Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-15 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 11 2 Komplex gabona-betakarítást! (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az alapvető követelményt nem mindenütt érvényesítették. Az erötakarmány-készlet megteremté­se reális mérlegelése és szétosztá­sa érdekében a takarmányalapba szánt gabonafélék és hüvelyesek felvásárlását hasonló szintre kell emelni, mint a gabona felvásárlá­sát az állami alapba. Nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy az üzemek valóságnak megfelelő adatokat je­lentsenek és a betakarított, kitisz­tított és felvásárolt gabona meny­­nylségéről naponta pontos nyilván­tartást vezessenek. A gabona betakarításával együtt járó Igényes feladatok mellett — mondotta végezetül Janovic elvtárs — nem lehet elhanyagolni a mező­­gazdaság többi ágazatát sem. A tervfeladatokat minden szakaszon továbbra is teljesíteni kell. A küszöbön álló aratás és a nyá­ri munkák alapvető kérdéseivel Ján Janik elvtárs is részletesen foglal­kozott. A jó gabonatermésre a ki­látások megvannak — mondotta — de a siker, a végeredmény az ara­tás eredményességén múlik. Ebben pedig döntő szerepük lesz az előre­látóan és a legapróbb részletekig kidolgozott politikai-szervezési in­tézkedéseknek. Ez nemcsak a me­zőgazdasági üzemekre vonatkozik, hanem az összes érdekelt szervre is, mert — a legjobb minőség el­érése és a veszteségek minimálisra való csökkentése — össztársadalmi feladat. A nehézségekkel, a kedve­zőtlen körülményekkel — már az intézkedések kidolgozásánál — előre kell számolni és még idejé­ben felkészülni a meggyőzésükre. Ennek értelmében a munkaerő, a szállítóeszközök, a tárolók biztosí­tása, egyéb segítségnyújtás, vala­mint a dolgozókról való gondosko­dás valamennyi érdekelt szervnek feladata. Az aratással járó munkafolyama­tok zavartalanságának garantálása mellett nagy figyelmet kell fordí­tani az évelő takarmányok második kaszálata, valamint a- korai burgo­nya, a zöldségfélék és a gyümölcs begyűjtésére is. Az igényes és sokrétű feladatok sikeres teljesítésében a felmerülő problémák megoldásában komoly szerepet tölthetnek be a pártszer­vezetek. A pártszervezetekre igé­nyes feladat hárul az ellenőrzés terén is, főleg abban, hogy az üze­mekben az aratás (kezdetétől az egész terméssel a leghatékonyab­ban gazdálkodjanak. A tömegpoll­­tikai munkának a szakszervezetek és a SZISZ működésének előteré­ben is, a nyári időszakban a szo­cialista verseny széles körű kibon­takozását és a bevált módszerek, a jó tapasztalatok népszerűsítését kell állítani. Klamarcsik Mária mérnök Fokozott lendülettel Turnianske Podhradieban (Tornaváralján) a hnb Tar Tibor elnök vezeté­sével büszkén mérlegelheti munkáját. A képviselők a múlthoz képest sokkal tevékenyebb munkát végeznek (tavaly 91 százalékos volt részvételük a ta­nácsüléseken). Nyilván ennek a mozgósító munkának is köszönhető, hogy a lakosság a választási program feladatainak teljesítésében 56 344 társadal­mi munkát végzett, s ezzel 4 175 650 korona értéket alkotott. Szorgalmuk főként családi házak építésében nyilvánult meg, de büszkeségük a művelő­dési otthon, mely 12 és fél millió koróna értékben, önsegéllyel épült, s ame­lyet kompletten március végén adtak át rendeltetésének. Az építésben segítséget nyújtott a helyi cementgyár Oldrich Kebísek oki. mérnök, igazgató vezetésével. Segített az Állami Gazdaság is Kupec Ferenc igazgató vezetésével; főként szakembereket küldött a falak építésére és va­kolására. Dicséret illeti még a Prefa üzemet segítségéért, a többi üzem azonban inkább csak tétlen szemlélő volt. A faluszépítés keretében az újtelepi üzletek előtt rend behozták a terepet, virágtartókat, betonpadokat szereltek fel. Bekerítették a temetőt és segítet­tek a cigánygyermekek állami beruházással épülő kéttantermes óvodájának építésében. Az építősben a gazdaságosságot is szem előtt tartják, melyet a hnb pénzügyi albizottsága Juhász Ferenc, igen régi képviselő vezetésével rendszeresen értékel. IVÁN SÁNDOR PROBLÉMÁKRÓL a pártplénum szellemében Trhové Mýto (Vásárút) község la­kossága nemrégen nyilvános pártgyű­lésen vitatta meg — a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésén és a járási párt­konferencián hozott határozatok szel­lemében — a falu és az efsz legfon­tosabb teendőit. A több mint 180 rész­vevővel Orbán István, a helyi párt­­szervezet elnöke, ismertette az emlí­tett határozatokból eredő feladatokat. A szövetkezet és a község kapcsolatai elmélyítésének kérdéseivel Házy elv­társ, az efsz vásárúti üzemi pártszer­vezetének elnöke foglalkozott. A szövetkezet a jövőben is segíteni akar a község társadalmi és gazda­sági életének fejlesztésében. Például változatosabbá és hatásosabbá akarja tenni a polgári ügyek testületének munkáját. Húszezer koronáért hang­szereket vásárolt, hogy felújítsák az egykor híres vásárúti fúvószenekart. Aktívan hozzájárul a község forradal­mi hagyományainak megörökítéséhez és felkutatásához, s e célból forradal­mi munkásmozgalmi emlékszoba léte­sítéséhez. A gyűlésen felszólalók a problé­mák felvetése mellett kifejezték a kö­zös akaratot, hogy valóra váltják az igényes feladatokat, s ezzel is hozzá­járulnak a pártszervek határozatainak teljesítéséhez. MAG GYULA Ajánlólevelük: A BECSÜLETES MUNKA Mátyusföld peremközsége Trstice fNádszeg), mintegy négyezer lakossal. Ennek a nagyközségnek a nemzeti bi­zottsága — Lipkovics Lőrinc elnökkel az élen — mindent elkövet, hogy a lakosság-szolgáltatás a lehető legjobb, legtökéletesebb legyen. Mert hát a honpolgárok igényesek, s joggal elvár­ják, hogy ne kelljen más községbe, vagy a legközelebbi városba menniük szakemberért, ha történetesen meghi­básodik a vízcsap, vagy ha asztalos­ra, lakatosra, vagy másmilyen szak­emberre van szükség .., A nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó községgazdálkodási üzem jó hírű. Félszáz szakember és tizenhat nyugdíjas végzi a különböző tenniva­lókat. S elmondható: lelkiismeretesen, pontosan, szakszerűen. Reklamálások nélkül. Sárkány Miksa üzemvezető irányításával, valamint Menyhártné és Opálné könyvelők közreműködésével. — S mennyi a szakdolgozók havi át­lagkeresete? — érdeklődöm az üzem­vezetőtől, aki nagyon agilis és gyors észjárású ember, kommunista. — Mennyi...? Az átlagkereset ha­vonta eléri a 2B0U koronát. — A múlt évi üzemi bevétel meny­nyire tehető? Fejtörést nem okoz a kérdés, Sár­kány elvtárs késedelem nélkül, hatá­rozottan válaszol: — A tavalyi bevételünk meghaladta az ötmillió koronát. —- Tiszta jövedelem? Már ami a múlt évit illeti.. .? — Nem ez a fő cél! Ettől függetle­nül másfél millió koronát utaltunk át a nemzeti bizottságnak. — S mi a helyzet ebben az évben? — Legalább annyi bevétellel számo­lunk, mint az elmúlt évben. A félév al­­szelelt, s már félmillió korona tiszta jövedelem került a nemzeti bizottság kasszájába, a nagyobbik része még hátra van ... Legnépesebb a kőművesek és az asztalosok szakcsoportja. De vannak szobafestőik, bádogosaik, lakatosaik, s egyéb szakembereik is. — Milyen jelentősebb építkezéseket vállaltak? — Egyik legjelentősebb vállalkozá­sunk a galántai „Sárga kastély“ fel­újítása: évente itt mintegy 800 ezer korona értékű munkát végzünk, ami nem csekélység. Továbbá egymillió korona költségráfordítás mellett át­építjük községünk „öregkocsmáját“. A vízügyi igazgatóság finanszírozásával gátőrházat építünk. Ezenkívül hozzá­látunk az új áruház építéséhez, s egyéb építési, átépítési munkálatokra is sor kerül. Az asztalosműhelyiink például már szűknek bizonyul, tága­sabb helyiségekről kell gondoskod­nunk. — Számolnak-e valamilyen új szol­gáltatás bevezetésével a legközelebbi időszakban? — Lakosságunk egyre növekvő igé­nyei kielégítését szem előtt tartva, a felsőbb elvárásoknak is megfelelőéit, ez év július elsejétől központifűtés­­szerelési munkálatokat is végzünk. Dgy hisszük, lakosaink ezzel az új szolgál­tatás-nyújtással is elégedettek lesznek, éppúgy, mint a többivel. Ennek a községgazdálkodási üzem­nek a szakemberei kezeskednek róla, hogy a honpolgárok valóban elégedet­tek legyenek. Nem mással, mint a precíz, felelősségteljes és szakszerű munkájukkal. Ez a legjobb ajánlóleve­lük. (kovács) л szocializmusban a társadalmi — ** gazdasági folyamat alapvető funkciója a társadalom egyre növekvő anyagi-kulturális szükségleteinek, egy­re változó, sokoldalú igényeinek kielé­gítése. Ennek a folyamatnak egyik alapvető része és a fejlett szocialista társadalom velejárója a megfelelő életkörnyezet kialakítása. „Az életkörnyezet tartós javításá­ra ... fokozott gondot kell fordítaniuk az állami és gazdasági szerveknek és a nemzeti bizottságoknak. Fontos kö­telességünk, hogy megőrizzük az élet­­környezet alapvető értékeit, a termé­szet gazdagságát és hazánk szépségét a jövendő nemzedék számára“ — han­goztatta Gustáv Husák elvtárs, pár­tunk főtitkára a CSKP XV. kongresz­­szusán. A környezet kialakításának kérdése az utóbbi években mind nagyobb sze­repet Játszik. Nemcsak írunk és beszé­lünk róla, hanem az emberi jövő alap­­feltételeinek biztosítását látjuk ben­ne. Ezen ne is csodálkozzunk, hisz olyan alapvetően fontos természeti feltételek megőrzése vár ránk, ame­lyek nélkül nincs emberi élet, terme­lés és társadalmi élet. A természeti környezet néhány alkotó eleme — a víz, a levegő közvetlenül is befolyá­solja az emberi létet, a továbbiak — a föld az ásványok lehetővé teszik a termelést és az életfeltételek javítá­sát. Ezek védelme nélkül veszélybe kerül maga a puszta emberi lét. Egyes tudóscsoportok már ma ria­­dóztatják a közvéleményt az ember és a természet között felbillent egyen­súly visszaállítására. Megrázó adato­kat hoznak nyilvánosságra a környe­zet szenyezettségéről. Azt állítják, ha az ember nem gátolja meg a környe­zet negatív befolyásolását, pár évtize­den belül közvetlen veszélybe kerül az emberi élet. Az emberek eddig azt cselekedték a természettel, amit csak akartak. Meg­gondolás nélkül vágtak ki fákat, bá­nyászták a nyersanyagot. Földrengé­sek és egyéb természeti csapások ér­ték bolygónkat. Az emberek azonban nemigen gondoltak arra, hogy a ter­mészetbe való beavatkozásuk túllép­het bizonyos fokot, amikor veszélyessé válhat és visszaüthet az emberre. A társadalom gazdasági tevékenysége ma már gyors fokozódásával olyan nagy arányú fizikai, biológiai, vegyi és egyléb elváltozásokat okozhat a természetben, az életkörnyezetben, hogy a természet önszabályozó funk­ciója már képtelen visszaállítani a ter­remtésével kapcsolatban a társadalom és az egyén harmonikus viszonyának kialakítására törekszik. Az életkörnyezetre legkárosabb ha­tást már a múltban is az ipari terme­lés okozta. A légkör hagyományos szennyezői között volt a bányászat, a kohászat stb. Am a legutóbbi évtize­dekben a hagyományos iparágak mel­lett mindinkább előtérbe kerültek olyan új ágazatok, mint a vegyipar, a cementgyártás, mely a hagyományos ágaknál több szennyező anyagot bo­csát ki. Környezetvédelem a szocializmusban mészeti egyensúlyt úgy, mint a múlt­ban. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy csakis a szocialista társadalomban lehetséges a kedvező életkörnyezet kialakítása és aktív vé­delme. A tőkés társadalomban min­dent a profithajszának rendelnek alá, más társadalmi, osztály- és gazdasági érdekekből indulnak ki. A kapitaliz­musban a kizsákmányoló osztályjelleg az ember és a természet viszonyára is rányomja bélyegét. A profithajsza mindenen eluralkodik, s a társadalmi ellentmondások fő oka. A szocializmusban azért válik lehe­tővé a környezet aktív védelme, mert a társadalom céljai összhangban van­nak az egyén céljaival, nincs ellent­mondás a társadalmi termelés és ki­sajátítás között. Ebből kiindulva, a szocializmusban társadalmi érdek és feladat a környezetvédelem. A szocia­lizmus a szocialista életforma megte-Az ipari termelés kihat az életkör­nyezetre, a termelésben részt vevő dolgozóknak és a környező táj lakos­ságának is árt, visszaüt magára az emberre. Ez (késztet és sürget bennün­ket arra, hogy mind nagyobb gondot és temérdek eszközt fordítsunk olyan környezetvédelmi berendezések felsze­relésére, amelyek legalább megenged­hető szintre szorítják vissza a szeny­­nyezettséget. Szocialista gazdaságunk célja a bő­vített szocialista újratermelés, de ezzel párhuzamosan törődni kell a termé­szet, a környezet megújhodásával is, hisz a további termelési folyamat el­engedhetetlen feltétele ez. A környezetvédelem a szocialista építés programjának szerves része. Az erre való utalás nemcsak hazánk al­kotmányában található meg, hanem a pártkongresszusok határozataiban is. Például Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztésének 1976—1980. évi irányelvei kidomborítják a természet védelmével, az életkörnyezettel kap­csolatos kérdéseket, ezeknek mielőbbi megoldását, különösen az erősen kon­centrált iparú nagy településeken. A CSKP XV. kongresszusa kölcsönös összefüggéseiben vizsgálta szocialista társadalmunk életszínvonalát, életkör­nyezetét és életmódját, s megállapí­totta: az életszínvonal további emelke­dése, az anyagi szükségletek maximá­lis kielégítése mellett, az életkörnye­zet általános javulásával együtt min­denképpen kiegyensúlyozottá váljék az életszínvonal. A párt gazdasági és szociális politi­kájának alapvető célja a hatodik öt­éves tervidőszakban az, hogy „a szo­cialista életmód megerősödésével össz­hangban biztosítsa a lakosság növek­vő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, tovább szilárdítsa lét- és szociális biztonságát a társadalmi ter­melés nagyfokú hatékonysága és a jó minőségű munka alapján“, hangzott el a kongresszusi beszámolóban. A szocialista társadalmi rendszer feltételei között, a termelőeszközök társadalmi tulajdonából és a tervgaz­daságból kifolyólag mind nagyobb fel­tételek jöttek létre arra, hogy a tudo­mányos-műszaki forradalom teljes mértékben az embert szolgálja. A marxizmus-leninízmus tanítására épülő szocialista társadalom a tudomány és a technika fejlesztésévéi olyan felté­teleik megteremtésén fáradozik, hogy az anyagi jelleget öltve olyan ciivili­­zációhoz vezessen, amely az embert függetlenné teszi a természettől, a­­mely teljes mértékben az embert szol­gálhatja. A környezet kialakítása és védelme feltételeket teremt az ember számára, hogy a dolgozó munka után felfrissül­hessen, kipihenhesse magát, erőt gyüjthessen. A környezetvédelem fel­tétlenül társadalmi együtthatást kí­ván, hisz célja is mindannyíunk ügye. РЁК VENDEL Július 11-én ünnepeltük a ha­tárőrök napját. A határvé­delmi törvény érvénybe lépésének 27. évfordulója alkalmából újra tu­datosítjuk, hogy az államunk béke­politikájában elfogadott nagy ki­terjedésű legális kapcsolatok mel­lett megalkuvást nem ismerő osz­tályharc is folyik. Ez nemcsak a politikában, a; gazdaságban, az ideológiában és a kultúrában nyil­vánul meg, hanem abban is, hogy különféle elemek, köztük bűnözők is viszonylag gyakran kísérlik meg az államhatár illegális átlépését mindkét irányban. Tízével és szá­zával kerülnek állambiztonsági szerveink, főként a határőrök ke­Mindig zébe. A nyugati bulvárlapok, sót a hivatalos tájékoztató eszközök bősz rágalomhadjáratai határaink meg­sértőinek lefülelésével kapcsolat­ban azt bizonyítják, hogy a szocia­lista tábor határai védelmének megbízható szolgálata meghiúsítja időszerű ellenségeink szándékait. A szilárd határvédelmi rendszer bőszíti a ha­zai és külföldi deklasszált reakciós elemeket. A határőrség szüntelenül védel­mezi népünk békés életét, álla­munk politikai, gazdasági, kulturá­feladat lis és jogi értékeit, intézménye közrendünknek, melynek betartását minden tisztességes ember megérti. Ezt azért is emlegetjük, mert nem is olyan régen a jobboldali és anti­­szocialista erők közül bizonyos ele­mek lebecsülték a szocialista ha­tárvédelmi alapelveket, amikor a határvédelem osztályszempontoktól független szemléleté szerves része volt a köztársaságunk biztonsági rendszere elleni támadásnak. Ter­mészetesen, ez az időszak örökre a múltba veszett. A nehéz és igényes határőrszol­gálat népünk legjobb fiainak szol­gálata az osztályharc frontján. A CSKP és állami, szerveink így is ér­tékelik ezt s mindent megadnak a határőralakulatoknak, ami szolgá­latuk ellátásához, határaink biztos védelméhez szükséges. Az utóbbi időben létrejöttek a határvédelmi1 feladatok jobb telje­sítésének feltételei. Ez nemcsak a mi köztársaságunk, hanem az egész szocialista, közösség érdeke is. Ezért határaink védelmét kife­jezetten internacionalista feladat­ként értelmezzük. E feladat inter­­naconalista értelme abban is meg­nyilvánul, hogy minduntalan elmé­lyül együttműködésünk a szocialis­ta tábor többi határőrével. A cseh­szlovák határőrség kialakulásának folyamatában átvette a szovjet ha­tárőrök gazdag tapasztalatait, me­lyeket a határokon az ellenség el­len vívott harcoikban szereztek. Ha­táraink védelmében a jövőben is tanulságok forrásául fognak szol­gálni a szovjet tapasztalatok. Hazánk határainak védelmében a határterület lakossága is jelentős szerepet játszik. A határőrök és a lakosság együttműködése a közös feladatok teljesítésében, a haza építésében megnyilvánuló osztály­érdekek egységében rejlik. A se­gédhatárőrök ezreinek önkéntes te­vékenysége, a közvélemény segít­sége fokozza a határvédelem érté­két. E segítség nélkül ma már el sem képzelhető a határőralakula­tok biztos hátországa. Elismerés illeti a határterületen működő ösz­­szes területi, állami, gazdasági szervet és társadalmi szervezetet, valamint funkcionáriusaikat, me­lyeknek és akiknek nevelő és szer­vező munkája a lehető legjobb fel­tételeket teremti a határvédelmi rendszer működésére. Pótolhatatlan szerepet játszanak a nemzetbiztonsági testület tagjai és a néphadsereg egységei is; el­kötelezett részvételük a határvéde­lemben mindinkább sikerekhez ve­zet. A határőrség nagyra becsüli mindazokat, akik a maguk helyén lehetőségeikhez képest segítenek a határvédelemben s egvüttmfikörié­­süket a jövőben is kibontakoztat­ják. JÄN MIČÄTEK Mr'

Next

/
Thumbnails
Contents