Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

1978. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES Hivatásos színházunk teljesíti küldetését A Magyar Területi Színház nemrégen ünnepelte fenn­állásának negyedszázados évfordulóját. Huszonöt eszten­dő nem sok egy színház életében, mégis hosszú, görön­gyös út volt az telteit negyedszázad. Nem a sok tízezer, rossz utakon megtett kilométerre gondolok, hanem azok­ra a körülményekre, amelyek között a színház kinőtt a gyermekcipőből és arra, hogy nemzetiségi kultúrintéz­ményünk hogyan érett férfivá. Színházunk az elmúlt évtizedekben mindig igyekezett olyan műsorpolitikát folytatni, amely kifejezi, hogy közös hazában élünk és a szocialista országok közösségének vagyunk a tagjai. Emellett a nagyvilág klasszikusainak a műveire is gondoltak, és a ma élő haladé gondolkodá­sú drámaírók remekeire. A színház vezetősége az idei évadra szintén ebben a szellemben állította össze műsorát. Persze a bemutatott és a bemutatandó műveken kívül műsoron tartják azo­kat a drámai alkotásokat, amelyek az elmúlt évadban sikeresen szerepeltek. Takáts Ernőd művészeti vezetővel, rendezővel a színház helyzetéről a színház ódon épületében váltottunk szót. A környékbeli házakat már lebontották és rövidesen sor kerülne a színház épületére is, ha lenne hová költözni Thálía híveinek. Takáts rendezőtől afelől érdeklődtem, miként alakítják a színház műsorát. — A színházunk sok mindennel próbálkozott az el­múlt huszonöt év alatt — említette az atléta termetű, szimpatikus művészeti vezető —, érthetően a sok külön­böző vélemény, kritika esetenként megzavarta a vezető­ket, s ezért kerültek olyan művek a színpadra, amelyek­kel nehezen birkóztak meg a szereplők. Például nem voltak meg a feltételek a zenés vígjátékok élőadására, mivel nem volt megfelelő zenekar. De nem is lehetett, mert erre a célra nem rendelkeztünk pénzkerettel. A kö­zönség jelentős része nem törődött a zenekar gyengesé­gével, viszont hozzáértők joggal bírálták a színházat. Ezek próbálkozások voltak, s végül valamennyien meg­értettük, hogy a tájoló színház prózai müvekkel tölti be legjobban hivatását, a hazánkban élő magyar dolgozók eszmei és esztétikai nevelését. — Milyen müveket mutatnak be ebben az idényben? — Hasonlóan, mint az elmúlt esztendőkben a dramatur­giai tervünket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy helyet kapjon benne a hazai magyar drámatermés, szlovák vagy cseh mű továbbá a magyar klasszika s a nagyvilág drá­mairodalmának valamelyik remekműve. Közismert, hogy színházunk egyik részlege, Thália Színház néven Košicén (Kassa) működik. A kihelyezés lényegében azért történt, hogy színházunk nevelő hatása jobban hasson az ország keleti sőt középső részein élő magyarajkú lakosságra. Nagyok a távolságok és így Komáromból ritkán jutot­tunk el Kelet-Szlovákiába, körülményes volt a kellékek szállítása s lehetne tovább sorolni az akkori nehézsége­ket. A színházunk két részlege különben négy-négy drá­ma bemutatását tervezi ebben az évadban. Komáromban már megvolt Egri Viktor államdíjas író Gedeon-ház című színmüvének bemutatása, amellyel lényegében az írót, drámaírót köszönti a színház születésének 80. évfordu­lója alkalmából. Legközelebb a Goldoni Hazug című víg­játéka kerül bemutatásra. A jövő év elején Ján Jílek Szilveszter című vígjátékát visszük színre, majd azt kö­veti Mikszáth Kálmán Beszélő köntöse. Kassán Csehov Sirály című színművével kezdenek, majd Jevgenyij Lvo­­vics Svarc Hókirálynő című mesejátéka kerül színre. Az­tán a Huszárok című vígjáték következik Pierre Aristide KONRAD JÓZSEF, a színház igazgatója és TAKÄTS EMOD művészeti vezető. Fotó: —tt— Bréal tollából. A negyedik egy tragikomédia lesz Alom Tivadar hadparancsa címmel, ha Rácz Olivér az író és Kmeczkó Mihály időben színpadra dolgozza a müvet. A várt darabot a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójá­nak emlékére tűzzük műsorra. Talán az is említésre mél­tó, hogy J. L. Svarc szovjet szerző Hókirálynő című me­sejátékéval a nemzetközi gyermekévet köszönti színhá­zunk. Különben a gyermekelőadásokat nagyon igánylik, s így minden bizonnyal telt ház előtt szerepelnek majd a művészek. Azt hiszem, a műsortervünk hűen igazolja a bevezetőben mondottakat, mert valóban annak a szelle­mében állítottuk össze műsorunkat. — Megfelelő a színész utánpótlás a MATESZ-ban? — Nem állunk rosszul. A színészek nevelése főleg a Magyar Népköztársaságban történik. A Színművészeti Fő­iskolán évente két tehetséges fiatal próbálkozik. A szi­­nészstúdióba szintén ketten kérhetik felvételüket. A mieink élnek ezzel a lehetőséggel és minden helyet be­töltenek. Már eddig is sok tehetség került ki, azok kö­zül, akik Magyarországon végeztek. Igaz fennáll az a veszély, hogy nem maradnak meg nálunk, mint néhány kiváló színészünk, akik erősségei lehetnének a színhá­zunknak. A fő gondunk nem a színészgárda pótlása, ha­nem a rendező kérdés. Föltétlenül szükségünk lenne két tehetséges emberre. Vendégrendezőkkel kissé nehéz megoldani egy-egy dráma betanítását. Egyelőre mégis kénytelenek vagyunk velük betölteni a rést. Nehogy té­vedés essék, nálunk szívesen látott vendég a más szín­házak rendezője, de nekik is olyan nagy a lekötelezett­ségük, hogy esetenként nem tudnak annyi időt szánni a rendezésre, amennyi szükséges. Márpedig nem szerencsés az, ha többen avatkoznak bele egy dráma betanításába. — Látogatottak a MATESZ előadásai? — Tájoló színház vagyunk s többnyire a falvakat lá­togatjuk. Napjainkban is, mint régebben, fontos feladat a közönség szervezése, illetve a jegyeladás. Ez külön­böző módon történik. A jegyárusítást elősegítik a nemzeti bizottságok, a CSEMADOK és más szervezetek. A jegyek vételénél legtöbb helyen számíthatunk a szövetkezet megértésére. Lényegében a jegyeladással nincs különö­sebb gond. Sajnos, a tömeges jegyvételnél az elosztás nincs egészen rendben. Sok esetben olyan dolgozók kap­ják a színházi belépőt, akiket nem nagyon érdekel a sze­replésünk és az ilyenek azzal sem törődnek, hogy át­adják a jegyet a színházkedvelőknek. Így aztán eseten­ként félház előtt játszunk. Gondolom, ha már a szövet­kezetben megvették a belépőjegyeket, kicsit többet kel­lenne törődni az elosztással és olyan emberek kezébe juttatni azokat, akik szívesen járnak az előadásokra. Igaz a televízió — főleg a sportközvetítések — azokat is otthon marasztalja, akik kedvelik a színházat, örvende­tes tény viszont, hogy az ifjúság jobban érdeklődik a színház iránt. Egyre többen felismerik, hogy társadalmi lények vagyunk, s a színház alkalom a találkozásra, a közös szórakozásra és művelődésre. — Az utóbbi időben művelődési otthonok egész sora épült falvainkban. Gondolom ez elősegíti a színészek ké­nyelmét és jobbak az előadási lehetőségek. — Ez csak részben van így. Még napjainkban is elő­fordul, hogy a fellépés előtt nincs rendben a terem, fű­­tetlen a helyiség. De vannak más zavaró körülmények is. Az új művelődési otthonokban több helyütt büfék, kocsmák vannak és az előadás szünete után késnek a nézők, vagy egyáltalán nem térnek vissza. — Akkor hasonló a helyzet, mint régen volt? — ér­deklődtem Konrád Józseftől, a színház igazgatójától. — Ezt azért nem mondhatnánk, — válaszolta moso­lyogva a veterán színész. Azelőtt a körülmények sokkal mostohábbak voltak, s bizony számtalanszor fáztunk, di­deregtünk az előadások alatt. Sokszor csak a közönség lelkesedése fűtött bennünket. Azóta sok minden megvál­tozott, és sokkal kulturáltabb körülmények között játsz­hatnak a színészek. Nekünk inkább az a gondunk, hogy nincs megfelelő székházunk Komáromban és ez nehéz­séget okoz a felkészülésben, esetenként az előadások ki­vitelezésében is. De reméljük, régi vágyunk rövidesen teljesül, mert néhány esztendő múlva felépül egy kor­szerű művelődési otthon, ahol a kormányhatározat ér­telmében elsősorban a színházunk kap helyet s végre igazi otthonra találunk. A Magyar Területi Színház két színpada fáradhatatla­nul járja a dél-szlovákiai községeket, városokat. A mű­vészek sokat utaznak, a munkájuk fárasztó. De ennek ellenére mindig lelkesek, fűti őket az a tudat, hogy fon­tos nevelőmunkát végeznek és sok kellemes estét sze­reznek a színházszerető közönségnek. TÖTH DEZSŐ Tóth Árpád halálának 50. évfordulójára Tóth Árpád 1886-ban Aradon szüle­tett. Középiskoláit Debrecenben vé­gezte, majd beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára, de anyagi okok miatt egyetemi tanul­mányait nem tudta befejezni. Verseit a debreceni napilapok, majd a Hét, a Vasárnapi Üjság és megindulásától a Nyugat is közölte. Minthogy a költői tiszteletdíjakból Budapesten nem tu­dott megélni, ezért 1909-ben vissza­tért Debrecenbe, a szülői házba. Elő­ször a Debreceni Független Újságnak dolgozott, majd a Debreceni Nagy Új­ság munkatársa lett. Emellett tovább írt bírálatokat, verseket a Nyugatba. Ezerkilencszáztlzenháromban lapja megszűnt, újból felköltözött Budapest­re, ahol szerény keresetével igen ne­héz körülmények között tartotta fenn magát. Közben egyre súlyosabbá vált tüdőbaja, amelyre — főleg baráti se­gítségből — több alkalommal a Tátrá­ban. Ojtátrafüreden keresett gyógyu­lást. De ezen kényszerű pihenői, üdü­lései sem hozták meg a gyógyulást; fiatalon, 1928. november 7-én, negy­venhét éves korában halt meg. Tóth Árpád lírájában — egészében szemlélve — az életrajzi vagy törté­nelmi események nem közvetlenül je­lennek meg — verseiben alig van epi­kai elem vagy más emberekkel kap­csolatos konkrét élmény —, minden­nek csak a lírai párlata csapódik le versbe, átszűrődve a költő bánatán, természeti képek keretébe ágyazottan. Költői tolmácsolásaiban még a nagy­mester nyugatos költők között is a legkiválóbbak egyike. Nagy nyelvkultúra, mesteri forma­kezelés jellemzi műfordításait is.: Is­mertté és kedveltté igazában csak ha­lála után vált, jórészt Szabó Lőrinc gondozásában megjelent versgyűjte­ményeinek nyomán. Tóth Árpád he­lyét, jelentőségét a magyar irodalom­ban ma is úgy látjuk, ahogy Kardos László irodalomtörténész kijelölte: „A század egyik legnagyobb magyar köl­tője. akinek kétségkívül ott a helye a klasszikusok között“. Tóth Arpád alapjában véve és min­denekelőtt lírikus, a „legköltoibb köl­tők“ egyike (ahogy Babits Mihály jel­lemezte). A lírikus életművét azonban gazdagon egészíti ki az újságíró, a kritikus és a novellista termése — s főképpen műfordítói munkássága. Két évtized lírai termése —■ rengeteg töredék mellett — mindössze vagy kétszáznyá verset ölel magába. Tóth Árpád, kinek költészetét annyi szín,, annyi szépség jellemzi, egyhan­gú, szomorú, minden érdekes élmény, változatosság nélküli életet él. Az élet fáj neki, csak szomorúság, szenvedés, lemondás a sorsa. De vigasztalja a költészet. , Az élet realitásait, az égető fájdal­makat mint egy szent célt, a költészet szolgálatába állítja. Annak a költé­szetnek szolgálatába, melyben minden megszépül, pompás, ragyogó lesz. Mert Tóth Árpád a Szépség költője. Min­dent, ami körülötte van, amit lát és érez, megszépít, csillogó, bravúros formába önt, jól csengő rímekkel, gondosan válogatott szavakkal. rp. Könyvespolc A MADÄCH Lap- és Könyvkiadó nemzeti vállalat gondozásá­ban a közelmúltban több új könyv jelent meg. Abból a célból, hogy az új könyvek iránt érdeklődőknek segítséget nyújtsunk, ismertetjük a megjelent könyveket, amelyek megvásárolhatók a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Ordódy Katalin — AZ IDEGEN — A KESKENYEBB ÜT A csehszlovákiai magyar írónő eddig megjelent kötetei nagy közkedvelt­ségnek örvendenek az olvasók körében. „Az idegen“ és „A keskenyebb út“ című regénye felkeltette a magyarországi olvasók érdeklődését is, amit az is bizonyít, hogy a jelenlegi második kiadására a közös könyvkiadási egyezmény keretében került sor. Ára: 24,— korona. Fábry Zoltán — TANÚ ÉS TANULSÄG VOLTAM Fábry, íróvá válásától egészen a haláláig, foglalkozott élete jelentősebb mozzanatainak megörökítésével. Ez a könyve főleg az önéletrajzi vonatko­zású cikkeit és nyilatkozatait tartalmazza. Bemutatja gondolatrendszerének és eszmei világának kialakulását, valamint életművének fontosabb szaka­szait. Ara: 14,— korona. Ján Kalinčiak — TISZTÚJlTÁS Ez a könyv a magyar nemesség magatartásának kedélyes, „cinizmussal“ kevert kritikája. Ara: 8,— korona. ♦©♦ Eduard Petiška — SÖTÉT ÉGEN CSILLAGOK Az anyák, feleségek, szeretők odaadásának, az ember erkölcsi felelőssé­gének a regénye. Ara: 20,— korona. ♦©♦ František Jílek — A TIZENÖTMILLIÄRD DOLLÁROS FÉRFI A szerző hiteles képet ad a XIX. század második felének, és a XX. század elejének Amerikájáról, a szabadverseny kíméletlen, emberi sorsokkal dObá­­iódzó világáról. Megjeleníti a fináncmágnások könyörtelen harcában kiala­kuló monopolkapitalizmus nyomasztó atmoszféráját. Ára: 30,— korona. ♦ ©♦ Mária Ďuríčková — SPURI A KERÉKPÁROS A szerző e regényében a mai ifjúságról, a fiatalok gondjairól és örömei­ről, vágyairól és törekvéseiről beszélteti a regény hősét, egy 17 esztendős diákot. Ara: 14,— korona. ♦©♦ Elena Marôthy-Šoltésová — GYERMEKEIM. E könyvet, amelyben egy melegszívű anya egyszerűen, közvetlenül meséli el, hogyan nevelte gyermekeit, a szülők kézikönyvének Is nevezhetnénk. Ugyanis a nevelés módszerének sok tanulságos formáját sorakoztatja fel, rávezeti a felnőtt olvasót annak felismerésére, hogyan irányíthatja ered­ményesen gyermekei fejlődését. Ara: 12,— korona. ♦ ©♦ Margita Figuli — IFJÚKOR A szerző drámai erővel vetíti az olvasó elé egy magára maradt négygyer­mekes asszony küzködését a mindennapi kenyérért, és a szülőföld szeréte­­tétől áthatva mutatja be a mindig elragadó szépségű árvái tájat. Ára: 12,— korona. ♦ ©♦ Milan Ferko: — HA NEKEM PUSKÁM VOLNA A népszerű szlovák író gyermekkori élményeket tükröző regénye a há­ború éveiben játszódik egy nyomorgó szlovákiai faluban. Megkapó a hiteles jellemrajz és a regény könnyed, kamaszos humorral színezett nyelve. Ara: 16,— korona. ♦©♦ Klára Jarunková — A CSAVARGÓ — Ifjúsági kalandregény. Ara: 15,— korona. ♦©♦ Balia Kálmán — BETŰVETÉS — Versek. E verseskötet értékét lényegesen növeli az, hogy a költő sajátos árnya­latot képvisel líránkban, vagyis egyéni hangot üt meg a szlovákiai magyas költészet szólamában. Ara: 8,— korona. ♦©♦ Mirko Vosátka — TERMÉSZETJÁRÓK ENCIKLOPÉDIÁJA Összefoglalja mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyekre a szerző ötven év alatt tett szert erdőkben, hegyekben és vizeken barangolva. Ara: 74,— korona. ♦©♦ Václav Ctvrtek — RUMCAJSZ KALANDJAI — CSIRIZÄR ÉS CSIPISZ — Meséskönyv hat éven felüliek részére. Ara: 23,— korona ♦©♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents