külső és belső értékmérő tulaj­donságai alapján azt megér­demli. Itt is a tavaszi ellésből és a termelési időszak második évétől kezdve kellene a tovább­tenyésztésre szánt tenyészanya­­got kiválasztani. Ez a módszer abban az esetben megfelelő, ha csak egy fajtát tartunk. Ha vi­szont több a fajták száma, ak­kor jól különítsük el őket egy­mástól. A több fajta együtt tar­A továbbtenyésztésre szánt nyulak kiválasztásánál a jó egész­ségi állapot, a küllemi bírálat a nagy termelőképességre való következtetés, az értékes genetikai tulajdonságok öröklődése stb. a legfontosabb tényező. Fotó: —andriskin— fásának ugyanis az a hátránya, hogy a különböző ellenállóké­pességű fajták megfertőzhetik egymást. Ha például orrhurutra érzékeny egyed van az állatcso­portban, tőle a többi is óhatat­lanul megbetegedhet. A kiválasztásnál szem előtt kell tartani azt is, hogy a nyu­­laknek nem sok értékmérő tu­lajdonságuk öröklődik. Ez első­sorban a környezet és a takar­mányozás fontosságára hívja lel a figyelmet. Többek között a szőrzet szí­nének, a fajtajellegnek és az ivadékok számának az öröklő­désével számolhatunk. A tejter­melés, a testnagyság, a növeke­dési erély, a testforma, és a te­­nyészérettség azonban az örök­letes alapon kívül a tartás, a gondozás, az egészségvédelem és a takarmányozás minőségén is múlik. Ez egyben azt is je­lenti, hogy az árutermelés szempontjából a kedvező tulaj­donságok csak akkor jelennek meg az utódoknál, ha gondos­kodunk a megfelelő takarmá­nyozási és tartási feltételekről. Az értékes genetikai tulaj­donságú nyulak utódainak ter­mészetesen nagyobb az esélyük arra, hogy szüleik előnyös tu­lajdonságaival rendelkezzenek, tehát jobbak, mint amelyekre egy kevésbé értékes család le­származottja akár a legjobb kö­rülmények között is képes. Néhány rossz tulajdonság, így a nevelőképesség hiánya, az idegesség, a fogrendellenesség (metszőfogak túlnövése, begör­­bülése, a felső metszőfogak elő­­reugrása) általában öröklődik, ezért ez az utánpótlást nevelő kisállattenyésztőktől szigorú szelekciót, kiválasztást követel. PUHA MARGIT Tettekkel köszöntjük a III. kongresszust! (Folytatás az 1. oldalról] nyok létszámának növelését és a hasznosság ellenőrzésének ki­­szélesítését szorgalmazó kérdé­sekre. A kaparó- és vízibaromfi­tenyésztéssel kapcsolatban érté­keljük a szaporító (A) és a te­­nyészáilományokat (В tenyé­szel), a keltetők tevékenységét és eredményeit, valamint а к is­él lattenyésztők napos csibékkel történő ellátásának helyzetét. A nyúl- és a prémesállat-tenyé­­szetekben a tetoválás, a te­nyészállatok és a darabszám ér­tékelése mellett a vágónyulak felvásárlásával kapcsolatos kér­désekre is kitérünk. Ugyanez mondható el a haszon-, dísz- és postagalanib-tenyészetekről is. A kutyatenyésztők értékelése keretében kiemeljük a fajtatisz­ta állatok tenyésztése növelésé­nek jelentőségét és a hazai szlovák juhászkutya (kuvasz) tenyéztése továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. A kiállításokról szóló jelen­tésben nem feledkezünk meg azokról a sikerekről sem, ame­lyeket a kisállattenyésztők kül­földi, országos, illetve nemzeti kiállításokon értek el. Értékel­jük a szakaktívák és iskolázá­sok színvonalát is. A beszámolóban a Nemzeti Front szerveivel, a társadalmi szervezetekkel, az egységes földművesszövetkezetekkel, az üzemekkel, a Csehországi Kis­állattenyésztők Szövetségének helyi szervezeteivel történő együttműködés eredményeit is értékeljük. Elvárjuk, hogy az évzáró tag­gyűlések és a járási tanácsko­zások előkészítésére a Szlová­kiai Kisállattenyésztők Szövet­ségének vezető dolgozói kellő figyelmet fordítsanak, abban a hiszemben, hogy felelősségtelje­sen értékelhessük a CSKP XV. és az SZKSZ II. kongresszusa határozataiból eredő feladatok teljesítését! KUBAŇ JOZEF, mérnök, az SZKSZ KB titkára tmpn ászt ml átok Az egész világon mind töb­ben választják a kertet az ak­tív pihenés helyéül. így van ez a Német Demokratikus Köz­társaságban is. A figyelmet kü­lönösen a kertkultúra nagyfokú szervezettsége ragadja meg, ezért érdemes közelebbről Is megismerkedni mozgalmukkal. TEVÉKENYSÉG — CÉLKITŰZÉS A VKSK (Kiskertmüvelők, Té­lepések és Kisállattenyésztök Szövetsége) országos szakmai­társadalmi tömegszervezet. Fel­öleli a kiskertmüvelők, kisállat­tenyésztők helyi, községi, vá­rosi egyesületeit. 1,1 millió tag­ja van, akik 15 000 egyesület­ben tevékenykednek. Az Orszá­gos Szövetség területi szervei a 15 megyei és a 203 járási tit­kárság, amelyek élén társadal­mi elnökség áll. A megyei és az országos elnökségben részt vésznek a szervezet küldöttein kívül az OGS (az NDK Zöld­ség-, Gyümölcs- és Burgonya­kereskedelmi Egyesülése), a fo­gyasztási szövetkezetek, a Pa­raszt Önsegélyező Szervezet, valamint az állami kereskede­lem képviselői is. A VKSK mozgalmi céljel kö­zött első helyen éli a szabad idő értelmes, hasznos eltöltése, mint kulturális program, to­vábbá a zöldség-gyümölcs, ál­lati termékek (baromfi, tojás, nyúl) önfogyasztásra történő termelésének támogatása. Fel­adatuk ezen kívül az árufölös­leg felvásárlásának és értéke­sítésének szorgalmazása, és e téren is figyelemre méltóak az eredmények. A célok megvalósítását első­sorban agitatív és politikai munkával érik él. Ezek: mun­kaverseny meghirdetése, moz­gósítás társadalmi munkára (1974-ben ez 31 millió óra volt), gyűlések, kiállítások és tanfolyamok megszervezése, he­lyi kultúrházak létesítése. Szo­ros együttműködésben dolgoz­tek lakói, művelői alkotnak egy-eg У egyesületet. A termelési cél — amelyet gyakorlatilag a területnagyság is meghatároz — elsődlegesen a családi önellátás. Káposzta, gyökérfélék, hagyma, paradi­csom, saláta, spenót a legjel­lemzőbb zöldségnövények. A kert felületének általában 10— 20 százalékán igen Intenzív vi­rágkultúra alig található. Csak­nem minden kertben díszük ri­­bizke, szamóca, köszméte. Kiskertmozgalom az NDK-ban goznak — a már korábban em­lített szerveken kívül — a Nem­zeti Fronttal, s az Országos Szövetség az ágazati miniszté­riumokkal is. TERÜLET ÉS TERMELES A kiskertmüvelők többsége munkás, de jelentős az alkal­mazottak, értelmiségiek, nyug­díjasok száma is. A teleknagy­ság többnyire 300—500 négy­zetméter között változik, a kis­kertek nagyobb része az állam­tól meghatározatlan időre szó­ló bérlemény. A bérleti díj igen csekély összegű. A bérelt kiskertek tömbösített kialakí­tásban, szabályos mértani alak­ban a települések külterületén helyezkednek el. A városfej­lesztési terveket úgy határoz­zák még, hogy a kertövezete­ket általában nem szanálják. Egy-egy tömb legtöbbször az egyesületé. Vannak olyan tele­pülésrészek is, ahol a családi házak és a körülöttük levő ker-A kertek területének kihasz­nálása optimális, a növények kulfúrállapota, fejlettsége több­nyire jó és már a vegyszeres növényvédelmet Is igen sokan alkalmazzák. Megemlítem, hogy növényvédőszer-választékuk ta­lán egyharmada a mienknek és növényvédő kisgépből Is csak háromfélét árusítanak kiterjed­ten. Viszont e három típus min­denütt kapható. ELLÄTÄS — ÉRTÉKESÍTÉS A vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszer és a szerszá­mok értékesítését a Paraszt önsegélyező Szervezet kereske­delmi hálózata végzi. A kerti szerszámok ötletesebbek", kor­szerűbbek a mieinknél, és vá­lasztékuk gazdagabb. Nagyon praktikus, olcsó, egysoros ker­ti vetőgépből például több tí­pust is árulnak. A motoros kis­gépek közül csak fűnyírók van­nak forgalomban. A kertek em­lített kis területe érthetővé te­szi, hogy é motoros eszközök iránt a kereslet minimális. Á kiskertből kikerülő zöld­ség-gyümölcs felvásárlásának' módszere változatos, a helyi sajátosságok szerint alakul. Az OGS, az állami kiskereskede­lem, a fogyasztási szövetkeze* tek és az egyesületek együtte­sen 12 000 (állandó és idősza­kos) átvevő helyet tartanak fenn. De van olyan megoldás Is, hogy kertészeti termelőszö­vetkezet folytat felvásárlást és végez nagytételű értékesítést az OGS számára. A kiskertmü­velők egyesületei közül ott, ahol távol van a felvásárló te­lep, egy megbízott tag veszi át az árut, meghatározott napokon és érákban. A kereskedelmi szervezet túrajárata e megbí­zott felvásárlótól ugyancsak pontosan rögzített időpontban szállítja el az átvett zöldséget, gyümölcsöt. Azok a termelők,­­akik év elején szerződést köt­nek a kereskedelmi szervek bármelyikével, az átvételi áron felül prémiumot is kapnak. Az árpolitikát a szoros köz* ponti irányítás jellemzi. Az árak többsége előre, éves vi­szonylatban meghatározott fix összeg, kevés zöldség- illetve gyümölcsfaj esetében alkalmaz­nak — bizonyos minimum ár felett — az idényhez igazodó mozgó árakat. A VKSK mint szakmai tömeg­szervezet, az NDK-ban folyó kiskertművelésnek és kisállat­­tenyésztésnek társadalmi és politikai összefogója. Képvise­leti, mozgósító és információs tevékenysége rokon vonásokat mutat a Hazafias Népfront ál* tál felkarolt magyar kertbarát mozgalommal, szervezettség* ben, kiforrottságban pedig kö­vetésre méltó például szolgál. (H. A.) 3 Egy jól működő szervezet életéből Az utóbbi időben sok dicsérő megjegyzést hallottam a Szlo­vákiai Kisállattenyésztők Szö­vetsége Megyercsi (Calovec) Helyi Szervezetének munkájá­ról, eredményeiről. A helyi szervezet tagjai nemcsak a te­nyésztés szakaszán aktívak, hanem a kiállítások megszerve­zésében is. Tuba Lajostól, a szervezet pénztárosától a kö­vetkezőket tudtam meg: — Szervezetünk 1970-bén ala­kult meg negyvennégy taggal, de a fellángolt lelkesedés igen hamar lelohadt — mondotta Tuba elvtárs. — Ennek követ­keztében egyesek kiváltak a szervezetből, de ugyanakkor új tagok jelentkeztek. A kezdeti nehézségeket szakelőadások megtartásával igyekeztünk le­küzdeni, ami jelentős mérték­ben sikerült is. Ezt az is bizo­nyítja, hogy ma már szerveze­tünk száz tagot számlál. Szá­munkra az a legnagyobb öröm, hogy a tagság megértette a fajtatiszta tenyésztés jelentősé­gét és előnyeit. Ez elsősorban a tyúktenyésztésben nyilvánult meg, ahol az eredmények ön­maguk helyett beszélnek. Az elért siker lényegében abban rejlik, hogy szervezetünknek saját keltetője van, amelyből évente tízezer naposcsirkét adunk el, részben a tagságnak, részben pedig a szomszédos já­rások tenyésztőinek. Elsősorban a New Hampshire, a Kender­magos plimut és a Rhode Il­land fajtákra szakosítottuk ma­gunkat. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy hu­szonkét tagunknak már szapo­rító (A-) tenyészete van. Ezek törzsállománya rendszeres ál­lategészségügyi felügyelet alatt áll és ezek a tagok a keltetőbe kerülő tojások darabjáért egy korona 70 fillért kapnak, mig a keltetőből kikerülő napos­csirkék öt koronás árban ke­rülnek eladásra. Vérfelfrissités céljából a Komáromi (Komár­no) Állami Gazdaságból is vá­sárolunk évente csirkéket. Az idén például tízezer ROSS I. broilercsirkét vásároltunk a ta­gok részére. Ezek a csirkék nyolc hét alatt elérik a másfél kilogrammos élősúlyt. Jól működik a nyúl- és ga­lambszakosztály is, melynek tagjai nagy lelkesedéssel és odaadással végzik munkájukat. Mindkét szakosztály tagjai arra törekednek, hogy a tenyésze­tükben levő állomány elérje e legmagasabb szintet. E célból több kiállításon vesznek részt és az ott szerzett tapasztalato­kat igyekeznek saját tenyésze­tükben hasznosítani. Azonkívül, hogy a legjobb egyedeket to­vábbtenyésztésre adják el, a Nitrai BRANKO Közös Mező­gazdasági Vállalatnak már 110 ezer korona értékben adtak el élőnyulat. Minden év októberében helyi jellegű kiállítást rendeznek, amelyen a tagok többsége törzsállományának legszebb pél­dányait mutatja be a nagykö­zönségnek. Az idén ötven nyúl (hét fajta), nyolcvan galamb (nyolc fajta) és ugyanennyi égzottkus madár csodáléja le­hetett az ötszázhúsz fizető lá­togató. Az említett kiállítást nemcsak erkölcsi, de anyagi sikerként könyvelték el. Ezzel kapcsolatban még szükséges­nek tartom megjegyezni, hogy a kiállítást szolgáló nyúl-, ga­lamb- és baromfiketreceket Molnár Tibor és Tóth Lajos ké­szítették. A vezetőség arra törekedik, hogy minden területen a tag­ság érdekeit védje, képviselje. Éppen ezért jé kapcsolatot épí­tett ki a Bálványi (Balvaú) Állami Gazdaság küllői, ke­­szegfalval és megyercsi részle­geinek vezetőivel, valamint a hnb-vel. A kölcsönös kapcsolat nagyban elősegíti az eleség biztosítását. Az idén huszonöt tonna takarmányt és tíz tonna eleséget szereztek be ennek eredményeként. A tojók és a nyulak számára szükséges spe­ciális takarmánykeveréket a Zemianska Olőa-1 (Nemesécsa]' és a Hurbanovói (Ögyallai)1 Mezőgazdasági Terményfelvá* sárlő és Ellátó Vállalattól kap­ják. A tenyésztők közül szeret­ném kiemelni a legaktívabba­kat, akik a következők: Lovász Regina, Bese Gizella, Zsemlye Károly, Kemény Erzsébet, Far­kas Zsigmondié, Lovász Antal, Jónás Imre, Tóth Lajos, Lőrinc Dezső, Molnár Géza, ifj. Zsem­lye Károly, Zsemlye Péter, Gaj­déi* Vladimir és Tóth János. Az itt felsoroltak többségő rendszeresen részt vesz a Ko­máromban és az ország más városaiban megrendezett kiállí­tásokon. Ezért pedig dicséret illeti őket. Az elmondottakból kitűnik, hogy az SZKSZ Megyercsi He­lyi Szervezetének tagsága ered­ményes munkát végez. Már csak egy lépés választja el őket a komáromi kisállattenyésztők 3-as számú szervezetétől, ame­lyik egyike a legjobbaknak • járásban. ANDRISKIN JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents