Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-18 / 46. szám
1978. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES 11 BRATISLAVA Karácsony előtti gondolatok + A kereskedelem a lakosság szolgálatában A kereskedelem, pontosabban a közellátás az emberek társalgásának szinte napi témája. Van, aki dicséri, van aki elégedetlen vele és olyan is akad, aki közömbös iránta. Pedig nem lehetünk közömbösek, hiszen mindnyájan naponta járunk üzletbe, mindent vásárolunk, a legszükségesebb élelmiszertől kezdve a divatáru cikkeken át a korszerű gépkocsikig. Jómagam is azon tűnődöm: tulajdonképpen milyen a jó közellátás? Cgy vélem azt, hogy jó-e vagy gyengébb, sok tényező befolyásolja. A közelmúltban például ellátogattam a bratislavai Zdroj vállalatba, — azaz Bratislava „éléskamrájába“. Ugyanis e vállalat kötelessége a pontos es folyamatos áruellátásról, áruválasztékról és árubőségről való gondoskodás. Arra kértem Ásványi László igazgatóhelyettest, mondja el, vállalatuk miképp teljesíti ezeket a komoly és igényes feladatokat? — Először is talán lássuk, mi a feladatunk — kezdi a beszélgetést Ásványi elvtárs. — Fővárosunk lakosságát kell ellátni élelmiszercikkekkel, vagyis a városon belül bonyolítjuk le az áruforgalmat. E tekintetben vállalatunk irányítása alá három üzem tartozik. Kettő az élelmiszerboltok áruellátásáról, egy pedig a hús- és a halértékesítésröi gondoskodik. Ezenkívül feladataink közé tartozik a közétkeztetéshez szükséges alapanyagok biztosítása. — Végeredményben vállalatuktól függ fővárosunk lakosságának élelmiszerkészlete. Ez nem könnyű feladat: nap mint nap rendszeresen gondoskodni a bőséges, a minden igényt kielégítő áruellátásról. Hogyan sikerül? I — Az egyre növekvő igényeket minden tekintetben nehéz kielégíteni. Elsősorban azért, mert az emberek különbözőek. így igényeik is eltérőek. Az igények az életszínvonal emelkedésével nőttek, ennek következtében feladataink is nagyobbak. Például a kiskereskedelmi áruforgalom a múlt évhez viszonyítva 5,2 százalékkal növekedett, a nagykereskedelemé pedig 7,8 százalékkal. Fő feladatainkat az eltelt kilenc hónap alatt teljesítettük. A kiskereskedelemben 100,7 százalékra, ami annyit jelent, hogy tízmillió koronával több árut adtunk el a tervezettnél. Ez a tervvel szemben 5,6 százalékos növekedést jelent. Nagykereskedelmi tervünket 103,3 százalékra teljesítettük. Mégsem vagyunk elégedettek. Hogy miért? Mert vállalatunk feladatai közé tartozik a különböző saláták, tészták, félkészáruk biztosítása is. E tekintetben viszont vannak még hiányosságok. Pedig a félkészárn forgalmazása a múlthoz viszonyítva 35 százalékkal növekedett s az áruválaszték is bővült. De a megnőtt igényeket nem mindig sikerül kielégíteni, tehát ezen a téren adósak vagyunk. — Gyakran előfordul, hogy boltjainkban, főleg a késő délutáni órákban, nem lehet kapni tejet, kenyeret. Miért? — Ez nem a mi hibánk, hanem elsősorban az üzletvezetőké. A közvetlen áruszállítás biztosított, legyen az tej, kenyér, hús, zöldség, ital és a többi. Hogy miért a boltvezetőket hibáztatom? Tapasztalatból. A boltvezetőkkel szoros kapcsolatot tartunk. Az üzemek igazgatóságán keresztül szinte naponta ellenőrizzük a rendeléseket. Tény az, hogy gyakran találunk olyan boltot, ahol á késő délutáni órákban nincs tej és kenyér. De az igazság kedvéért hadd tegyem hozzá még azt is, hogy olyan esettel is találkozunk, ahol az üzletvezető a szükségletnek megfelelően rendeli meg az árut, úgy, hogy mindenkinek jusson. Akkor meg nem fogy el, másnapra marad. A másnapos pedig senkinek sem kell. Olyan kimutatásaink is vannak, hogy negyedévenként mintegy 300 ezer liter tej és 300 mázsa kenyér leértékelt áron a földnuivesszüvetkezetekbe kerüli Felmerül a kérdés: ki a hibás? A boltvezető, aki a kelleténél több árut rendelt, vagy a fogyasztó, aki a megrendelt árut nem vásárolta meg? A fogyasztó napi szükségletét nem lehet előre és pontosan kiszámítani. Ezért fordul elő, hogy a tej és a kenyér vagy kevesebb, vagy több a szükségesnél. Mégis arra törekszünk, hogy az alapvető élelmiszereket a fogyasztó a késő délutáni órákban is megvásárolhassa. Ennek érdekében mind a három üzemben diszpécser-szolgálatot vezettünk be, ahol a boltvezetők tizennyolc óráig megrendelhetik az árut másnapra. Ezt a szolgálatot az üzletvezetők ki is használják, naponta húsz-huszonöt ezer liter tejet rendelnek meg ebben ez időszakban, természetesen a fojt ❖ ❖ •> »> *:• ♦> * •:* •> •> <* ♦> ❖ •> ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ Felelősségteljes . munkát végeznek Tóth István gépkocsivezető már tizenöt éve a komáméi Technikai Szolgálatok üzeménél dolgozik. Hét esztendeje egy speciális gépkocsival közlekedik, amelynek emelőszerkezete a szükséges magasságra állítható be. Társával, Stokár Kálmánnal Komárno város, valamint a járás üszszes községeiben található, közvilágítást szolgáló íves ostorlámpák hibás égőit cserélik ki, ami nem éppen veszélytelen foglalkozás. Munkájuk felelősségteljes, s ők igyekeznek közmegelégedésre ellátni. A felvételen Tóth István a gépjármű mellett, Stokár Kálmán pedig a meghibásodott égők kiszerelése közben látható. (Kép és szöveg: Andriskin József) ♦ ❖ •> •> •> ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ *x* •> ❖ *> ❖ ❖ ❖❖❖❖♦❖❖< gyasztók igényei szerint. A többi árut — tehát azokat, amelyeknek raktározási ideje egy napnál hosszabb, a nagykereskedelmi raktárokon keresztül juttatjuk az üzletekbe. Országos méretben százhetven gyártó és szállító vállalattal tartjuk a kapcsolatot. Ezekkel a vállalatokkal negyedévenként szerződést kötünk, majd havonként rendeléseket készítünk, lebontva az egyes árnnemekre. — Az Idén hogyan alakult a helyzet? — A harmadik negyedévre május huszonnegyedikén kötöttük meg a szerződést az érintett felekkel. Ebben az időszakban még úgy látszott, hogy lesz bőven gyümölcs és zöldség: cseresznye, szamóca, barack, uborka, paprika, paradicsom stb. Am a szeszélyes időjárás következtében a termelő partnerek a vártnál gyengébb terméseredményeket értek el, így a konzervipar is a tervezettnél kevesebbet dolgozott fel. Ezért a hiányzó mennyiséget részben behozatalból, részben pedig hazai termékekkel oldjuk meg. Például az uborkát Rsalamádéva) helyettesítjük. A tervezettnél jóval több úgynevezett zöldségsalátát készítettek az illetékesek, ami kilencvenöt százalékban helyettesíti az uborkát. Vagy vegyük a fűszerpaprikát. A termelők mindöszsze ötven százalékos terméseredményt értek el. Megkésve, nehezen takarították be a termést. Ebből következik, hogy a feldolgozó üzemnek is problémát okoz a tervfeladat teljesítése. Ezért az idei fűszerpaprika az előző évekhez képest megkésve kerül forgalomba. — Vannak import feladataik? S milyen mértékű a behozatal? — A behozatalról elsősorban a gyártó vállalatoknak kell gondoskodniuk. E tekintetben a kereskedelemnek csupán szerény lehetősége van. Valutánkat rizshehozatalra, valamint a kávé, a kakaó, továbbá a csokoládé alapanyagainak a behozatalára fordítjuk, sőt különböző tartós sütemények beszerzésére, hogy színesebbé, változatosabba tegyük az áruválasztékot. Ezenkívül a külkereskedelmen keresztül kisebb méretű árucsereforgalmat bonyolítunk le a szomszédos országokkal, főképp Magyarországgal. — Az ünnepek előtt, tehát a karácsony előtti hetekben az embereket elfogja valamiféle vásárlási láz. Ez nem is csoda, hiszen mindenki ajándékkal akar kedveskedni hozzátartozóinak. Am a háziasszonyok, a dolgozó nők a különlegességeket keresik az üzletekben, hogy a hétköznapoktól eltérően, különleges ételekkel leojék meg a családot. Hogyan készültek fel erre az időszakra? — Véleményem szerint az ügyes háziasszony igyekszik időben bevásárolni. Ha ezt teszi, akkor nem csalódik. Ha sokat várakozik, vagyis az utolsó napokra hagyja a bevásárlást, előfordulhat, hogy amit meg szeretett volna venni, már nem kapja meg, mert az „éléskamra“ kiürült. A hiányosságok, a problémák közepette is igyekszünk a fogyasztók igényeit kielégíteni. Különös gonddal készültünk fel erre az időszakra. Bő áruválasztékkal, jobb minőségű áruval találkozhat á vevő, szebb csomagolásban. A tartós süteményekre, a karácsonyi díszcsokoládékra, a szaloncukorra stb. gondolok itt elsősorban, amelyek kaphatók üzleteinkben. Habár a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kakaóból kétszer annyit fogyasztunk, mint a korábbi években, mégis örömmel mondhatom, hogy az idén a kakaó-szükséglet négyszeresét biztosítottuk, ami az ünnepek elolt két héttel kerül az üzletekbe. Karácsonyi piacra kerül továbbá földimogyoró, mandula, mák, kókuszliszt, mazsola, datolya, aszalt szilva stb. A fűszerellátás is javult. Bőven van raktáron bors, köménymag, majoránna stb. Szót kell ejtenünk a karácsony e^yik fő eledeléről, a halról is. .Élőhalból tizenöt százalékkal több lesz a tavalyinál. Fővárosunkban 58 rögtönzött helyen árusítják majd. Körülbelül ezer kilő pisztráng is kerül piacra, továbbá száz tonna fagyasztott hal. Ezenkívül a füstölt- és a baromfihús is biztosított. — Egy kéréssel fordulnák a vevőkhöz, a fogyasztókhoz. A tartós árucikkek — cukorka, csokoládé, mazsola, ital stb. — vásárlását ne hagyják az utolsó napokra, mert ezzel az üzletvezetők, az elárusítók munkáját nehezítik meg. Ugyanis az optimális követelményekkel szemben a kis- és nagykesekedelemben hiányzanak a megfelelő, kosszerű raktárak, raktárhelyiségek. Az áruvásárlás következtében a zsúfolt raktárak felszabadulnak, újabb áruval lehet őket feltől teni, — mondotta beszélgetésünk végén Ásványi elvtárs. Nagy Teréz Eredmények és gondok Kelet-Szlovákia kereskedelmében Az életszínvonal alakulását szám- zásokra csak minimális összeg jutalan tényező befolyásolja: a jövedelmek, az anyagi javak fogyasztása, az egészségügy, az oktatás, a művelődés helyzete, a lakásviszonyok stb. Legközvetlenebbül azonban az anyagi javaik fogyasztása tükrözi változó életünk kedvező, vagy kedvezőtlen jeleit. Az elfogyasztott élelmiszerek és iparcikkek, az igénybe vett szolgáltatások tömege, minősége érzékeny fokmérője az életszínvonal alakulásának. Igaz, a falusi lakosság szükségleteinek egy részét saját terményeiből elégíti ki, tény viszont, hogy az elfogyasztott, vagy felhasznált javaknak mintegy nyolcvan százalékát áruvásárlás útján biztosítja. JÖVEDELEM ÉS VÄSÄRLÄS Kelet-Szlovákia lakosságának átuvásárlása a kerület gazdasági, társadalmi életében végbemenő változásoktól függően alakult. A felszabadulás előtt a fogyasztás mélyponton volt. A felszabadulást követően a fogyasztás nagyobb hányada még a saját termelésű termékekből származott, az áruvásárlás csak kiegészítő szerepet töltött be A mezőgazdasági termelési kedv fokozása, a foglalkoztatottság növekedése következtében az ötvenes évek közepétől élénkült a vásárlás, de a növekedés mértéke nem érte el az országos átlagot. A kerület mezőgazdaságának szocialista átszervezése új helyzetet teremtett. Alapvető változást jelentett, hogy a lakosság szükségletének nagyobbik részét a kereskedelemből, a központi árualapokból szerzi be. Ugyanakkor csökkent a saját termények fogyasztása. Ez az „átállás“ olyan gyors ütemű, hogy több területen feszültséget eredményezett. A házi sütésű kenyér helyett pékségit kellett biztosítani. Meg kellett oldani a tejellátást. Több gyümölcsre és húskonzervre van szükség. Városon és falun egyaránt növekszik a hús- és húskortzerv-készítmények iránti kereslet, amit csak fokozatosan tudnak kielégíteni. Lényeges változás tapasztalható a pénzjövedelmek felhasználásában. Az 1950-es években még a lakosság kiadásának összetételében a termelési rendeltetésű költségek komoly tételt képeztek. Az átszervezés után a lakásépítés és az ehhez szükséges építőanyag, a tartós fogyasztási cikkek, mosógépek, rádió, televízió, motorkerékpár, bútor vásárlása került előtérbe. Több jutott már az öltözködésre Is. Az 1960-as évek első felét a lakosság szokásainak erőteljes változása jellemzi. A rohamosan növekvő élelmiszer-vásárlásban a foglalkozási struktúra módosulása, a falusi lakosság élelmiszer-vásárlásának növekedése és a kínálat javulása játszott döntő szerepet. A mezőgazdasági termelés kedvező alakulása a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének növekedését eredményezte. Emellett a pénzbeni és társadalmi juttatások kibővülése is tovább növelte a lakosság jövedelmét. Az 1965—70-es évek között a kerület lakosságának pénzbevétele lényegesen nőtt, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig közel a duplájára emelkedett. Ebben az időszakban az áruforgalom összetétele az iparcikkek vásárlása felé tolódott el A tartós fogyasztási cikkek forgalma például két és félszeresére nőtt öt év alatt. A növekvő áruforgalom egyre sürgetőbben vetette fel a kereskedelmi hálózat fejlesztésének és az e munkakörben tevékenykedő szakemberek képzésének kérdését. Az 1959- es évekjben lényegében nem építettek új üzleteket, csupán elenyésző bővítésükre került sor. Az 1960- as évek első felében főleg a szövetkezeti kereskedelemben bontakozott ki a tervszerű és tudatos hálózatfejlesztés. Az állami kereskedelem fejlesztése „behatárolt“ volt, mivel a központi szervek és a nemzeti bizottságok pénzeszközeinek felhasználásával a térmélő, az egészségügyi és az oktatási beruházások szerepeltek az első helyen. így a kereskedem! beruhátott. NAGYARÄNYÜ KORSZERŰSÍTÉS A kereskedelem korszerűsítése az utóbbi években kezdődött el, aminek kedvező hatása egyrészt az áruutánpótlás javulásában, másrészt a helyiségek kereskedelmi célra történő hasznosításában jelentkezik. A kerület illetékes szervei a pénzeszközöket a korszerű, a nagy alapterületű létesítmények építésére összpontosították. A kerületben többek között nyolc nagyáruház épült. A kerület kereskedelmi apparátusában több mint harmincegyezer dolgozó tevékenykedik. Felelősségteljes munkájukra utal, hogy például tavaly a kiskereskedelem szakaszán már több mint kilencvennyolcmilliárd hatszázötvenmillió korona értékű árut értékesítettek. Hogy ez a szám soknak vagy kevésnek számít, azt én nem tudom eldönteni. Viszont Ladislav KmeC, a knb kereskedelmi osztályának vezetője egyáltalán nem titkolja, hogy a kerület áruellátása az utóbbi években rosszabbodott s az komoly problémák elé állítja a kereskedelem dolgozóit. A gyárak nem tartanak lépést az igényekkel. Csupán a ruházati szükségletekből az idén százötvenmillió korona értékű áru hiányzik. Mintegy százharminc fajta árt; a mai napig hiányzik a kerületből. Nagyon silány az ellátás bútorból, lábbeliből, textíliákból és háztartási cikkekből. A kereskedelem dolgozói sok mindennel próbálkoznak. Többek között a hiányzó cikkeket külföldről hozzák be. Sokat segít az ái uházi hetek megszervezése. Az idén mintegy százmillió korona értékű árut cseréltek ki a szocialista országok kereskedelmi szervezeteivel. Az akció keretében ezer fajta árut cseréltek ki. Nagyon sok múlik a kereskedelem vezetőinek rugalmasságán. A FEJLESZTÉS TÄVLATAI A jövőben a kerület anyagi eszközeit az alapellátást biztosító üzletek és az olcsó étkezést biztosító vendéglátóipari üzemek építésére koncentrálják. Emellett az idegenforgalom feltételeinek a javítására fordítanak nagy súlyt. Főleg az elmaradott poprádi, presovi és košicei járásokban az üzlethálózat kiépítésére törekednek. A kereskedelem célja a kerület lakosságának igényeihez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott' áruellátás megteremtése. At önkiszolgálás további elterjesztésével, a tás;kás bevásárlás, a heti bevásárlás, a házhoz szállítás kiszélesítésével, jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel és egyéb új módszerek bevezetésével a meglevő hálózat áteresztőképessége jelentősen növelhető. Az élet bizonyította: helyes, ha a nagyobb településeken az áruellátást több kereskedelmi szerv végzi. Az egészséges verseny jobb ellátást, udvariasabb kiszolgálást eredményez. Az áruforgalom alakulásának eredményes, vagy kevésbé eredményes bonyolítása politikai jelentőségű. Erre utal a CSKP KB 7. és 11. plenáris ülésének határozata is. A kelet-szlovákiai kerület kereskedelmi hálózatában naponta több százezer embert szolgálnak ki. S az emberek a vásárlás sikerétől függően alakítanak véleményt gazdaság-politikánk helyességéről, az életszínvonal emelését célzó pártpolitika gyakorlati eredményeiről. Igaz, a kerület kereskedelmi dolgozói még nem képesek a lakosság rohamosan növekvő igényét minden áruból azonnal kielégíteni. Ám az az ütem és az a törekvés, amely az áruforgalom gyors emelkedésében mutatkozik meg, egyre jobban oldja fel a még fennálló feszültségeket. Ma már a kelet-szlovákiai kerület lakosai is évről évre csinosabban öltöznek, lakásuk szebb, és gazdagabban terített asztalhoz ülnek. S hogy ez megvalósulhatott, abban jelentős része van a kerület kereskedelmének, a kereskedelem egyre javuló4evékenységének is. Illés Bertalan
